Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-08 / 6. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 8. EURÓPÁBAN MAGYARUL — A LEGJOBBAK KÜLFÖLDÖN (IS) TANULTAK — VILÁGSZÍNVONALON! — BUDAPEST, TEMESVÁR, KECSKEMÉT Folytatása következik? A nagy teljesítményeket lesajnáló honunkban önerősítő szertartás Gerle János—Kovács Attila—Makovecz Imre monográfiájának megjelenése. Méreteit, minőségét, módszerét tekintve egyaránt példás vállalkozás. Csak elismerés illetheti a 285 nagyalakú oldalt, több mint ezer fényképet, számos térképet, ábrát tartalmazó gyönyörű kötet kiadásáért a Szépirodalmi Kiadót, meg az osztrákmagyar Bonex vállalatot. Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy regények, költemények, drámák, irodalomtudományi tanulmányok megjelentetésére szervezett kiadó nevét olvashassuk az Akadémiai vagy Műszaki Kiadó illetékességébe tartozó összefoglaló mű impresszumában. Az adatok bőségének és pontosságának köszönhetően biztosan tájékozódhatunk a századfordulós magyar építészetben. A szerzők nem találtak, nem találhattak a nagyjából a múlt század kilencvenes éveitől az első világháborúig terjedő időszakra egyértelműen jellemző stílusirányzatot, gyűjtőfogalmat, ezért választották a századfordulós építészet megjelölést kötetük tárgyának megnevezésére. (Jobb lett volna, ha a stilárisan sem a legszerencsésebb címben is ezt a kifejezést részesítik előnyben.) Önmaguk törekvéseinek elfogadtatására, igazolására fordult a múlthoz Makovecz Imre és két tanítványa. Kutatásaik elsősorban Gerle János vizsgálódásai megerősítették hitüket: „a századfordulós építészetet a távoli holnapba nyíló új építészet első szakaszának tekintjük. Ennek az új építészetnek legfontosabb jegyeit sokszínűén villantotta fel a kor példáját adva az intuitív alkotói szabadság és a tájhoz-néphez való, tudatos és elmélyült kutatáson alapuló kapcsolódás új lehetőségének.” Aligha az értékes müveket megillető figyelemfelkeltés szándékával készült ismertetés feladata az óhajos jövendölés realitásának elemzése. Elsőként — Gerle szerint — Széchenyi szólalt föl a nemzeti építészetért. Az önkényuralom bezártsága után nyugatra rajzó művészek közül Lechner —■ Kodályhoz hasonlóan - Franciaországban ébredt rá, hogy a művészetben is több igazság, őszinteség és több honi kötődés szükséges. Lechner a kilencvenes évek elejére tette a népművészeti formák, a népművészeti szellemiség építészeti alkalmazhatóságának fölismerését. Ekkor tudatosult a legtávlatosabban gondolkodóknál: a magyar múlt értékei beilleszthetők az európai építészet új és még újabb vívmányaiba. A kötet legterjedelmesebb fejezetében 170 építész rövid életrajzi adatait, munkásságát, a velük kapcsolatos fontosabb írásokat ismertetik. A kormeghatározó alkotók fontosabb megnyilatkozásaiból is közölnek jól válogatott részleteket. Jellemző Budapest túlsúlyára, szerepére az értelmiségi pályaválasztásban, hogy a bemutatottak majdnem a fele fővárosi származású. A részben az ő tevékenységüknek is köszönhetően világvárossá fejlődött Dunaparti település vonzására jó néhány vidéki is ott telepedett le. A vidéken maradók közül nagyon kevesen jutottak tartósan nagyobb feladatokhoz. A mai Bács-Kiskun területén születettek közül hárman szerepelnek a kötetben. A kecskeméti Korb Flóris, a solti Steimer József és az inkább néprajz-kutatóként ismert kiskunfélegyházi Huszka József. Nyelvtudásuknak, külföldi tanulmányaiknak köszönhetően naprakészen követhették az európai építészeti változásokat. Néhány példa a névsor legelejéről: Ágoston (Adler) Emil „olasz tanulmányút után Berlinben két, Párizsban egy évet töltött...”, Alpár (Stöckl) Ignác „oklevél Berlin-Charlottenburg. Berlini irodákban töltött gyakorlat és olasz tanulmányút után ..Árkay Aladár „rövid ideig a párizsi Academia des Beaux Ártson építészetet és festészetet tanult. Közben Zürichben dolgozott. A kilencvenes évek elején a bécsi Fellner cs Helmer cég munkáit müvezette . ..” Miért csodálkozunk, hogy ott tartunk, ahol? Jaj volt annak, aki külföldi szaklapot olvasott. (Akkora pofont adtunk az imperialistáknak, hogy évtizedekre belerokkantunk.) Gerte Jw-ot» Kovács Atuta Makovocz imre A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR ÉPÍTÉSZETE Ez a kötet is példázza a gazdasági fejlődés, az urbanizálódás üteme, színvonala és az építészeti teljesítmények összefüggését. Boldog, derűlátó, szilárd rendszerekben építkeznek úgy, hogy az új lakóházak, középületek nagysága, külleme meghaladja az akkor általános, a pillanatnyi igényeket. Tudták: az építészet segíti a gazdaság, a kultúra virágzását. Budapest ma is csodált fejlődését tükrözi a Gerle János—Kovács Attila—Makovecz Imre kötetben bemutatott 626 épület. Sajnálatosan kevesen tudják, hogy Temesvár korszerűsödése sok tekintetben gyorsabb volt a fővárosénál. (Előbb építettek városi villanytelepet, városi villamost...) Nem csoda, hogy 87 jelentős épület képviseli a Bánát fővárosában a századfordulós építészetet. Több míves gyártelep, bank, üzletház, templom, lakóház, iskola gyarapította a városi és a nemzeti vagyont huszonöt év alatt, mint Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog megyében összesen. A trianoni béke olyan fejlődésben lévő városokat szakított el és hozott korábbi helyzetükhöz viszonyítva rosszabb körülmények közé, mint például Arad, Kolozsvár, Nagyvárad. E három településről, mint számon tartandó építészeti értéket, 186 ház, palota adatait rögzítette e kötet. E peremterületek a magyarországi átlagos fejlődésnél gyorsabb ütemben gyarapodtak! Viszonylag teljesnek mondható a kötet kecskeméti leltára. Kinek a pap, kinek a papné alapon hiányolhatnánk néhány épületét. Bármennyire is hamis, a márványt hazudó gipsz igazságügyi palota Wágner Gyula kétkupolás épülete, mégiscsak említeni kellett volna, hiszen több hasonlóval együtt része századfordulós építkezésünknek. Az összeállításból is nyilvánvaló, hogy elődeink milyen jó érzékkel, hozzáértéssel mazsoláztak a kor legjobbjai között. Elégedettebben tekinthetnénk vissza az elmúlt évtizedek városfejlesztésére, ha az úgynevezett beruházók nem fogadják el, hogy a fővárosi nagy tervezőintézetek tisztelet a kivételnek — másutt alig-alig foglalkoztatható munkatársaikat kecskeméti megbízatásokkal elégítsék ki. Megyénk többi városa közül Baja nyolc, Kiskunfélegyháza négy, Kiskunhalas három, Kiskőrös egy épülettel van jelen az eléggé körültekintő leltárban. Hivatkoznak Györgyi Dénes kerekegyházi templomára is. Kisebb elírások, a mutatók hiányzó utalásai, aligha befolyásolhatják a kötet várható kedvező fogadtatását. A Szépirodalmi Könyvkiadótól azonban szokatlan az ilyen magyartalanság: A szöveg szedését a Révai Nyomda Fényszedő Üzeme végezte. (Magyarul: A szedés a Révai Nyomda Fényszedő Üzemében készült.) Kemény Zoltán tipográfiája és a Kner Nyomda közreműködése méltó a kiadványhoz. Heltai Nándor A magyar nép tetemes része év végén megfújta a trombitát. Ezreléknyi tömegek mást fújtak meg-az esztendő folyamán: a pénztárcánkat a villamoson, a videónkat a lakásunkból. Az infláció megfújta a fizetésünk javát. Szaddám Húszéin megfújta benzinünk felét. A pártok sem maradtak tétlenek. Fújtak ők is derekasan, s nemcsak egymásra. Az MDF megfújta a nemzeti centrumot. A populisták megfújták a lakiteleki szellemet, a konzervatív-jobboldaliak megfújták a múlt harsonáit. A Parlamentben valaki megfújta Ráday Mihály képviselői fizetését. A szocialisták megfújták az elmúlt negyven évünket és a megrágott hitünket. A szociáldemokraták megfújták az európai baloldal értékeit. A kisgazdák megfújták a saját 47-es földprogramjukat. Az SZDSZ megfújta saját magát. A Fidesz is kezdi fújni hamvasságát, ártatlanságát. A kereszténydemokraták nem fújtak semthit, nem volt mit. A szakszervezetek megfújták a másik tagságát. Egyiküknél sem maradt semmi. A népfront megfújta önmagát. Sokunkat megfújtak gázspray-vel. Kit egy rendőr, kit egy bűnöző. A spray típusa ugyanaz volt. fúj, bíró! Mifújoljuk a bírót, a kormányt és a villanyszámlást. A blokádisták fújolták a tüntetőket, a tüntetők a taxisokat. Fújd, ki tudja, meddig fújhatod? Úgy tűnik, még sokáig. Fújj, Fújj, zöld ág, zöld levelecske! Nyitva van az aranykapu, csak fújjatok rajta! Rajtunk nem fog múlni. Befújjuk magunkat Európába. Fújj, fújj, ti rabjai a Földnek . . . (majláth—mikes) A Pannónia Filmvállalat legújabb produkciójával, az 1972-ben készült János vitéz óta szám szerint a huszonkettedikkel rukkolt elő az ünnepekre. (Nem biztos, hogy az amerikai mozidarabok túlkínálata közepette bekerül a programokba, mivel azonban a Magyar Televízió is beszállt költségeibe, elképzelhető, hogy képernyőn is látható lesz a jövőben.) A stáblistán szereplő nevek akár garanciát is jelenthetnének a minőségre. Forgatókönyvíróként az opuszt Dargay Attila és Nepp József jegyzi, rendezőként pedig Az idő urai című francia—magyar vállalkozással népszerűvé vált Hernádi Tibor. Az eredmény sajnos alatta marad a várakozásoknak. Talán azért, mert az alkotók túlságosan is igyekeztek, hogy a munka több generáció által is fogyasztható, úgynevezett „családi filmmé” váljon. Ha azonban egy bájos, de Sárkány és papucs amerikai stílusú Sárkány az egyik főszereplő, a cselekmény motorja pedig egy férfierő növelésére hivatott csodaszer, az enyhén szólva különös összhatás elképzelhető. A többi figura stilusa, „mozgáskultúrája” (a mozgás kidolgozottsága) ugyancsak egyenetlen. A tüneményes Guinevra királyné vörös hajú ugyan, de szakasztott Szaffi. Férje: Arthur király és a szerelmes Lancelot viszont egészen másféle típusú képregények szellemében fogant. Nem beszélve a,.lovakról, az önmagában is kitűnő szórakozást nyújtó, groteszk postás—madárról és más állatokról. Mint a figurák nevéből sejthető, a sztori a már számtalan paródia alapanyagaként szolgált Arthur király legendáriumába vezeti a nézőt. A lovagi tornák zajától hangos királyi udvarba, amelyben látszólag mindenki boldog a szép nevű Guinevra királynő kivételével. A legendákban és a példabeszédekben is megörökített férje ugyanis sokkal több időt tölt a lovagi tornákon és a Kerekasztaltársaságban, mint felesége körében. A királyné a többféle lehetséges megoldás közül — mint afféle hűséges asszony — a varázsszert választja. Az ugyancsak közismert Merlin — biztos, ami biztos — erős koktélt kever. Már-már úgy tűnik, Arthur király régi kedves időtöltéseinek percei meg vannak számlálva... A pudingba kevert folyadék hatása nem is marad el. Ám Guinevra királyné bánatára nem a megfelelő helyen jelentkezik. A Sors úgy akarjáThögy A pudingot ne a felesége bájaira érzéketlen Arthur, hanem a csinos szolgálóba szerelmes Lancelot kebelezze be. Bár a munkában túl sok a szöveg, a száraz dialógus, és a gégék sem a legeredetibbek, egyes jelenetekben mégis akadnak emlékezetes pillanatok. Ezeket — szokatlan módon — a nagyon színvonalasan megfestett háttereknek, a szép látványvilágnak köszönhetjük. A produkció összhatását némiképp emeli a zenei kíséret. A szerző és az előadó nem más, (Tiint Miké Károlyi Júlia Önkormányzat és közlekedés A megalakult és lassan „felálló” önkormányzatok sok feladatuk mellett minden bizonnyal még nem mérték fel bár előbb-utóbb meg kell tenniük —, hogy az egy-egy településért vállalt felelősségbe az adott falu, város közlekedése és közlekedésbiztonsága is beletartozik. Nem egyszerű és nem könnyű a feladat, hiszen míg korábban felsőbb utasítások és felsőbb „pántlikázott” pénzek adták és diktálták egy adott település közlekedésfejlesztését, most az önállóság révén a településeknek kell saját közlekedésüket megszervezni —- és esetleg túlnyomó többségében saját zsebből. Közlekedés, forgalomszervezés, közlekedésbiztonság. Olyan címszavak, amelyek részei lehetnek egy település közérzetének. Tartalmi megvalósításukhoz ugyan feltétlenül szükséges a szaktudás és az anyagi háttér, de legalább ilyen fontos a falu vagy város állampolgárainak véleménye és érdeke. Sok évvel ezelőtt a Magyar Autóklub és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács mozgalmat hirdetett, amelyben az autósok véleményét és segítségét kérték: ha valahol úthibát, félreértelmezhető közlekedési jelzőtáblát vagy ésszerűtlen közlekedésszervezést tapasztalnak, jelezzék azt, hogy változtatni lehessen a jogos vélemények és érvek alapján. Nos, ez az országos akció, ha nem is szűnt meg teljesen, de mindenesetre „elcsendesült”. Bízzunk benne, hogy csak Csipkerózsika-álomba merült, hiszen nagyon nagy szükségünk van településenként az ott élők, az ott közlekedők véleményére. Az önkormányzatok közlekedésbiztonsági leckéje tehát adott: mennyire és hogyan tudják aktivizálni településük mindennapi közlekedőit? Túlságosan magyarázni, érvelni a fentiek mellett talán nem szükséges: egy település jól szervezett közlekedése, közlekedésbiztonsága a település valamennyi lakójának érdeke. Dehát mit tehet az önkormányzat? Furcsa lenne, ha most itt tételes felsorolást próbálnánk adni. Maradjunk inkább a példáknál. Aki utazott már autóval Bécsbe, az minden bizonnyal jól emlékszik azokra az osztrák településekre, amelyeken átfut a Nickelsdorf— Bécs közötti főút. Nos, a helyi önkormányzatok figyelemfelhívó jelzései - hány gyerek él a faluban?, hogy évente hány baleset történik? minden autós számára hatásos és hasznos figyelmeztetések. De szólhatnánk a tudatosan kiépített járdaszigetekről a települések elején és végén, amelyek lassításra késztetik a száguldozókat, s találkozhattunk már nemcsak Ausztriában, máshol is az úgynevezett „fekvő” rendőrrel, a nagyobb sebesség mellett a motort és alvázat veszélyeztető útbordákkal, azaz épített huplikkal is. Ha az önkormányzatok közlekedési feladatairól szólunk, akkor azt is meg kell említeni, hogy a kollektív döntés egy-egy településen a kollektív felelősség vállalását is jelenti. Ez pedig a közlekedés biztonságán túl mást is jelent: demokratikusan működő önkormányzatot, de emellett — némi túlzással a közlekedésszervezők és közlekedők érdekszövetségét is. S. B. A. TŐZSDESZÓTÁR A-TÓL Z-IG lebegö^rátájú^dóslewlek: olyan kötvények, amelyeknek kamatozását meghatározott időszakonként módosítják a mindenkori pénzpiaci körülmények alapján. (devalváció) valamely valuta hivatalos átváltási árfolyamának leszállítása. értékcsökkenés számviteli megjelenítése. Az értékcsökkenés többnyire a fokozatos elhasználódás, elavulás vagy előreláthatatlan események (pl. természeti katasztrófa okozta megrongálódás) folytán áll elő. lejárat: az a határidő, amikor egy adósságot ki kell egyenlíteni. jövőbeli pénzszolgáltatásoknak az esedékességig járó kamatokkal való csökkentése. a) megőrző, tárolóhely; b) a banknál őrzött értékpapírok helye; c) a pénzintézetek közti forgalomban megkülönböztetnek saját letétet, idegen letétet, zálogletétet és különleges zálogletétet. olyan pénzintézet, amelyik az értékpapírok megőrzését és kezelését végzi. (diszázsió) egy kötvény névértéke és névértékénél alacsonyabb árfolyama közti különbség. L1BOR: (ang. röv.: London Interbank Offered Rate) londoni bankközi kamatláb a rövid lejáratú hiteleknél. Ukvidácin: egy vállalkozás felszámolása. pénz, közvetlenül pénzzé tehető eszközök (pl. bankkövetelések). limit: értékpapírok vásárlásánál vagy eladásánál kikötött árhatár, kölcsönnyújtás értékpapírok vagy áruk elzálogosítása ellenében. mérleg: egy vállalat aktíváinak (vagyonának) cs passzíváinak (adósságok + saját tőke) egy adott időpontra vonatkoztatott egybevetése. A mérleg állandóan egyensúlyban van, mivel a saját tőke az aktívák es az adósságok közti különbözeti tételként működik. mérlcgárfolyam: a) könyvelési érték; b) az az árfolyam, amelyen egy értékpapír egy társaság mérlegében szerepel. mérlegfordulónap: az a nap, amelyre a mérleg adatai vonatkoznak. Ez többnyire december 31. mcHcj»hiá^ egy vállalat nyereség/veszteség-elszámolásában a kiadások többlete a bevételekhez képest.
