Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

1991. február 20. • PETŐFI NÉPE • 5 HOZZÁSZÓLÁS CIRKUNKHOZ A takarékosság és feltételei Megtakarítás saját zsebre címmel írtunk nemrég lapunkban arról, hogy a Kecskeméti IKTV a távfűté­ses lakásokban dán mérőberendezések elhelyezését tervezi. A kísérlet az elmúlt két és fél hónap alapján ugyanis sikeres volt, a vállalkozók — ha lejjebb csa­varták napközben, amikor nem tartózkodtak otthon, vagy éjszakára a fűtést — saját zsebüknek takarékos­kodtak, mert kevesebb fűtési díjat kellett fizetniük. A témához megjegyzést fűzött Mészáros László, a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat szakembere, aki, mint levelében is írja, 19 éve foglalkozik e kérdés­körrel. íme a véleménye: „Örvendetes dolog, hogy sok év után vissza akarjuk szorítani a háztartási energiapazarlást, de ennek több előfeltétele lenne, nem csak a mérés a lakásban és a szelepek felszerelése. Először a lakóktól független pa­zarlást kellene megszüntetni, s erre lenne célszerű fel­használni az NSZK-ból származó 50 millió német márkát. Célszerű lenne jó minőségben újraszigetelni az épü­letekhez menő távvezetékeket, mert havas időben igen szépen kirajzolódik a földön a távvezetékek nyomvo­nala, ami a gyenge hőszigetelés, illetve a szigetelési hibák következménye. Szükséges lenne a házgyári házak nyílászáróinak, illetve falréseinek szigetelése, mivel az ezekről készülő hőfényképek igen tarka képet, jelentős felesleges hő­veszteséget jeleznének. Fontos lenne az ajtók, ablakok réseinek szigetelése, mivel rossz légzárásúk esetén ugyancsak az utcát fűtjük. Meg kellene vizsgálni az épületek terveit, hogy a fűtési tervek adaptálása — helyi adottságokhoz törté­nő igazítása — megtörtént-e, mert személyesen láttam olyan Kiskunfélegyházán felépített ház tervét, ame­lyen a Kecskemét, Irinyi utca felírás szerepelt. Az MMG termosztatikus radiátorszelepe hasznos lenne, ha mindhárom méretben kapható lenne, s azt a szerelésnél tisztességesen beszabályoznák, illetve a tulajdonosok használnák is. Ezzel kapcsolatos vélemé­nyem az, hogy a szelep túl drága. Az egycsöves fűtés­hez egyébként nem ez, hanem a háromutú szelep kelle­ne. Ez a szelep az átkötőszakaszon is szabályozza az átfolyó vizet. Több éve, olvasói levélben javasoltam (a Magyar Hírlapban), de semmi válasz nem érkezett rá. A lakásokban a hőmennyiségmérést szükségesnek tartanám, de nem a jelenlegi körülmények között. Ugyanis az egyes lakások között olyan gyenge a falak­födémek szigetelése, hogy ha egyik lakásban elzárják a fűtést, annak a hőmérséklete csak 4 Celsius-fokkal lesz alacsonyabb a szomszédokénál — azoknak a hő­fogyasztása rovására. Nem tartom igazságosnak a hőfogyasztómérők sze­rinti számlázást sem, mert a lakások eladásánál nem volt szempont, illetve árnövelő-csökkentő tényező a lakás fütésienergia-szükséglete. S akinek kevesebb kül- .ső fala, illetve ablaka van, az azonos lakásnagyság esetén előnyben van. Ilyen módon igazságosabb az épületenkénti hőfogyasztásmérés, valamint fűtővíz- hőmérséklet-szabályozás, és a lakás alapterülete alap­ján történő fűtésidíj-számlázás. Ha a lakásokat a hőfo­gyasztás figyelembe vételével adják el — s az árban ez a tényező szerepel, valamint az egyes lakások a szom­szédtól „elszigeteltek” lesznek, véleményem szerint csak akkor lesz igazságos a párologtató hőmennyiség- mérő alkalmazása.” lésnek, te Miska, hogy Mohácsról mi jut eszedbe ? A csata meg a busó­járás. Stimmt? A maszkázás talán nem ántivilági szokás?" De még nem nyert. Ez a Fias mindig utolsó­nak adta meg magát. A szövetkezet alapításakor csak a lista aljára kör­möké oda a nevét. Amikor az első kombájnt megvették, Fias Mihály volt az, aki a megfeszítettet idéző kéztartással állt a gép elé: „Gázol­jon le előbb engemet, azután már belezabálhat a táblába! Ennek a dögnek nem kell a munkaegység, mégis eleszi előlünk a munkát!" Ez a kép is ott volt Jobbik Lajos előtt a gyűlésen, amikor kimondta a nyertes mondatot: „Iván tüzéhez meghívnánk a tévét is...” Mintha csak akkor jutott volna eszébe, hangsúlyt sem adott neki. Szénát, szómát, szentiványi ómát, Adjatok a szent János tüzére fát! Jobbik Lajos kedvet erőltetve szí­totta a tüzet ;fészeknyi lyukakat fúrt botjával a gallygubancba. A máglyát körülülök mintha testüket vesztették volna, sárgásán világ ló arcokká fogytak. Az eladósorba még bele nem nőtt lányok éretlenül vihorász- tak a komafa-cserebere alatt. Cse­resznyével, meggyel, szentiváni al­mával ékesített leveles ágak ciróka- marókálták az új gazdát: régen ez a hajadoni komává fogadás a házas­ság után is érvényben maradt. Job­bik Lajos nyakszirtjét forró, nedves lehelet égette. — Hol maradnak a tévések, Job­bik elv társ? Hogy nem tudja ostorral táncra kérni ezt a.Savanyú Bözsit az ura! Az elöljáró az ünnepség megkezdé­se előtt még kimagyarázkodott: „Késnek. Kezdjük el, majd csak ér­kezésük lesz!" De már akkor éles késekkel szabdalták a kétségek. Nem kapták meg a Kisgömböc gyöngybetűivel írt meghívót? Elvé­tették az útirányt? Nem olyan könnyű idetalálni... Karamboloz­tak!? — Hol maradnak a tévések? — visszhangja támadt a Bözsi kérdé­sének. — Hol van-nak a té-vé-sek?! — Talán eltévedtek ... — Eltévedtek! — ez Fias Mihály sósavas hangja volt. — Nem ezt ígértedj Jobbik Lajos! — ígérni mindig tudtál, Jobbik Lajos! Az Ernst-gyűjtemény önarcképei 1912-ben nyitotta meg a közön­ség számára magángyűjteményét a máig nevét viselő múzeumban Ernst Lajos, aki műgyűjtőként és kiállításszervezőként beírta nevét a magyar művelődéstörténetbe. Emst Lajos egy személyben volt a hagyományok és az új törekvések támogatója. Azt a szerepet töltötte be a képzőművészetben, mint a Nyugat folyóirat az irodalomban — vélekedik egy mai méltatója. Rá is emlékezik a Budapest Ga­léria legújabb kiállítása, amely az Önarcképek Emst^ Lajos gyűjtésé­ből címet viseli. És 120 művész­arcképet mutat be a 19. és 20. századi festőktől. Emst Lajos mindenekelőtt a magyar történeti, művelődéstörté­neti és képzőművészeti értékek iránt érdeklődött. A jó szemű, biz­tos ízlésű gyűjtő mindenféle ma­gyar vonatkozású emlékre „vevő” volt, de különösen magyar törté­nelmi festményekben és művész­arcképekben volt gazdag a gyűjte­ménye. Saját maga számára csak magyar vonatkozású anyagot vá­sárolt, miközben múzeumában szí­vesen állította ki a barbizoni fes­tők, Manet, Renoir, Degas, Ce­zanne, Rodin műveit. És neki kö­szönhető, hogy számos magán- gyűjtő ekkor, az ő kiállításairól és az ő rábeszélésére vásárolt a ma már felbecsülhetetlen értékű alko­tásokból. Akkor még viszonylag olcsón hozzá lehetett jutni ilyen képekhez! Jelentős szerepet vállalt abban is, hogy ismeretlen festőket, szob­rászokat kiállításokkal vezessen be a művészeti életbe. Lázár Béla köz­reműködésével több mint 300 kiál­lítást rendezett 1937-ben bekövet­kezett haláláig. E tárlatokkal és aukciókkal meghatározó szerepet játszottak a kor művészeti életé­ben, a közönség képzőművészeti kultúrájának kialakításában. Em­lékkiállítással tisztelegtek Csont- váry, Rippl-Rónai és Derkovits zsenijének. Bemutatták Munká­csy, Székely Bertalan, Mészöly Gé­za, Paál László képeit. Az általa • Gulácsy Lajos: Ön­arckép. • Munká­csy Mihály: Ifjúkori ön­arckép. szervezett kiállításon ismerte meg a közönség Szinyei Merse Pál, Fe- renczy Károly, Iványi Grünwald Béla, a nagybányaiak, a MIÉNK művészcsoport munkásságát. Kiállításain, gyűjteményében csak a minőséget méltányolta. Ha­lála után hat és fél ezer műtárgyat hagyott hátra. Gyűjteményét — még életében — 1912 és 32 között az Emst Múzeumban őrizték, majd a művek egy része letétként a Szépművészeti és a Nemzeti Mú­zeumot gazdagította. Emst Lajos gyűjteménye a ma­gyar művészarcképekből, önarc­képekből, karikatúrákból a 17. századtól az 1930-as évekig terjedt, és mintegy 800 darabból állt. A kollekció egy részét az a dr. Vi­rág Péter vásárolta meg, aki a mos­tani kiállításra kölcsönözte a kis­méretű, ám annál jelentősebb ké­peket. Ritka alkalom ennyi művész­portrét együtt látni, és ritka alka­lom egy híres magángyűjtemény legjavát egy kiállítás keretében megismerhetni. Kár lenne elmu­lasztani a március 5-éig kínálkozó alkalmat. (kádár) Pályázati felhívás A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekciója és a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ című müvéhez ILLUSZTRÁCIÓ^ PÁLYÁZATOT hirdet gyerekeknek Tallinnban (Észtország), Riihimákiben (Finn­ország) és minden érdeklődő magyar településen. Az illusztrációknak sem a technikáját, sem a méretét nem kötjük meg: a benevezők dolgozhatnak tussal, temperával, zsírkrétával, grafittal, készíthetnek linómetszetet, batikot, fafaragást, agyag­munkát, akár bábfigurákat is. Akinek kedve van, több illusztrációt is beküldhet, de háromnál több műből álló sorozatot már nem fogadunk el. Az egyes pályamunkákhoz az illusztrátornak csatolni kell: a nevét, életkorát, lakáscímét, valamint az iskolájának és a rajztaná­rának nevét tartalmazó cédulát. A pályázatra 6—14 éves korig bárki benevezhet: egyének és kol­lektívák (könyvtári klub, művelődési házi és iskolai szakkör, egy osztály vagy napközis csoport stb.) egyaránt elküldhetik munkáikat. Az illusztrációkat 1991. június 1-jéig kell beküldeni a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárnak (5000 Szolnok, Kossuth tér 4.). Az egyes iskolák a gyerekek munkáit — előzsürizéssel — együt­tesen is postázhatják. Az észt és a finn könyvtárosokat is kérjük — hasonlóan válogatva —: egy csomagban adják fel címünkre az illusztrációkat. A JUTALOM: Az illusztrációkat 1991. december 4—20. között Szolnokon kiállítjuk. A kiállításon szereplő munkák készítői jutalmul emlék­lapot kapnak, s a legszebb pályamunkákért kiskönyvtár jutalmat adnak a meghirdetők. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekció Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szolnok Kisgömböc sírásán rákezdett a műsorszámára, de senki sem figyelt a horatiusi sorokra: „Nem hal füst­be a láng, de a füstből szít ragyo­gást, hogy / majd a csodák gyö­nyörű seregét felidézze varázsa.” A meg-meghullámzó moraj maga alá gyűrte a verset. Jobbik Lajos felszúrt bogárnak érezte magát. De hiszen egyszer átélte ő már ezt: ugyanígy akarták elsöpörni a hang­jukkal — mikor is? —, amikor az alvégen elállta a közös munka elől szökdösök útját. „Vissza, emberek! Miféle téesztagok vagytok ti!? Most már a közösé az elsőbbség, a szőlőtök várhat!" — A tévé jelenléte a fontos nek­tek? — kiáltotta túl a zűrzavart. — Együtt vagyunk, ez a lényeg! Ne engedjük le a térképről a falunkat! Mozdult, hogy égő ággal szőlőt lámpásolni induljon régi szokás sze­rint; kár ne érje a termést. Széna, szóma, fakéreg, Falu népe adta, Azért van szép lángja. — Babonaság!— hörrent rá Fias Mihály. — Nem tartunk veled, Job­bik Lajos! A régit akarod ránk­nyomni újra. Nem vagy korszerű ember! — Nem tartunk veled! — A faluról van szó, barátaim — kezdte az elöljáró, de nem hagy­ták beszélni. — A tisztségedet félted, mit saj­nálnál mást ? Fáj neked a gyereke­ink boldogulása!? Fias Mihály unokája átugrotta a lappadó tüzet. De nem úgy, ahogy a régiek; csillagot is rúgott közben. Valaki követte a példáját, egyre többen rúgták, tapodták Iván tüzét. Vad egyhangúsággal rakták a dön- gölöst. Savanyó Bözsi boszorkány­hangon visongott, a kezét a feje fö­lött ringatta, ahogy a lakodalmi menettáncokban szokás. Alakjukat változtató árnyékok ömlőitek a földre. Az elöljáró fagyott arccal, szobormoccanatlanul ült a sarkán. Még sohasem élt át eddig ilyent: belül öblögető röhögéssel gurgulá- zott és zuhogó sírással rítt egyszer­re. Koponyája falát erővel feszítette a belső zűrzavar. Félt, ha nem enged a feszültség, elveszti eszméletét. De akkor váratlanul eleredt az eső. > Erősáramú háztartási v gépek és készülékek o országos szervizhálózatának x kialakításához telefonnal, ^ gépkocsival, szervizfelszereléssel p, rendelkező kisvállalkozók jelentkezését várja neves nyugat-európai kereskedóház. „Áprilisi kezdés 5807" jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe. 480 j-OO-O-IKI-tKKHHtóóóíKHHKHl-CX KEDVEZMÉNY SERTÉS­TENYÉSZTŐKNEK! A Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság 20%-kal olcsóbban értékesít- nagyfehér- duroc- belga lapály- duroc FI tenyészkanokat. Érdeklődni lehet a gazdaság központjában: 62-41 -488/32; palái törzstelepen: 62-45-572 telefonszátnon. 460 rtmti 11 Bitttt ö 5 tt i « 5 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 88 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Vásároljon az ♦ AXIS Kft. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ (Baja, Szabadság u. 2., * szaküzleteiben ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Bácsalmás, takarékszövetkezet)- műholdvevő berende­zést- telefont telefaxot televíziót videót hifitornyot és CB-rádiót. HITEL ügyintézése helyben. I : AXIS KFT. Baja, ♦ ♦ ♦ ♦ , ♦ ' ♦ ♦ < ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Szabadság u. 2. sz. ♦ t Tel./fax: 79/21-620 t ♦ 168696 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ >ÖOjö©©©©ÖÖ!©!^^ X Bálásruha-kereskedők! Bálalerakatunkban holland, svéd felnőtt- és gyermekruha- báiák nagy választéka 180 Ft/kg-tól. Holland gyermek szuperválogatott áru! Olasz (Azzuri) burkolólapvásár! Osztrák póló 170 Ft/db. Rinett Iroda Bátaszék, Budai u. 48. Tel.: 124. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Magyar—Svájci Gépjárműipari Kereskedelmi Szolgáltató és Termelő Kft. Kecskemét, Ladánybenei út 1. Telefon: (76) 47-233 Alkatrészboltunk készletét 50%-os áron kiárusítjuk 1991. február 18—március 1. Rába-, IFA-, Nysa-, ZUK-,Avia-, Polski FIAT- alkatrészek. Nagyobb vásárlásnál további engedmény. 540 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 540 ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ KUNSZIiNTMIKI.ÓSI AUTÓALKATRÉSZ­SZAKÜZLETÉBEN RÉGI ÁRON VÁSÁROLHAT Trabant-, Wartburg-, Lada- és Skoda-alkatrészeket, személy- és tehergépkocsi-köpenyt es töltött akkumulátorokat. Érdeklődni: SZILVIA Autóalkatrész S/akü/let Kunszcntmiklós, Kálvin lér II. Tel.: 76/51-341.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom