Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 21. A SZÖVETKEZET MÉG ŐRZI A MUNKAKÖNYVEKET SAJTÓPOSTA N.-né harminc évig dolgozott a Kecskeméti ‘Fodrász Szövetkezetnél. Idén januárban felmon­dott, de tagsági viszonyát szerette volna fenntarta­ni. Csakhogy erre nincs lehetőség — mondták neki a szövetkezetben, mert ha nincs munkaviszonya, akkor tag sem lehet. N.-né harminc év után úgy ment el a kecskeméti fodrászoktól, mintha soha semmivel nerii járult volna hozzá a közös vagyon gyarapodásához. Tagsági viszonyát elveszítve minden kapcsolatát elvesztette a szövetkezettel - így azt a jogát is, hogy majdan részese lehessen a vagyon nevesítésének'. Amit szabad Jupiternek... A fodrászszövetkezetben és a megyei Kiszövnél egyaránt sajnálkoznak: tulajdonképpen megértik, hogy N.-né ezt igazságtalanságnak tartja, de az ipari szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok ma még így rendelkeznek. N.-né csak a részjegye érté­két kaphatja vissza, mint ahogy mások is, akik hasonló cipőben járnak. Üzletrészét megtarthatná, hu lenne, de ennél a szövetkezetnél még a vagyon ötven százalékát sem nevesítették, amire a jogsza­bályok már lehetőséget adnak. Igazságtalanság? kérdeznek vissza a Kiszövnél. - Tudja, mennyi igazságtalanságot lehet manapság felsorolni? N.-nét, és azokat, akik vigyázatlanul hamarabb szakítottak a szövetkezeti munkaviszonyukkal, mint ahogy a parlament elfogadta volna az új törvényt, ez aligha vigasztalja. Annál is inkább, mert Bács-Kiskun megyében is szaporodik azok­nak az ipari és szolgáltató szövetkezeteknek a szá­ma, ahol felmondják — pontosabban szüneteltetik — a tagok munkaviszonyát, miközben tagsági vi­szonyuk megmarad. Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek? A szövetkezet szüneteltetheti a munkavi­szonyt, a tag nem? Úgy tűnik, erről van szó. De az ipari és szolgáltató szövetkezetek kényszerhelyzet­be kerültek amiatt, hogy 1991. január 1-jétől nem működtethetik tovább átalánydíjas elszámolásban („gebinben”) egységeiket. — A szoros elszámoláshoz nincs érielme vissza­térni mondja Hegedűs János, a szövetkezet el­nöke. — Majdnem biztos veszteség, a dolgozók anyagi érdekeltsége minimális, ráadásul újra ki kéne építeni egy óriási adminisztratív apparátust, ami teljesen járhatatlan út. Maradni nem muszáj így aztán ,a Kecskeméti Fodrász Szövetkezet a megyei Kiszöv tudomása szerint másik három szolgáltató szövetkezethez hasonlóan — szünetel­teti a tagok munkaviszonyát, amire a jelenleg ér­vényben lévő szövetkezeti törvény-lehetőséget ad. (Fordítva már nem.) A tagok ezentúl egyéni vállal­kozóként dolgoznak. Az égvilágon mindenért bér­leti díjat fizetnek, az öt főre apadt szövetkezeti apparátus ennek fejében különböző szolgáltatáso­kat végez, és kezeli a körülbelül százmillió forint értékű vagyont. A kecskeméti fodrászok és kozmetikusok (több­ségükben nők, alig néhány férfi akad közöttük) mindezt úgy élik meg, hogy az utolsó biztos pont, a szövetkezet is kifordult a lábuk alól. Ha mind­annyian vállalkozók, akkor végül is minek nekik egy szövetkezet? —- kérdezik. Ha minden az övék, miért kell mindenért bérleti diját leróni? Miért a szövetkezeten keresztül kell fizetniük a villanyért, vízért, a helyiségért? Miért nekik kell az örökös pénzhiány miatt lerobbant üzleteket most kifestet­ni, rendbehozni, az ócska berendezéseket javíttat­ni,? Vannak, akik mindezeken túl még azt is fájlal­ják, hogy faggatózásukra a szövetkezeti központ­ban már megint azt a választ kapták: ez van, és akinek nem tetszik, annak nem muszáj maradni. — Nézze, a munkakönyveket ki se adtuk, itt őrizzük a központban — magyarázza az elnök. — Az már túl nagy sokk lett volna az asszonyoknak, akiket így is megrázott, hogy a munkaviszonyuk megszűnt, illetve szünetel. Jó, ezt meg lehet érteni, mert őszintén szólva a szövetkezet évtizedeken ke­resztül elsősorban nem a tagsági viszonyt jelentette a tagoknak, hanem a munkaviszonyt. Szóval, a biz­tos munkahelyet. De most már, sajnos, nem így van. Bizony nem. Azért kissé ellentmondásos a hely­zet. Jelenleg ugyanis legbiztosabb pozíciója a va­gyonkezelővé előlépett szövetkezeti apparátusnak van. Mert amíg ez a vagyon így, „egy tömbben” van, nem lehet valami módon nevesíteni, addig rájuk — hogy „megóvják és hatékonyan működ­tessék” — szükség lesz, míg azokra, akik mindezt évtizedeken át szorgalmasan összehozták — nem biztos. Ne várd a törvényt? A kecskemétiek berzenkednek a felemás — és számukra nem is nagyon érthető — privatizációs törekvések ellen. Ugyanakkor egy másik megyei szolgáltató szövetkezetben a Reform egy tavalyi cikkét lobogtatva követelték a tagok a hasonló átalakulást. Éppenséggel ezt is tekinthetnénk el­lentmondásnak, de inkább azt bizonyítja, hogy igen megérett a helyzet a viszonyok tisztázására. Amit, persze, mindenki tud. A Kiszövnél mégis intenek: nem érdemes túlzott várakozásokkal te­kinteni az új szövetkezeti törvény elé, mert minden igazságtalanságot az sem tud majd orvosolni. Ami a fodrászszövetkezet kényszerből lett vál­lalkozóit illeti, hát nekik igen szerények a várako­zásaik. Mindössze annyi, hogy^végre egyszer ők mondhassák a szövetkezetben: márpedig akinek ez az új módi nem tetszik, az elmehet. S miért is ne mondhatnák, elvégre van százmilliójuk. Vagy még sincs? Magyar Ágnes Hittan szabadon! Majdnem minden második kis­diák hittanos Izsákon. Nem is cso­dálkozhatunk ezen ma, hiszen a hangos és ji csendesebb cgyházül­(Méhesi Évű felvétele) dözés idején is több száz bátor szü­lő állt ellen az ateista iskolavezetés felvilágosult propagandájának: és — lesz, ami lesz — beíratta gyer­mekeit a vallásoktatásra. A felekezetek vezetői — papok, lelkészek — nem is győzik a szám­­th]pn hittanórát. Az egyházközsé­gek alkalmazásában ma már több civil hitoktató munkálkodik a gyermekek és a szülők nagy meg­elégedésére. Képünk Földvári Jó­zsef hitoktató óráján készült, a Kossuth Lajos utcai általános is­kolában. — F — NÉGYS^ÁZNYOLCVAN FORINTOS ÓRABÉR — AVAGY: Mennyi a hajvágás díja? 70 évnél idősebb az a kevés nyugdíjból élő olvasónk, aki nemrégen megfordult a kecskeméti Arany János utcai férfifodrászatban. Furcsa ta­pasztalatát ekképpen mondotta el: Korom miatt már eléggé gyér a hajam, hiszen oldalt és hátul található néhány szálnyi. De hát már hosszabb volt a kelleténél, ezért elmentem nyíratko/ni. A fodrásznőnek minimális munkát adtam, melyhez lényegé­ben csak olló és fésű volt szükséges, s e műveletet nem egészen öt perc alatt be is fejezte. Mindezért legnagyobb meglepetésemre — 40 forintot számlázott. • Magam is számoltam: ha e minimális teendőért ennyit kérhet a fodrász, akkor az ő órabére 480 forint. Ilyen magas jövedelmű állásról én még nem tudtam eddig. Kíváncsi vagyok: vati-e jogalapja az efféle dézsmálásnak, merthogy ezt az irreálisan borsos díjat egyébként nem tudom titulálni. . . Felkerestük ez ügyben a Kecskeméti Fodrász Szövetkezet elnökét, Hege­dűs Istvánt, aki a következőket válaszolta: Megértem én a bácsi logikáját, mert a történtek után valóban kikalku­lálható a csaknem félezer forintos órabér, ami azonban csak elvi jelentőségű. Részint azért.'mert ötpercenként nem fogad mindig egyformán idős és gyéé hajú vendégeket a fodrász, másrészt a díjazásunkat nem a művelet ideje, hanem az elvégzendő munka jellege határozza meg. A hivatalos tarifánk szerint a sima férfihajvágásért 40 forintot keli fizetni. S akkor is ennyi az összeg, ha a vendégnek dúsak a fürtjei, esetleg túlságosan göndörök, s az ollózása-fésűié se akár fél órát is igénybe vesz, mikorra a kívánatos hosszúságú és formájú lesz a frizura. Persze, ha mindez mosással is párosul, illetve a különféle hajszeszek Jelhasználásával, akkor természete­sen emeltebb összegű a díj. _ Végül is azt üzenem kedves vendégünknek: munkatársnőnk pontosan számlázott, s a jövőben is készséggel állunk rendelkezésére a szolgáltatása­inkkal. Gyakoribb ellenőrzést! Sokszor vásárolok háztartási tüzelő­olajat az Áfor egyik-másik üzemanyag­töltő állomásán, ahol az olajhoz mindig kapok adalékanyagot is, ami az égési hatékonyságot fokozza. Szőkébb lakó­helyemen, Tiszakécskén azonban nem mindig van ilyen szerencsém, ugyanis a benzinkút személyzetének csak egy része hajlandó ezt-a „kegyet gyakorolni”, a többiek egyszerűen, megtagadják az égést segítő áru kiadását. Az utóbbi eset­ben becsapottnak érzem magam. Jó lenne — s ezt mindazok nevében mondom, akik hasonlóan pórul jártak már —, ha pontos választ adna valaki arra vonatkozóan: jár-e kötelezően az' említett tüzelőolajhoz az adalékanyag, vagy sem? Meg, persze, az is érdekelne: ha a két áru csak együtt adható el, akkor egyesek miért szeghetik meg ismételten a szabályt? Illetékeseknek gyakoribb ellenőrzést kellene tartaniuk a szóban forgó kécskei benzinkútnál, ahol igencsak hátrányo­san megkülönböztetik a kannányi ola­jért érkezőket, akiket csak hosszas vára­kozásuk után, a sorra begördülő jármü­vek tankolását követően szolgálnak ki... Tiszakécskci lakos (név és cirn a szerkesztőségben) VÁLASZ CIKKÜNKRE A Volán idejében tájékoztatott December 29-ei lapszámunkban írtuk meg a kecske­méti Farkas Gábor panaszát: helyi buszbérlettel rendelke­zik, amelyet úgy tekint, mint egy szerződést arra vonat­kozóan, hogy a Volán ismert vonalain bármikor utazzon, amire azonban nem volt lehetősége a karácsonyt követő és a szilveszterig tartó napokban, amikor ritkítottan köz­lekedett például a 2-es és a 13-as járat. Olvasónk megkér­dezte: nem szerződésszegés ez? Éheznek az állatok! Cikkünkre az alábbiakat válaszolta a Kunság Volán igazgatóhelyettese, Friedrich József és személyforgalmi osztályvezetője, dr. Torna László: Vállalatunk a Petőfi Népe 1990. december 19-ei számá­ban tájékoztatta az utazóközönséget a karácsonyi ünnepi forgalomról, valamint arról is, hogy december 27-én, 28- án és 29-én üzemkezdettől 8 óráig és 13-tól 18 óráig munkanapi, 8-tól 13 óráig, s 18 óra után pedig munkaszü­neti menetrend szerint járnak a buszok Kecskeméten. Ha sonlóan ritkított járatokkal tartottuk fenn a helyi buszköz­lekedést más évek ezen utolsó napjaiban is, amikor sokkal kevesebb ember utazik, mint máskor. E korlátozás indo­koltságát alátámasztják tapasztalataink,'miszerint a rit­kábban közlekedő kocsikban is voltak szabad férőhelyek. Az előzőek bizonyítják: az év végi módosított Iwlvi busz­közlekedési rendünket illetően részünkről nem történt szerződésszegés. Nem mindennapi tartalmú beje­lentés érkezett a minap lapunkhoz. A levél írója arról számol be, hogy a megyeszékhely-külterületéhez tar­tozó Belső-Ballószögegyik tanyájá­ban — valahol a kiskőrösi út men­tén -csontig soványodott szarvas­­marhák várják a véget, minthogy régóta éheznek. A közlés szerint egy magatehetet­len. idős asszony a tulajdonos, aki már képtelen a szükséges takar­mányról gondoskodni, s a tehene­­ket-borjakat ellátni. Vannak ugyan a néninek hozzátartozói, akik azonban közönyösen szemlélik az állatok éhezését, mert ha elpusztul­nak. reményeik szerint a biztosító 40 ezer forintot fizet majd darabjá­ért. Olvasónk, aki állatbarát, feltehe­tően járt a helyszínen, hiszen igy fogalmaz: „szívszorító a legyengült állatok látványa”. Nos, ha ezen információk meg­felelnek a valóságnak, akkor azon­nali közbeavatkozás indokolt a haszonállatok megmentésének ér­dekében. Egyfelől a szabálysér­tési kódexbe ütköző cselekmények­ről van szó, ha az Kimeríti az-állatkínzás kritériumát. Másrészt biztosítási csalást sejtet a dolog, ha valakik arra spekulálnak: nagy pénzt vehetnek fel a pénzintézettől a tudatosan elpusztított jószágok után. Mi e történet közzétételével egy­idejűleg javasoljuk a kecskeméti polgármesteri hivatalnak, hogy mi­előbb rendeljen el vizsgálatot, és te­gye meg a szükséges intézkedéseket. Ez utóbbiakról, illetve a fejlemé­nyekről szándékunk ván olvasóin­kat tájékoztatni a jövő heti Sajtó­posta rovatunkban. ÜZENJÜK „Aggódó 45 eves asszony” jeligére: Amint a szerkesztőségünkhöz érkezett leveléből kiderül, az Ön és férje munkavi­szonyát váratlanul megszüntette a közös munkáltatójuk, arra hivatkozással, hogy az üzlet, ahol dolgoztak, nem működöt) gazdaságosan. Ha az intézkedést „derült égből villámcsapás”-nak niinősítik, meg­értjük. ám 5z meglepő, amennyiben fo­galmuk sem volt, a hatékonyság és jöve­delmezőség nélküli tevékenységükről. Egyébként e felmondás megfelel a mun­ka törvénykönyve előírásainak, amelyek lényege: a felmondási idő 15 nap és hat hónap között határozandó meg, a mun­kaviszonyban töltött időtartamtól függő­en és a kollektív szerződésben foglaltak szerint. Erre az időre átlagkereset illeti meg a munkavállalót. Ha Önök nem találnak a képzettségi szintjüknek, gya­korlatuknak és egészségi állapotuknak megfelelő áj munkakört, s ennek érdeké­ben a területileg illetékes munkaerő­közvetítő szervhez is hiába fordultak, igényelhetik a munkanélküli-segély fo­lyósítását. Ez ügyben további felvilágosí­tást a megyei munkaügyi hivataltól kérje­nek, amelynek címe: 6000 Kecskemét, Május 1. tér 3. Fekete Istvánnak, Kecskemétre: Mivel a dolgozót munkaviszony keretében fog­lalkoztató magánszemély munkáltatónak minősül, következésképpen rá is vonat­koznak a munka törvénykönyvének elő­írásai. Ezek többi között kimondják: a dolgozónak minden, munkaviszonyban eltöltött naptári évben 15 nap alap-, valamint a munkaviszonyban töltött há­romevenként 1 nap pót-, de évente legfel­jebb kilenc munkanap pótszabadság jár. E szabadságát az esedékesség évében, ám legkésőbb a tárgyévet követő március 31-éig, vagy az akadályoztatás utáni 30 napon belül kell kiadni. Ha az Ön mun­kaadója, az egyik ipari vállalkozó nem az emlitettek értelmében biztosított Ön részére szabadságot, amelyre az átlagke­resetét kell megkapnia, akkor valószínű­síthető a jogsértés ténye. Ezzel kapcsola­tosan helyesen teszi, ha a helyi ipartestü­let vezetőihez fordul közbenjárásért, in­tézkedésért. A történteket indokolt eset­­'ben közölje a helyi ügyészséggel, amely nemcsak tanácsot adhat, de törvényessé­gi eljárást is indíthat. Gubán Károlynénak, Akasztóra és Nagynénak, kiskunmajsára: Alighanem igazuk van, amikor diszkriminatívnak minősitik azt a társadalombiztosítási ren­deletet, miszerint a 20 éves koráig a dolgozók általános vagy középiskolájá­nak ifjúsági, fiatalkorú tagozatán tanuló gyermek akkor is kap családi pótlékot, ha bizonyos keresettél rendelkezik, ám ugyanez az anyagi juttatás már egyálta­lán nem illeti meg azt a 16 évnél idősebb fiatalt, aki az említett intézmények esti tagozatán tanul, s nincs állásban! Noha feltehetően a fedezet szűkösségéből kiin­dulva hozta meg e döntését a kormány­zat, a családok egyre romló anyagi hely­zetére tekintettel mindenképpen indokolt volna, hogy méltányosságból legalább a rászoruló szülő igényelhessen ilyen ellá­tást. ha a háztartásában lévő kiskorú, illetve 20 évnél fiatalabb lánya vagy fia esti tagozaton középiskolás. Amig ezen intézkedés nem születik meg, javasoljuk Önöknek, hogy a tanuló gyermekeik el­tartására hivatkozva a helyi önkormány­zatoktól kérjenek kéthavonként — ezt lehetővé teszi a vonatkozó jogszabály — rendkívüli segélyt. „Háromgyermekes család” jeligére, Bácsalmásra: Ha az Önök jelenlegi laká­sa kisebb méretű, mirlt amennyire jogo­sultak a családi létszámukra tekintettel s a hatályos lakásügyi jogszabály szerint, akkor a minimum 12 négyzetméter alap­területű szoba építéséhez, vagyis az ott­honuk ilyetén bővítéséhez — az egyéb feltételek megléte esetén —- felvehetnek OTP-hitelt, amely csökkenthető a har­madik gyermekük utáni szociálpolitikai támogatással. További részletekről és a konkrétabb tudnivalókról az említett pénzintézet helyi fiókjánál kérjenek felvi­lágosítást. Laki Gáborncnak, Soltra: A téesz­­alkalmazottra is a munka törvényköny­vében előírtak vonatkoznak. Ebből kö­vetkezően, ha az Ön férje, aki szintén közös gazdaságban keresi a kenyerét, betegsége miatt nem tudta kivenni az elmúlt év utolsó hónapjában a még fenn­maradó 15 nap szabadságát, arra jogo­sult akkor, tehát az idén is, amikor őt az orvos keresőképessé nyilvánította. Ha ezzel kapcsolatosan vita kerekedne a cégnél, kérje az elnök vizsgálatát-intézke­­dését, s amennyiben azzal sem elégedett, forduljon segítségért a szövetkezeti mun­kaügyi döntőbizottsághoz, amely tárgya­lás keretében határozhat a jogos igény-, ről, s annak kötelező teljesítéséről. Menyhárt Juditnak, Kiskunhalasra: A farsangi időszak január 6-án, vízke­reszt napján kezdődik meg. s hamvazó­szerdáig, vagyis február 13-áig tart. E néhány héten belül a fiatalok, az idő­sek, valamint a különféle foglalkozási rétegek megrendezik a szokásos vigassá­gukat, amelyek a gyakorlat szerint még február végéig is sorra kerülhetnek. Ér­dekességként elmondjuk: az álarcos­­bohókás táncmulatságok a XV. század óta elterjedtek a magyar földön, melynek falvai többségében-az emberek még ma is ápolják a farsangi hagyományokat. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 Kényszerből lett vállalkozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom