Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 16. Tüntetések a békéért Hétfőn és kedden, az ENSZ BT által Iraknak kiszabott határ­idő lejárta'előtti napokon világ­szerte tízezrek vettek részt a bé­kemenetekben és a háborúellenes tüntetéseken. A négy földrész vi­lágvárosaiban tartott megmoz­dulásokon a tüntetők jelszavai nem is annyira Irak, mint inkább az Egyesült Államok ellen irá­nyultak. Hétfőn Washingtonban, a Fe­hér Ház előtt tízezrek tüntettek „Ne folyjon vér az olajért!” fel­iratú transzparensekkel, virágok­kal és gyertyákkal. Háborúelle­nes jelszavakkal vonultak fel . Washington központjában is: a menetben ötezren voltak. .. Londonban kedden a „Liga az Öböl-háború Megelőzéséért” képviselői levelet adtak át John Major brit miniszterelnöknek. A levél szerzői azt írták: — A vi­lág lakossága nagy részének a szemében a brit háborús politika Szaddám Húszéin diktátorból hőst csinált”. Párizsban kedden a rendőrség betiltott egy békefelvonulást. Ez volt az első ijyen jellegű rendőr­ségi akció az Öböl-válság kezdete óta. Olaszországban húszmillió dolgozó tartott kedden délelőtt ötperces, jelképes munkabeszün­tetést a kitörni készülő Öböl­háború ellen. Az akcióra a há­rom nagy olasz szakszervezeti szövetség szólitotta fel a dolgo­zókat. A szakszervezetek egyút­tal a kormányhoz intézett leve­lükben azt sürgették, hogy Olaszország lépjen fel önálló bé­kekezdeményezéssel. Spanyolországban 100 000 em­ber vett részt a tüntetéseken, a főiskolák és egyetemek hallgatói pedig sztrájkot helyeztek kilátás­ba az iraki kivonulás határideje lejártának a napján. Algírból jelentette az MTI-nek Fodor Erika, hogy hétfőn este több algériai párt közös szervezé­sében ezrek vonultak fel a város legfontosabb csomópontjain „Bé­két Iraknak! Nem akarunk hábo­rút! Békés megoldást!” feliratú transzparensekkel. A rendben le­zajlott békefelvonulás egyik szer­vezője az Iraki Nép Támogatásá­ra Alakult Bizottság volt. ÚJ KÜLÜGY­MINISZTERE VAN A SZOVJETUNIÓNAK Sevardnadzét Alekszandr Besszmertnih váltotta fel — A szovjet külpolitika a jö­vőben is dinamikus lesz, s nö­vekvő energiával munkálkodik az ország nemzeti és állami ér­dekeinek védelméért — jelen­tette ki a Szovjetunió új külügy­minisztere. Alekszandr Bessz­mertnih, akit Mihail Gorba­csov javasolt a december köze­pén lemondott Eduard Sevard­­nadze helyére, kedden délelőtt megkapta a törvényhozásban a kinevezéséhez szükséges szava­zatokat. Mint elmondta: váratlanul érte az államfő felkérése, de igent mondott, hiszen teljes mértékben támogatja azt a kül­politikát, amelynek révén a Szovjetunió mint nagyhatalom az utóbbi esztendőkben világ­szerte rokonszenvet vívott ki magának. A Kuvait elleni iraki agresz­­szióról szólva hangoztatta, hogy a Szovjetunió elvi követ­kezetességgel lép fel az agresz­­szorral szemben, a szovjet ál­lam vonala e kérdésben tiszta és becsületes. Az ügyben lehetet­lennek nevezte a kompromisz­­szumot, mondván, hogy elvi kérdésekben nem létezhet kompromisszum. Leszögezte, hogy az Irak elleni katonai ak­cióban a Szovjetunió nem vesz részt. A litvániai eseményekről úgy vélekedett, hogy azok hatása el­kerülhetetlenül érződik. Bessz­mertnih szerint fel kell tárni azt az utat, amelyen járva megelőz­hetők, elkerülhetők a hasonló események. Az ilyen problémák megoldására a miniszter szerint egységes bel- és külpolitikai normákat kell kidolgozni. Jelcin szovjet helyett orosz hadsereget akar A szovjet elnök kedden élesen elítélte Borisz Jelcinnek azt a kijelentését, amelyben egy külön oroszországi had­sereg felállítását helyezte kilátásba. Egyúttal követelte, hogy az orosz politikus vonja vissza javaslatát. Mihail Gorbacsov a parlamentben mondott beszédé­ben az alkotmány durva megsértésének és „előre kitervelt' politikai provokációnak” nevezte Jelcin felvetését. Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció parlamentjé­nek elnöke először a vilniusi eseményekkel összefüggő tallinni tárgyalásai után, majd hétfői moszkvai sajtóérte­kezletén vetette fel az oroszországi haderők felállításának gondolatát. Szavai szerint ezt egyebek között a köztársa­ság szuverenitásának (a központtal szembeni) megvédése teszi szükségessé. Elhunyt Rigó József, a Liberális Polgári Szövetség elnöke Rigó József, a Liberális Polgári Szövetség — Vállalkozók Párt­ja — országos elnöke, kedden délelőtt, Kecskeméten elhunyt. A 43 éves pártelnök súlyos, gyógyíthatatlan betegséggel január 3. óta állt kórházi kezelés alatt, halálának közvetlen oka a hirtelen kiala­kult szívelégtelenség. Rigó József 1947-ben született. Szabadszálláson. Négy gyerme­ke van. 1990. június 16-án, a Vállalkozók Pártja második kong­resszusán választották meg országos elnöknek. Tisztségében tavaly december közepén a harmadik kongresszus megrősítette. Múlha­tatlan érdeme van abban, hogy az ekkor Liberális Polgári Szövet­ség nevet felvett Vállalkozók Pártja újjászerveződött, s a parlamen­ten kívüli pártok között a legerőteljesebb, legnagyobb létszámú politikai szervezetté vált. Temetéséről később intézkednek. Rigó Józsefet a párt saját halottjának tekinti. (MTI) Az amerikai törvényhozás szankciókat követel Moszkva ellen Az amerikai törvényhozás hétfőn a kormánynál jóval ke­ményebben tiltakozott a szovjet hadsereg litvániai beavatkozá­sa ellen. A kongresszusnak az európai biztonsággal foglalko­zó bizottsága felhívta a kor­mányt, hogy vonja vissza a Szovjetuniónak adott kereske­delmi kedvezményt, vizsgálja felül a csúcstalálkozó tervét, a kedvezményes hitelek nyújtá­sát, s vesse fel a balti kérdést minden nemzetközi fórumon. A szenátus külügyi bizottsá­ga még messzebbmenőbb rend­szabályokat tervez: javasolni fogja a kormánynak nemcsak mindenféle hitelek megvonását a Szovjetuniótól, hanem azt is, hogy ne támogassák Moszkva közeledését a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz. A Bush-kormány elítélte ugyan a történteket, de ezen túl más lépést nem tett. A maga­tartás fő oka, hogy Washington az Öböl-háború küszöbén nem akarja kockáztatni a Szovjet­unió részéről a Nyugat politi­kájához adott támogatást. Ki áll a merénylet mögött? ( Folytatás az 1. oldalról) Jasszer Arafat után a palesztin szer­vezet második embere. A másik Ha­jéi Abdel-Hamid, mozgalmi nevén Abu al-Hol, a PFSZ biztonsági szol­gálatának vezetője, „belügyminisz­tere”. A merényletnek volt egy har­madik áldozata is, mégpedig Hajéi Abdel-Hamid testőrgárdájának pa­rancsnoka. A tettes, Hajéi Abdel-Hamid egyik lázadó testőre Abdel-Hamid Tunisz környéki villájában tört a ta­nácskozó PFSZ-vezetőkre. Auto­mata fegyverrel végzett velük köz­vetlen közelről. Tunéziai rendőrök és palesztin gerillák elfogták a me­rénylőt. A merénylő tettének mozgatóru­góiról többféle feltevés van a PFSZ vezető tisztviselői körében. Az AP hírügynökségnek nyilatkozva egy meg nem nevezett palesztin vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a lá­zadó testőr korábban az Abu Nidal vezette Fatah Forradalmi Tanács nevű palesztin terrorszervezetnek volt tagja, amely halálos ellensége a PFSZ-nek és azon belül a Fatahnak. Más palesztin vezetők, például Nasszer al-Kidva, a PFSZ ENSZ- megfigyelője az izraeli titkosszolgá­latot vélik a felbújtónak. Utalnak rá, hogy elsősorban a zsidó állam­nak fűződött politikai érdeke a pa­lesztin vezetők meggyilkolásához. Mose Arensz izraeli védelmi mi­niszter kedden cáfolta, hogy Izrael­nek bármi köze lenne a merénylethez. Tunéziai rendőrök és palesztin gerillák elfogták a merénylőt és sér­tetlenül kiszabadították két túszát, a meggyilkolt Hajéi Abdel-Hamid feleségét és leányát — közölték ne­vük elhallgatását kérő palesztin tisztségviselők az amerikai AP hír­­ügynökség tudósítójával. Beszámolt ugyanerről kedden reggel a tunéziai TAP hírügynök­ség és a tuniszi rádió is. A tunéziai hírközlők a korábbi jelentésekkel ellentétben nem egy, hanem több merénylőről tettek említést, de nem adták meg, hogy pontosan hányról van szó. A tuniszi rádió jelentése szerint megkezdődött a merénylet hátteré­nek felderítését célzó vizsgálat. Megjósoltatott?! Mióta világ a világ, az embert mindig érdekelte a jövője, próbálta megfejteni, megfejtetni annak a bizonyos „Nagy Könyvnek" a titkát, melyben a jövője sorsa van, úgymond, megírva. Király, katona, kereskedő, kisember mindig ta­lált jövendőmondót, kártyavetőt, te­nyérjóst, aki kiválóan megélt tudomá­nyából, s az emberi hiszékenységből. Ma közkézen forog egy videofilm, mely a középkor egyik legismertebb jövendő­mondójának jóslatait tartalmazza napja­inkig bezárólag. A XVI. században élt, francia származású Michel de Nostreda­­mus 100Ó darab négysoros versikében írta le látomásait, melyek többsége a mai elemzők véleménye szerint helyesnek bi­zonyult. Az 1566-ban elhunyt francia többek között megjósolta az amerikai függetlenségi háborút, az 1789-es francia forradalmat, XVII. Lajos király és fele­sége kivégzését, John Kennedy amerikai elnök 1963-as meggyilkolását. Sőt, há­rom Antikrisztus eljövetelét is. Állítólag Napóleon volt az első "■— úgymond An­tikrisztus —, akit ő mészárosként említ verseiben. A császárt a kortársai is ezzel a jelzővel illették. Másodikként Histert jelöli meg. Itt talán egyetlen betűt téve­dett, hisz a XX. század nagy tömeggyil­kosát Adolf Hitlernek nevezték. A har­madik Antikrisztus érkezését 1999-re da­tálta. mely előtt öt évvel — azaz 1994- ben — Közel-Keleten kitör egy háború, mely aztán 27 évig elhúzódik. A pokol angyala ellen két nagy ország — talán az USA és a Szovjetunió — szövetkezik, s győzi le. A pusztulás után újra kialakul a földi élet, mely 3797-ig létezik tovább. A jós tovább nem látott. Eddig a filmre vett. sztori, melyet 1979-ben forgattak, s értelmeztek Nostredamus középkori francia, latin, és ógörög nyelven írott, elvont értelmű versikéi alapján. A törté­net megtekintése után önkéntelenül is felvetődik az első benyomások alapján a kérdés: megjósoltatott a beteljesedés? Már csak azért is, mivel ennek a néhány sornak az írása idején, talán csak néhány órára vagyunk egy regionális méretűvé növekedhető háborútól. Ha ez betelje­sedne. akkor Nostredamus falra festett ördöge valósággá válhat. Remélem azonban, hogy az emberiség „Nagy Könyvében” a sorokat maguk az émbe­­rek írják. Ellenkező esetben nincs, aki megvédje az embert saját magától. A pusztító énjétől. Barta Zsolt Csütörtöktől \ drágább a benzin (Folytatás az 1. oldalról) lenleg 11 forint veszteséget kényte­len elkönyvelni literenként. A sajtótájékoztatón Zsengellér István, az OKGT vezérigazgatója elmondta: a termelői árakat egye­lőre nem emelik, sőt, azokban nem érvényesül a forint legutóbbi, 15 százalékos leértékelésépek hatása sem. Mivel azonban januártól semmilyen pénzügyi hídra nem számíthatnak, a jövőben szigorúan alkalmazkodnak a világpiaci árak­hoz. Ez érvényes a magyar kőolaj árára is, amelynek szintjét'időről időre az import kőolaj legutóbbi egy hónapos átlagárát figyelembe véve alakítják ki. Természetesen szó esett a sajtó­­tájékoztatón a kőolaj- és üzem­anyagkészletekről. Az MTI kérdé­sére válaszolva Zsengellér István elmondotta: kőolajból 740 ezer tonna a készlet, ez lényegesen több a kormány által előírt kötelező mennyiségnél, és mintegy 30 napra elegendő. Motorbenzinből mint­egy 300 ezer tonna a készlet, ez 18-19 napra elegendő. Egyébként a vállalat úgy véli, amennyiben az Öböl-válság, egy esetleges háború fél évnél tovább tart, a folyamatos energiaellátás érdekében az állam­nak, akár jegyrendszer bevezetésé­vel is, közbe kell avatkoznia. (MTI) Egyórás bombaszünet (Folytatás az I. oldatról) után ez végül gyorsan megtör­tént. A rendőrségnek már több gondja akadt az utcán bámészko­dókkal, akik szinte mind szemé­lyesen akarták megtudakolni, mi­ért is zárták le az adott útsza­kaszt. Patócs Mihály alezredes azonban arról is beszámolt, hogy átvizsgálták a pincét, s különösen az ügyfélteret, de semmiféle rob­banószerkezetet, -anyagot nem ta­láltak, pedig a helyszínre vezé­nyelt mintegy 20 szakember ala­pos munkát végzett. Ennek köszönhető, hogy 11 óra 15 perckor már ismét kinyithatott az OTP. Ám az ügynek még nincs vége, a bűnügyi szolgálat igyekszik megtalálni a bombamerénylettel fenyegetőző telefonálót. —vaczi­(Tegnap egyébként a megye más városaiban is volt bombariadó, ahogy ez már az utóbbi időben szinte megszokottá vált, de hála istennek tninHahíínvvaHármón^lc hi’znnvult.J A parlament ma dönt a nyugdíjakról (Folytatás az 1. oldalról) vegyen a küldöttségben, reményei szerint a csoport az elvárásoknak megfelelően, a Magyar Köztársa­ság által rájuk ruházott megbíza­tást az ország érdekéhez híven fog­ják teljesíteni. Ugyancsak napirend előtt kért szót Gyarmati Dezső (MDF) és emlékeztette a képviselőket a ma­gyar úszósport napokban elért ausztráliai sikerére. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy bár az úszók mostoha viszonyok között készül­tek a világversenyre, mégis sikerült bizonyítaniuk, hogy igenis lehet eredményt produkálni az ország­ban, teljesítményük példa értékű. Annak a reményének adott han­got, hogy amikor majdan a sport és a testnevelés anyagi támogatá­sáról dönt az Országgyűlés, képvi­selőtársai nem lesznek szűkmarkú­ak. Az ezután megkezdődött, a tár­sadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény módosításával foglal­kozó részletes vitában felszólaló képviselők új elemekkel nem gya­rapították az előző napon elhang­zott érvrendszert. A költségvetési bizottság nevében felszólaló Bakó Lajos MDF-es képviselő közölte: a kormány javaslatáról szerdán dönt a bizottság. Á testület egyet­ért azzal, hogy a társadalombizto­sítást önkormányzati alapra kell helyezni a későbbiekben, így a mostani módosítás is csak átmene­tinek tekinthető. A Társadalombiztosítási Alap ez évi költségvetéséről folytatott részletes vitában több képviselő azt szorgalmazta, hogy a társada­lombiztosítás önkormányzati tör­vényjavaslatát a kormány május 31-éig terjessze a parlament elé. Az SZDSZ képviselői azt javasolták, hogy a gyógyszerforgalmazás és -felhasználás nyomon követésére számítógépes rendszer munkába állítására lenne szükség, s arra I milliárd forintot kellene fordítani. Ezt az összeget a tervezett táppénz­­kiadás ilyen mértékű csökkentésé­vel lehetne előteremteni. E kérdé­sekről, miként a nyugdíjszerű, rendszeres szociális ellátások eme­léséről és a gyermekgondozási se­gély kiegészítéséről szóló határo­zati javaslatról és a családi pótlék­ról szóló törvény módosításáról is szerdán dönt a parlament. Ma még csak fizetőképes ügyfelek állnak sorba (Folytatás az 1. oldalról) előtt már fél 8-kor csaknem 200 ember várakozott. Akadtak érdek­lődők is, de a többség határozott céllal jött. Azért, hogy azon nyom­ban, még mielőtt valaki visszavon­ná a rendelkezést, visszafizethesse a meglévő hitelének felét, amivel — lévén, hogy a másik felét ez eset­ben elengedik —1 megszűnik a tar­tozása. Áz első napon a központi egységben 189 számlát rendeztek, a pénzbevétel 8,5 millió forint volt, a körzeti fiókban 48 számlára 2,5 millió forint folyt be. Ezenkívül, átvettek még 200 nyilatkozatot, amely alapján az érdekeltek ké­sőbb rendezik a tartozást. Az első tapasztalatok szerint, a visszafizetők többségének már csak kis tartozása volt, 80 száza­léknak százezer forintnál keve­sebb, így legfeljebb 50 ezret kellett csak befizetniük. Sok ma is még a félreértés, vannak, akik személyi kölcsönt vesznek fel — 32 száza­léknál is magasabb kamatra —, hogy rendezzék tartozásukat, ho­lott azt az év végéig is megtehet­nék. S ami ugyancsak félreértések­re adott okot: a megfelezett hitel­­tartozásra természetesen nem szá­mítják rá a 32 százalékos kamatot a visszafizetőnek. A fiókvezető tippje szerint egyébként mintegy 700-800 ügyfél fizeti vissza hitelét ez év decemberéig. Kecelen a helyi mértékhez ké­pest nagy volt a forgalom az első két napon, de gond nélkül megbir­kóztak vele az ügyintézők. Szerdá­tól pedig már számítógépes prog­ram is segíti a munkát — tájékoz­tatott Polgár József fiókvezető. Hétfőn 50 befizetést intéztek el, 1,8 millió forint volt a bevétel, s 2 ezer­től 200 ezerig terjedt a skála. Ked­den hasonló forgalmat bonyolítot­tak. Sokan ezután tudják csak ren­dezni a számlát, mivel nem hozták magukkal a záróegyenleget .— anélkül pedig a visszafizetést nem lehet lekönyvelni, hiszen az ügyin­tézők is abból dolgoznak. Az egy­szerű érdeklődő kevés, aki most bejön, az fizetni akar. Ok többnyi­re kis összegekkel tartoznak már — részint, mert régebben építkez­tek, részint mert falun mindig is szűkebben mérték a hitelt, így ke­vesebb most a visszafizetendő. Az OTP-fiókban nincs türelmet­lenség, az érdekeltek látják, hogy igyekeznek gyorsan, pontosan ki­szolgálni őket. Az biztos, hogy 2200 számlatulajdonos közül töb­ben jövőre is jönnek, mert a 6 szá­zalékos hiteleket majd csak akkor rendezik, s számítanak az ottani egyharmad elengedésére is. Soltvadkerten hétfőn 28 fizető és sok érdeklődő ügyfél volt. Ked­den, amikor már számítógéppel dolgoztak, 30 számlatulajdonos rendezte kedvezményes hiteltarto­zását — összegezte a két napot Dobszai Ferencné, az OTP-fiók ve­zetője. Sorban állás nem volt, há­rom dolgozó is a hitelszámlákkal foglalkozott. Sokan jelezték, hogy visszafizetik a kölcsönt egy összeg­ben— a vezetőnő szerint az összes számlatulajdonos 30-40 százaléka rendezi majd ilyen módon tartozá­sát —, de ők ezt január 31-éig, illetőleg a nyilatkozat kézhezvéte­létől számított 30 napon belül te­szik meg. Hiszen a pénzt is össze kell szedni. S most általában hozzá kell nyúlni a megtakarított, beté­tekben elhelyezett összegekhez, mert köztudott, hogy a térségben fontos bevételi forrásnak számít­ható borértékesítés nem úgy ala­kult, mint korábban. A bor még jórészt a gazdáknál van. Nem meg­lepő tehát, hogy eddig főként a kis összegű tartozásokat rendezték. Eddig még nem érkezett olyan in­formáció, amely szerint nem tudná fizetni valaki az 1500 forinttal megemelt törlesztőrészletet. Kecskeméten 7 OTP-fiókban le­het elintézni a kedvezményes hite­lekkel kapcsolatos ügyeket — tájé­koztatott Horváthné Takács Ilona, a legnagyobb forgalmat lebonyolí­tó, a megyei igazgatósághoz tarto­zó hitelszámlaosztály vezetője. Ed­dig nem érzékeltek olyan rohamot sem a Dobó körúton, sem másutt, mint Budapesten volt, pedig itt is jelentkezett ügyfél szép számmal. Hétfőn 415, tegnap 357 visszafize­tést intéztek el — első nap 1000 fo­rintos és 600 ezer forintos ügy is akadt, kedden már inkább kis ösz­­szegű tartozásokat rendeztek. A nagy érdeklődés oka lehet, hogy januárban nem számolnak egyálta­lán kamatot a visszafizetendő hitel után. így érthető, hogy többen azt fontolgatják — ismerve az új gép­kocsiárakat—, hogy eladják autó­jukat, s abból visszafizetik a hitelt. Az első napokban egyébként látha­tólag nem betétekből vették fel a befizetett pénzeket — a szakember ezt könnyen megállapíthatja, mert a bankjegyek nem voltak kötegelve —, s egyetlen olyan ügyfél sem akadt, aki a 15 százalékos változa­tot választotta volna. Őket — akárcsak más települé­sen, itt is — január végére várják. Ők azok, akik nem képesek, még­ha szeretnék is, visszafizetni a tar­tozás felét, ők azok, akiknek gon­dot okozhat a havi 1500 forint többletkiadás is. Hogy velük mi lesz, az már másik tudósításba kí­vánkozik. V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom