Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-07 / 5. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 7. Új KGST lesz? (Folytatás az 1. oldalról) az alapkoncepció is; amíg a KGST a befelé forduló, protekcionista gazdaságfejlesztés stratégiáját követte, addig az új teljes mértékben szeretné kiaknázni a nemzetközi integrációból, a szakosodásból adódó előnyöket. Az új szervezet működésében nem a tervkoordinációra fog építeni, hanem a tagországok közötti tájékoztatásra. A moszkvai értekezleten felvetődött a kevésbé fejlett országok problémája is. E kérdésben olyan megállapodás született, hogy az eltérő fejlettségi szintet elsősorban a kétoldalú viszonyban kell figyelembe venni. Szergej Szitarjan, a szovjet delegáció vezetője egy kérdésre válaszolva közölte: a KGST vagyonával nem a szovjet kormány, hanem a nemzetközi szervezet, illetve annak jogutódja rendelkezik. Az új szervezet székhelye várhatóan ugyancsak Moszkvában lesz. A kormányfők februári budapesti találkozójára a vb döntése értelmében meghívják a KGST-vel szorosan együttműködő Jugoszlávia és az NDK jogutódjaként Németország képviselőit is. Albánia meghívásáról egyelőre nem határoztak. Az új szervezet elnevezéséről a budapesti ülésen döntenek. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a tagállamok a KGST apparátusának további leépítése mellett foglaltak állást. E szerint az eredeti létszámhoz képest újabb 15 százalékos csökkentést hajtanak végre. Egyes tagországok, mint például Magyarország és Csehszlovákia, még ennél is nagyobb mérvű csökkentést szorgalmazott. A KGST idei első félévre elfogadott, ideiglenes költségvetése Vjacseszlav Szicsovnak, a szervezet titkárának közlése szerint 6,9 millió rubelt tesz ki. Kádár Béla magyar újságíróknak elmondta, hogy az NDK kiválása után Magyarország a KGST költségeinek 9,9 százalékát fedezi. Közölte azt is, hogy a magyar kormány a közösen elfogadott aránynál nagyobb mértékben fogja leépíteni KGST-képviselete létszámát. Az új szervezet megalakitásának szükségességéről szólva a miniszter úgy nyilatkozott, hogy ebben már csak „piacgazdasági érettségünknél” fogva is érdekeltek vagyunk. Nem elhanyagolható körülményként említette, hogy egy ilyen szervezet, az együttműködés fenntartása a térség stabilitását is erősíti. Vjacseszlav Szicsov a sajtóértekezleten teljesen valótlannak és megdöbbentőnek nevezte a Pravda, a szovjet központi pártlap és a T ASZSZ szombati közlését, amely szerint január 9-én Szófiában tartanak találkozót a KGST-tagországok kormányfői. RIGA Végé a patthelyzetnek Véget ért a patthelyzet a rigai központi sajtó- és nyomdaépület körül: az ott dolgozó nyomdászok és újságírók nagy része pénteken feladta épületfoglaló sztrájkját és egyben eddigi munkahelyét is. Az épület dolgozói a hét elején kísérletet tettek arra, hogy függetlenné váljanak a szövetségi állami vezetéstől és a Moszkva-barát Lett Kommunista Párt befolyásától. Emiatt a Lett KP vezetése szovjet belügyi csapatok beavatkozását kérte, mert az épületet szövetségi, illetve párttulajdonnak tekinti. A katonák az épületfoglaló nyomdászok és újságírók távozását sürgették, ami pénteken meg is történt. A Lett Kommunista Párt új vezetőt állított az intézmény élére. Az új vezető felajánlotta az eddigi dolgozóknak, hogy maradjanak állásukban, de a jelek szerint a nagy többség nem fogadta el. A függetlenségre törekvő lett kormány áthidaló anyagi segítséget ígért az így munka nélkül maradt nyomdászoknak és újságíróknak arra az időre, amíg újra el tudnak helyezkedni. A rigai ügy kapcsán a TASZSZ szovjet belügyekbe való beavatkozással vádolta pénteken az amerikai külügyminisztériumot. Dmitrij Jakubov kommentárja szerint Moszkvában megrökönyödve, sőt felháborodottan vették hírül, hogy Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő provokatívnak nevezte a rigai sajtó- és nyomdaépület körüli központi karhatalmi akciót. — A megállapítás egyrészt igazságtalan, másrészt csak fokozza a feszültséget Lettországban és az egész Baltikumban — vélekedett a szovjet hírügynökség hírmagyarázója. Húszéin rendíthetetlen (Folytatás az 1. oldalról) kitör, nem Kuvaitért folyik, hanem az Izrael által megszállt arab Palesztináért és a Golan-fennsíkért. Érvelése arra összpontosult, hogy a bagdadi vezetést az összarab ügy védnökeként tüntesse fel. Az előző napon francia diplomáciai források szerint azt mondta a francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága elnökének, hogy „hajlandó bizonyos áldozatokra, ha" az Egyesült Államok is engedményt tesz”. Ha az értesülés hiteles, ez azt jelentheti, hogy az iraki államfő a nyilvánosság előtt fenntartja ugyan a harcias hangnemet, de a kulisszák mögött kompromisszumot keres. Különböző húrokon játszottak a szombaton megnyilatkozó iraki politikusok és diplomaták. Miközben Szaddán Húszéin — francia diplomaták tájékoztatása szerint — azt mondta a francia nemzetgyűlés külpolitikai bizottsága elnökének, Michel Vauzellenek, hogy hajlandó „bizonyos áldozatokra”, az iraki elnök bizalmasa, Latif Naszif Dzsaszem kulturális és tájékoztatási miniszter tegező formában fordult egy bagdadi nyilatkozatában George Bush amerikai elnökhöz, mondván, hogy „tűnj el az arabok szent helyeiről, mielőtt beletemetnénk az Arab-félsziget homokjába”. Szaddán Húszéin meg nem nevezett francia diplomaták tájékoztatása szerint azt mondta Vauzellenek, hogy hajlandó bizonyos áldozatokra, ha ez Egyesült Államok is enged valamennyit álláspontjából. A tájékoztató diplomaták szerint a nemzetközi közel-keleti konferencia összehívására célzott, mint elvárható amerikai engedményre. Az iraki kulturális és tájékoztatási miniszter az amerikai elnök szombati beszédére reagált éles szavakkal. (A beszédben Bush megerősítette: eltökélt szándéka, hogy a Biztonsági Tanács által megszabott január 15-ei határidő lejárta után az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt akár erővel is érvényt szerez a BT határozatának, és visszaállítja Kuvait függetlenségét.) „A határidőről nem veszünk tudomást” — mondta az iraki miniszter. Úgy fogalmazott, hogy ezt a határidőt az amerikai elnök „agyalta ki”, s csak az ő fejében létezik. Ezzel szemben Irak washingtoni nagykövete, Mohamed el-Masat békülékeny húrokat pengetett az amerikai CNN televízió-állomásnak adott nyilatkozatában. Azt ugyan leszögezte, hogy Bagdad nem ismeri el a Kuvait elhagyására megszabott január 15-ei határidőt, de kijelentette, hogy Tárik Aziz iraki és James Baker amerikai külügyminiszter jövő heti tárgyalásán az iraki fél nyitott lesz minden „józan javaslatra”, s bármilyen témát hajlandó megvitatni. Esetleges olajvásárlásról is szó esett Rizskov gyógyul Tovább javul Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök állapota. Erről felesége számolt be a Szovjetszkaja Rosszija című napilap szombati számában. A szovjet kormányfő december 26-ára virradóra esett át szívinfarktuson, azóta is kórházban ápolják. Állapotáról korábban meglehetősen ellentmondásos értesülések láttak napvilágot. A legfrissebb közlés szerint Rizskov a hét közepén mar felkelhetett a betegágyból, s egyedül ebédelhetett. Nem sokkal ezelőtt azonban még belázasodott. Ennek okáról részletek nem ismeretesek, a feleség közlése szerint az orvosi beavatkozásnak köszönhetően a láz elmúlt. BUSH: „Nem kötöm meg tábornokaim kezét George Bush amerikai elnök kijelentette a Sky televíziónak adott, vasárnap reggel közvetített nyilatkozatában, hogy ha Szaddám Húszéin iraki elnök kivonja csapatait Kuvaitból, akkor „nem lesz ellene azonnal semmiféle katonai akcói”. De, mondta az amerikai elnök, „elfogadhatatlan a visszatérés a status quo-hoz Irak kivonulása után: gondoskodni kell arról, hogy elejét vegyük az iraki agresszió megismétlésének”. Brit lapértesülések szerint James Baker amerikai külügyminiszter műholdas felvételeket mutat meg szerdán Genfben Tárik Aziz iraki külügyminiszternek, melyekből kiderül, hogy az amerikai felderítés még Szaddám Húszéin elnök mozgását is figyelemmel tudja kísérni. Ebből az iraki vezetőnek meg kell értenie, hogy helyzete reménytelen, vélekednek amerikai kormánykörökben a The Sunday Times című londoni lap szerint. Amnesztia Albániában Ramiz Alia albán államfő döntése alapján az albán parlament elnöksége szombaton összesen 393 politikai foglyot részesített amnesztiában — jelentette az ATA albán hírügynökség. A most amnesztiában részesített albán állampolgárokat államellenes propaganda és tiltott határátlépés kísérlete miatt ítélték el. Ramiz Alia egyébként utasította a hatóságokat, hogy vizsgálják meg valamennyi, politikai okokból elítélt szabadon bocsátásának lehetőségét. Az albán hírügynökség egy másik jelentésben arról számolt be, hogy négy albán megsebesült szombaton az albán—-jugoszláv határon. Az ATA szerint a határsértők összecsaptak a határőrökkel, miután Skhodra városában olyan hírek terjedtek el, hogy a várostól 30 kilométerre húzódó határon útlevél nélkül lehet átmenni a szomszédos Jugoszláviába. Az ATA jelentése szerint több félretájékoztatott ember erőszakkal próbált meg áthatolni a határon. Lőfegyverekkel és kövekkel támadtak a határőrökre. Az összecsapás során négyen megsebesültek. Nem tudni viszont, hogy a határőrök használtak-e fegyvert a határsértők feltartóztatásakor. Ötvenszázalékos brit veszteség az Öbölben? A brit védelmi minisztérium és az egészségügyi minisztérium arra készül, hogy a fenyegető Öböl-háború nem tart majd tovább öt napnál, ám ezalatt az Irak ellen harcoló brit haderő legalább 50 százalékos veszteséget szenvedhet halottakban és sebesültekben, írta a The Observer című vasárnapi londoni lap. A két minisztérium leiratot küldött az Állami Egészségügyi Szolgálatnak (NHS), mikent készüljön a háborúra. E levél egy példánya a The Observer birtokába került, es ebből következtetett az újság a rémítő kilátásra. A kormány azt kérte, hogy az Állami Egészségügyi Szolgálat polgári kórházai legalább 7500 ágyat tartsanak készenlétben. Együtt a hadsereg saját egészségügyi szolgálata 11 ezer korházi férőhelyével, az Öbölben és Nagy-Britanniában ez összesen 18 500 ágyat jelent, és a The Observer értesüléseiből az derül ki, hogy ez nem pusztán biztonsági rátartás. A lap úgy tudja, hogy a védelmi minisztérium legalább 2000 halottra számít a brit katonák közül. A The Observer birtokába került hivatalos levél szó szerint csak anynyit említ, hogy „a veszteségek (az Öböl) bizonyos térségeiben nagyobbak lehetnek, mint nemrég becsültük”. A korábban nyilvánosságra került, a parlamentben is megvitatott becslések még csak 15 százalékos brit veszteségről szóltak halottakban és sebesültekben. Jelenleg közel 35 ezer brit katona készülődik Szaúd- Arábiában és az Öböl térségében a harcra. Az amerikai után ez a második legnagyobb szövetséges csopor' t ősit ás-az Öbölben Irak ellen. Romániai kivándorlók Romániában az elmúlt esztendőben a belügyminisztérium adatai szerint 129 714 kivándorlási kérvényt hagytak jóvá, s beterjesztőik közül 80 246 személy már el is hagyta az országot. Ä belügyminisztérium nyilvántartása szerint a kivándorlásuk engedélyezését kérelmezők közül 95 671 német, 17 782 román, 13 210 magyar, 1289 zsidó, 1762 pedig más nemzetiségű volt. A hivatalosan kitelepülök többsége— 101 524 személy — Németországot tüntette fel célországként kérvényében, míg Magyarországot 12 028 kérelmező nevezte meg. Az Egyesült Államokat 6149, Kanadát 1980, Izraelt 1314, Ausztráliát 1050 személy jelölte meg letelepedése helyéül választott országként, míg a többi Svédországot, Olaszországot, Franciaországot, Görögországot vagy más államot írt be a kérvénybe. A Romania Libera című ellenzéki lap, a belügyminisztérium közleményét közlő szombati számában ismerteti a német szövetségi belügyminisztérium adatait is, amelyek szerint tavaly 111 150 romániai emigránst vettek nyilvántartásba, míg ez a szám az előző évben 24 ezer volt. A Neuer Weg, a romániai németek országos napilapja szombaton a bonni hírt ismertetve azt is hozzáteszi, hogy a Ceausescudiktatúra bukása óta a romániai németeknek mintegy fele távozott már az országból. A román belügyminisztérium adatai nem tartalmazzák a turistaútlevéllel, vagy anélkül külföldre távozott, s visszatérni nem szándékozó állampolgárokat. Romániában tavaly a hatóságok 3 635 369 egyszerű (turista-) útlevelet állítottak ki, s jelenleg 410 037 kérelem elbírálása folyik. A legtöbb útlevelet Bukarestben (430 374), valamint Kolozs (235 067), Temes (222 371), Bihar (204 300) és Arad (186010) megyékben adták ki. (Folytatás az I. oldalról) pontjából kedvező körülményként említette, hogy mindkét országban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a magánszektor ösztönzésére. Akárcsak az előző napi külügyminiszteri találkozón, itt is felvetődött iráni olaj vásárlásának és magyarországi tárolásának (például a szovjet hadsereg által hátrahagyott tározókban) a gondolata. A mezőgazdasági miniszter megígérte, hogy iráni olajszakértők utaznak majd Magyarországra a kapacitások tanulmányozására. Jelezte, hogy örömmel vennék, ha hasznosítani tudnák az agrártermelés terén szerzett magyar szaktudást és tapasztalatokat. Kijelentette, hogy Irán — természetesen az általános nemzetközi kereskedelmi elvek keretében — kedvezményezett helyett, prioritást biztosít Magyarországnak a gazdasági együttműködésben. Jeszenszky Géza és Ali Akbar Velajati vasárnapi zárótalálkozóján elsősorban nemzetközi kérdésekről volt szó. A felek külön figyelmet fordítottak az Öböl-válság megvitatására. Iráni részről tudomásul vették, hogy magyar orvoscsoport készül a konfliktus övezetébe. Délután a magyar külügyminiszter előadást tartott az iráni parlament, a Madzslisz tagjainak a hazai változásokról és törekvésekről, a két ország kapcsolatrendszerérői. A látogatás záróakkordjaként aláírták a külügyminisztériumok közötti együttműködési megállapodást és az új, két éves kulturális csereprogramot. Az előbbi többek között intézkedik arról, hogy az iráni és a magyar külügyminiszter kétévente találkozik egymással, helyetteseik pedig állandó érintkezési kapcsolatot tartanak fenn a bel- és külpolitikai témákról való konzultáció céljából. A kulturális munkaterv pedig a művészetek, a tudományok, az oktatás és a sport terén megvalósítandó együttműködést foglalja magában, kezdve az egyetemi csereprogramoklól a rádió, a televízió és a hírügynökségek közötti kapcsolatokig bezárólag. Szó van benne arról is, hogy elősegítik a Pető-intézet és a hasonló jellegű iráni intézmény kooperációját. RENDŐRSÉGI NYILATKOZAT: I Rend van az utakon Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőinek nincs érdemi'mondanivalója a hét végi fokozott rendőri szolgálattal kapcsolatban. Semmi olyan esemény nem történt, amiről az ORFK-nak tájékoztatást kellene' ádniá — mondta Vörösmarti Mihály rendőr ezredes, vezetői ügyeletes az MTI munkatársának érdeklődésére. Vörösmarti Mihály hangsúlyozta, hogy nem jelent különleges szolgálatot a rendőrök hét végi jelenléte a fővárosi és a vidéki fő közlekedési csomópontokban és hidaknál. A rendőr ezredes azt is elmondta: a rendőrök olyan parancsot kaptak, amely végrehajtásának célja az októberi taxisblokád megismétlésének, illetve az ahhoz hasonló rendzavarás kialakulásának a határozott megelőzése. Ezzel egyidejűleg ellenőrzik a közlekedési szabályok megtartását, s fokozott figyelmet fordítanak az ellopott és körözött gépjárművek kiszűrésére, vezetőjük elfogására. Vasárnap délutánig nem történt kísérlet a közlekedési utak lezárására. (MTI) Kínai csákmáték Kína nagyhatalom. Hogy is ne volna nagyhatalom, ha egyszer olyan nagy. Azt azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Kína világhatalommá való előlépése századunk egyik nagy meglepetése volt. Egy szétzilált, meggyöngült birodalmat szedtek ráncba a kommunisták. Mármost ha nagyhatalomnak lenni jó dolog, akkor az bizonyára baj, ha a kommunizmus reformja és a nyitás kissé megtépázza a központ tekintélyét. Mostanában mintha ilyesminek lennénk tanúi. Honan tartomány az év elején saját pénzt nyomatott és kizárólagos fizetőeszközzé nyilvánította. Vuhszi, a selyemfeldolgozó iparáról híres város 1987 óta alig tud selyemhernyógubót beszerezni a közeli Csocsiang tartományból, mert az magának igyekszik megtartani minden nyersanyagot. Hova lenne Senhszi és Hupej kerékpárgyártása, ha beengednék a kiváló minőségű sanghaji biciklit? Egyes tartományok, így Senhszi, Jünnan és Kujcsou, Peking megkérdezése nélkül kötnek külföldi üzleteket. A Zsenmin Zsipao az ősszel megszólaltatott egy teherautósofőrt, akit Santung és Fucsien között több mint százszor állítottak meg „vámvizsgálat" céljából, s összesen mintegy 250 dollárnak megfelelő adót préseltek ki belőle. A nagy időveszteség miatt az általa szállított élelmiszer teljesen megromlott, mire megérkezett a rendeltetési helyére. Az persze érthető, hogy az egy évtizede kezdődött reform révén szerzett autonómiájukat nem szívesen adják föl a tartományi vezetők, akik jó alkupozícióba kerültek a pénzszűkében levő kormánnyal szemben. „Szüntessük meg a helyi vámokat, engedjük be szabadon más tartományok termékeit?” — kérdezik értetlenkedve Pekingtől? És akkor mi lesz a teljes foglalkoztatottsággal és a sokat emlegetett politikai stabilitással? Hiszen akkor csődbe mennek a versenyképtelen gyárak. Je Hszűan-ping, a leggazdagabb tartomány, a déli Kuangtung kormányzója idén ősszel egy országos gazdasági értekezleten nyíltan ellentmondott Li Peng miniszterelnöknek. A tartományi kormányzók úgy érzik: addig vannak biztonságban, amíg összetartanak. Je Hszüepinget visszhangozva egy emberként ismételgetik: ha visszaveszik az autonómiájukat, akkor csak kevesebbet tudnak befizetni az államkasszába. A protekcionizmus ügyéről is tárgyalt a KKP KB az óév utolsó napjaiban. Veterán megfigyelők szerint effajta kérdéssel még sosem volt kénytelen foglalkozni a magas testület. Hogy pontosan miről és mely érdekcsoportok közt folyt a vita a vörös fallal elkerített Csungnanhajban, arra csak a szűkszavú hivatalos megnyilvánulásokból lehetett következtetni. Csiang Co-min pártfőtitkár például nemrég azt mondta, hogy a regionalizmus problémája nem létezik, az egyes kínai vidékek eltérő gazdasági fejlettségéből ilyesmire következtetni „helytelen”, de legalábbis félreértés — mondta. Jüan Mu kormányszóvivő pedig nemrégiben ezt mondta egy német újságírónak adott interjújában: „nem térünk vissza a centralizált gazdaságirányításhoz, de szükség van a központosítás fokozására a szükséges mértékekig.” Akármint is van, ilyen nyakatekerten még egy kínai szóvivő is csak akkor fogalmaz, ha minden oldalról nagyon megszorongatják. Farkas Géza (Peking)
