Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 22. A 99 éve alapított Helvécia szőlőtelepnek a természeti viharok vagy a személyi tor­zsalkodások ártottak többet? Éles viták ne­hezítették a pusztát fölfedező Wéber Ede és a részvényesek együttműködését. Több felkészült vezető kényszerült a négy évtize­de szervezett állami gazdaságból távozásra hatalmi viszálykodás miatt. A mostani igazgató elődjét és helyettesét is ilyen ve­szekedések miatt mentették föl. Különösen akkor éleződhetnek ki a szakmai és személyi ellentétek, ha nehéz helyzetbe ke­rül a nagyüzem, mint a nyolcvanas évek végén szinte valamennyi magyar szőlős állami gaz­daság. A felelősöket kereső indulat összeke­verheti a jogos panaszt és a félreértést, a mu­lasztást és a bűnt, a tévedést és a vétket, az indokolt felelősségre vonást és a személyi bosszút, a bírálatot és az intrikát, a félreértést és a rágalmat. Amennyire közérdek a hibák, esetleges visszaélések, szabálytalanságok föl­tárása, pontos minősítése és a szükséges kö­vetkeztetések levonása, legalább annyira fon­tos a vitás ügyek lezárása utáni összefogás, a nyugodt légkörű munka. Helvécián is! Ezért tájékozódtam a gazdaságban ezúttal az elmúlt évi mérlegről, tervekről, a nagyüze­mi szőlőtermesztés gondjairól. A szőlő marad Kikecmereg Helvécia a magasművelés zsákutcájából? Mi változott Helvécián másfél­két éve, amióta utoljára jártunk az állami gazdaságban? A posta környéke éppen olyan szemetes, mint a „régi világban”. Időnként most is elhúz a faluközpont felé vezető úton egy-egy orosz kato­nai teherautó. A tél miatt népte- lenedett el az építőanyagot gyár­tó üzem? A parkolóban több ma­gyar rendszámú nyugati márkájú kocsit látok, mint 1989-ben. Csendes az igazgatói folyosó is. Káplány Sándor termelési igazgatóhelyettes aggodalmasan latolgatja a csupasz földeket di- dergető erős fagy várható követ­kezményeit. Szerencsére újra földbe bújtatták a vesszőket. .. — Legalább 8 tonnás hektá­ronkénti termés tarthatja pénz­ügyi egyensúlyban a szőlőágaza­tot. A művelési költségek továb­bi gyors növekedését már aligha ellensúlyozhatná hozamnövelés­sel. Lesz-e nyereség? Egyetért a több mint két évti­zede az állami gazdaságban dol­gozó szakemberrel fiatalabb fő­borász kollégája, Kovács Zoltán. — A termés a borászat által értékesül. Akkor találnánk meg biztosan számításainkat, ha egy- egy kiló szőlő önköltsége nem haladná meg a 18—19 forintot. Bizakodunk, bár ebben az évben megszűnt számunkra az állami dotáció. — Tavaly mennyi volt? — Bizonyos előírások és kulcs szerint 9 százalékot térített az ál­lam, egyharmadát az előző évi­nek. Számos országban a szőlő- termesztés ma is államilag támo­gatott kertészeti ágazat. A főborászt kérdezem: — A feldolgozás során sem képződhet számottevő, biztosnak mondható nyereség? — Említette korábbi beszélge­tésünkön, hogy nyugat-németor­szági kisvárosokban 4-6 márká­ért kínáltak egy-egy közepes mi­nőségű palackot? Jól emlékszem? — Jól!- És mit kérhetünk idehaza egy-egy palackért? Még így is ér­tékesítési gondokkal küszkö­dünk. Nemcsak mi. Újra hagyományosan — Megérne egy külön misét az életszínvonal, a borfogyasztási szokások, a kínálat, a kereskedel­mi érdekeltségek szövevényének vizsgálata, de most maradjunk a helvéciai szőlőtábláknál. Marad­nak? — Káplány Sándor illetékes­ként válaszol. ■— Várhatóan. Ebben a gazda­sági évben mindössze 12 hektár­nyi, menthetetlenül leromlott szőlőt kellett kivágni. A megma­radt 700 hektáron már néhány éve megkezdtük a hagyományos művelési formák visszaállítását, a területi adottságainknak meg­felelő korszerűsítést. — Mikor döbbentek rá: a ná­lunk meghonosított módon zsákutcába jutott a nagyüzemi szőlőtermesztés? — Már a hetvenes évek köze­pén nyilvánvaló volt, hogy az adott magasműveléshez kötött állami telepítési támogatás elnye­réséért hagyományos fajtákra azok biológiai teljesítőképességét meghaladó művelési módokat erőltettek. A legyengült, ráadásul silány talajra telepített tőkékkel könnyen végzett a fagy, az aszály, a betegség. — Tízmilliókat pocsékolt el a látványos homokhasznosítási program. Miért nem riadóztatták a közvéleményt? — Jelentésekben bizonyítot­tuk: számos fajtánál téves elhatá­rozás volt a szinte kötelező új technológia. Tízszázalékosnál nagyobb tőkehiány csökkentette bevételeinket, 1976-ban a papí­ron kimutatott 840 hektár termő­felület helyett csak 750 hektárnyi szőlőt szüretelhettünk. Az elma­radt hozam csaknem 7 millió fo­rint volt. Jelentős többlettel zártak — Miért tűrték? — Nem számított szakember­nek, aki nem akart bármi áron mi­nél gyorsabban nagyüzemi, ma­gasművelésű táblákat kialakítani. Szóba sem jöhettek a korszerűsí­tés más formái, például a sornyi­tás, a hozamnövelő okszerű tápa- nyag-feltöltés, a támrendszerű szálvesszős fejművelés. Az 1981- ben készített ágazatfejlesztési programban írhattam csak le: a sokmilliós kihatású termelési kér­désekben mellőzni kell a politikai és presztízsszempontokat. A szőlőágazat jövője elválaszt­hatatlan az állami gazdaságétól. Az 1996. december 31-éig megvá­lasztott igazgatótól, Mészáros Istvántól tudakolom,"hogy sike- rült-e kigazdálkodni az 1988-as, a nagyüzem sorsát már-már meg­pecsételő hiányokat. — 1989-et 63 millió, a tavalyit mintegy 200 millió többlettel zár­tuk. Megszabadultunk a rövid le­járatú, nyomasztó hitelektől. Több mint a felével, hozzávetőle­gesen 100 millió forintra csökken­tettük középtávú hiteleinket. Ha sikerül a mostani termelési szintet és nyereségességi szintet megtar­tani, akkor nem okozhat különö­sebb gondot a hitel és kamatainak öt év alatti visszafizetése. — Miből fizették ki tartozásai­kat, szerezték vissza fizetőképes­ségüket? — Értékesítettük a felesleges vagy nélkülözhető készleteket (elfekvő alkatrészeket, göngyöle­geket, gépeket), épületeket, szór­ványföldeket. Eladtuk a juhásza- tot, fájó szívvel a tanyacsárdát. Ezt a Monimpex vette meg, de továbbra is tőlünk vásárolnak. A jobb piaci értékesítés révén nö­vekedtek bevételeink. Sikerült valamennyit visszaszerezni a már-már elveszettnek látszó szovjet piacból. Szervezeti válto­zásokkal csökkentettük a terme­lési költségeket, javítottuk az ér­dekeltséget. Fennmaradnak, ha ___ — Miként? — Megszüntettünk fölösleges állásokat, összevontuk az össze­vonható feladatköröket, na­gyobb önállóságot kapott az öt főágazat. Mintegy háromszázöt­vennel dolgoznak kevesebben nagyüzemünkben, mint 1988- ban, a létszámracionalizálás megkezdésekor. A dolgozói hoz­zájárulással alakult korlátolt fe­lelősségű társaságok is a közvet­lenebb érdekeltséget erősítik. Szőlőinket főként részes műve­lésben, új vállalkozási formák­ban hasznosítjuk. — Fennmarad-e az állami gaz­daság? — Igen, ha rugalmasan alkal­mazkodik a változó gazdasági környezethez, ha tovább korsze­rűsíti működését, esetleg más névvel, biztosan más formában, valószínűleg részvénytársaság­ként, külföldi tőke bevonásával. — És ha egykori tulajdonosaik visszaigénylik földjeiket? —- Eddig csak hetven hektárt kértek. A környékbeliek ezer szállal kötődnek a nagyüzemhez, számítanak az itt felhalmozott eszközökre, ismeretekre, esetleg résztulajdonosként, alkalmazott­ként, partnerként. — Derűsebben emlékeznek jö­vőre a gazdaság alapításának szá­zadik évfordulójára, mintha ta­valy ünnepelhették volna a cente­náriumot? — Minden bizonnyal. Heltai Nándor ALTERNATÍV TANKÖNYV Történelmi lecke fiúknak és tanároknak „A imásodik világháború egyik legfontosabb következ­ménye — s egyben a hideghá­ború alapvető jellemzője —, hogy a világpolitika formálójá­nak korábbi centruma, Európa elvesztette önálló mozgásterét az őt közrefogó új szuperhatal­makhoz, a kontinensnyi méretű Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz képest” — állítja Gyarmati György Európa alko­nya című munkájában, amely­ben nyomon követi a nemzet­közi politika mozgásterének változását 1945-től 1968-ig. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudo­mányi Karának adjunktusa, aki egy évig Pécsett is tanította ezt az anyagot, most pedig az ország egyik rangos pedagógiai műhelyének, a Székesfehérvá­ron működő Comenius Társa­ság füzeteinek sorozatinditója lett. A társaság — sok más kö­zött — hosszú távú, történelmi tudatot formáló programmal is rendelkezik. Ez az alternatív tankönyv az első lépés, amit ha­marosan újabbak követnek. Felelősséget éreznek az ifjabb nemzedékek hiányos és hamis történelmi ismereteinek korri­gálásáért, de a pedagógus- társadalom rosszul képzett ré­tegeinek is eligazodási ponto­kat, szintézist kínál a friss szel­lemiségű, szemléletű dolgozat, amely szakított ama marxista dogmával is, amely szerint a történelem osztályharcok törté­nete. A füzetet alapvető segéd­anyagnak, alternatív tankönyv­nek tekinti a székesfehérvári József Attila Gimnázium, amelynek tanárai tapasztalatai­kat szívesén megosztják fnáfeök- kal. A szűkebb és tágabb haza gimnáziumai, de a többi közép­fokú oktatási intézmény is szá­míthat szakmai véleményükre. Egy tapasztalt történelemtanár pusztán a füzetet elolvasva, meggyőződhet arról, hogy kor­szerű és nélkülözhetetlen segéd­anyaggal van dolga. Á Comenius-füzetek soro­zatszerkesztőjétől, Szabó Péter tanártól kérdezem: — A huszadik századi folya­matok ábrázolásában, korsza­kolásában milyen újdonságok­kal szolgál Gyarmati György ? — A szerző „a hosszú 19. század” után a „rövid 20. szá­zadról” beszél. Az 1910-es évektől napjainkig tartó nyolc évtizedet sommásan három vi­lágháború „rövid” évszázadá­nak nevezi. — Három világháború? — Igen. A két világháború után a szuperhatalmak világha­talmi aspirációi sodorták az emberiséget egy újabb világmé­retű konfliktusba, a hideghábo­rúba. Gyarmati György száza­dunk korszakát 40 éves hábo­rúnak nevezi. A szerző állítja: a négy évtize­den keresztül szinte egymást érő „helyi” konfliktusok lánco­lata olyan globális méretű, va­lóságos világháború volt, ame­lyet a két szuperhatalom külön­böző előretolt érdekeltségi öve­zeteiben, kontinensenként kü­lönböző ütközőzónáiban vívott egymással. Ennek megfelelően értékelendők (át) a felszíni, ide­ológiai töltetű magyarázatok. Az egyik oldalon a közvéle­mény a „gyarmati népek felsza­badító mozgalmáról”, illetve annak támogatásáról vagy a „szocialista eszme győzelemre vitele” érdekében tett lépések­ről olvashatott. A másik oldal saját akcióit mint a „bolsevik újbarbarizmus feltartóztatásá­ra” irányuló vagy „az emberi szabadságjogok és a civilizáció védelme” címszókkal propagál­ta küzdelmeit. — Az alternatív tankönyv erényei közül mit tart különösen fontosnak? Szabó Péter tömör válasza: — Rendet csinálni a fejek­ben. A hiányt pótló, lényegi in­formációkat kiemelő segéd'- ‘ anyag nemcsak azjfjaki.iisniersríi teiben jelen lévő fehér foltokat tölti ki, nemcsak a tévhiteket korrigálja, de átértékeli legkö­zelebbi múltunkat is. Korszerű történelmi lecke fiúknak és ta­nároknak, az ifjabb és idősebb nemzedékeknek. — Még egy kérdés: hol ren­delhető meg a könyv? — A Comenius Tanulmányi Társaságnál. Címe: 8000 Szé­kesfehérvár, Honvéd u. 8/A. Telefon: 22/16-520/201. Z. E. IDŐRÉS Reggeli szünetben néhány percre megpihennek a gépek; csitul a csiho- gó zakatolás, és az emberek föl­ocsúdnak a műszak taposó, olajos ré­vületből. Kiegyenesednek, furkálják csengő fülüket, sorban állnak a szó- dás ballonnál, tréfálkoznak és sóhaj­toznak, előkutatják uzsonnájukat a satupad mélyéről, leülnek harápni, és egyszerre hallhatóvá válik a csend. Fickó kidugja boglyas, borszívó fejét a csarnoksarki rongyosládából; gyanakodva fülel, aztán másnapos bambasággal figyelni kezdi a vörhe- nyes szakállú Zsigát, aki pár méter­re tőle csapágygolyót nyom a sűrí­tett levegős tömlőbe. Sügér meg­rántja a félfordulaté csapot, és a két merénylő vigyorogva néz az eszter­gagépek fölött elsüvitő golyó után. A műhely túlsó végén ijesztő csat­tanás ugrasztja fel a marósokat. Szendvicsen kérődzve a bejárati aj­tóhoz tódulnak, és elképedve tapo­gatják a behorpadt vaslemezt. — Valaki jött?— néz fel Potyka bácsi, a veterán, nagyothalló köszö­rűs. — Nem jött. hanem röpült!—ma­gyarázza Béla úr. —- Ki röpül? Maga fog, öreg, ha sokat értet­lenkedik! Zsigáék röhögve buknak a gépük mögé. Hanem Szvetka, a műhelyfőnök kijön az irodából a patáliára, s mel­lette kosiul a gyorstalpaló tanfolya­mok tucatját végző Köpenyes. Trükkös! biccent Szvetka elismerően a foltra. Am Köpenyes fölveszi a golyót, és mint egy sokat megélt gömbjós, be­lenéz a torzító acélfénybe: ábrázata két dühös pofazacskóvá szakad, fo­ga vérszomjason fehérük, álla és homloka kicsúcsosodik. Kisvártatva fölnéz, körbecirkant, és hegyes te­kintetére döfi áldozatait: — Menjünk hátra! Bősz elszántsággal lépked a gépek utcájában, a marósok leejtett kézzel s ernyedt rágóizmokkal követik. — Maguk voltak ?! dörren Zsi- gáékra. A merénylők összenéznek, és már-már megszólalnak, de nyiko­rogva nyílik a rongyosláda, és min­denki odanéz: Fickó tolat kifelé páni gyorsasággal. Sügér, csak hogy a pöffeszkedő Köpenyest bosszantsa, Fickó dom­borodó ülepére bök : — O fingta, kisfönök! Zsiga a hirtelen megkönnyebbü­léstől recsegő szájszéllel engedi sza­badjára a tüdejébe szorult levegőt, mire a marósok durván felröhögnek. Tökéletlenek! mérgelődik Köpenyes a sapkáját markolászva. Szvetka legyint, s hogy mentse a menthetőt, az órájára néz: — Mindenki munkára! Még ki se ér a behorpasztott ajtón a sarkában lihegő Köpenyessel, vége a vigalomnak; az emberek szétszé- , lednek, lenyelik a maradék falatokat és munkához látnak. A gépek felbúgnak, az acélkések beleszisszennek a vasba, fröcsög a hütőolaj, kunkorodnak a forgács­szalagok, és Zsigáék már elöreha­jolva figyelik a tokmánypofák kar­maiban forgó munkadarabokat. Rótt József ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let hétfőtől péntekig 18 órá­tól másnap reggel 8 óráig tart, szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órá­tól folyamatosan a követke­ző hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (Tel.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gye­rekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). A fogászati készenléti ügyelet — sürgőssé­gi esetben — hétköznap este 20 órától más­nap reggel 7 óráig tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki u. 5. (félemelet), fogászati ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Ágasegyháza: központi rendelő (T.: 76- 325, 76-030), Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi ren­delő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszent- márton, Apostag: Dunavecse, központi ren­delő (T.: 75), Lajosmizse, Felsölajos, La- dánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza. Kunba- racs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin t. 14. T.: 71-101), Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Alkotmány 3. T.: 42-015), Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi 19. T.: 74-024), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa u. 76. T.: 44-086). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon hívható naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebésze­ti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 24- 351). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi.' bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni, garai, hercegszántói, nemes­nádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el. KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig a városi KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Pe­tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz u. 4. T.: 62-360). Ellátják a kiskun­félegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermek- orvosi ügyelet rendje hétvégeken 7—19 órá­ig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bá­tya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homokmégy. M iske, Dunaszentbenedek, Öregcsertő­Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betege­it. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234; éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben munkaszüneti napo­kon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehe­tő igénybe, 9-től 12 óráig. Ä fogászati ügye­lethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Duna- pataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és_a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Védgát sor 6. T.: 122). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: Já­noshalma, központi rendelő (T.: 88), Kele- bia. Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Áttila u. 79. T.: 17) Jászszentlászló, Szánk: dr. Elek J. (Szánk, Rákóczi u. 5. T.: 31-621). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hét­fő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: KECSKEMÉT: Szabad­ság tér 1., BAJA: Tóth Kál­mán tér 2., BÁCSALMÁS: Hősök tere 4., IZSÁK: Rákóczi u. 2., JÁNOSHALMA: Béke tér 1/A, KALOCSA: Széchenyi-lakóte- lep, Kossuth u. 57/B, KISKŐRÖS: Luther tér 5.. KISKUNFÉLEGYHÁZA: Attila u. 1., KISKUNMAJSA: Hősök tere 3., KISKUN­HALAS: Kossuth u. 15—19., KUNSZENT- 1MIKLÓS: Kálvin tér 7„ LAJOSMIZSE: Szabadság tér 7., SOLT: Béke tér 6., SOLT- VADKERT: Ifjúság u. 2., TISZAKÉCSKE: Béke tér 5. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Bíró F. (Baja, Bereczky M. u. 17/D), Nemes­nádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Laka­tos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: ifi. dr. Tálas L. (Gara, Kossuth L. u. 65/B), Felsőszent- iván, Csávoly, Bácsbokod: Balázsné dr. Csibri É. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Majer J. (Dávod, Zombori u. 11.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Do­bos E. (Kalocsa, Magyar u. 2. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalk- szentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Ujsolt, Dunaegyhá­za, Állampusztai Célgazdaság Solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Duna sor 6. T: 183), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbene­dek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55. T.: 106), Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1. T.: 41-219), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy­háza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Hel­vécia: ifi. dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajos­mizse, Ifjúság u. 9. T.: 56-210), Tiszakécske: dr Pitti L (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piac­tér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskő­rös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvá- ri u. 5. T: 74-263), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmik­lós, Marx tér 10. T.: 51-005), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint Gy. (Szabadszállás, Bajcsy-Zs. u. 18. T.: 45-084), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvad­kert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent Imre u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 27.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskun­félegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyhá­za, Wesselényi u. 3. T.: 61-389), Gátér, Pál- monostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Árpád u. 28. T.: 79-064), Ti­szaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaal­pár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 31- 349), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kun­szállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szathmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskun­halas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), János­halma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Ma­gyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 24. T.: 20), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykúti Lenin tér 54. T: 28), Tompa, Kelebia: dr! Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8Í T.: 936), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke- dr. Barcsák E. (Bácsalmás, Fürst S. u. 3 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom