Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 20. Kegyelem a köznek (Folytatás az 1. oldalról) nem indítható, illetve nem folytat­ható büntetőeljárás az 1990. októ­ber 25-étől 28-áig terjedő időben, az útelzárásokkal összefüggésben elkövetett szabálysértések és bűn- cselekmények miatt. Ugyanakkor egy képviselői módosító indít­vánnyal beépült a törvénybe az a kitétel, miszerint a kegyelem hatá­lyát Veszti azzal szemben, akit az elkövetkező öt évben szándékos bűncselekmény miatt szabadság- vesztésre ítélnek. Az ebédszünet után az Ország- gyűlés interpellációkkal és kérdé­sekkel folytatta munkáját. A kése­delmes kezdés, valamint a témák hosszabb taglalása miatt ezúttal csak hat interpellációra került sor. Varga Mihály (Fidesz) a szovjet alakulatok által használt hét ma­gyar repülőtér hasznosítására kiírt pályázat ügyében interpellált. Rö­viden ismertette, hogy még 1990. szeptember 30-án komoly bel- és külföldi érdeklődés mutatkozott a magyar tender iránt, de végül csak három pályázó adott be öt pálya­művet, amelyeket a bírálóbizottság egytől egyig elutasított. A képviselő megkérdezte, hogy ez az elutasítás valóban megalapozott volt-e, s nem volt-e hibás a kiírás és az elbírálás módja. Siklós Csaba válaszában megvédte a tenderkiírás módját és a tender kezelését. Varga Mihály nem fogadta el a választ, és aggo­dalmának adott hangot: nehogy „az ezer gyanús tender országa” le­gyen Magyarország. Annus József (MSZP) a falusi la­kásvásárlások megnehezített felté­teleiről szólt. A képviselő kérte a helyzetet előidéző kormányrende­let-változás visszavonását, a régi jogszabály ugyanis sok menekült­nek és kispénzű fiatalnak könnyí­tette meg a lakáshoz jutást a ma­gyar falvakban. Szabó Tamás pénzügyi államtitkár közölte, hogy minisztériuma éppen ebben az ügy­ben hatásmechanizmus-vizsgálatot végzett, amelynek során megállapí­totta, hogy a régi rendelet fenntar­tása 2 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek. Hatvani Zoltán a lakáskamat- I emelés miatt nehéz helyzetbe került állampolgárok érdekében interpel- i Iáit: Siábó Tamás pénzügyminisz­tériumi államtitkár közölte, hogy a lakosság eddig rendkívül nagy arányban fizette vissza kölcsöntar­tozását. Kilátásba helyezte, hogy a kormány csütörtöki ülésén az ő és a népjóléti miniszter javaslatára megtárgyalja, hogy bizonyos össze­geket kormányzati tartalékból fel­szabadítsanak-e a nehéz helyzetbe került családok támogatására. Az interpellációkat követő kér­dések sorát Kádár Péter SZDSZ-es képviselő nyitotta meg, aki arról tudakozódott, hogy a hazai gépjár­műipar fizetési, termelési zavarait, válságát miként kívánja megszün­tetni a kormányzat. Szabó Tamás válaszában elismerte, hogy a képvi­selő valós problémát feszeget, a vál­lalati „sorban állások” okai azon­ban messzire vezetnek. A kor­mányzat tisztségviselője szerint a parlamentnek is szerepe volt abban, hogy e probléma a kormány „kör­mére égett”. A már megtett intézke­dések között említette, hogy az im­port 90 százaléka lényegében libe­ralizált ezen a területen. Megszüle­tett a tisztességtelen magatartásról szóló törvény, s előkészítés alatt áll az új csődtörvény, illetve csődeljá­rás, amelyet várhatóan az első ne­gyedévben tárgyal a parlament. Fulaki Géza és Pelcsinszki Bo- leszláv SZDSZ-es képviselők a me­zőgazdasági termékek exportjáról érdeklődtek. Gergátz Elemér föld­művelésügyi miniszter elmondta, hogy két évvel ezelőtt a belső élel­miszer-ellátás érdekében — éppen egy interpellációval összefüggés­ben — az akkori kormány korlá­tozta a turistaforgalmú élelmiszer­kivitelt. A jelenlegi feszültségek ol­dására a tárca a kishatármenti és a turistaforgalomban kivihető téte­lek módosítását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál, az erre vonatkozó rendelet hamarosan megjelenik. Az élő sertések kivite­lét segíti az az új pályázat, amely­nek értelmében e tevékenységre ex­porttámogatást is el lehet nyerni. A miniszter utalt arra, hogy ez év elejétől minden bejegyzett gazdál­kodó szervezet szabadon exportál­hat sertéshúst az Európai Közös­ség tagállamain kívül. A liberalizá­lás további lépéseit a kereskedelmi tömörülésekkel, illetve a tagorszá­gokkal folytatott kétoldalú megál­lapodások üteme határozza meg. Elhalasztott, napirend előtti fel­szólalására a délutáni órákban ka­pott lehetőséget Torgyán József. A Kisgazdapárt frakcióvezetője példákkal illusztrálva bizonyítot­ta, hogyan folyik az állami, szövet­kezeti vagyon elherdálásá, átmen­tése. E folyamatok megakadályo­zására országgyűlési vizsgálóbi­zottság felállítását javasolta. Az el­nöklő Szabad György közölte: ilyen jellegű testület felállítására kifejezett indítvány alapján kerül­het sor. Torgyán József gondolatai egyébként az ellenzék soraiban is PARLAMENTI FOLYOSÓ Melyik gombot nyomták? Hirdessen-e közkegyelmet a parla­ment a taxisblokád résztvevőinek vagy sem? Ez a kérdés foglalkoztatta tegnap délelőtt a képviselőket Göncz Árpád köztársasági elnök indítványa nyomán. Az erről folyó vita igencsak elharapódzott, ám végülis a többség az igen gombot nyomta meg. Megkér­deztünk néhány Bács-Kiskun megyei képviselőt, hogyan szavaztak? Nagy Attila MSZP-s honatya in­farktusa miatt hosszabb ideig nem vett részt az üléseken, most már azonban kielégítő egészségi állapotá­nak köszönhetően személyesen is megjelenhet: — Igennel szavaztam. A vitát ször­nyűségesnek tartottam, annál is in­kább, mert úgy vélem, e törvényjavas­lat megfogalmazódása Antall minisz­terelnök úr pizsamás nyilatkozata óta kormányérdek. Gyakorlatilag az SZDSZ-en akarták elverni a port. Ez­zel én nem értek egyet. Ráadásul ilyes­mire nincs is precedens. Akár Ausztri­ában, akár Brüsszelben történt ehhez hasonló eset, a blokád megszűnte után nem volt felelősségre vonás. Mégpedig azért, mert a kormányok mindig ma­gukat érezték felelősnek akkor, ha a politizálás az utcára szorul. A demok­rácia működésére fel kell készülni az­zal a politikai toleranciával, amivel ezeket a törvénytelenségeket a nyugati demokráciák kezelik. —- Ezt az amnesztiát mindenkép­pen meg kellett hozni —jelenteni ki dr. Pánczél Gyula, az MDF ország- gyűlési képviselője. — Én ezt a beter­jesztést, természetesen a módosító indítványokkal együtt megszavaz­tam. Annak ellenere, hogy itt való­ban más dolgunk van, ma ezeket a kiegészítéseket el kellett mondani, hozzá kellett fűzni. Máskülönben itt is érvényes lett volna az a régi mon­dás: a hallgatás beleegyezés. Nem mehetünk el némán a dolog mellett. Én mélyen egyetértek azzal is, hogy indulatokat, gyűlölködéseket to­vábbra magunkban tartani teljesen jogtalan. Azt nem fogadom el, amit Iványi képviselő úr mondott, hogy mi alkalmatlanok vagyunk a megbo­csátásra. Én ugyanis alkalmasnak érzem magam erre, de csak az előző­ek figyelembevételével. Viszont ha ezen továbbra sem tudunk túllépni támogatásra találtak: Hatvani Zoltán (SZDSZ) elmondta, hogy választókörzetében hasonló gon­dokkal találkozott. A megyei, fővárosi földművelés- ügyi hivatal létesítéséről szóló tör­vényjavaslat új változatát Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter terjesztette elő. A tárca vezetője közölte, hogy az átdolgozott tör­vényjavaslatba immár bekerültek azok a módosító indítványok, új elképzelések, amelyeket a képvise­lők fejtettek ki az alapjavaslattal kapcsolatban. A most véglegesített törvényjavaslat célja, hogy olyan intézményrendszert hozzanak lét­re, amely folyamatosan képes biz­tosítani az agrárigazgatási felada­tok ellátását. A felállítandó hiva­talhoz azok a centrális irányítást igénylő agrárigazgatási feladatok kerülnek, amelyeket az önkor­mányzatokhoz — azok speciális jellege miatt — nem lehet telepíte­ni. Az általános vitában módosító indítványok hangzottak el, ezeket az illetékes bizottságok megtár­gyalják. Az általános vita lezárása után Szabad György személyi javaslatok ügyében kérte az Országgyűlés döntését. A Ház ennek megfelelően döntött több megüresedett bizott­sági hely betöltéséről. A levezető elnök tájékoztatást adott arról is, hogy dr. Kiss Róbertét (SZDSZ) megválasztották a környezetvédel­mi bizottság alelnökévé; Solt Ottíli- át (SZDSZ) pedig a szociális bizott­ság választotta alelnökévé. A parlament utolsó napirendi pontként határozott Bejczy Sán­dor (FKgP) és Bogárdi Zoltán (MDF) országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztésé­ről. Bejczy Sándor mentelmi jogá­nak felfüggesztését a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság kezdemé­nyezte. A képviselőt egy tavaly ja­nuári újságnyilatkozata miatt rá­galmazással vádolta meg négy fel­jelentő. Az Országgyűlés úgy hatá­rozott, hogy a képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Bogárdi Zoltán mentelmi jogá­nak felfüggesztését a Váci Városi Bí­róság kezdeményezte, miután rágal­mazás vádjával feljelentés érkezett ellene. A képviselő egy tsz-közgyűlé- sen kemény szavakkal lépett fel a ve­zetőség ellen. Bogárdi Zoltán maga kérte az Országgyűlést, hogy füg­gessze fel mentelmi jogát, mivel a bí­rósági eljárást precedensértékűnek tekinti, s akkori kijelentéseit ma is vállalja. Az Országgyűlés teljesítette a honatya kérését, s felfüggesztette mentelmi jogát. (MTI) — ezen a magyar nép egészét értem akkor valóban nem vagyunk ké­pesek megbékélésre, s így a megbo­csátásra sem. Reményem, hogy az egész magyar nép, aki ezt látta, átél­te, alkalmas a dolog fogadására, megértésére, s a józan tanulságok levonására a jövőt illetően. — Az MDF viselkedése a vita so­rán csapnivaló volt — mondta dr. Andriska Géza (SZDSZ) — Ám a módosító javaslatokkal egyetértek. A köztársasági elnök akkori megnyi­latkozása is rendkívül humánus és kompromisszumkereső volt. Én egyetértek azzal, hogy most nem szó­lalt föl a frakciómból senki, védeke­zésnek tűnt volna. Természetesen megszavaztam a törvényjavaslatot. — Vegyes érzelmekkel közelítem a témát. Végső soron igennel szavaz­tam, ha némi aggállyal is—válaszolta Faddi József (FKgP) Ezt a törvényt meg kellett hozni. Ezt a blokádot ak­kor sem tartottam megoldásnak. Vi­szont nem vagyunk elég gyakorlottak az ilyen problémák áthidalásában. Azt nem lehet mondani, hogy ez egy kissé gyermekded demokráciát éppen tanuló, embereknek ártatlan lépésé volt. Ám bízva abban, hogy ebből okulnak, elfogadtam a törvényjavas­latot. Bencze Andrea Búcsú — könnyek nélkül Amikor 1945 tavaszán az amerikai és a szovjet katonák összeölelkeztek az Elbánál, úgy hittek, hogy örökre vége a háborúnak s a népek fenyege­tettségének. Azonban a második nagy világégés után sem sikerült felszámolni a veszélyeztetettség érzését. Európa újból kettészakadt. S a szemben álló felek egymásra mutogatva gyártották a szuro­nyokat, megfogadva a régi mondást, miszerint: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Washington 1949-ben megalapította a NATO-t, hogy Európa nyugati felét megóvja a kommuniz­mus kísérletétől, s kiterjessze befolyását a világ ezen területére is. A Kreml pedig nem mondott le régóta dédelgetett álmáról. Arról, hogy a világ proletárjait a vezetése alatt egyesítse. S hogy köny- nyebb legyen a dolga, 1955. május 14-én létrehozta a Varsói Szerződés szervezetét Közép-Európában. A NATO és a VSZ szerencsére soha nem kevered­tek konfliktusba. Viszont olyan hatalmas arzenált hoztak létre, mellyel a Földet többszörösen el le­hetne pusztítani. Négy évtizedig aztán csend ho­nolt Európában. Az Elbától Keletre kisebb- nagyobb csetepaték persze voltak, de ez belefért a pakliba. 1956-ban mi magyarok rövid egy év után felmondtuk a tagságot, de a szövetségesek jobban ragaszkodtak hozzánk, mint mi hozzájuk. 1968- ban a csehszlovákok részesültek az internaciona­lista szeretetből, pedig nekik eszükbe sem jutott, hogy kilépjenek a sorból. 1980—81-ben a testvéri csapatok csak azért nem szállták meg Lengyelor­szágot, mert Jaruzelski tábornok el tudta hitetni Brezsnyevvel, hogy a demokratikus mozgalmak leverésére elegendőek a lengyel páncélosok is. Ez alatt a harminc év alatt a 10 milliós magyar nép pedig biztonságban érezhette magát, hisz hatá­rait két hadsereg őrizte. Igaz, a mi nemzeti ármádi­ánk csak árnyékcsapat volt a szovjet mellett, dehát ki akart itt erős honvédséget? Maguk a politikusa­ink sem vették komolyan az őrseregünket. Egy alkalommal, úgy jó másfél évtizeddel ezelőtt, Ká­dár János ki is jelentette: a mi kis ármádiánk olyan, mint az anyja köténye mögül kikandikáló, nyelvét öltögető kisgyerek. Annak, hogy a hadseregünk nem nőtte ki gyermekcipőjét, pedig örülhetünk. Már csak azért is, mert ha vezetésünk a „vaj he­lyett ágyút” politikát valósította volna meg annak idején, akkor ma nem a kenyér nagyságáról vitáz­nánk, hanem a kenyérjegy színéről. A 80-as évek elején aztán a Pentagon meghirdet­te csillagháborús terveit. Moszkva ezt már nem birta tovább, s a fegyverkezés helyett inkább a tárgyalóasztalt választotta. Mindeközben történt a váratlan fordulat. A szövetséges kis országok gazdaságilag tönkrementek, s a népek sutba dob­ták Marx, Lenin, Sztálin eszméit. A magyarok lebontották a vasfüggönyt, gondolva, hogy Euró­pa nem az Elbánál kezdődik. 1990. február elején a hadseregen belül felülvizsgálták a hivatalos nyu­gati ellenségképet. Rájöttek arra, amit a polgár régóta sejtett, vagyis miért lenne ellenség, mondjuk az osztrák sógor, akitől videót s hűtőládát cipel­tünk még november 7-én is. Vagy az olasz, akikhez nyaranként ki-kiugrunk egy-egy napra, hogy meg­nézzük félig elsüllyedő Velencéjét. 1990 végére aztán kiderült, hogy semmi sem tartja egybe a VSZ-t. Európa beleunt a hideghábo­rúba. Moszkva a csendőrszerepbe. A kis népek a vasfüggöny mögötti létbe. Ezen a héten maga Moszkva javasolta a tömb felszámolását. Április 1-jén megszűnik a szövetség, bár rossz emléke kísért még egy darabig. A képzeletbeli ke­resztfára pedig sok mindent rá lehet írni. Egyet azonban nem: feltámadunk. Barta Zsolt A FŐÜGYÉSZ SZERINT: Lazult a fegyelem katonáéknál Erőteljesen és fokozott ütemben növekedett 1990-ben a katonai bűncselekmények és elkövetőik száma. A bűncselekmények 30, az elkövetők számának pedig 20 szá­zalékos emelkedése - az 1989. évi­hez képest — azt mutatja, hogy la­zult a fegyelem a Magyar Honvéd­ség személyi állománya körében — mondta dr. Kovács Tamás vezér­őrnagy, katonai főügyész az MTI munkatársának érdeklődésére. Az elmúlt évben ismertté vált mintegy 1100 katonai bűncselek­mény 90 százalékát sorállományú személy követte el. A bűncselekmé­nyek következtében 52 katona megsérült, három elkövető meg­halt. A bűnelkövetést kiváltó vagy elősegítő tényezők között leggyak­rabban a kalandvágy, az italfo­gyasztás és az anyagi előnyszerzés játszott szerepet. Dr. Kovács Tamás rámutatott: az összes katonai bűncselekmények mintegy kétharmadát szökések, ön­kényes eltávozások és szolgálatban elkövetett kötelességszegések teszik ki. Feltűnően magas azoknak a ka­tonáknak a száma, akik még ma is szökevényként vagy önkényes tá­vollevőként szerepelnek a nyilván­tartásban. Körözés alatt áll 80 szö­kevény, akik közül 21 ellen már több mint egy éve elfogatóparancs van hatályban. A legtöbb szökést és önkényes eltávozást a szórakozás, a család és az italozás utáni vágy miatt követték el. Viszonylag ma­gas a súlyosabb megítélésű őrszol­gálati bűncselekmények száma is. Ezeket többnyire az őrhely elha­gyásával, italfogyasztással vagy el- aivással összefüggően követték el a tettesek. Növekedett a parancs iránti engedetlenség, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak és az alárendelt megsértése esetei­nek száma is. Katonai bűncselekmény miatt 1990-ben mintegy 900 katona bű­nösségét állapították meg, és ebből a katonai bíróságok előtt több mint 500-an feleltek magatartásükért. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Továbbra is rendőrkordon övezi a tiranai egyetemet, ahol hétfőn több mint hatszázan elbarikádozták magukat, és több százan éhségsztrájkba kezdtek. A diá­kok az egyetem nevének megváltoztatásán kívül az oktatás ideológiamentessé tételét, illetve a reformok akadályozásával vádolt Reis Malile külügy- és Kico Mustaqi védelmi miniszter leváltását követelik. A fiatalok mozgalmukhoz kedden elnyerték az ország első — hétfőn elismert — szabad szakszervezetének, a bányászok szakszervezetenek támogatását is, akik általános sztrájkra szólították fel az albán főváros lakót arra az esetre, ha a diákok követeléseit nem teljesítik. ALAPÍTVÁNYI hitel A bankoknál már nincs pénz? 99 Nincs bennem ellenérzés, harag . 99 Nyilatkozik a megtámadott plébános (Folytatás a: 1. oldalról) Semmiképpen nem szeretnem, ha az eset cigányellenességet keltene az emberekben, ezért vállalkozom a be­szélgetésre. Nem szabad általánosítani, bármennyire is hajlamosak vagyunk rá. A sokk már elmúlt, és semmi ellen­érzés vagy harag nincs bennem irántuk. Sőt. még inkább megerősödött az ér­zés, hogy a cigányságért tennünk kell valamit. Eddig is foglalkoztatott ben­nünket a kérdés, de igazán komoly lé­péseket nem tettünk értük. Hogyan történhetett meg az eset? Ismerte az elkövetőket? — Őket nem ismertem, de abban semmi szokatlan nincs, hogy hozzánk fordulnak keresztelést kérni. Szerintem Radics Mátyás is komoly szándékkal érkezett, meg is adta a nevét és címét, amit én felírtam egy papírra. Utána kez­dett valami zavaros magyarázatba, hogy neki pénz kell, s elővette a spray-t, mondván, le is fújhatna, de nem teszi, mert akkor megveri az Isten. Akkor el is tette vissza, a zsebébe. Valójában én nem vettem komolyan a szándékát, s tulajdonképpen most sem értem, mert higgye el, a cigányokban nagy a tiszte­let Isten és a vallás iránt. Jóllehet, in­kább csak kereszteléskor és temetéskor fordulnak az egyházhoz. A katolikus egyházhoz? Igen, többnyire katolikusok. Ép­pen ezert nagy a mi felelősségünk. Szil­veszterkor szoktunk statisztikát készí­teni és megdöbbentő adatokat kap­tunk. Az általános kép többnyire az. hogy sajnos több a temetés, mint a keresztelő, de ez Kiskunhalas esetében most változott. Jóval több volt a ke­resztelő. Azután a részletes bontáskor kiderült az ok, a keresztelők egyharma- dát a cigány lakosság kérte. Ez azt je­lenti, hogy dinamikusan növekszik a létszámuk. Véleményem szerint ez a tendencia az ezredfordulóra robba­násszerűvé válik. Rettentően fontos te­hát, hogy tegyünk a lelkűkért, az erköl­csükért. Ez szilveszterkor meg is fogal­mazódott, sőt tétova tervek is szület­tek. — Szólna ezekről? — Egyik hívünk rögtön vállalta, hogy az alsóvárosi iskolában a kisgyer­mekek számára rendszeres foglalko­7Qct \ip7pí A7 iaa7crató «teaítsPíTPVpl e.y azóta már meg is valósult. Hogy meny­nyire nyitottak ezek a gyerekek a jóra, arra jellemző talán, hogy egyikük így fordult az oktatóhoz: te a barátom le­szel. Persze naivság lenne messzemenő következtetéseket levonni, de a jelek biztatóak, s nekünk ki kell terjeszteni a kapcsolatokat a többi korosztályi felé is. Szeretnénk a volt cigányiskolában egy központot kialakítani, de ehhez ci­gány munkatársakra lenne szüksé­günk. Sok fejtörést okoz az is, hogy szabad-e elkülönítve foglakozni velük, nem ártunk-e ezzel? Azt hiszem, elin­dulni mindenképpen úgy kell, hogy egy kisebb közösséget megnyerjünk a cél­nak, s azután lehet fokozatosan bővíte­ni ezt a tevékenységet. H. T. (Folytatás az 1. oldalról) Kriston Zsuzsanna, az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatósá­gának vállalkozási osztályvezetője: — Ebben a fordulóban 16 millió forintot kaptunk a megyére, az igény ennek több mint kétszerese. Arról, hogy végül is ki kaphat a hitelből, a megyei cenzúrabizottsá­gunk dönt a napokban. Tehát azt, aki most fordul hozzánk, már nem biztathatjuk semmivel, és nem is tudunk tovább várni a hitelek ki­helyezésével. Az előző két forduló­ban 20 és 60 millió forintot kap­tunk Bács-Kiskunra, ebből össze­sen 43 vállalkozó részesedett. Azt hiszem, ez nem lebecsülendő ősz- szeg. A pályázati feltételeket to­vábbra is az alapítvány szabja meg, mi, természetesen, vizsgáljuk a jelentkezők hitelképességét. Itt a megyében az iparban, a szolgálta­tásban, kereskedelemben és a fu­varozásban tevékenykedő vállal­kozók kaptak tőlünk hitelt. A mostani feltételek szigorúbbak, és a termelő vállalkozásokat helye­zik előtérbe. Ugyancsak az alapít­vány határozza meg, hogy a kezdő és a működő vállalkozások milyen arányban részesedhetnek a keret­ből. Nálunk egyik sem élvezett kü­lönösebb kedvezményeket a má­sikhoz képest, de egyébként tuda­tosan törekedtünk a középvállal­kozások segítésére. Előnyben ré­szesült és részesül az, aki 15 száza­lék fölötti saját forrással rendelke­zik. Eőry Kálmánná, az OKHB kecs­keméti bankszervezetének vállal­kozási osztályvezetője: — Az OKHB-nál nem bontják le megyére, illetve bankfiókokra a hitelkeretet, a hozzánk benyújtott pályázatokat mi Budapestre to­vábbítjuk, és ott dől el a sorsuk. Az alapítványi hitel harmadik fordu­lójának feltételeiről az MVFA-tól kaptunk ugyan tájékoztatást, de ennél többet egyelőre nem tudunk. Az első fordulóban mi még nem vettünk részt, a másodikban már igen, akkor két megyei vállalkozó­nak adtunk hitelt: egy kecskeméti­nek és egy szalkszentmártoninak. Utóbbi a vendéglátásban műkö­dik, előbbi számítástechnikával foglalkozik. Hozzánk elsősorban olyan vállalkozók fordulnak, akik mezőgazdasági célra kérnek köl­csönt. Ezt a célf a MFágbáhkí hitel szolgálná, ha a hitelfeltételnek a pályázóink meg tudnának felelni. A kamat kedvező — 23,5 százalék —, de a mezőgazdaságnak még ez is nagyon magas. Eddig itt a me­gyében az OKHB-n keresztül nem is kapott senki a világbanki hitel­ből, mert az elképzelések nem bi­zonyultak hitelképesnek. Dr. Marosán György, az MVFA igazgatója, aki nemrégiben Kecs­keméten járt, nem mondott túlsá­gosan biztató dolgokat: hitellehe­tőségeik idén szűkülnek. Az alapít­vány, úgy tűnik, legalább olyan óvatos, mint a bankok: háromszor megnézik, mire egyetlen fillért ki­adnak. (Kissé elgondolkodtató a Világgazdaság januári melléklete is, ahol két érdekes táblázat szere­pel egymás mellett. Ezek szerint míg az alapítványi hitelért 10 bankhoz lehet fordulni, szak- tanácsadó céget a lap 27-et sorol fel. Utóbbiak, természetesen meg­határozott térítés ellenében, segíte­nek a pályázóknak a hitelkérelmi lapok kitöltésében, az üzleti terv elkészítésében, illetve a piac felmé­résében. Aztán vagy lesz hitel, vagy nem. Igaz, hogy annak, aki vállalkozásra adja a fejét, nem árt előre felmérni a terepet. A táblázat alapján mindenesetre nyerő vállal­kozásnak tűnik tanácsot adni más vállalkozóknak.) A januári fordu­lóról dr. Marosán György el­mondta: a bankok egy részénél már nincs pénz. Az alapítvány vi­szont hamarosan ajánlani fog a kisvállalkozóknak egy új hitelga­rancia-rendszert. M. Á. & Titkos vágyait valóra váltja a ^ * TUTTI-FRUTTI * * SZEXMASSZÁZS- * «■ SZALON. * 4* Bármelyik Csipke taxi: & a (77/21-456). a vagy Sóstó taxi: (77/21-332), v díjmentesen szállítja Q, a szalonhoz. ^ Nyitva minden nap ^ «• * 15—02 óráig. Továbbra is várjuk csinos. ó intelligens hölgyek jelentkezését a a 77/21-456-os telefonon. Lakás megoldható. v <* 5155 óóóóóó<»ó'5'ó‘!‘'C-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom