Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 5. Tájékoztató a kormányülésről A hétfőtől érvényes forintle­értékelés volt a középponti té­mája a pénteki kormányülés szünetében tartott tájékoztató­nak, de emellett szóba kerültek más, pénzügyi és gazdasági kér­dések is, egyebek közt a hosszú lejáratú bankbetétek kamatpla­fonjának eltörlése. A tájékoztatón részt vevő Kupa Mihály több érvvel is in­dokolta a forint konvertibilis valutákhoz történő 15 százalé­kos leértékelését. Mint mon­dotta: az árfolyamváltozás ösz­tönzi a hazai exportőröket, és az import liberalizációjával párhuzamosan védelmet nyújt a belső piacnak. Rámutatott ugyanakkor, hogy ez a lépés se­gítheti a külfölditőke-bevonást és közelít ahhoz a reális árfo­lyamhoz, amely nyomán kon­vertibilissé válhat a magyar fi­zetőeszköz. A pénzügyminiszter ezzel egyidejűleg hangsúlyozta azt is, hogy számításai szerint ajeérté­­kelés inflációs árhatása nem ha­ladja meg a 6 százalékot. Hoz­zátette: az idei költségvetés ter­vezésénél, illetve pénzügyi mo­dellezésénél már számoltak ez­zel a 6 százalékkal. Még mindig a leértékelés ha­tásairól szólva, Kupa Mihály elmondta: e lépés hatására vár­hatóan 1 milliárd dollárt meg­haladó lesz a tőkebevonás, s így ez az elmúlt évihez képest mint­egy 10-15 százalékos növeke­dést jelenthet. A forint konver­tibilis fizetőeszközzé válásával kapcsolatosan ugyan nem bo­csátkozott jóslásokba, ám an­nak a reményének adott han­­/ got, hogy 1993-tól a lakosság számára is érzékelhetővé válik a külföldi valutanemekhez való közeledés. Ezt erősítette meg Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, amikor kijelen­tette: a külföldi befektetők ré­széről már jelenleg is de facto konvertibilisnek tekinthető a forint. A bankelnök -— aki hangsúlyozta, hogy messzeme­nően egyetért a 15 százalékos leértékeléssel — azon az állás­ponton volt, hogy az árfolyam­­változás ellenére sem lesz a ter­vezettnél magasabb az infláció, sőt, úgy vélekedett, hogy annak mértéke nem haladja meg az elmúlt évit sem. Surányi György mindemel­lett elmondta: várhatóan janu­ár végén megszületik a Nemzet­közi Valutaalappal a három­éves középtávú gazdasági meg­állapodás, amelynek révén ja­nuárban 300 millió dollár, majd februárban újabb 200 millió dollár kölcsönt folyósítanak hazánknak. A Nemzeti Bank elnöke ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a valuta­alap pozitívan értékelte a ma­gyar gazdaság múlt évi fordu­latszerű változásait, így a keres­­kedelmimérleg-többletet és a folyó fizetési mérleg aktívumát. Ezt követően Surányi György bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank javasla­tára a kormány eltörli a hat hó­napnál hosszabb lekötésű beté­tek kamatplafonját. A bankel­nök úgy értékelte: ennek révén elérhető, hogy a lakossági meg­takarítások reálértéke ne csök­kenjen, azaz az állampolgárok ne kényszerüljenek pénzüket valutába vagy más értéktárgy­ba fektetni az inflációs hatások elkerülésére. Hozzátette: a ka­matplafon eltörlése után a meg­takarítások szempontjából még jobb pozícióba kerül az, aki pénzét forintban tartja, mint az, aki devizaszámlán. A tájékoztatón szóba került még a jövő héten várható üzem­­anyagár-növekedés is. Ennek kapcsán Kupa Mihály ígéretet tett arra, hogy az útalappal nem fogják megterhelni a benzinárat, így várhatóan 8-8,50 forintos ár­határon belül marad az emelés. Egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy az útalap annak idején kényszerintézkedésként—pon­tosabban egy benzináremelés in­doklásaként — épült be az üzemanyag árába, éppen ezért más forrásokból kell fedezni az úthálózat fenntartásának költ­ségét. (MTI) Borúlátásból jeles A Daily Telegraph Magyarországról A magyarok valószínűleg a világ legpesszimistább népe, jelen­tette a londoni The Daily Telegraph című lap, a Gallup közvéle­mény-kutató intézet 38 országban végzett, újévi felmérését idézve. A Gallup emberei minden országban egyetlen kérdést tettek fel: „Mit gondol, jobb lesz-e ön számára 1991, mint 1990 volt?” Erre a kérdésre a Magyarországon megkérdezettek 2 százaléka bizakodóan, 84 százaléka viszont tagadólag felelt. Ezzel Magyar­­ország az élen áll mind a 38 ország közül. A pesszimisták rangso­rában a magyarokat Moszkva lakossága, illetve a kanadaiak követik, de a borúlátók jóval kisebb arányával. A bizakodás bajnokai sorrendben Izrael, Chile és Tajvan. A The Daily Telegraph szerint, Kelet-Európától eltekintve, nem biztos, hogy a felmérés mindenütt jól illusztrálja a valóban várható helyzetet. A könnyed hollandok csekély többsége például optimista, míg a szomszédos és valamivel még gazdagabb Belgi­um lakói inkább pesszimisták. Ez arra vall, hogy a válaszok sok helyütt inkább a nemzeti karaktert jellemzik, mint. az országok kilátásait. A TŐZSDE PSZICHOLÓGIÁJA Nyugtalanság az értékpapírpiacokon Nyomottak lesznek a tőzsdék a világpolitikai és a -gazdasági bizonytalanság miatt az év első felében, de a másodikban már valószínűleg emelkednek majd az értékpapír-árfolyamok — jósol­ják a nyugati tőzsdei elemzők. A legsötétebb árnyékot természetesen az Öböl-válság vetíti a tőzsdékre, s emiatt a legnehezebb jóslásokba bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy január 15-éig - az ENSZ-szabta iraki csapatkivo­nás határidejéig — nyugtalanság jellemzi majd az értékpapír­piacot. Ha kitör a háború és elhúzódik, akkor az olajárak magasra szöknek, s a részvények zuhanni fognak. Ha viszont a fegyveres konfliktus csak rövid ideig tart majd, és, persze, az Egyesült Álla­mok vezette erők győzelmével ér véget, akkor a részvények árfo­lyama felszökik, de csak átmenetileg. Az év második felében főképpen az Egyesült Államokból érkező recessziós hirek fogják majd befolyásolni az értékpapír-piaci pezs­gést. Elemzők szerint a nyár közepétől a visszaesés végéről szólnak majd a hírek, következésképpen az árfolyamok emelkedéséről is. Orvosi közlemény Antall József miniszterelnök egészségi állapotáról Az Antall József miniszterelnököt kezelő orvoscsoport január 2-án, az el­lenőrző vizsgálatokat követően, konzí­liumot tartott. (Mint már az korábbról ismert, a miniszterelnöknél a nyirok­rendszer megbetegedése, úgynevezett non-Hodgkin lymphoma áll fenn.) A konziliáriusok megállapították, hogy az alkalmazott kezelés eredmé­nyes, a miniszterelnök jelenleg is pa­naszmentes és változatlanul munkaké­pes. * * * A Miniszterelnöki Sajtóiroda a kö­vetkező információval egészítette ki a január 3-án kiadott orvosi közleményt: Több külföldi állam- és kormányfő, illetve több kiváló külföldi intézet aján­lotta fel segítségét a miniszterelnök úr betegségét illető diagnosztikus eljárás­ban való részvételre, a gyógykezelésre. Ezzel kapcsolatban — az egyes kor­mányoknak és intézményeknek külön kifejezett köszönet mellett — a Minisz­terelnöki Sajtóiroda felhatalmazást ka­pott annak közlésére, hogy Magyaror­szágon rendelkezésre állnak mindazon diagnosztikus és terápiás eszközök, el­járások, valamint gyógyszerek, ame­lyek a miniszterelnök úr betegségének (non-Hodgkin lymphoma) pontos kór­­ismézéséhez, gyógyításához, a gyógyí­tás eredményességének ellenőrzéséhez az orvostudomány mai szintje szerint szükségesek. Ezért a miniszterelnök — köszöneté kinyilvánítása mellett — nem kívánt élni a meghívásokkal és a felajánlott külföldi segítséggel. (MTI) Biztató tárgyalások Egyiptomban A nemzetközi kérdések és a két­oldalú kapcsolatok igen széles kö­rét átfogó, bő kétórás tanácskozást tartott csütörtök este Kairóban Katona Tamás, a Külügyminiszté­rium politikai államtitkára, és ven­déglátója, Butrosz Gáli egyiptomi külügyi államminiszter. Mint a vezető magyar diplomata az MTI tudósítójának elmondta: a nagyon jó légkörben lezajlott meg­beszélésen a nemzetközi gondok so­rában első helyen kézenfekvő mó­don az Öböl menti válság, és a pa­lesztinkérdés szerepelt. — A két ügy csak közvetett összefüggésben áll egymással, csak külön-külön le­het megoldani őket — szögezte le Katona Tamás, megállapítva, hogy ebben teljesen megegyezett a ma­gyar és az egyiptomi álláspont. Az egyiptomi—magyar gazdasá­gi együttműködés előmozdításának tárgykörében a jogi háttér biztosí­tása volt a döntő részkérdés. A ket­tős adózást kizáró, ratifikálásra vá­ró egyezményekhez — mondta Ka­tona Tamás — csatlakoznia kell egyebek mellett egy beruházásvé­delmi megállapodásnak is. Általá­ban véve az együttműködés serken­tésének bürokratikus akadályait kell lebontani. A kulturális kapcsolatok taglalá­sakor kiemelt helyet kapott a kairói magyar intézet ügye. A más orszá­gokban működő magyar intézetek­nél szokásos diplomáciai státus itte­ni alkalmazása megoldást kínál a kérdésre, lehetőséget ad a magyar orientalisztika egyiptomi tevékeny­ségére. Katona és Gáli, illetve a két kül­döttség tárgyalása egyben előkészí­tője volt Antall József kormányfő ez év első felében esedékes kairói látogatásának — mondta a magyar diplomácia második számú embere, aki átadta Jeszenszky Géza külügy­miniszternek egyiptomi kollégájá­hoz, Eszmat Abdel-Megidhez cím­zett újabb meghívólevelét. Régi meghívása már van Magyarország­ra, s azt mi érvényesnek tekintjük — mondotta Katona Tamás, kife­jezve reményét, hogy a két kor­mány tagjai közötti személyes érint­kezések a közeljövőben sürűek és rendszeresek lesznek. MNB-VALUTAARFOLYAMOK (bankjegy és csekk)-árfolyamai 1991. január 4. Érvényben: 1991. január 7. vételi eladási pénznem angol font ausztrál dollár belga frank dán korona finn márka francia frank görög drachma holland forint ír font japán yen (100P) kanadai dollár kuvaiti dinár árfolyam 100 egységre forintban 13201,22 14017,80 5289.96 220,31 1180,65 1882,49 1337,24 43,14 4026.96 12121,17 508,35 5893,20 5617,18 233,93 1253,67 1998,93 1419,96 45,80 4276,06 12870,93 539,79 6257,72 árf.jegyzés szünetel német márka' norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling portugál escudo spanyol peseta svájci frank svéd korona USA-dollár 4541,18 4822,08 1160,30 1 232,08 60,37 64,11 645,21 685,13 50,80 53,94 71,61 76,03 5363,13 5694.87 1210,82 1285,72 6785,43 7205,15 9342,47 9920,35 ECU (Közös Piac) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 44,43 44,51 Az idei első szabad választás A Pénzügyminisztérium tájékoztatása a lakáshitelekről (Folytatás az 1. oldalról) Az adósoknak választási lehetőségük van. Az első változat szerint a kamat a teljes, még fennálló tartozás után évi 15 százalékra növekszik. A ka­mat mértékét az Országgyűlés később változtat­hatja. A másik lehetőség szerint az 1991. január 1-jén fennálló — nem fizetési késedelemből eredő — tőketartozás felét az állam elengedi, és a fenn­maradó rész után a lakáscélú bankkölcsönök min­denkori kamatát kell megfizetni. Bármelyik lehetőség mellett dönt az adós, 1991- ben egységesen 1500 forinttal emelkedik a törlesz­tés korábban meghatározott havi összege. Aki több szerződést kötött, annak havi többletterhe annyiszor 1500 forint, ahányféle kölcsöntartozása állt fenn 1991. január 1-jén. Amennyiben a havi 1500 forintos többletfizetés kevesebb, mint ameny­­nyi az új kamat szerint fizetendő volna, a különbö­­zetet a költségvetés állja az adós helyett. Ha vi­szont az adósnak kevesebbet kellene fizetnie, ak­kor a javára mutatkozó különbözettél a tartozás csökken, a visszafizetés ideje gyorsul. Ha a tarto­zást az adós az év folyamán teljes egészében ki­egyenlíti, a havi 1500 forint összegű többlettörlesz­tési kötelezettsége addig tart, ahány befejezett hó­napon keresztül a tartozás fennáll. Az évi 3,5 százaléknál magasabb, nem változó kamatozású kölcsön feltételei csak 1992. január 1-jétől változnak. Ekkor is lesz választási lehető­ség: az első változat évi 15 százalékban rögzíti a kamatot, a másik változat szerint pedig az állam elengedi a tartozás harmadát, ha a fennmaradó összegre az adós piaci kamatot fizet. A kölcsönszerződések változásáról és az ügyfe­lek teendőiről a pénzintézetek az érdekelteket írás­ban értesítik. A levél kézhezvételét követő harminc napon belül kell válaszolni arra, hogy az adós a törlesztés melyik variációját választja. A döntést a későbbiekben nem lehet módosítani. Aki a határ­időn belül nem tesz nyilatkozatot, annak az évi 15 százalékos kamatot kell fizetnie. Fontos tudni, hogy a változások életbe lépésével — azaz január 1-jétől — megszűnt az a lehetőség, hogy a teljes tartozás visszafizetésekor 25 százalé­kot elenged az állam. Azok a családok, amelyek szociális helyzetük miatt nem képesek a felemelt kamat megfizetésére, a helyi önkormányzattól kérhetnek támogatást. Az önkormányzatok e célra 2 milliárd forintot — állandó lakosonként 200 forintot — kaptak az ez évi költségvetésben. A megemelt kamatot nem kell fizetniük azok­nak, akik volt állami tulajdonú ingatlant részletfi­zetési kedvezménnyel vásároltak, s azoknak sem, akik a munkáltatóktól és a helyi tanácsoktól ka­matmentes kölcsönt kaptak, továbbá nem terheli a magasabb kamat a változó kamatozású lakáscé­lú kölcsönöket. * * * Az OTP arról tájékoztatja az ügyfeleket, hogy a postán kiküldött pénzintézeti felhívás kézhezvé­tele előtt is, körülbelül január közepétől, nyilatko­zatot tehetnek a takarékpénztári fiókoknál arról, hogy a hitel-visszafizetésnek melyik változatát vá­lasztják. A nyilatkozattételhez az adatok pontos rögzítése érdekében az 1990. szeptember 30-án fennállt tartozásról készült egyenlegértesítőt kell bemutatni. Akinek több szerződés alapján van hi­teltartozása, választási lehetősége szerződésenként fennáll. Aki tartozását rendezni szeretné, annak az egyenlegértesítőn kívül a kölcsönszerződést és az 1990. október, november, december — esetleg ja­nuár — havi befizetést igazoló szelvényt, illetve átutalásibetétszámla-kivonatot is magával kell vinnie a kerületi hitelszámla-kezelő fiókhoz, illetve vidéken bármelyik OTP-hez. Az OTP egyúttal közli, hogy a lakáscélú, válto­zó kamatozású kölcsön után 1991 januárjától évi 32 százalékos kamatot számít fel. TÁZLÁR—BEJ RÚT Újabb árkok, újabb barikádok ... (Folytatás az 1. oldalról) Időközben stencilezett levelek sokaságát szórták szét a község­ben. A negyvensoros levelet — alá­írások nélkül — a helyi önkor­mányzat vezetői fogalmazták, a testület egyetértésével. A szöveg­ből kiderül: a választás tisztaságát megkérdőjelező vádak nem iga­zak. Azokat csak két személy — két bukott polgármesterjelölt — „csiholta ki” az egyszerű emberek­ből. Egyébként is: a helyi választá­si bizottság, az ügyeket lezáró ha­tározata elleni fellebbezést vissza­utasította a Kiskőrösi Városi Bíró­ság, amely nem talált okot a vá­lasztás megóvására. Időközben, persze, az „ellen­zék”, a törpe minoritás sem nyu­godott. Panaszt nyújtott be a leg­főbb ügyészhez az intézkedések késése miatt. S tiltakozott a kis­kőrösi biróság — szerintük — megalapozatlan döntése ellen. A kérést mélyen igaznak, politika­ilag igen komolynak ítélte a Sza­bad Demokraták Szövetsége me­gyei listás képviselője, a Kiskun­halason élő Szabó Erika. Maga is panasszal élt. És a tervek szerint január 15-én, délután interpellálni fog a parlamentben a tázlári ügy­gyei kapcsolatban. Közben arról érkezett hír, hogy a Magyar Köztársáság legfőbb ügyésze felhatalmazásával, dr. Szabó István, a legfőbb ügyész helyettese megalapozottnak talál­ta a tázlári „békétlenkedők” pa­naszát, és kérvényt küldött a Leg­felsőbb Bíróság elnökéhez, hogy hagyja jóvá a törvényességi óvást, a Kiskőrösi Városi Bíróság végzé­se ellen. Mint azt dr. Szabó Istvántól megtudtuk: véleménye szerint nem járt el jogszerűen a bíróság, ami­kor a törvényességi határidőn be­lül beadott és sürgősséggel letár­gyalt ügyben nem tett eleget a pa­naszosok kérésének; kizárta a bi­zonyítási eljárás lehetőségét. Bálint István tázlári panaszos ugyanis föl­ajánlotta, hogy a választási vissza­élések bizonyítására további tanú­kat és írásos dokumentumokat bo­csát a vizsgálók rendelkezésére. De a bíróság ezt nem kérte. A tanúk meghallgatása, a dokumentumok vizsgálata nélkül hozta meg az el­utasító végzést. Hogy miként zárul az első sza­bad helyhatósági választás Tázlá­­ron? Azt ma még senki sem tudja. Annyi viszont már most bizonyos: az illetékes hatóságoknak lesz mit tanulniuk az ügyből. Egy-egy gon­datlanság, figyelmetlenség, téves jogszabály-értelmezés — esetleg rossz törvény: hónapokra viszályt teremt egy-egy közösség életében. Épités helyett polgárháború dúl! Az emberek kiábrándulnak a leg­szebb eszmékből is. A Kiskőrös melletti falucskában többen is vall­ják: „Demokrácia? Köszönjük, nem kell! ■ Hagyjanak ben'nünket békén dolgozni. Nem változott itt semmi!” Farkas P. József KGST — romokban (Folytatás az I. oldalról) Nem kizárt, hogy a tag­országok egy gyökeresen új gazdasági szervezet megalakításáról döntenek, amely piaci alapokra he­lyezné az együttműködést. A KGST titkárságának szóvivője az ülésszak meg­nyitóját megelőzően azt nyilatkozta a sajtó képvi­selőinek, hogy a tagorszá­gok kivétel nélkül a szer­vezet radikális megújhodá­sáért szállnak síkra. A KGST válaszút elé ke­rült, hiszen kimerítette tar­talékait és lehetőségeit. Az ülésszakon szót ejtenek majd a szervezeten kívüli országokkal és gazdasági szervezetekkel fenntartan­dó kapcsolatokról, megha­tározzák az idei ideiglenes költségvetést, s döntenek vagyonjogi kérdésekről, a KGST ingatlanainak és in­góságainak sorsáról is. Benzinárversenytől nem kell félni (Folytatás az 1. oldalról) A Shell-kutak, amelyek 24 szá­zalékkal részesednek a motorben­zin forgalmazásában, így egyelőre az OKGT-től szerzik be a motor­benzint, de várhatóan még ebben a fél évben a Shell nemzetközi ere­jét kihasználva önállóan importál­nak kőolajat, s azt a magyar fino­mítókban dolgoztatják fel. Ezt kö­vetően pedig valódi árverseny ala­kulhat ki a forgalmazók között, aminek minden bizonnyal a vásár­lók látják majd előnyét. A Shell illetékese azt is elmond­ta, hogy motorbenzin behozatalá­ra aligha kerül sor, miután azt 10 százalékos vám terheli, s így nehéz lenne versenyképes áron forgal­mazni. Szólt arról is, hogy a közeli napokban esedékes benzináreme­lés után minden bizonnyal véget ér az osztrák benzinturizmus, mert a magyarországi üzemanyag már vélhetően nem lesz olcsóbb a burgenlandinál. Ez érzékenyen érinti a Shellt, mert például a mosonmagyaróvári és a soproni töltőállomása évi 25-27 millió liter benzint adott el, míg a hasonló nyugat-európai Shell-kutak csak évi 1 millió liter benzint forgal­maznak. A Shell egyébként azt tervezi, hogy a jelenlegi, 50 töltőállomás­ból álló hálózatát öt év alatt két­szeresére növeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom