Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 12. Drágább lesz a tej, a kenyér — minden (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal emelkedik. A távolsági közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmények fennmaradnak. A vasútnál a nagycsaládosok ismét kedvezményt élveznek, ugyanakkor a vállalatoknak nyújtott, nem szociálpolitikai indítékú kedvezmények megszűnnek. A távbeszélő-szolgáltatások díjai február 1 -jével emelkednek. A helyi beszélgetések dija 2 forintról 5 forintra, a lakossági előfizetési díj főállomásoknál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásoknál 80 forintról 220 forintra emelkedik. A felemelt előfizetési díjak 20 helyi beszélgetést is magukban foglalnak. A belföldi távolsági beszélgetési díjak átlagosan 46 százalékkal, a nyugat-európai országokba irányuló beszélgetések díjai 15-20 százalékkal emelkednek. Ez a nagymértékű emelés kisebb részben a költségek növekedésével áll összefüggésben, nagyobbrészt azonban a távközlés fejlesztéséhez szolgál forrásul. A távíró-szolgáltatások díjai átlagosan 60 százalékkal emelkednek. Február 1-jétől 50 százalékkal drágul a villamosenergia-szolgáltatás. A nappali áram lakossági díja kilowattóránként 2,45 forintról 3,70 forintra, az éjszakai áramé pedig 1,30 forintról 1,90 forintra változik. Az emelt áramdíjat az április 1-jét követő első leolvasás szerinti számlázáskor (június 1-jétől) kell fizetni. A PB-gáz ára 80 százalékkal lesz magasabb. A tv-előfizetés havi díja szintén február 1-jétől 130 forintról 200 forintra emelkedik. A tankönyvek árai a közeljövőben körülbelül 80 százalékkal emelkednek, de ez számottevően csak az 1991/92-es tanév elején jelentkezik. A hatósági árak egy részénél az árak megállapítása a helyi önkormányzatok hatáskörébe került. Az önkormányzati szándékokról rendelkezésre álló információk szerint a helyi tömegközlekedési díjak — átlagosan mintegy 50-100 százalék közötti — emelésére legkorábban február 1-jével, de legtöbb helyen csak március 1-jével kerül sor. A helyi tömegközlekedés szociálpolitikai kedvezményeit a kormány határozza meg. Ennek megfelelően továbbra is 75 százalékos kedvezményes helyi bérletet vásárolhat-H & D ÜZLETHÁZI ajánlja Önnek J 300 l-es LEHEL fagyasztóláda ® ------------------------------------ ® 1200 l-es LEHEL hűtőszekrény ® kereskedelmi egységeknek. ® 10 A-es akkumulátortöltő ® viszonteladóknak is. ® Egyéb híradástechnikai és || háztartási elektromos készülékek ® kedvező áront Nyitva hétfőtől péntekig ® 8.00-18.00 óráig. Szombat: 8.00—12.00-ig. ® KECEL, Vasút u. 33. ® Telefon: 78/21-518. 1 8 8 8 5 8 tt 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 A DÉLI-FARM KFT. « keres sertéstenyésztésben § és baromfitenyésztésben jártas szakembereket, a szakma menedzselésére és § üzletkötés céljából. 8 I 8 Jelentkezést pályázat« 8 útján a Kft. ügyvezető § " igazgatójához lehet n benyújtani. Címünk: 6791 Szeged-Kiskundorozsma Pf. 30. « u 8 « 8 8 8 138 « nak a tanulók és a nyugdíjasok, a 70 éven felüliek pedig ingyen utazhatnak. A lakbérek emelésére az önkormányzatok döntésétől függően eltérő mértékben és időpontokban, április 1-jét követően kerülhet sor. Az ev elején a vállalatok döntése szerint emelkedik néhány olyan fontos termék ára is, amely az ártörvény alapján ugyan január 1 -jétől már szabadáras, de az áremelkedés mértékét lényegesen befolyásolják az adózási-támogatási feltételek változásai. Az üzemanyagoknál január 14-ét követően az Országgyűlés által jóváhagyott fogyasztási-adó-emelés hatására — az útalap némi mérséklése ellenére — az üzemanyagárak emelkednek. Az új árakat a forgalmazó vállalatok közük. Ezt követően az üzemanyagárak a világpiaci áralakulás függvényében változnak. A szabad árformába került háztartási tüzelőolaj (HTO) ára fokozatosan emelkedik. A gépkocsiárakat 1991-től alapvetően a beszerzési árak alakítják. A volt KGST-országokból származó típusoknál a konvertibilis elszámolásra való áttérés és a vámkötelezettség hatására a fogyasztói árak jelentősebben emelkednek. A katalizátoros típusoknál — a környezetvédelem érdekében — vámkedvezmény érvényesül és megszűnik e gépkocsik fogyasztási adója. Az eddigi előjegyzési-előlegfizetési rendszer módosul, erről külön tájékoztatás jelenik meg. A gyermekintézményi térítési díjak központi szabályozása változik. A javaslat szerint a térítési díjakat a helyi önkormányzatok a szolgáltatóval és a szolgáltatást igénybe vevővel közösen határozzák meg. Központi szabályozást csak a térítési díj maximumára és a kötelező kedvezményekre tervez a kormány. A nyersanyag-költségnormák előírása helyett a népjóléti miniszter szakmai iránynormákat ad ki. Az élelmiszerár-változások következtében a nyersanyagköltségek emelkednek és várhatóan az önkormányzatok emelik a térítési díjat is. A szolgáltatásoknál a díjakat és tarifákat érintő változásokról és az azok alkalmazásával kapcsolatos egyéb feltételekről részletesebben az illetékes minisztériumok, valamint a helyi önkormányzatok a bevezetést megelőzően külön tájékoztatást adnak. A gyógyszerek térítési díja—előreláthatóan áprilistól — emelkedik. A termelői árak emelkedését és az importgyógyszerek nagymértékű drágulását kizárólag a társadalombiztosítási támogatás további növelésével már nem lehet ellensúlyozni. A fűtési szezont követően a termelői és az importbeszerzési árak emelkedése és a támogatások végleges megszüntetése miatt nagymértékben emelni kell a tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) árát, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás díját. Ezt követően már ilyen mértékű áremelésre nem kell számítani, a fogyasztói árak a termelői árakat követik. A kormány azzal számol, hogy a múlt év végére és az ez év elejére koncentrálódó külgazdasági és pénzügyi változások hatásait a hatósági árakba átvezetve és a szabad árak emelkedését is figyelembe véve, az év első harmadában viszonylag nagy, mintegy 18-20 százalékos árszintnövekedés valószínűsíthető 1990 decemberéhez képest. Ezt követően az infláció üteme már mérséklődik és az árszintemelkedés visszatér az 1990. év azonos időszakát jellemző havi 1-1,5 százalékos mértékre. III. Az év első harmadára számított árszintemelkedés a lakosság havi kiadásait átlagosan, egy főre vetítve 850-900 forinttal növeli. A központi indíttatású intézkedések következtében egy négytagú család havi többletkiadása — fogyasztási struktúrától függően — 2500— 4500 forint között változhat. A kiadási többletek közel kétharmad része alapvető fogyasztási termékkörben jelentkezik. Az átlagosnál nagyobb a nyugdíjasok és a fővárosban élők kiadási többlete. Az áremeléseken kívül a lakosság terheit növeli még a lakáskamat, a biztosítási díjak emelkedése, valamint az év későbbi hónapjaiban belépő, az önkormányzatok döntésé-s tol függő helyi adók. A központi árintézkedésekhez közvetlenül nem kapcsolódnak tételes jövedelemkompenzációk. A kormány úgy véli, hogy az áremelkedések hatására bekövetkező lakossági többletkiadásokat az éves jövedelemképződési , folyamatok részben ellentételezik. így a többletkiadások nagyobb részét fedezi — a gazdasági szférában tevékenykedőknél a gazdasági teljesítménnyel összhangban álló béremelés; a költségvetési intézményeknél1 átlagosan 20 százalékos bérnövelési lehetőség, kiegészítve az egészségügyi, oktatási, közművelődési, igazságügyi intézmények dolgozóinál előirányzott központi bérpolitikai intézkedéssel; — elsősorban az alacsony és közepes jövedelműeknél a személyijövedelemadó-feltételek módosítása és a gyermekkedvezmények bővítése is hozzájárul a többletkiadások fedezetéhez. 1991. január Fjétől a havi 1000 forint adóalapkedvezmény kiterjed az 1 és 2 gyermekes családokra is, a gyermek 6 éves koráig. A szociális intézkedési javaslatok kialakításánál a kormány azt a felfogást vallotta, hogy a növekvő terheket az aktív és az inaktív rétegek arányosan viseljék, s támogatásban, kompenzációban a szociálisan leginkább rászoruló rétegek részesüljenek. 1. A kormányjavaslata a nyugdíjak éves szintű, a nettó átlagkeresetekhez igazodó 24 százalékos emelése; ez biztosítja, hogy az aktív és a nyugdíjas lakosság jövedelmi helyzete közel azonos mértékben változzon, a nyugdíjak átlagos értékvesztése ne haladja meg az aktív keresők jövedelmének átlagos reálérték-csökkenését. A nyugdíjemelés módjára kétlépcsős, differenciált intézkedési javaslata van a kormánynak, év elejétől az emelés kérharmad része, s az év második felében a fennmaradó — az esetleges többletbevétellel növelt — rész kerülne felhasználásra. A januári ütemezés átlagosan mintegy 950 forint nyugdíjemelést tenne ki. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását is figyelembe véve, a kormány háromféle konkrét intézkedési változatot nyújtott be az Országgyűlésnek. 2. A családi pótlékot — az 1991. évi állami költségvetésben jóváhagyott összegből — gyermekenként átlagosan — a november havi 100 forint emelésen túl — havi 350 forinttal (mintegy 15 százalékkal) lehet növelni. A kormányzati javaslat az intézkedési keret felhasználására 200-750 forintig terjedő differenciált emelést tartalmaz oly módon, hogy nagyobb emelést kapjanak a 3 és többgyermekesek és a tartósan beteg, továbbá az állami gondozott gyermeket nevelő szülők, valamint az egyedülállók. 3. A gyermekgondozási szabadságon levők körében — a nyugdíjak emeléséhez igazodóan — szintén kétütemű intézkedésre kerülne sor. Januártól a gyermekgondozási díj legkisebb összege, valamint a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék — a javaslat szerint — 600 forinttal lenne több. 4. A munkanélküliség kezelésére, a foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az 1991. évi költségvetés 12,6 milliárd forintot helyezett a Foglalkoztatási Alapba, s 9 milliárd forintot a Szolidaritási Alapba. A parlament ez év januárjában dönt a munkanélküli-ellátások új rendszeréről, a foglalkoztatással összefüggő eszköz- és intézményrendszerről. A szociális feladatok megoldásában, a piacgazdasági váltás terheinek megosztásában a kormányzati intézkedések mellett fontos szerep hárul a munkaadókra, a munkavállalókra, az önkormányzatokra és valamennyi társadalmi érdekképviseletre. Az önkormányzatok szociális feladatainak fokozottabb állami támogatása érdekében került bevezetésre a szociális támogatások normatívája (egy aktív lakosra vetítve éves szinten 3000 Ft), amely lehetővé teszi a szociális alapellátás körébe sorolt, kötelezően ellátandó feladatok teljesítését. Ezen túl 3,8 milliárd forint költségvetési céltámogatás áll az önkormányzatok rendelkezésére az év folyamán a nevelési segélyezés forrásainak bővítésére. Ebből a leginkább rászoruló gyermekes családok differenciált támogatását kívánja a kormány bővíteni. Az ő esetükben lehetőség lesz a gyermekintézményeken kedvezményes — akár ingyenességig terjedő — térítési díjak megállapítására. Az 1991. évi állami költségvetés 5 milliárd forintot irányzott elő a helyi önkormányzatok részére saját forrásaik kiegészítésére, annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak a rászorultak részére a lakáscélú kölcsönök megemelkedett törlesztőrészleteinek megfizetéséhez és a fiatal házasoknak első lakásuk felépítéséhez vagy megvásárlásához. A kormány tudatában van annak, hogy a lakosság terhei 1991- ben jelentősen nőnek, a megélhetési feltételek még nehezebbé válnak, nehezülnek. Javuló életfeltételeket azonban csak a gazdaság javuló teljesítményei alapozhatnak meg. IV. A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az inflációs várakozások mérséklésének. Tisztában van azzal, hogy a mostani intézkedések inflációs hatásúak, de ennek a lehetséges minimumra történő leszorítását csak valamennyi társadalmi és gazdasági szereplő közös erőfeszítésével, önmérsékletével érheti el. Ezért készen áll egy olyan, munkaadókkal és munkavállalókkal kötendő — meghatározott időre szóló — kölcsönös kötelezettségvállalásra, amelyben egyfelől a munkavállalók Ezt valószínűsíti az is, hogy a város más részein egyelőre nem bukkantak fel a deszan tégy ségek. A védelmi minisztérium épületében tűz ütött ki a páncélosok lövései nyomán. Vilniusból egyelőre nem tudták megmondani, hogy ellenálltak-e a támadásnak az épületet védő litvánok, és hogy van-e áldozata az akciónak. A litván fővárosban a helyzet a végletekig kiéleződött. A parlament épületének egyik oldalán a Sajudis függetlenségi mozgalom több ezer híve várakozik, a másik oldalon pedig a Jegyinsztvo (Egység) nevű Moszkva-barát szervezet támogatói. Az amerikai hadvezetés nagy technikai fölényben, tűzerejében bízva számít sikeres „villámháborúra” Irakkal szemben — tűnik ki a Pentagon által kiszivárogtatott haditervekből. A CBS-hálózat csütörtök esti jelentése szerint az Irak elleni (a következő hetekben immár mind valószínűbb) támadást várhatóan a radarok számára nem észlelhető „lopakodó” típusú bombázógépek bevetései nyitnák meg. Párhuzamosan az Öbölben és a Vörös-tengeren állomásozó amerikai hadihajókról indított robotrepülőgépekkel is támadnák a stratégiai célpontokat, különös tekintettel az iraki légvédelem iránem követelnek teljesíthetetlen béremeléseket és a gazdálkodók nem emelik indokolatlanul az árakat, másrészről a kormány sem hoz további inflációt gerjesztő intézkedéseket. T ermészetesen a kormány sem vállalhat garanciát arra, hogy a külgazdasági feltételek és a világpiaci árak a gazdasági programban és az állami költségvetésben figyelembe vett módon alakulnak. Az ettől való érdemi elmozdulás esetén készen áll arra, hogy a szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket és a lakossági jövedelemalakulás kérdéseit ismételten megtárgyalja az érdekeltekkel. A kormány és a társadalmi, gazdasági szereplők eredményes együttműködéséhez megfelelő alapot szolgáltatnak az elmúlt évtől megindult kedvező folyamatok, a javuló külkereskedelmi és fizetési mérleg, a vállalkozások számának rohamos gyarapodása, a külföldi tőke beáramlása, az érdekegyeztetés intézményrendszerének fejlődése, a gazdasági élet mindennapjaiban egyre erőteljesebben érvényesülő piacgazdasági elemek. (MTI). Rigában és Tallinnban egyelőre nyugodt a helyzet, a szovjet hadsereg Vilniustól eltérően nem kezdett demonstratív és erőszakos akciókat a két városban — közölték az MTI tudósítójával baltikumi sajtóforrások. A jelek szerint a szovjet hadsereg vezetése Lettországban és Észtországban is tartja magát az általa adott és a hét végén lejáró határidőkhöz. Az észt vezetésnek sikerült ideiglenes megállapodást kötnie Dmitrij Jazov védelmi miniszterrel a behívásokkal kapcsolatos problémákról, és e kérdésekről kezdett tárgyalásokat pénteken Moszkvában Anatolijs Gorbunovs, a lett parlament elnöke. nyítóközpontjaira, a rakétatámaszpontokra, a repülőterekre. A The New York Times szerint az óriási méretű légitámadások több hetet is igénybe vehetnek: az amerikaiak és a szövetségesek mintegy 1500 harci gépe szünet nélküli bevetésekben támadná Irakot, elpusztítva többi között a biológiai, a vegyi és a nukleáris fegyvereket gyártó üzemeket. A légi előkészítés után indulnának támadásba a sivatagban készen álló harckocsihadosztályok, hogy kiszorítsák Kuvaitból az iraki csapatokat, értesült a CBS, egyúttal hozzáfűzve: a látványos haditervekre még a gyakorlat próbája vár. Vilniusban már lőttek (Folytatás az 1. oldalról) Szőnyegbombázás után harckocsicsapás KAMATEMELÉS UTÁN — DÖNTÉSEK ELŐTT Melyik ujjúnkat harapjuk ? Nem kis dilemma elé állították a kedvezményes kamatú kölcsönnel rendelkező lakás- és háztulajdonosokat. A nyilván részletes tájékoztató ellenére is bizonnyal maradnak majd homályos területek, megválaszolatlan kérdések sokakban, s nem tudják igazából eldönteni, hogy végül is melyik kamatemelési megoldást válasszák, ha már a parlamenti döntéssel erre kötelezték őket. Általános szabály nehezen adható, a pénzintézetnek éppen ezért nem engedélyezik, hogy tanácsot adjon bárkinek is, mert oly sok a változat, minden egyes hitel teljesen egyedi, s ha véletlenül az induló feltételekben néhány meg is egyezne, akkor is meghatározó a döntésben az egyének jelenlegi vagy a jövőben várható anyagi helyzete. Összeállításunkban — számítógépes szakemberek segítségével — mégis megpróbálunk valamilyen támpontot adni azoknak, akik saját maguk nehezen boldogulnának, s nincs olyan ismerősük, aki ezt a számítást elvégezné helyettük. Példáink valóságos helyze\ tekből indulnak ki, de némi kerekítés van, hiszen a törlesztésből hátralévő hónapokra, a tavalyi záróegyenlegre nem mindenki emlékezett pontosan. A visszaszámolásnál, amikor az idén fizetendő (1500 forinttal megnövelt) törlesztőrészletet határozta meg a gép, akkor is minden esetben 3 százalékos kamattal számolt, holott az a valóságban lehet 1,2, 3 és fél is. Mégis úgy gondoljuk, hogy ez a számítás — ha a törlesztőrészlet és a hátralévő idő közelítőleg azonos — akkor segíthet eligazodni. Az biztos, hogy akár a 15 százalékot, akár a hitelállomány felezését és a mindenkori piaci kamatot (jelenleg ez 32 százalék) választja valaki, a havi részletek igen közel vannak egymáshoz. De nagyobb őszszeg esetén a piaci kamatnál általában magasabb. Itt viszont lehetséges a hitel csökkentése menet közben, s már egy 30-40 ezres befizetés is jelentősen mérsékelheti a havi részletet. (Hogy hol az a 30 ezer, amikor meg kellene élni az infláció, a napi áremelkedések mellett — ez természetesen más kérdés.) Ha változnának — úgy értjük emelkednének — a nemrég megállapított kamatok, s a törvény ismeretében ezzel nemcsak a piaci kamatok esetében kell számolni, akkor van egy érdekes megfigyelés. Kétszázalékos kamatemelésnél (tehát 17 százalék és 34 százalék) már a hitelfelezési módszernél jön ki kisebb havi részlet. Az más kérdés, hogy várhatóan nem egyenlő mértékben történne ilyen kamatemelés, ám a piaci kamatnál is kell lenni egy felső határnak. A,szakemberek szerint ugyanis 50 százalékos kamatnál összeomlik a gazdaság. Már most nehéz helyzetbe kerülnek azok, akiknek több címen van kedvezményes kölcsönük, mert mindegyik után külön-külön fizetnek havi 1500 forintot. (Olyanról is tudnak, akinek 5 ilyen van, példánkban azonban kettőt említünk meg.) Nekik mindenképpen tanácsos visszafizetni egy összegben a hiteleiket — amelyek valószínűleg nem túlságosan nagyok. Kérdés, hogy a családi büdzséből futja-e erre. Mert az önkormányzatoktól ehhez segítséget várni — főként tömeges méretben — illúzió volna. A kormányzat ugyanis a településekre hárította a feladatot azzal, hogy az állandó lakosonként számított 200 forintból a város, a község oldja meg a gondokat. Előfordulhat persze az is, hogy az önkormányzat ezt a pénzt másra használja fel — ezt egy másik törvény alapján megteheti. De ha mondjuk mindent erre szánná, az is édeskevés. Hiszen Kecskemétnek — 106 ezer állandó lakos alapján — 21,2 millió forintja lenne e célra. Ha csak 30 ezer családot veszünk a megyeszékhelyen, tételezzük fel,
