Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 8. Baker: nincs alku az agresszorral! (Folytatás az 1. oldalról) zott). Hozzátette azonban, hogy nincs miről tárgyalni Irakkal, szó sem lehet semmiféle árukapcsolásról (az iraki kivonulás és más közel­­keleti problémák megoldása között). - Ami szükséges, az egy üzenet az iraki vezetésnek: Bagdad kivonul, vagy súlyos árat fog fizetni jelezte. Az amerikai külügyminiszter szer­dán Gcnfben találkozik Tárik Aziz iraki külügyminiszterrel, majd az Irakkal szemben álló közel-keleti or­szágokat keresi fel. Szaúd-Arábiában megelőzte őt John Major brit kormányfő. A BBC tévé helyszíni jelentése szerint hétfőn megnyugtatta a szaúdi és a szám­űzött kuvaiti vezetőket, hogy az Irak elleni nyugati eltökéltség nem fog csorbát szenvedni, és részleges kivo­nulást nem fogadnak el a szövetsége­sek. Az Európai Közösség tagjainak nem szabad Washingtontól eltérő ál­láspontot képviselniök az Öböl­válság kérdésében jelentette ki Ji­­chak Samir izraeli miniszterelnök a Monte Carlo-i rádió és a Liberation című francia napilap vasárnap esti közös rádióműsorában. Izrael a kormányfő szerint nem akar háborús konfliktust, s „nem ér­zi magát felelősnek” a jelenlegi vál­ságért, nincs köze ahhoz, csupán Irak kívánja kiterjeszteni azt Izraelre is. Nyomatékosan kijelentette azt is, hogy Izrael semmit sem hajlandó megtenni nyomás, terrorista fenye­getés alatt, s úgy vélekedett, hogy ha fegyveres konfliktus robbanna ki,.az Irak teljes vereségét hozná magával. Hozzáfűzte, hogy Izrael senkit sem akar megsemmisíteni, vagyis a konf­liktus céljának nem tekinti Irak ka­tonai kapacitásának megsemmisíté­sét, csupán a Biztonsági Tanács Ku­­vaitra vonatkozó határozatának végrehajtását. A szovjetek által kiürített magyar­­országi repülőterek nem alkalmasak „átrakodó bázisul” az esetleg Irak felé haladó amerikai harci gépek szá­mára. i A hétfői napisajtóban külföldi hírforrásokra hivatkozva — olyan információ látott napvilágot, ami szerint az elhagyott katonai légiki­kötőkre támaszkodna az amerikai légi híd. Az MTI információi szerint a Szovjet Hadsereg légiereje hazánk­ban 7 betonpályás légi bázist hasz­nált. Közülük azok, amelyeket már kiürítettek, jelenleg nem alkalmasak korszerű repülőgépek fogadására, hiszen a távozó alakulatok maguk­kal vitték az irányításhoz, leszállás­hoz használatos elektronikai beren­dezéseket is. Megerősített határvédelem terroristák ellen A BM Határőrség illetékese határozottan cáfolja azt a hétfői sajtóérte­sülést, amely szerint a napokban egy 13, valamint egy 30 fős, fegyveres palesztin kommandó hatolt be a zöldhatáron keresztül a Magyar Köztár­saság területére. Zúbek János alezredes, szóvivő az MTI kérdésére válaszolva arra is„. emlékeztetett: Magyarország — ha jelképes méretekben is — egészségügyi alakulatot küld a Perzsa-öböl térségében állomásozó nemzetközi haderő támogatására. így nem zárható ki, hogy terroristacsoportok ezután pró­bálnak meg az országba hatolni. Ezért a határőrség már napok óta megerősítette a veszélyeztetett határszakaszok őrizetét, és szükség esetén további intézkedések is elképzelhetők. \ LAKÁSHITEL Nyilatkozni 14-étől lehet Puccsocska A haiti hadsereg helyi idő szerint hétfőn délelőtt megrohamozta Port­­au-Prince-ben az elnöki palotát, és leverte a néhány órával azelőtt végre­hajtott puccsot jelentették a helyi rádió és Haitin dolgozó diplomaták. A jelentések szerint letartóztatták a puccs fő szervezőjét, Roger Lafon­­tant, Duvalier elűzött diktátor ma­gánhadseregének volt vezetőjét, aki már az ország ideiglenes elnökének nyilvánította magát. Gyertek haza, magyarok! (Folytatás az 1. oldalról) hogy a hírmédiumok — minde­nekelőtt a rádióadók — nyújt­sanak segítséget a térségben tartózkodó magyarok értesíté­séhez. A külügy adatai szerint egyébként Szíriában 100, Izra­elben 150, az Egyesült Arab Emírségekben 80, Jordániában 10, Katarban 10 magyar állam­polgár tartózkodik. Szaúd— Arábiában, Bahreinben és Ku­­vaitban a tárca értesülése sze­rint nincsenek magyarok. Irak­ban mindössze a magyar misz­­szió 6 munkatársa van jelenleg. A szóvivő beszámolt egy, ugyancsak az Öbölhöz kötődő, ám kedvező hírről is. Eszerint Szaud el-Feiszal herceg, Szaúd- Arábia külügyminisztere levelet küldött Jeszenszky Géza kül­ügyminiszternek. Ebben tájé­koztatta a magyar diplomácia, vezetőjét arról, hogy elfogadja a magyarországi hivatalos láto­gatásra szóló meghívást, s Buda­pestre látogat, amint erre lehető­sége nyílik. Szaúd-Arábia emel­lett figyelmesen tanulmányozza a magyar—szaúdi diplomáciai kapcsolatok létesítésére vonat­kozó magyar javaslatot is. A magyarok sorsáért érzett ag­godalom egy másik, harcok súj­totta ország kapcsán is feléledt a napokban. Az esetleges aggodal­makat eloszlatandó Herman Já­nos közölte: nem tartózkodnak magyar állampolgárok a polgár­­háborús Szomáliában. A szóvivő bejelentette azt is, hogy január közepén magyar, cseh-szlovák, lengyel hármas csúcstalálkozó lesz Visegrádon. A közép-európai csúcson — amelynek végleges időpontját diplomáciai csatornákon egyeztetik — hazánkat Antall József kormányfő képviseli. A találkozó résztvevői nyilat­kozatot írnak alá, amely rögzíti a három együttműködő ország kapcsolatainak alapjait. Egy korábbi bejelentését megerősítve Herman János em­lékeztetett arra, hogy január 24-én és 25-én miniszteri szintű nemzetközi konferenciát tarta­nak Bécsben a világméretű problémává előlépett mene­kültkérdésről. A konferencián a hírek szerint Ausztria együtt­működési tervezetet terjeszt elő a migrációs hullám kezelésének összeurópai mechanizmusáról. A probléma súlyára utal, hogy a konferenciát megelőzően, ja­nuár 11-én Budapesten összeül a Pentagonale — a magyar, olasz, osztrák, jugoszláv, csehszlovák együttműködési keret — migrációs ügyekkel foglalkozó csoportja is. A regi­onális együttműködés tagálla­mainak képviselői megvitatják, miként hangolhatnák össze in­tézkedéseiket a migráció okoz­ta gondok kezelésében, egyben közös álláspontot alakítanak ki a bécsi konferencia dokumen­tumtervezetével kapcsolatban. Az OTP emeli a betéti kamatokat Az OTP a közeljövőben várhatóan tovább emeli a betéti kamatokat, mi­után a kormány felszabadította a 6 hó­napnál hosszabb időre elhelyezett beté­tekre megállapított kamatplafont, ami eddig bruttó 30 százalék volt. Kalocsai Tamás, az OTP vezérigazgató-helyette­se az MTI kérdésére elmondta, hogy az előzetes számítások szerint mintegy 4-5 százalék körüli kamatemelésre kerül­het sor. Ahhoz, hogy a betétesek reálkamat­hoz jussanak, vagyis a bankban elhe­lyezett pénzük lépést tartson a várható­an 36 százalékos inflációval, az OTP- nek mintegy 45 százalékos bruttó ka­matot kellene fizetnie, amiből lejön a 20 százalékos forrásadó. A pénzintézet azonban ilyen mértékű betétikamat­emelésre nem képes, mert akkor a hitel­kamatok legalább 50 százalékra emel­kednének. Ez pedig elviselhetetlen len­ne a lakosság és a gazdálkodó szerveze­tek számára is. Elmondta azt is, hogy az elmúlt év­ben kizárólag a kamatjóváírásokkal emelkedett néhány százalékkal a lakos­ság forintbetétállománya, valamint az értékpapírok összege, miközben há­romszorosára nőtt a devizabetétek ősz­­szege. Varga Iván, a Postabank vezérigaz­gató-helyettese arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nagyon gondos mérlege­lés után döntenek majd a betéti kama­tok emeléséről. Hiába szabadították fel a kamatokat, mert azok emelkedésé­nek gátat szabnak a közgazdasági té­nyezők. A gazdaság egyelőre ugyanis nem viselne el 50 százalékos hitelkama­tot vagy csak nagyon szűk körben len­ne igény ilyen feltételek mellett banki forrásra. így a kihelyezési lehetőség szab gátat a betéti kamatok emelésé­nek, azaz végre kialakul a kereslet és a kínálat egészséges aránya. Elmondta azt is: vannak olyan országok, ahol nemcsak a betéti, hanem a hitelkama­tok is alacsonyabbak az inflációs rátá­nál, mert a vállalkozók nem képesek megfizetni a magas hitelkamatokat. Az Országos Takarékpénztár Buda­pesten a kerületi hitelszámlakezelő fió­kokban, vidéken pedig bármelyik OTP- irodában január 14-étől fogadja azokat az ügyfeleket, akik mielőbb nyilatkoza­tot szeretnének tenni arról, hogy a megemelt lakáshitelkamatokat milyen variációban fizetik. A választási lehetőség külön-külön fennáll valamennyi, korábban kedvez­ményes — 0—3,5 százalékos — kama­tozású szerződésre. A nyilatkozattétel­hez az 1990. szeptember 30-ai egyenleg­értesítő bemutatása szükséges. Aki úgy dönt, hogy tartozása felét egy összeg­ben kifizeti, nem kell megvárnia az OTP értesítését. Érdemes még január­ban felkeresni a helyi OTP-fiókot és befizetni a tartozás felét. Ehhez azon­ban szükség van a törlesztőrészletek utolsó befizetéseinek — októberi, no­vemberi, decemberi — igazolólapjára. Ebben az esetben már a januári 1500 forintot sem kell kifizetni. Az OTP az értesítéseket valamennyi érdekeltnek postán kiküldi, azonban ezt nem szükséges megvárni, viszont a levél kézhez vétele után az ügyfélnek 30 napön belül nyilatkoznia kell. A közölt döntést az adós a későbbiekben nem módosíthatja. Havel külföldön? Václav Havel köztár­sasági elnök jelenleg nem tartózkodik Csehszlová­kiában — közölte hétfőn a CTK hírügynökség jói .tájékozott forrásra hi­vatkozva. Vasárnap bejelentet­ték, hogy Havel egész­ségügyi szabadságon tar­tózkodik. A prágai Vár­ban ugyanakkor hangsú­lyozták: az egészségügyi szabadságot már régóta tervezték, és azt nem va­lamilyen „akut” indok váltotta ki. Munkanélküliek segélyezése 1991-ben A Munkaügyi Minisztériumban hét­főn Csuhaj V. Imre főosztályvezető tá­jékozatta az MTI munkatársát a mun­kanélküliek segélyezési lehetőségeiről. A költségvetés 9 milliárd forintot nyújt idén a biztosítási alapú munkanélküli­segélyezésre, amely ha a munkaadók és a munkavállalók befizetései elmarad­nak, nem nevezhető majd biztosítási jellegűnek. Eredetileg arról volt szó, hogy a munkáltatók a 43 százalékos társadalombiztosítási, s a munkaválla­lók a 10 százalékos nyugdíjjárulékból 3, illetve 1 százalékot fizetnek be e szo­lidaritási alapba. Mivel a társadalom­­biztosításnál nem lehetett ellentételezni ezt a kiesést, az új variáció szerint a 43, illetve 10 százalék felett kellett volna 1-1 százalék plusz terhet vállalniuk a munkaadóknak és a munkavállalók­nak. Ettől mindkét kör határozottan elzárkózott az érdekegyeztető tárgyalá­sokon. Nem tudni tehát, hogy — vár­hatóan januárban milyen megoldást hagy jóvá a parlament a foglalkoztatá­si törvényben. A költségvetésben min­denesetre már elfogadott az Ország­gyűlés 9 milliárd forintot az elvileg biz­tosítási jellegű Szolidaritási Alap és 12,6 miliiárd forintot a hagyományos Foglalkoztatási Alap céljaira. Mint a főosztályvezető rámutatott, a 9 milliárd forint természetesen nem ele­gendő az idei év végére már 200 ezerre becsült munkanélküli segélyezésére. Erre a célra mintegy 15 milliárd forint­ra lenne szükség. Az eredeti tervek sze­rint a Szolidaritási Alapot terhelné ezen túl a munkaerő-szolgálati irodák korszerűsítése, a napi számítógépes kapcsolat megteremtése a helyi, a me­gyei szolgálatok és az Országos Mun­kaerőpiaci Központ között, mintegy 1,3 milliárd forintos ráfordítással. Ugyancsak a Szolidaritási Alapból ter­vezték a pályakezdők segélyezését. Ez mintegy 0,7 milliárd forintot igényel. A Munkaügyi Minisztérium több szakembere szerint a munkaadóknak és a munkavállalóknak a társadalom­­biztosítási járulékok, illetve a nyugdíj­járulékon felül 0,5-0,5 százalék plusz terhet kellene vállalnia a Szolidaritási Alap kiegészítésére. Ez a befizetés nem­csak lényegesen nagyobb lehetőségeket adna az alapnak, de ennél is fontosabb, hogy közelítenének a biztosítási jelleg elveihez. A befizetők ugyanakkor job­ban beleszólhatnának az összeg fel­­használásába is. Amennyiben nem lesz elegendő pénz a Szolidaritási Alapban, akkor több megoldás is lehetséges. Csökkenthető a járadékellátás színvonala, de megfon­tolandó az is, hogy a járadékok után ne 43, hanem ennél kisebb társadalombiz­tosítási járulékot kelljen fizetni az alap­ból. Elvileg lehetséges, hogy a Foglal­koztatási Alapból csoportosítsanak át bizonyos összegeket a Szolidaritási Alapba, viszont csökkenti ennek reali­tását, hogy a 12,6 milliárdos Foglal­koztatási Alapot már eleve 4,5 milliárd forinttal terheli a korábban kifizetett pályakezdő és újrakezdő hitelek ka­matterhe, illetve a munkahelyteremtő beruházások már jóváhagyott támoga­tása. A fennmaradó mintegy 8 milliárd forintból kellene tehát megoldani az átképzéseket, továbbképzéseket, a köz­hasznú foglalkoztatást, a vállalkozóvá válás és a kritikus körzetek segítségét, és még sok más, hasonlóan fontos fel­adatot. j Megalakult a Katona József emlékbizottság • Korányi Ferenc, dr. Orosz László, (Tóth Sándor felvételei) (Folytatás az I. oldalról) veinkből is kihagyott drámaírót végre a Hatalom is fölkarolja. Akadémikusok, Kossuth- és Állami-díjas művészek, jeles közéleti személyiségek köszönték a fel­kérést, amelyet megtiszteltetésnek tekin­tenek . . . Megsejtették, hogy bizonyára halaszt­hatatlan, más irányú elfoglaltsága miatt a bizottság elnöke sem vesz részt a város­házán tartott alakuló ülésen? A valóban szép megbízatást vállalók közül megje­lenteket Merász József polgármester, az emlékbizottság társelnöke üdvözölte. Tájékoztatta a megjelenteket a városi önkormányzat támogatásáról, elismerte a Bánk bán szerzőjének kétszázadik szü­letési évfordulójával egy időben százesz­tendős Katona József Társaság prog­ramjavaslatainak sokszínűségét, tartal­masságát. Komáromi Attila, az irodalmi, közművelődési társaság elnöke — mint­egy igazolva a város közjogi szempont­ból első emberének méltató szavait — számolt be ezt követően az eddig végle­gesített vagy tervezett rendezvényekről, kiadványokról. A teljesség igénye nélkül említjük a Katona József Társaság cen­tenáriumi emlékkönyvének kiadását, a Katona József emlékérem-pályázat ki­írását, dr. Orosz László Katona és kora című, már megkezdett, e sorok írójának tavaszi-őszi színháztörténeti előadás­­sorozatát. A volt megyei tanács támoga­tása valószínűsíti a régóta várt, Lisztes László által szerkesztett, Katona József műveinek különböző kiadásait, vala­­. mint a drámaíróról, az előadásokról szó­ló írások címadatait tartalmazó bibliog­ráfia őszi megjelenését. Anyagi okokból egyelőre bizonytalan Beke József kézira­tos művének, a Bánk bán-szótárnak a sorsa. A Szépirodalmi Könyvkiadó adja közre Orosz László utószavával Katona József költeményeinek hasonmás kiadá­sát. A Móra Könyvkiadó pedig a fiata­loknak ajánlja az így élt Katona József című életrajzot, a megyénkbéli Rigó Béla munkáját. Bizonyára nagy érdeklődésre tart számot a városi televízió kétszáz Komáromi Attila, Merász József éves évfordulóval kapcsolatos vetélke­dője. A Katona József Társaság javasla­tára a magyar rádió több műsort készít Kecskeméten az évfordulóról. Sorozat­ban elemzik, modellizálják az előkészítés folyamatát, élő kapcsolást hoznak létre a Katona szülővárosának és az első Bánk bán-bemutató városának, Kassá­nak diákjai között. Hideg Antal alpolgármester bízik ab­ban, hogy az önkormányzat elő tudja teremteni a rendezvényekhez és főként az újjáépített Katona József szülőház­múzeum — avatását november 11-ere tervezik — a huszadik század végéhez méltó berendezéséhez az infláció miatt esetleg hiányzó százezreket. Hasznos javaslatokkal egészítette ki az elmondottakat Kerényi Ferenc szín­háztörténész, aki utólag. Orosz László javaslatára lett az emlékbizottság tagja. Ezt az alkalmat is fel kell használni a Katona József életművéhez tapadt félre­értések eloszlatására, hangoztatta. Java­solta: a március végi színházi világnapon honi teátrumainkban hívják föl a nézők figyelmét jelentőségére, november 8-án, 9-én tanácskozzon az Irodalomtörténeti Társaság Konrád György elnöki tisztsé­gére tekintettel külön is javasolta a Nem­zetközi Pen Club bevonását. A kassai Gál Sándor költő egyebek között vállalta egy magyarországi Bánk bán-előadás fogadásának megszervezé­sét. Kántor Lajos, a Korunk szerkesztője helyeselte a kinyilvánított szándékot: az egész magyarság ünnepe legyen a ketszá­­zadik születési évforduló. Alkalomadtán külön írásban számo­lunk be arról, hogy sikerül elérni: az év végén legalább két-három magyar nyel­vű színházban legyen műsoron Katona valamelyik műve, a boltokban bárki megvásárolhassa a Bánk bán-t. Az emlékbizottság rövidesen felhívás­ban nyilvánítja ki az évfordulóval kap­csolatos ajánlásait. Az őszi emlékünncp­­ségeken számítanak Göncz Árpád fő­védnök, köztársasági elnök megjelenésé­re is. Hcltai Nándor Vita volt — űj színidirektor nem lett (Folytatás az I. oldalról) szóbeli kiegészítésével előrukkolt a bi­zottság. Volt itt szó kérem mindenről. Melyik jelölt milyen műsorpolitikát akar. milyen mértékben eltökélt változ­tatni a jelenlegi társulaton, tagja volt-e hajdan az MSZMP-nek avagy sem, me­lyik számol jobban az intézmény szűkös gazdasági helyzetével stb. Érdekesség, hogy a fideszesek és az MDF-esek egy része Illést, míg az SZDSZ, az MSZP, illetve az MDF másik része Szőnyi G. Sándort igyekezett támogatni. Ám dön­tés végül nem született, mert a minőségi többségnek számító 20 szavazatot (16 —15 lett az arány Illés javára) egyik je­lölt sem kapta meg. Merász, József pol­gármester azért azt javasolta, hogy pró­báljon meg egyezségre jutni a kulturális bizottság a helyi szakmai körökkel, to-Élénk forgalom Kecskeméten vábbá hogy mindkét pályázatot ismer­­■hesse'itleg a képviselő-testület, tárgyalja­nak újra a jelöltekkel, s a legközelebbi tanácskozáson — várhatóan egy hét múlva — ismételjék meg a szavazást. Ha kimozdul patthelyzetéből ez az ügy ak­kor ismét visszatérünk rá lapunkban. A további napirendi pontok között szerepelt egyebek között, a közgyűlés­re és szerveire vonatkozó szervezeti és működési szabályzat tervezetének megvitatása is, de a tanácskozás olyannyira elhúzódott, hogy lapzárta miatt már nem tudjuk tájékoztatni er­ről olvasóinkat. Azt, hogy Kecskemét tagja legyen a Megyei Jogú Városok Szövetségének, a képviselők nagy többséggel megszavaz­ták. — koloh — (Folytatás az I. oldalról) A gazdasági szakemberek némileg eltérően ítélik meg a forint leértékelé­sét. Van, aki elkerülhetetlen és szüksé­ges lépésnek tartja, mert ösztönzi az exportot, és a liberalizált import meg­drágításával védi a belső termelőket. Ám akad, aki szerint ez a mostani lépés inkább konzerválja az elavult termelési struktúrát, mert továbbra is életben tartja a kevésbé életképes vállalatokat. Az exportbevételekre váró, pénzügyi nehézségekkel küszködő cégek min­denesetre nagyon is számítottak az év eleji leértékelésre, és nem vették rossz néven. Az Ibusz, az OTP és a Cooptourist tájékoztatása szerint Kecskeméten már mindenkit ki tudnak szolgálni, mivel a Magyar Nemzeti Banktól időközben megkapták az esedékes valutaszállit­­mányt. A feketevaluta-piac azonnal reagált a megyében is a forint leértékelésere: Baján szombaton 54 forintért vették a valutázók a márkát és 58- 60 forintért adták, Kecskeméten a dollár ára 75, illetve 85—90 forint körül volt. 1M. Á. Huszonötezerre mondták a kétcsövűt (Folytatás az I. oldalról) hivatkoztak is és a piacra egy rozzant Volgával utaztak. A továb­bi meghallgatásuk már a rendőrség irodájában folytatódott. Kiderült, hogy az engedély nem erre a kali­berre és nem ilyen puskára szól. Aztán nem tetszett a rendőröknek az sem, hogy akárhányszor bele­kezdett a két férfi a történetbe, min­duntalan másképp fejezték be. Hol az övék volt a puska, hol egy ma­gyar vadásztól kapták, majd cl akarták adni, máskor csak azt sze­rették volna tudni, pontosan meny­nyit ér. Amíg a katonák az irodá­ban egy újabb verzióba kezdtek, addig a nyomozók átnézték a Vol­gát-Maguk is erősen clcsodálkoztak. A csomagtartóból egy 5,6 milli­méteres golyós puska és a hozzá való 75 darab lőszer, 10 darab 30 milliméteres jelzőrakéta, az ablak­törlőmotor melletti rejtekhelyről pedig további tíz 7,62-es golyószó­rólőszer került elő. Az arzenált az időközben a helyszínre siető szovjet katonai ügyész is érdeklődéssel ta­nulmányozta. Majd mindannyian búcsút vettek tőle: a magyar rend­őrök ugyanis lefoglalták. A két zászlós ügyét a Szegedi Ka­tonai Ügyészségre továbbították. Ha magyarok lennének, akkor lő­fegyverrel és lőszerrel való visszaé­lés büntette miatt vonnák felelős­ségre őket. Elképzelhető persze, hogy így is. N. N. 1M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom