Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

6 • PETŐFI NÉPE I 1991. január 12. KALENDÁRIUM Január 12—18. JELES NAPOK Farsang: Vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart, lármával, ze­nével, sok vidámsággal. A szoká­sok, hiedelmek zöme farsangvasár­naphoz, farsanghétfőhöz és húsha­­gyókeddhez kötődik. A „farsang” bajor-osztrák jövevényszó: a „vas­­chang”-ból származik, magyaror­szági kialakulása a középkorra te­hető; egyaránt ünnepelték városon és falun. A királyi udvar karnevál­jai, a polgárság jelmezbáljai, a fal­vak jelmezes-álarcos alakoskodása várva-várt téli program volt idős­nek, fiatalnak egyaránt. A farsangi alakoskodás leglátványosabb élő szokása a mohácsi busójárás. A délszlávok csoportos jelmezes felvonulásán fából faragott álar­cokban vonultak végig a városon, viselkedésük rituálisan szabályo­zott. Régen busóálarcot csak fel­nőtt, nős férfiak ölthettek, a legé­nyek másfajta álarcot viseltek. A magyar falvak álarcos jelmezei között a busók állatfiguráin túl más maszkok is megjelentek (be­tyár, cigány, menyasszony, öreg), álarcuk alkalmi rongyokból, papír­ból, ruhából készült, míg a busóké fából. Nyugat-Dunántúlon farsan­gi lakodalmas játékok jelentették a látványosságot, amit rendszerint rönkhúzással kötöttek össze. (Rönkhúzás; a férfiak jó nagy fát döntöttek ki, s ezt húzatták végig a falun a legényekből, lányokból álló párokkal. A jelmezes felvonulásban álmenyasszonyok, álvőlegények és a násznép (cigányok, bohócok stb.) kísérték a rönkhúzókat. A rönkhú­zást (tuskóhúzást) olyankor rende­zik, amikor a községben abban az esztendőben nem volt lakodalom. Az ország egyes falvaiban húsha­­gyókedden a pártában maradt lá­nyokkal tüsköt házattak. Szokás volt a lányok, asszonyok külön far­sangolása is. A palócok farsangva­sárnap előtti vasárnap tartották meg a ..lányok vasárnapját". Vasár­nap. ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni, este táncmulatsággal fejezték be a na­pot. Az asszonyok is külön farsan­goltak, férfiruhát öltöttek, vagy más jelmezben szórakoztak mind­addig, amíg az ördög (valamelyik férj) meg nem jelent az asszonyok között és egyet el nem ragadott kö­zülük. Eszak-Magyarországon szo­kás, hogy a maskarába öltözött nők bejárják a falut, a férfiakat jég­csappal „megborotválják”, este „macskabálat" tartanak. A farsang gondolatköre elsősor­ban a házasság témája körül for­gott. Azokat a lányokat, akik pár­tában maradtak, farsang végén szo­kás volt kicsúfolni. Szatmárban húshagyókedden a pártában ma­radt lányok ablaka alatt pléhdara­­bokat ütögettek a fiúk és bekiabál­ták az ablakon: „Húshagyó! / Itt maradt az eladó / Akinek van nagy lyánya / Hajtsa ki a gulyára. A far­sang idejére eső húshagyókedden szokásos volt a farsang-, ill. a télte­metés. A farsanghoz kapcsolódó szólá­saink: Farsangon kívül is esik le­ányvásár [Farsang után is elkel a jó lány] * Rövid farsangnak hosszú a böjtje [Minden farsangnak van egy böjtje = minden élvezetért meg kell szenvedni = pazarlásnak elszegé­nyedés a vége]. NEVNAPTÁR /. 12. (szombat): ÁRKÁD: A görögből latinosított Arcadius név rövidülése. Jelentése Árkádiá­ból való férfi. * ERNŐ: magyar nyelvújítási alkotás, a régi Erneszt utónévből. Ez az ófelnémet Ernust (mai német Ernst) átvétele, jelenté­se komoly, határozott. ER­­NESZTA: Á német Ernest férfinév nőiesítése * Köszöntjük a névnap­jukat most ünneplő Árkos, Bors, Cé­zár, Cézerina, Elek, Ernesztina, Gujdó, Kaplony, Karion, Rajnáid nevű olvasóinkat is! I. 13. (vasárnap): VERONIKA: Többféle származtatása van. 1, gö­rög Pherenié, macedón Bereniké la­tinos formája, győzelmet hozót je­lent. 2. A latin verus (igaz) mellék­név és a görög ikon (kép) szóössze­tételéből. A biblia megörökített egy kendőjéről híressé lett Veronikát. (Krisztus a Golgota felé vezető úton roskadozva és verejtékezve vonszolta a keresztet, amelyre utá­na felfeszítették. Út közben egy egyszerű nő Krisztushoz lépett és kendőjét átnyújtotta neki. Krisztus megtörölte vele verejtékező arcát, a legenda szerint arca nyoma meg­maradt a kendőn. Erről a kendőről kapta Veronika — igaz kép — ne­vét. Veronikát évszázadokon át a varrónők védőszentjeként is tisztel­ték. A Veronikákat köszöntsük Washingtonja filifere pálmával! (A pálma fonalas, cérnaszerű levélszé­lei sokunknak a varrást juttatják eszünkbe.) * CSONGOR: Régi magyar személynévből ered, Ka­zinczy és Vörösmarty újította fel. Török eredetű, jelentése vadászma­dár. * HILÁR1US: A latin Hilari­us névből, jelentése derűs, vidám, jókedvű. * Köszöntjük a névnapju­kat most tartó Benignusz, Gotfrid, Hilmár. Jordán, Judit, Kasztor, Ke­­szö nevű olvasóinkat is! I. 14. (hétfő): BÓDOG: A régi magyar Bódog személynévből, ez pedig a boldog szó régebbi bódog alakjából származik. A szó régeb­ben gazdagot is jelentett. * FÉLIX: A latin Felix névből ered, jelentése boldog. * Köszöntjük a névnapjukat most tartó Amon, Amos, Bálint, Edömér, Hiláriusz, Iliárion, Larion, Malakiás, Oresz­­tész, Orion, Uriás, Uriel, Uros, Vi­dor nevű olvasóinkat is! I. 15. (kedd): LÓRÁNT: A ger­mán Roland névből keletkezett, elemeinek jelentése: dicsőség + - merész, szabadon fordítva vakme­rőségével dicsőséget szerzett har­cos. MÓR: A Móric rövidülésé­ből származik, jelentése szerecsen. * Köszöntjük a névnapjukat most tartó Alfréd, Aurél, Gujdó, lmbert, Klarissza, Kolos, Lóránd, Mike, Mikeás, Móric, Pál, Sándor, Szig­frid, Vitus nevű olvasóinkat is! I. 16. (szerda): STEFÁNIA: A latin Stephanus (magyarul Ist­ván) férfinév női párja: * MAR­CELL: A latin Marcellus család­névből ered, ez pedig a Marcus to­vábbképzése. Jelentése határerdő­nek, határvidéknek a védője. * Köszöntjük névnapjukat most tartó Ahmed, Benkö, Dániel, Godó, Got­frid, Gusztáv, Henrik, Hiláriusz, Nonorátusz, Honoriusz, Illés, Izi­dor, Sámuel, Szidor nevű olvasóin­kat is! I. 17. (csütörtök): ANTÓNIA: Az Antonius (magyarul Antal) név latinos nőiesítése. * ANTAL: A római Antonius nemzetségnév rövidüléséből, jelentése (vitatott): herceg, fejedelem, elöljáró. * ASZ­­TER: A görög aszter (csillag) szó­ból ered. * ÖROS: Régi magyar személynévből, mely az Orbán csonkított és kicsinyítőképzővel el­látott származéka. Köszöntjük az ünnepeiteket! I. 18. (péntek): PIROSKA: A la­tin Prisca név magyaros olvasatá­ból származik. Jelentése régi, egy­kori, tiszteletreméltó. A név népsze­rűségét Arany János Toldi szerelme remekbe szabott nőalakjának kö­szönheti. Bár Piroska nevének a pi­ros színhez semmi köze, ha virágot veszünk, válasszunk a piros színű­­ékből rózsát, szegfűt, gerberát, cserpes tulipánt, vagy a vörös levelű cserepes dísznövények valamelyi­két! * Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Beatrix, Özséb, Pál nevű olvasóinkat is! Megyénk jelesei ÉVFORDULÓK I. 12. 210 éve született Privigyén Liszkay Alajos pap-tanár. 1797-ben lépett be a kegyesrendiekhez, novi­­tius, majd grammatikatanár. Vá­con bölcseletet tanult, 1808-tól Ka­locsán tanított, majd egy évre visz­­szatért Vácra, 1810—20 között is­mét Kalocsán oktatott, súlyosbodó betegsége miatt 1823-tól Kecske­métre helyezték, ahol 1924-ben el­hunyt. Munkái kéziratban marad­tak fenn. 1858-tól a Magyar Nem­zeti Múzeum kézirattárában. I. 15. 135 éve, Pesten született Rakodczay Pál író, dramaturg. Is­kolai tanulmányainak elvégzése után könyvkereskedő, majd népta­nító, később színész. 1892-ben szín­­társulatot szervezett, amellyel fel­kereste a kisebb erdélyi és magyar­­országi városokat. Ő volt a Shakes­­peare-kultúra apostola a magyar vidéki színpadokon. 1900-tól taní­tott, színészettudományi munkái ekkor születtek. Publikációi közül A színészet a művészetek rendszeré­ben című kötete Kecskeméten jelent meg 1896-ban. Kitűnő Shakespea­­re-színész volt. 1895—1897 között, Kecskeméten, Baján, Zomborban színiigazgatóként is tevékenyke­dett. Katona József élete és költé­szete c. munkája Pozsonyban jelent meg 1891-ben. I. 16. 175 éve Pakson született Jámbor Pál költő. Kalocsán volt kispap. Óbecsén káplán, 1848-tól Jánoshalmán plébános. A 40-es évektől rendszeresen publikált, el­sősorban a Honderűben jelentek meg versei. A szabadságharc alatt a közoktatásügyi minisztériumban dolgozott, Világos után emigrált. Párizsban írásaiból tartotta fenn magát, ill. magyar műveket fordí­tott franciára. Magyarországon publikációt Hiador-ként, Francia­­országban Paul Durivage névvel szignózta. 1859-ben tért haza, He­gyesen segédlelkész, 1861-től or­szággyűlési képviselő, majd a sza­badkai gimnázium igazgatója. 1871-ben lépett ki a rendből. I. 17. 195 éve született Müller Mihály történész-pap. 1818-ban szentelték pappá, majd káplán, 1831-től izsáki helyettes, 1832-től Kiskunfélegyházán plébános, 1852-* tői kanonok Vácott, 1863-tól székesegyházi főesperes, majd olva­sókanonok. Foglalkozott a jászku­nok történetével, eposzt írt erede­tükről. I. 18. 145 éve Nagyboldogasszo­nyon született Veigelsberg Leó újságíró. Ignotusnak, a Nyugat fő­­szerkesztőjének édesapja volt. Or­vosi tanulmányokat folytatott a bé­csi egyetemen, majd hazatérve Kecskemétre jött tanítani. Itt kezdte újságírói tevékenységét: külföldi la­pokba, főként a prágai Politiká-ba küldött politikai és művészeti cik­keket. A kiegyezés után a Neuer Freier Lloyd és a Neues Pester Journal főmunkatársa, 1872-től a Pester Lloyd h. főszerkesztője, 1906-tól főszerkesztője volt. A Bu­dapesti Újságíró Egyesület alelnöki tisztét is betöltötte. EZ TÖRTÉNT MEGYÉNKBEN Január 12. 100 éve a Pest megyei tanács közgyűlésén tárgyalták Kiskunfélegyháza város, Alpár. Új Falu, Tószeg, Kécske községek kérvényét, melyben „a Szolnok—felegyházi vicinális vasút Szolnok —kécskei szakaszának, a kécske—félegyházi szakasz arányában adandó segélyt kérnek. Hosszú vita után a közgyűlés a kérelemnek helyt adott s kimondta határózatilag, hogy az abony—kécskei viciná­lis vasútra megszavazott hatvanezer forintot azon érdekeltségeknek fogják rendelkezésére bocsátani, amely a vasút kiépítését előbb való­sítja meg” — írjg a korabeli lap. Január 16. 50 évvel ezelőtt mutatta be a kecskeméti színház Márai Sándor Kaland című színművét nagy sikerrel. A darabot Szalay Károly cseretársulata állította színre. Január 13. 25 éve volt Buda Ferenc költő élső szerzői estje, amiről így adott hírt az akkori újság: „Kritikusok egybehangzó véleménye szerint az utolsó évtizedben egyetlen elsőkötetes költő sem lépett olyan érlelt, egyéni, sajátos hanggal és biztató felkészültséggel a nyil­vánosság elé, mint Buda Ferenc. A füvek példája című kötetét rövid idő alatt szétkapkodták. A fiatal költő néhány hónapja él Kecskemé­ten”. A Szövosz Kollégiumban rendezett első kecskeméti szerzői est közreműködői voltak: Berek Katalin, a Nemzeti Színház, Fodor Zsóka, a kecskeméti színház művészei és Rácz Kálmán cimbalommű-Azok az ismeretek, melyeket újabban világszerte a fokhagy­mával kapcsolatosan gyűjtöttek, korszakalkotó jelentőségűek. Egy független táplálkozástudományi zsűri 1989-ben az év gyógynövényévé kiáltotta ki a fokhagymát. Kimutattak ugyanis, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasz­tása pozitív hatással van a két legelterjedtebb népbetegség ki­alakulásának megakadályozására: az érelmeszesedés és a ma­gas vérnyomás rizikófaktorát csökkenti. Az erek elmeszesedését azáltal akadályozza meg, hogy a ma­gas koleszterinszintet csökkenti. A koleszterin a vérben zsírok formájában található, s ezt a fokhagyma lebontja, és megaka­dályozza lerakódását, normalizálja a vér szabad áramlását, és ezáltal kizárja a magas vérnyomás létrejöttét is. Még e betegségek kialakulása előtti periódusban, a megelő­zésben is igen fontos szerepet kap a fokhagyma rendszeres fo­gyasztása. Ha már kialakult az erek falainak beszűkülése, azaz a vér­áramlás akadályozva van, az ember ennek kísérőjelenségeként érzi, hogy szédül, a test jelzéseket ad, hogy oda kell figyelni. A szé­dülésen kívül a fülzúgás, feledékenység, hideg kéz és jáb, viszkető végtagok és lábfájás a figyelmeztető jelei c problémának. A fokhagyma lehetővé teszi a vér jobb áramlását, ezáltal csök­kenti a fájdalmakat, illetve meg is akadályozza azok kialakulá­sát. Szagtalan fokhagyma Aki fél a fokhagyma kellemetlen szagától, az beszerezheti a szagtalan fokhagymát, melyet többéves kísérletezés után sike­rült előállítania egy német kutatócsoportnak. Borsod megyé­ben a csokvaományi Hegyhát Szakszövetkezettel kötöttek szerződést, melyben a kutatóorvos a gyártás kizárólagos jogát átadta a szövetkezetnek. Tetszetős üvegekbe helyezik a fok­hagymagerezdeket. A titokzatos páclé, mely elveszi a fokhagy­ma kellemetlen szagát, hétféle természetes fűszernövényből ké­szül. Ennek összetételét hétpecsétes titokként kezelik. A termék iránt máris igen nagy a hazai és a külföldi kereslet. A szagtalan fokhagyma tartalmazza mindazokat a fontos anyagokat, amelyek az egészségre pozitív hatással vannak. Te­hát megakadályozza az idő előtti öregedést, az erek elmeszese­dését, ami által a magas koleszterinszint és a vérnyomás is csök­ken. Ezenkívül a vér folyékonyabbá válik, a már beszűkült ere­ket jobban ellátja oxigénnel, tápanyagokkal és meleggel. Ezál­tal az arterioszklerózis okozta fájdalmak csökkennek vagy tel­jesen megszűnnek. A fokhagyma tablettaformában is kapható a gyógyszertá­rakban. Káposzta — savanyítva A káposztafélék őse a mediterrán tájakon honos vadkáposzta volt. Ebből már régen elkülönültek a nagy változatosságé kullúralakok. A káposztaválto/alok föld feletti részei eltérő módon fejlődnek. A fejes káposzta és a kelkáposzta feje lényegében az első év végén a hajtáscsúcsán kialakuló nagymére­tű rügy. amelyet szorosan egymásra boruló levelek alkotnak. Á bim­bóskel leveleinek hónaljában a ká­posztáiéihoz hasonló, fogyasztásra alkalmas rügyek fejlődnek. A káposzta magas C-vitamin­­tartalmú étel; a magyar konyha kedvelt alapanyaga a savanyított káposzta. Néhány savanyúkáposztából va­ló ételt ajánlunk. Székely káposzta Hozzávalók: I kg savanyú ká­poszta. fél kg sertéscomb vagy la­pocka. 5 dkg zsír. 2 zöldpaprika. 2 paradicsom. 2 dl tejföl, 2 dkg liszt, fokhagyma, só. bors. pirospaprika. A hagymát a zsiradékban gyen­gén megpároljuk, majd rátesszük a kockákra vágott húst, kissé megfut­tatjuk. A tűzről levéve megszórjuk pirospaprikával, sóval, borssal, be­letesszük a fokhagymát. Néhány perc múlva hozzáadjuk a feldara­bolt paradicsomot, zöldpaprikát, és végül a tevétől kicsavart káposztát. H;t szükséges, kevés.vizet teszünk alá. és fedő alatt puhára pároljuk. A tejfölből, a 2 dkg lisztből, kevés vízből álló keverékkel behabarjuk, és még néhány percig forraljuk. A maradék tejfölt tálaláskor adjuk a káposztához. Alföldi töltött káposzta Hozzávalók : másfél kilév savanyú káposzta. 10 káposztalevél, fél kiló darált sertéshús. 10 dkg rizs. 4 sze­let füstölt szalonna, sertésfarok vagy köröm. só. bors. paprika, zsír, liszt. 2 dl tejföl. Először a tölteléket készítjük el. A kevés zsírban megpirított rizst vízzel megfőzzük, összekeverjük a darált hússal, fűszerezzük és becsa­varjuk a káposztalevelekbe. A ká­posztás fazekai vastagon kikenjük zsírral, és megszórjuk paprikás liszttel. Lerakunk egy sor káposz­tát, erre az elkészített tölteléket, be­fedjük káposztával, majd ráhal­mozzuk a lüstöltszalonna-szelele­­ket és a scrlésfarkat, körmöt. A tetejére ismét káposzta kerül. Kb. két óra hosszat főzzük. Azután gyengén behabarjuk, s tejföllel tá­laljuk. A töltött káposzta annál iz- Iciesebb, minél többször melegít­jük. így érdemes fogyasztás előtt egy-két nappal megfőzni. Káposztás sertéscsülök Hozzávalók: 2 nagyobb vagy 4 kisebb csülök kicsontozva. 1 kg sa­vanyú káposzta. I lej vöröshagy­ma. 2 gerezd fokhagyma. 5 dkg sza­lonna. 2 dl tejföl. I dl olaj. 1 ev őka­nál liszt. 1 kiskamíl paradicsompü­ré. só. pirospaprika, kakukkfű. A csülköt megsózzuk, és forrt) olajban pirosra sütjük. A feldara­bolt hagymát olajban üvegesre pá­roljuk. hozzáadjuk a zúzott fok­hagymát. megszórjuk pirospapri­kával. Majd felöntjük vízzel és a paradicsompürével, beletesszük a csülköket, és fedő alatt pároljuk. A szalonnát kiolvasztjuk, hozzáad­juk a kicsavart savanyú káposztát, és ezt is fedő alatt pároljuk. Amikor a csülök már majdnem megpuhult, hozzáadjuk a káposztához, és most már együtt pároljuk. Ráöntjük a liszttel elkevert tejfölt, és meg egy­szer felforraljuk. Káposztás gombóc véres hurkával Hozzávalók: gombócpor. 25 dkg savanyú káposzta. 1 alma. 20 dkg véres hurka. 1-2 dkg zsiradék. A gombócporból 6 gombócot ké­szítünk a használati utasítás sze­rint. A gombócok belsejébe sava­nyú káposztát töltünk. Majd sós vízbe tesszük, és kb. 20 percig főz­zük. Az almát megtisztítjuk, kima­gozzuk. és felszeleteljük. A véres hurkát felkarikázzuk. Az almát és a véres hurkát kevés zsiradékban megsütjük. A gombóccal tálaljuk. Igen ízletes, gyors és olcsó vacsora. G. 1». CILINDER 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 > 13 14 ■ 15 16 17 ■ m 19 20 21 22 23 24 9| 'áiiB 25 26 27 28 29 1 31 9 32 33 34 m 36 37 m 38 39 40 ■ 1 42 fl 43 1 44 45 46 47 4, ■ 49 50 51 52 1 53 54 55 56 57 58 ■ 59 60 61 t V » Sz 62 63 pH 64 9 65 9 L 9 66 67 1 68 69 70 V •> ___ Sz I//.S//N//.S i. h uny János pile kos ver síké jenek első sora (zárt betűk: O, I, E). 13. Kolduló szerzetes. 14. Tokaj kincse. 15. Róma modern város­része. 16. Női név idegen alakja. 17.... Haan; veterán holland labdarúgó. 18. Zavaros hab! 19. A vers második sora (zárt betűk: Y, G). 23. Az USA egyik tagállama. 24. ... asinorum; mentő kérdés (tkp. „szamarak hídja”). 25. Fo­kozatos lázcsökkenés, orvosi szóval. 26. ... tesz; megváltoztat. 28. Vala­mely részével súrolja. 30. Asszonyne­vek végén áll. 31. A távolabbi. 32. Pet­rov irótársa. 34. Cibál. 36. Ha, angolul. 38. Két összeillő cipő. 40. A kén és a germánium vegyjele. 4L Ő és ő. 44. Népvándorlás kori lovas nép. 47. Az asztácium és a nitrogén vegyjele. 49. Indulatszó. 51. Zenei hangok. 53. Er­kölcsi. 55. Ügyetlen borotválkozó gyakran használja. 57. Kölykedző. 59. Város az USA Washington államában (Addy). 61. Kaukázusi nép tagja. 64. Amerigo ...; a szobrászat jeles alakja. 65. Papírra vet. 66. Zsóka. 67. Merre? 68. Szájízesítő cukorka. 69. Német vá­ros Hannovertől délnyugatra. FÜGGŐLEGES. 1. Mirigyhámból kiinduló betegség. 2. Kiváló balettmű­vész (Gábor). 3. A három testőr egyike. 4. Római 55-ös. 5. Japáni őslakó. 6. Néma pasa! 7. Amerikai űrrakétatípus. S. Egykori tis/liszolgu. 9. Zamatos. Itt. Palás állat, tájszóval. 11. Súlyos. 12. Írország fővárosa. 17. ... Rá; egyipto­mi főisten. 18. Kuroszava . . japán filmrendező. 20. ... Minh. 21. Üres lap! 2i Olyan, ami hamuvá vált. 27. Színlelt ünnepélyesség. 29. Falióra ré­sze lehet. 33. Becézett Stefánia. 35. Nö­vény része. 37. Tüzelőanyag. 39. Ra­vaszdiról szóló történet. 42. Kolbásszal vagy füstölt hússal főzött savanyú le­ves. 43. A vers harmadik sora (zárt be­tűk: H, Ö). 45. Régész öröme. 46. Cd a vegyjele. 48. ... Holgersson; Selma Lagerlöf utazó hőse. 50. Kocogás New Yorkban! 52. Cigarettamárka. 54. ... -Oberstein; gyémántcsiszoló-iparáról ismert német város. 56. Építkezésnél ásnak „ilyen” gödröt. 58. Kukorica­­lisztből készített dél-amerikai ital. 60. Fordított kettős betű. 62. Görög népi felszabadító hadsereg volt. 63. Tó a Turáni-alföldön. 67. A versike negye­dik, befejező sora (zárt betűk: A, V, M). 68. Kicsinyítő képző. 69. Udvari­atlan megszólítás. 70. . .. Fair Lady. Schmidt János Beküldendő a vizsz. 1., 19., valamint a függ. 43. és 67. sz. sor. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Halász Istvánné. Rém: Kiss Veronika, Kecskemét; Gyovai Mihály, Baja; Patai László, Pirtó; Járdi Margit, Fülöpszállás. Rekordtermés bernáthegyiből BOMAl)ERR\, AUSZT RÁLIA. A hal hónapos Emily Nye vidáman játszik azzal a 17 bcrnáthegyikölyökkel, „akik" Emily otthonában születtek. A kislány anyja mesterségesen megtermékenyítette kutyáját, Chloét, majd maguk is megle­pődtek, milyen sok kiskutya születik. Ezzel a „rekordterméssel” bekerültek a Guinness-féle Rekordok könyvébe. FÁJ A HÁTA ? Tornázzon! Szinte mindenki találkozott már azzal a kellemetlen érzéssel, hogy fájt a háta. Hosz­­szan tartó ülés, rossz testhelyzetben végzett munka utánjelentkezhetnek háti fájdalmak. A következő — akár munkahelyen is elvé­gezhető gyakorlatok e panaszok leküzdésé­hez nyújtanak segítséget. 1. Üljön egy székre úgy, hogy hátával tá­maszkodjon a szék támlájához. Fejét előre­hajtva keresztezze a karokat a mell előtt, majd nyújtózzon oldalra, és leiét emelje fel. Ismételje a gyakorlatot ötször. 2. Tegye mindkét kezét a térdére. Jobb karját nyújtózkodva emelje magasra, majd engedje le. Ugyanígy nyújtózzon bal karral is. Váltva gyakorolja tízszer. 3. Tegye a kezeket tarkóra, a könyököket húzza hátra. Ebben a tartásban forduljon törzzsel jobbra, majd balra, tízszer. 4. Nyújtva engedje le karjait a test mellé. Először jobbra, majd balra nyújtózzon a töld felé, tízszer. 5. A kezek ismét a tarkón, egyenes háttal dőljön előre, miközben a karokkal a lül mel­lé nyújtózik. Gyakorolja ötször. 6. Végül fűzze össze az ujjait a test előtt, majd emelje karjait magasba, miközben a tenyereket fölfelé fordítja. így nyújtózzon ötször. Cs. N. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom