Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 21. Tőzsdeszótár A-tól Z-ig Ügynöki jutalék: az értékpapír-kereskedő (vagy bank) díjazása az értékpapírok megbízásból történő eladásáért vagy megvételéért. Vagyonadó: a vagyontömegre, ezen belül az értékpapírokra kivetett adó. Vagyonkezelés: idegen vagyon kezelése befekte­tési tanácsadók általi A rész­vényüzletben: megbízás alapján történő vagyonkezelés, ami főként az értékpapírok kiválasztásában nyilvánul meg. Váltó: ' fizetési ígéretet dokumentáló okirat. Váltóárfolyam: devizaárfolyam, paritás; két va­luta közötti cserearány. Változó jegyzés: egy tőzsdenapi nyitva tartás alatt egy értékpapír árfolyamát többször vagy folyamatosan szá­mítják ki. Valuta: a) egy ország törvényes fizető- eszköze; b) a tőzsdenyelvben: a különbö­ző pénzügyi követelések kiegyenlí­tésének napja. Valutaparitás: a váltás árfolyama. Valutapolitika: olyan állami intézkedések ösz- szessége, amelyek a pénzpolitiká­val együtt a gazdaságnak fizetőesz­közzel való ellátását és az árak sza­bályozását célozzák. Végkielégítés: egyszeri, többnyire pénzbeli kár­talanítás adós vagy más jogviszony megszüntetésekor. A végkielégítés gyakran történik oly módon, hogy egy nagyrészvényes átveszi a ki­sebbségi részvényesnek részvényeit a tőzsdei árfolyamot meghaladó áron. Vegyes befektetési alap: olyan befektetési alap, amelynek vagyona részint részvényekben, ré­szint fix kamatozású papírokban fekszik. V eszteségkorlátozó megbízatás: másként stop-loss megbízatás; nyereségeit biztosító vagy vesztesé­get csökkentő megbízatás a tőzs­dén. A megbízatás például így hangzik: „Adjon el 100 darab X részvényt 399-ért. stop, loss.” A bank akkor hajtja végre a meg­bízatást, amikor az árfolyam a meghatározott limitre süllyed. Ha az árfolyam a limit alá zuhan, az eladás a következő legkedvezőbb árfolyamon („best, bestens”) törté­nik. JÚNIUSRA ELKÉSZÜLNEK A SZÉCHENYIVÁROSI ISKOLA KIVITELI TERVEI Épüljön vagy ne épüljön ? Kecskeméten az utóbbi idők oktatásügyi el­képzeléseiben és vitáiban gyakran előtérbe ke­rült egy megépítendő intézet kérdése. Arról a 16 termes széchenyivárosi általános iskoláról van szó, amelyet már egy évtizeddel ezelőtt megál­modtak a pedagógusok, a szülők, a hozzáértők, s amelynek születéséről mindeddig feltételes módban beszéltek. Pár héttel ezelőtt már majdnem bizonyossá vált, hogy 1993 szeptemberétől végre megnyilik az új iskola, amely enyhíti a környék (sőt: a távo­labbi körzetek) oktatási gondjait. Azután kide­rült, hogy ez mégsem olyan biztos . . . —Lesz-e 1993-ban új iskola a Széchenyiváros- ban?—erről kérdeztem Öveges Lászlót, a kecs­keméti önkormányzat városrendezési és építé­szeti bizottságának elnökét. — Ez attól függ, hogyan dönt a képviselő- testület. A kiviteli tervek májusra, júniusra elké­szülnek, akkor kezdődhet az építkezés. De hogy valóban kezdődik-e, az azon múlik, mennyi pénzt szánunk rá. Ha az idén alapozni is aka­runk, ezzel egy három évre szóló fejlesztési fo- lyamatotindítunk el, amely a jövő évre 200, a 93- as évre pedig még jó néhány millió forintot je­lent. Elvileg semmi akadálya annak, hogy ha­marosan új iskolánk nyíljék. —Mikor születik végleges döntés a kérdésben ? —Még csak javaslatok hangzottak el, pedig a határozatot minél hamarabb meg kell hozni. Mennél tovább halogatjuk, annál kevesebb idő jut az építkezésre, s meglehet, hogy túl feszítetté válik a tempó, vagy egyszerűen nem készülünk el. Most kell eldönteni; szakmai, pedagógiai szempontból elkerülhetetlen-e a beruházás? — És mi az ön személyes véleménye ? — Én úgy gondolom, hogy a városnak ma nem szabad belefognia egy ilyen nagy építkezés­be. Tudom, milyen fontos Kecskemétnek a 16 tanterem. Ez azonban 300 milliót jelent. Akkor, amikor évtizedek fejlesztési „spiráljának” adós­ságterhek nyögjük, amikor alig tudjuk fönntar­tani és működtetni jelenlegi iskoláinkat, amikor ott áll a felszabadult megyei oktatási igazgató­ság s még több megüresedett létesítmény, akkor nem szabad belemennünk egy ekkora beruhá­zásba. Cserébe azonban vállalnunk kell, hogy pótoljuk mindazokat a hiányosságokat, ame­lyekkel a város iskolái küszködnek. Tornater­meket építenénk oda, ahol még ma sincs,' felújí­tásokat, bővítéseket végeznénk, legyen szó akár egy belvárosi, akár a Vízmű utcai vagy felső- széktói intézményről.. . * * * — Bizottságunk úgy gondolja, hogy a vá­rosnak mindenképpen szüksége van az új szé­chenyivárosi iskolára, több szempontból is — mondja Szabó István, a kecskeméti önkor­mányzat oktatási bizottságának tagja. — Legfőképpen, mert a Széchenyivárosban már több mint 10 éve óriási a teremhiány, elég, ha csak a Molnár Erik iskolára gondolunk. Régi adóssága ez már a városnak ... Joggal várják az emberek, hogy az új önkormányzat végre tegyen valamit. S hogy egyszer megfelelő osz­tálylétszámokkal, megfelelő körülmények kö­zött folyjék a tanítás, ahhoz évtizedek múlva is fontos lesz az új épület... Más nézőpont­ból közelítve szintén ide lyukadunk ki. Hogy a középiskolai férőhelyek égető problémáin enyhítsünk és az egyházi iskolák működési és bővítési igényeit kielégíthessük, egy intézke­dési láncot indítottunk el. Ennek megfelelően az egykori Ókollégium épületében református gimnázium indul, a jelenlegi lakó, a Berkes szakközépiskola pedig a homokbányái isko­lában folytatja munkáját. Ideiglenesen az Ókollégium néhány helyiségében tanulnak majd a Jókai Általános Iskola elsős, másodi­kos és harmadikos kisdiákjai, mivel tanter­meiket át kellett engedni a Piarista Gimnázi­um jogos igényeinek, bővítési céljainak. A fo­lyamat utolsó láncszemét egy új iskola meg­építése alkotja, hogy ide költözzék 1993-ra a teljes Jókai iskola, s újból megfelelő körülmé­nyek között dolgozzon tovább. Mivel a szé­chenyivárosi iskola tervezése már régóta fo­lyamatban van, egyértelmű volt számunkra, hogy ez a megoldás. Azt azonban nem sza­vazta meg az önkormányzat, hogy a költség- vetésből jusson pénz az építkezés megindítá­sához. Bizottságunk tagjaiban mély megdöb­benést keltett, hogy kiderült: az új iskola felé­pítése még kétséges. Úgy tűnik, bizonyos ér­dekek az építkezés ellen szólnak, csak azért, hogy a város adóssága minimálisra csökken­jen. Márpedig ez nem lehet célja egy gazdál­kodó egységnek. Ilyen mereven, csupán a pénzügyi egyenleget szem előtt tartva nem lehet a kérdésről gondolkodni. Az oktatáson nem szabad spórolni . . . Igaz, hogy egy iskola nem hoz forintnyereségeket évről évre, de az épület, ahol tanítás folyik, óriási érték egy városnak. Az oktatási bizottság nem zárkóz­na el egy kompromisszum elől, ha tudna egy olyatt kecskeméti létesítményről,. amely a cé­loknak megfelel. A volt pártiskola ma még a megye tulajdonában van, helyiségei alkalriíat- lanok oktatási funkcióra, az átalakítás renge­teg pénzbe kerülne, amit megintcsak meg kel­lene szavazni ... Úgy gondolom tehát, ha ezt a helyzetet, s főként a széchenyivárosi iskolák évtizedes problémáit tekintjük, elég okunk van kitartani amellett; a városnak óriási szük­sége van az új intézmény mielőbbi felépítésé­re. Fejes Mária HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL A Nemzetközi Energiaügy­nökség (IEA) életbe léptette azt az olajellátási vésztervet, amelynek alapján hamarosan napi 2,5 millió hordó tartalék­olajat bocsátanak ki a piacra az Öböl-háború miatti esetleges ellátási gondok megelőzésére. A pótkészleteket a 21 tagállam kormánytartalékaiból irányít­ják a piacokra. Az IEA igazga­tója szerint egyébként nincs ok félni a világ olajellátásának esetleges megszakadásától, a piacokon bőségesek a készletek és elegendőek a finomítókapa­citások is. (AP) * * * A bonni parlament rövide­sen tárgyalja az új mezőgazda- sági környezetfelelősségi tör­vényjavaslatot, amely az öko­lógiai károkozás szankcionálá­sát hivatott gyorsítani. Az elő­terjesztés értelmében bizonyos méret fölött eleve környezet- szennyezőként kell számon tar­tani a mezőgazdasági nagyüze­meket. Ebbe a kategóriába so­rolandók az 50 ezernél több to­jót, a 100 ezernél több vágóba­romfit, az 1700-nál több hízó­sertést és az 500-nál több kocát tartó gazdaságok. Amennyiben ezek közelében valamilyen me­zőgazdasági eredetű környezet- szennyezést észlelnek, a kár­okozási lehetőség deklarálásá­ra hivatkozva rövid úton bírsá­golni lehet majd. (DLG) * * * Renault Hungária néven le­ányvállalatot létesít Magyaror­szágon a Renault cég. A Re­nault egyidejűleg új vegyes vál­lalatot létesít Renault Buda­pest néven a Baumgartner cég­gel, és megbízta azt gépkocsija­inak magyarországi forgalma­zásával. A Renault nem akar gyárat építeni a keleti orszá­gokban, inkább csak kereske­delmi hálózatát akarja kiter­jeszteni. Leányvállalatát azzal a feladattal bízta meg, hogy nyárig legalább tizenöt forgal­mazóból álló hálózatot építsen ki. A Renault az idén 1700 gép­kocsit szeretne eladni Magyar- országon. * * * A televiziógyártók közül el­sőként dob piacra a Sharp ja­pán elektronikai cég olyan fo­lyadékkristályos televíziót, amely a falra akasztva használ­ható. Más gyártók is próbál­koznak folyadékkristályos ki­jelzőkkel — ezek teszik lehető­vé a minél laposabb változatok előállítását —, de falra füg­geszthető típussal, amely állító­lag elég nagy méretű és még éles képet is ad, eddig még nem álltak elő. A Sharp elnöke saj­tóértekezleten jelentette be, hogy a készülék mindössze 3 centiméter vastag, képernyőjé­nek átmérője 24 centiméter, sú­lya pedig másfél kilogramm. Miniatürizált méreteivel szem­ben az ára viszont meglehető­sen tekintélyes; mintegy 120 ézer forintnak megfelelő össze­gért kapható. (MTI) * * * Tízlejes érmék forgalomba hozatalával Romániában meg­kezdődött a szinte az azonosít- hatatlanságig elrongyolódott bankjegyek kicserélése. Or­szágosának utolsó két évében Ceausescu nem nyomtatott új papírpénzt, mert így remélt gá­tat vetni az inflációnak. De a bankjegyek Romániában nem­csak ettől használódtak el, ha­nem attól is, hogy rendkívül gyatra papírból készültek. A román kormány ezért hatá­rozott a bankók cseréjéről. A pénzcsere nem jelent pénzre­formot, tehát marad a lej jelen­legi értékében. A bankjegyeket azonban jobb minőségű papír­ra nyomják, kisebb méretben, s a nemzeti bank ígérete szerint tetszetősebbek is lesznek. Az infláció jeleként pedig meg fog­nak jelenni a 100 lejnél na­gyobb címletű papírpénzek. A pénzcsere folyamatos lesz, a régi és új bankjegyek és érmék átmenetileg egymás mellett lé­teznek majd érvényes fizetőesz­közként. (TASZSZ) ÚJ KÖNYVEK . Kurdy Fehér János: A nagy tu­domány. (Magyar Bibliofil Társa­ság. 60 Ft) — Zrínyi Miklós: Má­tyás király életéről való elmélkedé­sek. (Magyar Bibliofil Társaság, 1500 Ft) — Zudor János: Románi­ából jöttem. (Magyar Bibliofil Tár­saság, 60 Ft) — Ligeti Róbert: Ha­mupipőke. (Olvass magadnak!) (Magán, 34 Ft) — „Puska” he­lyett ... olasz nyelvtani segéd­könyv tanulóknak. (Multimix, 45 Ft) — Robert Merle: Szenvedélyes szeretet. (Európa, 280 Ft) Böő István: Sertés a kisgazdaságban. (Házunk táján) 2. kiad. (Mezőgazd. K„ 130 Ft) Gion Nándor: Bör­tönről álmodom mostanában. (Fó­rum—Szépirodalmi K., 150 Ft) — A. A. Milne: Micimackó. 10. kiad. (Móra K„ 110 Ft) — Schirilla György: Az élet könyve. (Magán, 110 Ft) Schirilla György: A lélek patikája. (Magán, 110 Ft) — Varga Katalin: Mosó Masa mosodája. 14. kiad. (Móra, 140 Ft) — Butik. Olasz magyar divatlap. 1991. (Euroreform Rt., 176 Ft) — Engel Pál: Beilleszkedések Európába, a kezdetektől 1440-ig. (Háttér, 180 Ft) — Streamline English. „A” munkafüzet. (Akadémiai K., 80 Ft) - Streamline English. „B” munka­füzet. (Akadémiai K.. 80 Ft) Streamline English tankönyv. (Akadémiai K., 315 Ft) — Stream­line English. Kazetta. (Akadémiai K., 275 Ft) E. R. Burroughs: A Mars istenei. (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 90 Ft) Jeszenszky Árpád: Oltás, szemzés, dugványo­zás. 9. kiad. (Mezőgazd. Kiadó, 198 Ft) KRESZ 2., jav. kiad. (Mű­szaki K., 98 Ft) — Selma Lagerlőf: Arne úr kincse. (Csíkos könyvek) (Móra, 86 Ft) — A Bükk turistatér­képe. (Kartográfiai V., 70 Ft) — Magyarország autótérképe. (Kar­tográfiai V„ 99 Ft). ■rányjelző Téli útviszonyok lakott területen kívül A hófúvás igen szép, érdekes — aránylag ritkán tapasztalható — időjá­rási esemény. Filmeken — de a valóság­ban is — jó látni, amikor a szél egyik helyen marja, viszi, míg a másik helyen építi a havat. Sokan nem is gondolják, hogy 20-30 méter hosszú, 15-20 centi- méteres friss hó olyan akadály a sze­mélygépkocsik részére, ahol kár megkí­sérelni ez „áthajtást”, mert a kocsi fe­néklemeze fel-, illetve beleül a hóba. Ilyenkor célszerűbb visszafordulni vagy megvárni egy arra haladó tehergépko­csit, amelynek a keréknyomában vagy segítségével folytatható csak az utunk. Jegesedés: hidak, felüljárók, úttes­tén, fairtások mentén, mélyen fekvő területeken (ahol a napközben megol­vadt hóié összegyűlik), a jégbordák ve­szélyei. A járható útkeresztmetszet be­szűküléséből adódó problémák: sebes­ség megválasztása, szembejövő jármű, előzés, lejtős és emelkedő útszakaszok. Információszerzés: meteorológiai je­lentések, útinform (információtarta­lom, aktualitás, megbízhatóság). Télen hosszabb útra — vidékre — való indulás előtt ismerjük meg a mete­orológia vagy az útinform jelentését, előrejelzését a tervezett útvonalra. Ha nagyobb hóesést, hófúvást, ködöt, je- gesedést jeleznek, személygépkocsival ne induljunk el! A hó fogságába, átha­tolhatatlan ködbe került autósok olyan félelemről, kiszolgáltatottságról, testi és pszichológiai fáradtságról számol­nak be, hogy aki ilyen helyzetbe került, soha többé nem mer elindulni a bizony­talanba. Ha ilyen időben feltétlenül el kell utazni, csak akkor induljunk el, ha az úticél főútvonalon elérhető, de egyébként csak vonattal menjünk. Teendőnk hosszú téli túra esetén: A gépkocsi felkészítése (műszaki álla­pot ellenőrzése, üzemanyagtartály fel­töltése, tartalék üzemanyag). Tartozé­kok (homok, lapát, hólánc, tartalék üzemanyag), meleg ruha, cipő, kesztyű, sapka és takaró valamennyi utas részé­re. Az útvonal megtervezése (lehetőleg főközlekedési útvonalakon). Teendők elakadás esetén: inkább várjuk be a gépkocsiban a segítséget, ha lakott te­rülettől távol vagyunk. Kedvezőtlen feltételek esetén a túrát inkább célszerű elhalasztani! • • : Defektjavítás menet közben Minden gépjármüvei előfordul­hat, hogy haladás közben a kereke­ket éles, hegyes tárgy kiszúrja. En­nek veszélyes és kellemetlen követ­kezményeit minden autós és moto­ros saját kárán tapasztalja. A de­fekt keletkezésének elkerülésére szolgál az „ULTRA SEAL”-le! va­ló kezelés, defektmegelöző eljárás. Az „ULTRA SEAL”-t az USA hadserege kísérletezte ki. Először a NASA hasznosította a Hold­jármüvek felbocsátásánál. Nagyon sokáig a COCOM tilalmi listán sze­replő termék volt, három éve szaba­dították fel. s azóta terjed Európá­ban is. Magyarországon 1989 júliu­sától kapható szolgáltatás. ' A kezelés:' á gépkocsi kerékébe • -annak méretével arányos mennyisé- * gű US-t kell pumpálni, majd a fel- töltött kerekekkel 2-3 kilométer utat 50-70 kilométcr/óra sebesség­gel megtenni, hogy az US egyenle­tesen szétterüljön a kerék futófelü­letén. A defektmegelöző kezelést egy speciális pumpával lehet végre­hajtani, tömlős és tömlő nélküli ke­rekeken egyaránt. A kerekeket nem szükséges leszerelni. (Egy személy­autó négy kerekének kezelési ideje, szeleptűcserével, a légnyomás beál­lításával kb. 10-15 perc.) Az „ULTRA SEAL" egy kékes­zöld színű gél, mézsűrűségű, 30 komponensből álló, fagyálló, hőál­ló, tixotróp emulzió. A tulajdonsá­gait az abroncs belsejében mindvé­gig megtartja, nem alakul át, nem szilárdul meg. Ezek a tulajdonsá­gok biztosítják, hogy a kisebb sérü­léseket (1/4" = 6,3 milliméter) azonnal kitölti, azokat szinte nyo­másveszteség nélkül (maximum 0,1 bar) azonnal vulkanizálja. A gépjárművel megállás nélkül le­het továbbhaladni. A futófelületen mutatkozó nagyobb sérülések ese­tén a defektgátló hatás az ott elhe­lyezkedő tömítőanyag és a sérülés nagyságától függően érvényesül. Az US es a levegő lassan „kifolyik", ezzel lehetővé teszi a biztonságos megállást. Ilyen, nagyobb sérülések esetén a gumit szakműhelyben kell javíttatni, illetve szükség esetén ki kell cserélni. A kezelés előtt célszerű meggyő­ződni a gépkocsi excentrikusságá- ról, a kerekek cxcentrikusságáról és kiegyensúlyozottságáról. Az US hátasává az esetleges' hibák foko­zottan jelentkeznek. Az US-sel ke­zelt kerekek centírozhatók, de az US számára időt kell hagyni, hogy teljesen eloszoljon a kerékben. Ez perceket vehet igénybe. Utána a mért adatokat fel kell jegyezni és ezt addig ismételni, míg a kiegyensú­lyozatlanság adatai nem állandó­sulnak. A kezelt kerekek újra futóz- hatók. Futózás előtt az US-t vízzel ki kell mosni. A kezelés hatására a kerekek élettartama 20-25 százalékkal meg­nő, ezt az állandóan mozgó US majdnem folyékony halmazállapo­tával (hűtéssel) biztosítja. Védelmet ad a száraz öregedés ellen. Meggá­tolja a porozitású Az abroncs teljes élettartama alatt állandó védelmet nyújt. JO TUDNI Minden harmadik ember vegete- tív idegrendszere érzékenyen reagál az időjárásifront-változásokra, a légnyomás, a nedvesség, valamint a hőmérséklet ugrásszerű változásá­ra, illetve annak közeledtére. A megfigyelések szerint már 60 órá­val a front átvonulása előtt növeke­dik a balesetek száma, s elvonulása után ugyanolyan ütemben csökken. A gépjárművezetők számoljanak az ilyenkor fellépő fáradékonysággal, dekoncentrációval. Minél hirtelenebb az időjárás­változás, annál nagyobb hatást gyakorol az emberek többségére. A melegfront általában a szervezet erőit mozgósítja, a többi között in­gerlékenységet, türelmetlenséget okoz. A hidegfront a szervezet rege­nerálódásának, erői tartalékolásá­nak irányába hat, egyebek közt fá­radékonyságot, bágyadtságot idéz elő. Ugyanaz az időjárási helyzet az érzékenyek egyik csoportjánál ag­resszivitást, fokozott fölényérzetet, másoknál depressziós hangulatot vált ki, fokozza a bizonytalansági érzést. Nyomott hangulat esetén a reakcióidő megnő. Az időjárás bizonyos változásai­ra feltehetőleg mindenki érzékeny, de nem mindenki egyformán. Az emberek mintegy 30 százalékánál lépnek fel fokozottabb reakciók, a reagálók százalékos aránya azon­ban az egyes korcsoportokban elté­rő: csecsemőknél 10, kisgyermekek­nél 15, serdülőkorban 5, fiatal fel­nőtt korban 20, középkorúaknái és öregeknél 30-50 százalék is lehet. A tünetek lehetnek pszichések (rossz hangulat, nyomottság, izga­tottság, agresszivitás stb.), fizioló­giaiak (indokolatlan verejtékezés, szívpanaszok, fejfájás stb.) és a pa­tológia határát súrolok (reumati­kus fájdalom, asztmás roham stb.) Az időjárás változására, a külön­féle időjárási frontokra az emberek egy része élénken reagál, s viselke­désében kedvezőtlen változás lép fel. Egyébként is meglevő hibáin­kon ilyenkor kevésbé vagyunk ké­pesek uralkodni. Különösen veszé­lyes lehet, ha ilyenkor valaki gyógy­szert szed. A gyógyszerfogyasztás alkalmatlan arra, hogy az emberek érzelmi, hangulati és tudatelválto­zását megfelelően és tartósan irá­nyítsa. * A nyugodt autózáshoz fontos az utazási idő helyes megtervezése. Té­len, sűrű forgalmú utakon ne akar­junk 60 kilométer/óra utazási átlag- sebességet elérni, mert ehhez hosz- szabb útszakaszon 80 kilométer/ óra sebesség tartása volna szüksé­ges. Előre számítsunk arra, hogy a zavartalan utazás nem biztosítható. Ezért fél-háromnegyed órát mindig adjunk hozzá eredeti elképzelé­sünkhöz. Minél távolabb utazunk, annál több hátráltató tényezővel számoljunk! Száraz úthoz képest havas főútvonalakon egyharmadá- val, mellékutakon felével csökken­het az átlagsebesség! Ilyenkor lehe­tőleg kerüljük a sötét napszakokat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom