Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

4 • rtctfiFlNfipfc • ÍWO/'dééciúbeiTik

Aggaszt a privatizáció lassúsága”

Petrenkó acélt és farmeranyagot gyárt

reskedelmi kft.-t hozunk létre a zaporozsjei acél nyugati értékesítésére.

— Részesednek-e a PEKO-dolgozók a cég . sikereiből?

— Közel kétszáz dolgozóm 37 százalékos

fizetésemelést és 13. havi fizetést kap. Mindezt abban az üzemben, melyet tavaly fel akartak számolni. 1 ,■

— Milyen egyéb beruházást, illetve munkalehetőséget teremtett Ózdon?

— Ozdon egy PEKO-üzletházat nyitottam, ahol szórakoztató elektronikai cikkek, sport- ruházat, cipő, illatszer kapható. Az áruháznak divatszalonja is lesz, féleségemet és az új varroda vezetőjét nemrég küldtem ki Münchenbe és Párizsba, hogy tanulmányozzák, milyeri egy nagyáruház háttérvarrodája., A szalonban egyedi ruhadarabok készülnek majd, hisz a nők nem szeretik, ha ruhájuk szembejön velük az utcán. Ezenkívül három olasz céggel egy farmeranyaggyártó kft.-t hozok létre.

—' Mi a filozófiája az üzleti életben és a külföldi partnerekkel való kapcsolatban?

— Alapelyem az emberi és az üzleti tisztesség. A.kapcsolatot a külföldi partnerrel kicsiben keik elkezdeni, előbb meg kell egymást ismerni, és csak ezután lehet egy nagyobb közös vállalkozásba belekezdeni. Tipikus magyar probléma, hogy mi mindent a végén aka- \ runk elkezdeni. Én nem várok a csodára, nem vagyok híve a lassú meneteknek. Ha eldöntőt-' tem, hogy milyen irányba menjek, mindent megteszek, hogy végre is hajtsam, amit elterveztem.

— Petrenkó úr, ezek szerint önnek nincsenek gondjai?

— Öregszem. Komolyra fordítva a szót: a magyarországi privatizáció lassúsága aggaszt.

Az én. vállalatomat ez persze nem zavarja, mi már az idén is nyereségesek vagyunk

H. Ö.

Zenei felhívás, rendszerváltásra

Á hazai magántőke manapság elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatás területén ruház be, ahol kisebb a kockázat és viszonylag gyors megtérülésre lehet számítani.

Petrenkó János azon kevesek egyike, akik a nehéziparban, azon belül is a komoly nehézségekkel küzdő acéliparba fektette pénzét és bankhiteleit, amikor 1990. január 1-jével beindította a PEKO Acélműveket. A bátor vállalkozó az Ózdi Kohászati Művek egy felszámolásra ítélt üzemét vette meg, ötéves lízingszerződéssel.,

— Hogyan értékeli cége első évét?

— J 989-ben a PEKO Művek elődje 54 ezer tonna acélt gyártott, 1,6 milliárd forint értekben, miközben közel félmilliárd forint adósságot halmozott fel. Mi 1990-ben 80 ezer tonna készterméket és 150 ezer tonna félkésztermé- ket gyártunk, termelésünk bruttó értéke 2,5 milliárd forint. A megtermelt áru 37%-át nyugat-európai országokba exportáljuk. Cégem önállóan külkereskedik, Budapesten export- import és műszaki szaktanácsadó irodát, Bécsben pedig egy vegyesvállalati formában működő külkereskedelmi irodát nyitottunk.

— A jól startoló cégnek nyilván ambiciózus tervei vannak a jövő évre is.

— Igen. A svéd Ipasco céggel vegyes vállalatot hozunk létre elektroacél gyártására és egy új üzemet építünk magasan ötvözött elektróda gyártására. A célom az, hogy az alapanyaghiánnyal küszködő Magyarországon minél in-, kább önellátóak legyünk ezekből az anyagokból, s egyre kevésbé legyünk kiszolgáltatva más cégeknek. Szeretnék a svéd és az olasz piacra bejutni, és együttműködést kialakítani a szovjetekkel. Pontosabban az ukrajnai Za- porozsjei Acélkombináttal, mely évi 5 millió tonna acélt gyárt. Itt egy találmányom közös gyártását tervezzük. Ha együttműködésünk sikeresnek bizonyul, a későbbiekben egy kev November végének szenzációját vítat- hátatlanul Thatcher asszony, brit miniszterelnök lemondása jelentette. Paul McCartney (a hajdanvolt Beatles együttesből) bejelentése a legjobb esetben is „csak a fiataloknak .szánt poplapok első oldalára kerülhetett, jóllehet a Vaslady és az egykori gombafejű szándéka találkozott^ Margaret-Thatcher äazt,mondta: ő , ugyan lemondott^ de a thatcherizmus nem múlt ki. Ezzel széniben mit hangsúlyoz McCartney? „Á lemezzel és a videokazettával fel akarom ébreszteni a nemzet lelkiismeretét, hogy vegyék észre: milliók szenvednek a lakáshiány, a munkanélküliség és a brit egészségügyi rendszer j összeomlása miatt”. Minthogy az önvizs- ; gálatra buzdító dal és kép technikai munkálatai még akkor zajlottak, amikor Margaret Thatcher i nevével jelezték a korszakot, a volt Beatles szóvivője útján ' sietett tudatni: „A politikai rendszerváltás zenei felhívása érvényes azután? is, hogy a miniszterelnök asszony már le- mondótt. Ez ugyanis nem a személye;" hanem a politikája elleni támadás.” 1 • Tisztázásra vár, hogy az útód, Major miniszterelnök szökott-e zenei felhívásokat hallgatni, s hogy van-e ideje videokazettát nézni a Downing Street miniszterelnöki rezidenciájának kandallója előtt. Klímapolitika

Eljött az idő, sajnos, elég későn, amikor a politikusok már nemcsak rakéták és harci repülőgépek számáról vitatkoznak, hanem kénytelenek beleszólni olyan kérdésekbe is, amelyek normális körülmények közt nem az ő asztalukra tartoznak. Megszületett a felismerés, hogy az energiatermelés^ a közlekedés stb. nyomán a légkörbe távozó szén-dioxid aggasztó mennyiségűvé növekedett..

A nemrégiben Géniben megtartott klíma-világ- konferencia 130 országból érkezett résztvevői nem jutottak egységes álláspontra annak kérdésében, hogy magukrä nézve kötelezőnek fogadjanak el bizonyos korlátozásokat: A legnagyobb széndioxid-kibocsátók, mint az Egyesült Államok (22 százalék) és a Szovjetunió (18,4 százalék) nem járultak hozzá, hogy nemzetközi állásfoglalás határozza meg a széndioxidkibocsátás ütemének csökkentését. Az Európai Közösséghez tartozó országok, valamint a, fejlettebbek, közül például Ausztrália vagy Kanada kész csökkenteni, vagy 2000-re legalább a mostani szinten stabilizálni a kibocsátást. Nincs hírünk arról, hogy a teljes széndioxid-termelésnek kb. 26 százalékáért felelős ke- letreurópai országok tettek-e bármilyen önmérséklő felajánlást: A szakemberek egy része eleve lehetetlennek tartja, hogy a belátható jövőben, 10-^15 év alatt, példáuljajnémétéle teljesítsnixtudnáK 3^25, százalékos csökkentésre tett vállalásukat/Képünk a széndioxid-kibocsátás egyik főbűnösét,; a gépkocsi-közlekedést állítja reflektorfénybe: Ä felvétel a legnagyobb aufósűrűségű Kaliforniában a San' Franciscoi Oáklanddel összekötő öböl-híd egyik feljáratánál készült, délutáni csúcsforgalomban.

KÖÍ#¥ÍSfeÖLC

A karácsonyi könyvvásárra sok kis könyvkiadónk is igazi könyv- csemegével jelentkezett. A Héttorony Kiadó kivételesen kedves köteteinek egyike mesekönyv: Mesék a Hargitából címmel. írója, Mánya Anna néni öreg napjait Budapesten éli; emlékei, a szíye szülőföldjére, Erdélybe, a havasokba húzza visz- sza. Gondolatai nap mint nap ha- zasZállnak; Csíkrákos környékének képét festi meg könyve lapjain, életre keltve a csíki világ figuráit: Vaneszem Ferkét, Kíváncsi Mó- zsit, Kuporizsügori Zsigát és a táj népmeséi-alakjait, balladáit is. Kökény Attila színes illusztrációival készült a könyv, mely az Erdélyből száfmazóknak lesz különösen kedves olvasmány, de sok? örömet okoz és egy más-világot fedezhetnek fel benne az Erdélyhez nem . kötődő meseszerető gyerekek és felnőttek.

. Krúdy Gyula A has ezeregyéjszakája igazán ínyenceknek való kötet. A hasát szerető ember regényeket tud mesélni egy-egy finom ételről, annak készítésétől a fogyasztásáig. Krúdy kötetének olvasásakor csak nyel és nyel az ember, piái oldal után már az illatát is érzi az ételeknek... hatalmába keríti a finomabbnál finomabb ételek nagy gyönyörűséggel megírt idézése az. olvasót is. Krúdy kalauzunk a jó étvány titkainak felderítésében, a töltött káposzta, a piaci illatok, a serfőzők, a borok, a borovicska, a szivarok világában, ünnepeink étkezési szokásrendjében. 300 oldal ételeink dicséretéről! A könyvet természetesen Krúdy-receptek zár- ják. §! «

Zórád Ernő nemzetközi hírnévre szert tett grafikus. Egy vándorfestő ifjúsága címmel képes, színes önéletrajza jelept most meg. „Mikszáth, Krúdy szellemén nevelkedett művész, társaihoz hasonlóan . sokat küzdött, nyomorgott ifjúságában ... Reális mondanivalója zenével mesélő hangon szól hozzánk— .írja kötetéről Krúdy Zsuzsa. Az éles szemű megfigyelő, félelmetes fajztudásával a legjobb magylr képregényrajzolók egyike lett.-«Zórád élettörténetét krúdys* meséléssel adja közre, a könyv grafikái kivételes rajztudását bizonyítják,

KM.

^^ÚiiÁ^VÍfílS

' nur &ri)h\:js2ű(iijiL'

Részben közös múltunk emlékeit keressük Bécsben, vagy a holnapi, holnaputáni , életünk közállapotainak előképét?

Ápolt fekete és fehér urak autóznak háztól házig. A szippantóhoz lendítik az olivazöldre festett, kifo- > gástalan állapotú szemétgyűjtőket, majd seprűt ragadva, összesöprik a művelet közben szétszóródott hulladékot. Nálunk? Mint az erdei turistajelzések, úgy mutatják a . nemtörődömség apró kupacai, hogy merre járt napközben egy- egy. kukáskocsi.

A járdaseprés joga

Régi paraszti bölcsesség szerint a trágyadombot kell megnéznünk, ha tudni akarjuk, hogy milyen gazda a ház tulajdonosa. A hulladék- gyűjtés, a szemétgyűjtés megszer- vezese pedig egy-egy város kommunális színvonalát tükrözi. A, Lajtától nyugatra elképzelhetetlen, hogy a hétvégeken 2-3 napig dugig telt-szemétgyűjtők rontsák a lakosság, a turisták közérzetét. Belebukna a polgármestér, az elöljáróság.

Büntetnek-e még embereket sze-. metelésért, rongálásért? Tüntetnének, ha valaki eltiltaná őket a reggeli járdatisztogatástól! Úgy éreznék magukat, mintha mosaatlanul hiennének iskolába, gyárba1, hivatalba.

Mióta bensp parancs a közterületek tisztán tartása? Utazásom előtt, ráhangolódásként, az első magyar nyelvű újság bécsi tudósításait olvasgatva tudtam meg: több mint kétszáz éves az osztrák főváros első köztisztasági rendeleté.

„Minden házigazdának elkerülhetetlen büntetésnek fenyegetése ■ alatt meg vagyon hagyva, .hogy nyári időben a sok pornak eltávóz- tatása kedvéért, napjában kétszer,

A LAJTÁNÁL KEZDŐDIK EURÓPA?

A CSÁSZÁRNŐ, A RENDŐR, A KUKÁS

Bécsben, magunkról

házaik előtt az utca közepéig a földet megöntözzék, mely tartozás alól sem az udvari épületek, sem az uraság házai, sem a klastromok nincsenek kivéve.”

Bírságot fizetett a polgármester, az érsek, a földesúr is, ha rászolgált. A sajnálatosan elfuserált kecskeméti közterületi felügyeleti, intézmény bukása már. akkor nyilvánvalóvá vált, amikcrr a kezdet kezdetén a járőrök tudomásukra hozták a büntethetetlen intézmények, szervezetek, személyek hosz- szú névsorát.

Csak azért, mert ott bevált?

Katona József kortársai köny- nyebben hozzájuthattak az említett Magyar Hírmondó példányaihoz, a bécsi nemzeti könyvtárban, mint Kecskeméten. Már a XVII. században gyűjtötték a birodalomban kiadott folyóiratokat, könyveket. 1809-től minden nyomda köteléspéldányt küldött i az 1726-tól (!) nyilvános könyv- gyűjteménybe. Nálunk 1802-ben gróf Széchényi Ferenc áldozat- készsége és tekintélye kellett , a nemzeti könyvtár eszméjének elfogadtatásához. ' .

Aligha kiáltozták volna lelkesülten a kecskeméti polgárok, hogy „életünket és vérünket”, ha Maria Terézia ott emeltetett volna egy olyan kétszáz méter magas dombot, mint Schönbrunnban. Csak azért talicskáztatott össze ennyi földet, hogy jobban mutas- \ son egy új hősi emlékmű. A fenséges/ asszonnyal ellentétben a „szőke herceg” csupán néhány

milliós megtakarításra hivatkozott. Jóval többe került volna ugyanis a záportározó tóból kitermelt föld elszállíttatása... A dicsért, szidott kecskeméti vízügyes hagyzolva még a bécsiek magasla- ti (rózsadombi) víztárolóját is le- utánoztatná. Csak azért, mert ott is bevált. Mik vannak?.

Fizetjük a tanulópénzt

A várkertben üldögélő Goethe- szobor sem kellene a kecskemétieknek. Ingyen se. A Faust szerzője ugyanis n^gy kényelmesen üldögél bröhzzá merevülve. ,Ki hallott ilyet. Ha költő és köztérre ,vágyik, ne gondolkodjon, mélázzon, hanem hadonásszon, meregesse szemeit az ég felé. Még Petőfit is visszautasították másfél1 évtizede az illetékesek, mivel egy elfajzott szobrász IS valamilyen Szervátius — földre bukva ábrázolta.

Kecskeméten, Budapesten, Kiskunhalason és másutt ritka öröm, ha forgalmasabb utcákon negy- ven-ötven másodpercig nem találkozóm cigarettázó fiatalokkal, felj nőitekkel. Itt szinte senki sem szeretné, ha önrontó, akaratgyenge embernek vélnék munkatársai, ismerősei, ezért még a dohányosok is fegyelmezik magúkat közterületeken.

Az együttélési szokások megsértése, a kömyezetszennyezes egyfe inkább jellemhibának számit.-A „minden szabad”-hoz szó-; kott honfitársaink, a járdákat, parkokat ellepő autósok drága pénzen tanulgatják Ausztriában a

A modern üzletház ablakai a Stephansdom tornyait tükrözik. Tekintsük jelképnek?

m mS ' V

(Bíró. Mária, (elvétele)

rendet, mások érdekeinek tiszteletét. i '

Rendőri túlkapások

Szörnyű esetekkel rémisztgette a furcsa közvetlenséggel „csapatnak” nevezett kirándulókat a hajdani szakszervezetis idegenvezető: „Egy alpesi faluban kétszáz schil- lingre büntettek egy magyar buszvezetőt, mert rosszul, beállított égésszabályozóvál büdösítette; a környéket, ’fölöslegesen jártatva motorját. Tízszer ennyit követelték egy többször figyelmeztetett, tilosban parkoló gépkocsivezetőből. No, de ilyet.”. Elmondása szerint újabban már a rendőrök is háborgatják á szegény magyar, turistákat. „Alig múlt éjfél, amikor a grinzingi borozásból hazatért honfitársainkat előbb a szállodai ügyeletesek, majd a szomszéd házban lakó nyárspolgárök hasztalan kérték a mulatság befejezésére. Nem átallották rendőrt hívni...”

Magam is láttam „intézkedő” rendőrökét. A leszerelési konferencia záróüléseit biztosították a Burg mellett, egy nyitott autóbuszban üldögélve. Szemük se rebbent, amikor egy babérkoszorús, pálmaágas, csengettyűs próféta agitált a békéért. Nálunk rendőrért kiáltottak volna, ha egy hatalmi központ közelében csámborög ilyen gyanús alak.

* * #

Néhányan megnéztük Ferenc József lakosztályát. Gyönyörű. Hazatérve kiderítettem: mennyivel járultak elődeink udvartartása fenntartásához. Többel, mint amennyit az állami költségvetés felsőoktatási intézményeink támogatására előirányzott. így teljes a kép, még fejtö- rőbb a kérdés: A bécsi utcákon, üzletekben, múzeumokban egy birodalomra emlékezhettem? Tekinthető biztatásnak, amit láttunk, hallottunk, tapasztaltunk. így is lehet él- Heltai Nándor