Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-07 / 5. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 7. ADÓZÁS ÉS ERKÖLCS A mai bér járulék csábít a csalásra A parlamenti pártok szinte kivétel nélkül, a kormánykoalíció pártjai pedig különösen hangsúlyozzák az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak a naivak képzelhetik, hogy javulhat az erkölcs ott, ahol a gazdasági rendszer, mindenekelőtt az adórendszer bünteti az erkölcsösöket, jutalmazza az erkölcsteleneket, ahol az adórendszer nem azt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnének, hanem azt, ami technikai szempontokból számára a legegyszerűbb. Ezt most a magas bérjárulékokkal illusztrálom: Az elmúlt évtizedek egyik nagy közgazdasági tanulsága, hogy csak ott van megfelelő technikai fejlődés, ahol a munkaerőt jól megfizetik. Csak ott lehet olcsó a termelés, ahol magas a bér, azaz nagy a dolgozók vásárlóereje. Ezt látszólag le lehet arra egyszerűsíteni, hogy ott fejlődik a technika, ahol drága a munkaerő. De éppen a mi mostani példánk bizonyítja, hogy nem ilyen egyszerű az összefüggés. A munkaerő úgy is lehet drága, hogy nagy a bérjárulék. Márpedig ez nem eredményre, hanem csődbe vezet. Nemcsak a munkaadónak kell drágává tenni a munkaerőt, hanem a munkavállalónak is magas bért kell kapnia. Hova vezet ugyanis a most alkalmazott bérdrágító rendszer? A dolgozók borítékjába kerülő bért akarjuk állandóan korlátozni. Sajnos, ez többékevésbé sikerül is. Ugyanakkor a munkabérek után magas járulékot szedünk be. Ezzel elérjük, hogy ahol csak lehet, letagadják a béreket, a dolgozókat nem bérrel, hanem más módon jutalmazzák. Ez a módszer már a korábbi években is élt. A munkaadók számára olcsóbb volt az, ha a dolgozók elvittek valamit a gyárból, a termelőszövetkezetből, mintha ennek megfelelő nagyságú bért fizettek volna. Ha szabályozni lehetett volna az eltulajdonítások mennyiségét, talán nem is lett volna nagy baj. De a gyakorlatban sokkal többet eltulajdonítottak, mint amennyi bérrel egyébként megelégedtek volna. Ráadásul az így eltulajdonított értéket a dolgozók alig tekintették jövedelemnek. Egy erdőgazdaságban utánanéztem: a dolgozók által kedvezményesen elvitt fa értékének még ötödét sem érezték jövedelemnek. A bér helyetti juttatás az utóbbi évben vált általánosabbá a kisvállalkozásokban. Az ott alkalmazottak egy részének csak minimális jövedelmet vallanak be, a reális bér hiányzó részét pedig „juttatják”. Ennek egyik példája lehet az, hogy a dolgozónak beosztástól függő értékű szolgálati autót adnak és azokat két év után leírva, könyv szerinti értéken, azaz egy forintért megkapják a használók. Ez esetekben is mindig nagyobb a tényleges jövedelem, mint amennyi elég lett volna nyílt bér formájában, mégis, akik kapják, kevesebbnek érzik. Népünk fantáziája e téren is igen gazdag, kifogyhatatlan a kijátszást jelentő új megoldások módjaiban. Amíg tehát magas lesz a bérjárulék, a kisvállalkozások mindig is ki fogják játszani. A nagyok azonban erre nem képesek. Tehát tovább fog nőni az a különbség, ami a költségvetési és nagyvállalati szektorban dolgozók keresete és a kisvállalkozók, valamint a feketén dolgozók jövedelme között már ma is felháborító. A kormányzat, a politikai pártok szavakban a bérből élők érdekeit védik. A gyakorlatban azonban olyan rendszert működtetnek, amelyik ez ellen hat. Az erkölcsöt romboló, az előírásokat kijátszókat jutalmazó rendszerből nem kifelé mászik, hanem egyre mélyebbre süllyed a pénzügyi kormányzat. Kopátsy Sándor Milyennek képzeli az 1991-es évet: a vállalkozó Mottó: A szegénység nem szégy en, csak kellemetlen, de mint a ragály, egyre jobban terjed. TUDOMÁNYOS KISHÍREK CSÍP, DE NEM ÁRT New Orleansban. ahol közismerten előszeretettel fogyasztanak méregerős ételeket, azt vizsgálták, hogy az érzékszervi hatásokon kívül károsítja-e a gyomrot az erős fűszer. Egyidejűleg azt is megvizsgálták, hogyan vethető össze a hatásuk az aszpirinével. Azt tapasztalták, hogy az aszpirint és a hagyományos, nem csípős ételt fogyasztók gyomrában látható károsodás keletkezett,' míg azoknál, akiknek gyomorfalára közvetlenül erős paprika oldatát fecskendezték, s endoszkóppal vizsgálták, semmiféle elváltozást nem észleltek. ÓKORI KÖRNYEZETPUSZTÍTÓK Ősi civilizációk összeomlását vagy hanyatlását a történészek az esetek többségében természeti hatásoknak, például gyors klímaváltozásoknak tulajdonítják. A Földközitenger keleti medencéjében a mai Izrael és Jordánia területén folytatott régészeti kutatások bebizonyították, hogy az i. e. 6000 körül ott élt civilizáció lassú hanyatlását a mértéktelen erdőirtás, s a nyomában fellépő talajerózió okozta. A fát az építőanyagként szolgáló mész égetéséhez használták igen nagy mennyiségben. Szembetűnő, hogy az idő haladtával hogyan Voltak kénytelenek egyre kevesebb és egyre satnyább faanyagot alkalmazni az építkezéseken. Az irtások újraerdősödését megakadályozták a kecskék, amelyek lelegelték a friss hajtásokat. EGYELŐRE NEM RENG A hazai sajtó is hírül adta, hogy az amerikai Missouri állam New Madrid nevű kisvárosában december .Vára fokozott óvintézkedéseket vezettek be, mert egy Browning nevű úr erős földrengést jósolt a jelzett időre. Bár eddig még sosem sikerült pontosan előre jelezni egy földrengés kipattanását, a hatóságok mégsem merték vállalni a kockázatot. Browning ugyanis ráhibázott a tavaly októberi San Francisco-környéki földrengés időpontjára. Mostani elöérzetét arra alapozta, hogy a jelzett napon a Nap. a Hold és a Föld együttállása következtében erősen megnövekszik az árapálykeltő erő, amely a Föld kérgében is feszültségeket kelt. New Madridra azért esett a választása, mert olyan szerkezeti törések járják át a vidéket, amelyek mentén hosszú időn át feszültségek halmozódtak fel. A szakértők merthogy a jós biológus és üzletember elsősorban azzal cáfolják, hogy soha egyetlen földrengésről sem bizonyosodott be, hogy az árapálykeltő erők megnövekedésének szerepük lett volna a kipattanásukban. A katasztrófa a jelzett időben egyébként elmaradt. BENYOVSZKI LÁSZLÓ fiatalember, vállalkozó. Ért a mezőgazdasághoz, de otthonosan mozog a kereskedőszakmában is. — Nem tartom magam szegény embernek, mert a vállalkozáshoz pénz kell, s jelenleg rendelkezem az ehhez szükséges anyagiakkal. Nagyon tartok a jövőtől, s azt is megmagyarázom, miért. Januárban tovább növekednek az energiaárak, elég, ha a benzinre utalok, de magasabb lesz az áram, a telefon, a víz díja is. Tovább akarják emelni a bérleti díjat is, pedig jelenleg is iszonyúan magas, ugyanis egy négyzetméterért havonta háromezer forintot fizetek. Látszik, ezen a harmincas éveinek elején járó férfin, hogy nem panaszkodik, csupán a tényeket sorolja fel, amelyek valamilyen módon az ő egzisztenciáját is érintik. — Amit eddig elmondtam, az a dolog egyik oldala. A másik ugyancsak aggasztó. Az emberek, a vásárlók életszínvonala csökkent, s ezért egyre több az érdeklődő, mint az, aki valóban pénzt ad ki. Miről mond le először az ember? A luxuscikkekről, a kávéról, a süteményről, a szendvicsről, vagy éppen a grillcsirkéről. Ez már igazán érzékenyen érint, akár csak a nyersanyagok — bontott csirke, töltelékáru, tej, vaj, sajt, cukor, kávé és sorolhatnám tovább — árának emelése. Véleményem szerint: ilyen okok miatt a vállalkozók jelentős része ebben az évben tönkremegy, nem lesz kitartása, mert nemcsak számukra, de számomra is iszonyú terhet jelent a bankhitel törlesztése. A bankok jelenleg 36 százalékos kamatlábat számolnak, amely ebben az évben nyilvánvalóan nem csökken. Nem tartottam illetlennek, a vállalkozó belügyeibe való beavatkozásnak a kérdést: vajon mennyi a havi jövedelme? Én a vállalkozóknak ahhoz a fajtájához tartozom, aki számításokat készít, pontosan meghatározza saját jövedelmét. Nem szégyellem elmondani: ha szerencsém van, akkor a 25 napos nyitvatartási időből 1-2 napos nettó bevétel az enyém. Nem kell ezen csodálkozni, ugyanis fizetem a túlságosan magas bérleti díjat, az energiaköltséget, az alkalmazottak munkabérét és közterheit, a saját sztk-mat, az adót, s a forgalom utáni 11,2 százalékos általános forgalmi adót. Ebből következik: ha nem változik semmi, ha csökken a Centrum Áruházban lévő büfé forgalma, akkor az én nettó keresetem is kevesebb lesz. Az elszegényedésnek több formája van, az abszolút, amikor még kenyérre sem telik, s a relatív, amikor a vállalkozó a beinvesztált tőkét nem tudja forgatni, kevesebb a bevétel, mint a kiadás. A jelenlegi körülmények között — ha tovább romlik a helyzet, s nincs biztosíték ennek ellenkezőjére — a vásárlók elszegényedése rám is visszahat, s ezzel munkám kerül veszélybe. Gémes Gábor ÚJ KÖNYVEK: Makai Ágnes—Héri Vera: Kitüntetések (Zrínyi, 850 Ft); Tőke Péter: Télapóka puttonya (Rivalda Kft., 65 Ft); Ez az Ön horoszkópja az 1991. esztendő 365 napjára. Vízöntő (Láng, 69 Ft); Jókai Mór: Az istenhegyi székely lány (Szépirodalmi K.. 98 Ft); Kelényi Edit: Az oroszlán és az egér (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó—Bembo, 150 Ft); Süteményeskönyv. 800 recept (Gondolat—Ciceró, 98 Ft); Tony Wolf: A nyúl meg a teknős és más mesék (Juventus, 188 Ft); Fésűs László: A hódítás iskolája (Magán, 110 Ft); Walt Disney: Vidám mesék (Egmont—Pannónia, 189 FT); Szórakoztató fogyókúra (Modell. 340 Ft); Jan Bielecki: Turbo Pascal. 3. o. (Műszaki K., 248 Ft); Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora (Akadémiai K., 360 Ft); Grimm: Tavitündér és más mesék (Forma- Árt, 239 Ft); Háy György: Repülők, műszerek, emberek (Műszaki K., 168 Ft); Robert E. Kowalski: 8 hetes koleszterinkúra (Láng, 149 Ft); A napló. 1977—1982 (Minerva, 180 Ft); Szombathelyi Ferenc visszaemlékezései (Sisak és cilinder) (Zrínyi, 80 Ft); Üsd fel! Európa és a Szovjetunió (Novotrade. 419 Ft); Bakonyi Péter: Kalandok Keleten (Interart, 320 Ft); M. Dumas: A világ ura I—II. (Rege, 300 Ft). SAJTÖPOSTA A sertéshizlaló csak ráfizethet? A GYENGÉNLÁTÓK TILTAKOZNAK, A POSTA HELYESBÍT Kik nézhetik ingyenesen a tévéműsort? Régóta foglalkozom sertéshizlalással, s nemcsak a saját céljaimra, hanem azért is, hogy az állatokat értékesitsem. Ez utóbbi során egyre több gonddal találkozom. Tavaly novemberben történt, hogy két hízott disznót leadtam a helyi Egyetértés Tsz-nél. Már az átvételnél rádöbbentem, hogy becsapnak, ugyanis 30 kilóval könynyebb súlyúnak mérték a sertést, mint az volt az előző este. Ha van is némi súlyvesztesége egy állatnak az éjszaka, ekkora semmiképpen nem lehet. A látottakat-hallottakat valahogy megemésztettem, de ami azóta van, pontosabban nincs, az felháborító. A szövetkezeti irodában azt közölték velem: egyelőre egyetlen fillérre se számítsak, majd leghamarabb idén áprilisban kaphatok pénzt a két állatért. A magyarázat: a kaposvári húsiparnak, ahová szállították a meghizlalt disznókat, jelenleg nincs pénze, hogy a kistermelőket kifizesse. A különféle cégek fizetésképtelenségéről már olvastam, ezt a helyzetet mégsem tartom elfogadhatónak. A pénzemre, amiért nagyon megdolgoztam, most van szükség. Karban kell tartani az ólakat, be kell szerezni az új állományt, meg a takarmányt is, és a családot el kell tartani. Az egyre növekvő árakkal szemben a pénz nélkül semmit sem kezdhetünk. S még ha valamennyi tartalékunk lenne, akkor is nagyon furcsa, hogy csaknem fél év múlva akarják kifizetni a járandóságot. Ebben az inflációteljes világban az engem megillető pénznek már korántsem ugyanaz lesz az értéke a tavasz hónapjaiban, mint most volna. Az efféle kistermelői veszteségekre vajon ki figyel oda? Vagy a sertéstartó csak ráfizethet? Baráth Gyuláné Kunszentmiklós Sajnos, korántsern, egyedi ez a probléma. Több helyről jeleztek hasonló gondot az állattartók. Az nem vitatható, hogy a felvásárlóknál is kevés a pénz, csak az nem eléggé világos: az illetékesek miért nem teremtenek olyan kistermelői alapot, amelynek terhére kifizetnék például a hizott állatokat leadó tulajdonosokat. , Az állattartó nem tehet róla, hogy a gazdasági helyzet olyan, amilyen, következésképpen méltatlan tőle újabb áldozatokat kérni, vagy arra rákényszeríteni. Barátimé és a többi gazdatársa ugyanis jobb híján nem tehet egyebet, minthogy eldönti: többé egyetlen sertést sem hizlal eladás céljára. Azt követően pedig nemsokára nekünk, fogyasztóknak sem lehet sok keresnivalónk a húsüzletekben ... November 26-án megjelent Sajtóposta rovatunkban azt üzentük az egyik kiskőrösi olvasónknak a megyei postahivataltól származó tájékoztatás alapján —, hogy a 70. életévét még be nem töltött házastársa is kaphat mentességet a televízió-előfizetési díj fizetésére, ha a látáskorlátozottságáról rendelkezik hivatalos igazolással, amit a kitöltött formanyomtatvánnyal együtt kell beküldenie a helyi postára. E soraink nyomán a következőkről informálta lapunkat a Magyar Vakok és Gyen génlátók Országos Szövetsége Bács- Kiskun Megyei Szervezetének titkára, Z. Kovács Bertalan: — A szóban forgó közlés miatt tiltakozunk, ugyanis a vakok és gyengénlátók semmiféle kedvezményben nem részesülnek a tévé-előfizetési díjkötelezettséggel kapcsolatosan. Különben mi évente megkeressük a díjmérséklés, illetve mentesítés tárgyában a Posta Műsorszóró Vállalatot, ám a kérelmünket — a szakminisztériummal egyetértésben —- mindig elutasítja. Legutóbb a ta-Megkerült a hiányzó bútortartozék Néhány héten belül kétszer is foglalkoztunk e rovatunkban a kerekegyházi Szabó Ede sérelmével: a kecskeméti Alföld Áruház Róbert Károly körúti raktárában olyan original csomagolású sarok ülőgarnitúrát kapott — több mint 21 ezerforintja ellenében , amely hiányos tartozékú volt. s emiatt nem tudta ^wWWWWtoWlahazji. £^tXÖ'VC,tö«n,tWnA rbl informálta lapunkat az említett áruház vezetője: nem ők adták el a bútort. Ki árusította á zsákbamacskát? kérdeztük újabb írásunkban, kétséget sem hagyva afelől, hogy nemcsak az eladó cég kilétére vagyunk kíváncsiak, hanem arra is: orvosolta-e már a vevő jogos reklamációját? Máig egyetlen illetékes kereskedelmi egység sem jelentkezett nálunk válasszal, a panaszos azonban igen, örömmel tudatva: utólag megkerült a hiányzó tartozék, azt eljuttatták hozzá, amit rögtön felhasznált, s azóta már megfelel rendeltetésének a drága bútor. Minden jó, ha a vége jó tartja a közmondás, ám mi mégis megismételjük ezen eset apropóján a véleményünket: amennyiben a gyárilag becsomagolt bútort már a raktárból elszállítása előtt ellenőrizné a kereskedő, lehetőleg a vásárló jelenlétében, mindketten azonnal észrevennék a tartozékok esetleges hiányát, s azt nyomban lehetne pótolni, végső megoldásként pedig egy másik bútorcsomagot felbontani, és ha a tartozékai hiánytalanok, akkor pedig kiadni. valy szeptemberi taggyűlésünkön vetették fel társaink ezen igény jogosságát, amire az érdemi választ ma is várjuk az illetékesektől. Ebben a témakörben a megyei postahivatal vezetője, Novok-Rostás Sándor is szerkesztőségünkhöz fordult, ezeket közölve: Kiskőrösi olvasójuk kérdésére pontatlanul reagáltam, tévedésből, amiért tőle és másoktól is ezúton kérek szíves elnézést. íme a tudnivalók helyesen: A tévé-előfizetési díj kötelezettsége alól — kérelemre — mentesítheti a postaigazgatóság az egyes rokkantsági kategóriákba tartozókat. Ezen igényhez a 100 százalékos hadirokkantnak a hadigondozási igazolványát, az I. csoportba tartozó polgári rokkantnak pedig a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vonatkozó határozatát kell csatolnia. A Vakok és Gyengénlátók Szövetségének igazolása nem használható fel az ilyen tárgyú kérelemhez. ÜZENJÜK Agárdi Jánosnak, Bajára: A hatályos jogszabály értelmében a táppénz összegét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért kereset napi átlaga szerint kell megállapítani. Ha az illető személynek az irányadó esztendőben még legalább húsznapi keresete sincs, a táppénz a betegsége bekövetkezése évének első napjá—tói elért keresete szerint szánútaadúr ki. Fontos megjegyezni: az üzem időleges jzünetelte- Yé’sSVél járó csökkentett keresetet a szóban forgó társadalombiztosítási ellátás alapját képező napi átlagkereset kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. „Földtulajdonos" jeligére, Kiskunmajsára: Igaza van Önnek abban, hogy a hatékony mezőgazdasági munka egyik döntő feltétele a hozzáértés. Aki a szüleitől, ismerőseitől stb. szerzett ilyen tapasztalatokat, annak nemigen okoz szakmai nehézséget a teendők megtervezése, elvégzése. Problémájuk elsősorban azoknak van, akik a mezőgazdasági foglalkozást mostanában választják élethivatásul, minden előképzettség nélkül. Az ilyen vállalkozókra gondolt a Földművelésügyi Minisztérium, amikor elhatározta: kialakítja a vállalkozói szaktanácsadás országos rendszerét. Az elképzelés szerint a szakértők termesztéstechnikai, közgazdasági, kereskedelmi, bankügyi stb. ismeretekkel segítik azokat, akik hozzájuk fordulnak. Rövidesen megkezdődik hazánkban e szaktanácsadók képzése, amelyhez a gazdasági újjáépítésre szolgáló Phare-segélyprogram keretében több mint 3 millió dollárt LOTTÓZÓK FIGYELMÉBE! Kicserélik az összeragasztott szelvényeket Az elmúlt napokban sok kecskeméti lottózó panaszolta, hogy a december 26- ai lottósorsoláson nem vehettek részt a fogadásukkal, hiszen a kitöltött szelvényüket a város totó-lottó irodái nem vették fel, a többnapos zárva tartás miatt. Olvasóink közölték: már december 22- én sem működtek ezen irodák. így nagyon sokan nem küldhették be a szelvényeiket. A panaszosok úgy vélik, a lottóigazgatóság hátrányos helyzetbe hozta őket, amikor a négynapos munkaszüneti napra, illetve a rákövetkező napon történő lottósorsolásra tekintettel nem szervezte meg a szelvényeket felvevő helyiségek nyitva tartását. Egyesek megkérdezték: ha netán magas találatuk volna a fogadóknál maradt szelvényeken, igényt tarthatnak-e a nyereményre? Ez utóbbira gyorsan válaszolhatunk: az érvényes lottószabályzat szerint az idejében be nem érkezett szelvényekkel kapcsolatosan nem vállal felelősséget az illetéke^ igazgatóság. Amiből, ugye, az a következtetés vonható le: aki késve küldi el fogadási szelvényét, vessen magára. Csakhogy a konkrét esetben a késlekedés, illetve a fogadástól való távolmaradás nem a szelvénytulajdonosok „bűne” volt. Egyáltalán hogyan kerülhetett sor arra, hogy rengeteg lottózó előtt bezárták a szelvényfelvevő helyiségek ajtaját? S,mi lesz a sorsa a kitöltött, szétvágott, de be nem küldött szelvényeknek? E kérdésekkel kerestük az OTP kecskeméti városi fiókjának vezetőjét, Szabó Sándort, aki így válaszolt: Való igaz. hogy december 22-étől, vasárnaptól kezdődően négy napon át zárva voltak a Batthyány és a Nagykőrösi utcában lévő totó-lottó irodáink. Az ok egyszerű: a posta nem vállalta az öszszegyüjtendő lottószelvények elszállítását, a munkaszüneti napokra való tekintettel. Kétségkívül csak az járt jól, aki még 21-én, szombaton leadta nálunk a fogadási szelvényét. Hoppon maradt fogadóinknak csak azt mondhatom, nem veszett kárba a kitöltött és szétvágott szelvényük, hiszen ha .azokat összeragasztják, persze, úgy, hogy a szelvény fogadási és az elküldendő részén egyeznek a kihúzott számok, akkor munkatársaink kicserélik az új fogadási hét szelvényeire, vagy visszaadják az árat. □ □ □ Nem lett volna fölösleges, ha a karácsonyi ünnepek postai szállítási rendjéről előzetesen érdeklődik a lottóigazgatóság. s tájékoztatja hirdetés útján a fogadókat, például arról: csak akkor vesznek részt az 52. játékhéten a szelvényeik, ha azokat legkésőbb 21-én, szombaton leadják a lottóirodákban, vagy bedobják a postai gyüjtőládákba. kapott a magyar kormány. Végezetül elmondjuk: a mezőgazdasági vállalkozókat megsegítendő, az illetékesek „Szaktanácsadó kézikönyv” sorozat megjelentetését tervezik. Kovácsoknak, Runszentmiklósra: Az Országgyűlés a december 30-ai maratoni ülésén döntött az idén érvényes adótábláról, miszerint az évi 55 és 90 ezer forint közötti jövedelem után 12 százalékos, 120 ezer forintig 18 százalékos, 150 ezer forintig 30 százalékos, 300 ezer forintig 32 százalékos, 500 ezer forintig 40 százalékos, azon felül pedig 50 százalékos kulccsal kell adózni. A jövedelem mértéke, természetesen, bruttó összegben számítandó. Takács Jánosnak cs szomszédainak, Kecskemétre: Noha immáron harmadik hónapja működik már Kisfái térségében az új városi szeméttelep, arrafelé még sok minden hiányzik állítják Önök, hivatkozva például arra, hogy nincs a terület kellőképpen kivilágítva, nem jók az ottani útviszonyok, s a telep még hekerítetlcn. Nos, mindezeket a nemrégen helyszíni szemlét végző önkormányzati kommunális és környezetvédelmi bizottság is megállapította. E testület köréből származó értesülésünk: idén folytatódik a szeméttelep további kiépítése, melynek költsége várhatóan meghaladja a 25 millió forintot. V. K.-nénak, Borotára: Öröklés esetén a túlélő házastársat megilleti az egész hagyaték haszonélvezetének joga. Ennek alapján a haszonélvező az örökség tárgyát képező házban (lakásban) lakhat, használhatja berendezéseit. művelheti a kertet stb. Persze, e használat soráry felmerülő karbantartási, javítási költségeket is fedeznie kell. Lényeges tudni: e hagyatékot eladni, elajándékozni vagy elcserélni nem lehet. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611