Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-08 / 33. szám
1 • PETŐFI NÉPE • 1991 február 8. r--------------------------7'“ A ntall—Markovics telefonbeszélgetés A Miniszterelnöki Hivatal az alábbiak közzétételére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: Csütörtökön délután Antall József miniszterelnök több mint félórás,telefonbeszélgetést | folytatott Ante Markovics ju- S goszláv kormányfővel. Tájékoztatta a magyar Országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottságának előző napi állás- foglalásáról. A magyar kormányfő sajnálkozásának adott kifejezést a két ország kapcsolataiban feszültséget okozó fegyverszállítási ügy miatt. A kormányfők egyetértettek abban, hogy a két egymásra utalt ország kölcsönös érdeke a jószomszédi viszony fenntartása. Mindketten hangoztatták, hogy a magyar—jugoszláv viszonyt újra a kölcsönös bizalom alapjára kell helyezői. Antall József kijelentette, hogy a magyar kormány szigorú intézkedéseket hozott minden hasonló eset megismétlődésének elkerülésére. A két kormányfő véleménye megegyezett abban, hogy — okulva a történtekből — minél hamarabb le kell zárni az ügyet. Ezért Katona Tamás külügyi államtitkár Belgrádba utazik a kérdés minden részletének tisztázására. A kormányfők kifejezést adtak annak a reményüknek, hogy a kétoldalú kapcsolatokat megterhelő fegyverszállítási ügy nem fogja tartósan beárnyékolni Magyarország és Jugoszlávia viszonyát. (MTI) T árgyalások a tejválság kezeléséről A Földművelésügyi Minisztérium vezetői és a tejtermelők képviselői érdekegyeztető tárgyalást folytattak, és a í válság kezeléséről közös álláspontot alakítottak ki ezt a tájékoztatást adták az MTI-nek. A tárgyalásokon kilenc pontban jött . .:e megállapodás. A tejtermelők, ompromisszumként, 12 százalékos melési önkorlátozást vállaltak 1991- re A tejfeldolgozók csak abban az esetben részesülhetnek állami segítségnyújtásban (exporlpályázath'íz kapcsolódó támogatás, többletprefc /ált hitel stb.), amennyiben a termelőkkel a tavalyi tejmennyiség 85 százalékára kötnek szerződést az idei évre. A nyerstej szab- vanykorrckcióját figyelembe véve az átvételi átlagár — a minőség függvényében nem lehet alacsonyabb, mint 1990. é\ i árszint. A„i>k a termelők, akik vállalták a ili.iitiés visszafogását, az önkorlátozás > 4500 literenként, minden te’ ' kivágása után 10 ezer forint egy- »■ - A nógatásban részesülnek. Ennek felt hogy az állomány létszáma a , ;t ypjfás 'arányában csökkenjen, s hogy az önkorlátozásra az érdekképviselet közvetítésével szerződjenek, továbbá vállalják, hogy az állományt három évig nem pótolják. Az érdekképviselet felméri, hogy az önkorlátozás miatt hol okoz gondot a korszerűsítést és az állomány fejlesztését ösztönző hitel visszafizetése, illetve az 1986 után létesült szarvasmarhatelep más célú hasznosítása; az FM a konkrét gondok ismeretében intézkedik az egyedi rendezésről. Ez vonatkozik az újrakezdési kölcsönökkel és egyéb hitelekkel kapcsolatos ügyintézésre is a szarvasmarha-tenyésztésben. Az FM a kormányhoz továbbítja a foglalkoztatási alap terhére történő átmeneti jövedelemkiegészítés kérdéskörét. Az FM és a Népjóléti Minisztérium között létrejött előzetes megállapodás alapján 1991. április 1-jei hatállyal a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezi a legrászorultabbak — mintegy 150 ezer emberről van szó — szociális tejellátásának a bevezetését. Intézkedéseket tesznek az iskolatejrendszer kiépítésére, ennek technikai feltételei azonban csak hosszabb távon alakíthatók ki. KEMÉNY KISGAZDASZAVAK: Ellenzékbe miniszter-visszahívás (Folytatás az 1. oldalról) eltérnek a pénzügyminiszter által közzétett adatoktól. Elöljáróban kijelentette, hogy a törvény-előkészítési munkálatok szerintük éppen fordítva történtek, mint kívánatos lett volna: azaz elsőként kiszámították, mekkora összeget lehet a tulajdonrehabilitációra fordítani, majd a 60-70 milliárd forintos kerethez konstruáltak egy törvényt. Beszámolt arról is, hogy míg a pénzügyminiszter 1800 milliárd forintra becsülte az állami vagyont, addig neves szakértőkkel végeztetett számításaik szerint ez az összeg 7500-8000 milliárd forintra tehető. A teljes körű rehabilitáció pedig — amit egyébként a kisgazdák is lehetetlennek tartanak az elmúlt negyven évben bekövetkezett tulajdonváltozások miatt— 1800 milliárdba kerülne. Kifogásolják tehát, hogy nem készült pontos felmérés és részletes elemzés az állami vagyonról. A szóvivő összességében úgy ítélte meg, hogy hiányzik a törvénytervezet két fontos alapja: a politikai közmegegyezés és a gazdasági racionalitás. A kárpótlás kérdésében egyébként a német tulajdonrendezést tekintik irányadónak. Vagyis első lépésként fel kellett volna mérni az igényeket, s azután kidolgozni a kárpótlás részleteit; elővételi jogot vagy cserevagyont biztosítva az eredeti tulajdonosoknak. A sajtótájékoztatón szóba került a fegyvereladási botrány témája. Egy erre vonatkozó kérdés kapcsán Oláh Sándor főtitkár sajnálatosnak ítélte, hogy jugoszláv oldalról „kicsit feltupírozták az ügyet”. Mint mondta: „a fegyvereladás a nemzetközi kereskedelmi forgalom szerves része, természetes dolog”. Nem az viszont, hogy a magyar kormány sorozatosan hibákat követett el, hiszen — vélekedett — már az első jugoszláv hírek nyomán nyíltan, részletesen fel kellett volna tárnia e kereskedelmi ügyleteket. Amelyek egyébként — tette hozzá — senki ellen sem irányultak. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A lottó nyerőszámai — A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a lottó 6. játékhetének nyertes számai a kivetkezők: ' «flíe urnáik A CÍA amerikai .. ionai titkokat adett át Bagdadnak Irak sikeres ellenállásának egyik titka hogy az ország sok amerikai k: ton;< titkot ismer, amelyeket a együttműködés során a iől kapott. Ezt jelentette csü- '■'í tökön a The Washington Post. A lap egy vezető diplomáciai tudósítója szerint az amerikai hírszerzés, a CIA a nyolcvanas évek elejétől épitett ki kapcsolatokat Irakkal abból a célból, hogy kivonja az országot a Szovjetunió befolyása alól, és háborúban tartsa Irán ellen. Bagdad „csalétekként” titkos amerikai felderítési adatokat, légifelvételeket kapott az iráni haderő helyzetéről, de megismerhette az amerikai harctéri hírszerzés módszereit is. — Ennek köszönheti most, hogy -a példátlan méretű bombázások ellenére Szad- dám Husszein elnök fenn tudja tartani az összeköttetést csapataival — írta a lap. A Szaljut—7 Argentínában ért földet Az irányíthatatlanná vált Szaljut 7- Kozmosz—1686 űregyüttes közép-európai idő szerint csütörtök reggel 4 óra 47 perckor Argentína nyugati része fölött belépett a Föld légkörének sűrű rétegeibe és megsemmisült —jelentette a TASZSZ. A 40 tonnás szerkezet a Reuternek az amerikai űrközpontra hivatkozó híradása szerint lángoló tűzlabdaként, óránként 27 000 kilométeres sebességgel csapódott az Andok hegyei közé a chilei határ közelében. Egy nap alatt 11 tolvajt, betörőt fogtak el a rendőrök (Folytatás az 1. oldalról) élettársát, meg a szomszédját. Ők a lépcsőfordulónál álltak őrt, valaki telefonált a 07-nek, míg Temesvári István visszament. Ott egy fiatal, bőrkabátos férfival került szembe, aki a gondnokot elsodorva kezdett lefelé szaladni a lépcsőn. Ő utána, s a nyolcadikon „ütközött” a csapat. A falhoz lökték a menekülőt, aki, hogy elengedjék, a zsebéből a földreszórt egy köteg ezerforintost. A dulakodásra egyre több lakó jött elő, majd a megérkező rendőrök megbilincselték. — Mivel a férfi Pestről érkezett, joggal gyanítottuk, hogy nem egyedül — folytatja a történetet a rendőrkapitányságon Héjjas János zászlós. — Egyikünk rossz Skodájával körbejártunk a közeli utcákban, s egy sportruhás férfire fel is figyeltünk. Nem álltunk meg mégsem, hanem egyre tágítva a kört, tovább kerestük az esetleges tettestársakat. Tudtunk viszont arról, hogy egy rendszám nélküli piros Porsche azon a délelőitön szemet szúrt a lakótelepieknek. A BP benzinkútnál megleltük, de üresen. Mögötte 5-6 méternyire állt egy fehér 1200-as Lada, abban ketten ültek. Az egyikük a sportruhás volt. A rendőrök igazoltatták a két fiatalembert, akik nem akartak tudni a Porschéről. Addig, amíg a kulcsa az egyikük zsebéből elő nem került. A Ladából pedig egy gázpisztoly. Hasonlóan a bőrkabátoshoz, Budapestről jöttek, a kocsikat pedig nem lopták, a forgalmi engedélyek szerint az övék mindkettő. A három férfi együtt „dolgozott” a tizediken. Kettő észlelte, hogy jön a lift, s gyalog menekültek a lépcsőn. A harmadik „gyanútlanul” ott maradt. Meglettek a három lakásból elvitt értékek is: összesen 43 ezer forint, egy arany fülbevaló, egy karikagyűrű, ezüstérme, kettő 100 pengős. Ja és megvan a tanulság is: körzeti megbízott „felett" betörni — ehhez azért pofa kell. Még ha nem is tudja valaki, hogy a házban szolgálati lakások vannak. Rendőröknek. * * * Pórul járt a betörő Tompán is. A Szentháromság téri római katolikus plébánia ablakát kiütve jutott be a papiakba szerda délután, de nem az ilyenkor elvárható „munkába” kezdett. Evéshez látott, s hogy vidámabban teljen az idő, magnót hallgatott. A szomszédok jelzésére a helyszínre érkező rendőrjárőr ugyancsak furcsállotta a jelenetet, de a tompái illetőségű tolvaj egyáltalán nem jött zavarba. így indokolta meg a jelenlétét: —- Őrmester úr, én csak az ördögöt akartam agyoncsapni itt — s alkoholtól zavaros szemekkel, „ártatlanul” nézett a járőrre. Majd kiderült az is: az ördögűzéshez odahaza tiszta szeszből készült pálinka ivása után vette a bátorságot. * * * Este nyolc órakor a kecskeméti rendőröket hivták telefonon. Az MMG portásának föltűnt, hogy egy Trabant állt szorosan a Traverz Vállalat kerítése mellé, belülről pedig egy targoncás pakolt át különböző holmikat. A rendőröknek sikerült a távozni készülő tra- bantost elérniük, a csomagtartóból pedig előkerült a gyűjtemény. Kötöződrótok, huzalok, deszkák. A „megtévedt anyagbeszerzők” ügyét a városi bíróság gyorsított eljárással tárgyalja majd. * * * Ugyanígy azét a tolvajét is, aki a Halasi úti felüljáró alatti parkírozóból — nem tévedés egy kétütemű Trabantot akart elvinni a megyeszékhelyen. Levette a ponyvát a járműről és beült. Elmenni már nem tudott, mert egy szemtanú értesítette a gazdát s a rendőröket. Ez a bűnöző is kész volt a válasszal, amikor tettének indítéka felől faggatták: ellopták az övét is, ezért most egy másik Trabantoson bosszút állt... * * * A kiskunhalasi Park Áruház mellett a por- tyázó éjszakai járőr figyelt föl az egyik butik betört kirakatüvegére. Szerencséjük volt: bent munka közben lelték a tolvajt. Módszeresen pakolta össze a holmikat, de még nem sikerült sokat, elfogásakor alig haladta meg a szajré értéke a 10 ezret. Ez a tettes sem volt híján a magyarázatnak. Mint elmondta: összeveszett az asszonnyal, berúgott, de hogy az üzletbe milyen úton került, arról abszolút semmi fogalma sincs. * * * Az utolsó szerdai sikeres elfogás éjféltájban Lajosmizse határában történt. Egy rendőr szakaszvezető a helyi önvédelmi csoport két tagjával, egyikük személygépkocsijával portyá- zott az éjszakában. Elérték a klábertelepi vegyesboltot, ahonnét abban a pillanatban nagy sebességgel startolt egy autó. Benne három férfival. A járőr egy pillanatra megállt és a boltajtó előtt egy nagy kalapácsot leltek. A földön egy levert lakat hevert, ám a tettesek nem jutottak az üzletbe. Az éjszakát vigyázok feltehetően megzavarták őket. Usgyi a menekülők után és sikerült is rövid távon a másik kocsit elcsípniük. A háromtagú Örkényi társaság ugyanúgy járt, mint ahogy már előttük nyolcán. Pórul. Noszlopy Hogyan került tízezer Kalasnyikov Jugoszláviába? (Folytatás az I. oldalról) hadsereg raktárából visszapótlási kötelezettséggel elvihetnek árut. Ennek mindig írásos nyomának kell lennie. Magyarán: a Honvédelmi Minisztérium az első pillanattól tudott a jugoszláv exportról. Ráadásul a minisztériumot már tavaly november végén megkereste a jugoszláv fél, hogy a fegyverszállítással valami gond van. Erre azt a választ adták, hogy minden kizárólag a szabályok betartásával történt. Pedig a probléma nem ez volt. — Hanem mi? — Itt több tekintetben szabálytalanságot követtek el. Érvényben van egy 1990-es minisztertanácsi rendelet, aminek június 11 -ei módosítását már Antall József írta alá. Ez kimondja, hogy haditechnikai eszközt és szolgáltatást Magyarország területére behozni vagy kivinni kizárólag egy e célra létrehozott öttagú bizottság engedélyével lehet. Mégpedig csak akkor, ha ennek valamennyi tagja egyetért a döntéssel. Öt személyről van szó: Morvay Istvánról, Raflai Ernőről, Boross Péterről, Katona Tamásról és Bogár Lászlóról. Öt államtitkár ugyebár, mert Boross Péter akkor még a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt. Csakhogy erről a fegyverexportról kizárólag három bizottsági tag tudott: Morvay és Katona nem. Ez már a rendelet megsértése. Jugoszlávia és Magyarország között él egy haditechnikai államközi szerződés. Kimondja, hogy a magyar—jugoszláv vegyes bizottságnak rendszeresen üléseznie kell. Tevékenységéről a parlament honvédelmi és külügyi bizottságát köteles rendszeresen tájékoztatni. Ezzel szemben csak három napja értesültünk a létéről. Tehát időszerű a kérdés: ki ellenőrzi a kormányt? Gyakorlatilag a kormány és szervei ellenőrzés nélkül működnek, azt tesznek, amit akarnak. S a legfelháborít óbb az, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter az utolsó pillanatig tagadta a tényeket. — Antall József miniszterelnök január 25-én vizsgálatot indított az ügyben ... — Csak névleg. Vizsgálat gyakorlatilag nem volt. Mert nem volt mit vizsgálni. Azok, akik ezt végezték volna, az ügy szereplői is egyben. Itt parlamenti vizsgálatra lett volna szükség. — A jugoszláv sajtóban egyesek úgy vélik, hogy a Magyar Köztársaság elismeri az önálló horvát államot. sí-f. ofekis az el. A többi belügyük. Engem másféle kérdés foglalkoztat. A jugoszláv televízióban bemutatott film azt támasztja alá. hogy Magyarországon igen aktívan működik az ÚTBA, a jugoszláv titkosszolgálat. Hol a magyar elhárítás? — Előfordulhat, hogy az eset kapcsán személyi változásokat fog követelni az ellenzék ? — Nem. Itt súlyos taktikai hibát követtünk el azzal, hogy belementünk e semmitmondó nyilatkozat megjelentetésébe. Mindössze any- nyit bírtunk kicsikarni, hogy a kormány elismerte; elkövetett bizonyos hibákat. Továbbra is követelnünk kell egy vizsgálóbizottság felállítását. Ráadásul bebizonyosodott, hogy e zárt bizottsági üléstől és a nyilatkozat kiadásától függetlenül továbbra is folyik a ködösítés, a szándékos félrevezetés. — Mire gondol? — A csütörtöki Magyar Hírlapban Héjj Antal, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, sajnos, azt kell mondanom: hazudik. Azt meri ezek után állítani, hogy a jugoszláv—magyar vegyes bizottság közreműködésével nem szállítottak fegyvert. Azt nyilatkozta, hogy e bizottságnak jelenleg nincs magyar elnöke, s utoljára másfél éve ültek össze. Ez — miként az előbbi mondat — úgyszintén nem igaz. Az elnök: Boross Péter. Utoljára tavaly júniusban üléseztek. Erről jegyzőkönyv készült, amiben egyebek mellett szó van a kölcsönös árucseréről. Itt részletesen olvasható, hogy mikor, milyen feltételekkel, ki, hova szállíthat fegyvert. Ugyanakkor talán elkerülte a főosztályvezető figyelmét az az 1989-es kereskedelmi miniszteri utasítás, amelynek a címe: Haditechnikai eszközök és hadfelszerelések cikkének exportjára vonatkozó utasítás. Ebben egyébként az engedélyezési eljárással kapcsolatban ismét szerepel az a bizonyos, már említett öttagú bizottság. Ez is egyértelműen alátámasztja az érintett személyek részvételét az ügyben. — Képviselő úr! Amit ön e nyilatkozatában a Petőfi Népének elmond, nem sérti az államtitkot? — Semmi esetre sem! Egyrészt az összes adat már korábban napvilágot látott, a hivatkozott rendelkezések nyilvános közlönyökben megjelentek, másrészt a zárt ülésen így szóba ,sem került. Amit tehát elmondtam, azért vállalom a teljes felelősséget. DÖNTÖTT A KORMÁNY Csínján bánni a bérekkel (Folytatás az 1. oldalról) kig terjedő bérnövekedés esetén már vállalati nyereségadót kell fizetniük. Az adó ebben az esetben csak a 18 és 28 százalék közötti bérnövekményt terheli. Azok a vállalatok, amelyeknél a béremelkedés az idén meghaladja a 28 százalékot, arra kényszerülnek, hogy a teljes bérnövekmény — tehát a 0-tól 18 százalékig terjedő rész — után is vállalati nyereségadót fizessenek. A kormány arra kívánja ösztönözni a cégeket, hogy csak óvatosan éljenek a létszámleépítés eszközével, nehogy ugrásszerűen növekedjék az idei esztendőben a munkanélküliek száma. Ennek megfelelően a létszámleépítésből származó bérmegtakarítást adómentesen csak 5 százalékos mértékig használhatják fel bérnövelésre. A közszolgáltatást végző vagy ilyen tevékenységgel is foglalkozó vállalatok ilyen szolgáltatásaik mértékéig jelentős adókedvezményben részesülnek. Ezeknek a cégeknek csak akkor kell adót fizetniük, ha 28 százaléknál nagyobb mértékben emelik a béreket. A kedvezményes adózási sáv is megemelkedik, 28-tól 34 százalékig terjed, nem pedig 18-tól 28 százalékig, mint más vállalatok esetében. Az idén az érintett cégeknek mérleghűen fel kell tüntetniük, hogy mekkora adót fizettek a költségvetésbe a béremelések után. Ezt a pénzt ugyanis a kormány 1992- ben — az ET állásfoglalásának megfelelően — bérpolitikai célokra kívánja felhasználni. Az SZDSZ két miniszter távozását követeli A Szabad Demokraták Szövetségének Ügyvivői Testületé nevében Kis János pártelnök levélben fordult Antall József miniszterelnökhöz a fegyvereladási botrány ügyében: „A Szabad Demokraták Szövetsége sajnálattal állapítja meg, hogy a köztársaság kormánya még mindig nem néz szembe a Jugoszláviába, közelebbről a Horvát Köztársaságba irányuló fegyvereladás következményeivel. Még most is úgy állítja be a történteket, mintha szokásos kereskedelmi ügyletről lett volna szó, melynek lebonyolításába formai hibák csúsztak. Valójában rendkívüli politikai jelentőségű akció volt ez, amely súlyosan ártott állami és nemzeti érdekeinknek, és durván megsértette a haditechnikai eszközök kiviteléről rendelkező jogszabályt. A hatályos kormányrendelet értelmében „Nem lehet engedélyt adni fegyverek eladására olyan térségbe . . ., ahol fegyveres konfliktus bekövetkezése várható (válságövezetek)” (21/1990. (II. 2.) MT rendelet, 3. paragrafus (2). A szomszédos Jugoszlávia jelenleg válságövezetnek számít. Azonban többről van szó a jogszabály betűjénél. A magyar nemzeti politika sarkalatos elve kell legyen, hogy a köztársaság kormánya minden olyan lépéstől tartózkodik, amelynek következtében a határainkon túl élő magyar kisebbségek tússzá válhatnak országuk politikai belharcaiban. A Jugoszláviába irányuló fegyvereladás megsértette ezt az elvet; felelőtlenül veszélybe sodorta a Szerb Köztársasághoz tartozó Vajdaságban élő magyar nemzeti kisebbséget, és általában is hátrányosan befolyásolta a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét. Ennek aggasztó jelei máris megmutatkoztak. Tetézte a bajt, hogy a kormány tagjai, semmibe véve a tárgyi bizonyítékokat, heteken át tagadtak, és még mindig vonakodnak feltárni a teljes igazságot. Megrendült a kormány szavahihetőségébe vetett bizalom itthon és külföldön egyaránt. Az egész magyar nemzet érdeke, hogy ez a botrányos ügy haladéktalanul lezáruljon. Erre azonban csak akkor van mód, ha a magyar kormány ugyanúgy jár el, ahogyan hasonló helyzetekben minden demokratikus ország kormánya cselekedni szokott: ha a titkolózás és szivárogtatás szerencsétlen párosítása, valamint a felelősök mentegetése helyett a nyilvánosság elé tárja a keserű igazságot, ha hivatalosan is megnevezi az ügyért felelős két minisztert, és ha azok mindketten, késlekedés nélkül távoznak posztjukról. Bízunk benne, hogy Miniszterelnök Úr átérzi a helyzet súlyosságát, és megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy helyreálljon a Köztársaság nemzetközi tekintélye és a Kormány szavahihetősége, s hogy lecsillapodjanak a jugoszláviai magyar kisebbség körül felkavart indulatok.” (MTI)
