Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 17. Jó kétszáz évvel ezelőtt, 1767. január 23-án Mária Terézia császárnő kiadatta az Úrbéri pátenst. Azt' a rendeletét, mely szabályozta a parasztság földesúri szolgáltatásait, adóztatását. A rendelet — ma már érettségi tétel a felvilágosult császárnő abbéli meggyőződésébőlfakadt, bogy a végtelenül kizsarolt adóalany előbb-utóbb fellázad a. terhekkel szemben. S ez pedig semmit nem hoz a kincstárba. Ellenkezőleg. A rendcsinálás tömérdek pénzt emészt majd fel. Vagyis két évszázada arra a felismerésre jutott az akkori állam, hogy adóztatni csak mértékkel érdemes és lehetséges. Ez a történelmi tapasztalat azonban mára — úgy tűnik —feledésbe merült. A bennünket sújtó adórendszer legalább olyan kemény, mint a 18. századi, sőt, talán még rafináltabb is. Hisz havonta a bruttó fizetésünk 43%-a keimt a társadalombiztosítás számlájára, 10%-a megy nyugdíjra, majd a megjelelő adósávban jövedelemadót fizetünk. Furcsa, de ma egy átlag magyar polgár havi 12 ezer forint után progresszívebben adózik, mint az az amerikai, akinek a jövedelme évi 500 ezer" dollár. (Az USA-ban 25-30 ezer dollárt keresnek 1 átlagosan évente.) A kézhez kapott 9 ezer forintból pedig tovább adózunk. Az árucikkek többsége — a bébiruhától a színes tv-ig—15—25%-os forgalmi adóval vannak megterhelve. Rövid időn belül újból felemelik a benzin árát, amelynek legalább a fele a költségvetést fogja gazdagítani. S ami még ennél is rosszabb: az, hogy az egykori szocialista országok autóit is különféle vámmal, illetékkel fogják sújtani, nem beszélve a kötelező biztosítás bevezetéséről. Ha ez az út vezet egyesek szerint a piacgazdaságba, akkor rossz úton járunk. Melynek csak egyetlen következményét említeném a sok közül. Ma. a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásának mint.egy felét azoknak a kiskerteknek sokasága adja, amelyek a városok határában vannak. , A tulajdonosok nemcsak hobbiból, de anyagi kényszerből is. a saját konyhán kívül a piacra is termelnek.-Vajon érdemes lesz-e ezek után évente 30-40-szer kiautózni a kiskertekbe ilyen üzemanyagárak mellett? Mennyi lesz a krumpli és az alma ára? 50-60 forint? Megfizethetetlen. Azaz elképzelhető, hogy az évtizedek alatt kialakult egyszerű piaci rendszer felborul. De felborul a legtöbb család költségvetése is, hisz ebben az évben a lakbérek legalább 70%-kat emelkednek, az OTP lakástörlesztési kamatai 1500forinttal, a fűtés-, energiaárak ... de inkább nem is sorolom. Vajon meddig bírja még a terhek növelését ez a lakosság? Fel teszi-e a történelem a kérdést? Mi a jobb? Egy tönkrement, mondjuk .fizetésképtelen állam, ahol a lakosság — érezve, hogy sokat veszíthet — véghezviszi a csodát. Mert csodát állam, kormányzat nem tehet, csak az állam polgárai. Avagy egy látszólag életképes állam, amely a külföldi tartozásait még egy ideig pontosan fizeti, miközben milliók szegényednek el, demoralizálódnak. S ahol egy társadalmi robbanás bármikor bekövetkezhet. Ez esetben pedig nincs történelmi felzárkózás. Akkor éhséglázadás van. Mária Terézia, úgy látszik, tudott valamit. Ha valaki minden évben gyapjút akar, annak nem szabad a birkát levágnia. Ezt ma Magyarországon a hivatalos szinteken a döntéshozók — úgy látszik — nem tudják. Márpedig ha a lakosság átlépi azt a határt, ahol már nincs mit veszítenie, akkor a viszonylagos türelmet a vad ösztönök időszaka fogja felváltani. Barta Zsolt VÁLASZ CIKKÜNKRE Rossz gazda gondozza —de változás lesz . az izsáki zsidó temetőben! Lapunk január 3-ai számában elszomoritó képeket közöltünk a szemetes, gazos, elhanyagolt izsáki zsidó temetőről. Kérdeztük: hol a gazda? Ki űzi ki onnét a kcgyeletsértés szellemét? Ki bünteti meg a sírkert szomszédját, ha birkáit a sírhalmokon legelteti? K. Szabó József polgáfmester a napokban válaszolt kérdéseinkre: „Az izsáki izraelita temető gondozására írja —a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége, kezdeményezésünkre, 'szerződést kötött Kecskemétiné Tóth Mária, Izsák, Kecskeméti u. 32. szám alatti lakossal, mivel az ő ^értjükhöz csatlakozik a temető. Saját tapasztalatunk is igazolja, hogy a megbízott nem tesz eleget karbantartási kötelezettségének. Kérésünkre a zsidószövetség ez év tavaszán rendbe teszi a temetőt; a gondnokkal felbontja a szerződést. Az izsáki önkormányzat közre fog működni az elszomorító állapotok felszámolásában és a sírkert jövőbeni gondozásában.” Köszönjük a biztató választ, örülünk a kezdeményezésnek, annál is inkább, hiszen a megye más tele-' püléseiről is érkeztek panaszok, döbbenetes fényképfölvételek a zsidó sírkertek állapotáról. Az izsákiak válasza jól mutatja: az önkormányzatok igenis felelősek azért, ami a községhatárokon belül történik. Vagy nem történik ... F. P. J. FELTÖLTIK AZ ÜRES TÜZÉP-TELEPEKET Mire kértük a német energiasegélyt? kodási és kisvállalkozás-élénkítési célra Az akciót,' amely taxisblokád néven vonult be napjaink történelmébe, valószínűleg még sokáig emlegetni fogjuk. Seregnyi megoldásra váró — gondra irányította rá a figyelmet, és külföldön is komoly érdeklődést keltett. Hatására, már a befejezését követő napon villámlátogatást tett Budapesten a német gazdasági minisztérium küldöttsége, felmérni kívánták a gyors segítség lehetőségeit. Tapasztalataik eredményeként, az elmúlt héten aláírtak egy megállapodást, melynek értelmében Németország 50 millió márka értékű segélyt és ugyancsak 50 millió m,árka értékű hitelt nyújt hazánknak — energiagazdálkodási nehézségeink enyhítésére, elsősorban szén vásárlásra. Félmillió tonna szenet veszünk A segélyt akár már a jövő héten felvehetjük. és — mint azt az ipari és külkereskedelmi minisztérium illetékesei elmondták — meg is tesszük, mert sürgős szükségünk van rá még ebben a negyedévben. A szénsegélyt a kormány nem a hazai széntermelés visszaszorítására, az elégedetlenkedő bányászok sakkban tartására kívánja felhasználni, és nem-is a stratégiai tartalékok feltöltésére fordítják, hanem teljes egészében a lakosság kapja meg. Kelet-Magyarországon ugyanis máris üresek a Tüzép-telepek,oda futnak majd be elsőként a január végétől meginduló szállítmányok. Az összegből legalább félmillió tonnányi szén vásárlására telik. A segélyszerződés lehetővé teszi, hogy az igényünk egy részét Csehszlovákiából vagy Lengyelországból fedezzük. Ott a szén olcsóbb, többet kapunk a pénzünkért, ráadásul ily módon egyetlen segélyprogrammal három oiszág gazdaságát sikerül megtámogatni. Az itthon eladott szén forintellenértékét a kormány kizárólag energiagazdálfordíthatja. Máris megalakult az a magyar—német vegyes bizottság, amely ellenőrzi a program végrehajtását. Ugyancsak ők felügyelik a hitelkeret felhasználását is. Szabályozható lesz a távfűtés? Az emlékezetes „olajárrobbanás” után a nyugati országok egyik legelső intézkedése az volt, hogy megszigorították az épületszigetelési előírásokat. Ezen a téren hazánkban is rengeteg a tennivaló. Az országban jelenleg 635 ezer távfűtéses lakás van, jelentős részükben a lakók legfeljebb az ablak kinyitásával „szabályozhatják” a fűtést. A radiátorszelepekhez már kockázatos hozzányúlni. A hitelből, melyért kizárólag német berendezések vásárolhatók, fele részben korszerű radiátorszelepeket, fele részben pedig ezek gyártásához szükséges gépeket fogunk beszerezni. Mód nyílik majd ’ a fűtési hőmérséklet tetszés szerinti beállítására, a melegvíz-felhasználás mérésére, a takarékoskodásra. A lakásonként kb. 20 ezer forint értékű felszerelést a lakók nem ingyen kapják, árát — a tervek szerint — öt év alatt kell majd törleszteniük. A munkálatok elvégzésével kisiparosokat bíznak meg, a vállalkozásélénkítő program részeként. A német energiasegély és -hitel révén lehetőség kínálkozik az ország energiaellátási biztonságának növelésére. Csatlakozhatunk a Pentagonále-országok közösgázvezeték-építési tervéhez. Algíri földgáz jutna el Olaszországon át Prágáig, és ebből évi 4 milliárd köbmétert vásárolhatnánk. A terv jelentősége abban áll. hogy 1995 után szükség esetén felváltaná a Szovjetunióból érkező szállítmányokat. »/» sjc >U -i jf-j i' tiioJH ^ Laboratóriumban kitenyésztett emberi agysejtek BALTIMORE, USA: D. Solomon Snyder, a Johns Hopkins Egyetem kutatója tavaly mutatta be azt a felvételt, amelyet az első, laboratóriumban kitenyésztett emberi agysejtekről készítettek. Az amerikai kutatócsoport eredménye talán hozzájárul ahhoz, hogy érthetőbbé váljon a kutatók számára az emberi idegrendszer működése. (MTI- fotó) hírek a világgazdaságból Már a segély is gond A teljesen szétzilált szovjet gazdaság jelenleg nincs abban az állapotban, hogy fel tudjon használni nagyobb mennyiségű nyugati pénzügyi segélyt állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmánya. A katasztrofálisan alacsony hatékonyságú szovjet gazdaság az eddigiekben minden várakozást felülmúló csalódást okozott szögezi le a tanulmány. A rubel még mindig nem konvertibilis, árfolyama valóságos szabadesést mutat be, a termékek árai egyáltalán nincsenek kapcsolatban az előállítási költségekkel, az infláció szédítően gyorsul, ugyanakkor igen nehéz pontosan mérni az arányát, az ipar annyira elavult, hogy nem szólhat bele a nemzetközi versenybe—sorolja a tanulmány a gazdaság ijesztő nehézségeit. Ilyen körülmények között a gazdasági reformot szolgáló pénzügyi támogatás nem oda áramlik, ahol hatékony lehetne. Az élelmiszerek és fogyasztási javak növekvő hiánya csupán láthatóvá teszi egy oly an rendszer bénaságát, amely már nem működik és nem is működhet — jelentik ki a tanulmány készítői, hangoztatva egyúttal, hogy a Szovjetuniónak' a gazdaság megre: formálásához mindenekelőtt technikai jellegű segítségre van szüksége. (AFP) Lesznek Trabant-alkatrészek A zwickaui gyár 1995-ig garantálja a Trabantok alkatrész-utánpótlását. Sem a 601-es modell, sem a négyütemű, december közepe óta katalizátorral is megrendelhető Trabant 1,1-gyei nem lesznek gondok ezen a téren. A zwickaui gyár továbbra is gyárt minden olyan alkatrészt, amely iránt kereslet mutatkozik. A volt NDK-ban havonta 1 millió márkáért adnak el Trabant-alkatrészeket. (ADN) Irányjelző A téli időjárás hatásai Néhány jellemző az emberre: a hidegfront hatása szorongás, pszichés feszültségek, csökkent szociális alkalmazkodás, fokozódó agresszió, elbizonytalanodás a vezetésben. A hidegfrontok általában gyakoribbak, de feltétlen számolni kell a „melegfrontokkal” is. Aki rendszeresen vezet gépkocsit, jó, ha tudja, hogy milyen időjárási frontra érzékenyebb. Ennek megállapítására a megfelelő szakorvos, pszichológus alkalmas. A „frontokra” való érzékenység könnyen felismerhető jele az, hogy sem fáradtsággal, sem az elmúlt napok szellemi és fizikai terhelésével nem indokolhatjuk, hogy miért vagyunk olyanok és miért érezzük magunkat úgy, ahogy érezzük. Az utastér komfortjának szerepe: hőmérséklet, hőérzet, levegőcsere, kilátás az utastérből. Gépkocsivezetés közben is a 20-22 Celsius-fok hőmérséklet általában az ideális. (Ha valaki hőigénye ettől rendszeresen eltérő, az nem betegség, hanem biológiai adottság.) Ezt a hőmérsékletet nem a túlöltözéssel, hanem a fülke fűtésével biztosítsuk. Vezetés közben télen se legyen rajtunk sok ruha. A fülke hőmérsékletének „beállítása” elsősorban a gépkocsivezető igénye szerint történjen. Ha az utasok közül valaki fázik, az akár bundában is ülhet. De bundába öltözve hoszszabb vezetésre vállalkozni felesleges többletterhelést jelent. A szem növekvő terhelése: a kontrasztok csökkenése, a hó vakító hatása napsütésben (káprázás), fényvisszaverődések az éjszakai vezetés során, az adaptáció szerepe havas, napsütéses időben, ezek okán még azdk is vegyenek fel napszemüveget, akik nyáron sohasem érzik annak szükségességét. A vakító fény hatására szemünk kifárad és árnyékosabb helyre érve képtelenné válik a megszokott alkalmazkodásra, adaptációra. (A „vak” vezetés az egyik legveszélyesebb kockáztatás.) Az Ofotért Vállalat a MON-X típusú szemüvegeket reklámozza. Sajnos, igen drágán árulják és könnyen válik karcossá is. Ennek ellenére, aki túlzott fényhatásnak vagy éjszakai vezetéskor váltakozó fényviszonyoknak van kiszolgáltatva, előbb kísérletképpen kérjen kölcsön ilyen szemüveget, és ha azt jónak találja, biztonságosabbá válik a vezetése, nem szabad sokáig fontolgatni annak megvásárlását. (A téli vagy nyári évszaktól függetlenül a roszszul beállított vagy tudatos fényszórózással való vakítás igen súlyos közúti szabálysértés, illetve bűntett. Kár, hogy a rendőrség keveset tesz — az aránylag könnyen kiszűrhető — a szabálysértők megbüntetésére. Talán magánvállalkozóknak sem lenne rossz üzlet, ha az utak melletti parkolókban — meghatározott helyeken — rendszeresen végeznének fényszóró-beállítást.) A megvilágítás szerepe: erőssége a fényforrás és a visszaverődések függvényében, a tárgyak felismerhetősége. A megvilágítás erőssége holdfényes éjszakán kb. 0,2 lux, napfényes napon kb. 100 ezer lux. A tárgyak felismeréséhez szükséges megvilágítás, a látás élességének függvényében, 1—8 lux. A témánál, de az összes kapcsolódó témakörnél nem lehet feleslegesen hangsúlyozni, hogy csak olyan sebességgel haladhatunk, amikor a látott útszakaszon belül meg lehet, meg tudunk állni. Az útviszonyok változásai A vizes, havas, jeges útfelületen a tapadási viszonyok jelentős változása észlelhető. A téli útviszonyok problémái lakott területen belül: az eltérő tapadású felületek gyakori változása: útburkolati jelek (főként a nagy felületűek, pl. kijelölt gyalogos-átkelőhely), csatornafedelek, villamossínek, hidak, felüljárók úttestjei, jégbordák veszélye. Az aránylag kevés gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőknek sem okozna különösebb problémát — néhány óra gyakorlás után —, hogy sima jégpályán biztonságosan vezessék a gépkocsit. Önmaguktól is rájönnek, hogy a gépkocsi gyorsítása, lassítása, a kanyarodás csak óvatosan hajtható végre. Sima felületű és vízszintes, egyenes jégúton is aránylag magas állandó sebességgel lehet haladni. A téli útviszonyok nem azért veszélyesek csak, mert igen alacsony értékű lehet a kerék és út közötti tapadóerő, hanem azért, mert a tapadási érték (tényező) igen gyakran változó és gyakran csak akkor ismerhető fel, amikor manőverezni szeretnénk vagy manőverezésre kényszerülünk. Érdemes megtanulni, hogy az útviszony (tapadóerő) változásának melyek a külső jelei (pl. vizes aszfalt úttesten, a felfestett „zebrán”, vagy bárhol másutt a festett részen alacsonyabb a tapadás értéke, mint a festetlen útfelületen). A példák sokasága olvasható a gépjárművezető-tanulók könyvében, de mindenki rendelkezik annyi, fizikából tanult ismerettel, hogy a különböző anyagok (vas, fém, fa, víz stb.) másképpen viselkednek a hőmérséklet változására és másképpen változik a tapadási tényezőjük. A hideg hatása a járművekre A biztonsági berendezések üzemképes állapotának, jó beállításának fokozottjelentősége: fék, futómű, kormány, világító- és jelzőberendezés. A fűtőszellőző berendezéssel és az ablaktörlőmosó berendezéssel szemben támasztott fokozott követelmények. A gumik állapotának, mintázatának és az abröncsnyomás jelentősége, szerepe, a karosszéria fokozott igénybevétele (az utak sózása, nedvessége, korrózió). Nem kell ahhoz „műszaki zseninek” lenni,hogy tudjuk és értsük, hogy a téli nagyobb igénybevételhez jó állapotú, gépjárműre van szükség. A jó állapot, az üzembiztonság a gépkocsi minden elemére majdnem egyforma követelmény. Az „úrvezető” szempontjából mindegy, hogy a motor, a futómű, a hűtő, a világítás stb. hibájából nem folytatható az út. Rossz időben segítséget és mentést hozni általában sokkal több időbe telik, mint nyáron. A forgalmi viszonyok is megváltoznak télen. A kétkerekű jármüvek és a gépkocsik egy része nem vesz részt a forgalomban, főként a haszohjármüvek közlekednek. Az „első teles” járművezetők veszélyeztetettsége: az új jogosítványosok kevés vezetési gyakorlata, a téli tapasztalatok hiánya, az újonnan jogosítványt szerzők kora (többnyire fiatalok), a téli megpróbáltatások és a fiatalok életkori sajátosságai (jó reflexek, kockázatvállalás, önbizalom, jó adaptációs képesség). A kezdő, gyakorlatlan gépjárművezetők az önálló vezetés I. fél évében veszélyeztetik legjobban önmagukat, utasukat és az összes többi közlekedőt. Ők azok, akik leggyakrabban sodródnak le az úttestről, és felborulva törik össze magukat, utasaikat és a gépkocsit. Általában minden gépjárművezető-tanuló a tanfolyamon megismeri dr. Munsch professzor azon tételét, hogy körülbelül 80-100 ezer kilométer vezetése után fejlődnek ki az emberben azok a képességek, hogy a forgalom minden „rezdülését” érzékeljék, és az esetleges veszélyhelyzetből épségben kikerüljenek. Ma és a következő 10 évben a magyarországi gépjárművezetők többsége (50-60 százalék) még nem vezetett, illetve nem vezet 100 ézer kilométert. Jelentős azok száma, akik öregségükig sem lehetnek jól begyakoroltak, hiszen csak hétvégeken — akkor sem rendszeresen — ülhetnek a volán mögé. Mindenkinek, aki közlekedik, számolnia kell az elmondottakkal és a figyelme teljes összpontosításával mindenkor az út, időjárás, forgalom és a saját teljesítményképességének, fizikai és szellemi állapotának függvényében kell a gépkocsiját vezetnie, illetve nem. vezetnie. Gyakran olvashatjuk, hogy a tanuló gépjárművezetőket miért nem gyakoroltatják a „csúszós" pályán. A tapasztalat arra utal, hogy 10-20 ezer kilométer vezetése után hatékony csak ez a gyakorlat. Az abszolút kezdő vezetőt vagy félénkké vagy túlzottan magabiztossá teheti. A téli vezetést is lehetőleg a gépjárművezető-szakoktató felügyelete mellett célszerű gyakorolni. A néhány tanóra költsége tragédiáktól mentheti meg a kezdő vezetőt és mindazokat, akik az általa vezetett jármű közelébe kerülhetnek. Az utóbbi két' megállapítás között csak látszólagos az ellentmondás. A kezdő járművezetőket a szakoktató nem úgy készíti fel a csúszós úton való vezetésre, hogy a megcsúszás kivédését gyakoroltatja, hanem igyekszik megtanítani a megcsúszás elkerülhetőségét.
