Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

1991. február 22. • PETŐFI NÉPE • 5 Dallas — kábítószer Minden idők legsikeresebb televíziós filmsorozatával — jó húsz év után — ismerkedhet meg a magyar közönség. A Dallas nyitotta meg a sort, ez volt az első mai család-teleregény, alkotói nem sejtették, milyen kincsre találtak. A Forsyte Sagatól a Buddenbrook- házon át a Thibault családig, a híres, klasszikus családregényekből készült sorozatokat követően, napjainkban játszódó famíliahistóriát vittek filmre. A színhely: Dallas. Texas a film for­gatásakor a legdinamikusabban fejlő­dő állam volt, vezető helyen állt az Egyesült Államok mezőgazdaságában, előretört az ipari termelésben, olaja példátlan gazdasági fellendülést bizto­sított. Olajmezők és prérik, multimilli­omosok és cowboyok, már a távolból feltűnnek a modern Dallas felhőkarco­lói, luxusautók száguldanak ... Dal­las... Igen, itt oltották ki 1963 novem­berében John F. Kennedy elnök éle­tét... Híres és hírhedt város. A történet a gazdag Ewing családról szól, a szülőkről, három fiukról, felesé­geikről, az unokáról és másokról, szép­asszonyokról és intrikákat szövő besti­ákról, könnyüvérű kislányról, hidegvé­rű üzletemberekről, kis családi drá­mákról. Két família áll szemben egy­mással — de sokan loptak már Shakes- peare-től! —. s az élet, ha olykor felhők jelennek is meg a ranch (az állatte- nyésztő-fia^n), feletti égen szép.' Mi a sorozat sikerének a titka? Ä né­zők egy-egy órára belecsöppenhetnek a gazdagok világába, belekóstolhatnak, belefeledkezhetnek a jólétbe. Olyan ez, mint az enyhe kábítószer: édes és má- morító. Kit érdekel az, hogy ez csak mese (felnőtteknek), az emberek szere­tik a mindent megszépítő, varázslatos­sá tévő meséket. 1978 tavaszán kezdték el szőni a szu­pergazdag dallasi család sztoriját. Hat­vannál is több országban, százmilliók nézték és nézik e sorozatot, melyet el­sősorban az amerikai ízléshez szabtak. Miss Ellie, a mama, és Jock Ewing, a fia nemzeti jelképpé váltak. Hogy J. R.-en, a végtelenül ellenszenves alakon mit szeretnek? Tény, hogy Larry Hag- man, a cowboy-kalapot viselő Jock a legnépszerűbb amerikai filmszínészek közé tartozik, a legmagasabb gázsit kapja, a sorozat minden egyes részéért százezer dollárt. Ezen tört ki az első botrány. Patrick Duffy, azaz Bobby Ewing, milliók kedvence, azonos össze­gű honoráriumot kért. De nem kapott. Hét bő esztendő után nem minden szereplő szerződését újították meg, pél­dául Charlene Tiltont (Lucy) nem tar­tották elég szexisnek, menesztették. Miss Ellie, Barbara Bel Geddes jobb­nak látta, ha szívpanaszai miatt vissza­vonul, utóda Donna Reed meg sem közelítette őt. A sikeres első csapat szétesett. A Dallas bámulatos sikere láttán az amerikai filmesek rákapcsoltak. Az újabb produkció, a Dynastia, illetve a Denver klán, a felső tízezer köreiben játszódik le, csillogó, káprázatos, de a legvonzóbb férfiak, a leggyönyörűbb nők, a legpazarabb otthonok sem tet­ték a Dallasnál népszerűbbé e telere- gényt. Európában a francia televízió, az „amerikai kulturális imperializmus” el­lensúlyozására törekedve, 26 részes so­rozatot forgatott. A Chateauvallon cí­mű film a Loir partján játszódik, s a Berg család életét ábrázolja, Balzac és Dumas szellemében a francia irodalmi hagyományokra építették. (A soroza­tot a magyar televízió is bemutatta). Bár a pénz, a szerelem, a hatalom az ilyen tévéfilmek fő alkotóeleme, az eu­rópai es az amerikai sorozatok közötti kontraszt jól érzékelhető, mint ezt pél­dául a Guldenburgok örökségében (a ZDF sorozata) is tapasztalhattuk. Dél- Amerikától Itáliáig világszerte gyárt­ják a sorozatokat, szövik a családregé­nyeket, de a Dallas úttörő szerepe elvi­tathatatlan. Ha a kedves néző azt hiszi, hogy a Dallas-sztárok maradéktalanul boldo­gok — téved. Ismeretes, hogy .Victoria Principal, a szép Pamela a saját hírne­vének a rabjává vált. A többszörös mil­liomos filmszínésznő Hollywoodban él, sofőré és testőre, a portoricói John Ba- tis szerint a filmcsillag háza erőd. Vic­toria nagy élelmiszer-tartalékokat hal­mozott fel, fél, csak éjjel hagyja el ott­honát. Attól tart, hogy a terroristák elrabolják . . . Sz. É. A legfrissebb adatok szerint ma Szabadszálláson 53-an eszik a munkanélküliek keserű kenyerét. Bár az érintettek többségét ez bizonyára kevésbé vigasztalja, a helyi polgár- mester értékelése szerint a 7400 lelket számláló nagyközség foglalkoztatási helyzete jóval kedvezőbb a környező települé­sekénél. A keresőképes szabadszállási lakosok többségének tehát van helyben munkája. Mindennek ellenére tapasztalható az emberekben némi nyugtalanság. Néhol a csekélyke kerese­tek, másutt az akadozó munkaellátottság borzolja a kedélye­ket. Kevesebb rágnivaló fogy A Csemege Édesipari Gyár Il-es számú telepének szabadszállási te­lepítéséről 1985-ben kezdtek tár­gyalni. Annak idején szaloncukor­gyár építését tervezték, s úgy volt, hogy 150-200 helybéli lakost fog­lalkoztatnak majd. Számtalan technikai kivitelezési problémát követően, több mint egyesztendős késéssel végül tavaly nyáron csak elkezdődött a próbaüzemelés. Idő­közben a körülmények változása miatt a profil is módosult: nem szaloncukor, hanem rágógumi ké­szítésébe fogtak. Persze nem a ter­vezett létszámmal, hanem csupán 72 fővel. Igaz, a keresetek a mű­szakpótlékkal és a prémiummal igen szépen alakultak: egy-egy dol­gozó nettó 9-16 ezer forintot vihe­tett haza havonta. Ám, mint ahogy azt Szőke Péter üzemvezetőtől megtudtuk, mára vékonyabbak lettek a borítékok. Kevesebb a megrendelés, s emiatt elmaradtak a második, harmadik műszakok. Mostanában rágógumiból keve­sebb fogy, így bérmunkában fon- dan- és gyümölcstojás kézi csoma­golásával próbálják kiegészíteni a hiányzó százalékokat. Szőke Péterék remélik, hamaro­san ismét nő a kereslet a rágógu­mik iránt. Táplálja reményeiket, hogy évek óta ilyenkor télen min­dig kevesebb fogy e termékből. Az Újpesti Csökkent Munkaké­pességűek Ipari Szövetkezetének helyi részlegében sokkal szeré­nyebbek a keresetek. A dolgozók tavalyi átlaga bruttóban alig ha­ladta meg a 6000 forintot. Pető Petemé részlegvezető ehhez rögtön hozzáfűzi: az itt dolgozók 60 szá­zaléka csökkent munkaképességű. Csirketartók, fusizók Mádi Sándorné meós szerint ez a pénz mindenképpen kevés. En­• Az édesipar he­lyi üzemében most csomagolás is se­gít a kapacitások lekötésében. nek tulajdonítja a többi között, hogy olyannyira leolvadt a lét­szám, hogy mostanában jó néhány kedvező megrendelést vissza kel­lett utasítaniuk. Másfél évtizede még hónapokat kellett várniuk az újonnan belépőknek. Most meg nem kapnak dolgozót, pedig a községben van szakképzett varró­nő. Csakhogy majd bolond lenne görnyedni a gép fölött, ha, miköz­ben csirkét tart, még munkanélkü­li-segélyt is kaphat az államtól! A Rubin Ruházati Vállalat sza­badszállási 35 fős üzemében nagy szóródást mutatnak a keresetek. Mivel teljesítmény-órabérben dol­goznak az asszonyok, van, aki mindössze 3500-4000 forintot, a hajtósabbja 7-9000 forintot visz haza. Udvarnoki Jánosné üzemvezető elmondása szerint itt is kevés a szakképzett munkaerő, akikre pe­dig nagy szükségük lenne, mert az igényes export pontos, hozzáértő munkát igényel. Ebben az üzemben is látni nem egy gazdátlan gépet. A munkanélküliségről beszél­getve Udvarnokiné megemlítette, ő is tud olyan helybéli asszonyról, aki valaha náluk volt tanuló, majd szakmunkás. Most munkanélküli­segélyből él. Esze ágában sincs je­lentkezni valamelyik szabadszállá­si varrodában, pedig a nagyköz­ségben van négy is! Szabadszálláson egyébként na­gyon foglalkoztatja az embereket a munkanélküli-segélyek ügye. Ki higgadtabban, ki ingerültebben so­rolja a képzett varrónőket, autó­szerelőket, festőket, akik e segélyt kapják az államtól. Eközben sok­kal többet dolgoznak, mint koráb­ban. Fusiznak. A hírek szerint „de­geszre keresik magukat”. Adót persze nem fizetnek. Sokan nem értik, miért nem váltatják ki velük az ipart az illetékesek, ha már ilyen nagy igény van a munkájukra. De vajon ki itt az illetékes? • Másfél évtize­de még sorban áll­tak az új felvételi- sek az Üjpesti Csökkent Mun­kaképességűek szabadszállási textilrészlegének kapuja előtt... Mindenesetre a 4-7000-ért telje­sítményben gürcölő varrónők mél­tán hábórognak, amikor arra gon­dolnak, hogy hamarosan az ő fize­tésükből is levonnak munkanélkü­li-járulékra. Nyilvánvaló: nem a valóban rászorulóktól sajnálják pénzecskéjüket. A polgármester csak a számot ismeri Ha az önkormányzatnak is len­ne véleményezési joga ebben az ügyben, akkor minden másként alakulna. így vélekedik dr. Bak István polgármester, akitől meg­tudtam, hiába fordult a munkaü­gyi hivatal kunszentmiklósi részle­géhez, hiába kérdezgette, ki van a szabadszállásiak közül munkanél­küli-segélyen. Kunszentmiklóson csak a számot voltak hajlandók megadni, a neveket nem — az érin­tettek személyiségi jogainak védel­mére hivatkozva. A helyi önkormányzatnak nincs beleszólása a munkanélküli-segé­lyek adományozásának ügyébe. Ha lenne — mondja a polgármes­ter — nem fordulna elő, hogy olyan szakmunkás kapjon segélyt, aki képzettségének megfelelő he­lyet találhat a környéken. Dr. Bak Istvánnak meggyőződé­se, hogy a munkanélküli-segélyek közüli rendezetlenség nem helyi, szabadszállási specialitás. A parla­ment a közelmúltban elfogadta a foglalkoztatási törvényt. A vita so­rán, majd a Munkaügyi Minisztéri­um február J4-ei sajtótájékoztató­ján is elhangzott, hogy a szolidari­tási alap meglehetősen szűkös, és előfordulhat (ha például 150 ezer­nél is több lesz a munkanélküliek száma), hogy nem lesz elegendő. Ilyen helyzetben különösen körülte­kintően kellene elosztani az erre a célra rendelkezésre álló soványka összeget. Ellenkező esetben előfor­dulhat, hogy épp a rászorulóknak nem jut majd belőle. Gaál Béla Öt évvel ezelőtt egy tévéhirdetésben jelent meg először a titokzatos csettintő ember a nagy fekete kalapban, s hóna­pokig találgattuk, vajon mit jelent az, hogy MÜSZI. Azóta szakmai és nem szakmai körökben is ismertté tette magát a Mezőgazdasági Üzemszervezési, Számítástechnikai és In­formatikai Rt. A televízió Menedzser Magazin című műsora dr. Tóth Tibort, a MÜSZI elnök-vezérigazgatóját az év me­nedzserének választotta. — Mit gondol, miért esett Önre a választás? —y Azt hiszem, ez elsősorban a cégj ó eredményeinek tulaj­donítható. A részvénytársaság 1990-es mutatói igen látvá­nyosak: árbevételünk 20, nyereségünk 30, exportunk pedig 400 százalékkal múlta felül az előző évit. Huszonegy éves fennállása alatt a cég mindig nyereséges volt. — Hogyan jutott Ónéi a MÜSZI vezérigazgatói székéig? — 1966-ban végeztem az Agrártudományi Egyetemen, ahonnan a kerecsendi tsz-be kerültem ágazat vezetőnek. 1974-től a MEM-ben az iparszerű termelési rendszerekkel foglalkoztam, majd az államtitkári titkárságán kötöttem ki. Közben elvégeztem a közgazdaság-tudományi egyetemet és a tanárképző főiskolát. 1982-ben választás útján kerültem a MÜSZI igazgatói posztjára. — Milyen On szerint a jó menedzser? —A jó menedzser úgy foglalkoztatja csapatát, hogy meg­teremti a pénzkeresés feltételeit. Ezenkívül kötélidegei van­nak, beosztottjait nem legyőzi, hanem meggyőzi. — Mivel tölti a legszívesebben a szabad idejét? — Mostanában minden szabad percemet leköti az angol nyelv tanulása. 1989-es részvénytársasággá alakulásunk óta nyolc ország cégei részvényeseink, szükségem van tehát az angol nyelv tárgyalási szintű tudására. Németből és orosz­ból már van középfokú nyelvvizsgám. Nagyon élvezem egyébként, hogy újra tanulhatok. Ha több időm van, vasár­naponként a barátokkal együtt rúgom a labdát Budafokon a hegyoldalban, ahol lakom. Feleségem szintén agrármér­nök és a lányomat sem sikerült letéríteni erről a pályáról; má­sodéves hallgató az agráregyetemen. Hobbim a főzés is, fő­ként halat szeretek készíteni. — A szolgáltató szféra ma sikerágazatnak számít a pangó ipar és mezőgazdaság mellett. Mit kínál a MÜSZI ügyfelei­nek? 7- Cégünk fő profilja a számítástechnika, melyet komplex módon alkalmazunk. Először felmérjük megbízóink infor­matikai rendszerét, majd javaslatot teszünk annak átalakí­tására, s ehhez gépet adunk el vagy lízingelünk és biztosítjuk hozzá a szoftvert is. Gondoskodunk a gépek és a szoftver fo­lyamatos karbantartásáról, valamint a szakemberek betaní­EGY LÁTVÁNYOS SIKERTÖRTÉNET A MÜSZI menedzsere az év menedzsere tásáról és továbbképzéséről. A MÜSZI kezelésében van az ország mezőgazdasagi és élelmiszer-ipari információs adat­bankja. A legkorszerűbb IBM-számítóközponttal működő rendszerből bárki lehívhatja a neki szükséges adatokat. Rendelkezünk az elmúlt 15 év vállalati, területi és idősoros adataival mindenféle bontásban. — Tavaly az OMÉK-en mutattuk be a MEZŐHÍR nevű kereskedelmi információs rendszerünket. Lényege, hogy minden üzemnek van egy számítógépe, melyen egy kártya segítségével meg tudja kérdezni az árakat, megtudhatja, hol lehet alkatrészt kapni, fel tudja ajánlani saját termékeit, s akinek ilyen gépe van, azzal rögtön szerződést is köthet. Még tesztelés alatt van a vállalkozók részére kifejlesztett rendsze­rünk, a gazdaszámtartás, melyet a napi költségek nyilván­tartására lehet használni. Remélem, mire a rendszer forgal­mazható lesz, már vállalkozók is lesznek a mezőgazdaság- ban. — Kika MÜSZI részvényesei? — 260 termelőszövetkezet, 8 bank, 3 kutatóintézet, 2 ön- kormányzat, 6 érdekképviseleti szerv és 1414 magánsze­mély. A külföldi részesedés 37 százalék, nyolc ország részvé­nyesei közül a német és az osztrák a meghatározó. Vagyo­núnkat 1990-ben 50 százalékkal növeltük, ami ebben a gaz­dasági környezetben, azt hiszem, nem kis teljesítmeny. A M USZI profitja a múlt évben 80 millió forint volt és leány- vállalataink ugyancsak mintegy 80milliónyi nyereséget hoz­tak. Bevételeinknek mintegy 20 százalékát külpiacokon rea­lizáljuk. A MÜSZI-részvényeket tavaly bevezettük a tőzs­dére. Részvényeseinknek a Budapesti Tőzsdén jegyzettek közül az egyik legnagyobb osztalékot fogják fizetni. — Kérem, áruljon cl valamit a MÜSZI sikerének titkából! —Ez egy kicsi és rugalmas szervezet, az átlagosan 35 éves korú dolgozók együttműködési készsége igen jó. Vannak teamek és munkakörök, de mindenki azt csinálja, amire az adott pillanatban éppen szükség van. Igen jó az erdekeltségi rendszerünk, azonnal fizetünk annak, aki megérdemli. A 230 alkalmazottból legalább 60-an keresnek nálam job­ban, pedig én sem panaszkodhatok. A müszisek hasonlíta­nak a japánokra: büszkék a saját cégükre. Hámori Zita Bevezetés a gumi esz téziába* A pszichotronika, az utóbbi esztendőkben kifejlődött tu­domány, olyan, eleddig nem tényleges súlyának megfelelően méltatott ismereteket is magában foglal, mint amilyen a gumiesztézia. Örüljünk, hogy végre megszabadulva az ideológiai béklyóktól - megvizsgálhatjuk azokat a módsze­reket, amelyeknek eddig még létezését is tagadni kellett: mostanában már beszélhetünk az akupunktúráról, a telepá­tiáról, a jövőlátás bizonyos kérdéseiről — s ismétlem, örül­jünk, hogy végre méltó helyére kerülhet a gumiesztézia is! A szélesebb értelemben vett gumiesztéziának csupán az áttekintése is fontos lehet a tisztelt Olvasó számára: felismer­heti, hogy a gumiesztézia gyakorlásával mind testének fizikai állapotában, mind tudatában meglévő, bonyolult, érzékeny folyamatokat nem szabad mechanikusan értelmezni. A gu­miesztézia nem cél, hanem eszköz; melynek segítségével az ember, a legcsodálatosabb, legérzékenyebb természet-alkot- ta műszer működését valamelyest szabályozhatjuk. A gumiesztéziát — más néven - már az arabok is ismer­ték, alkalmazták. A Holt-tengeri papiruszlelet egy teljes be­kezdésben foglalkozik ezen eljárással, de ismerték az ókori görögök, kínaiak is. A most következő leírások a legjobban hozzáférhető források alapján, a szerző által fordítva, eredeti angol sumér szöveg alapján készültek. De mi is a gumiesztézia? A természet számos jelensége még ma is talány az ember számára, ám e jelenségekről lehetetlen hallgatni a beavatott­nak. Ugyanis — az akupunktúrához hasonlóan — csak néhány, az ókortól féltve őrzött, pontosan meghatározott testpontot kell ismerni, ezen túl speciális, a legújabbkori vívmányoknak megfelelő neumcéziummentes gumigyűrűket kell alkalmazni. (Már itt érdemes rámutatni, hogy az elért hatás teljesen független az alkalmazott gumigyűrű méretei­től, ámde nem független annak arányától. Az olvasók sze­rencsés helyzetben vannak, hiszen ilyen speciális neon- és céziummentes gumigyűrűk a szerzőnél beszerezhetők.) Már most felhívjuk azonban a figyelmet a gumigyűrűk helyes kezelésére. A készletet különleges csomagolásban hozzuk forgalomba, amely garantálja - a felnyitásig — az eredeti állapot fenntartását. * A tanulmány elhangzott az I. Lajosmizsci Gumiesztéziai Kongresszus A/1II. szekciójában.) A hatás leírása annyira egyszerű, hogy csak csodálkozha­tunk, miért nem gondoltak rá többen, többször, hamarabb. Az ujjaink második csontocskájára (kezeinken tehát a közép­ső ujjpercre) kell húzni nem túl szorosan, de nem is túl lazán a neon- és céziummentes gumigyűrűket, ott kettő-négy per­cig kell fennhagyni, s attól függően, melyik ujjúnkat kezel­tük, máris érzékelhetjük a hatást, amely majdnem minden esetben azonnal fellép. Néha természetesen semmit sem lehet érezni, ekkor — többnyire — nem volt megfelelő az előkészü­let. E rövid írásban nem törekedhetünk a teljességre, így csak néhány alkalmazási helyet és betegséget említünk meg. A bal kéz gyűrűsujjára helyezve a neon- és céziummentes gumigyű­rűt, fejfájáscsillapító hatása érdemel említést. A középső ujjon a szívritmust szabályozza, a mutatóujj második perecén a vesebántalmakra hatásos, míg a hüvelykujjon — három perces kúrával a szembetegségekre jó. Természetesen minden végtagunkon alkalmazható: a jobb kéz kisujján allergiás visz­ketés ellen, gyűrűsujján az infarktus után, középső ujjún a potenciazavarok kezelésében érhetnek el eredményeket — nem túl hosszú gyakorlás után. Többen megfigyelték, hogy bizonyos csillagképek megjele­nésekor olykor nagyobb a hatás. Ügyancsak fontos az is, hogy egy kezelést — amit néha csak egyszer, másszor meg tucatszor is kell folytatni — egy neon- és céziummentes gumigarnitúrával kell 'végezni. A szerekben ugyanis elrende­ződik a polaritás, ami segíti a káros és kóros áramok elveze­tését. Éppen ezért az is fontos, hogy csak a tulajdonosa használja a gyűrűkészletet, amelyeket használat után fénytől védve kell tartani. Ügyelni kell arra is, hogy a legteljesebb magányban történjék a kezelés, hiszen a jelenlévők erős akaratukkal befolyásolhatják az eredményt. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a nők és a férfiak polaritása különböző. (Figyelem: egy speciális gumigyűrűt csak a férfi­ak használhatnak!) A gumiesztézia — hasonlóan a pszichotronika, a parafe- noménia és a természetgyógyászat más ágaihoz — egyre nagyobb közismeretnek örvend. S ha valaki mégsem hinne az ilyesfajta okkult tudományokban, az gondoljon Shakes­peare szavaira: Őrültség, de van benne rendszer. Máté szerint pediglen: Ki miben hisz, abban üdvözül. A. T. Ki jár jobban Szabadszálláson? HA ELMARAD AZ ELLENŐRZÉS .. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom