Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-08 / 33. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 8. KETTÉVÁLT A SOROZÁS ÉS NYILVÁNTARTÁS — RÉSZVÉTEL A MOZGÓSÍTÁSBAN — A HADKÖTELESEK ERDEKVÉDELME — CSÖKKENT A HADKÖTELEZETTSÉG FELSŐ KORHATÁRA Változások a katonai igazgatásban A közelmúltban szervezte meg a megyei hadkiegészítő parancsnokság azt az értekezletsorozatot, amelynek során ismertették a helyi önkormányzatok vezetőivel a katonai igazgatásban történt változásokat. A megbeszélések során — miután az önkormányzatok megújultak — el is kellett fogadtatni azokat a tennivalókat, amelyek a katonai nyilvántartásba vétellel, a sorozással, a mozgósítással kapcsolatosak. Horváth László ezredest, a megyei hadkiegészítő parancsnokát ezekről kérdeztük, kiegészítve sok embert érintő információval. — Milyen tennivalói vannak az önkormányzatoknak a katonai nyilvántartásba vételnél? — Az újonnan megválasztott önkormányzatoknak —mert a katonai igazgatás helyben kezdődik —, igen sok tennivalója van. Kezdjük az elején. A katonai nyilvántartásba vételnél a hadköteles korba lépő fiatalokról egészségügyi törzslapot kell-kiállítani, előzetes orvosi vizsgálatot lebonyolítani, s ezt minden év január 31-éig meg kell küldeniük a megyei hadkiegészítő parancsnokságnak. Ennek alapján történik a sorkötelesek nyilvántartásba vétele. Ez korábban is hasonlóképpen történt. — A korábbi gyakorlattal ellentétben mi változott lényegesen a sorozásban? — Az eddigi gyakorlattól eltér, hogy a sorozás és a nyilvántartás elvált egymástól. A módosított honvédelmi törvénynek megfelelően a sorköteles a tervezett bevonulás előtt hat hónappal kerül sorozásra. Ezért előfordulhat, hogy valakit 18 éves korban vesznek nyilvántartásba és csak 23 éves korban hívják sorozásra. Ennek több oka lehet, mint például a tanulmányi halasztás, szociális nehézség. Az önkormányzatoknak a sorozásban, illetve a közreműködésben megváltozott a feladatuk. Korábban sorozó központok voltak a városokban és a sorozás anyagi és tárgyi feltételeinek egy részét a tanácsoknak kellett biztosítaniuk. Most a sorozást katonai objektumokban végzik, csökkentve ezzel az önkormányzatok kiadásait. Ami az önkormányzatokra hárul: sorozóorvos, egészségügyi felelős, illetve írnok kijelölése, valamint egy önkormányzati képviselő részvétele. Az utóbbira azért van szükség, hogy a sorozáson megismerjék a fiatal szociális gondjait. — A Közel-Keleten háború dúl, s azzal, hogy a mozgósításról kérdezem, néhány embert talán megijesztett. Mi az új a mozgósításban? —v A magyar felső katonai vezetés váratlan, árfogó mozgósítást nem tervez. Ezt bizonyítja, hogy a tartalékosok behívása egyötödére csökkent, s őket is postai úton kézbesített behívó paranccsal hívják be, de hat hónappal előbb értesítést kapnak a szolgálat megkezdésének időpontjáról. Ugyanakkor a haza védelme, a mozgósítás feladatokat ró az önkormányzatra. A behívó parancsok tárolása — a korábbiaktól eltérően — nem az önkormányzatoknál, hanem a megyei kiegészítő parancsnokságokon történik. Szükséges esetben futárok viszik ki az önkormányzathoz, ami ezzel kapcsolatosan az ő feladatuk: a futár fogadása, a behívó parancsok kikézbesítése, gyülekeztetés, a tartalékosok katonai objektumokba való szállítása. — A hadkötelesek érdekvédelmét korábban a tanács, most az önkormányzat látja el. Több jogosultságot kaptak erre? — A hadkötelesek érdekvédelme természetesen önkormányzati feladat, ugyanis ők adják ki a családfenntartói igazolást. Akinek az önkormányzat ilyen bizonyítványt állít ki, az nem vonultatható be. Ezzel olyan jogokat, de felelősséget is kapott az önkormányzat, amellyel élhetnek. Az önkormányzat végzi el azt a környezettanulmányt, amely lehetővé teszi a sorkatonai szolgálat megszakítását, természetesen szociális problémák esetében. Feladataik közé tartozik a különböző segélyek kiutalása, a katonai szolgálatot teljesítők családja számára, amennyiben azok rászorultak. — Azt ma már minden fiatal tudja, a katonaidő egy év. A tartalékosokat mennyi időre hívhatják be? :— A módositott honvédelmi törvény alapján az összes katonai szolgálatban töltött idő 22 hónap. Akik ennyi katonai szolgálattal rendelkeznek, nem hívhatók be tartalékos katonai szolgálatra. Ez természetesen nagy gondot jelent a csapatoknál, az alegységek összekovácsolásánál. Egyetlen példa: a műszaki csapatoknál a hídépítés begyakorlása hosszú időt jelent, s ha valaki nem jól ismeri a tennivalókat, könnyen balesetet okozhat. Visszatérve a katonai szolgálati időre. A sorkatonák már ebben az évben 12 hónapot szolgálnak. Az alternatív katonai szolgálati idő fegyver nélkülieknél 15, polgári szolgálat esetében 22 hónap. A polgári szolgálatra történő behívást nem a kiegészítő parancsnokság, hanem a különböző munkaügyi szervek végzik. E két szolgálati formát a hadkötelesek a megyei kiegészítő parancsnokságon vallási vagy lelkiismereti okokat feltüntetve kötelesek kérelmezni. Nem kapják meg azok, akik fegyverviselési engedéllyel rendelkeznek, vagy erőszakos bűncselekményt követtek el. S talán még egy információ: a hadkötelezettség felső korhatára a korábbi 55 évvel szemben — a tisztek esetében is — 50 évre csökkent. A megyei kiegészítő parancsnokság az érintettek értesítése nélkül törli őket a nyilvántartásból—mondta befejezésül Horváth László ezredes. Gémes Gábor • VILLANY- AUTÓ. Nagyot gondolt a hódmezővásárhelyi Pingvin Kft., s a svájci Fridez Solar Ag.-vel (Bázel) közös.. vállalatot hozott létre elektromos meghajtású autók készítésére, illetve forgalmazására. A jármű alapja a Szovjetunióban gyártott Tavria ZAZ 1102 — melyet valutáért vásárolnak a gyártól. A motort a bázeli cég szállítja, az akkumulátorok pedig magyar gyártmányúak. Az ötsebessé- ges autó 85-90 ki- lométer/óra végsebességű, s egyszeri feltöltéssel 100-120 kilométert tud megtenni. A kft.-nek Svájcból, Németországból, Ausztriából és Olaszországból van már megrendelése az elektromos autóHÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL Csehszlovákiában a kormány minden állampolgárnak bónesomagot ad 2000 korona névértékben, amelyért később majd vállalati részvények is szerezhetők. A privatizáció a kisebb üzletekkel és vendéglőkkel indul 1991 elején. Az első aukciók februárra várhatók, s a 100 ezer kisvállalkozás az elképzelések szerint az év végére kerül magántulajdonba. Kezdetben csakis csehszlovák állampolgárok vehetnek részt az árveréseken, de a vevőre nem lelő kisvállalkozásokat a második értékesítési „menetben” külföldiek is megvásárolhatják. Ami a nagyvállalatokat illeti, a szakértők most dolgoznak az ide vágó privatizációs törvény tervezetén, hogy még januárban a parlament elfogadhassa. (Reuter) * A japán kormány jóváhagyta a mintegy 540 milliárd dolláros 1991-es költségvetési programját, amely a társadalmi közkiadások gyors növelésével az élet minőségének javítását állítja a középpontba. 6,8 milliárd dollár jut majd nemzetközi fejlesztési támogatásra, Japán 1991-ben 8 százalékkal nagyobb összeggel támogatja a fejlődő országokat közvetlenül, illetve a nemzetközi szervezeteken keresztül. A szigetország ezzel már harmadik éve a fejlődő világ legnagyobb támogatója. Japán egyébként 1988 és 1993 között a fejlődő világ összesen 50 milliárd dolláros kedvezményes állami támogatására tett ígéretet, e cél megvalósításához közelit a jövő évi költségvetés. A hadsereg fejlesztésére közel 34 milliárd dollár jut, ami az idei költségvetéshez képest 5,47 százalékkal nagyobb összeg. 143 milliárd dollárt fordít a költségvetés lakás-, és házépítési hitelekre, út- és csatornaépítésre, a Haneda és a Narita repülőterek bővítésére, az új kanszai repülőtér felépítésére, egyéb infrastrukturális fejlesztésekre. (MTI) * A román kormány megszüntette a Tarom román légitársaságot, amelynek repülőszemélyzete december 15-e óta sztrájkol, béremeléseket követelve, s emiatt december 19-én le kellett állítani a légitársaság valamennyi bel- és külföldi járatát. A kormány döntése értelmében a Tarom légitársaság helyett létrehozták a Tarom román légiszállítási részvénytársaságot. (MTI) Az illetékes osztrák hatóságok hamarosan kiadják a rendeletet az A4-es autópálya utóbbi időben rendkívül esedékessé vált, utolsó, Parndorf és Nickelsdorf közötti szakaszának felépítéséről. Az A4-es utolsó néhány kilométere akkor is elkészül 1995-ig, ha a Bécs—Budapest Világkiállítás megrendezése körül akadályok merülnének fel. Az elmúlt évben felvetett érvek és ellenérvek azt bizonyítják, hogy a jelenleg meghatározott útvonal az egyedül elfogadható alternatíva. Az építkezés egy, külön erre a célra kiutalt központi összeg segítségével felgyorsul majd. A teljes 1,4 milliárd schillinges összeg 20-25 százalékát környezetvédelmi célkitűzések megvalósítására fordítják. Az új autópályán kialakítandó határátkelőhelyről jelenleg folynak a tárgyalások a magyar féllel. A magyar javaslat szerint az autópálya csatlakozzon a jelenlegi határállomáshoz, a teherautókat azonban elterelnék vámkezelés céljából az eddigi autóút egy másik pontjára. (Die Presse) A borászat csődje ? „Magyarország rendelkezik Franciaország és Németország után a legnagyobb, a legegyénibb és a legrégebben élő bortermelő hagyományokkal. A Budapesten tartott hatalmas borkóstoláson úgy találtuk, hogy valóban minden remény megvan a régi dicsőség feléledésére. Időről időre aranyrögöket fedeztünk fel. Ahogy a vasfüggönyt felszámolják, újra számításba kell venni Magyararor- szágot, és felfedezzük a régi világ eltemetett borkincseit.” E szavakkal zengte a magyar bor dicsőségét Hugh Jonhson a Times című lapban nemrégiben megjelent cikkében. Vajon igaza van-e a szerzőnek? Bízvást állítható, hogy nem csupán a tüzes magyar borok hatása alatt írta dicsérő szavait az ismert szakember. A bortermeléshez jó földrajzi adottságok és szorgos, kitartó kezek kellenek; s közülük egyik sem hiánycikk a magyar földön. Négyszázhatvanezer boradót fizető polgára van hazánknak, száznegyvenezer család pedig kimondottan a szőlőtermelésből és a borászkodásból él. A Balaton melléki, szekszárdi, egri, tokaji, somlói borvidékeken a nap és a föld ereje évszázadok óta ismert, tüzes borokat érlel. Félmillió boradófizető Még sincs elég becsülete a magyar bornak sem itthon, sem a nagyvilágban. A bortermelés irányítását is avatatlan kezekre bízták a legutóbbi évtizedekben. Politikai szólamoknak rendelték alá a természetet, amely a végtermék lassú züllésével válaszolt a szakszerűtlen beavatkozásokra. A szövetkezetesítéssel kierőszakolt közös termelés hatalmas táblákba kényszerítette a szőlőt is, azt a növényt, amely éppen az egyedi gondoskodást, az egyéni teljesítményeket hálálja meg. Az arc nélküli termelő „arc” nélküli bort gyártott a hegyek szoknyájára lecsúsztatott szőlőtáblákon. Az íróasztalok hatalma persze megbosszulta magát. A hatvanas években központi direktívákkal vezényelten több mint hatvanezer hektár szőlőt telepítettek, melyeknek még a helyét is a fővárosból jelölték ki. Most a szomorú következmények idejét éljük, hiszen e táblák 90 százalékán már kivágták a szőlőt. Olyan időben, amikor a legjobban termett volna. Ennél is nagyobb károkat okozott a magyar bornak a mezőgazdaság irányítására oly jellemző fiskális szabályozás. A természet törvényeit figyelmen kívül hagyó pénzügyi döntéseket olyan emberek hozhatták, akik legfeljebb a budapesti borozókból ismerték a szőlő levét. így aztán, pénzügyi források híján a borászkodás természetes társa, a készletezés, teljesen háttérbe szorult, a fiatal, éretlen borok kerültek forgalomba, tartósan rombolva a minőséget. A pénzügyi kényszer oly erősen hatott, hogy évente mintegy félmillió hektoliterrel több bort értékesítettünk, mint amennyi termett, így nem furcsállható, hogy a leggyengébb minőségű szőlőt is felvásárolták, s importból sem a csúcsminőségű bort öntötték a hazai hordókba. Az elfelejtett minőség Alig van olyan termelő és feldolgozó, aki ne követne el hibát, rontva a minőséget, amikor a szőlővel és a borral foglalatoskodik. A szakmai etika szerint persze elmarasztalhatok, ám felmentésükhöz mégis lehet érveket találni. Meg kellett élniük, s ehhez jószerint csak a minőségrontással vezetett út. A költségvetési prés leginkább a termelőket nyomta, hiszen a bor ajánlott árának ma is 41 százaléka adó és árrés, 27 százaléka az ipari anyagokat, a csomagolást, a raktározást fedezi. Az árnak nem egészen a harmadán osztozik a termelő és a feldolgozó, s ráadásul még e csekély, hányadot is terhelik adók. így aztán az ágazat va- gyonarányos nyeresége csupán 0,71 százalék, ami még a tisztességes szintentartást is lehetetlenné tette. A borászat csődje végül is nem elsősorban a gazdák hibája, ám a hírnév visszaszerzése számukra is sok izzadsággal jár , a következő években. Az első lépéseket a központi irányításnak kell megtennie, mindenekelőtt azzal, hogy érvényesülni hagyja a természeti törvényeket, s ezekhez igazítja a pénzügyi forrásokat. Számos szigorításra is szükség lesz, hiszen az eredet- és minőségvédelem csak rábeszélő szép szavakkal alig kecsegtet sikerrel..„„^«vjen mm.. : .1WfOa\<íííO vlBtBbß» M3HJ3H3Í Az ár fele adó és árrés Mindezekre pedig vágyódik a bort élvezettel kortyolgató magyar ember. Az egykor borivó nemzet szinte elfeledte hagyományait, s a legkevésbé egészségtelen alkoholfajta egyre hátrébb került az élvezeti cikkek fogyasztásában. A statisztika látványosan igazolja ezt: a második világháborút megelőző években 5 liter tiszta szeszre átszámított alkoholt fogyasztott az átlagmagyar, s ennek háromnegyede bor volt. Azóta erősödött alkoholizmusunk, ma a dupláját isszuk, ám a tíz liternek csupán a negyede bor. Romboljuk egészségünket, s ennek vélhetően egyik oka, hogy a hibás döntések sorozatával lezüllesztett borászat gyenge minőségű végterméket produkál. Ily módon az ágazat feltámasztása nem csupán gazdasági, hanem nemzeti érdek is. V. Farkas József A tíz legdrágább-utca Mi adhat rangot valamely utcának? Azt gondolná az ember, hogy a róla szóló dalok, versek, történetek. De vajon mit mond egy amerikainak, ha egy boldog magyar a Csap, utcáról énekel? Nos, a Hubert és Peters ingatlanügynökség semmit sem bízott az érzelmekre, az üzletek bérleti díja alapján állította össze a világ 10 legrangosabb utcájának listáját. A sort a tokiói Ginza vezeti, itt egyetlen négyzetlábért 625 dollárt fizetnek havonta. (Tíz négyzetláb 1 négyzetméter). Ezt a hongkongi Nathan követi (500 dollár). Harmadik a New York-i 5th street (400), s valamivel kevesebbel az 57th street következik. Ezután jön Európa, azaz a párizsi place Vendome (325). De a hatodik helyezett megint New Yorkban található, a Madison Avenue (300). A londoni Bond street 280 dolláros ázsiója a hetedik, a genfi rue de Rhone 225 dolláros rangfokozata” a nyolcadik helyre elegendő. A kilencedik Rómában található, a Spanyol lépcső közelében, ez a Via Condotti (175), kevéssel megelőzve az amerikai Rodeo Drive-ot. A listát összeállító amerikai ügynökség szerint Európa vitathatatlanul gazdagodik, és ezt a négy ’ nagyváros említett utcái is jelzik. Hirsfeld úr olvasatában az utcák toplistája egyébiránt azt jelenti, hogy „a csillagászati összegekért bérelt üzleteknek közös vonása: a leggazdagabb vásárlóknak kínálják divatos és formatervezett portékáikat, azoknak, akik sohasem bajlódnak az árcédula vizsgálatával”. És ez lehet a magyarázata, hogy a legszebb dalok sohasem a fényes, * hanem mindig a csendes, nevenincs utcákról szólnak.