Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-31 / 26. szám
4 • PETŐFI NÉPE *1991. január 31. Megint eltűnt , • az útalapra fordítható pénz! Csak állagmegóvást tervez a közúti igazgatóság Mint atról már korábban beszámoltunk olvasóinknak, január 1-jétől visszaállt az 1983 előtti állapot, azaz, önállóvá vált a Kecskeméti Közúti Igazgatóság. Feladata nem változott: az állami úthálózat fenntartása, üzemeltetése, kezelői, építtetői tennivalók tartoznak hozzájuk. Az új szervezet kialakításáról, az útüzemeltetésről, a megye közúthálózatának karbantartásáról érdeklődtünk Ambrus Attila igazgatótól. — Amikor örömmel vesszük tudomásul, hogy a közúti igazgatóság ismételten önállóan gondoskodik a megye úthálózatáról, megkérdezzük: van-e erre pénzük? — A gond az, hogy jelenleg még annyi pénzünk sincs a feladatok ellátására, mint korábban volt. de ez nem megyei, hanem országos probléma. Decemberben még úgy tudtuk, hogy az üzemanyagárból az útalapba 6 forint feletti összeg kerül, ami elég lett volna ahhoz, hogy útjaink romlását valahogy megállíthassuk. Sajnos, az üzemanyagárban szereplő összeg 3,25 forintra csökkent, s ezért a tervezett 19 helyett mindössze tizmilliárd forint képződött, amelyből útfenntartásra nem jut pénz. Sajnos, az ' útalap összegét fix összegben határozták meg — amit nem tartanak be —, de szerintem ezt százalékban kellene megállapítani, s következetesen átutalni az útépítőknek, -karbantartóknak. — Van-e egyáltalán pénzük feladataik megoldására? —Az útalapból, a már említett tízmilliárdból a megye egyelőre száznyolcvanmillió forintot kapott, üzemeltetési feladatokra. Melyek ezek? Azonnali forgalombiztonságot veszélyeztető hibaelhárítás — kátyúzás, fagondozás —, táblarongálás kijavítása, útállapot-felmérés, út- és hídminősítés, forgalomszámlálás, ‘útellenőrzés és téli útüzemeltetés, sószórás, hókotrás. Ez az összeg nem tartalmaz semmifelé, az útfenntart táshoz szükséges pénzt, valóbán csak az említett munkákra elegendő. — Miből tartják hát rendben az utakat, s mennyi pénz kellene arra, hogy a jelenlegi állapotokat fenntartsák? — Az útfenntartáshoz tartozik az úgynevezett felületi zárás, árok- és padkarendezés, aszfaltszőnyegezés. Erre jelenleg egyetlen fillérünk sincs! A tárcának valahonnan pénzt kell szereznie, mert a megye 2200 kilométeres úthálózatának romlása felgyorsulhat. Ahhoz, hogy a jelenlegi állapotot meg tudjuk őrizni, legalább 200 millió forintra lenne szükség, de új utakat nem építenénk, nem volna felújítás, korszerűsítés. Érkezett — nem hivatalosan — olyan kósza hír, hogy talán 120 millió forintot kapunk erre a célra, de ha még ez igaz is lenne, ez az állagmegóvásra sem futná. — A közúti igazgatóságnak öt jól felszerelt, útépítésre is alkalmas üzemmérnöksége van. Anyagiak hiányában mivel foglalkoznak? — Az üzemmérnökségek, a géptelepünk kapacitását valamiképpen ki kellene használni, az ott dolgozó embereknek munkát adni. Jelenleg az a feladatuk, hogy vállalatoktól, az önkormányzatoktól munkát szerezzenek. Ez azért nagyon nehéz, mert máshol sincs pénz. Az üzemmérnökségek ebben az évben önelszámoló egységekként működnek, ami azt jelenti: fel kell mérniük a'gazdaságtalan tevékenységet, s azt le kell építeni. —Az eddig elmondottak arra engednek következtetni, hogy ebben az évben nem épül új út, nem történik korszerűsítés. Így van ez? — Új utat nem építünk, nem tudunk felújítani, korszerűsíteni, a korábban megkezdett útépítést azonban befejezzük. Ilyen a Homorúd —Hercegszántó közötti, az 55-ös és az 5501-es közötti, illetve a Hetényegyháza-—Kerekegyháza közötti összekötő út. Az autópálya elkerülő szakaszainak építése Kecskeméten és Kiskunfélegyházán mindenkit érdekel, de azonkívül, hogy ebben az évben megkezdődik a kisajátítás, mást nem tudunk. — Az igazgatóság január 1-jétől állt vissza, hogyan sikerült kialakítani a szervezetet? — Gyakorlatilag a volt közúti igazgatóságot kell megszervezni, de fele létszámmal, mint 1983-ban. Számítógépek beállítása mellett ez reális lehetőséggé vált, s néhány újonnan felvett műszaki, gazdasági szakemberrel a feladatok megoldhatók. Ez azonban belső átszervezéssel jár, s lesznek kapcsolt munkakörök is. A legnagyobb kérdőjel számunkra most az anyagi háttér biztosítása, mert ettől függ a mi munkánk, s természetesen a megye útjainak állapota. Gémes Gábor A ROTARY bányászszerencséje Nemrégiben „átvilágította? egy világbanki szakértő csoport a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalatot (a KFV-t). A vizsgálódás eredményeként megállapították, hogy külön kell^ választani a cég három alaptevékenységét: a geológiai és geofizikai kutatást, a fúrást, és a kitermelést. így lehet ugyanis igazán ösztönözni a különböző tevékenységeket az eredményes munkára. A szétválásra 1990. július 1- jén került sor. Ekkor jött létre — többek között — nagykanizsai központtal a Rotary Fúrási Kft. A fiatal cég kutatási eredményei rögtön az induláskor elismerésre méltók voltak, s ebben nagy szerep jutott a Kunsági Fúrási Üzemnek. A politika közbeszólt — Mellénk szegődött a bányászszerencse — mondja szerényen Katona János üzemvezető, majd hozzáfűzi—: bár a geofizikusok, geológusok és a fúrási szakemberek tudása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a „Kiskunhalas Észak- Nyugat—l”-es fúrásponton olajat találtunk. Ugyancsak nyáron, Kömpöc határában, a „Cső—K— l”-es ponton nagy mennyiségű gázra és párlatra bukkantunk. Emellett a majsai strand alatt végzett feltáró fúrásunk és a Csongrád megyei Rúzsa határában folytatott két fúrásunk eredményeként is olajra leltünk. Nagy sebességre kapcsolt tehát a Rotary Kft., s az üzemvezető örömmel mondja: úgy, hogy munkájukat ez idő alatt nem hátráltatták nagyobb műszaki és személyi balesetek. Az önállóság első fél évét tehát eredményesen zárták, de valamennyi elképzelésüket nem sikerült megvalósítaniuk. Katona János így idézi fel a történteket: — Sajnos a háború keresztülhúzta a számításainkat. Már komoly tárgyalásban voltunk Irakkal. * Úgy volt, • hogy ’90 őszén több berendezéssel kiutazunk a Szolnoki Kőolajkutató Vállalattal közösen. Csak a kunsági üzem három berendezést és hatvanöt embert vitt volna a helyszínre. Aztán augusztusban kitört az Öböl-válság, s elúszott a munka, a komoly bevétel... A páratlan külföldi lehetőség odalett, de az. itthoni eredmények biztatást adtak a további munkához, hiszen a halasi észak-nyugati és a kömpöci terület kutatása újnak számított. A jelek pedig arra mutatnak: nagyobb mennyiségű szénhidrogént rejt itt a föld gyomra. Bár az üzemvezető óvatosan hozzáteszi: e feltevést igazán csak az idei évben tud• A berendezésen újabb fúrócsövet építenek be a fúróimulkások. Ez az úgynevezett rátoldás. • .A DATA UNIT amerikai müszerkabinban Boruzs Péter számítógéppel folyamatosan rögzíti és elemzi a fúrási műveleteket. Az így szerzett tapasztalatokat későbbi munkáknál is hasznosíthatják. ják igazolni. A Kunsági üzem kutatásait döntően most erre a két területre koncentrálja. Csólyospálos, Kömpöc környékén, a tavalyi folytatásaként, most két ponton mélyítenek fúrást. Majd ezenfelül kettőhöz hozzálátnak még az idén. Kiskunhalas mellett pedig egy fúrást kezdenek el az ősz folyamán. Fagyban, szélben Az R—62-es berendezés magasan kiemelkedik Kömpöc határában a sík tájból. Csupán néhány satnya fa nyújtogatja görcsös ágait az ólomszürke ég felé. A jeges szél kíméletlenül bebújik a kabátunk alá. A fúrótoronynál a munkások behúzzák a nyakukat, és teszik tovább a dolgukat. Nem lehet megállni: újabb és újabb fúrócsövet építenek be. Ez a rátoldás — ahogy ők mondják. — A fúrósok munkája már csak ilyen — tárja szét karját Tóth Zoltán főfúrómester —, itt mindig ki van téve az ember az időjárás viszontagságainak. Lám, most a hideg szélben kinn vagyunk a „prérin”. De nyáron biztosan kis erdei tisztáson dolgozunk, ahol meg-megáll a forró levegő. A nagy hideg egyébként, ha nem figyelnek eléggé, komolyan kellemetlenséget okozhat az embereknek, hisz a berendezés sok folyadékkal dolgozik. Elég elmélázni néhány pillanatra, máris befagy. A magyar olaj olcsóbb .— Szerencsére, enyhül az idő. Ránk is férne, hogy barátságosabb legyen — jegyzi meg a főfúrómester, majd a konténerirodájába invitál, ahol tájékoztatást ad csapata munkájáról: — A fúrás tervezett mélysége 3600 méter. Jelenleg 2287 méternél tartunk, óránként 1,8 métert haladunk lefelé. A fúró átmérője 310 milliméter 2600 méterig. Utána béléscsövezés következik, majd 216 milliméteres átmérőjű fúróval folytatjuk. Ebben a szakaszban, reméljük, „megjön” majd a gáz. Ugyanúgy, mint tavaly a „Cső —K—l”-es pontnál. A főfúrómester tehát ugyanúgy bizakodik, mint az üzemvezető, aki bízik abban is, hogy tovább bővülnek a kft. lehetőségei. Kömpöc és Csólyospálos térségében szeizmikus méréseket kezdenek a geofizikusok. E mérések eredményeként, remélik, újabb sikerrel kecsegtető fúráspontokat lehet majd kijelölni. Szakemberek véleménye szerint napjainkban Magyarországon az olaj kitermelési költsége nyolc dollár körül alakul. Az itthon lelt szénhidrogén szállítási költsége ugyancsak eltörpül a külföldről behozot-. téhoz viszonyítva. E tényeket figyelembe véve könnyű belátni: hazánk gazdaságának is nagy szüksége lenne arra, hogy a fiatal Rotary Fúrási Kft. minél sikeresebben működjön. Gaál Béla • Munkában az R—62-es.
