Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 7. ADÓZÁS ÉS ERKÖLCS A mai bér járulék csábít a csalásra A parlamenti pártok szinte kivétel nélkül, a kor­mánykoalíció pártjai pedig különösen hangsúlyoz­zák az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak a naivak képzelhetik, hogy javulhat az erkölcs ott, ahol a gazdasági rendszer, mindenekelőtt az adó­rendszer bünteti az erkölcsösöket, jutalmazza az erkölcsteleneket, ahol az adórendszer nem azt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnének, hanem azt, ami technikai szem­pontokból számára a legegyszerűbb. Ezt most a magas bérjárulékokkal illusztrálom: Az elmúlt évtizedek egyik nagy közgazdasági tanulsága, hogy csak ott van megfelelő technikai fejlődés, ahol a munkaerőt jól megfizetik. Csak ott lehet olcsó a termelés, ahol magas a bér, azaz nagy a dolgozók vásárlóereje. Ezt látszólag le lehet arra egyszerűsíteni, hogy ott fejlődik a technika, ahol drága a munkaerő. De éppen a mi mostani pél­dánk bizonyítja, hogy nem ilyen egyszerű az össze­függés. A munkaerő úgy is lehet drága, hogy nagy a bérjárulék. Márpedig ez nem eredményre, hanem csődbe vezet. Nemcsak a munkaadónak kell drá­gává tenni a munkaerőt, hanem a munkavállaló­nak is magas bért kell kapnia. Hova vezet ugyanis a most alkalmazott bérdrá­gító rendszer? A dolgozók borítékjába kerülő bért akarjuk állandóan korlátozni. Sajnos, ez többé­­kevésbé sikerül is. Ugyanakkor a munkabérek után magas járulékot szedünk be. Ezzel elérjük, hogy ahol csak lehet, letagadják a béreket, a dolgo­zókat nem bérrel, hanem más módon jutalmazzák. Ez a módszer már a korábbi években is élt. A munkaadók számára olcsóbb volt az, ha a dol­gozók elvittek valamit a gyárból, a termelőszövet­kezetből, mintha ennek megfelelő nagyságú bért fizettek volna. Ha szabályozni lehetett volna az eltulajdonítások mennyiségét, talán nem is lett vol­na nagy baj. De a gyakorlatban sokkal többet eltulajdonítottak, mint amennyi bérrel egyébként megelégedtek volna. Ráadásul az így eltulajdoní­tott értéket a dolgozók alig tekintették jövedelem­nek. Egy erdőgazdaságban utánanéztem: a dolgo­zók által kedvezményesen elvitt fa értékének még ötödét sem érezték jövedelemnek. A bér helyetti juttatás az utóbbi évben vált általánosabbá a kis­vállalkozásokban. Az ott alkalmazottak egy részé­nek csak minimális jövedelmet vallanak be, a reális bér hiányzó részét pedig „juttatják”. Ennek egyik példája lehet az, hogy a dolgozónak beosztástól függő értékű szolgálati autót adnak és azokat két év után leírva, könyv szerinti értéken, azaz egy forintért megkapják a használók. Ez esetekben is mindig nagyobb a tényleges jövedelem, mint amennyi elég lett volna nyílt bér formájában, még­is, akik kapják, kevesebbnek érzik. Népünk fantá­ziája e téren is igen gazdag, kifogyhatatlan a kiját­szást jelentő új megoldások módjaiban. Amíg tehát magas lesz a bérjárulék, a kisvállal­kozások mindig is ki fogják játszani. A nagyok azonban erre nem képesek. Tehát tovább fog nőni az a különbség, ami a költségvetési és nagyvállalati szektorban dolgozók keresete és a kisvállalkozók, valamint a feketén dolgozók jövedelme között már ma is felháborító. A kormányzat, a politikai pártok szavakban a bérből élők érdekeit védik. A gyakorlatban azon­ban olyan rendszert működtetnek, amelyik ez ellen hat. Az erkölcsöt romboló, az előírásokat kijátszó­kat jutalmazó rendszerből nem kifelé mászik, ha­nem egyre mélyebbre süllyed a pénzügyi kormány­zat. Kopátsy Sándor Milyennek képzeli az 1991-es évet: a vállalkozó Mottó: A szegénység nem szégy en, csak kel­lemetlen, de mint a ragály, egyre jobban terjed. TUDOMÁNYOS KISHÍREK CSÍP, DE NEM ÁRT New Orleansban. ahol közismerten elősze­retettel fogyasztanak méregerős ételeket, azt vizsgálták, hogy az érzékszervi hatásokon kívül károsítja-e a gyomrot az erős fűszer. Egyidejűleg azt is megvizsgálták, hogyan vethető össze a hatásuk az aszpirinével. Azt tapasztalták, hogy az aszpirint és a hagyo­mányos, nem csípős ételt fogyasztók gyom­rában látható károsodás keletkezett,' míg azoknál, akiknek gyomorfalára közvetlenül erős paprika oldatát fecskendezték, s en­doszkóppal vizsgálták, semmiféle elváltozást nem észleltek. ÓKORI KÖRNYEZETPUSZTÍTÓK Ősi civilizációk összeomlását vagy hanyat­lását a történészek az esetek többségében természeti hatásoknak, például gyors klíma­­változásoknak tulajdonítják. A Földközi­tenger keleti medencéjében a mai Izrael és Jordánia területén folytatott régészeti kuta­tások bebizonyították, hogy az i. e. 6000 körül ott élt civilizáció lassú hanyatlását a mértéktelen erdőirtás, s a nyomában fellépő talajerózió okozta. A fát az építőanyagként szolgáló mész égetéséhez használták igen nagy mennyiségben. Szembetűnő, hogy az idő haladtával hogyan Voltak kénytelenek egyre kevesebb és egyre satnyább faanyagot alkalmazni az építkezéseken. Az irtások új­­raerdősödését megakadályozták a kecskék, amelyek lelegelték a friss hajtásokat. EGYELŐRE NEM RENG A hazai sajtó is hírül adta, hogy az ameri­kai Missouri állam New Madrid nevű kisvá­rosában december .Vára fokozott óvintézke­déseket vezettek be, mert egy Browning nevű úr erős földrengést jósolt a jelzett időre. Bár eddig még sosem sikerült pontosan előre je­lezni egy földrengés kipattanását, a hatósá­gok mégsem merték vállalni a kockázatot. Browning ugyanis ráhibázott a tavaly októ­beri San Francisco-környéki földrengés idő­pontjára. Mostani elöérzetét arra alapozta, hogy a jelzett napon a Nap. a Hold és a Föld együttállása következtében erősen megnö­vekszik az árapálykeltő erő, amely a Föld kérgében is feszültségeket kelt. New Madrid­ra azért esett a választása, mert olyan szerke­zeti törések járják át a vidéket, amelyek men­tén hosszú időn át feszültségek halmozódtak fel. A szakértők merthogy a jós biológus és üzletember elsősorban azzal cáfolják, hogy soha egyetlen földrengésről sem bizo­nyosodott be, hogy az árapálykeltő erők megnövekedésének szerepük lett volna a ki­pattanásukban. A katasztrófa a jelzett idő­ben egyébként elmaradt. BENYOVSZKI LÁSZLÓ fi­atalember, vállalkozó. Ért a mezőgazdasághoz, de otthono­san mozog a kereskedőszakmá­ban is. — Nem tartom magam sze­gény embernek, mert a vállal­kozáshoz pénz kell, s jelenleg rendelkezem az ehhez szüksé­ges anyagiakkal. Nagyon tar­tok a jövőtől, s azt is megma­gyarázom, miért. Januárban to­vább növekednek az energia­árak, elég, ha a benzinre utalok, de magasabb lesz az áram, a telefon, a víz díja is. Tovább akarják emelni a bérleti díjat is, pedig jelenleg is iszonyúan ma­gas, ugyanis egy négyzetméte­rért havonta háromezer forin­tot fizetek. Látszik, ezen a harmincas éveinek elején járó férfin, hogy nem panaszkodik, csupán a té­nyeket sorolja fel, amelyek va­lamilyen módon az ő egziszten­ciáját is érintik. — Amit eddig elmondtam, az a dolog egyik oldala. A má­sik ugyancsak aggasztó. Az em­berek, a vásárlók életszínvona­la csökkent, s ezért egyre több az érdeklődő, mint az, aki való­ban pénzt ad ki. Miről mond le először az ember? A luxuscik­kekről, a kávéról, a sütemény­ről, a szendvicsről, vagy éppen a grillcsirkéről. Ez már igazán érzékenyen érint, akár csak a nyersanyagok — bontott csir­ke, töltelékáru, tej, vaj, sajt, cu­kor, kávé és sorolhatnám to­vább — árának emelése. Véle­ményem szerint: ilyen okok mi­att a vállalkozók jelentős része ebben az évben tönkremegy, nem lesz kitartása, mert nem­csak számukra, de számomra is iszonyú terhet jelent a bankhi­tel törlesztése. A bankok jelen­leg 36 százalékos kamatlábat számolnak, amely ebben az év­ben nyilvánvalóan nem csök­ken. Nem tartottam illetlennek, a vállalkozó belügyeibe való be­avatkozásnak a kérdést: vajon mennyi a havi jövedelme? Én a vállalkozóknak ah­hoz a fajtájához tartozom, aki számításokat készít, pontosan meghatározza saját jövedelmét. Nem szégyellem elmondani: ha szerencsém van, akkor a 25 na­pos nyitvatartási időből 1-2 na­pos nettó bevétel az enyém. Nem kell ezen csodálkozni, ugyanis fizetem a túlságosan magas bérleti díjat, az energia­­költséget, az alkalmazottak munkabérét és közterheit, a sa­ját sztk-mat, az adót, s a forga­lom utáni 11,2 százalékos álta­lános forgalmi adót. Ebből kö­vetkezik: ha nem változik sem­mi, ha csökken a Centrum Áru­házban lévő büfé forgalma, ak­kor az én nettó keresetem is kevesebb lesz. Az elszegénye­désnek több formája van, az abszolút, amikor még kenyérre sem telik, s a relatív, amikor a vállalkozó a beinvesztált tőkét nem tudja forgatni, kevesebb a bevétel, mint a kiadás. A jelen­legi körülmények között — ha tovább romlik a helyzet, s nincs biztosíték ennek ellenkezőjére — a vásárlók elszegényedése rám is visszahat, s ezzel mun­kám kerül veszélybe. Gémes Gábor ÚJ KÖNYVEK: Makai Ágnes—Héri Vera: Kitüntetések (Zrínyi, 850 Ft); Tőke Péter: Télapóka puttonya (Rivalda Kft., 65 Ft); Ez az Ön horoszkópja az 1991. esztendő 365 napjára. Vízöntő (Láng, 69 Ft); Jókai Mór: Az istenhegyi székely lány (Szépirodalmi K.. 98 Ft); Ke­­lényi Edit: Az oroszlán és az egér (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó—Bembo, 150 Ft); Süteményeskönyv. 800 recept (Gondolat—Ciceró, 98 Ft); Tony Wolf: A nyúl meg a teknős és más mesék (Juventus, 188 Ft); Fésűs László: A hódítás iskolája (Magán, 110 Ft); Walt Disney: Vidám mesék (Egmont—Pannónia, 189 FT); Szórakoztató fogyókúra (Modell. 340 Ft); Jan Bielecki: Turbo Pascal. 3. o. (Műszaki K., 248 Ft); Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora (Akadémiai K., 360 Ft); Grimm: Tavitündér és más mesék (Forma- Árt, 239 Ft); Háy György: Repülők, műszerek, embe­rek (Műszaki K., 168 Ft); Robert E. Kowalski: 8 hetes koleszterinkúra (Láng, 149 Ft); A napló. 1977—1982 (Minerva, 180 Ft); Szombathelyi Ferenc visszaemlé­kezései (Sisak és cilinder) (Zrínyi, 80 Ft); Üsd fel! Európa és a Szovjetunió (Novotrade. 419 Ft); Bako­nyi Péter: Kalandok Keleten (Interart, 320 Ft); M. Dumas: A világ ura I—II. (Rege, 300 Ft). SAJTÖPOSTA A sertéshizlaló csak ráfizethet? A GYENGÉNLÁTÓK TILTAKOZNAK, A POSTA HELYESBÍT Kik nézhetik ingyenesen a tévéműsort? Régóta foglalkozom sertéshizla­lással, s nemcsak a saját céljaimra, hanem azért is, hogy az állatokat értékesitsem. Ez utóbbi során egy­re több gonddal találkozom. Tavaly novemberben történt, hogy két hízott disznót leadtam a helyi Egyetértés Tsz-nél. Már az átvételnél rádöbbentem, hogy be­csapnak, ugyanis 30 kilóval köny­­nyebb súlyúnak mérték a sertést, mint az volt az előző este. Ha van is némi súlyvesztesége egy állatnak az éjszaka, ekkora semmiképpen nem lehet. A látottakat-hallottakat vala­hogy megemésztettem, de ami az­óta van, pontosabban nincs, az fel­háborító. A szövetkezeti irodában azt közölték velem: egyelőre egyet­len fillérre se számítsak, majd leg­hamarabb idén áprilisban kapha­tok pénzt a két állatért. A magya­rázat: a kaposvári húsiparnak, ahová szállították a meghizlalt disznókat, jelenleg nincs pénze, hogy a kistermelőket kifizesse. A különféle cégek fizetésképte­lenségéről már olvastam, ezt a helyzetet mégsem tartom elfogad­hatónak. A pénzemre, amiért na­gyon megdolgoztam, most van szükség. Karban kell tartani az ólakat, be kell szerezni az új állo­mányt, meg a takarmányt is, és a családot el kell tartani. Az egyre növekvő árakkal szemben a pénz nélkül semmit sem kezdhetünk. S még ha valamennyi tartalé­kunk lenne, akkor is nagyon fur­csa, hogy csaknem fél év múlva akarják kifizetni a járandóságot. Ebben az inflációteljes világban az engem megillető pénznek már ko­rántsem ugyanaz lesz az értéke a tavasz hónapjaiban, mint most volna. Az efféle kistermelői veszte­ségekre vajon ki figyel oda? Vagy a sertéstartó csak ráfizethet? Baráth Gyuláné Kunszentmiklós Sajnos, korántsern, egyedi ez a probléma. Több helyről jeleztek hasonló gondot az állattartók. Az nem vitatható, hogy a felvásárlók­nál is kevés a pénz, csak az nem eléggé világos: az illetékesek miért nem teremtenek olyan kistermelői alapot, amelynek terhére kifizet­nék például a hizott állatokat le­adó tulajdonosokat. , Az állattartó nem tehet róla, hogy a gazdasági helyzet olyan, amilyen, következésképpen mél­tatlan tőle újabb áldozatokat kér­ni, vagy arra rákényszeríteni. Ba­rátimé és a többi gazdatársa ugyanis jobb híján nem tehet egye­bet, minthogy eldönti: többé egyetlen sertést sem hizlal eladás céljára. Azt követően pedig nem­sokára nekünk, fogyasztóknak sem lehet sok keresnivalónk a hús­üzletekben ... November 26-án megjelent Sajtóposta rovatunkban azt üzentük az egyik kiskőrösi ol­vasónknak a megyei posta­hivataltól származó tájékozta­tás alapján —, hogy a 70. élet­évét még be nem töltött házas­társa is kaphat mentességet a televízió-előfizetési díj fizetésé­re, ha a látáskorlátozottságáról rendelkezik hivatalos igazolás­sal, amit a kitöltött forma­­nyomtatvánnyal együtt kell be­küldenie a helyi postára. E soraink nyomán a követke­zőkről informálta lapunkat a Magyar Vakok és Gyen génlá­tók Országos Szövetsége Bács- Kiskun Megyei Szervezetének titkára, Z. Kovács Bertalan: — A szóban forgó közlés mi­att tiltakozunk, ugyanis a va­kok és gyengénlátók semmiféle kedvezményben nem részesül­nek a tévé-előfizetési díjkötele­zettséggel kapcsolatosan. Különben mi évente megke­ressük a díjmérséklés, illetve mentesítés tárgyában a Posta Műsorszóró Vállalatot, ám a kérelmünket — a szakminiszté­riummal egyetértésben —- min­dig elutasítja. Legutóbb a ta-Megkerült a hiányzó bútortartozék Néhány héten belül kétszer is foglal­koztunk e rovatunkban a kerekegyházi Szabó Ede sérelmével: a kecskeméti Al­föld Áruház Róbert Károly körúti rak­tárában olyan original csomagolású sa­rok ülőgarnitúrát kapott — több mint 21 ezerforintja ellenében , amely hiá­­nyos tartozékú volt. s emiatt nem tudta ^wWWWWtoWlahazji. £^tXÖ'VC,tö«n,tWnA rbl informálta lapunkat az említett áru­ház vezetője: nem ők adták el a bútort. Ki árusította á zsákbamacskát? kér­deztük újabb írásunkban, kétséget sem hagyva afelől, hogy nemcsak az eladó cég kilétére vagyunk kíváncsiak, hanem arra is: orvosolta-e már a vevő jogos reklamációját? Máig egyetlen illetékes kereskedelmi egység sem jelentkezett nálunk válasszal, a panaszos azonban igen, örömmel tu­datva: utólag megkerült a hiányzó tarto­zék, azt eljuttatták hozzá, amit rögtön felhasznált, s azóta már megfelel rendel­tetésének a drága bútor. Minden jó, ha a vége jó tartja a közmondás, ám mi mégis megismételjük ezen eset apropóján a véleményünket: amennyiben a gyárilag becsomagolt bú­tort már a raktárból elszállítása előtt ellenőrizné a kereskedő, lehetőleg a vá­sárló jelenlétében, mindketten azonnal észrevennék a tartozékok esetleges hiá­nyát, s azt nyomban lehetne pótolni, végső megoldásként pedig egy másik bú­torcsomagot felbontani, és ha a tartozé­kai hiánytalanok, akkor pedig kiadni. valy szeptemberi taggyűlésün­kön vetették fel társaink ezen igény jogosságát, amire az érde­mi választ ma is várjuk az illeté­kesektől. Ebben a témakörben a me­gyei postahivatal vezetője, No­­vok-Rostás Sándor is szerkesz­tőségünkhöz fordult, ezeket kö­zölve: Kiskőrösi olvasójuk kér­désére pontatlanul reagáltam, tévedésből, amiért tőle és má­soktól is ezúton kérek szíves el­nézést. íme a tudnivalók helye­sen: A tévé-előfizetési díj kötele­zettsége alól — kérelemre — mentesítheti a postaigazgató­ság az egyes rokkantsági kate­góriákba tartozókat. Ezen igényhez a 100 százalékos hadi­rokkantnak a hadigondozási igazolványát, az I. csoportba tartozó polgári rokkantnak pe­dig a megyei társadalombiztosí­tási igazgatóság vonatkozó ha­tározatát kell csatolnia. A Va­kok és Gyengénlátók Szövetsé­gének igazolása nem használ­ható fel az ilyen tárgyú kére­lemhez. ÜZENJÜK Agárdi Jánosnak, Bajára: A hatályos jog­szabály értelmében a táppénz összegét a ke­resőképtelenség első napját közvetlenül meg­előző naptári évben elért kereset napi átlaga szerint kell megállapítani. Ha az illető sze­mélynek az irányadó esztendőben még leg­alább húsznapi keresete sincs, a táppénz a betegsége bekövetkezése évének első napjá­­—tói elért keresete szerint szánútaadúr ki. Fon­tos megjegyezni: az üzem időleges jzünetelte- Yé’sSVél járó csökkentett keresetet a szóban forgó társadalombiztosítási ellátás alapját képező napi átlagkereset kiszámításánál fi­gyelmen kívül kell hagyni. „Földtulajdonos" jeligére, Kiskunmajsára: Igaza van Önnek abban, hogy a hatékony mezőgazdasági munka egyik döntő feltétele a hozzáértés. Aki a szüleitől, ismerőseitől stb. szerzett ilyen tapasztalatokat, annak nemigen okoz szakmai nehézséget a teendők megtervezése, elvégzése. Problémájuk első­sorban azoknak van, akik a mezőgazdasági foglalkozást mostanában választják élethi­vatásul, minden előképzettség nélkül. Az ilyen vállalkozókra gondolt a Földművelés­­ügyi Minisztérium, amikor elhatározta: ki­alakítja a vállalkozói szaktanácsadás orszá­gos rendszerét. Az elképzelés szerint a szak­értők termesztéstechnikai, közgazdasági, ke­reskedelmi, bankügyi stb. ismeretekkel segí­tik azokat, akik hozzájuk fordulnak. Rövi­desen megkezdődik hazánkban e szaktanácsadók képzése, amelyhez a gazda­sági újjáépítésre szolgáló Phare-segélyprog­­ram keretében több mint 3 millió dollárt LOTTÓZÓK FIGYELMÉBE! Kicserélik az összeragasztott szelvényeket Az elmúlt napokban sok kecskeméti lottózó panaszolta, hogy a december 26- ai lottósorsoláson nem vehettek részt a fogadásukkal, hiszen a kitöltött szelvé­nyüket a város totó-lottó irodái nem vet­ték fel, a többnapos zárva tartás miatt. Olvasóink közölték: már december 22- én sem működtek ezen irodák. így na­gyon sokan nem küldhették be a szelvé­nyeiket. A panaszosok úgy vélik, a lottó­igazgatóság hátrányos helyzetbe hozta őket, amikor a négynapos munkaszüneti napra, illetve a rákövetkező napon törté­nő lottósorsolásra tekintettel nem szer­vezte meg a szelvényeket felvevő helyisé­gek nyitva tartását. Egyesek megkérdez­ték: ha netán magas találatuk volna a fogadóknál maradt szelvényeken, igényt tarthatnak-e a nyereményre? Ez utóbbira gyorsan válaszolhatunk: az érvényes lottószabályzat szerint az idejében be nem érkezett szelvényekkel kapcsolatosan nem vállal felelősséget az illetéke^ igazgatóság. Amiből, ugye, az a következtetés vonható le: aki késve küldi el fogadási szelvényét, vessen magára. Csakhogy a konkrét esetben a késle­kedés, illetve a fogadástól való távolma­radás nem a szelvénytulajdonosok „bű­ne” volt. Egyáltalán hogyan kerülhetett sor arra, hogy rengeteg lottózó előtt be­zárták a szelvényfelvevő helyiségek ajta­ját? S,mi lesz a sorsa a kitöltött, szétvá­gott, de be nem küldött szelvényeknek? E kérdésekkel kerestük az OTP kecske­méti városi fiókjának vezetőjét, Szabó Sándort, aki így válaszolt: Való igaz. hogy december 22-étől, vasárnaptól kezdődően négy napon át zárva voltak a Batthyány és a Nagykő­rösi utcában lévő totó-lottó irodáink. Az ok egyszerű: a posta nem vállalta az ösz­­szegyüjtendő lottószelvények elszállítá­sát, a munkaszüneti napokra való tekin­tettel. Kétségkívül csak az járt jól, aki még 21-én, szombaton leadta nálunk a fogadási szelvényét. Hoppon maradt fogadóinknak csak azt mondhatom, nem veszett kárba a kitöltött és szétvágott szelvényük, hiszen ha .azokat összeragasztják, persze, úgy, hogy a szelvény fogadási és az elkülden­dő részén egyeznek a kihúzott számok, akkor munkatársaink kicserélik az új fo­gadási hét szelvényeire, vagy visszaadják az árat. □ □ □ Nem lett volna fölösleges, ha a kará­csonyi ünnepek postai szállítási rendjé­ről előzetesen érdeklődik a lottóigazga­tóság. s tájékoztatja hirdetés útján a fo­gadókat, például arról: csak akkor vesz­nek részt az 52. játékhéten a szelvényeik, ha azokat legkésőbb 21-én, szombaton leadják a lottóirodákban, vagy bedobják a postai gyüjtőládákba. kapott a magyar kormány. Végezetül el­mondjuk: a mezőgazdasági vállalkozókat megsegítendő, az illetékesek „Szaktanácsadó kézikönyv” sorozat megjelentetését tervezik. Kovácsoknak, Runszentmiklósra: Az Or­szággyűlés a december 30-ai maratoni ülésén döntött az idén érvényes adótábláról, misze­rint az évi 55 és 90 ezer forint közötti jövede­lem után 12 százalékos, 120 ezer forintig 18 százalékos, 150 ezer forintig 30 százalékos, 300 ezer forintig 32 százalékos, 500 ezer fo­rintig 40 százalékos, azon felül pedig 50 szá­zalékos kulccsal kell adózni. A jövedelem mértéke, természetesen, bruttó összegben számítandó. Takács Jánosnak cs szomszédainak, Kecs­kemétre: Noha immáron harmadik hónapja működik már Kisfái térségében az új városi szeméttelep, arrafelé még sok minden hiány­zik állítják Önök, hivatkozva például ar­ra, hogy nincs a terület kellőképpen kivilá­gítva, nem jók az ottani útviszonyok, s a telep még hekerítetlcn. Nos, mindezeket a nemrégen helyszíni szemlét végző önkor­mányzati kommunális és környezetvédelmi bizottság is megállapította. E testület köré­ből származó értesülésünk: idén folytatódik a szeméttelep további kiépítése, melynek költsége várhatóan meghaladja a 25 millió forintot. V. K.-nénak, Borotára: Öröklés esetén a túlélő házastársat megilleti az egész hagyaték haszonélvezetének joga. Ennek alapján a ha­szonélvező az örökség tárgyát képező ház­ban (lakásban) lakhat, használhatja beren­dezéseit. művelheti a kertet stb. Persze, e használat soráry felmerülő karbantartási, ja­vítási költségeket is fedeznie kell. Lényeges tudni: e hagyatékot eladni, elajándékozni vagy elcserélni nem lehet. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611

Next

/
Oldalképek
Tartalom