Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

1991. február 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Programcentrikus és ideológiamentes (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Tamás beszámolójá­ban az agrárágazat legsúlyo­sabb válságaként említette a je­lenlegi időszakot, amelynek kö­vetkezménye a falun élő lakos­ság egyre láthatóbb elszegénye­dése is. Foglalkozott a kárpót­lási törvénytervezettel, amivel kapcsolatban leszögezte: ez semmiképpen sem eredményez­heti, hogy a társadalom győzte­sekre és vesztesekre tagozódjék. Az Agrárszövetség azt akarja, hogy a benyújtott törvényterve­zet megfelelő legyen az elfoga­dásra, olyan, amit a későbbiek­ben működőképességével bizo­nyít. Csomagtervben összegez­te álláspontját a szövetség, ami­ből kiemelni egy-egy témakört nem lehet, csakis az egész elfo­gadását tartják lehetségesnek. A párt a szövetkezeteket is az elmúlt évtizedek károsultjának tartja, ezért számukra is csak a valós értékkel rendelkező kár­pótlási jegy fogadható el. Az értékpapírnak olyannak kell lennie, hogy a privatizációban fölhasználható legyen, s így al­kalmassá váljon az állami va­gyon megszerzésére. A földtu­lajdonosoknak csökkentés nél­küli földvisszaadást követelt, valamint földalap létrehozását is szükségesnek mondotta, amelyből azok kapnak földet, akik tulajdonosok sosem vol­tak, de az elmúlt években, évti­zedekben a mezőgazdaságban dolgoztak. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben különböző pártok vezetőivel folytatott tár­gyalást az Agrárszövetség. Nagy Tamás kijelentette: nem kötöttek paktumot a kisgazda- párttal. Kifejtette, hogy a mai hazai politikai élet pártpolitikai vitákban merül ki, holott a szembeötlő gazdasági romlás megállítására, a válsághelyzet kezelésére lenne szükség. En­nek elősegítése érdekében tár­gyaltak a kisgazdapárttal. Kitért az érdekképviseletek jövőbeni feladatára, megje­gyezve, hogy a politizálásnak és a gazdasági érdekképviseletnek külön kell válnia. Leszögezte, hogy az Agrárszövetség mar­káns párt lesz, s célul tűzi ki a parlamentbe való bekerülést. Az Agrárszövetség segítséget akar nyújtani a falusi ifjúság­nak, valamint meg akarja gá­tolni, hogy elsorvadjon a falu kulturális élete. Ezért ifjúsági, valamint kulturális alapítványt hoz létre a közeljövőben. Tá­mogatja a világkiállítás meg­rendezését, amit szükségesnek tart ahhoz, hogy fellendüljenek Magyarországon a beruházá­sok, és azért is, mert a világkiál­lítás hozzájárulhat a megren­dült társadalmi önbizalom helyreállításához is. Sokan fejtették ki véleményü­ket és mondták el javaslataikat a beszámoló után. Egyik Vas me­gyei küldött a földművelésügyi hivatalok ellen foglalt állást és szóvá tette, hogy máris „hűbéri adományként” osztják a kisgaz­dák a földművelésügyi hivatali posztokat. Zala megyei hozzá­szóló követelte, hogy csakis azok juthassanak földhöz, akik felkészültségükkel, szakértel­mükkel bizonyítják, hogy érte­nek műveléséhez és az állattar­táshoz. Vágyálomnak nevezte a Somogy megyei felszólaló a far­mergazdasági modellt, amely­nek létrehozásához mintegy 7-8 milliárd dollárra lenne szüksége az országnak, viszont erre se­mennyi pénz nincs. A Bács-Kiskun megyei kép­viselők közül először Pirisi Já­nos (Mélykút, Lenin Tsz) ka­pott szót. Kifejtette, hogy az Európához való csatlakozásért a kormány feláldozza a mező- gazdaságot, amire a termelés­visszafogás, a támogatások drasztikus leépítése stb. máris példa. Ha a csatlakozásnak ez lenne az ára, akkor szerinte nem szabad ezen az úton elin­dulni. Beszélt a párttá alakulás szükségességéről, noha ezzel az Agrárszövetség megalakulása­kor képviselt álláspontját föl­adja, de „be kell látni, ha a poli­tikai hadszíntéren labdába aka­runk rúgni, akkor párttá kell alakulni. Hogy mit szólnak eh­hez a falun élők ? Kitartó munkát kell végezni, hogy ne csak szim­patizáljanak velünk, hanem áll­janak mellénk és kövessék a párttá alakult Agrárszövetsé­get.” Vámos Ferenc vaskúti pol­gármester azt fejtegette, hogy a falun élő lakosság döntő több­sége nem akar ismét földtulaj­donos lenni, majd arról beszélt, hogy a falusi értelmiség nem eléggé aktív. Nagyobb összefo­gásra, valamint az ifjúság ügyé­vel való értő foglalkozásra hív­ta fel a figyelmet. A kongresszuson megvitat­ták az alapszabály-tervezetet. Állást foglaltak abban, hogy te­rületi választmányok alkotják majd az Agrárszövetség párt­egységeit. Döntöttek abban, hogy évente rendeznek kong­resszust. Ezután titkos -válasz­tásra került sor. Az agrárszövetség elnökének Nagy Tamást, főtitkárnak Nagy Husszein Tibort válasz­tották. Tizenegy tagú elnöksé­get — amelyben helyet kapott Pirisi János is — választott a kongresszus, valamint 5-5 tagú etikai és számvizsgáló bizottsá­got. Az Agrárszövetség kong­resszusa egyhangúan kinyilvá­nította, hogy aláveti magát a pártokról és gazdálkodásukról szóló törvénynek, elfogadta alapszabályát, s ezzel az Agrár- szövetség párttá alakult. Csabai István Összetétel Amikor Nagy Tamás kijelen­tette, hogy az Agrárszövetség a falun élő és dolgozó emberek pártja — máris és a jövőben még inkább óhatatlan volt nem végignézni a küldöttek sorain. Kik azok, akik most képviselik a falvakat ? Bács-Kiskun 26 kül­döttének döntő többsége szövet­kezeti elnök, illetve a vezetőség­hez tartozó, és ez az arány jelle­mezte valamennyi megyei cso­portot is. Rajtuk kívül néhány intézményvezető, illetve polgár­mesterfoglalt helyet a székeken. Ez a pillanatnyi (küldött) össze­tétel, ami gondolatokat inspirál. A falun élő értelmiség, a tsz- vezetői réteg alkalmasnak tártja magát arra, hogy bennük a pa­rasztság megbízzon s párt(poli­tikai) téren is követésre méltó vezetőjeként elfogadja. E mon­datot ismét le lehetne írni, úgy is, hogy a végére kérdőjel kerül. S ez annál inkább indokolt, mert a kongresszuson éppen azok nem hallat (hat jták a szavukat, akik e megállapítás és kérdés között feszülő dilemmát feloldhatták volna, akik egyértelműen ki­mondhatnák: a szövetkezeti ve­zetői csapatból akarjuk a falu új pártjának, az Agrárszövetség­nek vezetőit, mert ezek az embe­rek eddigi munkájukkal kiérde­melték bizalmunkat. Hát kiérdemlik ? Valószínű, hogy az igen és nem válaszok településenként, szövetkezeten­ként, sőt, akár szűk munkahe­lyenként is változnak, a múlt évek tapasztalása szerint. S az is meghatározza a parasztemberek voksolását, hol milyen lehetősé­get, jövőképet vázol föl napja­inkban a falu értelmisége, a szö­vetkezeti vezetői kar: és egyál­talán, hisznek-e benne? A politikát úri huncutságként megélő és értékelő parasztság az utóbbi évszázadban egyre in­kább távol tartotta magát a poli­tizálástól. Ha békén hagyták, engedték termelni, és padlását nem söpörték le, már azzal is megelégedett. Eddig. A jövőben ez már kevés az értük való cse­lekvés elhitetéséhez. S hogy ki, melyik párt képes többre a meg­nyerésükre versenyzők közül, arra a következő hónapok törté­nései megbízható választ adnak. A versengésbe közel azonos lehetőséggel indul minden párt, még a parlamenten kívüliek is. A nyerő melyik lesz, azt jelzés­értékkel ugyancsak megmutat­ja, hogy küldöttgyűlésük, kong­resszusuk résztvevői között ott találhatók-e azok a gazdák is, akiket kétkezi munkája nyomán a paraszti közösségek követésre méltónak tartanak. Hasonlóan, mint annak idején, az úgyneve­zett „tsz-szervezés" időszaká­ban: a jó gazda belépését követ­ték a többiek — sőt, vezetőjük­nek is megválasztották. Ma a szakképzettség — a paraszt szü­lők gyermekének értelmiségivé, netán vezetővé válása — nem (lehet) hátrány, sőt! Tehát az Agrárszövetség esélye nem rossz, de csak akkor lehet iga­zán jó a verseny megnyeréséhez, ha múltbéli bélyegekkel el nem árasztott vezetőkkel tudja vég­rehajtani programját. Hogy mindez sikerül-e, legké­sőbb az Agrárszövetség követ­kező kongresszusa ad rá választ, például a küldöttek összetételé­vel is. Cs. I. Robbanás a szabadkai sekrestyében A határforgalom nyugodt A szabadkai rádió szombati adásában közölte, hogy előző este robbanás rázta meg a város kato­likus székesegyházának sekrestyé­jét, röviddel az esti mise végetérté- vel. A robbanás, szerencsére, sze­mélyi sérülést nem okozott, vi­szont az anyagi kár jelentős. Fi­gyelemre méltó információ, hogy a bejárati falra rúzzsal valaki ezt a szöveget írta fel: „Halál a ma­gyarokra!” A rendőrség azonnal megkezdte a vizsgálatot, amelyben újvidéki szakértők is részt vesznek. Az MTI szombaton kiadott telexe pedig ar­ról tudósít, hogy a Magyar Szó című lap szabadkai szerkesztősége délelőtt több névtelen telefonhí­vást kapott, amelyekben megfe­nyegették az ott dolgozókat. Tegnap a kiskunhalasi határőr­ségnél telefonon érdeklődtünk: a tompái határátkelőnél tapasztal­ták-e bármilyen jelét a pénteken Szabadkán történteknek? Azt a választ kaptuk, hogy a határforga­lom nyugodt, semmilyen szigorí­tást nem kellett bevezetniük, a ki- és belépő utasok száma megfelel az ilyenkor szokásosnak. Magyarelle- nességről a hazaérkező turisták nem számoltak be, a határőrök is csak a tömegtájékoztatásból sze­reztek tudomást a jugoszláviai ter­rorcselekményről. n. n. m. ABLAK Gyártó és Forgalmazó Kkt. 6728 SZEGED, Budapesti út 8. Tel.: (62)13-644/154. 188. Tx: 82-264 —=r=S Műanyag ablakok, erkély- és bejárati ajtók, szúnyoghálók széles választékban! EGYEDl MÉRETBEN IS! Nyitva tartás: hétköznap 7—14 óráig 614 A közös cselekvés jó gyümölcsei Ökumenikus istentiszteletek Soltvadkerten A soltvadkerti gyülekezetek január, február hónapokban ti­zenhat ökumenikus istentiszte­letet tartanak. A hosszú évek óta gyakorolt kegyesség a kö­zös cselekvés jó gyümölcseit termi. Több alkalommal segítették az istentiszteleti adományaik­kal az öregek napközi otthonát. 1990 karácsonyára közösen gyűjtöttek ruhaneműt a község rászorultjai részére. A sok értékes ruhát a plébánián osz­tották szét advent utolsó heté­ben. Ökumenikus nyitottsággal szervezte meg az evangélikus gyülekezet a németnyelv-okta- tás korai elkezdésére az óvo­dát. A katolikus gyülekezet a ma­gányos, idős emberek közösségi életét szervezi az újra haszná­latba vett iskolájában. Az idegen csodálkozhat, de a községben természetes, hogy az ökumenikus hetek befejező is­tentiszteletén, pénteken a kalo­csai helyőrségi zenekar adott hangversenyt. Az is magától ér­tetődik, hogy az est bevétele a református gyülekezet által szerveződő nyelviskola-alapít­ványt gyarapítja. A lelkipásztorok és a gyüle­kezetek világi vezetői már rég­óta úgy látják, hogy az Egyház Urának való engedelmesség a közös szolgálat által lehetsé­ges. Azt is értik és tudják a gyülekezetek, hogy a családok lelkisége is együtt építhető. A családok belső lelki élete felekezetektől függetlenül ve- szélyezett. A nevelés komplex feladatát a gyülekezetek és közoktatási intézmények a csa­ládokkal együtt végezhetik. Ezért az öregek gondja, a gye­lesz az iskola fenntartásának. Az alapítvány támogatni sze­retné a tehetséges gyerekek ta­níttatását, különösen a nyelvek területén. A gyerekek keresz­tyén nevelését azzal, hogy az oktatott nyelveken vallásos gyermekkönyvekkel látja el a nyelviskolát. Lényeges annak az elmondá­sa is, hogy a két helyi szakszö­vetkezet is támogatja a gyüleke­zetek programjait. rekek korszerű nyelvoktatása közösségi feladat, melyből a gyülekezeteknek nagy részt kell vállalni. A nyelviskola — a visszaigé­nyelt „rácsos iskolában” — szakkollégium formájában fog működni. Német-, angol- és oroszoktatási program kis cso­portokban, csoportonként heti három alkalommal lesz szep­tembertől. Az alapítvány egyik forrása Bejrút Libanonban van, Tázlár meg itt (Folytatás az 1. oldalról) A tázlári választási bizottság a kifo­gást elutasította, mivel az érintett sza­vazatszámláló bizottságok tagjai egy­behangzóan állították, hogy nem mu­tattak rá egy jelöltre sem, csupán tájé­koztattak a szavazás módjairól. Dudás Jánosné, a választási bizottság elnöke, aki az ominózus esetkor a helyszínen volt, tanúsította, hogy a Farkas házas­pár önállóan, segítség nélkül szavazott a fülkében. Kőrös Sándorné pedig nem' is láthatta, hogy Huszárné helyett Var­ga Jánosné töltötte ki a szavazólapot, mivel nem egy szavazókörben szavaz­tak. Bálint István ezután a Kiskőrösi Vá­rosi Bírósághoz fordult kérelemmel, őt ott meghallgatták, majd jogerős vég­zéssel jogorvoslati kérelmét elutasítot­ták. Az indoklásban az áll, hogy a ké­relmező szóbeli nyilatkozata, a kifogás és a három bizonyíték törvénysértés megállapítására nem alkalmas. He­lyénvalónak találta a bíróság a helyi választási bizottság döntését. A három közjegyzői okirat a nyilatkozatok meg­tételét, idejét és módját tanúsítja, a sza­vazatszámláló bizottság tagjainak tör­vénysértő tevékenységét nem.^ A jogerős végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelyben leszögezte: a Kiskőrösi Vá­rosi Bíróság törvényi előírásokat sér­tett, amikor a tényállást kellően nem derítette fel, a nyilatkozatot tevő ál­lampolgárokat személyesen nem hall­gatta meg, és nem hívta fel a kérelme­zőt a további bizonyítékainak előter­jesztésére, ezért a végzés megalapozat­lan és jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság azonban az óvást elutasította, hivatkozva a helyi önkormányzati képviselők és polgár- mesterek választásáról rendelkező tör­vényre. A Kiskőrösi Városi Bíróság ugyanis eljárását ezen, speciális szabá­lyokat is tartalmazó törvény és a nem peres eljárásokról szóló minisztertaná­csi rendelet alapján folytatta le. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a kérelmezőt személyesen meghallgatta, tájékoztatta az eljárás szabályairól, jo­gairól, kötelezettségeiről. Bálint István akkor kifejtette, hogy a kifogásban foglaltakon túlmenően a választás nap­ján semmiféle más törvénysértést nem észlelt, azonban „a kifogást nem csu­pán erre a három közokiratra alapítot­ta, hanem százra, de azokat nem hozta be és nem jelentette be a kifogásában sem”. Mindezek után a Kiskőrösi Városi Bíróság a szabályoknak megfelelően megvizsgálta a dokumentumokat, a bi­zonyítási indítványt, a választási bi­zottság eljárását és döntését, majd úgy döntött, hogy Bálint István kérelmező állította ugyan a törvénysértést, de bi­zonyítani nem tudta. Mivel a választási törvény gyors és egyszerű eljárást tesz lehetővé, így az tovább erősíti a nem peres eljárásnak azon jellegzetességét, hogy nincs tárgyalás, nem érvényesül a felek kölcsönös meghallgatási elve, a bíróság elsősorban a kérelmező által előadottakra támaszkodik. A kifogás viszont közvetett bizonyí­tékokra alapozódott, Bálint István sze­mélyesen törvénysértést nem tapasz­talt, s a nyilatkozatot tevők — egy ki­vétellel nem saját szavazásukkal kapcsolatban észleltek törvénysértést, hanem azt állították, hogy más válasz­tópolgárok szavazása során voltak ta­núi befolyásolási kísérletnek, de őket megnevezni nem tudták. A kérelmező a meghallgatáskor — bár lehetősége lett volna rá - újabb konkrét bizonyítékokat nem terjesztett elő, a száz, meg nem nevezett tanúra való hivatkozás nem szolgálhatott tör­vénysértés megállapításának alapjául. A törvényben előírt háromnapos határidő pedig nem teszi lehetővé újabb, széles körű bizonyítási indítvá­nyok vizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság megállapítot­ta, hogy a Kiskőrösi Városi Bíróság eljárási szabályt nem sértett, döntése érdemben helyes és megalapozott, ezért a törvényességi óvást elutasította. V. T. Pártként működik az Agrárszövetség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom