Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

2 ® PETŐFI NÉPE 9 1991. február 13. A vita fegyverével... • Belgrádi lili beszámoló. (Walter Péter felvételei) ÜRES ZSEBBEL SPEKULÁLNI Mi veszélyezteti a pedagógusok fizetésemelését ? A működésképtelenség az idén nem az év harmadik har­madában fenyegeti az oktatási intézményeket, mint tavaly, ha­nem jóval hamarabb: május— június táján. Legalábbis ezt ál­lítják az érintettek, a pedagógu­sok. — Üres zsebbel vágtak neki az 1991-es esztendőnek az ön- kormányzatok. Hiányzik a fel­adatok elvégzéséhez szükséges pénz, ezért sok helyütt a peda­gógusok beígért béremelésére „spekulálnak” — panaszolja Szöllősi Istvánné, a Pedagógu­sok Szakszervezete főtitkára. — Az önkormányzatok jelen­tős része nem akarja kiadni a 30 százalékos béremelést, aminek ígéretével tavaly, az év végén csitította a kormány a pedagó­gusokat. Arra hivatkozva tart­ják vissza a pénzt, hogy a tele­pülésnek juttatott összegről szabadon dönthet a képviselő- testület. Mi viszont úgy ítéljük meg: ez törvénysértés, hiszen a parlamenti határozat tavaly de­cember 30-án törvényerőre emelte a pedagógusbér-emelést. Tehát „megcímzett” pénz ki­adását tagadják meg az említett önkormányzatok! — Az elmúlt napokban a pe­dagóguskamara előtt ismerte el a művelődési miniszter: nem jó az önkormányzati törvény, mó­dosítani kell, mert nem képviseli megfelelően az oktatási intéz­mények érdekeit... — Valóban ez hangzott el. Mi egy véleményen vagyunk a miniszter úrral, egyet kivéve: a gondokat nem lehet egy csapás­ra megoldani az iskolaszékek felállításával! Ha a kormány nem ad elég pénzt az oktatásra, hiába jön létre bármilyen nevű szervezet, attól jottányit sem lesz jobb. Egy óvodás ellátására például évi 15 ezer forintot ad a költségvetés, ezzel szemben valójában 50 ezer forintba ke­rül. Ám a pénz az iskolaszékek létrehozásától nem fog megfia- dzani, a különbözetet az önkor­mányzatoknak kellene előte­remteniük. Márpedig ha az ál­lam azt mondja, hogy kötelező az oktatás, akkor finanszírozza is azt. Ne a töredékét adja csak a költségeknek, mint ma. — Most milyen gondokat je­leznek az oktatási intézmények? — Már nemcsak az aprófal­vakban, de Budapesten is, neve­zetesen Csepelen, megkezdőd­tek a pedagóguselbocsátások. A működőképesség fenntartása érdekében csökkentik a létszá­mot, s az elbocsátott pedagógu­sok felszabaduló béréből fizetik a villanyszámlát meg a fűtést. Már nem óvodai csoportok megszüntetéséről van szó, most, a tanév közepén tanulócsopor­tokat vonnak össze — kénysze­rűségből. Az elbocsátott peda­gógusok száma jelenleg ötszáz körül van országosan, pedig az iskolákban nincs lényeges válto­zás: most is ugyanannyi gyerek ül a padokban, mint szeptem­berben. Ám az őket tanító tanár ma kevesebb! Az utcára küldött pedagógusok bére lélegzetvétel­hez juttatja az intézményeket — ma itt tartunk. Ilyen körülmé­nyek között pedig zuhanássze­rűen csökkenni fog az oktatás színvonala. Jó lenne, ha emiatt a szülők nem a tanárokat okol­nák, hanem a döntéshozókat. — Hová fordulhatnak taná­csért, felvilágosításért az érdek­lődök, elsősorban a pedagógu­sok? — A béremeléssel kapcsola­tos törvénysértés miatt jogor­voslatért a köztársasági megbí­zotthoz tanácsos fordulni. Két­ségtelenül nagy a bizonytalan­ság ez ügyben a szakszervezeti tisztségviselők között is. Ezért hoztuk létre saját „forró drótun­kat”, ahol az 1991-es béremelés­sel kapcsdlatos k£rtfése1cré*kap- hatnak felvilágosítást az érdek­lődők. Februar 15-éig munka­napokon az 1228-454, 455 és 456-os telefonon várjuk a hívá­sokat. Gyerkó Katalin Ülésezett a halasi önkormányzat (Folytatás az I. oldalról) PARLAMENT (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterelnök szavai, s az azt kö­vető számos ügyrendi indítvány után az Országgyűlés hozzákezdett a foglal­koztatás elősegítéséről és a munkanél­küliek ellátásáról szóló törvénytervezet határozathozatalához. A hosszú, rész­letes szavazási procedúra során a ple­num mintegy 90 módosító indítvány sorsáról döntött, s azoknak végül csak­nem felét elfogadta. A lakosságot leginkább érdeklő­érintő rendelkezések sorában a törvény megszabja, hogy kik és mely esetekben kaphatnak támogatást képzésükhöz, s több intézkedéssel segíti a munkanél­küliek vállalkozóvá válását is. Rögzíti emellett a létszámleépítések szabályait: kimondja például, hogy az a legalább 30 dolgozót foglalkoztató munkaadó, amely fél éven belül dolgozói létszámát legalább 25 százalékkal, vagy legalább 50 fővel tervezi csökkenteni, e döntés­ről köteles tájékoztatni a munkavi­szony felmondását megelőző három hónappal a megyei munkaügyi köz­pontot, valamint a munkahelyen mű­ködő érdekképviseleti szervezetet. A törvény részletesen rendelkezik a munkanélküliek ellátásáról, a járulékra való jogosultságról, az összeg mértéké­ről és a folyósítás időtartamáról. Antall József a fegyvereladásról Nem volt politikai háttere a Jugo­szláviába irányuló magyar fegyverex­portnak, az kizárólag üzleti megfonto­lások alapján történt — jelentette ki Antall József miniszterelnök a parla­mentben, azt a magyar kormányjegy­zéket ismertetve, amelyet Katona Ta­más külügyi államtitkár adott át Belg- rádban a jugoszláv kormány képviselő­inek. A kormányfő, a jegyzékben foglal­takra utalva, a továbbiakban kifejtette: Magyarország sajnálatosnak tartja, hogy a fegyvereladás kapcsán feszült­ség keletkezett a két ország kapcsolatá­ban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hazánknak alapvető érdeke a problé­ma mielőbbi megnyugtató rendezése. Továbbra is a jegyzéket idézve, Antall József elmondta: a fegyvereladások en­gedélyezésekor eljárásjogi hibák tör­téntek, s éppen ezért a kormány meg­szigorítja a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos engedélyezési ügymenetet. A jegyzékkel kapcsolatosan, a ju­goszláv fél reagálásáról szólva, a kor­mányfő kiemelte: a jugoszláv kormány értékeli a magyar kormány készségét a probléma rendezésére, s arra számíta­nak. hogy hazánk világosan kifejti Ju­goszláviához való viszonyát és maga­tartását. Antall József utalt arra is, hogy a jugoszláv fél álláspontja szerint a kisebbségi kérdést nem lehet a felme­rült problémák vetületében szemlélni. A jugoszláviai fegyvereladással kap­csolatban az ellenzéki pártok vélemé­nye egybecsengett: az ügyben tudato­san félretájékoztatták a közvéleményt, ezért a teljes igazság felderítését szor­galmazták. MSZP: Felelőtlenség Horn Gyula, a szocialista frakció vé­leményét megfogalmazva, kijelentette: A miniszterelnök beszámolója után sem teljes a kép. A kormánynak igen is felelőssége van abban például, hogy a jugoszláv érdeklődésre az illetékesek nem adtak korrekt választ. Az ügy nyilvánosságra kerülése után is, a Kül­ügyminisztérium január 27-ei nyilatko­zatában tagadták a fegyverek szállítá­sát. Kifejezte reményét, hogy a keletke­zett kárt helyre lehet hozni, és különö­sebb presztízsveszteség nélkül kerül ki az ország a nemzetközi közvélemény előtt az ügyből. Fidesz: Tudatos félrevezetés Rockenbauer Zoltán (Fidesz) a hon­védelmi és a külügyi bizottság közös jelentését alkalmatlannak minősítette az ügy tisztázására. Egyebek között részletesen kifejtette, hogy nem csupán (Folytatás az 1. oldalról) A motorbenzinek fogyasztói árai az Áfor hálózatánál febru­ár 16-án, szombaton nulla órá­tól az alábbiak lesznek: AB 86 51,00 FORINT/LITER AB 92 54,00 FORINT/LITER EÚROSÜPER 55,00 FORINT/LITER AB 98 57 FORINT/LITER Az Érdekegyeztető Tanács ha­tározatának megfelelően 1990. október 30-án a gáz- és tüzelő­• MDF—SZDSZ két szólamban. eljárási mulasztás történt, hanem poli­tikai balfogás is. Nemcsak hibák for­dultak elő az ügyben, hanem tudatosan félrevezették a közvéleményt. Mind­ezek után nem lehet az ügyet lezárni, mint ahogy azt a bizottsági jelentésben megfogalmazták. Konkrét példák so­rával bizonyította, hogy a fegyverela­dás időpontjában igen is pontos infor­mációk álltak rendelkezésre arról, hogy Jugoszláviában fegyveres konflik­tus is lehetséges. A teljes igazság feltá­rását sürgette. SZDSZ: Aláásták a kormány tekintélyét A jugoszláviai fegyvereladások sú­lyosan aláásták a kormány tekintélyét külföldön és a hazai közvélemény előtt egyaránt —jelentette ki Tamás Gáspár Miklós a parlamentben, a fegyverügy­lettel kapcsolatos jelentések nyomán kirobbant vitában. A szabaddemokra­ta képviselő kétségesnek ítélte, hogy egységesnek, összehangolt politikát folytatónak tekinthető-e egyáltalán a házai végrehajtó hatalom, s leszögezte: legfontosabb a felelősség megállapítása az ügyben. Tamás Gáspár Miklós külföldi pél­dákat idézett, így például a Watergate- ügyet, vagy a közelmúltból, a szintén fegyvereladásokhoz kapcsolódó, Iran- gate-botrányt, hangsúlyozva: vala­mennyi esetben pontosan megjelölték az ügyben felelősök személyét. Ugyan­akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző, úgymond pártállami parla­mentben a lehallgatási botrány kap­csán ugyancsak megtalálták és megne­vezték a felelősöket, sőt, a bel­ügyminiszter is távozni kényszerült. Hozzátette: most, az immár demokra­tikus parlamentben, egy hasonló politi­kai ügyet egy semmitmondó kormány- nyilatkozattal próbálnak lezárni az érintettek. MDF: Támadás a kormánykoalíció ellen A legnagyobb kormányzó párt nevé­ben Kónya Imre frakcióvezető reagált az ellenzéki véleményekre. Tamás Gás­pár Miklós (SZDSZ) felszólalását filo­olajok termelői árait lényege­sen a világpiaci árak által indo­kolt szint alá csökkentették. A január 17-ei áremelés ellené­re ami csak az adó növelésé­nek fedezetét biztosította — ez a probléma megmaradt, idő­közben a forintot is leértékel­ték. A jelenlegi árak veszteséget okoztak, a kőolaj-feldolgozó iparban nem alakulhatott ki gazdasági egyensúly. A termelői és fogyasztói zófiai, erkölcsi példabeszédnek, Roc­kenbauer Zoltánét (Fidesz) „lapszem­lének”, Horn Gyuláét (MSZP) „emlék­iratnak” minősítette. A továbbiakban arra mutatott rá, hogy az ügynek nem külpolitikai jelentősége van, hanem belpolitikai tartalmában egy egységes, összehangolt támadás a kormánykoalí­ció ellen. Ezzel az akcióval a választá­sokon nyertes kormánypártok legiti­mációját vonják kétségbe. Ugyanak­kor emlékeztetett arra: az SZDSZ elnö­ke által is aláírt egyezménnyel meg­szűnt az alkotmányos lehetősége an­nak. hogy a kormány tagjaival szem­ben egyenkénti bizalmatlansági indít­vánnyal léphessenek fel. Részletesen szólt a korábbi és a jelenlegi külpolitika lényegi különbségéről. Hangoztatta, hogy az ügyben külön kell választani a fegyverszállítást és a botrány részt. Aki pártpolitikai célokból botrányt idéz elő, az lehetőséget teremt az ország te­kintélyének csökkentéséhez, és ezt fele­lőtlenségnek minősítette az MDF frak­cióvezetője. Röviddel fél kettő előtt az elnöklő Szabad György félbeszakította a fegy­vereladási ügy kapcsán kirobbant par­lamenti vitát, és az ebédszünet idejére összehívta a Házbizottságot. Függetlenek: További nyitott kérdések A vita megszakítása előtt Király Zol­tán, a függetlenek nevében elhatároló­dott Kónya Imre - szerinte — a tárgy­tól eltérő, és személyeskedéstől sem mentes felszólalásától. A kormányfő elhangzott tájékoztatója ellenére a kép­viselő még több olyan kérdést vetett fel, amely továbbra is homályban maradt, így például megkérdezte: eredetileg mekkora tétel szállításáról volt szó, hi­szen egyes híradások szerint húsz-, har­minc-, sőt, nyolcvanezer géppisztoly szállításáról tárgyaltak. Utalt arra, hogy az államtitkári bizottság engedé­lyezte az ügyletet, és a szállítás már másnap megtörtént. Technikailag ez le­hetetlen, így feltételezhető, hogy valaki október 10-e előtt prejudikálta a dön­tést. A független képviselő felszólalása után Torgyán József kisgazdapárti árak emelése elengedhetet­len. A szükséges és indo­kolt árat azonban csak több lépcsőben kívánjuk el­érni. frakcióvezető javasolta a vita lezárását, azzal érvelve, hogy a fegyverügy való­jában az égvilágon senkit sem érdekel, és sokkal inkább a földkérdéssel kelle­ne foglalkozni. Ezt még kiegészítette azzal a véleményével, miszerint „feles­leges, hogy a parlament mazochista módon korbácsolja saját magát”. KDNP: Nem szabad riogatni a közvéleményt Gáspár Miklós, a kereszténydemok­raták véleményét összegezve, kifejtette, nem értenek egyet az ellenzék által szorgalmazott vizsgálóbizottság felállí­tásával. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) felszólalásával polemizálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a horvátországi fegyvereladások sem az alkotmányt, sem az országgyűlési hatá­rozatot nem sértették. Kifejtette azt is: az ügy kapcsán nem szabad riogatni a közvéleményt azzal, hogy hátrányos helyzetbe hozta a kormány a magyar nemzetiséget, mert a nemzetiségek ügye nem kapcsolható össze pártpoliti­kai célok érdekeivel. Leszögezte továbbá, hogy a fegyver- eladást rutinügyben rutinhibák jelle­mezték. Érthetetlennek tartotta, hogy amikor a jugoszláv szövetségi kormány már le akarja zárni az ügyet, az ellen­zék kívánja azt életben tartani. * Az Országgyűlés többórás, indula­toktól sem mentes vita után elfogadta a külügyi és a honvédelmi bizottságnak a jugoszláviai fegyvereladással kapcso­latos együttes jelentését. Ugyanakkor a plénum elvetette azt a két képviselői indítványt — Kövér Lászlóét (Fidesz) és Szent-lványi Istvánét (SZDSZ) —, amely egy parlamenti ad hoc vizsgáló- bizottság létrehozását javasolta a fegy­vereladás körüli személyi felelősség tisztázása érdekében. Szintén elutasí­totta a képviselők többsége Kőszeg Fe­renc arra vonatkozó indítványát, hogy a fegyverkereskedelem a jövőben ke­rüljön parlamenti ellenőrzés és felügye­let alá. Antall József miniszterelnök, a sza­vazás eredményének ismeretében, kö­szönetét fejezte ki a Háznak, és hangsú­lyozta: bízik abban, hogy megnyugta­tóan rendeződnek a magyar—jugo­szláv kapcsolatok. A vitában elhang­zottakra reflektálva kijelentette: nem kíván reagálni a kormánytagok felelős­ségét firtató ellenzéki támadásokra. Csupán Tamás Gáspár Miklósnak vá­laszolt, mégpedig idézve a Los Angeles Times egyik januári számában vele kö­zölt interjút, hozzátéve: reméli, hogy az abban foglaltak — azaz a magyar kor­mány irredenta színekben való feltün­tetése félreértésen alapulnak, és a szabaddemokrata képviselő helyreiga­zítást kezdeményez az amerikai lap el­len. Tamás Gáspár Miklós erre válaszol­va kijelentette: egyáltalán nem adott nyilatkozatot a Los Angeles Times- nak. Hozzátette viszont, hogy a minisz­terelnök már korábban üzenetet kül­dött számára, miszerint: amennyiben kemény hangot üt meg felszólalásában, úgy ismerteti a plénum előtt az ameri­kai lap cikkét. Ekkor váratlan incidens zavarta meg a vitát: a szabaddemokraták padsorai­ból egy képviselő — mint később kide­rült: Gulyás József — közbekiáltásá­ban zsarolónak nevezte a kormányfőt. A „Zsarol a miniszterelnök!” közbeki­áltást visszautasította maga Tamás Gáspár Miklós is, majd Gulyás József is szót kért, és megkövette Antall Jó­zsefet. Kérdések és interpellációk után sze­mélyi kérdések tárgyalására szándéko­zott áttérni az Országgyűlés, este há­romnegyed hét előtt néhány perccel, amikor kitűnt: erőteljesen megfogyat­kozott a törvényhozók testületé, s alig több mint százhatvan képviselő tartóz­kodik az ülésteremben. Ezért az elnök­lő Vörös Vince, határozatképtelenség miatt a tervezett időpontot így is negyvenöt perccel túllépve — este há­romnegyed hétkor bezárta az Ország- gyűlés plenáris ülését. (MTI) Február 16-án, szombaton nulla órától a motorikus gáz­olajok és tüzelőolajok fogyasz­tói árai az Áfor-hálózatnál a következők lesznek: válaszoló polgármesteri cikk a képvise­lő szerint a címmel ellentétben négy ponton is eltért a valóságtól, illetve a hiteles hangfelvételtől és jegyzőkönyv­től. Dr. Várnai László javaslatában a képviselő-testülethez fordult: utasítsa a polgármestert — figyelemmel a hiteles tájékoztatás kötelezettségére —, korri­gálja cikkét a tényeknek megfelelően a Halasi Tükör következő számában. A testület állásfoglalására voltaképp nem is lett volna szükség, ugyanis Tóth Zoltán (SZDSZ) vállalta a helyreigazí­tást. Mivel azonban Pajor Kálmán (MDF) képviselő kivizsgálást kért, a testület szavazott, s 18 igennel dr. Vár­nai indítványát fogadta el. Döntött a szenátus a díszpolgári cím, illetve a Kiskunhalas Városért ki­tüntetés alapításáról is, mégpedig mel­lette. Az előző rendszer hasonló kitün­tetéseitől az évszám feltüntetése fog ezentúl különbséget tenni. A sport albizottság határozati javas­lata — amely szintén elfogadást nyert — a városi sportpályát visszavette a KAC egyesületétől. A pénzügyi finan­szírozás kérdését azonban a költségve­tés elfogadásához kötötték a képvise­lők. Dr. Kastyják János rendőrkapitány tájékoztatását a közrend és közbizton­ság kritikus helyzetéről megvitatta a testület, ám a tényeken az önkormány­zati törvény megszületéséig lényegében nem tudnak változtatni. A város 1991. évi költségvetésének koncepciója ezen a fordulón még csak első olvasatként szerepelt. Sok mindent nem is tudtak vele a képviselők kezdeni a többórás vita után sem. Dr. Várnai László (MSZP) javasolta, hogy egy mi­nimális iparűzési adó kivetésével - amely csak a nagyobb gazdálkodó szerveket érintené — tegyen eleget az önkormányzat annak a pénzügyi ren­delkezésnek, amely a kiegészítő állami támogatás feltételéül — ha burkoltan is — a helyi adóztatást jelölte meg. Kis pénzzel így nagyobb pénzhez juthat­nánk, mondta a szenátor. Javaslatát többen támogatták, a következő, rend­kívüli ülésen -r- a költségvetés elfoga­dásakor visszatérnek rá, bár sürget a pályázatok február 28-ai határideje. Viharos, már-már személyeskedő vi­tát váltott ki a Németh B. László (SZDSZ) képviselő által előterjesztett alternatív koncepció, az SZDSZ-frak- ció pénzügyi elképzelése. A rendszer- váltás jegyében készült „koncepció- vázlat” inkább elveket, mint konkrétu­mokat tartalmazott. Habár az elvi ki­nyilatkoztatások mellett itt-ott konkrét összegek is szerepeltek, az ellenzék eze­ket „politikai blöffnek” minősítette. A legnagyobb felháborodást az oktatá­si intézmények vállalkozási, illetve kü­lönböző társasági formákban javasolt működtetése váltotta ki. A pártkon­cepció azzal az igénnyel készült, hogy elfogadása esetén szakértők bevonásá­val kidolgozásra, s a következő tanév­től már bevezetésre is kerül. A szenáto­rok többsége azonban nem szólt hozzá a tervezethez, a bírálók viszont a már említett politikai blöfftől a cinikus ka­landorpolitikáig alkalmazták a minősí­téseket. A legenyhébb bírálat az MSZP részéről érkezett, miszerint ez egy „ér­dekesség”, amely kidolgozásra vár, de semmiképp nem szabad, hogy eltérítse a szenátust a napirend (tudniillik a költségvetés) tárgyalásától. Bár a pénzügyi osztályvezető előter­jesztése még csak a költségvetés előze­tes koncepcióját tartalmazta, a képvi­selők nyomására konkrét döntés is szü­letett. Á Családi Rendezvények Irodá­jától májusi határidővel megvonják a finanszírozást. Az elmúlt ülésen kemény vitában már elfogadta a testület a polgármeste­ri hivatal szervezeti átalakítását, most a jogi és ügyrendi bizottság bevonásá­val módosításra került sor, amely be­építette az előzőekben elhangzott kép­viselői javaslatokat is. Az egyéb ügyek tárgyalásával ért vé­get a szenátus ülése, majd február 25- ére rendkívüli ülést hívott össze a pol­gármester, amelynek fő napirendi pontja a költségvetés elfogadása lesz. H. T. KÖZEPES KÉNTARTALMÚ A-B GÁZOLAJ 37,00 FORINT/LITER KÖZEPES KÉNTARTALMÚ C GÁZOLAJ 38,00 FORINT/LITER KIS KÉNTARTALMÚ C GÁZOLAJ 39,00 FORINT/LITER KÖNNYŰ KÉNTARTALMÚ F20/40 FŰTŐOLAJ 37,00 FORINT/LITER Korábbi jelentésünknek megfelelően február 16-án, szombaton nulla órától a HTO (háztartási tüzelőolaj) fogyasztói ára is nő, az új ár 17,00 forint/liter. • FEBRUÁRI TELELOTTÓ. A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a februári telelottó nyertes számai a következők: 2, 8, 43, 44, 62. Csökken a motorbenzin, emelkedik a gázolaj ára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom