Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám
1991. február 19. • PETŐFI NÉPE • 3 KECSKEMÉT—FÜLÖPSZÁLLÁS Mi megérkeztünk, csak a MÁ V késik EGY HAJNALI UTAZÁS TAPASZTALATAI Hétfőn hajnalban korán érek a kecskeméti vasútállomásra, amikor a pénztárablak mögött még nem ül senki. Viszont bent ég a villany. — Kopogjon be!—szól ki az információs helyiségből egy vasutas. Zör- getésemre, mintha hátul nyújtaná az éjszakát még egy kevés pihenéssel, előjön a pénztárosnő. Megváltom a jegyem. Fülöpszállásra, oda és visz- sza, 50 százalékos kedvezménnyel, 80 forint az ára. A váróterem büdös — süvít be a hideg Három óra 55 perc. Kifelé a mozaikkockás várócsarnokból! Annyira áporodott, elhasználódott a levegő, hogy jobb a szabadban. A három kocsiból álló motorvonat hívogató- an duruzsol. Két fiatal katonával beszállok, várva a menetrend szerinti, 4 óra 21 perces indulásra. Két perc késéssel mozdul a vonat. Semmiség ez az időkülönbség, ha arra gondolok, hogy kezdődik-e mostanában Magyarországon valami is pontosan. Az Alsó-pályaudvaron azonban a felszálló negyedik utastól, a barna kabátos Szikszói Józseftől ezt hallom: — A múltkor 10-15 percet késett az ezután következő, másik fülöp- szállási járat, a 7.40-es. Kint olvad a hó. Az ablakokon jégvirágnak nyoma sincs. Ám ez csupán az időjárás érdeme, nem a MÁV-é. Menetben viszont érezzük az ajtók hézagain át az alul besüvítö hideg levegőt. Nem kérnénk belőle! — A Bz-motorkocsik kicsik, szel- lősek — fogalmaz finoman Szénási Sándor vezető jegyvizsgáló. — Nehéz felfűteni az utasteret. Sok üzemanyag kell hozzá. — A fűtőházban tegnap estétől egyfolytában járt a motor, hogy valamennyire meleg legyen a kocsikban — mondja Patyi Gábor motorvonat-vezető. — Egy ilyen 80 kilométeres utat, mint Kecskeméttől Fü- löpszállásig és vissza, 30 liter gázolajjal teszek meg. „Fagyjunk meg a felemelt viteldíjért?” E kis vonatok fűtésére napi 20 liter petróleumra is szükség van. Visszatérül-e az üzemanyag ára és a két vasutas munkabére az első, kora reggeli járat bevételéből? Amint megszámolom, amíg Fülöpszállásra érünk, a két katonával, velem, az „Alsón”, a Helvécián, Ballószögben és az Ágasegyházán felszállt emberekkel együtt, összesen tizenegyen utazunk. Kifelé nem gazdagodik meg belőlünk a MÁV. Visszafelé annál többen utaznak. Az álmosság már nem nehezedik a szemhéjakra, szívesen válaszolgat- nak a korán kelők az őket érintő kérdésekre. — Jól utazik? — Ma igen — feleli Varga Gyulá- né. — Ha a múlt héten kérdezi, azt mondtam volna: nem. Dideregtünk. Csupa jégvirág volt az ablak. — Tehát igaz annak a levélnek a tartalma, amelyet 60 aláírással küldtek el, tiltakozásul, a MÁV vezér- igazgatójának és hozzánk? Azt írják a fülöpszállási vonalon közlekedők: „ A fűtés egyenlő a nullával. Az ajtó• Naponta körülbelül ezer ember utazik a Kecskemét környéki mellékvonalakon. • Hézagmentesen záródó ajtók, nem nagy kívánság! (Straszer András felvételei) kát nem lehet jól becsukni, az ablakok kinyílnak. A február 5-én, 16 óra 45 perckor induló szerelvényt egy kocsival, fűtetlenül, egy M—44-es mozdonnyal küldték ki Kecskemétről Fülöpszállásra. Faggyúnk meg a felemelt viteldíjért?’’ — A panaszosok igazat írtak — helyesel a levélrészletre Gál László- né. — Ilyen időben, mint a mostani, persze, csodálatos utazni. De csak változzon meg az idő, mindjárt itt a jégvirág és a hideg! A múlt héten a kiskunhalasi gyorssal utaztam Józsefvárosig. Azon a vonaton is vacogtunk. Tartottam a WC-mennyezetet Rémes helyzetben vannak valóban sok helyen a MÁV utasai, magam is tapasztaltam. Míg a budapest —szegedi gyorsvonaton olykor ájul- dozik az ember a hőségtől, az olyan mellékvonalakon, mint amilyen például a debrecen—füzesabonyi, hideg hajnalokon szinte megfagy a levegő is. Utaztam olyan vonaton, ahol a WC-helyiség leszakadt tetejét a fejemmel tartottam, míg bent voltam. Akik az áremelésekről döntenek odafönt — mutat az elképzelt budapesti irányba Gálné —, nem tudom, utaztak-e már vasúti mellékútvonalakon? — Mi izsákiak vagyunk — veszi át a szót Daróczi Ferencné és Király Istvánná. — Autóbusszal 68, vonattal pedig 64 forintért utazhatunk Kecskemétre. Felemelték a jegyek árát, a szolgáltatásban meg minden a régi. Feketék az azelőtt bordó üléshuzatok. A várótermek füstösek és büdösek. Akár tél van, akár nyár, a kecskémét fülöpszállási vonat ablakai mindig piszkosak. A mellékvonalakon is! Mint most is, homályosak mindenhol. A por rárakódott az üvegekre, láthatóan nem tegnap. A Ballószögre igyekvő ágasegyházi Jancsó Bálintnénak és két kislányának is kellemesebb lenne az út, ha nem fújna be a hideg levegő a lábukra az ajtó hasadékain keresztül. S mennyiből tartana lemosni az ablakokat? Lassan megvirrad. Az utasok felállnak, összegombolják magukon a kabátokat. Könyv, újság, kártya — vissza a táskába. Jön a jegyvizsgáló: — Kecskemét következik! Átszállás Kiskunfélegyháza, Cegléd, Szolnok és Budapest felé! Megérkeztünk. Csak a MÁV késik még mindig a felemelt viteldíjért mindenütt elfogadható szolgáltatást nyújtani. Ne feledje senki, hogy a mellékvonalakon utazók is a MÁV utasai, Kecskemét környékén körülbelül ezren. Kohl Antal ÚJÓLAG A KECSKEMÉTI JÓKAI ISKOLA ÜGYÉRŐL Miért olyan sürgős ? TISZTELT KECSKEMÉTI KÉPVISELŐ- TESTÜLET! Az 1991. február 4-ei közgyűlésen, amelyen jelentős ügyekben döntöttek a képviselők, mint a városban működő Érdekegyeztető Fórum megbízottja, s mint kecskeméti állampolgár vettem részt. (Természetesen társadalmi munkában, tiszteletdíj nélkül.) Az egyik napirendi ponthoz a Fórum megbízásából szót kértem éjjel fél 11-kor, a testület azonban 13 igen, 7 tartózkodással és 14 nem szavazattal ezt a lehetőséget nem adta meg számomra. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy vagy nagyon fáradtak lehettek a tisztelt képviselők, vagy nem voltak kíváncsiak azoknak a választópolgároknak a véleményére, akiket igen érzékenyen és közvetlenül érint a Jókai Mór Általános Iskola kettészakí- tása. Ezért bátorkodom az újságon keresztül szólni a „demokrácia elvén működő” testülethez, s ismertetni ily módon a Fórum ez ügyben kialakított álláspontját. Bízom benne, hogy az Önök elé került előterjesztést az Oktatási Bizottság tagjai igen körültekintően, felelősségteljesen, szakmailag megalapozottan készítették. Gondolom, a képviselők ennek tudatában adták áldásukat egy működő iskola elsorvasztásához, s ezzel összefüggésben a város többi intézményének további zsúfolásához. Senki nem vitatja az egyház jogos igényét, de vajon miért ilyen sürgős ez Kecskemét városának? Milyen érdekek motiválják ezt az egyoldalú érdeket megjelenítő előterjesztést? Vajon képviselték-e ezzel a döntésükkel a város adófizető állampolgárainak, a szülőknek az érdekeit? A gyermekekről nem szólva! Az előterjesztés során elhangzott, hogy a Bizottság a tárgyalások folyamán semmiféle egyezségre nem tudott jutni sem a szülőkkel, sem az iskola képviselőivel. Bízom benne, hogy a feltételezésekre épülő, realitásokat nélkülöző, a „ha”- kra alapozott elképzeléseikre a sors igazságos megoldást talál. Végtelenül sajnálom, hogy pont ennél a napirendi pontnál feledkeztek meg a képviselők az egyház által hirdetett tanokról: a türelemről, a megértésről, az emberiességről. Biztosak abban, hogy az Önök által hozott határozat olyan mértékben szolgálja városunk oktatásügyének javulását, mint ahogy azt az érveikben feltüntették? Tisztelettel: Ócskái Lászlóné a Városi Érdekegyeztető Fórum soros elnöke A szerkesztőségünkbe érkezett nyílt levéllel Kecskemét polgármesterét kerestük fel. Merész József az alábbiakban válaszolt: „Képviselő-testületünk, melynek valamennyi tagját a város polgárai választották, maga dönthet arról, hogy megadja-e a szót a kívülálló hozzászólóknak, vagy sem. Február 4-én a szavazati arány alapján esett el a lehetőségtől az Érdekegyeztető Fórum képviselője. Ez valóban sérti azt, aki délután 1-től fél 11-ig arra várt, hogy a véleményét elmondhassa, de a testület határozatát tudomásul kell venni. Hogy a döntés, amely a Jókai iskolával kapcsolatban született, helyes vagy helytelen, nem az én tisztem elbírálni. Arról azonban valamennyi kecskeméti polgárt biztosíthatom: az önkormányzat minden tagja komolyan, felelősséggel törekszik arra, hogy az intézmény két év múlva saját épületében működhessen tovább. A középiskolai helyek iránti igény nagyon sürgős megoldást kíván. Ez összekapcsolható volt az egyházi iskolák beindításának igényével. Az ide szóló felvételik méír megtörténtek, a jelentkezések egyértelműen jelzik: a padok nem fognak üresen maradni. A folyamat, ami több iskola költöztetésével megindult, a Jókainak komoly veszteséget jelent. Megértem az érdekelt pedagógusokat és szülőket. A bizottságok, a képviselők számára komoly lelkiismereti konfliktust okozott a döntés. Remélem, hogy az Érdekegyeztető Fórum levelében szereplő sok „ha” az iskolák és a városunk kívánalmainak megfelelően alakul, az önkormányzat valamennyi tagja erre törekszik. A fórum képviselőivel már több ízben találkoztam, s minden alkalommal kértem őket, hogy lehetőségük szerint vegyenek részt az előterjesztések véleményezésében, támogassák a várost a nehéz kényszerhelyzetében hozott határozatok elfogadtatásában. Tőlük is, a kecskeméti polgároktól is türelmet, megértést, bizalmat várunk, mert döntéseink a város érdekeit és csak a város érdekeit szem előtt tartva születnek." Önkormányzati rendelet a közterület használatáról A városi költségvetést tárgyalták a félegyházi képviselők Mekkora összeggel gazdálkodhat 1991-ben a kiskunfélegyházi önkormányzat, lesz-e elég pénze sokirányú feladatainak ellátására? Régóta foglalkoztatja ez a kérdés a város polgárait. Az önkormányzati képviselők legutóbbi ülésén erről tárgyaltak elsőként. A polgármesteri hivatal szakosztályának ismertetője szerint, melyet a képviselők írásban kézhez kaptak, s az osztályvezető szóbeli kiegészítést fűzött hozzá, a városi önkormányzat 757 millió 255 ezer forint bevételt irányzott elő. A legnagyobb tétel ebből az 527 milliót meghaladó állami támogatás. A többi a magánszemélyek jövedelemadójából, adóbefizetéseiből, az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények működési, érdekeltségi bevételeiből, a közterület- és telekhasználati díjakból, a telek- és ingatlanértékesítés, törlesztés összegéből, út- és közműfejlesztési hozzájárulásból, s egyéb forrásból gyűlne össze. Az előirányzott bevétel teljes ösz- szegét eléri a tervezett kiadás, amiből 633 és fél millió forint a polgármesteri hivatal, az egyesített szociális intézmények, az alsó fokú oktatási és művelődési intézmények, a Kossuth Lajos Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, a mezőgazdasági szakmunkásképző és szakközépiskola, a szakorvosi rendelő működési kiadása. A fejlesztési kiadásokra az általános forgalmi adóval együtt 108 millió 833 ezer forintot, általános és céltartalékként pedig 21 millió 805 ezer forintot irányzott elő az önkormányzat. E napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó kérdéseikben a képviselők elégtelennek tartották az egyes intézmények fenntartására szánt összegeket, más intézményekét pedig sokallották. A sport támogatására, az ifjúság testedzésére többet kellene áldozni. Javasolták, hogy tartalékoljon bizonyos összeget az ön- kormányzat a munkanélküliek segítésére, a sötét városnegyedek közvilágításának javítására, s néhány százezer forintot az idegenforgalom fellendítésével összefüggő célokra kellene fordítani. A több óra hosszat tartó tárgyalás után Ficsór József polgármesteri összefoglalójában megbízta a pénzügyi osztályt, hogy az ülésen elhangzott vélemények, javaslatok alapján dolgozza ki a pénzügyi tervet február 28-áig, adja át a szakbizottságoknak s a végső egyeztetés után terjessze a képviselő-testület elé. Az állami költségvetésről, az állam- háztartás vitelének idei szabályairól szóló rendelet alapján a város támogatást igényelhet folyamatban lévő beruházásaihoz, rekonstrukcióhoz, új beruházáshoz. Kiskunfélegyházának már régóta van erre meghatározott célja. A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta, hogy az önkormányzat igényelje a támogatást a II. számú vízműtelep befejezéséhez, a bankfalui iskola folyamatban lévő bővítéséhez, a szemétlerakó telep bővítéséhez. Az új beruházások közül, a városi kórház gép- és műszerbeszerzésére, a bankfalui, bikahegyi vízvezetékhálózat és a Hunyadi utcai szennyvíz- csatorna építésére, a városi vízmű vasta- lanító vízkezelő berendezésének létesítésére kéri a céltámogatást. Megvitatták és jóváhagyták a képviselők a város közterületeinek használatáról, a vásári és a piaci helypénz díjszabásáról készített tervezetet. Mindkét önkormányzati rendelet a kihirdetéskor lép hatályba. A kiskunfélegyházi Új Élet utca lakói beadványukban kérték, hogy Délibáb utcára változtathassák utcájuk nevét, melyet a testület elfogadott. Interpelláltak a képviselők a bankfalui orvosi rendelő és gyógyszertár létesítése érdekében, kérték, hogy a nem lakás célú létesítmények bérleti díjából az önkormányzat különítsen el pénzügyi alapot a fiatalok lakásvásárlására, gyorsítsa meg az üresen álló bérlakások kiutalását, hasznosítását. Szóvá tették, hogy foglalkozzon az önkormányzat a pro űrbe kitüntetések és más hivatalos elismerések felülvizsgálatával. Végül úgy döntöttek, hogy február 28-án, 13 órára ismét összehívják az önkormányzati képviselők testületi ülését. (k. a.) MEGOLDATLAN FIZETÉSI GONDOK Akadozó szovjet—magyar kereskedelem Továbbra is akadozik a szovjet— magyar kereskedelem a megoldatlan fizetési gondok miatt. Bár a napokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az illetékes szovjet szervek hathatós intézkedéseket hoznak, és így létrejönnek a magyar exportszállítások bővítésének feltételei, mind ez ideig nem történt semmi. Elsősorban arra lenne szükség, hogy a szovjet importőrök a magyar szállításokhoz megfelelő fizetési biztosítékot szolgáltassanak, ám a magyar kereskedelmi bankoknál mindeddig nem nyitották meg az ezekhez szükséges akkreditíveket. Mivel a szovjet piacon érdekelt magyar vállalatok jelentős része raktárra termel, s likviditási gondjaik napról napra súlyosbodnak, a helyzet folyamatosan romlik. Az érintett vállalatok várhatóan március végén, illetve április elején arra kényszerülnek, hogy akár a termelésüket is beszüntessék. Az ügy- ben 30-40 magyar nagyvállalat súlyosan érintett. Ha a helyzet nem javul, kormányintézkedésre lesz szükség. Ennek előkészítéseképpen a kormány gazdasági kabinetje valószínűleg már pénteki ülésén foglalkozik a szovjet—magyar kereskedelem helyzetével, az ebben érdekelt iparvállalatok problémáival. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban átfogó helyzetelemzés készül, amely többfajta megoldási lehetőséget is fog tartalmazni. Egyelőre azonban nem lehet tudni pontosan, hogy januárban és február első hetében hogyan alakult a magyar —szovjet kereskedelem. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában ugyanis még pontos adatokkal nem rendelkeznek, mivel januártól a vállalatok önállóan kereskednek szovjet partnereikkel. Á minisztérium szakembereinek becslése szerint ebben az időszakban a magyar export csupán 20-30 millió dollár körül alakult, míg a Szovjetunióból 80 millió dollár értékű áru érkezett az országba. A magyar vállalatoknak az idén mintegy 700 millió dollár exportra van szerződésük, ám ezt csak akkor tudják teljesíteni, ha időközben sikerül a fizetési gondokat megoldani. A minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank illetékesei arra törekednek, hogy szovjet partnereikkel valamilyen devizakímélő fizetési megállapodást hozzanak létre. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a magyar export legalább olyan mértékben növekedhessen, amilyen mértékben bővül a Szovjetunióból származó import. A szovjet illetékesek azonban egyelőre elzárkóznak minden ilyenfajta fizetési megoldás elől. A Magyar Nemzeti Banknak nincs pontos képe a fizetések alakulásáról, mivel Magyarországon a kereskedelmi bankok intézik a vállalatok exportimport elszámolásait. Egyelőre azt sem tudják, hogy a Szovjetunió Külgazdasági Bankja milyen összegű akkreditívet nyitott meg a kereskedelmi bankoknál. A közeli napokban kívánják megszervezni ezzel kapcsolatban az adatgyűjtést, hogy a későbbiekben fokozottabban figyelemmel kísérhessék a fizetések alakulását. Amennyiben ugyanis e téren valamilyen kormányzati beavatkozásra lesz szükség, úgy elképzelhetetlen, hogy az MNB ne rendelkezzen pontos információkkal. Túl sok tájékoztatást az ügyben a Szovjetunió Külgazdasági Bankjának budapesti kirendeltségén sem tudtak adni. A kirendeltség vezetője csupán annyit mondott el: egyelőre nincsen tudomása arról, hogy a szovjet miniszter- elnök a múlt hét közepén utasítást adott volna 150 millió dollárnyi akkreditív megnyitására, amely lehetővé tenné a magyar exportszállítások jelentős növelését. Eddig a szovjet külgazdasági bank összesen valamivel több mint 17 millió dollár értékű akkreditívet nyitott meg. Azt is elmondotta, hogy amennyiben a szovjet vállalatok megfelelő mennyiségű devizával rendelkeznek, a külgazdasági bank azonnal megnyitja az exportszállításokhoz szükséges akkreditíveket Magyarországon. Valutavásárlás saját kockázatra Ismét lehet majd levát, zlotyt, rubelt és lejt venni forintért Hamarosan megindulhat a volt szocialista országok valutáival folytatott szabadkereskedelem Magyarországon. Az MTI érdeklődésére hétfőn a Magyar Nemzeti Bank illetékese elmondta, hogy a közeli jövőben megkaphatják az engedélyt a kereskedelmi bankok a volt szocialista országok valutáival való szabad kereskedelemre. Ennek előfeltétele az, hogy az MNB visszajuttassa a partner nemzeti bankoknak a birtokában lévő — még az előző esztendőről maradt — bankjegyeket, mint ahogy ez a zloty esetében már meg is történt. Ennek néhány napon belül le kell bonyolódnia, s ezután vizsgálják majd meg az ezekkel a valutákkal való kereskedelem szabályozásának módosítását. A Kelet-Európába utazó magyar turisták az idei év elejétől kezdve — a cseh korona kivételével - a hazai bankoknál és utazási irodáknál nem vásárolhatnak a volt szocialista országok valutáiból. Ha ilyen fizetőeszközre van szükségük, azt konvertibilis valutáért szerezhetik be külföldön. Ez hamarosan megváltozik, mivel a kereskedelmi bankok megkezdhetik e valuták adásvételét, forintért. Mindez nem jelenti a régi rendszer visszatértét, hiszen ezekbe az országokba tilos a nemzeti fizetőeszközök bevitele. így a bankok nem tudnak beviteli engedélyt is adni az általuk eladott külföldi fizetőeszköz mellé. Áz utazó saját kockázatára viheti be az érintett országba a Magyarországon megvásárolt valutát.
