Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
1991. február 14. • PETŐFI NÉPE • 3 (Folytatás az I. oldalról) A mezőgazdasági privatizáció, a munkanélküliek számának növekedése és a vidék jelentőségének fokozódása indokolja a „szak” beindítását olvasom az iskola rövid ismertetőjében. A képzés célja: olyan szakismereteket adni, amelyek lehetővé teszik a családi vállalkozásban a háziasszonyra háruló feladatok elvégzését. Hogy milyen vállalkozásokra gondoltak a szervezők? A mezőgazdasági termeléstől a falusi turizmusig sok minden belefér. A fő cél a falun élő ember közműveltségének fejlesztése, a néphagyományok ápolása, a család — s ezen belül a nő — szerepének erősítése, régi rangjának visszaállítása. A kétszintes épület, amely otthont adott az első fecskéknek — részben saját erőből, részben a minisztériumi támogatásokból —, jól felszerelt, színvonalas képzésre rendezkedett be. A földszinten nyolcegységes tankonyha előkészítőkkel és étteremmel, varroda, két tanterem írógépekkel, számítógépekkel felszerelve kapott helyet. Az emeleten három kis kétszoba-fürdő- szobás lakás, amely valójában a felnőttképzést szolgálta, amíg volt iránta megfelelő érdeklődés. Györy János igazgatótól megtudom, hogy az országban rajtuk kívül még Marcaliban folyik hasonló tevékenység, ám a tapasztalatszerzés és -csere az országhatáron túlra terjed, hisz Ausztriában ennek a képzésnek gazdag hagyományai vannak. Rendek Magdolna tagozatvezető büszkén vallja, hogy nyitottak az ötletek felé, s nem szégyellnek tanítványaiktól is tanulni. Jelenleg a fő képzés az okleveles gazdasszonyképzés, amely a sütés-főzés, szabás-varrás, kisállatgondozás, házi betegápolás ismereteit adja. Ezen túl vállalkozói, adózási ismereteket is nyújtanak — ehhez kapcsolódik a fakultatív gépírás, számítás- technika — a magángazdálkodás fellendülésére számítva. Rugalmas, a jövő felé bátran és optimistán forduló kísérlet elindulásának lehetünk tanúi Jánoshalmán. Sok sikert kívánunk! H. T. Gazdasszonyképző érettségizetteknek Jánoshalma leánynevelő hagyományt éleszt • Nyírbátortól Kaposvárig az ország számos településéről érkeztek érettségizett lányok a megújult intézetbe. • A finom ízek műhelye, a tankonyha. • Varroda. SAJTÓ ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Megalakult a Dunamellék Lapkiadó Egyesület Közös hirdetésfelvevő iroda a Petőfi Népével Sokfelől hallatszik jajkiáltás: agonizál a falusi közművelődés. Az önkormányzatok elsorvasztják vagy felszámolják a művelődési házakat, a könyvtárakat, a klubokat. De jönnek jó hírek is: egyre több egyesület és kör alakul, amely ön- fenntartásra rendezkedik be és legfőbb törekvése a helyi közművelődés támogatása. A megválasztott testületek is jobban szimpatizálnak az öntevékeny csoportokkal, mint az intézményekkel. A napokban hallottuk: Dunavecsén. negyven taggal, megalakult a Dunamellék Lapkiadó és Kulturális Egyesület. A közösség elnökét. Molnár Gyulát a helyi önkormányzat „pénzügy- miniszterét” — kérdeztük az újszerű falusi szervezet céljairól. Kezdetben volt a Dunamellék című helyi lap. Kéthetenként jelent meg. A bevétel és a kiadás különbözeiét a helyi tanács fizette. Nemrég önkormányzatunk úgy döntött: társadaimasítsuk lapunk kiadását. Alapítsunk egy lapkiadó egyesületét, amelybe bárki beléphet, ha az alapszabályt elfogadja és befizeti a tagdíjat. A helyi vezetőtestület ehhez 100 ezer forintot ajánlott föl. Magánszemélyeknek ezer, cégeknek, intézményeknek 10 ezer forint az éves tagdíj. Szerencsére, a Duna melléki településeken sokan hallották meg a hívó szót. Mintegy háromszázezer forint jött össze a kezdésig. Vannak tassi, szabadszállási, szalkszentmártoni. apostagi, duna- egyházi, kecskeméti és solti tagjaink is. Az a tervünk, hogy a régiónknak egy sokakat érdeklő, kéthetenként megjelenő újságot készítünk. De nem csak a szerkesztésre koncentrálunk. Kulturális rendezvényeket. kiállításokat, bemutatókat és vitákat is szervezünk. Irodánkban— a dunavecsei művelődési házban — hirdetést lehet föladni a Petőfi Ncpcbe, és meg is lehet vásárolni a megyei lapot. Gazdái szeretnénk lenni a környék helytörténeti kiadványainak, képeslapok kiadását is vállaljuk. Terveink megvalósításához — a tagdijak és egyéb bevételek kiegészítésére — támogatásokat kérünk különböző — hazai és külföldi alapítványoktól. Hisszük, hogy újságunk és szervezőmunkánk segíthet abban, hogy- a Duna melléki községek egymást kölcsönösen segítő közösséggé válhassanak. Sorsunk —- életünk ugyanis sok mindenben közös . . . F. P. J. (Folytatás az I. oldalról) Szerdán délben a főutak két nyomon voltak járhatóak, ám burkolatuk havas, sónedves, latyakos, helyenként síkos volt. Hóátfúvásokat az 52-es számú főút 24—28, 30—34 kilométeres szakasza között, illetve az 51-es számú főút 55—65, illetve a 105—118 kilométeres szakasza között tapasztalhattunk. A mellék útvonalakon személygépkocsival nehezen járhatóak az alábbi szakaszok: Ordas—Géderlak, Páhi—Kiskőrös, Gara—Csátalja, Bácsbokod— Gara, Kiskunfélegyháza—Nyárlőrinc. valamint Drágszél környékén. A többi mellékút két nyomon járható volt. A hóátfúvásos szakaszokon a közúti igazgatóság folyamatosan dolgoztatja az ekéket. Szerdán délután a változóan felhős égbolt mellett élénk, helyenként erős északi szél fújt, a hőmérséklet plusz 1 és mínusz 3 Celsius-fok között váltakozott. A meteorológiai előrejelzés szerint erős szélre és további havazásra kell számítani. Az erős szél folyamatos hóátfúvásokat okozhat, így arra kérjük az utazókat: elindulás előtt érdeklődjenek a közúti igazgatóság hóügyeletén, a 72/22-781 telefonszámon. A Volántól kapott információ szerint a távolsági járatok átlagosan 10 perc késéssel érkeztek meg, és indultak el rendeltetési helyükre. Ugyanez nem mondható el Kecskemét helyi forgalmáról, ahol a tömegközlekedési járművek szerdán, főként a kora reggeli órákban szinte jégpáncélon közlekedtek. Különösen nagy nehézségeket okozott és balesetveszéllyel járt az út- kanyarokban, forgalmi irányító jelzőlámpáknál, a kereszteződésekben történő megállás, s nemegyszer becsúsztak a járművek a kereszteződésbe. A MÁV információi szerint különösebb fennakadás nem történt a vasúti közlekedésben. . A városgazdasági vállalatnál Seres József részlegvezetőtől, a tényéktől eltérően, arra kaptunk „megnyugtató” választ, hogy a megyeszékhelyen 12 hóekéjük és hat sószórójuk dolgozott folyamatosan. A tapasztalatok azonban arról győzték meg bennünket, hogy ez nem egészen így volt. Az autóbuszöblök, fizetett parkolóhelyek tisztítása, a lehullott csapadéktól való eltakarítása még szerdán, a kora délutáni órákban sem fejeződött be. Sajnálatos az is. hogy a magánházak, de néhány közintézmény előtt sem tisztították le a járdákat, növelve ezzel a baleseti veszélyt. G. G. Ki hall meg bennünket? A tympanométer: hallásvizsgáló készülék. Másodpercek alatt objektív, pontos adatokat szolgáltat — közreműködésünk nélkül. A műszer egyszerű, elfér akár egy aktatáskában is. Áráért legfeljebb egy használt autót adnak ... — A gond csupán az, hogy Kecskeméten nincs ilyen készülék — mondja dr. Takács János, a megyei kórház fül-orr-gégészeti osztályának vezető főorvosa. — Márpedig igen nagy szükségünk van rá, mert hagyományos módszereinknél a beteg jelzéseire vagyunk utalva. A legkisebbek, akikkel szókincsük híján nem tudunk megfelelően kommunikálni, nem vizsgálhatók a régi eszközökkel. A dobüreg és a fülkürt „megbetegedéseiből” idővel maradandó károsodás alakulhat ki. Ezért ha észrevételeink vagy a szülők tapasztalatai alapján fölmerül a gyanú, hogy egy gyerek nagyothall, csupán két megoldás között választhatunk. Előfordul, hogy elküldjük a kicsit egy úgynevezett „szívességi vizsgálatra”, a szegedi klinikára. Gyakoribb azonban, hogy rnüte- nünk kell: kivesszük az orrmandulát, fölszúrjuk a dobhártyát, hogy megláthassuk, mi is a gond . . . Egy tympanométerrel véget vethetnénk az utaztatásoknak is, a műtéteknek is. Segítségével ugyanis nemcsak a hallás szintje mutatható ki, hanem a legkisebb hallás- károsodás okozója is, s mindez úgy történik, hogy az egészet észre sem lehet venni. Ezzel főleg a gyerekeket kímélhetjük . . . Ez természetesen azt jelenti, hogy a készülékkel nemcsak a kicsik, hanem a felnőttek, az öregek is vizsgálhatóak. — Egyértelmű. A gyerekek korai vizsgálata azonban különösen fontos. Ezért hasznos lenne, ha valamennyi iskolában és óvodában folyamatos felméréseket végezhetnénk a tanárok és óvónők segítségével. — Hogyan lehet az, hogy Kecskeméten, a megyei kórházban, ott, ahol külön megyei audiológiai állomás is működik, nincs ilyen műszer? Annyira drága lenne? Vagy nehéz beszerezni? — Egyáltalán nem drága, és a beszerzése sem okozna gondot. A tympanométer nem egy különleges műszer, az ország számos intézetében már régóta használják. Tavaly kétszázezer forintba került, azóta valamennyit, persze, biztosan emelkedett az ára, de még így sem lehet megfizethetetlen .. . Két éve, amióta ebben a városban dolgozom, állandóan kérem, állandóan hangsúlyozom: milyen fontos. A kórházi vezetés sokat segített már az osztály átalakításában, el- látásában, eddig azonban nem jutottunk el. S ahogy rosszabbak a gazdasági körülmények, egyre nehezebb a dolgunk. — Tehát más úton kell elindulni .. * —- Az audiológiai állomás vezetőnőjével elhatároztuk, hogy fölkeressük azokat, akikkel közös az érdekünk. így vettük fel a kapcsolatot a logopédiával és a Nyíri Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola gyógypedagógusaival. — Óriási szükségünk lenne a tympanométerre — mondja Bodor Éva gyógypedagógus, a Nyíri úti iskola logopédusa. — Hiszen sok, fogyatékos, hallássérült kisgyereknek egyszerűen nem tudjuk elmagyarázni, mit tegyen, ha hangot hall. A nálunk tanuló, alacsonyabb értelmi szinten élő kisdiákok jelentős része valamilyen fokban hallássérült. Gyakori eset azonban, hogy valaki éppen azért tűnik fogyatékosnak, mert nem fogja fel a környezeti zajokat, a hangokat, s így nem is tud rájuk megfelelőképpen reagálni. Fontos tehát, hogy korán kimutathassuk a hibát. Minél hamarabb adunk egy emberkének halló- készüléket, minél hamarabb tudjuk elkezdeni hallásának és beszédének a fejlesztését, annál kevésbé marad le a társaitól, annál kevesebb értelmi, érzelmi és szociális gonddal kell majd megküzdenie. — Most orvosok, logopédusok együtt gondolkozunk azon, mit is lehetne tennünk — folytatja Takács főorvos. Megfordult a fejünkben, hogy a nyilvánossághoz fordulunk. Talán egy alapitványt kellene tennünk vagy valami hasonlót, hogy a szülők, az iskolák, a gyermekintézmények, a vállalatok, a vállalkozások, a segíteni szándékozók adományaiból összejöhessen az a kétszáz-egynéhány ezer forint. . . F. M. A mai kormányülés tervezett témái Főleg gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozik majd a kormány következő, csütörtöki ülése. Erre utalnak az MTI szerdai értesülései. Oktatási és munkaügyi problémák megoldásához járulhat hozzá részvételünk az „Emberi erőforrások fejlesztése” nevű világbanki hitelprogramban. Az elképzelések szerint a pénzből a felsőoktatásban, az idegen nyelvű oktatásban, a szak- és átképzésben, továbbá a felnőttképzésben és a tudományos kutatásban finanszírozhatnak majd fejlesztési programokat. A nemzetközi szervezet szakemberei már egy éve hazánkban vizsgálják a hatékony beruházások lehetőségét, s most a miniszterek tanácsa is állást foglal e kérdésben. A tervek szerint szó lesz a minimális bérekről is. Nem várható, hogy a kormány ennek összegét most módosítaná, ám a növekvő átlagbérek — no és a növekvő árak — indokolttá teszik a helyzet elemzését: milyen következményekkel járhat a minimum, esetleg különböző mértékű emelése. A testület elé javaslat kerül a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos devizafizetések néhány szabályának módosítására is. Öt összekötő út nehezen járható | ERŐS SZÉLRE, TOVÁBBI HAVAZÁSRA KELL SZÁMÍTANI Tóth Sándor fotója • Nekünk különösen fontos lenne ez a készülék .. Fotó: Gaál Béla
