Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-29 / 24. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 29. Miért drágul a távközlés? WASHINGTON POST: Az iraki haderőt alig károsították a bombázások A tíznapos, óriási mértékű légibombázás nem okozott számottevő kárt az iraki haderőben — jelentette hétfőn a The Washington Post. A katonai repülőterek kétharmada használható, a 30, helyhez kötött rakétaállásból 22 működik, akárcsak a haderő hírforgalma,- és bombabiztos bunkerekben vár bevetésre 700 harci gép. A lap sztárriportere, Bob Woodward meg nem nevezett hivatalos forrásokra hivatkozva, idézett az amerikai légitámadások Itatását értékelő jelentésből. Eszerint Irak .atomfegyver-kapacitását elpusztították, de vegyi- és biológiaifegyver-üzemeit csak 50 százalékban. Péntekig a 30, helyhez kötött takétaindító állásból csak 8-at sikerült teljesen használhatatlanná lenni. Feltételezik, hogy több helyváltoztató indítóállást is lebombáztak, de erről felvételek nincsenek. Tény ugyan, hogy bármely repülőteret „semlegesíteni” tudnak, de azokat az irakiak gyorsan ismét használhatóvá teszik. A légierő 700 gépe olyan, NATO-normák alapján épített betonacél bunkerekben van, amelyeket csak lézerirányítású nehezbombák telitalálatával lehet elpusztítani. A 8000-9000 légvédelmi üteg túlnyomó része működőképes és nincs megbízható adat arról, milyen veszteségeket okoztak a bombázások a több mint félmilliós iraki földi erőknek. A csapatok élelmiszer- és lőszerutánpótlását a bombázások alig érintették, s a rendkívül korszerű berendezéseknek köszönhetően működik a hírforgalom Szaddám elnök és a haderők egységei között. A fenti adatok birtokában döntött úgy az amerikai katonai vezetés, hogy a légitámadásoknak niég hetekig folytatócjniuk kell, s végül • elkerülhetetlen a földi csapatok bevetése irta a lap. A sajtóban már többször is hírül adták, hogy február elsejétől jelentősen megnövekednek a távközlési szolgáltatások díjai. A néha egymásnak is ellentmondó tájékoztatásokból azonban nem derült ki: mi is áll az áremelés hátterében. A kérdés tisztázására az MTI munkatársa a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatóságához fordult, ahol Lipp István osztályvezető adott tájékoztatást. Lipp István elmondta: közismert, hogy a hazai távközlési szolgáltatás messze elmaradt az ország általános fejlettségi szintjétől, s így nem felel meg azoknak a követelményeknek sem, amelyek a piacgazdálkodásra való áttéréshez szükségesek. A távközlés fejletlensége miatt a nemzetgazdaságot évente több mint 50 milliárd forint kár éri, s a külföldi tőke beáramlásának akadozása is részben a szükséges távközlési infrastruktúra hiányával magyarázható. A telefonellátottság alacsony színvonala emellett nagymértékben gátolja a kisvállalkozások kialakulását és működését, továbbá jelentősen rontja a lakosság életkörülményeit is. A fejlesztéshez szükséges tőkét a távközlési szolgáltatások jelenlegi nyeresége nem termeli meg, ezért szükségessé vált a távközlés árszínvonalának 45 százalékos emelése. Cserébe viszont a következő három évben mintegy félmillió telefonállomást helyeznek üzembe, s megkezdődik — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő — európai mintájú távközlési díjazási rendszer kialakítása is. Az utóbbira azért van szükség, mert a távközlési díjak rendszere az elmúlt évtizedek során jelentősen eltorzult: aránytalanságok alakultak ki az alapdíj és a forgalmi díj között, továbbá a forgalmi díjon belül is. A jelenlegi tarifák alkalmazásával nem tudnának megélni a várhatóan liberalizálódó távközlési piac helyi szolgáltatói sem. Az új díjak február 1-jétől a következőképpen alakulnak: a 3 perces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos díja 5 forintra emelkedik, viszont bővül a kedvezményes időszak, hiszen péntek este 6 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá minden fizetett ünnepen ugyanazért az összegért kétszer annyi ideig — hat percig — lehet telefonálni. A távhívóforgalom díja átlagosan 40 százalékkal emelkedik, a helyi díjhoz hasonlóan a kedvezményes időszak itt is bővül. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívódíjakkal,' viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak közül, a forint leértékelése miatt, emelkedik az európai és a mediterrán országokba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. A tengerentúli országokba irányuló beszélgetések díja viszont nem változik. A táviratdíjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport díja 10-ről 15 forintra módosul. Továbbra is 50 százalékos kedvezménnyel adhatók fel a levéltáviratok, és a meghatározott napon kézbesítendő táviratok. Az előfizetési díjak átlagosan 100 százalékkal növekednek. Ennek mértéke a közületeknél kisebb, míg a lakosságnál — a gépi kapcsolású központok előfizetői esetén — eléri a 150 százalékot. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magánelőfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A februári számlán már az új alapdíj, de még a régi árakon elszámolt beszélgetési díj szerepel, a márciusi számlák már viszont az új árakat tartalmazzák. Az árváltozások miatt 18 ezer nyilvános távbeszélő-állomást. kell átalakítani, illetve kicserélni, ami hosszabb időt vesz igénybe. Ahol az átállítás megtörtént és ötforintos érmével lehet telefonálni, a fülkében jól látható felhívást helyeznek el. Ahol ez a tájékoztató még nem található, ott az átállítás időpontjáig még a régi áron lehet telefonálni. Nagyobb hatáskört kíván a belügyminiszter — Nyílt minisztériumi munkára, s az ehhez szervesen illeszkedő sajtókapcsolatokra törekszik Boross Péter belügyminiszter — egyebek között erről is szólt az alig egy hónapja hivatalban lévő miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. A minisztérium kettős, közigazgatási és rendészeti feladataival foglalkozva kiemelte, hogy a közigazgatás közvetlen irányítása mellett indokoltnak tartaná, ha más polgári államokhoz hasonlóan — a rendészeti erők felett is közvetlen irányítási jogot gyakorolna a belügyminiszter. Jelenleg ugyanis Európában szinte példátlan módon a belügyminiszter nem adhat operatív utasítást a rendőrségnek, s Boross Péter szerint ez a helyzet erősen rontja a minisztérium irányítóképességét. Emellett döntően ennek a mai állapotnak tudható be az is — állapította meg —, hogy jelentősen csökkent a rendőrség rendteremtő képessége. A miniszter szerint , a jövő rendőrségének, „ha szükséges, akár félelmet keltve is, de határozottan” fel kell lépnie az egyre nagyobb bűnözési hullám, illetve az embereket okkal riasztó negatív társadalmi jelenségek ellen. Ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy az elmúlt héten már jelentős eredménnyel járó rendőrségi akció kezdődött a valutázók és az „itt a piros, hol a piros” játék csaló szerencsevadászai ellen. A rendőrkapitányi állások pályázat útján történő betöltéséről szólva Boross Péter hangsúlyozta, hogy a pályázati rendszer nem úgy sikerült, ahogy ezt a törvény alkotói tervezték. A törvény végrehajtásával egyidejűleg a miniszter kezdeményezi, hogy az öt évre szóló kinevezés gyakorlata változzék meg. A minisztériumjogszabály-előkészítő munkájával összefüggésben a miniszter utalt arra, hogy még az idei év első fél évében 11 törvényjavaslatot dolgoz ki a tárca. így a többi között készül a rendőrségről, a lőfegyverekről szóló és az idegenek magyarországi tartózkodását szabályozó törvénytervezet is. Kiemelt kérdésként kezeli a minisztérium az önkormányzatok vagyoni helyzetének mielőbbi szabályozását. Ezért — a jogos türelmetlenséget érzékelve, s meg sem várva a földtörvény megalkotását — kidolgozzák az önkormányzatok vagyonára vonatkozó jogszabályokat. ORSZÁGGYŰLÉS A központosító törekvéseket bírálja az ellenzék (Folytatás az 1. oldalról) tón megemlékezni az Országgyűlés plénuma előtt, de ugyanakkor azt is hangsúlyozta: az eszmeiség, amely tükröződik e törvényben, fogódzóként szolgálhat a mai politika számára is. Ugyancsak napirend előtt kért szót Torgyán József, az FKgP frakcióvezetője az önkéjites földfoglalásokkal kapcsolatosan a sajtóban megjelent miniszteri nyilatkozatok ügyében. Mivel azonban a házbizottság korábban úgy foglalt állást, hogy a felszólalásnak nem ad helyet — tekintettel arra, hogy az érintett ügy napokon belül a törvényhozás elé kerül —, a házelnök nem adott szót a kisgazdapárti politikusnak. Torgyán József azonban továbbra is határozottan kitartott felszólalási szándéka mellett, sőt, annak a véleményének is hangot adott, hogy az ülést vezető elnököt nem illeti meg több jog, mint a szót kérő képviselőt. A frakcióvezető és a levezető elnök közötti vitának az Országgyűlés határozathozatala vetett véget: a képviselők többsége amellett voksolt, hogy a kérdéses ügyben ne kapjon szót Torgyán József. A napirend előtti ügyeket követően a képviselők folytatták a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes, centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvénytervezet általános vitáját. Az ellenzéki pártok képviselői úgy ítélték: a tervezet helytelen politikai irányvonalat tükröz, hiszen paragrafusaiban szinte mindenütt a centralizáció szándéka érhető tetten. Csehák Judit (MSZP) élesen bírálta a tervezetben, véleménye szerint is, erősen jelen lévő központosító törekvéseket, s bár elismerte, hogy a mostani szabályozás csak átmeneti, kijelentette: ennek ellenére az önkormányzati függetlenség irányába kellene megtenni az első lépéseket. Wekler Ferenc (SZDSZ) viszont azt feszegette: miből lesz anyagi fedezetük az önkormányzatoknak a számukra kötelezően előírt feladatok teljesítésére. Mint mondotta: kétséges, hogy az önkormányzati testületek képesek lesznek például a helyi könyvtárak ellátását vagy a művelődési intézmények költségeit fedezni, netán új létesítmények építését finanszírozni. Éppen ezért is fájlalta a képviselő, hogy a tervezettel együtt a kormány nem terjesztette be a költségvetési törvény idevágó módosítását is. Alig egyórányi vita után Dörnbach Alajos megszakította a tervezet általános tárgyalását, s bejelentette, hogy azt a jövő heti ülésnapok valamelyikén folytatják. Röviddel 6 óra előtt befejeződött az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. A képviselők az ülés berekesztése előtt lezárták az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az ülésnap végén bejelentették, hogy az alkotmányügyi és a külügyi bizottság együttes ülést tart a Vilniusban, illetve Budapesten, felállítandó magyar—balti parlamentközi irodákról szóló országgyűlési határozati javaslatról és az Észak-atlanti Közgyűlés által az Országgyűlésnek felajánlott társult tagság elfogadásával foglalkozó parlamenti határozatról. A kérdésekről a keddi ülésnapon dönt a törvényhozás. (MTI) Munkakeresők (Folytatás dz 1. oldalról) találkozásának esélyei tovább romlottak. A megye legnagyobb részén ugyanis általában még a kínálatnál kisebb kereslet sem olyan szakmájú, végzettségű, korú munkavállalókra vonatkozott, mint amilyenek ott, helyben, állás nélkül voltak. Bács-Kiskunban ez a helyzet eddig is rosszabb volt az országos átlagnál, s tavaly csak tovább romlott. Ilyen körülmények között érthető, hogy a munkaügyi hivatal egyébként is nagy forgalma még inkább növekedett, 1989 utolsó hónapjához képest több mint a kétszeresére. A nyilvántartásba vett munkanélküliek száma a januári mintegy ezerötszázról december végéig közel négyezerre emelkedett, nagymértékben csökkent viszont a felkínált álláshelyeké: tavaly decemberben mindössze 686 volt á megyében, 62 százalékkal kevesebb, mint januárban. A legtöbb állást Kiskőrösön és környékén kínálták az elmúlt esztendőben: az összes, felajánlott munkalehetőségnek a 21,6, Baján és környékén 17,8, Kecskeméten és környékén 17,6, Kalocsán és környékén 15,6, Bácsalmáson és környékén 8,7, Halason és környékén 7,5, Tiszakécskén és környékén 6,4, Kunszentmiklóson és környékén 5, Majsán és környékén a 0,3 százalékát. Félegyházáról és körzetéből nem jelentettek álláskínálatot a munkaügyi hivatalnak. A regisztrált, tartósan munka nélkül levők száma év végére megközelítette a négyezret. Évközben ugyan nyolcezernél valamivel többen igényelték a munkanélküli-segélyt, azonban a jogszabályban foglalt feltételek szerint csak nem egészen háromezer-háromszázán kaphatták meg. A legtöbb segélyezett kecskeméti és környékbeli — az összesnek 36,8 százaléka. A legkevesebb pedig félegyházi (és környékbeli), számuk az összesnek csupán 1,4 százaléka. Ez az arány a többi körzetben a következőképpen oszlik meg: Kunszentmiklós 13,7, Bácsalmás 11,5, Baja 8,8, Majsa 7,1, Halas 6,1, Kiskőrös 5,7, Tiszakécske 4,6, Kalocsa 4,3 'százalék. A múlt év végén 2419 állásnélkülinek folyósítottak segélyt a megyében, átmeneti járadékban harminchatan részesültek. (Ők több mint egy éve segélyezettek.) A segélyezettek közül csaknem kétezer a férfi, az alsó fokú iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek és a szakmunkásvégzettségűek száma a legnagyobb, de egyes területeken a szakközépiskolát, illetve a gimnáziumot végzettek kapnak legtöbben munkanélküli-segélyt. 1990-ben a segélyezettek 32 százaléka szak-, 22 százaléka betanított, 20 százaléka segédmunkás, 26 százaléka szellemi dolgozó volt. Érdekes, -hogy mindenhol és mindkét nemnél a középkorúak közül kerül ki a legtöbb segélyezett munkanélküli. Tavaly az átlagos segélyezési napok száma 118 volt személyenként, az átlagos havi (bruttó) illetmény 6280 forint fejenként: a férfiaknál 7013, a nőknél 5151 forint. A legtöbb segélyezett két hónapon belül ismét munkaviszonyt létesített. A Bács-Kiskun megyei munkaügyi szervezet (újabban munkaügyi központ a neve) minden lehetséges eszközt igénybe vett a foglalkoztatási feszültségek enyhítésére. Központi alapból 205 millió forintot fordított erre a célra. Az újrakezdők, pályakezdők kölcsönét 2752-en vehették igénybe, bár az érdeklődők száma meghaladta a 8200-at. A munkahelyeken szervezett átképző tanfolyamokon részt vevőkön kívül saját átképző tanfolyamaikon 355-en vettek részt. A. M. TÁZLÁR—BEJRUT Elutasították a legfőbb ügyész javaslatát —- Helyesen döntött a Kiskőrösi Városi Bíróság, amikor Bálint István tázlári lakos kérelmére, törvényes határidőn belül, tanúk meghallgatása és bizonyítási eljárás nélkül tárgyalta meg a tázlári választási visszaélésekkel kapcsolatos ügyet. Helytálló tehát a döntése is: a rendelkezésre álló adatok- szerint mást nem is ítélhetett. —- így indokolta dr. Mezei Katalin, a Legfelsőbb Bíróság ta-. nácsvezetője a pénteken meghozott döntést. Amellyel elutasították dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, a. Kiskőrösi Városi Bíróság október 4-ei határozata ellen benyújtott eljárásjogi óvási kérelmét. Mi következhet ezek után a Kiskőrös környéki településen? Enyhül végre a hónapok óta tartó feszültség? Jó néhányan élnek ugyanis a településen olyanok, akik úgy látják: a választások során súlyos szabálysértések történtek Tázláron. Például az állampolgárokat többen is szabálytalanul befolyásolták a nagy döntés pillanataiban. Annyi bizonyos: a Bálint István által, a választás másnapján beadott panaszt;— kérése szerint: további tanúk és panaszosók meghallgatásával — nem fogják újra napirendre tűzni egyetlen magyar bíróságot! sem. De a Legfelsőbb Bíróság döntése igazából / Torgyán József „kimondhatatlan” véleménye Az elmúlt hetekben mindinkább elharapódzó földfoglalásokat az igazságügy-miniszter és a belügyminiszter is a fennálló törvényekbe, illetve az alkotmányba ütköző cselekedetnek nevezte, egyszersmind megengedhetetlennek tartva azt. Torgyán József, a kisgazdapárt parlamenti frakcióvezetője e véleményekkel szembehelyezkedve kívánt érvelni az Országgyűlés hétfői ülésnapjának kezdetén, ám a plénum leszavazta hozzászólási szándékát. Az üléstermet elhagyó Torgyán Józsefet az MTI és a Népszabadság tudósítója kérdezte el nem mondott felszólalásának tartalmáról. A frakcióvezető megdöbbentőnek nevezte,’hogy az évtizedeken keresztül meghurcolt, sokat szenvedett, kifosztott parasztságon akarnak megint elégtételt venni, pusztán azért, mert jogos földtulajdonukhoz szeretnének hozzájutni. Szerinte sokkal inkább indokolt lenne azokkal a személyekkel szemben fellépni, akik évtizedeken át, a törvénytelenségek sorozatával, szabályosan kiszipolyozták a népet, akik törvénytelen machinációkkal óriási vagyonra tettek szert, és a mai napig széthordják az állami vagyont. Torgyán József emlékeztetett: az 1949-es alaptörvény, a „sztálinista alkotmány” biztosította a dolgozó parasztság földtulajdonhoz való jogát, ám az 1967. évi IV. törvénnyel azt felrúgták, erőszakkal juttatva földhöz a szövetkezeteket. T ulajdonszerzésük ily módon törvénytelen volt, márpedig a polgári törvénykönyv előírása szerint az erőszakkal, fondorlattal elvett tulajdont, a tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlását a tulajdonos bármikor visszaszerezheti. Torgyán József annak a véleményének adott hangot: a földtulajdont nagy mennyiségben megszerző agrárlobbyval szemben tehetetlen a nép, s mert úgy látja, hogy mire meglesz a kárpótlási jegy, elfogy a föld, ezért nem lehet visszatartani a földfoglalásokat. A frakcióvezető kijelentette: a nép akkor nyugodna meg, akkor tudná megvárni a törvényes intézkedéseket, ha a miniszterelnök biztosítaná a lakosságot, hogy elvett földjét az utolsó barázdáig visszakapja. A koalíció esélyeit illetően Torgyán József leszögezte, hogy ennek megítélése a nagyválásztmány hatáskörébe tartozik. Az viszont tény, hogy ha az MDF nem teljesíti a koalíciós megállapodásokat, ő maga fogja javasolni, hogy ilyen partnerrel a kisgazdák ne működjenek együtt. csak a Kiskőrösi Városi Bíróság vezetőinek adhat megnyugvást. Hiszen igazolja: jól értelmezték az eljárás szabályait. Marad viszont a kérdés: ki lesz a nagy, heves indulatokat korbácsoló vita eldöntője? Ugyanis addig nem várható béke a településen, amíg a gyanús eseteket leíró panaszokat a nyilvánosság előtt nem tárgyalják le. De ki lehet illetékes erre: többen a köztársasági megbízotti hivataltól várják a segítséget. Mások a megyei választási bizottságtól. Sokaknak az a véleménye, hogy egy falugyűlést kellene már összehívni a viták tisztázására. Mindenképpen sietni kellene a végszóval — ezt sürgetik a hozzánk is eljuttatott kérvény aláírói is —, mert addig nem lesz fejlődés a településen, amíg valaki is kétségbe vonhatja a vezetők mandátumának tisztaságát. Mindenesetre Bálint István tovább folytatja a harcot. „Akár van óvás, akár nincs — mondja —, én hiszek az engem megkereső panaszosok igazában. Nem hagyom az ügyet nyugodni, amíg végre tisztességgel ki nem tárgyaljuk a problémákat..Ezzel nemcsak magunknak, de az új jogrendnek is tartozunk . . F. P. J. Gengszterháború Esztergomban? Esztergom még hétfőn is felbolydult méhkashoz hasonlított: a város főterén kisebb-nagyobb csoportokba verődve tárgyaltak az emberek arról a bűnbandáról, amelynek tagjai az elmúlt hét csütörtökjén „meglepték a várost”. A rendőrség teljes hírzárlatot rendelt el, a hivatalos közleményre még várni kell. Hogy valójában mi is történt, azt egyelőre csak a szemtanúk elmondása alapján lehet rekonstruálni. Eszerint egy 40 tagú „bűnözőelit” néhány napra áthelyezte székhelyét Budapestről Esztergomba, mégpedig zsarolás céljából; nagy összegeket akartak bekasszírozni a vendéglőtulajdonosoktól, azok „védelme” fejében. Szerencsére, a csütörtökre tervezett hadműveletről az egyik megfenyegetett és fizetni nem akaró vendéglőstől tudomást szerzett a rendőrség, s így időben lefegyverezték a több helyről érkezett és fölbérelt csoportot. Több szemtanú szerint a rendőrség gázpisztolyokat, rohamkéseket, nuncsakukat, sőt, kommandós géppisztolyt is zsákmányolt a Prímás-szigetre beszorított lengyel, olasz és cigány bűnözőktől. Az egyik szemtanú így számolt be a csütörtök éjszakáról: „Este 10 órakor kezdődött az akció. A leszámolni érkezők a szigeten hagyták elegáns gépkocsijaikat, és elindultak a Mária Valéria híd melletti bárhoz. Közben megérkeztek a rendőrök és a határőrök. Sikerült lezárniuk az egész szigetet. Azt is láttam még, hogy a sikeres akció után megbilincseltek vagy 40-45 embert. Senki sem menekülhetett a Prímás-szigetről... Esztergomban még napok múltán is félnek az emberek. Csak suttogni mernek a történtekről, annak ellenére, hogy a rendőrség ezúttal valóban profi módon előzte meg a vérfürdővel fenyegető gengszterakciót. (MTI) Az Austria Lottó nyereményei A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 4. heti osztrák lottó nyereményei, az illeték levonása után, a következők: 6 találatos 3 darab, nyereményük egyenként 4 655 457 schilling, 5 plusz 1 találatos 9 darab, nyereményük egyenként 517 273 schilling, 5 találatos 322 darab, nyereményük egyenként 21 686 schilling, 4 találatos 19 133 darab, nyereményük egyenként 486 schilling, 3 találatos 354711 darab, nyereményük egyenként 32 schilling. A Jokerszámra fizetett nyeremény: 1 darab Joker, nyereménye 3 065 102 schilling, A Jokerszám egymás melletti utolsó 5 számjegye 100 000 schilling, 4 számjegye 10 000 schilling, 3 számjegye 1000 schilling, 2 számjegye 100 schilling. (MTI) J • A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG KÖZLEMÉNYE A GÁLSZÉCSY-ÜGYRŐL A Legfőbb Ügyészség az alábbi közlemény közzétételére kérte az MTI-t. „Az ügyben illetékességgel és hatáskörrel rendelkező Fővárosi Főügyészség megvizsgálta dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) országgyűlési képviselőnek az Új Dunántúli Napló január 13-ai számában „Lesz-e terrorista merénylet hazánkban?” címmel megjelent interjúban közölt adatok miatt tett feljelentését és a feljelentés kiegészítése során beszerzett iratokat. A Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy az interjúban közölt adatok államtitkot nem képeznek, ezért a nyomozás teljesítését bűncselekmény hiányában megtagadta.” (MTI)
