Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 2.

AMIT TANÁCSOL A MINISZTÉRIUM______________

Esélyek és buktatók a szovjet piacon

Felére esik vissza a magyar—szovjet árucsere -jelentette ki egy sajtókonferencián Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, moszkvai útjáról hazatérve. Ez nemcsak a két gazdaság krízishelyzetével magyarázható, hanem azzal is, hogy a Szovjetunióban a gazdasági és társadalmi modellváltás illetékességi jogkörök átcsoportosításával párosul. A magyar külkereskedők már tudják: nemcsak Moszkvából kell folytatni az együttműködést, hanem el kell menniük az új külgazdasági felelősséggel felruházott köztársaságokba, kapcsolatot kell tartani az egyesülésekkel és a vállalatokkal is, ha a számunkra még mindig meghatározó fontosságú magyar—szovjet kereskedelem dinamizmusát fokozni kívánjuk.

A jovo útja

Már ismertek a magyar—szovjet államközi szerződésen alapuló árucsere 1991. évi tételei. A magyar kivitelben a gépipar 600 millió dollár, a gyógyászati berendezések 106 millió, a híradástechnikai termékek 46 millió dollár értékben szerepelnek, s az ipari termékek közül egyedül a gyógyszeripar 400 millió dollárértékben kíván exportálni a Szovjetunióba. Az oda irányuló exportmunka új szervezéséhez a magyar külkereskedők idejében figyelembe vették a szovjet köztársaságok, megyék és körzetek gazdasági önállósodási törekvéseit. A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet már 1989 második félévétől intenzív kapcsolatépítő, piacfeltáró és üzleti lehetőségeket kutató munkába kezdett a szovjet regionális állami szervek és gazdálkodó egységek körében. Kijevi, Tbiliszi-i és leningrádi allcirendeltségeket hoztak létre, mindegyiket több köztársaság bekapcsolásának reményében. Valamennyi keretében működnek vállalati irodák is. A közel száz, moszkvai kirendeltségnél képviselt szovjet vállalat mellett Kijevben 14, Leningrádban 3, Tbilisziben pedig eddig 1 vállalattal létesült kapcsolat. A jövő útja feltehetően az, hogy valamennyi köztársasággal önálló képviseleti rendszert kell kialakítani, ám ma még — első lépésként — ez a tevékenység a most ismertetett módon szervezhető. Mit tegyen tehát az a magyar termelő, aki a Szovjetunióba szeretne a jövőben exportálni?

Csak fizetőképes partnerrel

— A legalapvetőbb cikkekre természetesen most is megvannak az államközi szerződések. Ám bárki megpróbálkozhat termékei értékesítésével a szovjet piacon, ha meg tudja találni hozzá a megfelelő és ezt külön hangsúlyozni szeretném: fizetőképes

partnert — állítja Tímár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szovjet főosztályának vezetője. — Ez azonban egyre nehezebb feladat, mert most már mintegy 20 ezer gazdálkodó szervezet közül kell partnerre lelni. •

— Ki tud a külkereskedelemben netán még kevéssé jártas magyar vállalatoknak, gazdasági társaságoknak ebben segítem?

— Idehaza a minisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara szolgáltathat részükre alap-információkat, s továbbra is sokat segíthet minden kezdeményezésben a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség. Egyik részlegük olyan vállalatokkal is foglalkozik, amelyeknek a magyarországi képviselete nincs megoldva. Tehát állandó kapcsolatban állnak a változó szovjet piaccal. Emellett persze a külkereskedelemre szakosodott szovjet partnerekkel is jó a kapcsolatuk.

Már nem elég az aláírás

— Ön szerint mire kell vigyázni az exportszerződések megkötésénél?

Mindenekelőtt arra, hogy a fizetés módját előre kössék ki. Ugyanis már nem elég aláírni a szerződést és a KGST-ben eddig megszokott módon bonyolítani az ügyletet, hiszen a dollárelszámolás bevezetésével elengedhetetlen, hogy legyen bankgarancia is a vásárláshoz. Sőt, a végleges szerződés megkötésekor azt is várják meg. hogy megnyitják-e az akkreditívet, mert az erre szóló ígéret nem biztosíték a fizetésre. Félreértések elkerülése végett: nem szélhámosságtól kell tartani, hanem a szovjet külkereskedelmi mechanizmus bürokráciájától, lassúságától. Ott változatlanul egy banknak van devizája, s az akkreditív számla megnyitása néha igen lassan megy. Emiatt számos magyar vállalat vár ma is pénzére a Szovjetunióból.

.— Arra is érdemes rákérdezni — folytatja a főosztályvezető —, hogy megvannak-e a szükséges papírok a behozatalhoz? Enélkül ugyanis a vevő nem kaphatja meg a fizetéshez a kellő devizát. Ha pedig magyar cég vásárol, akkor a kiviteli engedély érvényességét kell ellenőriznie, mert ez a Szovjetunióban még mindig központi, vagy köztársasági egyeztetést kíván. Mindezek mellett hangsúlyozottan szükségesnek tartjuk a Szovjetunióba irányuló export kezdeményezését. Érdemesnek tartjuk és támogatjuk, hogy bármelyik külkereskedelmi jogú partnerrel magyar vállalatok szerződjenek. Az óvatosságra csak az esetleges későbbi csalódások elkerülése miatt van szükség.

Schöffer Jenő

HOGY MIK VANNAK!

Á gyöngyösi Mátra Múzeumba került dr. Németh Márton tojásgyűjteménye, mely 342 madárfaj 7100 fészekalját tartalmazza. A gyűjtemény 36 200 tojásból áll, javarészt európai, hazai és díszmadárként más földrészről származó fajoktól. Számos rendkívül ritka, már begyűjthetetlen, vagy kipusztult hazai madár tojásai is megtalálhatók a gyűjteményben, segítve a tudományos kutatómunkát.

• A legkisebb a füzike (10 mm-cs), a legnagyobb pedig a büty köshattyú (113 mm-cs) tojása.

• A gyűjtemény rendszerezése nagy felkészültséget igényel.

Tojásgyűjtemény Gyöngyösön

SAJTÓPOSTA

Albérleti sztori — tanulsággal

Akinek közlése révén az alábbiakat lejegyeztük, arra kért bennünket, a neveket és a helyszínt tartsuk titokban, hiszen szeretné távol tartani magát az esetleges zaklatásoktól. Ennek készséggel eleget téve, azért is tárjuk a nyilvánosság elé a sztorit, mert mások figyelmét is felkelthető tanulsága van. íme a részletek, ahogyan olvasónk elmondotta:

A fiatal házaspár az egyik augusztusi napon vette ki albérletbe a kisvárosi szoba-konyhát. A szóbeli megállapodás úgy szólt: a tavaszi, nyári, őszi időszakban 2000, télen pedig 2500 forintot fizetnek bérleti díjként. Kikötötte a tulajdonos: a pénzt mindig közvetlenül a kezébe kell adni, nehogy adókötelezettségi nyoma legyen a dolognak.

Hét hónap elteltével távoztak az albérlők a lakásból, melynek gazdája azonban pluszhónapi lakbért, valamint gáz- és villanyszámla-hozzájárulást követelt, s a tartozás végösszege 6700 forintra rúgott. Az ifjú pár többször is azzal érvelt, hogy az efféle kötelezettség nem volt az eredeti alkuban, ám a nézeteltérés megszűnését remélve mégis felajánlotta 4000forint kifizetését. Csakhogy a lakás gazdája ezt nem fogadta el, jóllehet ö sem tudta bizonyítani a hátrálék jogosságát.

A perpatvar vége az lett, hogy a házasok elköltöztek. De milyen áron? Számos holmijukat kényszerültek a helyszínen hagyni, mert a tulajdonos visszatartotta. A következő tárgyakról van szó: I db új búvárszivattyú, I db több műveletes köszörű- és fúrógép, I db Zenit fényképezőgép és a hozzá tartozó vaku, 45 db külföldi műsoros magnókazetta, I db — 2500 forint értékű távcső és a tokja, 2 db csillár. I pár Maré gyártmányú és I pár Adidas gyártmányú férfi cipő és még számos apró cikk. Ezek értéke összesen jóval meghaladta a 20 ezer forintot.

Az önkényes lefoglalás után magam is — hozzátartozói jogon — könyörögtem a tulajdonosnál, hogy adja ki a nem az ö tulajdonát képező holmit, de hajthatatlan volt. Végső kétségbeesésemben arra szántam magam: kifizetem maradéktalanul, amit kér. Es ekkor ért a döbbenetes meglepetés: már egyetlen tárgy sem volt a birtokában, ugyanis mindent eladott. Úgy magyarázta a dolgot, az ügyvédje tanácsára tett mindent.

Tudom, hogy demokráciában élünk, s azzal is tisztában vagyok, az emberi szabadságnak szinte korlátlannak kell lennie, de ez a magánelhatározású elégtétel mégsem megy a fejembe. És kötve hiszem, hogy az ilyesféle önbiráskodó cselekedetnek manapság már zöld útja lehet.

Jó lenne tudni: a törvény szerint mihez lehetnek jogai a tulajdonosnak és a nagyon károsult házaspárnak ?

A szerkesztő megjegyzése:

E különös sztorit megismerve kézenfekvő az egyik következtetés: albérleti szerződést mindig érdemes írásban megkötni, az utólagos vitát elkerülendő, a bérleti díjat pedig szintén ez okból kívánatos átvételi elismervényen kifizetni.

Ami pedig a felek egymással szembeni követeléseit illeti, azokat egyfelől hitelesen kell bizonyítani, másrészt az ebbéli vita önhatalmú megoldásának nincs jogalapja. Ilyen ügyekben a bíróság illetékes eljárni, döntést hozni.

Mivel a konkrét cselekmény a más tulajdonának erőszakos elvétele és értékesítése súlyos jogsértést feltételez, azt javasoljuk károsult olvasóinknak: érdekükben a lakóhelyük szerinti ügyészség közbenjárását kérjék, melynek feladatköre megállapítani, hogy a történtek milyen mértékben összeegyeztethetők vagy ütköznek a töryénygs elpjpásokkal. E tényállás alapján kerülhet sor a peres eljárásra, melynek eredményeként térülhet meg a jogos követelés, valamint az okozott kár.

KÖSZÖNET A SEGÍTŐ EMBEREKNEK

Sikeres volt a külföldi műtét

November 5-én megjelent Sajtóposta rovatunkban írtuk meg, hogy a Tiszakécskén lakó egygyermekes fiatal édesapa, Mahlaj László sorsdöntő helyzetben van: a cukorbetegségből adódó látóideg-leválása következtében a bal szemére rövidesen megvakul, s ugyanez vár 'a másik szemére is. Mivel idehaza az orvosok nem tudták semmivel biztatni, eljutott a kölni Heimann professzorhoz, aki vállalkozott a reményt keltő operációra. Ennek költsége azonban 750 ezer forinttal jár, s mivel a kiskeresetű család talán sohasem tudna ennyi összeget megspórolni, ezért fordult a jóérzésü emberekhez lapunk hasábjain: ha tehetik, segítsék adományaikkal az ugyanazon hónap második felében beütemezett műtét díjának öszszegyűjtését.

Közlésünket követően semmi hírt nem kaptunk az ügyről, s joggal tartottunk tőle: e pénzszűkös világban már a leginkább rászorulók sem számíthatnak érdemi támogatásra a társadalomtól.

Nos, ezúttal örömmel mondjuk: tévedtünk. írásunk nyomán igenis megmozdult a segítők közössége, amelynek révén jelentős összeg került az OTP-nél ilyen célból megnyitott számlára. A többit azonban hadd ismertesse olvasónk, aki a minap tájékoztatott a fejleményekről:

— Cikkünk nyomán magánszemélyek, vállalati és intézményi kollektívák siettek adományaikkal a segítségemre. A pénz végül is meglett, s elmehettem Németországba, ahol is a híres szemészprofesszor si keresen megmütött. Most már a teljes gyógyulás útján vagyok.

Elve az alkalommal, hadd mondjak köszönetét mindazon ismerős és ismeretlen embertársaimnak, akik pénzbeli hozzájárulásukkal segítettek nekem. Jó érzés tapasztalni a szeretetteljes aggódást, s a megtisztelő érdeklődést, amellyel azóta is sokan figyelemmél kísérik sorsom alakulását.

Mire számíthatunk?

Minden 1989 őszén kezdődött, amikor a szomszédaim

— Szecsődi György volt tsz-elnök és Tormási László

— személyesen felkerestek otthonomban, kérve, hogy tegyem lehetővé a saját háztartásom és gazdaságom energiaellátását szolgáló 220 voltos vezeték 380 voltosra történő kicserélését. A szándék mögött az állt: Szecsődi úr megvette a közelben lévő iskola és gazdakör épületét, s oda óhajt bevezettetni ipari áramot.

Mivel a tanyámhoz vezető kábel kevésbé volt elhasználódva, így nem könnyen mondtam igent. Erre megfenyegetett az egykori szövetkezeti vezető, hogy ha nem megyek bele a dologba, akkor is végrehajtja a fővezeték cseréjét, nekem pedig nem adnak áramot.

Ezek után persze hogy aláírtam a beleegyező papírt, s nemsokára megkezdődött, majd be is fejeződött a kábelcsere. Bár ígéretet kaptam rá, végül is nem jutottam hozzá a 380 volthoz. Ugyanakkor ért egy kellemetlen meglepetés: az egyéni érdekemet nem szolgáló fővonal cseréje kivitelezési munkáiért engem is megterheltek Szecsődiék 24 ezer forint költséggel.

Feleségemmel együtt kis jövedelmű nyugdíjasok vagyunk, s a havi bevételünk csak a szűkös megélhetésünkhöz elegendő, de már spórolni nem futja belőle. Annyi pénzt, mint a tőlünk követelt összeg, régóta nem láttunk együtt. Ilyen helyzetben fogalmunk sincs, mire számíthatunk. Ha egy gazdálkodó vagy más közületi szervvel lenne vitánk, a határozatát megfellebbeznénk a felügyeleti hatóságnál vagy másutt, ám a kissé erőszakos és mindenre elszánt magánvállalkozóval szemben tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. . .

Tolnai Balázs és neje Szentkirály

Az Önök és a környékbeli lakosok tanyájához vezető elektromos légkábelek (azok tartóoszlopai) feltehetően valakik tulajdonában vannak. A vezetékrendszert érintő változások csakis e tulajdonosok hozzájárulásával következhettek be. Ha a hozzájárulás nem várt következménynyel járt, emiatt elsősorban azt terhelheti a felelősség, aki a változást okozta. Tekintettel arra, hogy e konfliktusnak részét képezi nemcsak a be nem tartott ígéret, hanem a jelentős anyagi teher is, célszerűnek látszik a történtek jogi vonatkozásának kivizsgálása. Tanácsoljuk, hogy evégett a területi ügyészséghez forduljanak.

ÜZENJÜK

„Alamizsnából élünk” jeligére, Bajára: Együttérzéssel hallgattuk telefonos beszámolóját arról, hogy Ön immáron fél éve kapja a szinte alamizsnának minősülő munkanélkülisegélyt, a beteg felesége pedig ugyanannyi ideje a még jelentéktelenebb összegű táppénzt, s ebből élnek két kiskorú gyermekükkel, igen rossz lakásviszonyok közepette. E helyzetükre jellemzően csupán 1 hónapra előre tudják megvenni a szilárd tüzelőt, a szenet, amiről azt hallotta otthoni környezetében, hogy rövidesen hiánycikké válik, és ez aggodalommal tölti el a családot. Nos, nincs ugyan konkrét információnk a szűkebb lakótérségében várható tüzelőellátásról, hivatkozunk azonban az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból származó friss értesülésre, miszerint az úgynevezett intervenciós alapban januárra 300 milliós forint van tartalékolva, amiből a Tüzépvállalatok kérhetnek pénzt az igények szerinti szénbeszerzésre. Elmondjuk még: a német kancellári hivatal már jóváhagyta azt a Magyarországnak juttatandó 50 millió dollár értékű segélyt, melyet legalább fél millió tonnányi szén megvásárlására fordíthatnak a kereskedelmi vállalatok. Summa summarum: az illetékesek azzal biztatnak, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban sehol sem lesz szénhiány hazánkban.

Horváth Bélának, Kiskunhalasra: A hatályos jogszabály értelmében

szabálysértési eljárás indítandó az olyan járművezető ellen, akinek vérében 0,31 és 0,79 ezrelék közötti az alkoholtartalom. Ilyen esetben maximum 10 ezer forintig terjedhet a pénzbírság mértéke, ezen felül pedig a vezetői engedély bevonható, akár egy évig terjedő időszakra is. Ami pedig az Ön rokonát illeti, ha - orvosi vizsgálattal bizonyítottan 0,8 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltsága alatt sofőrködött, vele szemben helyesen kezdeményez büntetőeljárást a hatóság. Ugyanis az említett mértékű ittas állapotban való autóvezetés vétségnek minősül akkor is, ha nem okozott balesetet.

„Különúton” jeligére, Szabadszállásra: Alapvető jogi előírás, hogy az elvált házastársak gyermekét annál a szülőnél kell elhelyezni, amelyiknél leginkább garantálható a kiskorú megfelelő szellemi és testi fejlődése. Hogy e feltételek meglétét kellő alapossággal megállapíthassa a bíróság, az ügybeni tárgyalás során szükséges fényt deríteni arra is: a házasélet felbomlásáért milyen felelősség terheli a feleket? Tudniillik az elviselhetetlen magatartásé, sértő életvitelű szülő nem lehet ugyanúgy alkalmas a gyermeknevelésre, mint az a szülő, aki csak szenvedő alanya volt a családi kellemetlenségeknek. Tehát az összes körülmény alapos mérlegelése révén születhet csak jó bírói döntés a gyermek-elhelyezéséről.

„Romló közbiztonság" jeligére, Fajszra: Már elkészült az a törvénytervezet, amely az állampolgárok és a rendőrök abszolút biztonságát van

hivatva szavatolni. E tervezet, amely a polgári demokráciákban kialakult módon foglalkozik a rendőri igazoltatások és kényszerintézkedések kérdéseivel, az önkormányzat és a rendőrség közötti kapcsolattal, most kerül társadalmi vitára, s várhatóan 1991 elején tárgyal róla áz Országgyűlés. Addig is, míg a honatyák törvényerőre emelik e fontos jogszabályt, Ön jól teszi, ha megkettőződ figyelemmel óvja-védi a saját testi épségét, valamint a, vagyonát. Egyébként csak segítheti a helyi közbiztonság megőrzését, ha a szükebb környezetében feltűnő és gyanúsan viselkedő idegenekről haladéktalanul értesíti a községi rendőrt, vagy a polgármesteri hivatalt.

S. L.-nek, Harkakötönyre: Önhöz hasonlóan sokan panaszkodnak amiatt, mert az otthonukban tárolt burgonyát, zöldséget, almát stb. megrágják a pockok. E kártékony állatok a Redentin nevű vegyszer segítségével eredményesen irlhatók. A hatóanyag kukorica közé keverve is felhasználható, s közvetlenül oly módon, hogy egy-egy mokkáskanálnyi mennyiséget kell tenni a lyukaik bejáratához. Fontos itt megjegyezni: a mérgező hatású szert úgy kell kihelyezni a pocok járta területen, hogy oda ne juthasson be háziállat.

Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611