Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám

Mosolyszünet Hallgattam a fiatalos hangú tudósító lelkes szavait a háború első napjaiban. Amikor még szenzációnak számított, hogy az iraki főváros katonai célpontjait bombázó amerikai repülők (azó­ta csak szövetségeseket monda­nak) veszteség nélkül tértek visz- sza tánaszpontjukra. Szinte lát­tam magam előtt, amint a tudó­sító arca ragyogott az örömtől. Nem kis dolog ez! Ott lenni, ahol történik — végre — valami, s hírt adni olyasmiről, ami benne lesz majd a későbbi történelem- könyvekben. Nem is akárho­gyan, hanem olyan tálalásban, mint amilyet az igazi sorsfordító események megérdemelnek. Lel­kes, örvendező hangok hallat­szottak az egész világon. A né­hány ezer békét követelőről, az óvatosságra intő „másként gon­dolkodókról” alig esett szó. Az ember, úgy látszik, sikerre — ha­di sikerre? — áhítozik, erre van beállítva. Ilyen a természete. Nem a gúnyolódásra való haj­lam mondatja velem mind­ezeket. Hiszen tény, hogy a kez­deti lelkesedés alábbhagyott. Ma már senki sem gondolja, hogy ez a háború valamiféle „Blitzkrieg” — villámháború — lesz majd. A tudósítók sem tesznek ilyen kijelentést. Sőt, igyekeznek han­got adni azoknak a vélemények­nek, amelyek a háború elhúzó­dásának veszélyeire hívják fel a figyelmet. Bármilyen sajnálatos, de nö­vekszik az elpusztult repülőgé­pek, a vissza nem tért katonák száma. Szemtanúk a bombázott térségek emberveszteségeinek egyre nagyobb mértékeiről, kul­turális értékek pusztulásáról hoznak hírt. Kiderül, hogy az irániak elleni hosszú harcokban edződött iraki hadsereg legyőzé­se nehezebb lesz a vártnál. S a veszteségek is nagyobbak (lesz­nek), mint amit a tábornokok a térképasztaloknál elképzeltek. Mindez ma már a tömegtájékoz­tatási eszközök megszokott té­mája. És mire gondolunk eközben mi, civilek? Sokunknak, különö­sen az idősebbeknek, Korea, Vi­etnam, Falkland, Panama, Af­ganisztán jutnak az eszünkbe. Háborúk, véres események szín­terei. A második világháborút átélőknek még ilyenek is, hogy Don-kanyar, Voronyezs.. •. Va­gyis áldozatok, értelmetlen csa­ták emlékei, édesanyák szívgyöt­relmei, családok veszteségei. S eszünkbe jut, mert mondja a rádió, írják az újságok, hogy bi­zony van, akiknek a háború is üzlet. Máris gőzerővel gyártják az új rakétaelhárító fegyvereket. Most derül ki, hogy egyes orszá­gok milyen sokat segítettek Irak katonai megerősödésében. Aka­ratlanul abban is, hogy nagyra nőjön a „sárkány méregfoga”, egyre elbizakodottabbá váljon Szaddám^Húszéin. Meg kell te­hát fékezni, mielőtt diktátora lesz a térségnek — hangzik a jo­gos ítélet. Tudomásul vesszük tehát a háborút, mert mást nem tehe­tünk. De azt ne várják el tőlünk, hogy örömtüzet gyújtsunk az ünneplésére. Még képletesen sem. Inkább szomorúak va­gyunk, mert a háború — átéltük, emlékszünk rá sokan — szörnyű dolog. Küzdeni kell ellene a vég­sőkig, s ha már itt van, arra kell törekedni a harcban állóknak, hogy minél kisebb legyen az ár­tatlanokat sújtó veszteség, fájda­lom. Az örvendezés joga azokat il­leti majd meg, akik egészségesen túlélték mindezt és épségben ha­zatértek szeretteikhez. Akkor, bízom benne, velük együtt mi is mosolyogni fogunk. F. Tóth Pál Munkanélküliség: ok vagy tünet? A jövőben egyre inkább szá­molnunk kell jelentős munkanél­küliséggel. Mivel azonban az ettől való félelem a politikusok számára érv lehet a reformok lassítására, ezért alapvető érdekeink közé tar­tozik a munkanélküliség valódi természetével való tárgyilagos szembenézés. Sok a félelem, kevés az ismeret A mai szociális problémák meg­oldása csak a gazdasági növekedés viszonyai között képzelhető el. A lakosság legszegényebb tizedé­nek az életszínvonala is elsősorban a gazdaság fejlettségétől függ, és nem az elosztás egyenlőségétől. A gazdag országokban a munka- nélküliek is sokkal jobban élnek, mint a dolgozók a szegény orszá­gokban. Ez nem mindig volt így, sőt, csak századunk második felé­ben jelent meg először az emberi­ség története során. Még az én gyermekkoromban is a fejlett tő­kés országok munkanélkülijei sokkal rosszabbul éltek, mint a magyar munkások, a magyar munkanélküliek pedig rosszabbul éltek, mint a kínai dolgozók. A század közepéig tehát a munka- viszony jelenthette csak a létbiz­tonságot. Ezzel a ténnyel magya­rázható, hogy a kapitalista de­mokráciák kétszámjegyű munka- nélküliségét a dolgozók többsége rosszabbnak tartotta, mint a fa­siszta és szocialista diktatúrák tel­jes foglalkoztatottságát. Mára azonban kétségtelenül jobban él­nek a jóléti államok munkanélkü­lijei, mint a volt szocialista álla­mok dolgozói. Korunkban a munkanélküliség veszélye sehol nem általános, az szinte teljes egészében a kívánatos­nál gyengébb minőségű munka­erőre korlátozódik. A jó minőségű munkaerőben mindenütt hiány van. Ha ez időlegesen nem jelent­kezik minden egyes esetben, akkor ott a társadalom maga hozott létre mesterségesen valamiféle defor­mációt. Attól tehát nálunk nem kell félni, hogy a munkaerő java, rugalmasabb része tartósan mun­ka nélkül maradhat. Ez is teljesen új jelenség. A század első harma­dáig a munkanélküliség veszélye nem volt kisebb a diplomások, a jó szakmunkások, mint a képzetle­nek számára. Ez-is nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy annak idején a fasizmusnak és szocializmusnak bőven voltak értelmiségi hívei is. Vezetnek az olaszok A munkanélküliség nagysága a demokratikus piacgazdaságokban manapság elsősorban a munka- vállalók hozzáállásán és nem a gazdaságpolitikusok munkáján múlik. Ez a megállapítás annyira ellentmondónak tűnik, hogy bizo­nyításra szorul. Tekintettel arra, hogy a munkaerő kereslete és kí­nálata eddig kizárólag a kereslet­től függött, a munkavállalók szin­te passzív elszenvedői voltak en­nek a változó keresletnek, a ko­rábbi viszonyokra vonatkoztatva joggal állította a közgazdaság- tudomány, hogy ott van munka- nélküliség, ahol a munkaerő iránti kereslet alacsony. Napjainkra azonban minden fogyasztói társa­dalomban alapvető politikai köve­telmény, hogy a munkaerő keres­lete ne süllyedjen nagyon a kínálat alá. Ilyen viszonyok tehát a társa­dalom természetéből fakadó szük­ségszerűségnek tekinthetők. Még­is azt tapasztaljuk, hogy a statisz­tikailag kimutatott munkanélküli­ek aránya elég széles határok kö­zött mozog. Állandóan viszonylag alacsony a skandináv országok­ban, Svájcban, Ausztriában és ál­landóan magas Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Angliában. Az okok között a leg­fontosabbnak a tudati hozzáállást tartom. Egyesek azt mondják, hogy Olaszországban azért magas a munkanélküliség, mert erős a másodgazdálkodás és jó üzlet a munkanélküli-segélyt fekete mun­kával kiegészíteni. Ez is igaz, de a másodgazdaság erős Ausztriában is, és mégis nagyon alacsony a munkanélküliség. A Benelux álla­mok esetében a magas munkanél­küli-segélyt tekintik az oknak, de ez még magasabb a skandináv or­szágokban, mégis ott nagyon ala­csony a munkanélküliség. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a munkanélküliség összetétele at­tól függően, hogy azon belül mek­kora az egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek száma, még meg­lepőbb eredményre jutunk. Amíg Belgiumban, Olaszországban a munkanélküliek több mint két­harmada egy évnél régebben az, az Egyesült Államokban, Kanadá­ban, Svédországban és Norvégiá­ban csak 6-7 százaléka. Tehát azo­nos vagy hasonló gazdasági fej­lettség és globális munkanélkülisé­gi százalékok mellett 1:10 arány­ban tér el a tartós munkanélküli­ség részaránya. Márpedig a tartós munkanélküliség nemcsak gazda­sági, de súlyos társadalmi betegség is. Ezzel szemben az, hogy a mun­kaerő 4-5 százalékának munkahe­lyet és esetleg szakmát kell változ­tatnia, igen nagy gazdasági előny és végső soron egészséges társa­dalmi tudatra valló jelenség is. Csak a gyors reformok segítenek A szakmai illetékeseknek tisztá­ban kell lenniük azzal, hogy a ma­gas munkanélküli-segély sokakat a munkanélküliség vállalására ösztönzi egy olyan társadalom­ban, amelyikben bőven van lehe­tőség a fekete munkákra. Sajnos, attól nem kell félnünk, hogy ná­lunk magas munkanélküli-segély­re lesz a kormányzatnak pénze. Ezzel szemben nagyon fontos vol­na annak tudatosulása, hogy a munkanélküliséget két tényező csökkentheti: Állítsuk egészséges alapokra a gazdaságot. A munkanélküliség veszélye ellen tehát a reformok gyorsításával és ne a lassításával akarjunk védekezni. Bátran építsünk a magyar nép szorgalmára, igényességére, lele­ményességére. Az a nép, amelyik a csökkenő életszínvonalra a mun­kaidejének meghosszabbításával válaszolt, bizonyságot tett arra, hogy nem a munkanélküli-segély­ből, hanem munkából akar megél­ni. Végül bocsánatot kell kérnem azoktól, akik akaratuk ellenére nem találnak vagy nem fognak ta­lálni munkát. Én a fentiekben át­lagos tendenciákról beszéltem. A társadalomnak az átlagosra, a jellemzőre kell berendezkednie. A kivételeket pedig az egyre erő­sebbre szövött szociális hálónak kell felfognia. Kopátsy Sándor Február 16-án FARSANGI BÁL a ROBINSON halászcsárdában! Mindenkit szeretettel várunk! Tel.:26-132. 9153 Szeretné, hogy hirdetése azokhoz jusson el, akiknek szánja ? Ebben segít önnek a napi 60 000 példányban megjelenő PETŐFI NÉPEI 554 VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK! Munkavédelmi kötelezettségek, ismeretek címmel 6 órás tanfolyamat szervezünk, igény esetén vidéken is. Ismertetésre ke­rülnek a munkáltatók munkavédelmi fel­adatai s a vonatkozó jogszabályok, előírá­sok. Jelentkezni lehet írásban, a kővetke­ző elmen: Tudomány és Technika Háza GTE Kecskemét. Rákóczi út 2. Érdeklődni lehet telefonon: 76/20-884, 76/21-681, 76/28- 216. A tanfolyam dija. létszámtól függően. 2500—3000 — Ft/fő. Gépipari Tudományos Egyesület Kecskeméti Városi Szervezete 552 AKKER-PLUS KFT. TÁJÉKOZTATJA VÁSÁRLÓIT, HOGY fenyő fűrész- és tetőtér-szigetelő áruit még RÉGI ÁRON ÉRTÉKESÍTI! AKCIÓS ÁRAINK: fehér csempe cement 299,— Ft/m2 519 Ft/q ENGEDMÉNY EGÉSZ ÉVBEN! Cím: Akasztó, Tüzép, 78/51-040 550 l(2maé,íi :^ar&^olor ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 540 ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Magyar—Svájci Gépjárműipari Kereskedelmi Szolgáltató és Termelő Kft. Kecskemét, Ladánybenei út 1. Telefon: (76) 47-233 Telefax: (76) 47-223 Ipari tevékenység folytatásához elkülönített műhelyterületek kiadók! Mindennemű kárpitos- munkák végzését rövid határidőre vállaljuk! Érdeklődni: Potz Lajos ügyvezető igazgatónál (7—16 óráig) 540 ■ • ••••••••• Gépjármű-üzembentartók, FIGYELEM! • Felajánljuk javltókapacitá- sunkat elsősorban IFA és SKODA típusok, valamint pótkocsik vonatkozásában. • Vállaljuk az időszakos mű­szaki vizsgára való felkészí­tést, vizsgáztatást. • Gépjárműkárpitos és gk.- pk. ponyvajavító kapacitá­sunkat. • Hatósági üzemanyagfo- gyasztás-mérés, -beszabá­lyozás, haszongépjármű- diagnosztikai tevékenysé­günket. Helvéciái Petőfi Mgtsz ipari és szolgáltató főágazat Kecskemét, Mindszenti u. 14. Te­lefon: 29-222 Üzenjen szeretteinek a Petőfi Népében! Kétszázezren olvassák! 5 $ •0 0 ő o-0 $ $ HAZAhSACKÖTES NÉVNAP BABAHÍR EZÜSI LAKODALOM JUBILEUMOK Hirdetését felveszik: Kecskemét, Szabadság tér 1/A, földszint, 8—77 óráig. 314 O 0 0 0 ö $ 0 0 $ $ 5 AZ AGRIKON SOLT Rt. azonnali belépéssel FELVESZ szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, és elsősorban ipari gyakorlattal rendelkező FŐKÖNYVELŐT Érdeklődni személyesen vagy telefonon az alábbi címen lehet: Agrikon Solt Rt., Solt, Bartók Béla u. 2., telefon: 3 533 Termékbemutató * BOSCH elektromos és pneumatikus kisgépekből és * VÁSÁRLÁSI AKCIÓ j 1991. február 19-én, 11 órakor f Teszöv-székház parkolójában: Kecskemét, Szövetség tér 1. * AKCIÓ szemben, Széchenyi krt. 25., a BOSCH-szaküzletben. 3383 M Kiskunmajsán, a félegyházi úton, a START KFT. E JÁRMÜVEK—GÉPEK—ALKATRÉSZEK G KERESKEDÉSE N Hozza hozzánk gépkocsiját, traktorát, mindenfajta járművét! Y Egymillió Ft-os hitellehetőség! i Futózott és nyugati használt gumiabroncsok minden méretben. L T Nagyméretű (tehergépkocsi-, traktor-) gumikra rendelést felveszünk, futózásra átveszünk. 545 Értesítjük vásárlóinkat, hogy a HOFA Kft. hajós-hildpusztai telepén, — termelői áron, előjegyzéssel helyszíni vásárlásra van lehetőség a következő termékekből: • lambéria (30 nap), • kerítéselem (30 nap), • lépcsőelem (60 nap). Egyedi igényeket is kielégítünk! A megrendeléseket levélben, táviratban és telexen (281-263) Is elfogadjuk. Telefon: Hajós 4 168700 Ta vaszi tapéta újdonságok KISKUNFÉLEGYHÁZI PAPÍR-ÍRÓSZER SZAKÜZLETÉBEN (Kossuth u. 5—7. szám alatt) Várjuk kedves vásárlóinkat! 13/2 FŰTÉSI GONDJA VAN? Oldja meg GÁZINFRA HŐSUGÁRZÓVAL! Gyártja és forgalmazza, díjtalanul, szaktanácsadással: UNIVERZÁL IPARI SZÖVETKEZET 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 19. Tel.: 22/16-484. Fax: 22/29-024. Tx: 21-207.

Next

/
Oldalképek
Tartalom