Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

1991. február 16. • PETŐFI NÉPE 0 3 Luxusbusz-bemutató Félegyházán 0 Busz­bemutató a havas parkolóban. 0 A kényel­mes vezérülés fölött, jobbra, színes tévé szolgálja az utasok szóra­kozását. 0 A szépség egy autóbusz­nál is sokat számít. Ké­pünk bizonyít- hogy Fél- u~-"- is ja egyházán így vélik. 0 Buszcsont­váz — azaz az önjáró alváz. Autóbusz-bemutatót rendezett csütörtökön Kiskun­félegyházán, az Aranypáva étterem parkolójában, a Cse­pel Autógyár, a Volán Egyesülés és a félegyházi székhe­lyű Autó-Unión Kft. A rendezvényen a meghívottak a januárban alakult korlátolt felelősségű társaság terméke­ivel ismerkedhettek meg. Ha egészen pontosak akarunk lenni, hozzá kell tennünk: a luxusbuszok nagyon fontos részét, az önjáró alvázat a Csepel Autógyár készíti. A műszaki ismertetésből megtudhattuk azt is, hogy a járgány „lelke”, a környezetbarát Cummins motor, az Egyesült Államokból származik, a beépítendő légkondi­cionálót, WC-t és a konyhát pedig a német Sütrak cég szállítja. Az eddig felsoroltakból is kitűnhet: valóban szuperlu­xus turistabuszokat készítenek néhány hónapja az Autó- Union Kft.-nél. Korábban a helyi Lenin Tsz autójavító üzemeként tűzoltóautókat, buszokat, teherautókat javí­tottak itt. Később jelentősebb átalakításokat hajtottak végre néhány buszon, majd speciális lószállító járműve­ket építettek a gazdaság világhírű fogathajtó csapatának. Az első három, saját készítésű busszal tavaly, az év végé­re készültek el. Buszgyártásba fogtak akkor, amikor ha­zánkban a járműipar, s ezen belül az Ikarus válsággal küzd. Az Autó-Unión Kft. szakemberei mégsem félnek attól, hogy nem tudják eladni termékeiket. Hiszen, mint mondják, kis szériás gyártásra, legtöbbször egyedi meg­rendelések kielégítésére vállalkoznak, amelyekre az új kft.-k és kisvállakozások megjelenésével igény mutatko­zik. A csütörtöki bemutatóra az ország minden tájáról, sőt, a határainkon túlról is összegyűlt, mintegy százötven érdeklődő mindenesetre igazolni látszik a félegyháziak elképzeléseit. Kép és szöveg: Gaál Béla 0 Az előtérben látható makett a jövő, de a közeli jövő! Első élet­nagyságú változata várhatóan áprilisban gördül ki az Autó-Unión Kft. szerelő- csarnokából. A Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány 1991. évi pályázati felhívása! A Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány Kuratóriuma 1991. évben pályázatokat hirdet az alábbi témakörökben: I. Környezetvédelem az alsó- és középfokú oktatásban. II. A lakosság környezetvédelmi szemléletének fejlesztése. III. A környezetvédelem néhány speciális megyei kérdésének vizsgálata. A pályázatok általános feltételei: 1. Pályázhatnak jogi és természetes személyek, ezek közösségei, társulásai. 2. A részletes pályázati kiírás átvehető a kuratórium titkáránál (dr. Tamás Ferencné, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal, Kecskemét, Május 1. tér 3.) 3. A pályázatokat az alábbi címre kell beküldeni: Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány, 6001 Kecskemét, Pf. 141. 4. Beküldési határidő: I. és II. témakör: 1991. április 15. III. témakör: 1991. május 31. Pályázatok díjazása: I. Környezetvédelem az alsó- és középfokú oktatásban 1. kategória (elméleti pályaművek) I. díj: 30 000,— Ft II. díj: 20 000,— Ft III. díj: 10 000,— Ft 2. kategória (gyakorlati megvalósítás) — Tanterv, tanulmányi verseny: költségterv max. 50%-ig. — Tábor, szakkör, továbbképzés: költségterv max. 30%-ig. A két kategóriában összesen kb. 500 ezer Ft felosztásáról dönt a kuratórium. II. A lakosság környezetvédelmi szemléletének fejlesztése Televíziós műsorterv készítése — A három legjobb pályaművet díjazzák. — A kuratórium a díjazott pályaművek megvalósítására 260 ezer Ft össze­get fordít. III. A környezetvédelem néhány speciális megyei kérdésének vizsgálata 111/1. Nagy természeti értékű rekreációs területek környezeti problémáinak vizsgálata és megoldási javaslatai. A kuratórium a pályaművek díjazására 100 ezer Ft összeget fordít. 111/2. Bács-Kiskun megyei idős fák katasztere. 111/3. Bács-Kiskun megyei városi zöldfelületek felmérése. A kuratórium a 111/2. és a 111/3. pályázat keretében benyújtott pályamű­vek díjazására összesen 170 ezer Ft összeget fordít. 557 Agrármérnök­képzés Kaposvárott Régóta lett volna rá igény, de a feltéte­lek csak mostanra teljesültek: ősszel mérnökképzés indul a Pannon Agrártu­dományi Egyetem Kaposvári Állatte­nyésztési Karán. Azintézmény fennállá­sának három évtizede alatt elismerést és hírnevet szerzett magának az állatte­nyésztő szakemberek képzésében. Ezt szeretnék tovább öregbíteni egy olyan magasabb szintű oktatással, mint az ál­lattenyésztő agrármérnökképzés. A nappali tagozaton eddig három év volt a képzési idő. Ezt bővítik ki öt évre úgy, hogy a hallgatók a második évfo­lyamtól választhatnak az üzemmérnö­ki, illetve az agrármérnöki képzés kö­zött. A felvételizők — a jelentkezés ha­tárideje március 1-je — speciális ked­vezményekben is részesülhetnek. SZOMBATI LEVEL Kormoran A nagy hevességű belpolitikai csatározások hangzavarából a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikerül kihallani a honmentő törekvéseket. Sajnos, egyre inkább az a meggyőződés erősödik az emberekben, hogy pártérdekek szerint kerülnek fontosabb, vagy kevésbé fontos minősítés alá az ügyek, csoportok törekvései szabják meg haladási irányukat. A jónép pedig ingerülten kapkodja a fejét, olyasmit érezve, hogy ismét úgy döntenek a sorsáról, hogy hangját, érveit alig vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. Ilyen tapasztalatok ismere­tében a jónép tájékozottabb egyedeinek eszébe jut a francia Jean-Paul de Chanois aranymondása: „A közönségnek nincs mindig igaza, de aki nem veszi figyelembe a közönséget, annak soha nincs igaza”. Ebből a bölcsességből azt lehet leszűrni, hogy a közönséget akkor is komolyan kell venni, ha nincs igaza és megmagyarázni neki érvekkel, tényekkel, logikával, hogy miért nincs igaza. Meg fogja érte­ni. De ha magyarázás, érvelés helyett sumákolást tapasztal, azonnal kirekesztettnek érzi magát, s olyan véleménye lesz, hogy őt csecsszopónak, gyámalanynak, debilkének nézik. Itt van (volt?) például ez a Kalasnyikov-ügy, amit Kónya képviselő úr szerint a sajtó fújt fel, a sajtó csinált belőle botrányt. Nem is tudom, rriinek ez a sajtó? Azelőtt, negyven évig is mindig a sajtó­val volt baj, állandóan felügyelet alatt kellett tarta­ni. Most úgy gondolta, hogy demokrácia van, és feltette magában, hogy csakis az olvasót szolgálja. Szóval, a sajtó fújta fel a fegyvereladási ügyet. De melyik? A magyar vagy a jugoszláv? Az említett képviselő úr kétségtelenül a magyarra gondolt. Viszont tudnia kellene, hogy nem mi kezdtük. Sőt, Jugoszláviában annak dacára folytatják, hogy a magyar parlament — legalábbis önmaga számára — megnyugtatóan lezárta az ügyet. Úgy látszik azonban: déli szomszédaink még tudnak valamit, mert őket nem elégítette ki az itteni döntés. Miért kell titkolózni? Miért nem lehet „kitálal­ni” és utána bocsánatot kérni a világtól. Ez sokkal becsületesebb eljárás lenne, mint a fölényeskedő kioktatás, a „mindenáron bajt keverni” sértő felté­telezése. Ja! Akkor talán valakinek el kellene vinni a balhét? Hát igen. De ez beletartozik a demokrá­cia játékszabályaiba, hogy úgy mondjam, benne van a pakliban. (Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy a lehallgatási botrány után — igaz, hogy nem könnyen — az akkori belügyminiszter a demokrá­ciára hivatkozva állt fel a székéről.) Említhető azonban a „légtér-effektus” is. Hiva­talosan nem mondták, hogy Magyarország fölött átrepülnek az Öböl felé tartó amerikai katonai gépek, de nem is cáfolták. így a hír csupán a kósza hírek kategóriájába sorolható. Viszont alapfokú földrajzi és politikai ismeretek birtokában eldönt­hető a kérdés — másfelé nem mehetnek. Vagy mégis? Miért nem mondanak valamit? Mert az Országgyűlés zárt ülésen döntött, s nem tudjuk: miről és hogyan. Szóval ilyen ügyek izgatják a közvéleményt s egyik-másik embernek még az is eszébe jut, hogy a parlamentben mindenki tartozik-e bocsánatot kérni a másiktól, akire netán sértő megjegyzést tett. Mert eddig mindig csak az egyik — nevezete­sen a képviselő — követte meg a másikat, noha fordítva legalább annyira indokolt lett volna. Ezek azonban „csupán” etikai ügyek a belpoliti­kai csatározások hangzavarában. De ha a nyuga­lom ritkán adódó pillanataiban az ember önmaga belső világára figyel, azt érzi, hogy mindezeknél kitartóbban és mélyebben rezonál benne az Öböl­háború tragédiája. Különösen a furcsa egyoldalú­ság, amely a híradásokat, a tudósításokat jellemzi. Mostanára, a háború egy hónapos tartamának a végére, érthetően elmaradt az a visszatetszőén fölé­nyeskedő, villámháborús diadalérzet, amely kez­detben jellemezte a szövetségeseket. Rájöttek, hogy nem eszik olyan forrón a kását, még akkor sem, ha fölényük vitathatatlan, s még akkor sem, ha szerintük igazságos háborút folytatnak. Szerin­tem nincs igazságos háború, különösen nem lehet az, amelyik agressziót akar megtorolni agresszió­val (mégha erre az ENSZ-től kapott is felhatalma­zást), Irakot, természetesen, az egész világ elítéli, de ugyanez a világ már nem ad egyértelmű felmen­tést a szövetséges csapatoknak (lásd az egyre sza­porodó tüntetéseket). A fentebb említett egyoldalúság mind ez ideig „tartotta magát”, nevezetesen csak azt közölték velünk, hogy hány bevetésen voltak a bombázók, milyen pontos a találat, hány célpontot semmisí­tettek meg, s hogy a SCUD rakétákat a Patriotok időben leszedték. Azt is megtudtuk, sőt, láttuk, hogy a tengerbe ömlött olajban fuldokolnak a kormoránok, szánalmas igyekezettel próbálnak életben maradni. Sőt, olyan felvételt is láthattunk, amelyen egy amerikai katona lavórban fürdeti a kormoránt, megszabadítván őt az olajtól. Én nagyon szeretem a kormoránt és ökölbe szo­rult a kezem, amikor megláttam az olajban ver­gődni. Töredelmesen bevallom azonban, hogy az embert sokkal jobban szeretem, akár iraki, akár izraeli, akár amerikai, angol, francia, fehér, sárga, fekete vagy zöld (lásd: zöld emberkék). Sőt, még a Zöld Pártnál is emberszeretőbb vagyok, noha feltételezem: ők is az emberért védik a természetet. De az már kicsit meglepett, hogy szerdai, budapes­ti háborúellenes összejövetelükön a felszólalók el­sősorban a háború környezeti következményeit ecsetelték. Filmet láthattunk a televízióban a ritka fajnak számító, puha páncélos teknősbékáról, amely szintén veszélybe került a háború miatt. Ugyanakkor fotót közölt az újság, hogy egy jólel­kű amerikai katona szódavízzel itatja a tevét. Tisztelettel felhívnám az érdekeltek figyelmét egy ugyancsak ritka fajra, amelyet szintén végve­szélybe sodorhat a háború, de amelyről mintha kevesebb szó esne, mint a kormoránról, a tevéről és a teknősbékáról. Ezt a fajt úgy hivják: Ember (homo sapiens). Ennek egyedeire tessék vigyázni: etetni, itatni megfürdetni, szélsőséges esetben talán szeretni is lehet. Ha ez sikerül, úgy nagy általános­ságban, akkor talán föllélegezhetnek a természet más teremtményei is. Tudom, éppen az embert legnehezebb szeretni, főleg egy másik embernek. Mert lehet, hogy a kormorán nagyon szereti az embert (főleg azt, aki lemosta róla az olajat), de nem biztos, hogy egy másik kormoránt is képes önzetlenül szeretni. Rá­adásul az ember még gondolkodik is; véleménye van, esetleg nem azonos a másik ember véleményé­vel... Szóval, bonyolult dolog ez, de talán nem teljesen reménytelen. Addig is azonban, amíg sze­retni nem tudjuk egymást, legalább viseljük el a másikat... Az Öböl-háború a második hónapba lépett, s ki tudja, mikor és hogyan fejeződik be. Bennünk továbbra is ott vibrál a félelem, az aggodalom. Mert még az is megeshet, hogy a kormoránok vidáman lubickolnak a tiszta vizekben — ugyanis nem lesz, aki beszennyezze. Áldozat — készen Kriminálstatisztikai adatok bi­zonyítják, hogy az utóbbi években, a bűnügyi helyzet nagyfokú romlá­sa következtében, növekedett a bűncselekmények áldozatainak száma, s fokozódott az áldozattá válás veszélye. A Legfőbb Ügyész­ség értékelése szerint 1985 és 1989 közötti időben az áldozatok szá­mának általános emelkedésén be­lül különösen kedvezőtlenül ala­kult a gyermekkorú és időskorú sértettek aránya. A gyermekkorú sértettek száma 1989-ben már mintegy 2000 volt, s ez 21 százalékos növekedést jelent az 1985-ös évihez képest. A gyer- mekkorúak ellen elkövetett bűn­cselekmények során a tettesek többnyire a kiskorúak javait, éle­tét, testi épségét támadták, vala­mint értelmi és erkölcsi fejlődésü­ket veszélyeztették. Sajnálatos módon, több mint 30 százalékkal emelkedett a közúti balesetet szenvedett gyerekek szá­ma is. Figyelmet érdemlő adat, hogy 1989-ben 3720 gyermekkorú elkövető is ismertté vált, s a szá­mok azt mutatják, hogy a gyerme­kek egyaránt jelentős számban ál­dozatai és elkövetői a vagyon elle­ni bűncselekményeknek. Az időskorú sértettek száma 1989-ben 16 300 volt, ami az 1985- ös adathoz viszonyítva 62 százalé­kos emelkedést mutat. Az idősek bűnügyi veszélyeztetettségének fo­kozódása szinte valamennyi súlyos bűncselekmény vonatkozásában kimutatható. A befejezett és meg­kísérelt emberöléseknél, a testi sér­téseknél 10-20, a közúti balesetek­nél majdnem 30, a rablásoknál és lopásoknál pedig mintegy 40—70 százalékkal növekedett az idősko­rú sértettek száma. A gyermekkorú és időskorú sér­tettek kriminális veszélyeztetettsé­f ;ének növekedése feltétlenül igény- i, hogy az illetékes állami, társadal­mi szervek és a szülők, valamint a pedagógusok ebből a szempontból is kiemelt felelősséggel és gondos­kodással kezeljék a gyerekeket és az időseket, s minden szükséges intéz­kedést tegyenek meg a hatékony bűnmegelőzés és eredményes bűn­üldözés érdekében. VÁLLALKOZÓK, BEFEKTETŐK, FIGYELEM! Kiskunhalas központjában, a Kunép üzlet- és irodaházában tulajdonrészt vásárolhat. Emelettől függően: üzleteket 38—48 E Ft/m2 + áfa, irodákat 22—25 E Ft/m2 + áfa áron kínáljuk önnek. Érdeklődni: Kunép, Kiskunhalas, Kossuth u. 29., Pozsonyi Ferenc vállalatvezető. Telefon: 77/22-366 Pályázati felhívás! Fájsz Község Önkormányzati Képviselő-tegtülete pályázatot hirdet az általános iskola igazgatói munkakörének betöltésére. Feltételek: tanárképző főiskolai végzettség, legalább 5 év szakmai gyakorlat, reál—idegen nyelv szakos pedagógus előnyben. Pályázathoz csatolni kell a részletes, szakmai életutat is bemutató önéletrajzot. Juttatások: bér a jogszabály alapján, illetve megegyezés szerint. Szolgálati lakást biztosítunk. A pályázatok benyújtási határideje: 1991. április 1. Az állás elfoglalásának időpontja: 1991. augusztus 1. A pályázatokat Fájsz község polgármesteréhez kell benyújtani, a következő címre: 6352 Fájsz, Szt. István u. 20. 476 ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom