Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 18.

TÁMADÁS KORA HAJNALBAN

18 ezer tonna bomba a célpontokra

(Folytatás az 1. oldalról)

A Pentagon vezetője „nagyon, nagyon bátorítónak” értékelte a támadás eredményességéről kapott első jelentéseket. Az iraki reagálásból, mindenfajta ellenállás elmaradásából arra lehet következtetni, mondta Cheney, hogy a taktikai meglepetés viszonylag magas fokát sikerült elérni. A harci cselekményekbe szárazföldi és haditengerészeti csapatok egyelőre nem kapcsolódtak be.

Bush amerikai elnök televiziós beszédben indokolta meg a támadás megindítását. A háború célja az iraki csapatok kiűzése Kuvaitból és a törvényes kuvaiti kormány hatalmának helyreállítása — mondta, hozzátéve, hogy a Bagdad elleni szankciók nem hozták meg a kívánt eredményt és a világ nem várhatott tovább. Reményét fejezte ki, hogy Irak ismét békés tagja lesz az államok közösségének.

— Irak nem adja fel céljait és az amerikai elnök megbánja, hogy megkezdte ezt a háborút — mondta Szaddám Hnszein iraki elnök a bagdadi rádióban. Mintegy három órával a Bagdad elleni első légitámadás után elhangzott beszédében az iraki elnök úgy vélte, hogy „a csaták csatája kezdődött meg”, es az iraki katonák megmutatják az amerikaiaknak, hogyan kell harcolni. Az imperializmus végének kezdetét jelentő háborúban az iraki katonák felszabadítják Palesztinát és Libanont — állította Szaddám Húszéin.

Az éjszakai első légitámadás során az Irak ellen bevetett repülőgépek legalább 18 000 tonna bombát dobtak le célpontjaikra — ezt a CNN amerikai televíziós hálózat közölte Pentagon-beli forrásokra hivatkozva.

Ugyanakkor egy másik amerikai tv-állomás szerint az iraki fegyveres erők elitalakulata, a Köztársasági Gárda elleni támadásban B —52-es amerikai nehézbombázók is részt vettek. (A Pentagon mind ez ideig nem adott hírt a B—52-esek bevetéséről.)

Washingtonban kiszivárogtatták, hogy az Irak elleni támadás első huszonnégy órájára a szövetséges gépek legkevesebb 1300 bevetést terveznek.

Ami a harcok kezdetét illeti, egy amerikai forrás elmondta: a támadást a hadihajókról indított cirkálórakéták nyitották meg, majd a hadvezetés az

F—15-ös (rakétákkal és egytonnás bombarakománnyal felszerelt) vadászbombázókat, az F— 117-es „lopakodó” bombázókat és a haditengerészet A—6-os csatágépeit vetette be. A szaúdi légtér védelmét F—18-as gépekkel látták el, az iraki radarok zavarását pedig F—4-es és EA—6B-s repülők végezték.

Jemen időközben bejelentette légterének lezárását, Ammanból pedig olyan hír érkezett, hogy Husszein király már a támadás első híreire átvette a jordán fegyveres erők parancsnokságát.

A Press Association brit sajtóügynökség, az említett forrásokat idézve, megállapította, hogy a légitámadásban a szövetségesek tűzereje a másfélszerese volt annak az' atombombáénak, amelyet a II. világháborúban, 1945 augusztusában, Hirosimára ledobtak, és a kétszerese annak a légitámadásának, amelyet az angolszász erők 1945 februárjában Drezda ellen hajtottak végre.

A brit állami televízió, a BBC beszámolói szerint a szövetséges légitámadás közép-európai időszámítás szerint csütörtökön délelőtt fél tizenegykor is folytatódott Irak ellen.

A BBC értesülései szerint a szövetséges légierő már kiharcolta a teljes légi fölényt. Eszerint az iraki légierő maradéka kitér a harc elől és Észak- Irak felé vette útját, hogy megőrizze csekély tartalékait. A szövetséges légitámadás továbbra sem ütközött említésre méltó ellenállásba — hangzott el ebben a jelentésben.

A BBC hírei szerint az iraki tüzérség nemrég lőni kezdett egy szaúdi olajfinomítót a kuvaiti határ közelében, de az amerikai tüzérség és légierő — ezúttal főleg helikopterekkel — máris hatékonynak tűnő ellencsapást intézett az iraki ütegek ellen.

A brit és az amerikai légierő csütörtökön kora délután folytatta az iraki célpontok elleni légitámadásokat — ezt öbölbeli brit katonai forrásból közölték.

A hadműveletekben a brit légierő Tornado típusú vadászbombázókból álló százada is részt vesz.

‘A tájékoztatást adó brit forrás ugyanakkor nem közölte, hogy iraki vagy kuvaiti területen fekvő célpontokat támadnak. Elmondta viszont, hogy az Irak elleni bevetések „nagyon jól haladnak”.

A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata

Bush rövid háborút ígért

A támadással iym lehetett tovább várni, mert ez maradt az egyetlen mód Kuvait felszabadítására, mondotta, két órával a harcok megindulása után, George Bush. Az amerikai elnök a Fehér Házból, az ovális irodából sugárzott 15 perces tv-beszédében azt ígérte az amerikaiaknak, hogy a háború rövid lesz, „nem lesz új" Vietnam” s a győzelem elősegíti majd a jogon alapuló új világrend kialakítását.

Bush szólt arról, hogy a Kuvait ellen öt hónapja intézett brutális iraki támadás óta a világ szüntelen diplomáciai erőfeszítéseket tett, de Szaddám Húszéin iraki elnök nem volt hajlandó visszavonulni, sőt, vegyifegyvcr-készletei mellett atomfegyver megszerzésére törekedett. Augusztus óta a válság további veszteségeket okozott a fejlődő országoknak, Kelet-Európa új demokráciáinak és az amerikai gazdaságnak is, mondotta az elnök, hangoztatva: bár az Irak elleni gazdasági embargó hozott valamelyes eredményt, kitűnt, hogy azzal nem tudják elérni az iraki visszavonulást.

A légitámadások iraki katonai célpontok ellen irányulnak^ fel kívánják számolni Irak vegyifegyver-gyártó üzemeit, atomfegyver-kapacitását, meg akarják semmisíteni tüzérségének és harckocsijainak nagy részét. Bízik abban, hogy a harcok nem fognak soká tartani, és mindent megtesznek, hogy a veszteségek a lehető legalacsonyabbak legyenek. Nem lesz „új Vietnam”, utalt Bush az Egyesült Államok utolsó, hétéves háborújára, amely megosztotta az országot.

Az amerikai elnök szólt arról, hogy a hidegháború befejeztével lehetőség nyílt új, a jogon alapuló nemzetközi rend megteremtésére, amelyben az ENSZ megfelelhet békefenntartó szerepének. Az Egyesült Államok nem kívánja elfoglalni Jrakot - a cél Kuvait felszabadítása; nincs baja az iraki néppel, s reméli, hogy az megszabadul diktátorától, s az ország elfoglalhatja helyét a békeszerető országok között mondotta többek között az amerikai elnök.

•— Iraknak nem sikerült rakétákat kilőnie, az eddigi egyetlen ellentámadás tüzérségi tűz volt egy, a határ közelében fekvő szaúd-arábiai olajtároló ellen — közölte a miniszter és Colin Powell, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a közös sajtókonferencián. A katonai vezetők igen elégedettek voltak a harcokban először kipróbált cirkáló robotrepülőgépekkel, amelyekből több mint százat vetettek be.

Cheney és Powell óvott attól, hogy a sajtó első győzelmi jelentéseivel azt a benyomást keltse, mintha a háborút már megnyerték volna. —- A harcok még jelentős ideig fognak tartani — hangsúlyozta a miniszter.

Powell közölte, hogy a légitámadások folytatása mellett sor kerül egyéb hadműveletekre is, de a szövetséges csapatok egyelőre nem tervezik a kuvaiti határ átlépését.—Nem lehet szó arról, hogy a harcokat iraki tárgyalási készség esetén felfüggesszék—szögezte le egy kérdésre válaszolva a vezérkari főnök. — A támadást folytatják mindaddig, amíg Irak nem vonul ki Kuvaitból.

Cheney ezután a Fehér Házba sietett, ahol George Bush elnök tájékoztatta a törvényhozás vezetőit a hadihelyzetről.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma az alábbi kormánynyilatkozatot tette közzé:

A Magyar Köztársaság kormánya elvi álláspontjából és Magyarország történelmi tapasztalataiból kiindulva nem fogadja el az égyes államok szuverenitását durván sértő lépéseket, elutasítja az agresszió valamennyi formáját, és határozottan síkraszáll a nemzetközi jogrend fenntartásáért, illetve szükség szerinti helyreállításáért.

Mindezek alapján Magyarország mélységesen elítélte a Kuvait állam ellen 1990 augusztusában elkövetett agressziót és az ország annektálását. Magára nézve kötelezőnek tartottá és maradéktalanul végre is hajtotta mindazokat a határozatokat, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Kuvait elleni iraki agresszió ügyében hozott, őszintén bízva abban, hogy a nemzetközi közösség egységes fellépése az agresszió következményeinek felszámolására készteti az iraki vezetést.

Az iraki vezetés — dacolva a nemzetközi közösség akaratával

Jól vannak a magyar egészségügyi csoport tagjai

Csütörtökön, a hajnali órákban a Honvédelmi Minisztériumnak sikerült kapcsolatot létesítenie a Szaúd- Arábiában tartózkodó, 37 tagú magyar egészségügyi csoporttal. A csoport vezetőjétől kapott információ szerint valamennyien egészségesek, jól vannak, bent tartózkodnak a kórházban, de egyelőre nincs különösebb munkájuk, mivel sebesültek ez idáig nem érkeztek. (MTI)

Késnek a légijáratok

Az Országos Rendőr-főkapitányság kéri, hogy a családtagok, ismerősök ne kísérjék ki Ferihegyre a külföldre utazókat, mert a várócsarnokba, biztonsági okokból, csak az érvényes repülőjeggyel rendelkező utasok léphetnek be.

A megerősített biztonsági szolgálat valamennyi utas útlevelét, kézi- és egyéb poggyászát alaposan átvizsgálja, így máris csúszás mutatkozik a menetrendhez képest. A járatok legalább félórás késéssel emelkednek a levegőbe. (MTI)

— nem volt hajlandó betartani a nemzetközi jog normáit és előírásait. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megszabott végső határidőig semmi készséget nem mutatott a csapatai Kuvaitból történő kivonására, még csak jelét sem adta a konfliktus békés rendezésére irányuló szándékának. A diplomáciai erőfeszitések sikertelenek, voltak, általános vélemény szerint kimerült a tárgyalásos megoldás lehetősége. A térségben felvonult nemzetközi — köztük arab — erők így arra kényszerültek, hogy — élve a nemzetközi jog védelmében az ENSZ Biztonsági Tanácsa által adott felhatalmazással — minden, rendelkezésükre álló eszközzel érvényt szerezzenek a világszervezet kötelezőep végrehajtandó határozatainak.

A magyar nép tisztában van azzal, hogy a háború, a fegyveres konfrontáció még a legjogosabb cél szolgálatában is kényszerű eljárás, szükséges rossz. Tudatában van azonban annak is, hogy a történelem tanúsága szerint útját kell állni az agressziónak, meg kell fékezni az agresszorokat, még áldozatok árán is.

A Magyar Köztársaság kormánya őszintén reméli, hogy a Kuvait felszabadítását célzó, hadműveletek időben és térben korlátozottak maradnak és a lehető legkisebb veszteségek mellett vezetnek el Kuvait szuverenitásának, területi integritásának és a térség országai biztonságának helyreállításához. Lehetőségeihez mérten Magyarország is hozzájárul az erőfeszítésekhez, lépései az agresszió és annak következményei felszámolására és legkevésbé sem az iraki nép ellen irányulnak.

A Magyar Köztársaság bízik abban, hogy a válság mielőbbi igazságos rendezése nyomán lehetőség nyílik az Irakkal és a környező államokkal korábban kialakított együttműködés helyreállítására és továbbfejlesztésére, valamint a térség egészére kiterjedő biztonsági rendszer kialakítására, az évtizedek óta fennálló konfliktusok rendezésére. (MTI)

A háborútól békét vár világ

BONN: Helmut Kohl kancellár „mélységes megdöbbenésének” adott hangot első nyilatkozatában, s kilátásba helyezte: Németország partnereivel együtt mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy a háború mihamarabb befejeződjék.

LONDON: — Az Irak elleni támadás addig tart, amíg el nem éri célját: Kuvait felszabadítását — mondotta csütörtök reggel John Major brit miniszterelnök. Lehetetlennek mondotta azt, hogy a szövetségesek szünetet tartanának valamiféle tárgyalások megkezdése céljából. — Ha Irak kivonul Kuvaitból, az új helyzetet teremt, de addig nem kockáztatjuk katonáink életét. A szünet csak arra adna lehetőséget, hogy az iraki véderő összeszedje magát — mondta.

RÓMA: — Az Öbölbe küldött olasz haderők — a parlamenti jóváhagyás birtokában — szintén részt vesznek a hadműveletekben, mégpedig amerikai parancsnokság alatt —jelentette ki Giulio Andreotti miniszterelnök csütörtökön a szenátus, majd rögtön ezután a .képviselőház előtt. Olaszország tíz Tornado vadászbombázóval és öt hadihajóval van jelen, összesen mintegy 2000 emberrel.

MOSZKVA: A Szovjetunió riadókészültségbe helyezte az ország déli részén állomásozó haderőit az Öböl-háború kirobbanása miatt. Délelőtt a szovjet államfő rendkívüli televíziós beszédben ismertette országa álláspontját.

A szovjet elnök csütörtök délelőtti beszédében a bagdadi vezetést tette felelőssé az iraki háborúért. Ugyanakkor tartózkodott attól, hogy nyíltan támogassa a szövetséges erők támadását.

Mihail Gorbacsov roppant sajnálatosnak minősítette, hogy nem sikerült elkerülni a háborút.

TOKIÓ: Határozott támogatásban részesitette Kaifu Tosiki japán miniszterelnök az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők Irak elleni támadását, az ENSZ Irakellenes határozatának megvalósítását, a katonai akciót. A japán válságstáb a kormányfő elnökletével a japán haderő repülőgépeinek

szállítás céljára történő kiküldéséről tárgyalt.

PEKING: 'Kína csütörtökön felszólította az Öbölben hadban álló mindkét felet* tanúsítsanak „mérsékletet” a konfliktus békés megoldása érdekében. Kína „aggodalmának és nyugtalanságának” adott hangot a háború miatt — idézte az Új Kína hírügynökség a külügyminisztérium szóvivőjét.

TEHERÁN: Az iráni fegyveres erők főparancsnoksága csütörtökön közleményben jelentette be, hogy Irán szigorúan tartani fogja magát korábbi álláspontjához, miszerint nem vesz részt az Öböl térségében folyó harci cselekményekben, s azok egyetlen -részesének sem fogja megengedni területének- és légterének bármely célra történő felhasználását.

BAGDAD: „Irak kétszeresen visszavág” — hangzott el a bagdadi rádióban az Irak elleni csütörtök hajnali támadás megkezdése utáni első bagdadi kommentárban. Irak ragaszkodik „Kuvait visszatéréséhez”. Az adó egyébként jobbára Szaddám Húszéin elnököt dicsőítő hazafias dalokat sugárzott a reggel folyamán.

RIJÁD: A szaúdi rádió hivatalos közleményben tudatta, hogy „megkezdődött Kuvait felszabadítása”. Az akciót „az arab és iszlám határozatok, illetve az ENSZ BT határozatai végrehajtásának” nevezte, amelyet az tett szükségessé, hogy a békés megoldást célzó diplomáciai erőfeszitések Irak részéről visszautasításra találtak.

KAIRÓ: Az amerikai támadás hírére az egyiptomi fővárosban zászlókat vivő, táncoló kuvaitiak özönlötték el az utcákat. Az iszlám világ egyik fő szellemi tekintélye, a kairói' Azhar teológiai egyetem nagysejkje vallási szempontból törvényesnek minősítette „az iraki elnyomó elleni háborút”, még akkor is, ha abban nem muzulmánok vesznek részt. Gad el-Hakk Ali Gad el-Hakk az al-Gumhuríja című lapnak nyilatkozva megjegyezte: „Á legjobb az lett volna, ha arab vagy muzulmán hadseregeket vetnek be az elnyomó ellen, de ilyenek nem állnak rendelkezésre”.

Cheney (délután): Még nem győztünk

— Az Irak elleni több mint ezer légi bevetés 80 százaléka sikeres volt, de igen korai még felbecsülni, hogy mikor és milyen veszteségekkel érhet véget a háború. Folyik a károk felbecslése, majd újabb légitámadások következnek a teljesen el nem pusztított célpontok: légvédelmi berendezések, harcálláspontok és az iraki légierő ellen közölte sajtóértekezletén Richard Cheney védelmi miniszter. A harcokban eddig egy amerikai és egy brit pilóta vesztette életét.

A Sivatagi Vihar karmestere

„Barátságos körülmények közt olyan vagyok, mint egy játék maci, de gondom lesz rá, hogy Szaddám Húszéin és az ellenség úgy gondoljom rám, mint egy félelmetes szürkemedvére” — mondta magáról a Sivatagi Vihar hadművelet megindítása előtt nem sokkal Norman Sfchwarzkopf tábornok, az Öböl-háborúban részt vevő amerikai csapatok főparancsnoka.

„Viharzó Norman”, ahogy katonái elnevezték, irigylésre méltó tekintélynek örvend a csaknem félmilliós és a vietnami háború óta legnagyobb haderő-koncentrációban részt vevő harcosok között. Kivívta a szövetséges csapatok elismerését is. Hatalmas munkát végzett, amíg az ENSZ-ultimátum lejártáig alaposan felkészítette katonáit a várható és azóta immár elkezdett háborúra. Tiszta lelkiismerettel mondhatta hát a fiúknak, amikor az első kötelékek már elindultak Irak bombázására: „Keményen gyakorlatoztatok erre a háborúra, s

tökéletesen megbízom bennetek. Ügyünk igazságos, és ti lesztek a villám és a mennydörgés a sivatagi viharban.”

Nyíltan bevallja: semmilyen eszközről nem mond le; hogy a háborúnak mielőbb vége szakadjon. „Túlságosan szeretem a katonáimat, tengerészeimet és repülőseimet ahhoz, hogy holtan lássam őket” — mondja és előszeretettel idézi nagy példaképeit. Az amerikai polgárháború hősére, Sherman tábornokra például úgy emlékszik, hogy pontosan tisztában volt a háború borzalmaival, mégsem tért ki előle, ha már elkerülhetetlen volt, de közben minden percét gyűlölte. Előszeretettel emlegeti a második világháborúból George Patton tábornok szavait, aki szerint „ahány nappal előbb győzzük le az ellenséget, annyival kevesebb napon kell áldozatokkal számolnunk”.

Schwarzkopf egyszerűbben fogalmaz: „ha már muszáj, csináljuk úgy, hogy minél előbb túllegyünk ezen az egész istenverte ügyön”.

A tábornok is szeretne, amint lehet, visszatérni kedvenc passzióihoz, a vadászathoz és a horgászathoz, és különös mániájához, hogy a vadkacsák hápogását hallgassa — magnószalagról.

• Tegnaptól tudjuk igazán, hogy az amerikai pilóták mire képesek.