Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-04 / 29. szám

2 PE1ÖFI NÉPE 9 1991. február 4. Ismert kecskeméti polgár az izraeli hadseregben (Folytatás az 1. oldalról) Az utcákon este hat után szinte senki sincs. Az egyik leg­utóbbi riadó után mentem: meg autóközlekedés se nagyon volt. Egyébként már az érkezéskor jj| különös érzés fogja el az em­bert: a máskor mindig embe­rekkel teli tel-avivi repülőtéren most senki sem volt. Leültettek, gázálarcot nyomtak a kezembe, elmagyarázták, hogyan kell használni, és gyakoroltatták. Az emberekben — ha nem is vallják be — megtelepszik egy­fajta félelem, hiszen nem tudni, hova lövi rakétáit legközelebb ez az őrült. Várja, hogy mi lesz; riadóztatnak-e vagy sem. Min­den lakásban van egy speciális szoba; ahonnan most beszélek, ott is minden ablak át van ra­gasztószalagozva: ha légnyo­más jön, ne repüljenek szét az üvegek. Az üzletek egy részét bezárták, tulajdonosaik elmen­tek. Az ékszerboltok kirakatai­ba nagyon kevés áru van kirak­va, így védekeznek egy esetleges rakétatámadás miatti légnyo­mástól, ami összetörné az üve­get és szabad,prédát hagyna a tolvajoknak. Én szakállasán ér­keztem, de le kellett borotvál­nom, mert nem zárt alatta jól a gázálarc. Azóta az itteni legfel­sőbb bíróság hozott egy határo­zatot, ami alapján kiosztották az újfajta maszkokat, amelye­ket szakállasok is. használhat­nak. " — Mennyit tudnak az embe­rek az eseményekről, hiszen sok tízezer olyan új bevándorló van most az országban, aki a hébert nem beszéli. — Amikor például riadó van, a sziréna után a tv képer­nyőjén kiírják héberül, oroszul, angolul, etiópul és arabul a „ri­adó” szót, majd a tévézés a rá­dió több nyelven elmondja az utasításokat. Mondhatom, hogy alaposan meg van szer­vezve a tájékoztatás. — A magyar külügyminiszté­rium továbbra sem tanácsolja az utazást e térségbe. Önök tájé­koztatták szándékukról? — A külügyminisztériumot mi nem kérdeztük meg. Úgy ítéltük meg; meg kell mutat­nunk hivatalosan, elsősorban a magyarországi zsidóságnak, és általában mindenkinek, hogy nem félünk a támadásoktól, noha tudatában vagyunk an­nak, hogy veszélyben vagyunk. Szeretnénk demonstrálni, hogy mi Izrael' népével vagyunk. — Mikor jönnek haza? — Két hetet töltünk itt, de időközben már megérkezett a második csoport is Magyaror­szágról. Csoportunk egyébként nem csak a Cionista Szövetség tagjaiból áll, sőt, olyan ember is érkezett velünk, aki nem zsidó, de úgy érezte, el kellett jönnie. Dolgozunk tehát a támaszpon­ton, olyan munkát végzünk, amellyel izraeli katonákat te­hermentesíthetünk, akik tehát a mi segítségünkkel ott szolgál­hatnak, ahol nagyobb szükség van rájuk. Ballai József Az Olasz Kommunista Párt utolsó kongresszusa RÓMA • v Achille Occhetto főtitkár zárszavával vasárnap befejezéshez érkezett az Olasz Kommunista Párt huszadik, egyben utolsó kongresszusa, amely lezárta a nagymúltú párt történetét és kimondta az átalakulást. A Baloldali Demokrata Bárt mint utódpárt megalakulásáról a késő esti órákban szavaznak a Rimini- ben rendezett tanácskozás küldöttei. Amint ez várható volt, egy kisebb cso­port, amely Armando Cossutta szenátor köré tömörült, sajtóértekezletén bejelen­tette: nem csatlakozik az új párthoz, ha­nem fenntartja a kommunista szervezetet önálló formában. A nem csatlakozók a küldöttek (és valószínűleg az 1,3 milliós párttagság) mintegy 4 százalékát teszik ki. Parlamenti jelenlétük ebben a tör­vényhozási időszakban biztosított. A pártszakadás érzelmileg feszült han­gulatban zajlott le. Sokan könnyekkel küszködtek. A különválók azt hangoz­tatták, hogy az új párt szervezeti felépíté­se nem biztosított számukra kellő lehető­séget a kommunista önazonosság megőr­zésére, elutasítva az irányzatok és önálló csoportosulások lehetőségét. A Cossut- ta-féle csoport laza szövetségi szervezetet javasolt az új párt részére, de ezt a több­ség elutasitotta. Occhetto zárszavában megismételte: a baloldali demokrata párt alternatívát kí­ván teremteni a jelenlegi kormánykoalí­cióval szemben, felvállalja az európai de­mokratikus, haladó és liberális értékeket, a demokrácia kiteljesítésére törekszik. A 10 millió választót maga mögött tudó ENGEDÉLYT KAPTAK A BUNDESWEHR-GÉPEK Átrepültek légterünkön (Folytatás az 1. oldalról) kommunista párt, a nyugati világ legna­gyobb (és egyetlen sikeres) kommunista pártja története lezárult a rimini tanács­kozással. Számos kérdés azonban válasz nélkül maradt a megfigyelők többségé­nek véleménye szerint. A kiváltak kis csoportját leszámítva is túl nagynak tűn­nek az ellentétek az új párt egyes irányza­tai között. Giorgio Napolitano egyértel­műen szociáldemokrata irányzata mel­lett helyet kap az új pártban Pietro Ing- rao és hívei kommunista utópizmusa is, s a szélsőségeket az Occhetto köré tömö­rülő pragmatista vezetés állandó egyen­súlyozása békíti csak össze. Az Öböl­háborúban elfoglalt állásponttal a párt továbbra is elszigetelődik. A kormány- koalíció pártjai szerint pusztán névválto­zás történt, de politikai változás még nem igazán. — A konkrét politikai állásfogla­lások dönthetik el majd a jövőben, hogy az új párt valóban megszerzi-e a szüksé­ges kormányzati kultúrát és tényleges változáson megy-e keresztül—jelentette ki a kereszténydemokrata pártnak a kongresszuson jelen levő egyik vezetőségi tagja. Ima a békéért — II. János Pál a békéért imádko­zott a televíziós kamerák előtt és újabb felhívást intézett az Öböl-háború befe­jezésére a felelős döntéshozókhoz. A pápai könyörgést és felhivást a vati­káni rádió és televízió több nyelven, köztük arabul is közvetítette az egész világnak. II. János Pál értelmetlen vérengzés­nek minősítette az Öböl-háborút, amely pusztítást és szenvedést hoz a térség lakosaira, s fennáll a veszély hangoztatta —, hogy kiterjed más or­szágokra is, illetve elhúzódik időben. A pápa az esti litánia keretében közös imára szólította föl a katolikus hívőket az egész világon a háború befejezéséért. Rögzítették az eltérő álláspontokat Befejeződtek a magyar—szovjet szakértői megbeszélések Budapesten magyar—szovjet szakértői megbeszélések fejeződ­tek be, amelyeken a szovjet csapat- kivonással összefüggő--gazdasági,' pénzügyi kérdésekből esett szó. A magyar tárgyálóküldöttséget Karácsony Imre vezérőrnagy; kor- mánymeghatalmazott-helyettes, a szovjet delegációt Jurij Grisin ad­mirális, a Szovjetunió külgazdasá­gi kapcsolatok miniszterének első helyettese vezette. A tárgyalások alapján a résztvevők olyan kor­mányközi megállapodás-tervezetet állítottak össze, amelyben — az egyeztetett szövegen túl — az elté­rő álláspontokat is rögzítették. Megállapodtak abban, hogy a tár­gyalások eredményeiről tájékoz­tatják saját országaik illetékes szerveit, és rövid időn belül foly­tatják az egyeztetést a még eltérő nézetek közelítése érdekében. A magyar és szovjet szakértői dele­gációk úgy értékelték, hogy köl­csönös kompromisszumokkal reá­lis esély mutatkozik a véleménykü­lönbségek kiegyenlítésére. (MTI) Magyainsvéd gazdasági tárgyalások — Szeretnénk minél nagyobb tőkéhez jutni abból az egymilliárd svéd koronás, Kclet-Európának szánt keretből, ámelyet a svéd kor­mány a térség gazdasági fellendí­tésére fordít, am Magyarország még nem szerepel teljes súlyával a svéd vállalkozók térképén — mondotta Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az MTI- nek adott nyilatkozatában, eluta­zását megelőzően. Az ipari és kereskedelmi minisz­ter vasárnap indult Stockholmba, ahol várhatóan megbeszéléseket folytat az ottani ipari és kisvállal­kozási minisztérium vezetőivel, valamint számos üzletemberrel. Felkeresi a Svéd Acélgyártók Szö­vetségét, és az állami vállalatok privatizálását ellenőrző konszern, a FORTIA képviselőivel is talál­kozik. A tervek szerint idegenfor­galmi egyezmény aláírására is sor kerül a négynapos tárgyalássoro­zat alkalmával. Mint Bőd Péter Ákos elmon­dotta: a mostani eszmecsere-soro­zat célja elsősorban az, hogy a svéd üzleti körökkel, illetőleg az ottani állami szervezeiekkel meg­ismertesse a magyarországi gazda­ságpolitikai elképzeléseket, hogy a jövőben a skandináv ország jelen­legi súlyánál nagyobb szerepet kapjon a magyar gazdaságban. Viszonylag kevés a már létrejött svéd—magyar vegyes vállalat, ám svéd vállalkozók már jelentős tő­két fektettek be hazánkban. Az a célunk, hogy ez a folyamat fel­gyorsuljon. ilyen irányú tárgyalá­sok a vállalatok között egyébként folynak; köztudott, hogy a Lehel Hűtőgépgyár az. Elektroluxszal kí­ván együttműködni, az Ericsson pedig a magyar telefonhálózat fej­lesztésébe kapcsolódik be — fej­tette ki az ipari miniszter, aki hoz­zátette: mostani látogatása első­sorban nem a vállalatközi kapcso­latok fejlesztését Jnkább az átfogó stratégiai elképzelések ismerteté­sét célozza. Olyan válságágazatok problémáinak megoldásához vár­juk a svéd befektetők technikai és anyagi segítségét, mint például a magyar gép- és hajóipar. Szívesen alkalmaznánk a svéd tapasztala­tokat, például a munkaerő-átkép­zés, a környezetvédelem, illetőleg a kisvállalkozások fellendítése te­rületén is. EURÓPA TANÁCS Túlzott derűlátás Törökországból, egy TU-134-es gépen, amelyet a Bundeswehr a keletnémet hadseregtől örökölt. A német katonák a törökországi Er- hac légitámaszponton állomásoztak ja­nuár eleje óta, mivel a bonni kormány úgy döntött: a Törökországgal való szolidaritás jegyében 18 Alpha-jet típu­sú harci gépet vezényel Erhacba kiszol­gáló- és kezelőszemélyzettel együtt. 'A körülbelül 200 katonát most váltják fel újakkal. Az említett ötven katona a csere keretében tért vissza a légifolyo­sóikat a Bundeswehr elől mindeddig lezárva tartó kelet-európai országokon átrepülve. Oldenburgból általában Franciaország, Olaszország és Görög­ország felett repülnek Erhacba, s az ellátó gépek a jövőben is ezt az egyéb­ként hosszabb útvonalat használják majd. — Tálságosán derűlátóan ítélte meg a nemzeti kisebbségek jogainak kitelje­sedését az a jelentés, amelyet Csehszlo­vákia felvételével kapcsolatban terjesz­tettek az Európa Tanács elé — véleke­dett Miklós István, a csehszlovák Szö­vetségi Gyűlés képviselője, a pozsonyi Új Szó című lap szombati számában megjelent interjújában. Miklós István formailag független képviselő, de tagja a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom és az Együttélés politikai moz­galom parlamenti klubjának. — A jelentés kidolgozóinak értesülé­seim szerint olyan információi voltak, hogy a csehszlovákiai magyarok képvi­selői nem fejtenek ki kellő aktivitást ügyük érdekeben és teljesen integrálód­tak az adott rendszerbe — mondta Miklós István. A jelentés összeállításá­ban részt vevő Jacques Baumel francia képviselő — Miklós szerint — utólag fontosnak tartotta ugyan kijelenteni, hogy az Európa Tanácsnak még job­ban oda kell figyelnie a kisebbségi kér­désekre, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az Európa Tanács elé került okmány tartalmát nem befo­lyásolta az a dokumentumgyűjtemény, amelyet az Együttélés politikai mozga­lom dolgozott ki. Miklós szerint a magyarok „integrá­lódására” vonatkozó vélekedés azzal függ össze, hogy sok magyar képviselő megszavazta a szlovák parlamentben elfogadott nyelvtörvényt. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának nyilatkozata Az utóbbi napokban a jugoszláv államelnökségnek az úgynevezett félkatonai szervezetek leszerelésével kapcsolatos döntése és annak végre­hajtása nyomán feszültség alakult ki Jugoszláviában. Ezzel kapcsolatban a Magyar Köztársaságot illető vá­dak és bírálatok is nyilvánosságot kaptak. A magyar kormány ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja az alábbiakat nyilvánosságra hozni. A Magyar Köztársaság az álla­mok közötti kapcsolatok általáno­san elfogadott elveiből és normáiból, valamint a szomszédság tényéből ki­indulva kölcsönösen előnyös, tar­tós jó viszonyra törekszik a baráti JSZSZK-val. Nagyra értékeli az együttműködés valamennyi terüle­tén eddig elért eredményeket és ab­ban érdekelt, hogy azok folyamato­san gyarapodjanak mind a szövetsé­gi szervekkel, mind pedig Jugoszlá­via köztársaságaival eddig is fenn­tartott kapcsolatok révén. A magyar kormány mindent megtesz annak ér­dekében, hogy az országainkban le­játszódó demokratikus változások nyomán feltáruló új lehetőségekét a kétoldalú kapcsolatokban kamatoz­tassa. A Magyar Köztársaság Jugoszlá­viához fűződő vizsonyában abból in­dul ki, hogy a Jugoszláv .Szocialista Szövetségi Köztársaság több nemzet föderatív uniója, melynek integritá­sát tiszteletben tartja. Jugoszlávia határait érvényes nemzetközi doku­mentumok garantálják, államisága része az európai status quónak, ame­lyen a kontinens békéje, biztonsága és együttműködése nyugszik. A Magyar Köztársaság Jugoszlá­via belső gondjainak megoldásába nem kíván beavatkozni. Tiszteletben tartja Jugoszlávia nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek azon jogát, hogy belső viszonyaikról békés meg­állapodás útján, külső beavatkozás nélkül, önállóan döntsenek. A magyar kormány ez alkalom­mal is szükségesnek tartja hangsú­lyozni, hogy a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség léte a magyar—jugoszláv kapcsola­toknak fontos eleme. Az irántuk megnyilvánuló bizalom, nemzetiségi létük, nyelvük és kultúrájuk megőr­zése és fejlesztése fontos előfeltétele annak, hogy betölthessék az orszá­gaink közötti kapocs szerepét. A Magyar Köztársaság kormánya egyben bejelenti, hogy az úgyneve­zett fegyverszállítások ügyében vizs­gálatot indított a teljes igazság meg­állapítása és a kérdés mielőbbi meg­nyugtató lezárása érdekében. A vizs­gálat eredményét nyilvánosságra hozta és arról a JSZSZK kormányát diplomáciai úton tájékoztatja. (MTI) Belgrádi sajtóvisszhang A belgrádi sajtó vasárnap már nem kiemelt helyen, de érezhető elégté­tellel, ugyanakkor még mindig kritikusan számolt be arról, hogy a ma­gyar kormány szombati nyilatkozatában elismerte a Jugoszláviának tör­tént fegyvereladást. A Politika című lap, amely mindvégig nagy szerepet játszott az ügy tálalásában, a kormánynyilatkozatról különtudósításban adott hírt. Eb­ben a szerző-számos kétségének is hangot ad. A különtudósításon kívül keretbe tördelt, vastag betűs írás azt állítja, hogy „a magáncégről szóló állítás nem lehet igaz, mivel Magyarországon a fegyvereladásra csak két budapesti állami vállalatnak van engedélye”. Ám a lap ugyanebben a cikkben megemlíti: a magyar fővárosban már néhány napja hírek terjed­nek arról, hogy szovjet fegyverekről van szó. amelyeket egy Budapest környéki raktárból a szovjetek adtak el. A különtudósítás kiemeli: szombatig a magyar illetékesek tagadták annak lehetőségét, hogy Jugoszláviának, nevezetesen Horvátországnak, fegyvereket adtak el. Felteszi a kérdést, hogy miért következett be fordu­lat. Hangoztatja: a közlemény nem tesz említést arról, hogy konkréten ki az eladó és ki a vásárló. A tudósítás szerint magyar részről azt hangsú­lyozták. hogy Jugoszlávia hivatalosan még nem kérte a vizsgálatot, csak Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke nyilatkozott úgy, hogy hivatalosan kéri majd ezt, ha pártja vezető­sége felhatalmazza. — A magyar kormányszóvivő mindazonáltal meg­előzte Ágoston Andrást, s bejelentette a fegyvereladás tényét — írja a Politika. A Szerb Megújhodási Mozgalom, a legnagyobb szerb ellenzéki párt mint közölték — felhívást intézett a magyar hatóságokhoz, hogy folytassanak vizsgálatot és vonják felelősségre a vétkeseket, mert erre a jószomszédi kapcsolatokra és a szerbiai magyarokra való tekintettel feltétlenül szükség lenne. Földet, s nem kárpótlást akarnak a Duna—Tisza közi kisgazdák r ■■■ Egyelőre még nem a karókat, csak a határidőt tűzték ki a földek visszafoglalásával kapcsolatban a Duna—Tisza kö­zi kisgazdák. Bács-Kiskunban a Kisgazdapárt vasárnap Kis­kunhalason tartott megyegyűlésének résztvevői ötezerkét- száznyi tag nevében megfogalmazták, az elvett földek és ingatlanok fejében százszázalékos kártalanítást kívánnak. Többen szóltak arról, hogy a tervezett kárpótlási jegy elfo­gadhatatlan, ez a módszer különösen a Kiskunságban a parasztság újabb becsapásához vezet. Előfordulhat, hogy az egykor elvett 4-5 hold fejében a volt tulajdonos egyetlen akácfa jelenlegi értékét kapja meg,, hiszen az itteni földek aranykorona-értéke rendkívül alacsony. A Bács-Kiskun megyei kisgazdák határozottan kinyilvá­nították a falvak lakóinak véleményét is tolmácsolva, hogy kárpótlásként csak földet fogadnak el. A felszólalók közül többen javasolták, hogy e megyében is kezdődjenek meg a figyelmeztető jelképes föld-visszafoglalások. A megyegyűlé­sen részt vett országos pártvezetők — Németh Béla ügyve­zető alelnök és Kocsenda Antal alelnök — valamint a független Kisgazdapárt színeiben Bács-Kiskunban megvá­lasztott országgyűlési képviselők azonban még meg tudták fordítani az összejövetel végső állásfoglalását. Megállapod­■ tak abban, hogy'— bár a halaszthatatlan tavaszi munkák miatt az idő sürget — türelemmel várnak a parlamenti törvény megszületéséig. Az országgyűlési képviselők is ígé­retet tettek arra, hogy a kárpótlási törvényjavaslatot jelenle­gi formájában nem fogadják el, s’a parlament elé terjesztik a százszázalékos, illetve a földnél a természetbeni kárpótlási igényt. Számos hozzászóló fogalmazta meg élesen azt is, hogy szerinte a jelenlegi kormányprogram agrárellenes. Mások arra figyelmeztettek, hogy a felső, középső és alsó szinteken elmaradt vezetőváltásnak is köszönhető a mezőgazdaság ellehetetlenülése. Az élelmiszerek fogyasztói árának emelke­dése olyan időszakban, miközben állítólag túltermelési vál­ság van, olyan időszakban, amikor a parasztoktól a mező- gazdasági termékeket egyáltalán nem veszik át, illetve csak bizonytalan idejű fizetés ígéretében, arra utal, hogy a mező- gazdaságot szándékosan tönkretenni kívánó erők uralkod­nak a magyar gazdasági életben. Ezek az intézkedések — fakadtak ki többen — vagy külföldi tőkések érdekeit vagy a visszarendeződést szolgálják, azt, hogy a földtulajdonosok ne kérjék vissza jogos tulajdonukat, sőt meneküljenek a földtől. (MTI) Amerikából jönnek, Magyarországról mennek A folyó évben mintegy 15-20 millió dollár jut annak a kulturális együttmű­ködési és csereprogramnak a megvaló­sítására, amelyet 1989-ben Budapesten jelentett be George Bush amerikai el­nök. Amint Walter Raymond, a kor­mány tájékoztatási hivatala (USIA) el­nökhelyettese az MTI tudósítójának elmondotta, igen sikeresen valósulnak meg a magyarországi elgondolások. Az elnöki kezdeményezés azt célozza, hogy egy nagy területen: a jogrendszer, a szabad vállalkozás, az oktatás és a tájékoztatás, valamint a szakszervezeti mozgalom vonatkozásában, segítsék szervezetten, átgondoltan az új demok­ráciákat a tapasztalatok átadásával, a szakemberek képzésével, sokrétű együttműködéssel. Míg a kormányhivatal a (korláto­zott) állami forrásokat bocsátja rendel­kezésre, egyben össze is hangolja a tá­mogatásban részt vevő más kormány­intézmények, valamint a kulturális szervezetek, az alapítványok, s a jelen­tős szerepet játszó magángazdaság te­vékenységét. A tájékoztatásból min­denesetre kitűnt, hogy egyfajta köz­ponti nyilvántartás nem létezik: a cse­rék, ösztöndíj-lehetőségek és hasonlók iránt érdeklődő magyar intézmények­nek, személyeknek általában mind a hivatalos helyeken, mind a magánszek­torban érdeklődniük kell a lehetősé­gekről. Az amerikai külképviselet kul­turális és sajtórészlege általános eliga­zítással szolgálhat. Walter Raymond szerint különösen sikeresnek ítélik a kisvállalkozókat tá­mogató amerikai kormányintézmény tapasztalatainak átadását, nemkülön­ben a sajtó területén folyó munkát, amelynek keretében évente számos ma­gyar újságíró tanulhat, dolgozhat hosz- szabb időn át amerikai szerkesztősé­gekben. Kulcsfontosságúnak ígérkezik az a program, amely* évente 50 fiatal kelet-európai egyetemi közgazdász­oktatót hoz továbbképzésre az Egye­sült Államokba, mégpedig a legneve­sebb intézményekbe. A (váltásokban,) három éven át tartó képzés azt jelenti, hogy a térség közgazdasági egyetemi oktatóinak jelentős része rendelkezik majd a legkorszerűbb ismeretekkel, azokat továbbadhatja diákjaiknak, így átformálódik a képzés s a jövendő szakembergárda. Magyarországról az idén 5 fiatal magyar menedzser kap Hamilton-ösztöndíjat, hogy amerikai közgazdasági egyetemeken tanulhas­son tovább. A hallgatócserék keretében is eljut­nak magyar diákok az amerikai egyete­mekre; ezt segítik a hat magyar felső- oktatási intézményben, valamint a Fő­városi Szabó Ervin Könyvtárban felál­lított tájékoztatási központok, ame- . lyek informálnak az amerikai felsőok­tatás rendszeréről, a tanulási, tovább­képzési lehetőségekről. Az amerikai kormány tartósan biztosítja két új fel­sőoktatási tanszék budapesti működé­sét: a John Marshallnak, az Egyesült Államok első legfelsőbb bírójának ne­vét viselő tanszéket, a közgazdaságtu­dományi egyetemen elsőnek John Lu­kács tölti be, aki az Eötvös tudomány- egyetemen is előad, míg a Hamilton- tanszék a kisvállalkozók képzését szol­gálja. Áz év folyamán egyébkent amerikai polgármesterekből, valamint az egyes államok igazságügy-minisztereiből álló küldöttség látogat Magyarországra, hogy megossza tapasztalatait a helyi önkormányzatok működésében és a büntetőjogban. Párhuzamosan magyar polgármesterek, helyi közigazgatási ve­zetők tehetnek amerikai tanulmány­utat. A neves Fulbright ösztöndíjprog­ram keretében idén 20 magyart fogad­nak, és 20 amerikai tanul, kutat Ma­gyarországon. Működik egy egy évre szóló csereprogram középiskolai taná­roknak: a magyarok történelmet, an­golt, matematikát, amerikai kollégáik a nyelvet tanítják. Mód nyílik magyar kormánytisztviselők és üzletemberek tanulmányútjára, amelynek keretében megismerhetnek kisvállalkozásokat, az állami és a magánszektor közös vállal­kozásait, s külön program támogatja szakszervezeti vezetők látogatásait az Egyesült Államokban. Hangsúlyt kap az ugyancsak Bush elnök kezdeményezésere, budapesti székhellyel felállított regionális környe­zetvédelmi központ; egyébként magyar szakemberek idén a vizmegóvás, vala­mint a felszíni bányászat és a hulladék- feldolgozás környezetvédelmi tapasz­talataival is megismerkedhetnek Ame­rikában. A tapasztalatokat a két or­szág szakemberei konferencián értéke­lik a budapesti központban. Amint az USIA-vezető tájékoztatá­sából kitűnt, a kormányhivatal lénye­gében hasonló programot bonyolít le Lengyelországgal és Csehszlovákiával, s bár méreteiben valamivel kisebb, de hasonló jellegű az együttműködés Ro­mániával és Bulgáriával is. Heltai András (Washington) !

Next

/
Oldalképek
Tartalom