Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

1991. január 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Szemben az árral ÚJ TERJESZTŐHÁLÓZAT KECSKEMÉTEN Ma, a 20 százalékos­nak mondott, de a duplájá­nak is beillő infláció ide­jén, a naponta közzétett, drasztikus áremelések sokkoló hatá­sa közepette egy szokatlan, s remélhetőleg sok olvasó egyetértésével találkozó lé­pésre vállalkozik a kecske­méti székhelyű A & W Sport-Press Kft. Super­­press lapterjesztő szolgálata. Az újságra ráírt, s mostan­ság már cseppet sem ala­csony eladási árnál olcsób­ban árusít heti- és havilapot a megyeszékhelyen, tíz kije­lölt üzletben. Szolgáltatásként a Petőfi Népe terjesztésére is kötött szerződést a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft.-vei, meg­törve ezzel a postai hírlap­­terjesztés eddigi monopóliu­mát. A megállapodás egye­lőre minden esetben csak a közvetlen árusításra vonat­kozik, s nem terjed ki az elő­fizetések gyűjtésére. Azon­ban a Superpress erre is vál­lalkozik, mihelyt az ehhez szükséges engedélyek a bir­tokában lesznek. Akkor ugyanis még szem­betűnőbbé válik az a megta­karítás, amit egy-egy vásár­ló a saját pénztárcáján már január 21-étől, hétfőtől érzé­kelhet: Ugyanis a 128 forint­ba kerülő Tudományért 116 forintot, a 63 forintos,Privát Profitért 57-et kell fizetni. A másutt 257 forintért érté­kesített Playboyhoz 237 fo­rintért lehet hozzájutni. A különbözet valóban privát profit, vagyis a kije­lölt helyeken vásárló olvasó saját haszna. Utóbbi esetben egyébként a megtakarítás már 20 forint, s ha egyszerre többféle lapot vesz valaki, akkor ennek a többszörösét is megspórolja. A már említett újságok mellett kapható a Riport, Szabad Föld, Magyarország, Reform, Tallózó, Erotika, Ludas Matyi, Képes Újság, Magyar Nők Lapja. A ter­vek szerint — amennyiben az érintett kiadókkal a Su­perpress megállapodik a kínálat folyamatosan bővül. Szó van újabb napilap árusí­tásáról is. Természetesen, le­hetőség szerint, mindegyik újságot a ráírt árnál olcsób­ban akarja értékesíteni a Su­perpress, amely az olvasók javára lemond a jutalék egy részéről. Hétfőtől tehát, a többi lap mellett, a Petőfi Népét is megvásárolhatják a követ­kező tíz helyen: Non Stop Joker (Simonyi utca) Tempo Market (Aradi vértanúk te­re), Erdei Ferenc Művelődési Központ videotékája, Kis- Lagúna Kft. üzlete (Őz utca Kaszap utca sarok), Pajzs utcai könyvesbolt (Széche­nyi város, Pajzs patika mel­lett), Piroska Tours (Sza­badság tér), Baróthy-vegyes­­kereskedés (Akadémia krt. 32.) SZMT-könyvárus (szakszervezeti székház), rí # W.,Kft- piqci. standja, Voltul-pályaudvar könyves­pavilonja. Tárgyalások folynak to­vábbi elárusítóhelyek létesí­téséről, s nem csak Kecske­méten. Az érdeklődők je­lentkezését a Superpress 27- 699/7Ó telefonján várják. AZ OLVASÓ HANGJA Hatszáz forintot felajánlok Elmondhatatlanul felháborodott vagyok azért, mert a ladány­­benei körzeti megbízott rendőri felszerelések nélkül kénytelen dolgozni, a bűnöző urak nem kis mulatságára. Ezért követelem, hogy azonnali hatállyal kapja meg ugyanazo­kat a jogokat, eszközöket —> fegyvert is! — mint a hivatásos rendőrök. Hogy legyen rádiója is, én az 5850 forintos rokkant­nyugdijamból 600 forintot küldenék már holnap, ha tudnám, hogy hol fogadják. Ha ezek a sorok napvilágot látnának a Petőfi Népében, bizto­san lennének, akik úgy gondolkodnak, mint én. Ha a megye minden lakója csak 1 forintot adna rádióra, hamarosan össze­gyűlne az ára. Indítsunk akciót Rádiót a megbízottnak címmel. Ha minden településen a rendőrség fogadószobájában oda lehetne adni azt az egy forintot, esetleg egy kávé vagy egy doboz gyufa árát, akkor hamarosan együtt lenne a pénz a rádióra. Bács- Kiskun megyeiek, fogjunk össze, vegyünk rádiót a körzeti megbí­zottaknak, s addig követeljük nekik a teljes körű rendőri jogokat, míg meg nem kapják. Akkor rend lesz Ladánybenén, s talán máshol is. Továbbá ne engedjük, hogy a bűnözők sértegessék a rendőrt. Tiszakécske, 1991. január 14. Tisztelettel: a borítékon. (Kérem, hogy az adataimat szíveskedjenek elhallgatni, mert nagyon félek.) Hálával tartozunk a rendőrnek Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a január 10-ei számban a miskei rendőr ügyéről. Mély felháborodással fogadtam, miszerint felelősségre akarják vonni Harangozó István főtörzsőrmestert a fegyverhasználat miatt. Elképesztőnek tartom, hogy valakit el­marasztaljanak, amiért a kötelességéi teljesíti. Csak köszönettel és hálával tartozunk bátor magatartásáért. Ezúton csatlakozom én is, mondhatom, a falu nevében, a szoli­daritást vállaló miskeiekhez. Szép példája ez a nép összefogásá­nak. Kívánom, hogy még nagyon sok hasonló példa legyen, ha szükséges, a szabállyal ellentétben a lakosság védje meg a közrend dolgozóit. Remélem, kérésünk nyitott fülekre talál és az illetéke­sek levonják a következtetéseket. Tisztelettel: Tóth Jánosné Ladánybene, Rákóczi u. 15. A törvényeket be kell tartani Tisztelt Szerkesztőség, Uraim! A magam és még igen sok becsü­letes állampolgár nevében fordulok önökhöz. Az alábbi kérdése­immel. Szíveskedjenek már tájékoztatni bennünket, magyar állampol­gárokat arról, hogy a Magyar Köztársaság rendőre kit, illetve mit védhet? Netán a pártállam volt, és még most is vezető beosztás­ban lévő funkcionárusait? Avagy az egyre jobban elszaporodó rablógyilkosokat? Betörőket? Vagy azokat a lumpenproletáro­kat, akiket a volt pártállam hagyott örökségül a Magyar Köztár­saságra? Tessenek már megírni, hogy mi vár e honban a tisztességes és törvényt tisztelő magyar állampolgárokra? Tekintet nélkül hova­tartozásukra. Mi vár mindazokra, akiknek még az önvédelmi joguk is veszélyben van? Ugyanis az a rendelkezés, amelynek értelmében az önvédelmi fegyverek elvételéről döntöttek, már nem kis mértékben utal az önvédelem maximális megcsorbításá­ra! Szerencsénkre még a puszta öklünket nem tudják elvenni! Mert itt lassan az is bűnös lesz, aki azzal próbál védekezni, és netán a bűnözőt letalálja ütni! Kíváncsian várjuk azt az úgynevezett zsaru törvényt, amely a, Reform szerint túl sok engedményt ad a rendőreinknek. Vagy |T törvény támogassa inkább csak a bűnözőket? Lassan már való­ban annyi joga sem lesz a rendőrnek, hogy a saját életét megvédje. (A katonai ügyészeket is ki kellene küldeni egy egy súlyos esetben intézkedni.) Amint az egyik újságban olvastam, hogy a rendőrnek még azért is bocsánatot kell kérnie, hogy rendőr mert lenni! Szóval itt tartunk? Már ez is elképzelhető lesz ebben a csuda nagy demokráciában? Kérdezzük: Mikor ébrednek már rá az ország vezetői, hogy az országgyűlés által hozott törvényeket be is kellene tarttatni? És, hogy a bűnöző, az bűnöző marad akkor is, ha netán eljöne az a bizonyos kánaán. Vagy netán megvárjuk, hogy Magyarországon is létre jöjjenek valamiféle MAFFIA szervezetek? Nem elég ne­künk az egyre alacsonyabb életszínvonaltól rettegni! Rettegjünk a bűnözőktől is, hogy mikor és hol tesznek hidegre bennünket! Kérem, a nyílt utcán belekötnek az emberbe és súlyos, életveszé­lyes testisértést okoznak. Amit a bírósági eljárás még a mai napig sem követett! Több mint fél éve még csak válasz sem érkezett a feljelentésemre. Kecskemét, 1991. január 10-én Tisztelettel: Örökös olvasójuk B. A. Kecskemét Bűncselekmény volt a benzinlázadás? Tisztelt cikk iró! (szerintem igen). Az tudja, aki saját bőrén tapasztalta. Akinek akkor volt a házassági esküvője. Uram bocsá nem egy városba laktak. Mit értek meg a fiatalok, a szülők, meg a vendégek akik vidékről jöttek volna. A családnak nagy ráfizetés, (azok csak hallgassanak?) Kutrucz Katalin (M. D. F.) megjegyezte, feltehetően új börtö­nöket kellene építeni országszerte. Nem börtön kellene, hanem megbüntetni egy párat és rögtön elárulnák egymást, hogy kik voltak az országúton állók. Micsoda dolog, hogy még a halottas kocsit is 2 óra múlva engedték el, mikor a sofőr ki akarta tenni a halottat a koporsóból. Én mint rokon írom. Igenis aki kárt okozott az országnak és a népnek fájdalmat, büntetés jár érte. Na de nem lehet megsérteni őket. De ha a nyugdíjasok állták volna el az ország útjait ők biztos lesöpörték volna a kis öregeket, hogy a keresetük ne csappanjon. Üdvözlettel a taxis blokád alatt lelkisérült szülő ami nekem annyit jelentett mint a 44-es háború. 1991. január 11. aki a fájdalomtól se szépen se hibátlanul nem tud írni A VITA TÁRGYA A MENETJEGY ÁRA Bizottsági ülés kecskeméti önkormányzatnál Fennállása óta talán az első igazán népszerűtlen döntés előkészítéséről vitatkozott a minap Kecske­mét város önkormányzatának városrendezési és -építési bizottsága. A helyi tömegközlekedési tarifa emelése módozatainak, illetve a Kunság Volán Vállalat helyi autóbusz-közlekedése finanszírozási vesztesége volt az olykor pattanásig feszült vita tárgya. Ä Kunság Volán szakemberei mert az említett két, igazán „húsba vágó” témáról az ön­­kormányzatnak kell döntenie — kidolgozták ja­vaslatukat, amelyet, summázva, közreadunk: A vállalat, mert nyereségérdekeit, s növekedtek költségei — két legnagyobb tételt kiemelve: üzem­anyag 165, új járművek beszerzésére 200 százalék — a következő javaslattal állt elő: Ha a képviselő­­testület a tarifaemelés mellett dönt a vonaljegy 8-ról 14-re, az egyvonalas bérlet 160-ról 350-ré, az összvonalas 230-ról 460-ra, a tanuló- és nyugdíjas­bérlet 60-ról 115 forintra emelkedne —, akkor 10 százalékos utasszámcsökkenés feltételezése mellett minimális, 0,1 százalékos nyereséget érnének el, de a januári bevételkiesést, mintegy 6,7 millió forin­tot, az önkormányzatnak kell kifizetnie. A bizottsági vitát kétségtelenül a jó szándék, a város lakosságáért érzett felelősség és az ellent­mondásos helyzet feszítette, amelyet az 1990. évi 87. törvény megjelenése okozott. A bizottsági ta­goknak igazuk volt, amikor azt állították: „Az ármegállapítást ránk bízták, de ehhez pénzt nem adtak”, s az is egyértelmű volt, amikor megállapí­tották, nem látnak bele a szállítási vállalat gazdál­kodásába, s vagy elhiszik az előterjesztés számada­tait vagy nem! A kérdések, amelyek ezután elhang­zottak, világosan mutatták egyrészt a tájékozat­lanságot, másrészt azt az igényt, hogy minél alapo­sabb, megfontoltabb előterjesztést bocsássanak a képviselő-testület elé. A hozzászólások és javasla­tok egy-két esetben nélkülözték a realitást. Azok a képviselők, akik a hatósági ár mielőbbi, testületi megállapítását kérték, tisztában voltak azzal, hogy jelenleg ez a legfontosabb, de ők is tiltakoztak a finanszírozási hiány kifizetése ellen. Úgy véleked­tek: azt a vállalat a múlt évi nyereségéből gazdál­­kodja ki. Elhangzott olyan felszólalás is — amely mutatta: a képviselő-testület s a vállalat egyaránt kínos helyzetben van —, hogy abszurdum egy kí­vülálló vállalatnak előírni, mennyiért szolgáltas­son. Akadtak, akik elrugaszkodva a valóságtól, pályázatot akartak meghirdetni az olcsóbb tömeg­­közlekedés megvalósítására. Ezzel a szélsőséges nézettel a bizottsági többség nem értett egyet. Kecskemét város önkormányzatának városren­dezési és -építési bizottsága végül is a következő döntést hozta: javasolják az önkormányzat képvi­selő-testületének a hatósági ár megállapításának megvitatását — erre február 4-én kerül sör —, de ebben azt az álláspontot képviselik, hogy a Kun­ság Volánnak ne fizessék ki a január havi vesztesé­get. Egyben felkérték a vállalat vezetőit — mivel az önkormányzatnak nincs közlekedési szakembe­re--, készítsenek több variációban olyan javasla­tot, amelyek lehetővé teszik az utazási költség ki­sebb arányú emelését, még olyan áron is, ha ez járatritkítással jár. A döntés joga immár a város képviselő-testüle­tének kezében van, de engedtessék meg, hogy egy rideg ténnyel megismertessük az olvasókat. A kép­viselő-testület döntése, ha az eredeti javaslatot ve­szi figyelembe: felemeli az utazási költséget és a finanszírozási hitelt, azt a bizonyos 6,7 millió fo­rintot nem pótolja. Februárban a Kunság Volán, a költség csökkentése érdekében, 5 százalékkal ritkítja az autóbuszjáratokat. Ez a következő hó­napban a duplájára emelkedhet. Gémes Gábor ÓRÁKIG SZELLŐZTETTEK ' Lőttek a dunapataji diszkónak Ha botrányt akarsz szórako­zóhelyen, végy egy gázpisztolyt hozzá való töltényekkel, jó né­hány petárdát a nagyobbat dur­ranok közül, de ha abszolút biz­tos akarsz lenni a dolgodban, nem árt tartalékként legalább egy füstbomba. Valószínűleg ilyen útmutatásokkal látták el ta­nácsadói azt az ismeretlen sze­mélyt, aki nemrégiben zűrzavart okozott a dunapataji művelődési házban. — Úgy gondoltuk, hogy a mű­velődési háznak valamiféle vál­lalkozást kell folytatnia, ha fenn akar maradni — mondja Balaton József igazgató. — Legjobb üz­letnek az kínálkozott, hogy pén­teken esténként diszkóműsornak adunk helyet. Ismerve a kör­nyékbeli fiatalságot, leginkább erre volt igény. Annak rendje­­módja szerint meg is szerveztünk mindent, a lemezlovas is befekte­tett egymilliót. Arra aztán egyál­talán nem gondoltunk, hogy az egész vállalkozást szinte percek alatt tönkreteszi a kivagyiság, a felelőtlenség. Első alkalommal nagyszabású show-műsort terveztek, s több száz fiatalt vártak. Az érdeklő­désből ítélve jöttek volna a me­gye minden részéből. Szó ami szó: Dunapatajon megadták a módját a közönség csábításának. Egy sor neves diszkós és előadó volt bejelentve erre az estére, mintegy kedvcsinálóként. —- Nyolcvanan-százan álltak sorban jegyekért az előtérben, az épület előtt pedig több százan vá­rakoztak — emlékezik Balaton József. — Egyszer csak berohant egy illető, a tömeg közé vegyült és elkezdett hadonászni a gáz­pisztollyal, majd többször el is sütötte. Nem láttam, hogy konk­rétan mi történt, csak azt mon­dom, amit a szemtanúk nekem előadtak. Éppen a pincéből jöt­tem föl, mikor látom ám, hogy mindenki könnyezik, a menekü­léssel van elfoglalva. Az illető amilyen gyorsan be­vágódott, olyan gyorsan el is il­lant. Mire feleszmélt a tömeg, csak találgatni tudtak, hogy ki is lehetett a váratlan látogató. De ez még csak a kezdet volt. — Már ezzel megpecsételődött a rendezvény sorsa — állítja az igazgató. — Jó része elment a vendégseregnek, ám akik marad­tak, később azok is megbánták, mert még ezután jött a java. Tu­catszám dobálták a petárdákat a táncolok közé. A terem akuszti­kája még fel is erősítette a hatal­mas durranásokat. Egyszerűen lehetetlen volt kinyomozni, hogy kik szórakoznak. Aztán végképp elszabadult a pokol. Valaki egy füstbombát dobott középre. Ez betetézte a meglepetéseket. Iszo­nyú felfordulás volt. Tökéletesen elég ahhoz, hogy most már végle­gesen befuccsoljon az egész ren­dezvény. Mintha mi sem történt volna, következő héten újból próbál­koztak a művelődési ház vezetői. Ám híre terjedt az itteni esemé- v nyéknek, igy még csak mutató­ban sem jelentek meg vendégek, üresen kongott a hatalmas épü­let. Most már látják: a vállalko­zás tönkrement, a befektetett százezreknek bottal üthetik a nyomát. A pataji diszkót a szó szoros értelmében szétlőtték, ki­füstölték. Hosszú távon többmil­liós bevételtől esett el a művelő­dési ház. A felelősöket nyakon csípni jóformán lehetetlen. így állunk hát a falusi turiz­mus előtt: bizonytalanul, védtele­nül. A modern kor lehetőségeit megragadva, nyeregbe pattantak Rózsa Sándor unokái. Bizako­dunk: előbb-utóbb kipottyannak a nyeregből. Ha a rendőrség is úgy akarja . . . —zsékovács—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom