Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-21 / 17. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 21. A SZÖVETKEZET MÉG ŐRZI A MUNKAKÖNYVEKET SAJTÓPOSTA N.-né harminc évig dolgozott a Kecskeméti ‘Fodrász Szövetkezetnél. Idén januárban felmondott, de tagsági viszonyát szerette volna fenntartani. Csakhogy erre nincs lehetőség — mondták neki a szövetkezetben, mert ha nincs munkaviszonya, akkor tag sem lehet. N.-né harminc év után úgy ment el a kecskeméti fodrászoktól, mintha soha semmivel nerii járult volna hozzá a közös vagyon gyarapodásához. Tagsági viszonyát elveszítve minden kapcsolatát elvesztette a szövetkezettel - így azt a jogát is, hogy majdan részese lehessen a vagyon nevesítésének'. Amit szabad Jupiternek... A fodrászszövetkezetben és a megyei Kiszövnél egyaránt sajnálkoznak: tulajdonképpen megértik, hogy N.-né ezt igazságtalanságnak tartja, de az ipari szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok ma még így rendelkeznek. N.-né csak a részjegye értékét kaphatja vissza, mint ahogy mások is, akik hasonló cipőben járnak. Üzletrészét megtarthatná, hu lenne, de ennél a szövetkezetnél még a vagyon ötven százalékát sem nevesítették, amire a jogszabályok már lehetőséget adnak. Igazságtalanság? kérdeznek vissza a Kiszövnél. - Tudja, mennyi igazságtalanságot lehet manapság felsorolni? N.-nét, és azokat, akik vigyázatlanul hamarabb szakítottak a szövetkezeti munkaviszonyukkal, mint ahogy a parlament elfogadta volna az új törvényt, ez aligha vigasztalja. Annál is inkább, mert Bács-Kiskun megyében is szaporodik azoknak az ipari és szolgáltató szövetkezeteknek a száma, ahol felmondják — pontosabban szüneteltetik — a tagok munkaviszonyát, miközben tagsági viszonyuk megmarad. Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek? A szövetkezet szüneteltetheti a munkaviszonyt, a tag nem? Úgy tűnik, erről van szó. De az ipari és szolgáltató szövetkezetek kényszerhelyzetbe kerültek amiatt, hogy 1991. január 1-jétől nem működtethetik tovább átalánydíjas elszámolásban („gebinben”) egységeiket. — A szoros elszámoláshoz nincs érielme visszatérni mondja Hegedűs János, a szövetkezet elnöke. — Majdnem biztos veszteség, a dolgozók anyagi érdekeltsége minimális, ráadásul újra ki kéne építeni egy óriási adminisztratív apparátust, ami teljesen járhatatlan út. Maradni nem muszáj így aztán ,a Kecskeméti Fodrász Szövetkezet a megyei Kiszöv tudomása szerint másik három szolgáltató szövetkezethez hasonlóan — szünetelteti a tagok munkaviszonyát, amire a jelenleg érvényben lévő szövetkezeti törvény-lehetőséget ad. (Fordítva már nem.) A tagok ezentúl egyéni vállalkozóként dolgoznak. Az égvilágon mindenért bérleti díjat fizetnek, az öt főre apadt szövetkezeti apparátus ennek fejében különböző szolgáltatásokat végez, és kezeli a körülbelül százmillió forint értékű vagyont. A kecskeméti fodrászok és kozmetikusok (többségükben nők, alig néhány férfi akad közöttük) mindezt úgy élik meg, hogy az utolsó biztos pont, a szövetkezet is kifordult a lábuk alól. Ha mindannyian vállalkozók, akkor végül is minek nekik egy szövetkezet? —- kérdezik. Ha minden az övék, miért kell mindenért bérleti diját leróni? Miért a szövetkezeten keresztül kell fizetniük a villanyért, vízért, a helyiségért? Miért nekik kell az örökös pénzhiány miatt lerobbant üzleteket most kifestetni, rendbehozni, az ócska berendezéseket javíttatni,? Vannak, akik mindezeken túl még azt is fájlalják, hogy faggatózásukra a szövetkezeti központban már megint azt a választ kapták: ez van, és akinek nem tetszik, annak nem muszáj maradni. — Nézze, a munkakönyveket ki se adtuk, itt őrizzük a központban — magyarázza az elnök. — Az már túl nagy sokk lett volna az asszonyoknak, akiket így is megrázott, hogy a munkaviszonyuk megszűnt, illetve szünetel. Jó, ezt meg lehet érteni, mert őszintén szólva a szövetkezet évtizedeken keresztül elsősorban nem a tagsági viszonyt jelentette a tagoknak, hanem a munkaviszonyt. Szóval, a biztos munkahelyet. De most már, sajnos, nem így van. Bizony nem. Azért kissé ellentmondásos a helyzet. Jelenleg ugyanis legbiztosabb pozíciója a vagyonkezelővé előlépett szövetkezeti apparátusnak van. Mert amíg ez a vagyon így, „egy tömbben” van, nem lehet valami módon nevesíteni, addig rájuk — hogy „megóvják és hatékonyan működtessék” — szükség lesz, míg azokra, akik mindezt évtizedeken át szorgalmasan összehozták — nem biztos. Ne várd a törvényt? A kecskemétiek berzenkednek a felemás — és számukra nem is nagyon érthető — privatizációs törekvések ellen. Ugyanakkor egy másik megyei szolgáltató szövetkezetben a Reform egy tavalyi cikkét lobogtatva követelték a tagok a hasonló átalakulást. Éppenséggel ezt is tekinthetnénk ellentmondásnak, de inkább azt bizonyítja, hogy igen megérett a helyzet a viszonyok tisztázására. Amit, persze, mindenki tud. A Kiszövnél mégis intenek: nem érdemes túlzott várakozásokkal tekinteni az új szövetkezeti törvény elé, mert minden igazságtalanságot az sem tud majd orvosolni. Ami a fodrászszövetkezet kényszerből lett vállalkozóit illeti, hát nekik igen szerények a várakozásaik. Mindössze annyi, hogy^végre egyszer ők mondhassák a szövetkezetben: márpedig akinek ez az új módi nem tetszik, az elmehet. S miért is ne mondhatnák, elvégre van százmilliójuk. Vagy még sincs? Magyar Ágnes Hittan szabadon! Majdnem minden második kisdiák hittanos Izsákon. Nem is csodálkozhatunk ezen ma, hiszen a hangos és ji csendesebb cgyházül(Méhesi Évű felvétele) dözés idején is több száz bátor szülő állt ellen az ateista iskolavezetés felvilágosult propagandájának: és — lesz, ami lesz — beíratta gyermekeit a vallásoktatásra. A felekezetek vezetői — papok, lelkészek — nem is győzik a számth]pn hittanórát. Az egyházközségek alkalmazásában ma már több civil hitoktató munkálkodik a gyermekek és a szülők nagy megelégedésére. Képünk Földvári József hitoktató óráján készült, a Kossuth Lajos utcai általános iskolában. — F — NÉGYS^ÁZNYOLCVAN FORINTOS ÓRABÉR — AVAGY: Mennyi a hajvágás díja? 70 évnél idősebb az a kevés nyugdíjból élő olvasónk, aki nemrégen megfordult a kecskeméti Arany János utcai férfifodrászatban. Furcsa tapasztalatát ekképpen mondotta el: Korom miatt már eléggé gyér a hajam, hiszen oldalt és hátul található néhány szálnyi. De hát már hosszabb volt a kelleténél, ezért elmentem nyíratko/ni. A fodrásznőnek minimális munkát adtam, melyhez lényegében csak olló és fésű volt szükséges, s e műveletet nem egészen öt perc alatt be is fejezte. Mindezért legnagyobb meglepetésemre — 40 forintot számlázott. • Magam is számoltam: ha e minimális teendőért ennyit kérhet a fodrász, akkor az ő órabére 480 forint. Ilyen magas jövedelmű állásról én még nem tudtam eddig. Kíváncsi vagyok: vati-e jogalapja az efféle dézsmálásnak, merthogy ezt az irreálisan borsos díjat egyébként nem tudom titulálni. . . Felkerestük ez ügyben a Kecskeméti Fodrász Szövetkezet elnökét, Hegedűs Istvánt, aki a következőket válaszolta: Megértem én a bácsi logikáját, mert a történtek után valóban kikalkulálható a csaknem félezer forintos órabér, ami azonban csak elvi jelentőségű. Részint azért.'mert ötpercenként nem fogad mindig egyformán idős és gyéé hajú vendégeket a fodrász, másrészt a díjazásunkat nem a művelet ideje, hanem az elvégzendő munka jellege határozza meg. A hivatalos tarifánk szerint a sima férfihajvágásért 40 forintot keli fizetni. S akkor is ennyi az összeg, ha a vendégnek dúsak a fürtjei, esetleg túlságosan göndörök, s az ollózása-fésűié se akár fél órát is igénybe vesz, mikorra a kívánatos hosszúságú és formájú lesz a frizura. Persze, ha mindez mosással is párosul, illetve a különféle hajszeszek Jelhasználásával, akkor természetesen emeltebb összegű a díj. _ Végül is azt üzenem kedves vendégünknek: munkatársnőnk pontosan számlázott, s a jövőben is készséggel állunk rendelkezésére a szolgáltatásainkkal. Gyakoribb ellenőrzést! Sokszor vásárolok háztartási tüzelőolajat az Áfor egyik-másik üzemanyagtöltő állomásán, ahol az olajhoz mindig kapok adalékanyagot is, ami az égési hatékonyságot fokozza. Szőkébb lakóhelyemen, Tiszakécskén azonban nem mindig van ilyen szerencsém, ugyanis a benzinkút személyzetének csak egy része hajlandó ezt-a „kegyet gyakorolni”, a többiek egyszerűen, megtagadják az égést segítő áru kiadását. Az utóbbi esetben becsapottnak érzem magam. Jó lenne — s ezt mindazok nevében mondom, akik hasonlóan pórul jártak már —, ha pontos választ adna valaki arra vonatkozóan: jár-e kötelezően az' említett tüzelőolajhoz az adalékanyag, vagy sem? Meg, persze, az is érdekelne: ha a két áru csak együtt adható el, akkor egyesek miért szeghetik meg ismételten a szabályt? Illetékeseknek gyakoribb ellenőrzést kellene tartaniuk a szóban forgó kécskei benzinkútnál, ahol igencsak hátrányosan megkülönböztetik a kannányi olajért érkezőket, akiket csak hosszas várakozásuk után, a sorra begördülő jármüvek tankolását követően szolgálnak ki... Tiszakécskci lakos (név és cirn a szerkesztőségben) VÁLASZ CIKKÜNKRE A Volán idejében tájékoztatott December 29-ei lapszámunkban írtuk meg a kecskeméti Farkas Gábor panaszát: helyi buszbérlettel rendelkezik, amelyet úgy tekint, mint egy szerződést arra vonatkozóan, hogy a Volán ismert vonalain bármikor utazzon, amire azonban nem volt lehetősége a karácsonyt követő és a szilveszterig tartó napokban, amikor ritkítottan közlekedett például a 2-es és a 13-as járat. Olvasónk megkérdezte: nem szerződésszegés ez? Éheznek az állatok! Cikkünkre az alábbiakat válaszolta a Kunság Volán igazgatóhelyettese, Friedrich József és személyforgalmi osztályvezetője, dr. Torna László: Vállalatunk a Petőfi Népe 1990. december 19-ei számában tájékoztatta az utazóközönséget a karácsonyi ünnepi forgalomról, valamint arról is, hogy december 27-én, 28- án és 29-én üzemkezdettől 8 óráig és 13-tól 18 óráig munkanapi, 8-tól 13 óráig, s 18 óra után pedig munkaszüneti menetrend szerint járnak a buszok Kecskeméten. Ha sonlóan ritkított járatokkal tartottuk fenn a helyi buszközlekedést más évek ezen utolsó napjaiban is, amikor sokkal kevesebb ember utazik, mint máskor. E korlátozás indokoltságát alátámasztják tapasztalataink,'miszerint a ritkábban közlekedő kocsikban is voltak szabad férőhelyek. Az előzőek bizonyítják: az év végi módosított Iwlvi buszközlekedési rendünket illetően részünkről nem történt szerződésszegés. Nem mindennapi tartalmú bejelentés érkezett a minap lapunkhoz. A levél írója arról számol be, hogy a megyeszékhely-külterületéhez tartozó Belső-Ballószögegyik tanyájában — valahol a kiskőrösi út mentén -csontig soványodott szarvasmarhák várják a véget, minthogy régóta éheznek. A közlés szerint egy magatehetetlen. idős asszony a tulajdonos, aki már képtelen a szükséges takarmányról gondoskodni, s a teheneket-borjakat ellátni. Vannak ugyan a néninek hozzátartozói, akik azonban közönyösen szemlélik az állatok éhezését, mert ha elpusztulnak. reményeik szerint a biztosító 40 ezer forintot fizet majd darabjáért. Olvasónk, aki állatbarát, feltehetően járt a helyszínen, hiszen igy fogalmaz: „szívszorító a legyengült állatok látványa”. Nos, ha ezen információk megfelelnek a valóságnak, akkor azonnali közbeavatkozás indokolt a haszonállatok megmentésének érdekében. Egyfelől a szabálysértési kódexbe ütköző cselekményekről van szó, ha az Kimeríti az-állatkínzás kritériumát. Másrészt biztosítási csalást sejtet a dolog, ha valakik arra spekulálnak: nagy pénzt vehetnek fel a pénzintézettől a tudatosan elpusztított jószágok után. Mi e történet közzétételével egyidejűleg javasoljuk a kecskeméti polgármesteri hivatalnak, hogy mielőbb rendeljen el vizsgálatot, és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ez utóbbiakról, illetve a fejleményekről szándékunk ván olvasóinkat tájékoztatni a jövő heti Sajtóposta rovatunkban. ÜZENJÜK „Aggódó 45 eves asszony” jeligére: Amint a szerkesztőségünkhöz érkezett leveléből kiderül, az Ön és férje munkaviszonyát váratlanul megszüntette a közös munkáltatójuk, arra hivatkozással, hogy az üzlet, ahol dolgoztak, nem működöt) gazdaságosan. Ha az intézkedést „derült égből villámcsapás”-nak niinősítik, megértjük. ám 5z meglepő, amennyiben fogalmuk sem volt, a hatékonyság és jövedelmezőség nélküli tevékenységükről. Egyébként e felmondás megfelel a munka törvénykönyve előírásainak, amelyek lényege: a felmondási idő 15 nap és hat hónap között határozandó meg, a munkaviszonyban töltött időtartamtól függően és a kollektív szerződésben foglaltak szerint. Erre az időre átlagkereset illeti meg a munkavállalót. Ha Önök nem találnak a képzettségi szintjüknek, gyakorlatuknak és egészségi állapotuknak megfelelő áj munkakört, s ennek érdekében a területileg illetékes munkaerőközvetítő szervhez is hiába fordultak, igényelhetik a munkanélküli-segély folyósítását. Ez ügyben további felvilágosítást a megyei munkaügyi hivataltól kérjenek, amelynek címe: 6000 Kecskemét, Május 1. tér 3. Fekete Istvánnak, Kecskemétre: Mivel a dolgozót munkaviszony keretében foglalkoztató magánszemély munkáltatónak minősül, következésképpen rá is vonatkoznak a munka törvénykönyvének előírásai. Ezek többi között kimondják: a dolgozónak minden, munkaviszonyban eltöltött naptári évben 15 nap alap-, valamint a munkaviszonyban töltött háromevenként 1 nap pót-, de évente legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár. E szabadságát az esedékesség évében, ám legkésőbb a tárgyévet követő március 31-éig, vagy az akadályoztatás utáni 30 napon belül kell kiadni. Ha az Ön munkaadója, az egyik ipari vállalkozó nem az emlitettek értelmében biztosított Ön részére szabadságot, amelyre az átlagkeresetét kell megkapnia, akkor valószínűsíthető a jogsértés ténye. Ezzel kapcsolatosan helyesen teszi, ha a helyi ipartestület vezetőihez fordul közbenjárásért, intézkedésért. A történteket indokolt eset'ben közölje a helyi ügyészséggel, amely nemcsak tanácsot adhat, de törvényességi eljárást is indíthat. Gubán Károlynénak, Akasztóra és Nagynénak, kiskunmajsára: Alighanem igazuk van, amikor diszkriminatívnak minősitik azt a társadalombiztosítási rendeletet, miszerint a 20 éves koráig a dolgozók általános vagy középiskolájának ifjúsági, fiatalkorú tagozatán tanuló gyermek akkor is kap családi pótlékot, ha bizonyos keresettél rendelkezik, ám ugyanez az anyagi juttatás már egyáltalán nem illeti meg azt a 16 évnél idősebb fiatalt, aki az említett intézmények esti tagozatán tanul, s nincs állásban! Noha feltehetően a fedezet szűkösségéből kiindulva hozta meg e döntését a kormányzat, a családok egyre romló anyagi helyzetére tekintettel mindenképpen indokolt volna, hogy méltányosságból legalább a rászoruló szülő igényelhessen ilyen ellátást. ha a háztartásában lévő kiskorú, illetve 20 évnél fiatalabb lánya vagy fia esti tagozaton középiskolás. Amig ezen intézkedés nem születik meg, javasoljuk Önöknek, hogy a tanuló gyermekeik eltartására hivatkozva a helyi önkormányzatoktól kérjenek kéthavonként — ezt lehetővé teszi a vonatkozó jogszabály — rendkívüli segélyt. „Háromgyermekes család” jeligére, Bácsalmásra: Ha az Önök jelenlegi lakása kisebb méretű, mirlt amennyire jogosultak a családi létszámukra tekintettel s a hatályos lakásügyi jogszabály szerint, akkor a minimum 12 négyzetméter alapterületű szoba építéséhez, vagyis az otthonuk ilyetén bővítéséhez — az egyéb feltételek megléte esetén —- felvehetnek OTP-hitelt, amely csökkenthető a harmadik gyermekük utáni szociálpolitikai támogatással. További részletekről és a konkrétabb tudnivalókról az említett pénzintézet helyi fiókjánál kérjenek felvilágosítást. Laki Gáborncnak, Soltra: A téeszalkalmazottra is a munka törvénykönyvében előírtak vonatkoznak. Ebből következően, ha az Ön férje, aki szintén közös gazdaságban keresi a kenyerét, betegsége miatt nem tudta kivenni az elmúlt év utolsó hónapjában a még fennmaradó 15 nap szabadságát, arra jogosult akkor, tehát az idén is, amikor őt az orvos keresőképessé nyilvánította. Ha ezzel kapcsolatosan vita kerekedne a cégnél, kérje az elnök vizsgálatát-intézkedését, s amennyiben azzal sem elégedett, forduljon segítségért a szövetkezeti munkaügyi döntőbizottsághoz, amely tárgyalás keretében határozhat a jogos igény-, ről, s annak kötelező teljesítéséről. Menyhárt Juditnak, Kiskunhalasra: A farsangi időszak január 6-án, vízkereszt napján kezdődik meg. s hamvazószerdáig, vagyis február 13-áig tart. E néhány héten belül a fiatalok, az idősek, valamint a különféle foglalkozási rétegek megrendezik a szokásos vigasságukat, amelyek a gyakorlat szerint még február végéig is sorra kerülhetnek. Érdekességként elmondjuk: az álarcosbohókás táncmulatságok a XV. század óta elterjedtek a magyar földön, melynek falvai többségében-az emberek még ma is ápolják a farsangi hagyományokat. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 Kényszerből lett vállalkozók
