Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Bioklinika Budapesten Bioklinika kezdte meg műkö­dését Budapesten, ahol járóbe­teg-rendelés formájában termé­szetgyógyászati és természetes gyógymódokat alkalmaznak. Vezérelvük a komplexitás, így a talpmasszázstól az akupunktú­rán át, a bioenergiás kezelésen keresztül a gyógytermékck áru­sításáig szinte mindennel foglal­koznak. Kiegészítésként még gyógymasszázs és biokozmetika is igénybe vehető. (MTI-fotó) 1. A tenyér reflexzónái a be­tegségnek megfelelően kilengés­re kényszerítik az ingát. 2. Dr. Vo Mong Lan vietnami doktornő a moxás akupunktúrát alkalmazza. 3. Staniszlaw Kajtek lengyel bioenergetikus „kezelésének” egy mozzanata. 4. Dcvecseri József természet­­gyógyász inga segítségével hatá­rozza meg a betegséget. Megelőző célú AIDS-tesztet dolgozott ki a Ko­­márom-Esztergom Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás egészségügyi osztálya. A ta­tabányai székhelyű intézménynek a 30 kérdésből álló és számítógéppel szinte pillanatok alatt kiértékelhető programmal az volt a célja, hogy megállítsa, illetve csökkentse a korunk pestisének is nevezett betegség terjedését. A teszt a 13 és 50 év közötti jelentkezők szexuá­lis életére, gyógyszerfogyasztásra és immunrend­szerére vonatkozó kérdéseket tesz fel. Őszinte vá­laszok esetén nagy valószínűséggel kimutatható, hogy kit veszélyeztet a betegség, s hogy kinek AIDS-megelőző teszt ajánlatos önmaga és környezete érdekében mi­előbb megvizsgáltatnia magát. A teszt természete­sen önkéntes és személytelen, de a kérdőívre írt jelige vagy más azonosító jel alapján a jelentkező visszajelzést kaphat a Köjál szakembereitől. A felmérést egyelőre három-négyezer személy esetében végzik el, de a későbbiekben — ezen tapasztalatokat figyelembe véve — a megyei Vö­röskereszt és az egészségügyi hálózat segítségével a vizsgálatot kiterjesztik a középiskolákra és a munkahelyekre. (MTI) A MEGYESZÉKHELYEN FEBRUÁRBAN DÖNTENEK Mennyi lesz a helyi autóbusz viteldíja? Az 1990. évi 87. törvény — a Magyar Közlöny 121. számában található — a többi között elrendeli: „A menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés díjá­nak hatósági ármegállapítója a telepü­lés önkormányzatának képviselő-testü­­lete.” Ebből következik, hogy Kecske­méten a megyeszékhely önkormányzati testületének kell eldöntenie — figye­lembe véve a Kunság Volán mint üze­meltető javaslatait, s természetesen a gázolaj, az alkatrész, valamint a javítá­si költség emelkedését —, mennyiért utazhatnak a munkahelyre, az iskolába a helybeliek, illetve azok, akik ezt a közlekedési eszközt igénybe veszik. Miért érdekes ennyire? A helyi uta­zás nem kizárólag gazdasági, hanem hangulati, vagy ha úgy tetszik, politikai kérdés is. Különösen az Kecskeméten, ahol a napi utasszám eddig meghaladta a százezret, tehát sem a Kunság Volán Vállalatnak, sem az utasoknak nem mindegy, mennyit fizetnek, illetve mennyit kapnak egy-egy rövidebb vagy hosszabb utazásért. (Ezt azért is szük­séges hangsúlyozni, mert tudni kell: a közlekedési vállalat nyereségérdekeit, s ha már meghozták ezt a felemás dön­tést, a vállalat érdekeit is figyelembe kell venni.) A napokban egyeztető tárgyalás ke­retében a városi önkormányzat és a Kunság Volán képviselői megbeszélést folytattak a sok embert érintő kérdés­ről. A városi önkormányzat képviselő­je arra kérte a Kunság Volánt, hogy javaslataikat pontosan kidolgozva adja át az önkormányzat építési bizottságá­nak, amely azt megvitatva, a képviselő­­testület elé terjeszti. Az építési bizott­ság feltehetően január 17-én, míg a képviselő-testület február elején foglal­kozik a kérdéssel. A már említett tár­gyaláson három, országosan kidolgo­zott koncepció szerepelt, amelyek kö­zül, úgy tűnik, egy az elfogadható, amely lehetővé teszi az üzemeltető mi­nimális nyereségét, ugyanakkor az ed­diginél 75 százalékkal magasabbra ja­vasolja viteldíj árának felemelését. (Kecskemét esetében, ha ezt az önkor­mányzat képviselő-testülete elfogadja, a jelenlegi 8 forintról 14 forintra emel­kedik a vonaljegy ára.) Mint fentebb említettük, a viteldíj megállapítása az önkormányzat képvi­selő-testületének kezében van, s akár úgy is dönthet, hogy nem emeli fel a helyi közlekedés viteldíját. Ebben az esetben — az üzemeltetéshez, a mini­mális nyereséghez hiányzó összeget — az önkormányzatnak kell kifizetnie. Nagyon elején vagyunk a döntés előké­szítésének, de a végső szót — a viteldíj pontos összegének megállapítását — mielőbb ki kell mondani, ugyanis men­nél tovább halasztják, annál magasabb lesz a Kunság Volán helyi autóbusz­közlekedésének finanszírozási hiánya, amelyet ugyancsak az önkormányzat­nak kell állnia. A képviselő-testület felelőssége tehát nagy, hiszen nem kevesebb, mint napi százezer utazás áráról kell a közönség és a Kunság Volán megelégedésére döntenie. Gémes Gábor Kormánygépet vásárol a Külügyminisztérium? Jeszenszky Géza külügyminiszter elégedetten nyi­latkozott arról a 12 személyes Falcon—900 típusú repülőgépről, amelyet teheráni útjának lebonyolításá­ra bocsátott a magyar kormány rendelkezésére egy francia cég. Bessenyei Zoltán, a Külügyminisztérium protokoll­főnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy a gépet ki­próbálásra kapta kölcsön a tárca, s az iráni út teljes költségét a gyártó fedezte annak reményében, hogy a magyar kormány megvásárolja majd a gépet. A tárca egyébként más ajánlatot is kapott nyugati repülőgép­gyártó cégektől. Annyi bizonyos, hogy ha a Malévtől bérelt volna a minisztérium különgépet a teheráni út­hoz, az 4 millió forintba került volna, a 12 személyes francia géppel viszont egy ilyen út 1 millió forintból ki­jön. A Falcon—900-as utazási sebessége 920 kilométer, ami megegyezik a TU-gépekével, ám a francia gép le­szállás nélkül 7200 kilométer megtételére képes, azaz akár az óceánt is átrepüli, míg a TU-gépek a maguk 4200 kilométeres repülési távolságával erre képtelenek. A protokollfőnök azt is elmondta, hogy a tárca az állami vezetők utaztatására az elmúlt évben mintegy 30-35 millió forintot költött, s az idén tovább emel­kednek az ilyen célú kiadások. Ezért került szóba egy kisgép megvásárlása, amely mintegy 15 millió dollár­ba kerül, de az összeg kifizetésére talán sikerül kor­mányhiteihez jutni. Termelői szempontból nem indokolt a tej árának emelése Csaknem 200 aláírással látták el a hódmezővásárhelyi gazdák azt a levelet, amelyet Nagy Ferenc József földművelésügyi minisz­ternek küldtek és amelyben a tejtermelők panaszát, nehéz helyzetét és a megoldásra tett javaslatokat írták le. Az erre vonatkozó megállapodás azon a tanácskozáson született, amelyet Hódmező­vásárhelyen szerdán szervezett a helyi önkormányzat. A panaszra az ad okot, ho§y az ország egyik, központi támoga­tásokkal leginkább élő megyéjében, Csongrád megyében, a tejter­melés jelenleg csaknem kétszerese a fogyasztásnak, s a forgalmazás körüli zavarok elsősorban a termelőket sújtják. Az indulatokat a szerződésbontó tejipari körlevél is fűtötte. A termelők mégis abban a reményben gyűltek össze, hogy prob­lémáikra mielőbb megoldást találnak. Ilyen lehetőségeket javasolt Bagi Ádám, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgató­ja is. A többi között indítványozta, hogy a minisztérium részesítse a megyei tejipari vállalatot külön elbírálásban, tekintettel a megyé­ben kialakult válságos helyzetre. Utasítsa ugyanakkor a vállalatot, hogy az 1990-ben megtermelt tej 80 százalékát hatósági áron vásárolja fel és fizesse ki. A termelők ezzel együtt vállalják a tejtermelés 10 százalékos csökkentését. Az Agrárkamara vélemé­nyét tolmácsolva az igazgató egyúttal annak is hangot adott, hogy ne emeljék 37 százalékkal a tej árát, mert az szakmailag nem indokolt, és ne exportálják nagy veszteséggel, inkább olcsóbb áron juttassák a rászorulóknak. (MTI) Szülői felügyelő bizottságot az iskola fölé?___________ Nem csendesülnek Jánoshalmán az önkormányzat ülései. A legutóbbi ta­nácskozás egyetlen fő napirendi pontja a Szervezeti és Működési Szabályzat meg­alkotása lett volna, azonban ez csak öt óra múltán, valamikor az éjszakába nyúlva kerülhetett a testület elé. A beje­lentések sora s a nyomukban kibontako­zó, helyenként terméketlen, nemegyszer a személyeskedésig fajuló vita rengeteg időt, energiát emésztett fel. A hivatalos bejelentéseket követően egy helyi lakos, Bánó Gábor kért és ka­pott szót a testülettől, aki a jánoshalmi szülők nevében egy kérelmet nyújtott át a polgármesternek 44 aláírással. A kére­lem — mint azt a szóbeli bejelentést tevő szülőtől megtudhattuk — egy korábbi, a kisváros életét felkavaró botrányos eset máig nem csendesülő hullámainak követ­kezménye. 1990. november 8-án a déli órákban a helyi általános iskola udvarán két fiatal­korú éles szerszámokkal összekaszabolt néhány kisdiákot. A két elkövető az isko­la úgynevezett ifjúsági tagozatának tanu­lója, így — bár általában másik épület­ben tartózkodnak —* akadály nélkül jut­hattak az udvaron várakozó gyerekek közé, ahol az iskolaigazgató szerint négy, a szülők szerint egy pedagógus tartózko­dott. Az eset érthetően nagy felháboro­dást és rémületet okozott a szülők s a városka lakóinak körében is. November 29-ei ülésén a képviselő­­testület is foglalkozott a történtekkel, amennyiben Kosziba Ferenc (SZDSZ) képviselő levélben fordult a polgármes­terhez, kérjen tájékoztatást az iskola igazgatójától, hogyan fordulhatott mind­ez elő, kit terhel mulasztás, milyen intéz­kedésekkel próbálják a hasonló eseteket megelőzni a jövőben. Karsai Péter, az iskola igazgatója le­vélben válaszolt a polgármesternek a fel­tett kérdésekre, s ez a leválváltás a helyi lapban, a Hunya.di Népében is megjelent. Most Bánó Gábortól megtudhattuk: a válasz nem elégítette ki a szülők egy ré­szét. továbbra sem látják megnyugtató­nak gyermekeik biztonságát, ezért került sor az aláírásgyűjtésre s a kérelem megfo­galmazására. A 44 aláiró a következőkhöz kéri a polgármester, Szukái Lajos hozzájárulá­sát: Létesüljön a szülőkből egy öttagú fel­ügyelő bizottság. „Joga legyen az általá­nos iskola munkájának ellenőrzése, nem szakmai, morális felügyeletet gyakorolni. Ezen felügyelő bizottság kizárólagosan a polgármester úr személyes felügyelete mel­lett működne és csak önnek lenne köteles beszámolni" — írják a kérelmezők. Nem kis zavart okozott a testület tagja­inak körében a felvetés. Szakái Lajos pol­gármester, miután aláírásával igazolta, hogy átvette a levelet, először is azt kérte a képviselőktől, döntsenek arról, igény­lik-e, hogy a már egyszer feltett kérdések­re az iskola igazgatója ismételten vála­szoljon. A testület tíz igennel, három nemmel és négy tartózkodással szavazott. A vita során elkerülhetetlenül vádak érték az igazgatót és a nevelőtestületet, amelyek ellen G er hát László (MDF) kép­viselő, az iskola nevelője szót is emelt, mondván, a távollétükben nem tartja he­lyénvalónak szabadon engedni a szemé­lyeskedést. A bizottság létrehozása mel­lett nyíltan két képviselő, Zámbó László (KDNP) és Kasziba Ferenc (SZDSZ) ér­velt, a többi képviselő, megértve a szülők aggodalmát, többnyire megkérdőjelezte, hogy ez lenne a módja a rendcsinálásnak. Szakái Lajos így a jogi bizottsághoz fordult, vitassa meg a kérdést, és hozzon állásfoglalást, van-e joga a polgármester­nek, s ha igen, milyen módszerekkel lét­rehozni egy iljyen felügyelő bizottságot. A döntés ilyetén elnapolása után a szik­­netben megkérdeztem Gerhát László (MDF) képviselőt úgy is, mint pedagó­gust, mi a véleménye a beadványról. — Minden munkaterületen lehetne ke­resni alkalmatlan szakembereket. Az or­vosok között, a vállalatoknál vagy a pol­gármesteri hivatalban is. Nincs az a 70- 80 fős tantestület, ahol ne akadna egy-két problémás nevelő. Itt most véleményem szerint másról van szó. Régi sérelmeket, személyi ellentéteket, pártharcokat vélek felfedezni ebben a hangulatkeltésben vagy uszításban, ami itt folyik. Hozzáté­ve, hogy a szülők aggodalmát és félelmét — az időközben országosan elterjedt sá­tánista fenyegetéseket is figyelembe véve —- megértem. De nem lenne szabad ezt a félelmet most az előbb jelzett ellentétek­ből fakadóan meglovagolni. Mert itt az történik. Hajós Terézia Változik a közel-keleti utazási program Nagy a bizonytalanság a hazai utazási irodáknál a Közel-Keleten kialakult háborús veszély miatt. Már szinte minden, januárra és februárra tervezett izraeli utat le­mondtak, s ma még semmi bizo­nyosat nem tudnak mondani a tu­ristáknak arról sem, hogy mi lesz a következő hónapokban. Az, hogy el tudják-e indítani a csopor­tokat márciusban vagy sem, csak néhány nappal az indulás előtt dől el. A háború lehetősége és a terro­rista támadások veszélye sok turis­tát attól is elriasztott, hogy Egyip­tomba és az Egyesült Arab Emirá­tusokba látogasson; a már koráb­ban lefoglalt körutazások és üdü­lések jelentős részét is visszamond­ták. Tovább nehezíti a helyzetet,, hogy a Malév-járatok indulása is kérdéses. A legnagyobb utazási irodában, az Ibusznál a lemondott progra­mok helyett mindenkinek felaján­lanak egy másik, hasonló színvo­nalú és árú utat. Amennyiben ez nem felel meg ügyfeleiknek, akkor visszaadják a befizetett pénzt. A Pegazüs Toursnál az idei év első felében egyáltalán nem indítanak az Öböl térségébe csoportokat. Azt tervezik, hogy ha addigra elmúlik a háborús veszély — már­ciusban, az Utazás 91 kiállításon teszik közzé közel-keleti kínálatai­kat. Az OTP-Penta Toursnál és az Expressnél óvatosak voltak: az év első felére lekötött arab útjaikat már a múlt év végén lemondták. Az Express tavasztól, a Pegazus pedig csak a nyár közepétől terve­zi, hogy újra csoportokat indít Kö­zel-Keletre. (MTI) Nem fog késni a magyar Suzuki Az első Suzuki gépkocsi 1992 októberében gördül le a gyártószalagról az esztergomi össze­szerelő üzemben — jelentette ki az MTI mun­katársának szerdán Lepsényi István, az Autó­konszern Rt., elnök vezérigazgatója, cáfolva az Aszahi Simbun című japán lap értesülését, mi­szerint késésben vannak a magyarországi Suzu­­ki-gyár létrehozói, s így a tervezettnél egy évvel később, csak 1993-ban kezdik meg az autó­összeszerelést. Az Autókonszernnél úgy tudják, hogy a ja­pán lap értesülésével ellentétben mindkét rész­ről a terveknek megfelelően folyik az előkészí­tés. Az esztergomi gyár kivitelezésére megkö­tötték a szerződést, a fővállalkozó Vegyépszer Rt. a tereprendezés után hamarosan hozzálát az alapozáshoz, várhatóan január utolsó napja­iban elhelyezik a gyár alapkövét. Az Autókon­szern és a Suzuki megállapodása szerint Japán­ban is a tervezett ütemben folynak az előkészü­letek: a gépekre, a különböző technikai rend­szerekre kiadták a megrendelést, folyamatban van a számítástechnikai rendszer kidolgozása. A leendő vegyes vállalat létrehozása valóban késik, ennek oka azonban elsősorban az, hogy az egyik alapító, a Nemzetközi Pénzügyi Társa­ságnak (1FC) belső szabályozása szerint eleget kell tennie számos adminisztratív kötelezettség­nek. Ez azonban nem akadályozza a munka megkezdését, hiszen például az Autókonszern és a Vegyépszer Rt. közötti fővállalkozói szer­ződést vegyes vállalat hiányában a C. ltoh ke­reskedőház és a Suzuki képviselői ellenjegyez­ték. Egyelőre tehát semmi akadálya nincs annak, hogy az eredeti terveknek megfelelően, már a beruházás teljes elkészülte előtt, 1992 nyarán megkezdődjön a próbaüzem, októberben pedig elkészülnek az első magyarországi Suzuki­­gépkocsik — fejezte be nyilatkozatát Lepsényi István. JÁNOSHALMI KÉRELEM A POLGÁRMESTERHEZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom