Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

4 ® PETŐFI NÉPE 0 1991. február 8.

ADATOK 1956—1957-RŐL

Megsebesültek, meghaltak, disszidáltak

A Statisztikai Szemle 1990. októberi számában az 1956-os forradalom sérültjeiről és halottairól szóló, decemberi számában pedig az október 23. és április 30. között illegálisan külföldre távozott személyekről szóló, a közelmúltig „Szigorúan bizalmas” minősítésű kiadványok másolatát közli. Az alábbiakban e két jelentés legfontosabb, és megyénket érintő megállapításait, adatait közöljük.

Sok halott Bács-Kiskunban

Az állami egészségügyi szolgálat 1956. október 23-átol az év végéig közel 20 ezer, harci cselekmények következtében megsérült személyt részesített kezelésben. A sebesülések több mint háromnegyed részét géppisztoly, puska, géppuska, egynegyedét ágyúlövedék, akna és kézigránát robbanása okozta. A sebesülések zömét (87%-át) budapesti egészségügyi intézményben látták el. Mind a kórházban, mind más helyen ellátott sebesültek számát tekintve Bács-Kiskun megye a hátsó helyek egyikén helyezkedik el a rangsorban, de a kórházban kezelt sebesültek több mint fele meghalt, s ennél magasabb arány csak Veszprém megyében alakult ki.

Az október 23-ai és az azt követő eseményekkel kapcsolatban (ez az eredeti jelentés szóhasználata) 2195 halálesetet anyakönyveztek, további 307 halálesetről a temetők és exhumálások, valamint a kijelentések alapján értesült a statisztikai hivatal. Ezek 78%-a Budapesten történt. de a fővárosban meghalt személyek 15%-a vidéki lakóhelyű volt. 1956-ban minden tizedik, a fővárosban bekövetkezett haláleset az október 23-át követő eseményekkel volt kapcsolatos.

A vidéken bekövetkezett haláleseteket tekintve Bács-Kiskun megye 64 esettel a második a megyék rangsorában Pest megyét (68) követve. Az egyes városokat és községeket tekintve Kecskemét 25 halálesettel negyedik-ötödik, Tiszakécs- ke 17 esettel kilencedik. (Kiemelkedően sok haláleset történt Mosonmagyaróváron: 50, és Salgótarján- ban: 46.)

Országosan a halálozások 43,4%-a következett be októberben, 51,2%-a novemberben, 5,1 %-a decemberben és 0,3%-a januárban. Ezzel szemben Bács-Kiskun megyében a halál beálltának hónapja az esetek közel háromnegyed részében októberben volt, azaz az ebben a hónapban vidéken bekövetkezett halálesetek 20%-a a megyében következett be. Különösen október 27-e volt szomorú e tekintetben, mert Kecskeméten, Tiszakécskén és a megye más községeiben összesen harmincegyen haltak meg.

Főleg férfiak

A 2,5 ezer elhunyt jelentősen nagyobb része volt férfi (2,1 ezer fő, 84%), s ez az arány Bács-Kiskun megyében is majdnem pontosan ezzel megegyező. A kor szerinti megoszlást tekintve is hasonlóak a megyei adatok az országoshoz. Megyénkben a meghaltak 4,7%-a (országosan 4,3%) volt 15 év alatti gyermek, 15 és 30 év közötti fiatal 51,6% (50,5%), 30 és 50 év közötti 51,2% (50,5%), és az idősebb korosztályhoz tartozott 12,5 % (17,3 %).

Az összes, vizsgált okok következtében elhalálozott személy közel kétharmada Budapesten meghalt férfi volt. A 10 000 megfelelő korú fővárosi férfira jutó halálozások száma a 15—24 éves korcsoportban volt a legmagasabb: minden kétszá- zadik ilyen korú budapesti férfi meghalt a harcok következtében. Halandóságuk annál is inkább jelentős, mert ebben a korcsoportban általában igen alacsony a halálozások száma. 1955-ben pl. a fővárosban összesen csak 58 15—19 és 85 20—24 éves férfi halt meg, az október 23-ai és az azt követő események következtében elhalálozott hasonló korúak száma az előbbieknek több mint ötszöröse, az utóbbiaknak közel négyszerese.

A meghaltak közel 60 %-a fizikai dolgozó, vagy annak eltartottja. Részben becsült adatok szerint 10 000 fizikai dolgozóra (és eltartottjára, tanulók nélkül) 4,4 halálozásjutott. Ez az arány szellemi dolgozóknál 2,4, az önállóaknái 0,2, a tanulóknál 1,3, az egyetemi és főiskolai hallgatóknál 1,1.

Minden ötvenedik ember távozott

1956. október 23. és 1957 májusa között — hivatalos osztrák és jugoszláv közlés alapján — közel 194 ezer magyar állampolgár hagyta el illegálisan az országot. A KSH- elemzés 151731 személy adatain alapszik, azokén, akikről egy akkori belügyminisztériumi rendelet alapján ún. „kijelentőlapot” töltöttek ki (illetve azon szerepelnek). Ezért — mint erre az 1957-ben készült kiadvány szerzői is felhívják a figyelmet — a jelentésben szereplő adatok kb. 20%-kal alacsonyabbak a valóságnál.

A külföldre távozott 151,7 ezer személy az ország akkori lakosságának 1,5 százalékát tette ki. (A külföldi hírforrások által közölt 194 ezer körüli, számot elfogadva pedig az adódik, hogy minden ötvenedik ember elhagyta az országot, s ez közel két évi természetes szaporodásnak felelt meg még az akkori magas ráták alapján is.)

A — akkori szóhasználattal élve

disszidálások nem azonos módon alakultak az ország különböző területein: az illegálisan külföldre távozók több mint 53%-a budapesti lakos volt, közel 16%-a a nyugati megyékben, 14%-a a Dunántúl egyéb területein élt. Budapesten száz lakosra 4,2 disszidált jut, ezt követik a nyugati megyék (3,5%), s a legalacsonyabb az arányuk (0,3 %) az Alföld déli részén (amelybe Békés és Csongrád megyével együtt Bács-Kiskun is tartozik). Bács-Kiskun megyéből szám szerint 2620 ember hagyta el az országot, a népesség 0,45%-a. Ezen belül azonban a megye két határmenti járásából, a bajaiból és a bácsalmásiból viszonylag sokan mentek el:

1.2, illetve 0,9 százalék.

A városokból viszonylag többen távoztak, száz lakosra számítva 2,7 fő jut (a vidéki városok átlagában

1.3, a községekében 0,7 fő). Megyénk városai e tekintetben messze elmaradnak az országos átlagtól, kivéve az egyéb szempontok alapján is „dunántúlias” Baját, amely 12. a 62 város rangsorában 1,94%- os disszidálási aránnyal. Az ezt követő Bács-Kiskun megyei város a 39. helyen álló Kalocsa (0,5%). Kecskemétről csupán a lakosság 0,3%-a hagyta el illegálisan az országot (48. hely).

Több ezer gyermek

A disszidáltak több, mint 82%-a az 1956. év folyamán hagyta el az országot. A legnagyobb számú külföldre távozás novemberben volt. Ezen belül azonban a vidékiek inkább a hónap első felében, a fővárosiak a második felében hagyták el az országot. A Bács-Kiskun megyéből disszidáltak viszont nagyobbrészt 1957-ben távoztak, másfélszer annyian voltak, mint 1956. október 23. és december 31. között. (Ez utóbbi adat forrása nem az idézett cikk, hanem a KSH megyei igazgatóságának 1957. I. félévi jelentése.)

A disszidáltak kétharmada volt férfi (ezen belül a vidékiek között 71 % volt az arányuk). Az illegálisan külföldre távozók 14%-a volt 14 éven aluli. (Ez azonban csak a rendőrségi kijelentőlapon szereplő, azaz szüleikkel együtt távozó gyermekekre vonatkozik. Nyugati becslések szerint a regisztrált 21,2 ezer 15 év alatti gyermek mellett további 8-10 ezer távozhatott egyedül.) Az országot elhagyó minden ötödik személy 20-24 éves volt, s alig valamivel alacsonyabb a 15-19 évesek aránya.

A férfiak közül a száz megfelelő foglalkozásúra jutó disszidálási arány a legmagasabb a műszerészeknél (19%), az esztergályosoknál (15%) és a szerszámkészítőknél (13%), a legalacsonyabb a kovácsoknál, kőműveseknél, cipészeknél (3% alatt). A távozó értelmiségiek között a legnagyobb számban a műszakiak voltak (az összes, országot elhagyó értelmiségi több mint egyharmada). A mérnökök közül minden tizedik disszidált. Ugyanakkor a pedagógusoknak csupán 1,8%-a, az ún. egyéb értelmiségiek (jogász, közgazdász, agronómus, művész stb.) 1,7%-a ment el.

Dr. Király László György

A HATÁROZAT JOGERŐS, A POLÉMIA FOLYTATÓDIK?

TIT-ügy néven vált ismertté az a másfél éve kipattant botrány, amely két egykori dolgozó elbocsátása és a megyei titkár megválasztása körüli viharok nyomán került a közfigyelem homlokterébe. Visszaélések, sikkasztás, csalás, jogtalan pénzkifizetések, szabálytalan külföldi utak, gyanús számlák és bizonylatok, máskor éppen a számlák és bizonylatok hiánya volt az ok, amely nyomán rendőrségi vizsgálat indult, majd annak végeztével a Szegedi Városi Ügyészség határozatával zárult le az ügy.

Annak idején, az előzményekről mi is beszámoltunk lapunkban, s ezt követően is beszéltünk a vizsgálatban érintett személyekkel. Volt, aki határozottan nyilatkozni akart, mások éppen hogy nem óhajtották ezt. Akadt olyan is, aki telefonált az újságírónak, hogy ő is szeretne megszólalni, csak éppen a megbeszélt találkára egy megkésett telefonüzenet érkezett, hogy inkább mégsem beszél. A dolgok minden magyarázat mellett is fölöttébb kuszának, néhány kérdésben pedig valóban jogellenesnek tűntek. Az meg természetes, hogy mindenki a maga igazát próbálta bizonygatni és bizonyítani.

A TIT a munkára akar összpontosítani

Mit mond

a jegyzőkönyv?

A tényleges történések kiderítésére indult a rendőri vizsgálat és végül ezt követte az ügyészségi határozat, amely megszüntette a nyomozást Fischer Róhertné (a TIT megyei szervezetének gazdasági vezetője) és társai ellen sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt indított bűnügyben.

Fischer Róhertné ügyében az indoklásban azt fejtik ki részletesen, hogy a TIT-nyelvtanfolyamokra jelentkezők és az általuk befizetett díjak nyilvántartása hiányos volt. 117 név nem szerepelt a befizetési listákon, a részvételi díj hiánya összesen 264 000 forint. 64-en kétséget kizáróan befizették a pénzt, 53 esetben azonban nincs bizonylat, így az a hiány tényleges hiányként nem vehető figyelembe. így is maradt azonban 128 300 forint, amelyet befizettek, de nem számolták el őket. Alapos volt a gyanú, hogy a hiány Fischerné magatartása miatt keletkezett, s ezt erősíti meg a két elbocsátott dolgozó, Szabó Lászlóné és Csató Istvánná tanúvallomása is.

Ám mivel az elkövetési érték nem éri el a 200 ezer forintot, s kétséget kizáróan nem állapítható meg az üzletszerű elkövetés, így a közkegyelmi rendelkezés folytán a nyomozást megszüntetik.

Ettől függetlenül, de az előző üggyel egy időben zajlott egy másik vizsgálat, amely a TIT megyei szervezete és az IBUSZ megyei irodája közti együttműködést vette nagyító alá, mivel alapos gyanú merült fel, hogy Konfár Sándor

volt megyei titkár, Szabics István, korábbi szaktitkár, most ügyvezető igazgató, és Fischer Róbertné ezen tevékenysége kárt okozott a TIT-nek.

A lényeg röviden: az IBUSZ a TIT közreműködésével külföldi utakat szervezett, szakmai csoportoknak. Ezért a TIT érintett dolgozói ingyen utat kaptak, (Kubába, Mexikóba, Dél-Koreába), másrészt összesen 298 ezer forintot felvettek a TIT pénztárából is — szervezési, ellenőrzési tevékenység cimén. Vagyis feltételezhető volt, hogy egy munkáért két helyről is díjazták az érintetteket.

Szabics István vallomása szerint a TIT az utasszervezésen túl, jelentős egyéb munkát is elvégzett, s a szervezet számára ez a tevékenység 10-25 százalék hasznot is hozott, amivel megteremtődött a kifizetés feltétele is. Ezt támasztotta alá Ku- csora Józsefnek, az IBUSZ megyei vezetőjének tanúvallomása is, s a rendőrségi eljárás nem tudott olyan bizonyítékot felhozni, ami a fentieket hitelt érdemlően megcáfolta volna. A vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy a vállalatok milyen jogcímen utaltak át pénzt a TIT- hez tevékenység támogatására, melynek fejében bizonyos személyek utaztak, vagy hogy a TIT közreműködése szükségszerű volt-e.

Mindezek alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a gyanúsítottak a TIT-szervezetet tévedésbe ejtve, fiktiv tartalmú számlák alapján, el nem végzett munkáért vettek fel díjazást, a TIT-nek jelentős kárt okozva. Ezért a három gyanúsítottal szemben, a jelentős kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen, társtettességben elkövetett csalás miatt indított nyomozást — mivel bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg — megszüntették.

A megyei elnök

véleménye

Megkerestük dr. Tölgyesi Istvánt, a TIT Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökét, aki az ügyészségi határozat nyomán jelezte: amint ígérte, áll a nyilvánosság elé.

— Mostantól másként dolgozik a TIT?

— Amikor 1990. május 31-én az elnöki tisztet elvállaltam, dolgozni jöttem. Képviseltem egy bizonyos szakmai vonalat — olyat, amely nem óhajt fejbólintójánosként kiszolgálni pártokat és politikákat. S akkor számomra váratlanul, a munka helyett, az úgynevezett TIT-üggyel kellett foglalkozni, állást foglalni benne nekem és az elnökségnek.

— Ezt megtette ...

— Átolvastam a rendelkezésre álló iratokat és ennek alapján arra az álláspontra jutottam, hogy ez a munkaszervezet nem „sáros” az ügyben, koncepciózus támadássorozatnak, van kitéve. Ezért ahelyett, hogy előzetesen, az apparátus ellen vagy mellett döntünk, azt javasoltam, bízzuk a tényfeltáró vizsgálatra a megítélést. Ezt egy elnöki levélben is megfogalmaztam és igy foglalt állást az elnökség is.

— A hatósági eljárás lezárult...

— Sőt, jogerőre is emelkedett, még ha vannak is, akik nem tekintik véglegesnek, nem fogadják el a vereséget. Úgy érzem tehát, kötelességem nyilatkozni, hogy mik a terveink, miután az ügy eddig is nyilvánosság, előtt zajlott, A szak- apparátus munkája révén ilyen kö- rultpénye|í köjzptt, is talpon tpjiott, maradni a TIT a megyében, megteremtve az alaptevékenység feltételét olyan helyzetben, amikor cégek sora bukik meg.

— Ön tehát kiáll az apparátus mellett?

— Én Szabics István megyei titkár munkáltatója vagyok, ő pedig az apparátusé. A munkaszervezet mellett leteszem a voksomat, de nem szólok bele az apparátus ügyeit intéző Szabics István dolgába. Ez a munkaszervezet alkalmas arra, hogy a legnehezebb körülmények között is megteremtse a szervezet anyagi bázisát. Ehhez vállalkozni kell, amelynek várhatóan a

jövőben is jelentős részét fogja képezni a szakmai utak szervezése. A vállalkozás azonban nem az elnökség feladata.

— Akkor mi a teendője a testületnek?

— Meg kell reformálni az egész alaptevékenységet, kialakítani annak stratégiáját, taktikáját, hiszen egészen más szakmai, oktatási igények jelentkeznek most, mint korábbam Ehhez végre hozzáfoghatunk. És az "elnökség maga dönt erről, de arról is, hogy a vállalkozásból keletkező nyereség hány százalékát fordítsuk az alaptevékenységre. A munkaszervezet feladata pedig, hogy teremtse meg a működési feltételeket. Mert az egyesületnek meg kell maradnia, ez a célja, hogy beilleszkedjen a megye és Kecskemét kulturális életébe. Ehhez kell egy erkölcsös, jó tartású, szakmailag is elismert elnökség, amelyik képes az új irányokat megjelölni.

— Ön azt nyilatkozta korábban, hogy lemond a vizsgálat végeztével...

— Az első elnökségi ülésen bejelentem lemondási szándékomat. Az már a testület dolga, hogy elfogadja-e vagy sem. Az én mandátumom akkor jár le, ha az úgynevezett TIT-ügynek vége.

— Az ügyészségi határozat kiadásával tehát ön szerint sincs még vége?

— Az érintetteknek bizonyos elégtételt is kell kapniuk. Nem csú- pán a személyeknek, hanem az egyesületnek is. Hiszen az ügy kapcsán nemcsak morális, hanem kimutatható anyagi veszteségeink is keletkeztek. Ébben az eljárásban nekem képviselni kell a TIT-et.

— Nem gondolja, hogy így gyakorlatilag újra kezdődik vagy már kezdődött is a polémia, vagy annak bizonyos részei? Hiszen ön is mondta, nem mindenki fogadja el az eredményt. S a kétkedők között nemcsak laikus kívülállók', ftahéfír'1^ vizsgálatban részt vevők is vaiinák.

■*"Én ismét císük'^íF'^Mém hangsúlyozni: az ügyben megszületett a jogerős ügyészségi határom zat. Innentől a TIT apparátusának, az elnökségnek, s az aktivistáinak dolgozni kell.

— És mi lesz Fischer Róbertné- val, illetőleg azzal a bizonyos, hiányként jelzett 128 300 forinttal?

— Fischerné sorsát illetően intézkedni a munkáltatónak van joga. Az én magánvéleményem: ő sem marasztalható el az ügyben, de a teljes rehabilitációja jogi kérdés. Ami az anyagiakat illeti: a TIT nem engedheti meg magának, hogy nagyvonalú legyen.

Váczi Tamás

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig- tart, szombat, vasárnap es ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri ut 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

A fogászati készenléti ügyelet — sürgősségi esetben — hétköznap este 20 órától másnap reggel 7 óráig tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki út 5. (fölemelet), fogászati ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyhaza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek- és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovany: központi rendelő (T.: 76-325, 76-030), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324); Kunszentmiklós: központi rendelő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalkszent- márton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, La- dánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Berényi A, (Kerekegyháza, Lenin tér 14., t.: 71-234); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Egészségház, t.: 42-152); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19., t.: 74- 024), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa u. 76., t.: 44-086).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon hívható naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig.

BAJA: az ügyeletét a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u., t.: 24-351). Itt fogadjak a bajai, bácsbokodi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszent- iváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bács- szőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai. madarasi, katymári lakosokat látják el.

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig a városi szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, PeKÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz u. 4., t.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszallási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken 7—Í9 óráig. Helye es telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZÁI^ÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (t.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, .Homokmégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser- tő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék).

A rendelőintézetben munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Duna- pataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajos és, a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1., t.: 167); Dunapatai, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6., t.: 84).

KISKUNHÄLAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (t.: 21-011), itt látják el a balotaszállasi, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (t.: 31-211); Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (t.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u.

8., t.: 31.); Jászszentlászló, Szánk: dr. Fol- berth Gy. (Szánk, Béke u. 30., t.: 31-547).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárák tartanak ügyeletet:

KECSKEMÉT: Szabadság tér I.. BAJA: Tóth Kálmán tér 2.,

BÁCSALMÁS: Hősök tere 4., IZSÁK: Rákóczi u. 2., JÁNOSHALMA: Béke tér 1 /A, KALOCSÁ: Széchenyi-lakótelep, Kossuth u. 57/B, KISKŐRÖS: Luther tér 5., KISKUNFÉLEGYHÁZA: Attila u. 1., KISKUNMAJSA: Hősök tere 3., KISKUNHALAS: Kossuth u. 15—19., KUNSZENTMIKLÓS: Kálvin tér 7., LAJOSMIZSE: Szabadság tér 7., SOLT: Béke tér 6., SOLT- VADKERT: Ifjúság u. 2., TISZAKÉCSKE: Béke tér 5.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan

működik.

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja. Bátmonostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.); Nemesnádudvar, Sükösd. Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149., t.: 34); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A); Felsőszent- iván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.); Bácsborsód, Madaras,-Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Hercegszántó, Bem J. u. 44/A).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa. Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalk- szentmárton, Rákóczi u. 1.); Dunavecse, Apostag: dr.Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy- Zs. u. 17.), Solt. Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Pétervári Z. (Solt, Nagymajor ), Harta, Du- natetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Duna sor 6., t.: 183), Dunapataj, Ordas, Géderlak. Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u.

20., t.: 45); Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Óregcsertő, Kossuth u.

23., t.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Kunvá- ry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.); Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Heténvegy- háza: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Erkel u.

8., t.: 23-218); Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9., t.: 23-831); Jakabszállás, Orgovány: dr. Za- kupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26., t.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1., t.: 45-012); Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A, t.: 56-448); Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tisza sor ü. 64.,

t. : 41-095); Kerekegyháza, Kunbaracs, La- dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér

u. 12., t.: 56-948).

KISKÖRÖS! ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Hajdú Á. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16., t.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23., t.: 20); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B ép., t.: 51-618); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr, Bálint T. (Szabadszállás, Vörös Hadsereg u/

56., t.: 53-002); Soltvadkert, Bocsa, Tázlári dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.,

t. : 31-081); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyu: dr. Bozi R. (Akasztó, Ságvári u. 2., t.: 51-336); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy Á. (Kecel, Nádas u.

10., t.: 21-184).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok

u. 4., t.: 62-987); Gátér, Pálmonostora, Petőfi- szállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59., t.: 79-586); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89., t.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanács- köztársaság u. 16., t.: 31-108); Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5., t.: 31-036); Bugac, Kunszállás: dr. Vigh I. (Bugac, Kada E. u. 3.).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u.'

13., t.: 22-920); Zsana, Harkakötöny, Balota- í szállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6., t.: 22-533); Jánoshalma: dr. Berta P. (Jánoshalma, Kölcsey u. 44.); Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Gregus G. (Mélykút, Május 1. u. 15., t.: 351); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 10., t.: 94); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlos, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8., t.: 936); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr:'f Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 44., t.: 712).