Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 12. Drágább lesz a tej, a kenyér — minden (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal emelkedik. A távolsági közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmények fennmaradnak. A vasútnál a nagycsaládosok ismét kedvezményt élveznek, ugyanak­kor a vállalatoknak nyújtott, nem szociálpolitikai indítékú kedvezmé­nyek megszűnnek. A távbeszélő-szolgáltatások díjai február 1 -jével emelkednek. A helyi beszélgetések dija 2 forintról 5 fo­rintra, a lakossági előfizetési díj fő­állomásoknál 100 forintról 250 fo­rintra, ikerállomásoknál 80 forint­ról 220 forintra emelkedik. A felemelt előfizetési díjak 20 he­lyi beszélgetést is magukban foglal­nak. A belföldi távolsági beszélge­tési díjak átlagosan 46 százalékkal, a nyugat-európai országokba irá­nyuló beszélgetések díjai 15-20 szá­zalékkal emelkednek. Ez a nagy­mértékű emelés kisebb részben a költségek növekedésével áll össze­függésben, nagyobbrészt azonban a távközlés fejlesztéséhez szolgál for­rásul. A távíró-szolgáltatások díjai átlagosan 60 százalékkal emelked­nek. Február 1-jétől 50 százalékkal drágul a villamosenergia-szolgálta­­tás. A nappali áram lakossági díja kilowattóránként 2,45 forintról 3,70 forintra, az éjszakai áramé pe­dig 1,30 forintról 1,90 forintra vál­tozik. Az emelt áramdíjat az április 1-jét követő első leolvasás szerinti számlázáskor (június 1-jétől) kell fizetni. A PB-gáz ára 80 százalékkal lesz magasabb. A tv-előfizetés havi díja szintén február 1-jétől 130 forintról 200 fo­rintra emelkedik. A tankönyvek árai a közeljövő­ben körülbelül 80 százalékkal emel­kednek, de ez számottevően csak az 1991/92-es tanév elején jelentkezik. A hatósági árak egy részénél az árak megállapítása a helyi önkor­mányzatok hatáskörébe került. Az önkormányzati szándékokról ren­delkezésre álló információk szerint a helyi tömegközlekedési díjak — átlagosan mintegy 50-100 százalék közötti — emelésére legkorábban február 1-jével, de legtöbb helyen csak március 1-jével kerül sor. A helyi tömegközlekedés szociálpo­litikai kedvezményeit a kormány határozza meg. Ennek megfelelően továbbra is 75 százalékos kedvez­ményes helyi bérletet vásárolhat-H & D ÜZLETHÁZI ajánlja Önnek J 300 l-es LEHEL fagyasztóláda ® ------------------------------------ ® 1200 l-es LEHEL hűtőszekrény ® kereskedelmi egységeknek. ® 10 A-es akkumulátortöltő ® viszonteladóknak is. ® Egyéb híradástechnikai és || háztartási elektromos készülékek ® kedvező áront Nyitva hétfőtől péntekig ® 8.00-18.00 óráig. Szombat: 8.00—12.00-ig. ® KECEL, Vasút u. 33. ® Telefon: 78/21-518. 1 8 8 8 5 8 tt 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 A DÉLI-FARM KFT. « keres sertéstenyésztésben § és baromfitenyésztésben jártas szakembereket, a szakma menedzselésére és § üzletkötés céljából. 8 I 8 Jelentkezést pályázat« 8 útján a Kft. ügyvezető § " igazgatójához lehet n benyújtani. Címünk: 6791 Szeged-Kiskundorozsma Pf. 30. « u 8 « 8 8 8 138 « nak a tanulók és a nyugdíjasok, a 70 éven felüliek pedig ingyen utaz­hatnak. A lakbérek emelésére az önkor­mányzatok döntésétől függően elté­rő mértékben és időpontokban, áp­rilis 1-jét követően kerülhet sor. Az ev elején a vállalatok döntése szerint emelkedik néhány olyan fontos termék ára is, amely az ár­törvény alapján ugyan január 1 -jé­­től már szabadáras, de az áremelke­dés mértékét lényegesen befolyásol­ják az adózási-támogatási feltételek változásai. Az üzemanyagoknál január 14-ét követően az Országgyűlés által jó­váhagyott fogyasztási-adó-emelés hatására — az útalap némi mérsék­lése ellenére — az üzemanyagárak emelkednek. Az új árakat a forgal­mazó vállalatok közük. Ezt követő­en az üzemanyagárak a világpiaci áralakulás függvényében változ­nak. A szabad árformába került háztartási tüzelőolaj (HTO) ára fo­kozatosan emelkedik. A gépkocsiárakat 1991-től alap­vetően a beszerzési árak alakítják. A volt KGST-országokból szárma­zó típusoknál a konvertibilis elszá­molásra való áttérés és a vámköte­lezettség hatására a fogyasztói árak jelentősebben emelkednek. A kata­lizátoros típusoknál — a környezet­­védelem érdekében — vámkedvez­mény érvényesül és megszűnik e gépkocsik fogyasztási adója. Az ed­digi előjegyzési-előlegfizetési rend­szer módosul, erről külön tájékoz­tatás jelenik meg. A gyermekintézményi térítési dí­jak központi szabályozása változik. A javaslat szerint a térítési díjakat a helyi önkormányzatok a szolgál­tatóval és a szolgáltatást igénybe vevővel közösen határozzák meg. Központi szabályozást csak a térí­tési díj maximumára és a kötelező kedvezményekre tervez a kormány. A nyersanyag-költségnormák elő­írása helyett a népjóléti miniszter szakmai iránynormákat ad ki. Az élelmiszerár-változások következ­tében a nyersanyagköltségek emel­kednek és várhatóan az önkor­mányzatok emelik a térítési díjat is. A szolgáltatásoknál a díjakat és tarifákat érintő változásokról és az azok alkalmazásával kapcsolatos egyéb feltételekről részletesebben az illetékes minisztériumok, vala­mint a helyi önkormányzatok a be­vezetést megelőzően külön tájékoz­tatást adnak. A gyógyszerek térítési díja—elő­reláthatóan áprilistól — emelkedik. A termelői árak emelkedését és az importgyógyszerek nagymértékű drágulását kizárólag a társadalom­­biztosítási támogatás további növe­lésével már nem lehet ellensúlyozni. A fűtési szezont követően a ter­melői és az importbeszerzési árak emelkedése és a támogatások végle­ges megszüntetése miatt nagymér­tékben emelni kell a tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) árát, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás díját. Ezt követően már ilyen mérté­kű áremelésre nem kell számítani, a fogyasztói árak a termelői árakat követik. A kormány azzal számol, hogy a múlt év végére és az ez év elejére koncentrálódó külgazdasági és pénzügyi változások hatásait a ha­tósági árakba átvezetve és a szabad árak emelkedését is figyelembe vé­ve, az év első harmadában viszony­lag nagy, mintegy 18-20 százalékos árszintnövekedés valószínűsíthető 1990 decemberéhez képest. Ezt kö­vetően az infláció üteme már mér­séklődik és az árszintemelkedés visszatér az 1990. év azonos idősza­kát jellemző havi 1-1,5 százalékos mértékre. III. Az év első harmadára számított árszintemelkedés a lakosság havi kiadásait átlagosan, egy főre vetítve 850-900 forinttal növeli. A közpon­ti indíttatású intézkedések követ­keztében egy négytagú család havi többletkiadása — fogyasztási struktúrától függően — 2500— 4500 forint között változhat. A kiadási többletek közel kéthar­mad része alapvető fogyasztási ter­mékkörben jelentkezik. Az átlagos­nál nagyobb a nyugdíjasok és a fő­városban élők kiadási többlete. Az áremeléseken kívül a lakosság terheit növeli még a lakáskamat, a biztosítási díjak emelkedése, vala­mint az év későbbi hónapjaiban be­lépő, az önkormányzatok döntésé-s tol függő helyi adók. A központi árintézkedésekhez közvetlenül nem kapcsolódnak té­teles jövedelemkompenzációk. A kormány úgy véli, hogy az ár­emelkedések hatására bekövetkező lakossági többletkiadásokat az éves jövedelemképződési , folyamatok részben ellentételezik. így a többlet­­kiadások nagyobb részét fedezi — a gazdasági szférában tevé­kenykedőknél a gazdasági teljesít­ménnyel összhangban álló béreme­lés; a költségvetési intézményeknél1 átlagosan 20 százalékos bérnövelési lehetőség, kiegészítve az egész­ségügyi, oktatási, közművelődési, igazságügyi intézmények dolgozói­nál előirányzott központi bérpoliti­kai intézkedéssel; — elsősorban az alacsony és kö­zepes jövedelműeknél a személyi­­jövedelemadó-feltételek módosítá­sa és a gyermekkedvezmények bő­vítése is hozzájárul a többletkiadá­sok fedezetéhez. 1991. január Fjé­től a havi 1000 forint adóalap­kedvezmény kiterjed az 1 és 2 gyer­mekes családokra is, a gyermek 6 éves koráig. A szociális intézkedési javaslatok kialakításánál a kormány azt a fel­fogást vallotta, hogy a növekvő ter­heket az aktív és az inaktív rétegek arányosan viseljék, s támogatás­ban, kompenzációban a szociálisan leginkább rászoruló rétegek része­süljenek. 1. A kormányjavaslata a nyugdí­jak éves szintű, a nettó átlagkerese­tekhez igazodó 24 százalékos eme­lése; ez biztosítja, hogy az aktív és a nyugdíjas lakosság jövedelmi helyzete közel azonos mértékben változzon, a nyugdíjak átlagos ér­tékvesztése ne haladja meg az aktív keresők jövedelmének átlagos re­álérték-csökkenését. A nyugdíjemelés módjára kétlép­csős, differenciált intézkedési javas­lata van a kormánynak, év elejétől az emelés kérharmad része, s az év második felében a fennmaradó — az esetleges többletbevétellel növelt — rész kerülne felhasználásra. A januári ütemezés átlagosan min­tegy 950 forint nyugdíjemelést ten­ne ki. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását is figyelembe véve, a kormány háromféle konkrét intéz­kedési változatot nyújtott be az Or­szággyűlésnek. 2. A családi pótlékot — az 1991. évi állami költségvetésben jóváha­gyott összegből — gyermekenként átlagosan — a november havi 100 forint emelésen túl — havi 350 fo­rinttal (mintegy 15 százalékkal) le­het növelni. A kormányzati javaslat az intézkedési keret felhasználására 200-750 forintig terjedő differenci­ált emelést tartalmaz oly módon, hogy nagyobb emelést kapjanak a 3 és többgyermekesek és a tartósan beteg, továbbá az állami gondozott gyermeket nevelő szülők, valamint az egyedülállók. 3. A gyermekgondozási szabad­ságon levők körében — a nyugdí­jak emeléséhez igazodóan — szin­tén kétütemű intézkedésre kerülne sor. Januártól a gyermekgondozási díj legkisebb összege, valamint a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék — a javaslat sze­rint — 600 forinttal lenne több. 4. A munkanélküliség kezelésére, a foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az 1991. évi költ­ségvetés 12,6 milliárd forintot he­lyezett a Foglalkoztatási Alapba, s 9 milliárd forintot a Szolidaritási Alapba. A parlament ez év január­jában dönt a munkanélküli-ellátá­sok új rendszeréről, a foglalkozta­tással összefüggő eszköz- és intéz­ményrendszerről. A szociális feladatok megoldásá­ban, a piacgazdasági váltás terhei­nek megosztásában a kormányzati intézkedések mellett fontos szerep hárul a munkaadókra, a munkavál­lalókra, az önkormányzatokra és valamennyi társadalmi érdekképvi­seletre. Az önkormányzatok szociális feladatainak fokozottabb állami tá­mogatása érdekében került beveze­tésre a szociális támogatások nor­matívája (egy aktív lakosra vetítve éves szinten 3000 Ft), amely lehető­vé teszi a szociális alapellátás köré­be sorolt, kötelezően ellátandó fel­adatok teljesítését. Ezen túl 3,8 mil­liárd forint költségvetési céltámo­gatás áll az önkormányzatok ren­delkezésére az év folyamán a neve­lési segélyezés forrásainak bővítésé­re. Ebből a leginkább rászoruló gyermekes családok differenciált támogatását kívánja a kormány bő­víteni. Az ő esetükben lehetőség lesz a gyermekintézményeken ked­vezményes — akár ingyenességig terjedő — térítési díjak megállapí­tására. Az 1991. évi állami költségvetés 5 milliárd forintot irányzott elő a helyi önkormányzatok részére saját forrásaik kiegészítésére, annak ér­dekében, hogy támogatást nyújtsa­nak a rászorultak részére a lakáscé­lú kölcsönök megemelkedett tör­lesztőrészleteinek megfizetéséhez és a fiatal házasoknak első lakásuk fel­építéséhez vagy megvásárlásához. A kormány tudatában van an­nak, hogy a lakosság terhei 1991- ben jelentősen nőnek, a megélhetési feltételek még nehezebbé válnak, nehezülnek. Javuló életfeltételeket azonban csak a gazdaság javuló tel­jesítményei alapozhatnak meg. IV. A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az inflációs várakozások mérséklésének. Tisztában van azzal, hogy a mostani intézkedések infláci­ós hatásúak, de ennek a lehetséges minimumra történő leszorítását csak valamennyi társadalmi és gaz­dasági szereplő közös erőfeszítésé­vel, önmérsékletével érheti el. Ezért készen áll egy olyan, munkaadókkal és munkavállalókkal kötendő — meghatározott időre szóló — köl­csönös kötelezettségvállalásra, amelyben egyfelől a munkavállalók Ezt valószínűsíti az is, hogy a vá­ros más részein egyelőre nem buk­kantak fel a deszan tégy ségek. A védelmi minisztérium épületé­ben tűz ütött ki a páncélosok lövé­sei nyomán. Vilniusból egyelőre nem tudták megmondani, hogy ellenálltak-e a tá­madásnak az épületet védő litvánok, és hogy van-e áldozata az akciónak. A litván fővárosban a helyzet a végletekig kiéleződött. A parlament épületének egyik oldalán a Sajudis függetlenségi mozgalom több ezer híve várakozik, a másik oldalon pe­dig a Jegyinsztvo (Egység) nevű Moszkva-barát szervezet támogatói. Az amerikai hadvezetés nagy technikai fölényben, tűzerejében bízva számít sikeres „villámhábo­rúra” Irakkal szemben — tűnik ki a Pentagon által kiszivárogtatott haditervekből. A CBS-hálózat csü­törtök esti jelentése szerint az Irak elleni (a következő hetekben im­már mind valószínűbb) támadást várhatóan a radarok számára nem észlelhető „lopakodó” típusú bombázógépek bevetései nyitnák meg. Párhuzamosan az Öbölben és a Vörös-tengeren állomásozó ame­rikai hadihajókról indított robot­repülőgépekkel is támadnák a stratégiai célpontokat, különös te­kintettel az iraki légvédelem irá­nem követelnek teljesíthetetlen bér­emeléseket és a gazdálkodók nem emelik indokolatlanul az árakat, másrészről a kormány sem hoz to­vábbi inflációt gerjesztő intézkedé­seket. T ermészetesen a kormány sem vállalhat garanciát arra, hogy a kül­gazdasági feltételek és a világpiaci árak a gazdasági programban és az állami költségvetésben figyelembe vett módon alakulnak. Az ettől való érdemi elmozdulás esetén készen áll arra, hogy a szükséges gazdaságpoli­tikai intézkedéseket és a lakossági jö­vedelemalakulás kérdéseit ismétel­ten megtárgyalja az érdekeltekkel. A kormány és a társadalmi, gaz­dasági szereplők eredményes együttműködéséhez megfelelő ala­pot szolgáltatnak az elmúlt évtől megindult kedvező folyamatok, a javuló külkereskedelmi és fizetési mérleg, a vállalkozások számának rohamos gyarapodása, a külföldi tőke beáramlása, az érdekegyezte­tés intézményrendszerének fejlődé­se, a gazdasági élet mindennapjai­ban egyre erőteljesebben érvényesü­lő piacgazdasági elemek. (MTI). Rigában és Tallinnban egyelőre nyugodt a helyzet, a szovjet hadse­reg Vilniustól eltérően nem kezdett demonstratív és erőszakos akció­kat a két városban — közölték az MTI tudósítójával baltikumi saj­­tóforrások. A jelek szerint a szovjet hadse­reg vezetése Lettországban és Észt­országban is tartja magát az általa adott és a hét végén lejáró határ­időkhöz. Az észt vezetésnek sike­rült ideiglenes megállapodást köt­nie Dmitrij Jazov védelmi minisz­terrel a behívásokkal kapcsolatos problémákról, és e kérdésekről kezdett tárgyalásokat pénteken Moszkvában Anatolijs Gorbunovs, a lett parlament elnöke. nyítóközpontjaira, a rakétatá­maszpontokra, a repülőterekre. A The New York Times szerint az óriási méretű légitámadások több hetet is igénybe vehetnek: az amerikaiak és a szövetségesek mintegy 1500 harci gépe szünet nél­küli bevetésekben támadná Irakot, elpusztítva többi között a bioló­giai, a vegyi és a nukleáris fegyve­reket gyártó üzemeket. A légi elő­készítés után indulnának támadás­ba a sivatagban készen álló harc­kocsihadosztályok, hogy kiszorít­sák Kuvaitból az iraki csapatokat, értesült a CBS, egyúttal hozzáfűz­ve: a látványos haditervekre még a gyakorlat próbája vár. Vilniusban már lőttek (Folytatás az 1. oldalról) Szőnyegbombázás után harckocsicsapás KAMATEMELÉS UTÁN — DÖNTÉSEK ELŐTT Melyik ujjúnkat harapjuk ? Nem kis dilemma elé állították a kedvezményes kamatú kölcsön­nel rendelkező lakás- és háztulajdonosokat. A nyilván részletes tájé­koztató ellenére is bizonnyal maradnak majd homályos területek, megválaszolatlan kérdések sokakban, s nem tudják igazából eldönte­ni, hogy végül is melyik kamatemelési megoldást válasszák, ha már a parlamenti döntéssel erre kötelezték őket. Általános szabály nehe­zen adható, a pénzintézetnek éppen ezért nem engedélyezik, hogy tanácsot adjon bárkinek is, mert oly sok a változat, minden egyes hitel teljesen egyedi, s ha véletlenül az induló feltételekben néhány meg is egyezne, akkor is meghatározó a döntésben az egyének jelenlegi vagy a jövőben várható anyagi helyzete. Összeállításunkban — szá­mítógépes szakemberek segít­ségével — mégis megpróbá­lunk valamilyen támpontot ad­ni azoknak, akik saját maguk nehezen boldogulnának, s nincs olyan ismerősük, aki ezt a számítást elvégezné helyet­tük. Példáink valóságos helyze­\ tekből indulnak ki, de némi ke­rekítés van, hiszen a törlesztés­ből hátralévő hónapokra, a ta­valyi záróegyenlegre nem min­denki emlékezett pontosan. A visszaszámolásnál, amikor az idén fizetendő (1500 forint­tal megnövelt) törlesztőrészle­tet határozta meg a gép, akkor is minden esetben 3 százalékos kamattal számolt, holott az a valóságban lehet 1,2, 3 és fél is. Mégis úgy gondoljuk, hogy ez a számítás — ha a törlesztő­részlet és a hátralévő idő köze­lítőleg azonos — akkor segíthet eligazodni. Az biztos, hogy akár a 15 százalékot, akár a hitelállo­mány felezését és a mindenkori piaci kamatot (jelenleg ez 32 százalék) választja valaki, a ha­vi részletek igen közel vannak egymáshoz. De nagyobb ősz­­szeg esetén a piaci kamatnál általában magasabb. Itt vi­szont lehetséges a hitel csök­kentése menet közben, s már egy 30-40 ezres befizetés is je­lentősen mérsékelheti a havi részletet. (Hogy hol az a 30 ezer, amikor meg kellene élni az infláció, a napi áremelkedé­sek mellett — ez természetesen más kérdés.) Ha változnának — úgy ért­jük emelkednének — a nemrég megállapított kamatok, s a tör­vény ismeretében ezzel nem­csak a piaci kamatok esetében kell számolni, akkor van egy érdekes megfigyelés. Kétszáza­lékos kamatemelésnél (tehát 17 százalék és 34 százalék) már a hitelfelezési módszernél jön ki kisebb havi részlet. Az más kér­dés, hogy várhatóan nem egyenlő mértékben történne ilyen kamatemelés, ám a piaci kamatnál is kell lenni egy felső határnak. A,szakemberek sze­rint ugyanis 50 százalékos ka­matnál összeomlik a gazdaság. Már most nehéz helyzetbe ke­rülnek azok, akiknek több cí­men van kedvezményes kölcsö­­nük, mert mindegyik után kü­­lön-külön fizetnek havi 1500 fo­rintot. (Olyanról is tudnak, aki­nek 5 ilyen van, példánkban azonban kettőt említünk meg.) Nekik mindenképpen tanácsos visszafizetni egy összegben a hi­teleiket — amelyek valószínűleg nem túlságosan nagyok. Kér­dés, hogy a családi büdzséből futja-e erre. Mert az önkor­mányzatoktól ehhez segítséget várni — főként tömeges méret­ben — illúzió volna. A kormányzat ugyanis a tele­pülésekre hárította a feladatot azzal, hogy az állandó lakoson­ként számított 200 forintból a város, a község oldja meg a gon­dokat. Előfordulhat persze az is, hogy az önkormányzat ezt a pénzt másra használja fel — ezt egy másik törvény alapján meg­teheti. De ha mondjuk mindent erre szánná, az is édeskevés. Hi­szen Kecskemétnek — 106 ezer állandó lakos alapján — 21,2 millió forintja lenne e célra. Ha csak 30 ezer családot veszünk a megyeszékhelyen, tételezzük fel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom