Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
AZ ÖBÖL-HABORU MÁSODIK NAPJA H ú s z é i n I z r a e l n e k v á g o t t v i s s z a JBz Öböl-háború második napján a konfliktus veiP^kszélyesen továbbgyűrűzött az Irak által Izrael ellen végrehajtott rakétatámadással. Bagdad szándéka a zsidó városokra kilőtt töltetekkel egyértelmű: válaszlépésre szeretné kényszeríteni Tel- Avivot, hogy az izraeli visszavágás ürügyet szolgáltathasson a szövetségesek oldalán harcoló arab államoknak, hogy az Irak-ellenes koalíciót fölrúgva maguk is Irak oldalára álljanak és szembeszálljanak Izraellel. Ebből csak az következik: Irak legyőzése, Kuvaitból kiűzése, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata ezt tartalmazó határozata végrehajtásának a szempontjából a szövetségeseknek az az érdeke, hogy az Izraelre hullott rakétákért a koalíció vághasson vissza. Kérdés: megelégszik-e ezzel Tel-Aviv, avagy ragaszkodik az önvédelem mindenkit — így természetesen a zsidó államot is — megillető jogához. A délután tehát azzal telt, hogy a világ figyelt és mérlegelt: mit tesz Izrael? Estére kiderült: a knesszet döntése szerint az iraki támadást egyelőre válasz nélkül hagyják. A világ fellélegzett. Egyébiránt az Öböl-háború második napján a szövetségesek támadásai folytatódtak. Nagyon valószínű, hogy ez még napokig tart. A légitámadások célja a Kuvaitban és Irakban azonosított célok leküzdése — rakétakilövö állások, radarberendezések, rádióadók, hadianyagraktárak, fegyvergyárak megsemmisítését szeretnék a koalícióba tömörült hatalmak —, és ez nem megy egyik napról a másikra. Egy Magyarországnál 4,7-szer nagyobb országot lehetetlen lebombázni pár perc alatt — ráadásul a szövetségesek azt mondják: „sebészi pontossággal” rombolnak le épületeket. A nagy kérdés az, hogy mennyire ismerik az ellenséges csapásmérö erők pontos elhelyezkedését, mennyire képesek megakadályozni a mozgást: az a fajta (egyébként szovjet gyártmányú) rakéta, amellyel Izraelt is támadták, kilőhető egy Kamaz teherautó nagyságú járműről, amely óránként akár 60 kilométert is képes megtenni. Ezeket megtalálni, megsemmisíteni — nos, olyan teljesítmény, amihez tényleg szükség van a komputerekre, a teljes sivatagi sötétségben is 400 méterre látó szupertávcsöre, meg az ördög tudja, miféle elképzelhetetlen harceszközre. A technika a fanatizmussal vívja csatáját. A katonai szakértők szavai szerint csak a kínos precizitással végrehajtott légitámadások, azaz a legveszélyesebb fegyverek elnémítása után kezdődik szárazföldi hadművelet (föltéve, hogy eltart odáig a háború és 1. Szaddám Húszéin nem kezdi meg a kivonulást Kuvaitból, esetleg 2. át nem veszik tőle a hatalmat és mások kérnek békét), amelyben a szövetségesek szeretnék minél jobban megóvni embereik életét. Mindenesetre a második világháború filmkockáin még zubbonyos katonák rohannak az ellenséges golyótüzbe. A Sivatagi Vihar szövetséges katonái golyóálló mellényben próbálkoznak meg a győzelemmel — és a túléléssel. A szövetséges csapatok támadásának fő irányai Az Egyesült Államoknak 4I5 ezer katonája, 90 hajója, 1450 repülője és 2250 páncélosa van, szövetségesei 265 ezer katonát küldtek a válságövezetbe. Irak páncélosok tekintetében felülmúlja az ellene felsorakozott nemzetközi haderőt, egyéb haditechnikában elmarad tőle. Az ország 550 ezer főnyi hadsereggel, 480 ezer főnyi tartalékos állománnyal és 850 ezer főnyi önkéntes milicistával rendelkezik. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Halál a gázálarcban Hányán halnak meg az Öböl-háborúban? Ma még senki sem tudhatja a választ. A szembenálló felek hadijelcntései nyilvánvalóan eltérő veszteseglistákat közölnek: az irakiak például saját lakosságukat arról tájékoztatták az Izrael elleni rakétacsapás után, hogy fél Tel- A vivőt lerombolták. Ami, persze, nem igaz, viszont jól hangzik. A lényeg ez. Valójában konkrétan a rakéták, szerencsére, senkit sem sebeztek halálra — ám a támadásnak ennek ellenére három halottja van. Minden halál szerencsétlen, ám azé a két idős hölgyé feltétlenül nagyon is az, akik — derült ki egy rádiójelentésből— eleget teltek a rádiófelhívásnak és fölhúzták a gázálarcot. (Azt hitték a katonai vezetők, hogy Bagdad vegyitöltetet inditott, ezért rendelték el a védőfelszerelés használatát). A két idős hölgy éppen emiatt lelte halálát: elfelejtették eltávolítani a szűrőbetét fedőlapját, ezért a gázálarcba nem jutott levegő, és megfulladtak. Egy férfi a támadás hírére infarktust kapott és szörnyethalt. A háború nagyon is eltérő módon osztogatja a halált. (B.) — BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 16. szám Ára: 6,80 Ft 1991. január 19., szombat _____ \ A „Vincennes” egy az Öbölben állomásozó amerikai hajók közül. Képünk tanúsága szerint fedélzetén rakéták is vannak. Teljes kapitulációig Csütörtök este kilenc óra körül nagyszabású éjszakai támadásra indult, szaúd-arábiai bázisokról, az amerikai és a brit légierő az iraki főváros ellen. Hírügynökségi jelentések szerint a támadásban amerikai F—15E vadászbombázók, F—111F bombázók, a haditengerészet repülőgépei, A—100 típusú harckocsi-elháritó repülők, valamint brit Tornádók és Jaguárok vettek részt. A harcok folyamán első alkalommal kerültek bevetésre az amerikai légierő B—52-es típusú nehézbombázói. A gépek az iraki védelmi minisztériumot, a távközlési központot támadták. Ugyancsak bombáztak vegyi és nukleáris fegyver gyártásával foglalkozó, katonai ipari létesítményeket. Mike Scott vezérőrnagy, az Öbölben harcoló amerikai légierő parancsnoka szerint: a támadások „komolyan gyengítették Irak képességét, hogy vegyi fegyvert vessen be”. A háború Irak ellen megszakítás nélkül folytatódni fog az iraki hadsereg teljes kapitulációjáig — tette hozzá. A bagdadi bevetésből visszatért pilóták elmondták, hogy viszonylag kevés iraki gép van a levegőben, de a vártnál jóval nagyobb légelhárítási tűzbe ütköztek. A Szaúd-Arábiából érkező jelentések szerint megkezdődött a szárazföldi erők felvonulása. Az amerikai szárazföldi erők harcállást foglaltak el a kuvaiti határ közelében. Brit páncélos- és harckocsiegységek egészen a határig vonultak előre. Teljes harckészültségben vannak az amerikai haditengerészet partra szálló erői a kuvaiti partok közelében. Húszéin hisz a győzelmében A bagdadi televízióban csütörtök este felolvasták Szaddám Húszéin üzenetét az iraki néphez. Ebben az államfő azt mondta, hogy országa a szövetséges erők ismételt légitámadásai ellenére is győzni fog. George Bush amerikai elnököt ismét sátánnak nevezte, és hangoztatta, hogy Bagdad az eddigi támadások ellenére sem kapitulál. Hiú ábrándnak mondta azt a feltételezést, hogy az iraki szárazföldi erőket semlegesíteni lehetne. — Az iraki légierő nem lesz egyedül a harcban — tette hozzá. Nem sokkal később az iraki televízió, amely délután néhány órára beszüntette, majd este felújította adását, mintegy tizenöt perces filmet mutatott be a mosolygó Szaddám Huszeinről, amint a hadsereg tisztjei éppen gratulálnak neki, és polgári személyek ünnepük őt. Az viszont nem derült ki, hogy a filmet mikor készítették. (Folytatás a 2. oldalon) A PETŐFI M Pi: MEGKÉRDEZTE Réz jánosné titkárnő (Kiskunfélegyháza): — Nem helyeslem a háborút, amellett lettem volna, hogy tárgyaljanak még. Érzek egy kis igazságot abban, amit egy politikus mondott a tv-ben az amerikaiak csendőrszerepéről. Nem tudom, hogy milyen kihatással lesz az egész konfliktus a mi életünkre, gondolom, főleg az olajjal lehetnek problémák. Remélem, hogy minél gyorsabban vége lesz a háborúnak, bár a tudósításokból úgy látom, hogy az irakiak az utolsó csepp vérükig harcolni akarnak. Olvasóink véleménye a háborúról Móczár Béla vállalkozó (Kunszállás): — Egyrészről nem helyeslem a háborút, mert kihatással lehet a gazdasági állapotokra Európában, és így, persze, nálunk is, másrészről az a véleményem, hogy Szaddám Húszéin megérdemli, amit kap. Csak talán jobb lett volna más módon elbánni vele, nem úgy, hogy közben ártatlanok is meghalnak. Nem hiszem, hogy nem volt más megoldás. Egyébként arra kíváncsi vagyok, hogy a mostani olajáresés nálunk mikor fog „begyűrűzni”? Vedelek Zoltán szállodavezető (Baja):- Teljesen igazságos a koalíció támadása, móresre kell tanítani az irakiakat. Ennyit sem lett volna szabad megengedni Szaddám Huszeinnek. Az igaz, hogy a háború áldozatokkal jár, de ha hagyjuk Irakot kedve szerint terjeszkedni, akkor nem lettek volna ártatlan áldozatok? Tudat alatt én is tartok a terrorakcióktól, nem azért, mert Baján is vannak arab diákok — nem hiszem, hogy tőlük kell félni —, hanem mert... Szóval, egy kis szorongás bennem is van, mint mindenkiben. De, szerintem, a háború egy hónap alatt befejeződik. Egy bolti eladó, aki nem árulta el a nevét (Kecskemét): — Én akkor nagyon féltem, amikor megindult a bombázás, pedig még soha nem éltem át háborút, remélem, nem is fogok. Szoktam nézni a televíziót, de nem gondolom, hogy minket ez közelebbről érintene. Nem maga a háború bánt, hanem az, hogy mennyi ártatlan embernek kell esetleg meghalnia emiatt. Arra gondolok, hogyha történetesen nálunk lenne ilyesmi, itt is az ártatlanok és a tehetetlenek esnének legelőször áldozatul. M. Á. A szövetségesek légitámadásai mene -Bush elnök óvaz elbizakodottságtól \(s\
