Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 22.

A 99 éve alapított Helvécia szőlőtelepnek a természeti viharok vagy a személyi torzsalkodások ártottak többet? Éles viták nehezítették a pusztát fölfedező Wéber Ede és a részvényesek együttműködését. Több felkészült vezető kényszerült a négy évtizede szervezett állami gazdaságból távozásra hatalmi viszálykodás miatt. A mostani igazgató elődjét és helyettesét is ilyen veszekedések miatt mentették föl.

Különösen akkor éleződhetnek ki a szakmai és személyi ellentétek, ha nehéz helyzetbe kerül a nagyüzem, mint a nyolcvanas évek végén szinte valamennyi magyar szőlős állami gazdaság. A felelősöket kereső indulat összekeverheti a jogos panaszt és a félreértést, a mulasztást és a bűnt, a tévedést és a vétket, az indokolt felelősségre vonást és a személyi bosszút, a bírálatot és az intrikát, a félreértést és a rágalmat. Amennyire közérdek a hibák, esetleges visszaélések, szabálytalanságok föltárása, pontos minősítése és a szükséges következtetések levonása, legalább annyira fontos a vitás ügyek lezárása utáni összefogás, a nyugodt légkörű munka. Helvécián is!

Ezért tájékozódtam a gazdaságban ezúttal az elmúlt évi mérlegről, tervekről, a nagyüzemi szőlőtermesztés gondjairól.

A szőlő marad

Kikecmereg Helvécia a magasművelés zsákutcájából?

Mi változott Helvécián másfélkét éve, amióta utoljára jártunk az állami gazdaságban? A posta környéke éppen olyan szemetes, mint a „régi világban”. Időnként most is elhúz a faluközpont felé vezető úton egy-egy orosz katonai teherautó. A tél miatt népte- lenedett el az építőanyagot gyártó üzem? A parkolóban több magyar rendszámú nyugati márkájú kocsit látok, mint 1989-ben. Csendes az igazgatói folyosó is.

Káplány Sándor termelési igazgatóhelyettes aggodalmasan latolgatja a csupasz földeket di- dergető erős fagy várható következményeit. Szerencsére újra földbe bújtatták a vesszőket. ..

— Legalább 8 tonnás hektáronkénti termés tarthatja pénzügyi egyensúlyban a szőlőágazatot. A művelési költségek további gyors növekedését már aligha ellensúlyozhatná hozamnöveléssel.

Lesz-e nyereség?

Egyetért a több mint két évtizede az állami gazdaságban dolgozó szakemberrel fiatalabb főborász kollégája, Kovács Zoltán.

— A termés a borászat által értékesül. Akkor találnánk meg biztosan számításainkat, ha egy- egy kiló szőlő önköltsége nem haladná meg a 18—19 forintot. Bizakodunk, bár ebben az évben megszűnt számunkra az állami dotáció.

— Tavaly mennyi volt?

— Bizonyos előírások és kulcs szerint 9 százalékot térített az állam, egyharmadát az előző évinek. Számos országban a szőlő- termesztés ma is államilag támogatott kertészeti ágazat.

A főborászt kérdezem:

— A feldolgozás során sem képződhet számottevő, biztosnak mondható nyereség?

— Említette korábbi beszélgetésünkön, hogy nyugat-németországi kisvárosokban 4-6 márkáért kínáltak egy-egy közepes minőségű palackot? Jól emlékszem?

— Jól!- És mit kérhetünk idehaza egy-egy palackért? Még így is értékesítési gondokkal küszködünk. Nemcsak mi.

Újra hagyományosan

— Megérne egy külön misét az életszínvonal, a borfogyasztási szokások, a kínálat, a kereskedelmi érdekeltségek szövevényének vizsgálata, de most maradjunk a helvéciai szőlőtábláknál. Maradnak?

— Káplány Sándor illetékesként válaszol.

■— Várhatóan. Ebben a gazdasági évben mindössze 12 hektárnyi, menthetetlenül leromlott szőlőt kellett kivágni. A megmaradt 700 hektáron már néhány éve megkezdtük a hagyományos művelési formák visszaállítását, a területi adottságainknak megfelelő korszerűsítést.

— Mikor döbbentek rá: a nálunk meghonosított módon zsákutcába jutott a nagyüzemi szőlőtermesztés?

— Már a hetvenes évek közepén nyilvánvaló volt, hogy az adott magasműveléshez kötött állami telepítési támogatás elnyeréséért hagyományos fajtákra azok biológiai teljesítőképességét meghaladó művelési módokat erőltettek. A legyengült, ráadásul silány talajra telepített tőkékkel könnyen végzett a fagy, az aszály, a betegség.

— Tízmilliókat pocsékolt el a látványos homokhasznosítási program. Miért nem riadóztatták a közvéleményt?

— Jelentésekben bizonyítottuk: számos fajtánál téves elhatározás volt a szinte kötelező új technológia. Tízszázalékosnál nagyobb tőkehiány csökkentette bevételeinket, 1976-ban a papíron kimutatott 840 hektár termőfelület helyett csak 750 hektárnyi szőlőt szüretelhettünk. Az elmaradt hozam csaknem 7 millió forint volt.

Jelentős többlettel zártak

— Miért tűrték?

— Nem számított szakembernek, aki nem akart bármi áron minél gyorsabban nagyüzemi, magasművelésű táblákat kialakítani. Szóba sem jöhettek a korszerűsítés más formái, például a sornyitás, a hozamnövelő okszerű tápa- nyag-feltöltés, a támrendszerű szálvesszős fejművelés. Az 1981- ben készített ágazatfejlesztési programban írhattam csak le: a sokmilliós kihatású termelési kérdésekben mellőzni kell a politikai és presztízsszempontokat.

A szőlőágazat jövője elválaszthatatlan az állami gazdaságétól. Az 1996. december 31-éig megválasztott igazgatótól, Mészáros Istvántól tudakolom,"hogy sike- rült-e kigazdálkodni az 1988-as, a nagyüzem sorsát már-már megpecsételő hiányokat.

— 1989-et 63 millió, a tavalyit mintegy 200 millió többlettel zártuk. Megszabadultunk a rövid lejáratú, nyomasztó hitelektől. Több mint a felével, hozzávetőlegesen 100 millió forintra csökkentettük középtávú hiteleinket. Ha sikerül a mostani termelési szintet és nyereségességi szintet megtartani, akkor nem okozhat különösebb gondot a hitel és kamatainak öt év alatti visszafizetése.

— Miből fizették ki tartozásaikat, szerezték vissza fizetőképességüket?

— Értékesítettük a felesleges vagy nélkülözhető készleteket (elfekvő alkatrészeket, göngyölegeket, gépeket), épületeket, szórványföldeket. Eladtuk a juhásza- tot, fájó szívvel a tanyacsárdát. Ezt a Monimpex vette meg, de továbbra is tőlünk vásárolnak. A jobb piaci értékesítés révén növekedtek bevételeink. Sikerült valamennyit visszaszerezni a már-már elveszettnek látszó szovjet piacból. Szervezeti változásokkal csökkentettük a termelési költségeket, javítottuk az érdekeltséget.

Fennmaradnak, ha

___

— Miként?

— Megszüntettünk fölösleges állásokat, összevontuk az összevonható feladatköröket, nagyobb önállóságot kapott az öt főágazat. Mintegy háromszázötvennel dolgoznak kevesebben nagyüzemünkben, mint 1988- ban, a létszámracionalizálás megkezdésekor. A dolgozói hozzájárulással alakult korlátolt felelősségű társaságok is a közvetlenebb érdekeltséget erősítik. Szőlőinket főként részes művelésben, új vállalkozási formákban hasznosítjuk.

— Fennmarad-e az állami gazdaság?

— Igen, ha rugalmasan alkalmazkodik a változó gazdasági környezethez, ha tovább korszerűsíti működését, esetleg más névvel, biztosan más formában, valószínűleg részvénytársaságként, külföldi tőke bevonásával.

— És ha egykori tulajdonosaik visszaigénylik földjeiket?

—- Eddig csak hetven hektárt kértek. A környékbeliek ezer szállal kötődnek a nagyüzemhez, számítanak az itt felhalmozott eszközökre, ismeretekre, esetleg résztulajdonosként, alkalmazottként, partnerként.

— Derűsebben emlékeznek jövőre a gazdaság alapításának századik évfordulójára, mintha tavaly ünnepelhették volna a centenáriumot?

— Minden bizonnyal.

Heltai Nándor

ALTERNATÍV TANKÖNYV

Történelmi lecke fiúknak és tanároknak

„A imásodik világháború egyik legfontosabb következménye — s egyben a hidegháború alapvető jellemzője —, hogy a világpolitika formálójának korábbi centruma, Európa elvesztette önálló mozgásterét az őt közrefogó új szuperhatalmakhoz, a kontinensnyi méretű Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz képest” — állítja Gyarmati György Európa alkonya című munkájában, amelyben nyomon követi a nemzetközi politika mozgásterének változását 1945-től 1968-ig.

A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karának adjunktusa, aki egy évig Pécsett is tanította ezt az anyagot, most pedig az ország egyik rangos pedagógiai műhelyének, a Székesfehérváron működő Comenius Társaság füzeteinek sorozatinditója lett. A társaság — sok más között — hosszú távú, történelmi tudatot formáló programmal is rendelkezik. Ez az alternatív tankönyv az első lépés, amit hamarosan újabbak követnek. Felelősséget éreznek az ifjabb nemzedékek hiányos és hamis történelmi ismereteinek korrigálásáért, de a pedagógus- társadalom rosszul képzett rétegeinek is eligazodási pontokat, szintézist kínál a friss szellemiségű, szemléletű dolgozat, amely szakított ama marxista dogmával is, amely szerint a történelem osztályharcok története.

A füzetet alapvető segédanyagnak, alternatív tankönyvnek tekinti a székesfehérvári József Attila Gimnázium, amelynek tanárai tapasztalataikat szívesén megosztják fnáfeök- kal. A szűkebb és tágabb haza gimnáziumai, de a többi középfokú oktatási intézmény is számíthat szakmai véleményükre. Egy tapasztalt történelemtanár pusztán a füzetet elolvasva, meggyőződhet arról, hogy korszerű és nélkülözhetetlen segédanyaggal van dolga.

Á Comenius-füzetek sorozatszerkesztőjétől, Szabó Péter tanártól kérdezem:

— A huszadik századi folyamatok ábrázolásában, korszakolásában milyen újdonságokkal szolgál Gyarmati György ?

— A szerző „a hosszú 19. század” után a „rövid 20. századról” beszél. Az 1910-es évektől napjainkig tartó nyolc évtizedet sommásan három világháború „rövid” évszázadának nevezi.

— Három világháború?

— Igen. A két világháború után a szuperhatalmak világhatalmi aspirációi sodorták az emberiséget egy újabb világméretű konfliktusba, a hidegháborúba. Gyarmati György századunk korszakát 40 éves háborúnak nevezi.

A szerző állítja: a négy évtizeden keresztül szinte egymást érő „helyi” konfliktusok láncolata olyan globális méretű, valóságos világháború volt, amelyet a két szuperhatalom különböző előretolt érdekeltségi övezeteiben, kontinensenként különböző ütközőzónáiban vívott egymással. Ennek megfelelően értékelendők (át) a felszíni, ideológiai töltetű magyarázatok. Az egyik oldalon a közvélemény a „gyarmati népek felszabadító mozgalmáról”, illetve annak támogatásáról vagy a „szocialista eszme győzelemre vitele” érdekében tett lépésekről olvashatott. A másik oldal saját akcióit mint a „bolsevik újbarbarizmus feltartóztatására” irányuló vagy „az emberi szabadságjogok és a civilizáció védelme” címszókkal propagálta küzdelmeit.

— Az alternatív tankönyv erényei közül mit tart különösen fontosnak?

Szabó Péter tömör válasza:

— Rendet csinálni a fejekben. A hiányt pótló, lényegi információkat kiemelő segéd'- ‘ anyag nemcsak azjfjaki.iisniersríi teiben jelen lévő fehér foltokat tölti ki, nemcsak a tévhiteket korrigálja, de átértékeli legközelebbi múltunkat is. Korszerű történelmi lecke fiúknak és tanároknak, az ifjabb és idősebb nemzedékeknek.

— Még egy kérdés: hol rendelhető meg a könyv?

— A Comenius Tanulmányi Társaságnál. Címe: 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8/A. Telefon: 22/16-520/201.

Z. E.

IDŐRÉS

Reggeli szünetben néhány percre megpihennek a gépek; csitul a csiho- gó zakatolás, és az emberek fölocsúdnak a műszak taposó, olajos révületből. Kiegyenesednek, furkálják csengő fülüket, sorban állnak a szó- dás ballonnál, tréfálkoznak és sóhajtoznak, előkutatják uzsonnájukat a satupad mélyéről, leülnek harápni, és egyszerre hallhatóvá válik a csend.

Fickó kidugja boglyas, borszívó fejét a csarnoksarki rongyosládából; gyanakodva fülel, aztán másnapos bambasággal figyelni kezdi a vörhe- nyes szakállú Zsigát, aki pár méterre tőle csapágygolyót nyom a sűrített levegős tömlőbe. Sügér megrántja a félfordulaté csapot, és a két merénylő vigyorogva néz az esztergagépek fölött elsüvitő golyó után.

A műhely túlsó végén ijesztő csattanás ugrasztja fel a marósokat. Szendvicsen kérődzve a bejárati ajtóhoz tódulnak, és elképedve tapogatják a behorpadt vaslemezt.

— Valaki jött?— néz fel Potyka bácsi, a veterán, nagyothalló köszörűs.

— Nem jött. hanem röpült!—magyarázza Béla úr.

—- Ki röpül?

Maga fog, öreg, ha sokat értetlenkedik!

Zsigáék röhögve buknak a gépük mögé.

Hanem Szvetka, a műhelyfőnök kijön az irodából a patáliára, s mellette kosiul a gyorstalpaló tanfolyamok tucatját végző Köpenyes.

Trükkös! biccent Szvetka elismerően a foltra.

Am Köpenyes fölveszi a golyót, és

mint egy sokat megélt gömbjós, belenéz a torzító acélfénybe: ábrázata két dühös pofazacskóvá szakad, foga vérszomjason fehérük, álla és homloka kicsúcsosodik. Kisvártatva fölnéz, körbecirkant, és hegyes tekintetére döfi áldozatait:

— Menjünk hátra!

Bősz elszántsággal lépked a gépek utcájában, a marósok leejtett kézzel s ernyedt rágóizmokkal követik.

— Maguk voltak ?! dörren Zsi- gáékra.

A merénylők összenéznek, és már-már megszólalnak, de nyikorogva nyílik a rongyosláda, és mindenki odanéz: Fickó tolat kifelé páni gyorsasággal.

Sügér, csak hogy a pöffeszkedő Köpenyest bosszantsa, Fickó domborodó ülepére bök :

— O fingta, kisfönök!

Zsiga a hirtelen megkönnyebbüléstől recsegő szájszéllel engedi szabadjára a tüdejébe szorult levegőt, mire a marósok durván felröhögnek.

Tökéletlenek! mérgelődik Köpenyes a sapkáját markolászva.

Szvetka legyint, s hogy mentse a menthetőt, az órájára néz:

— Mindenki munkára!

Még ki se ér a behorpasztott ajtón a sarkában lihegő Köpenyessel, vége a vigalomnak; az emberek szétszé- , lednek, lenyelik a maradék falatokat és munkához látnak.

A gépek felbúgnak, az acélkések beleszisszennek a vasba, fröcsög a hütőolaj, kunkorodnak a forgácsszalagok, és Zsigáék már elörehajolva figyelik a tokmánypofák karmaiban forgó munkadarabokat.

Rótt József

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (Tel.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

A fogászati készenléti ügyelet — sürgősségi esetben — hétköznap este 20 órától másnap reggel 7 óráig tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki u. 5. (félemelet), fogászati ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Ágasegyháza: központi rendelő (T.: 76- 325, 76-030), Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszent- márton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsölajos, La- dánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza. Kunba- racs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin t. 14. T.: 71-101), Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Alkotmány 3. T.: 42-015), Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi 19. T.: 74-024), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa u. 76. T.: 44-086).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon hívható naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 24- 351). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi.' bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el.

KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig a városi

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz u. 4. T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermek- orvosi ügyelet rendje hétvégeken 7—19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homokmégy. M iske, Dunaszentbenedek, ÖregcsertőCsorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234; éjszakai ügyelet: 213-as mellék).

A rendelőintézetben munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. Ä fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Duna- pataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és_a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Védgát sor 6. T.: 122).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kele- bia. Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Áttila u. 79. T.: 17) Jászszentlászló, Szánk: dr. Elek J. (Szánk, Rákóczi u. 5. T.: 31-621).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

KECSKEMÉT: Szabadság tér 1., BAJA: Tóth Kálmán tér 2., BÁCSALMÁS: Hősök tere 4., IZSÁK: Rákóczi u. 2., JÁNOSHALMA: Béke tér 1/A, KALOCSA: Széchenyi-lakóte- lep, Kossuth u. 57/B, KISKŐRÖS: Luther tér 5.. KISKUNFÉLEGYHÁZA: Attila u. 1., KISKUNMAJSA: Hősök tere 3., KISKUNHALAS: Kossuth u. 15—19., KUNSZENT- 1MIKLÓS: Kálvin tér 7„ LAJOSMIZSE: Szabadság tér 7., SOLT: Béke tér 6., SOLT- VADKERT: Ifjúság u. 2., TISZAKÉCSKE: Béke tér 5.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik.

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Bíró F. (Baja, Bereczky M. u. 17/D), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: ifi. dr. Tálas L. (Gara, Kossuth L. u. 65/B), Felsőszent- iván, Csávoly, Bácsbokod: Balázsné dr. Csibri É. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Majer J. (Dávod, Zombori u. 11.).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 2. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalk- szentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Ujsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság Solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Duna sor 6. T: 183), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55. T.: 106), Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1. T.: 41-219), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: ifi. dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 56-210), Tiszakécske: dr Pitti L (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvá- ri u. 5. T: 74-263), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint Gy. (Szabadszállás, Bajcsy-Zs. u. 18. T.: 45-084), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent Imre u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 27.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61-389), Gátér, Pál- monostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Árpád u. 28. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 31- 349), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szathmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 24. T.: 20), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykúti Lenin tér 54. T: 28), Tompa, Kelebia: dr! Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8Í T.: 936), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke- dr. Barcsák E. (Bácsalmás, Fürst S. u. 3 )