Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

4 • rtctfiFlNfipfc • ÍWO/'dééciúbeiTik Aggaszt a privatizáció lassúsága” Petrenkó acélt és farmeranyagot gyárt reskedelmi kft.-t hozunk létre a zaporozsjei acél nyugati értékesítésére. — Részesednek-e a PEKO-dolgozók a cég . sikereiből? — Közel kétszáz dolgozóm 37 százalékos fizetésemelést és 13. havi fizetést kap. Mindezt abban az üzemben, melyet tavaly fel akartak számolni. 1 ,■ — Milyen egyéb beruházást, illetve munkale­hetőséget teremtett Ózdon? — Ozdon egy PEKO-üzletházat nyitottam, ahol szórakoztató elektronikai cikkek, sport- ruházat, cipő, illatszer kapható. Az áruháznak divatszalonja is lesz, féleségemet és az új var­roda vezetőjét nemrég küldtem ki Münchenbe és Párizsba, hogy tanulmányozzák, milyeri egy nagyáruház háttérvarrodája., A szalonban egyedi ruhadarabok készülnek majd, hisz a nők nem szeretik, ha ruhájuk szembejön velük az utcán. Ezenkívül három olasz céggel egy farmeranyaggyártó kft.-t hozok létre. —' Mi a filozófiája az üzleti életben és a külföldi partnerekkel való kapcsolatban? — Alapelyem az emberi és az üzleti tisztes­ség. A.kapcsolatot a külföldi partnerrel kicsi­ben keik elkezdeni, előbb meg kell egymást ismerni, és csak ezután lehet egy nagyobb kö­zös vállalkozásba belekezdeni. Tipikus ma­gyar probléma, hogy mi mindent a végén aka- \ runk elkezdeni. Én nem várok a csodára, nem vagyok híve a lassú meneteknek. Ha eldöntőt-' tem, hogy milyen irányba menjek, mindent megteszek, hogy végre is hajtsam, amit elter­veztem. — Petrenkó úr, ezek szerint önnek nincsenek gondjai? — Öregszem. Komolyra fordítva a szót: a magyarországi privatizáció lassúsága aggaszt. Az én. vállalatomat ez persze nem zavarja, mi már az idén is nyereségesek vagyunk H. Ö. Zenei felhívás, rendszerváltásra Á hazai magántőke manapság elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatás területén ruház be, ahol kisebb a kockázat és viszonylag gyors megtérülésre lehet számítani. Petrenkó János azon kevesek egyike, akik a nehéziparban, azon belül is a komoly nehézsé­gekkel küzdő acéliparba fektette pénzét és bankhiteleit, amikor 1990. január 1-jével bein­dította a PEKO Acélműveket. A bátor vállal­kozó az Ózdi Kohászati Művek egy felszámo­lásra ítélt üzemét vette meg, ötéves lízingszer­ződéssel., — Hogyan értékeli cége első évét? — J 989-ben a PEKO Művek elődje 54 ezer tonna acélt gyártott, 1,6 milliárd forint értek­ben, miközben közel félmilliárd forint adóssá­got halmozott fel. Mi 1990-ben 80 ezer tonna készterméket és 150 ezer tonna félkésztermé- ket gyártunk, termelésünk bruttó értéke 2,5 milliárd forint. A megtermelt áru 37%-át nyu­gat-európai országokba exportáljuk. Cégem önállóan külkereskedik, Budapesten export- import és műszaki szaktanácsadó irodát, Bécsben pedig egy vegyesvállalati formában működő külkereskedelmi irodát nyitottunk. — A jól startoló cégnek nyilván ambiciózus tervei vannak a jövő évre is. — Igen. A svéd Ipasco céggel vegyes vállala­tot hozunk létre elektroacél gyártására és egy új üzemet építünk magasan ötvözött elektróda gyártására. A célom az, hogy az alapanyaghi­ánnyal küszködő Magyarországon minél in-, kább önellátóak legyünk ezekből az anyagok­ból, s egyre kevésbé legyünk kiszolgáltatva más cégeknek. Szeretnék a svéd és az olasz piacra bejutni, és együttműködést kialakítani a szovjetekkel. Pontosabban az ukrajnai Za- porozsjei Acélkombináttal, mely évi 5 millió tonna acélt gyárt. Itt egy találmányom közös gyártását tervezzük. Ha együttműködésünk sikeresnek bizonyul, a későbbiekben egy ke­v November végének szenzációját vítat- hátatlanul Thatcher asszony, brit minisz­terelnök lemondása jelentette. Paul McCartney (a hajdanvolt Beatles együt­tesből) bejelentése a legjobb esetben is „csak a fiataloknak .szánt poplapok első oldalára kerülhetett, jóllehet a Vaslady és az egykori gombafejű szándéka találko­zott^ Margaret-Thatcher äazt,mondta: ő , ugyan lemondott^ de a thatcherizmus nem múlt ki. Ezzel széniben mit hangsú­lyoz McCartney? „Á lemezzel és a video­kazettával fel akarom ébreszteni a nem­zet lelkiismeretét, hogy vegyék észre: mil­liók szenvednek a lakáshiány, a munka­nélküliség és a brit egészségügyi rendszer j összeomlása miatt”. Minthogy az önvizs- ; gálatra buzdító dal és kép technikai mun­kálatai még akkor zajlottak, amikor Margaret Thatcher i nevével jelezték a korszakot, a volt Beatles szóvivője útján ' sietett tudatni: „A politikai rendszervál­tás zenei felhívása érvényes azután? is, hogy a miniszterelnök asszony már le- mondótt. Ez ugyanis nem a személye;" hanem a politikája elleni támadás.” 1 • Tisztázásra vár, hogy az útód, Major miniszterelnök szökott-e zenei felhíváso­kat hallgatni, s hogy van-e ideje videoka­zettát nézni a Downing Street miniszte­relnöki rezidenciájának kandallója előtt. ­Klímapolitika Eljött az idő, sajnos, elég későn, amikor a politiku­sok már nemcsak rakéták és harci repülőgépek szá­máról vitatkoznak, hanem kénytelenek beleszólni olyan kérdésekbe is, amelyek normális körülmények közt nem az ő asztalukra tartoznak. Megszületett a felismerés, hogy az energiatermelés^ a közlekedés stb. nyomán a légkörbe távozó szén-dioxid aggasztó mennyiségűvé növekedett.. A nemrégiben Géniben megtartott klíma-világ- konferencia 130 országból érkezett résztvevői nem jutottak egységes álláspontra annak kérdésében, hogy magukrä nézve kötelezőnek fogadjanak el bizo­nyos korlátozásokat: A legnagyobb széndioxid-kibo­csátók, mint az Egyesült Államok (22 százalék) és a Szovjetunió (18,4 százalék) nem járultak hozzá, hogy nemzetközi állásfoglalás határozza meg a széndioxid­kibocsátás ütemének csökkentését. Az Európai Kö­zösséghez tartozó országok, valamint a, fejlettebbek, közül például Ausztrália vagy Kanada kész csökken­teni, vagy 2000-re legalább a mostani szinten stabili­zálni a kibocsátást. Nincs hírünk arról, hogy a teljes széndioxid-termelésnek kb. 26 százalékáért felelős ke- letreurópai országok tettek-e bármilyen önmérséklő felajánlást: A szakemberek egy része eleve lehetetlen­nek tartja, hogy a belátható jövőben, 10-^15 év alatt, példáuljajnémétéle teljesítsnixtudnáK 3^25, százalékos csökkentésre tett vállalásukat/­Képünk a széndioxid-kibocsátás egyik főbűnösét,; a gépkocsi-közlekedést állítja reflektorfénybe: Ä fel­vétel a legnagyobb aufósűrűségű Kaliforniában a San' Franciscoi Oáklanddel összekötő öböl-híd egyik fel­járatánál készült, délutáni csúcsforgalomban. KÖÍ#¥ÍSfeÖLC A karácsonyi könyvvásárra sok kis könyvkiadónk is igazi könyv- csemegével jelentkezett. A Hétto­rony Kiadó kivételesen kedves kö­teteinek egyike mesekönyv: Mesék a Hargitából címmel. írója, Mánya Anna néni öreg napjait Budapesten éli; emlékei, a szíye szülőföldjére, Erdélybe, a havasokba húzza visz- sza. Gondolatai nap mint nap ha- zasZállnak; Csíkrákos környéké­nek képét festi meg könyve lapjain, életre keltve a csíki világ figuráit: Vaneszem Ferkét, Kíváncsi Mó- zsit, Kuporizsügori Zsigát és a táj népmeséi-alakjait, balladáit is. Kö­kény Attila színes illusztrációival készült a könyv, mely az Erdélyből száfmazóknak lesz különösen ked­ves olvasmány, de sok? örömet okoz és egy más-világot fedezhet­nek fel benne az Erdélyhez nem . kötődő meseszerető gyerekek és felnőttek. . Krúdy Gyula A has ezeregyéjsza­kája igazán ínyenceknek való kö­tet. A hasát szerető ember regénye­ket tud mesélni egy-egy finom étel­ről, annak készítésétől a fogyasztá­sáig. Krúdy kötetének olvasásakor csak nyel és nyel az ember, piái oldal után már az illatát is érzi az ételeknek... hatalmába keríti a finomabbnál finomabb ételek nagy gyönyörűséggel megírt idézése az. olvasót is. Krúdy kalauzunk a jó étvány titkainak felderítésében, a töltött káposzta, a piaci illatok, a serfőzők, a borok, a borovicska, a szivarok világában, ünnepeink ét­kezési szokásrendjében. 300 oldal ételeink dicséretéről! A könyvet természetesen Krúdy-receptek zár- ják. §! « Zórád Ernő nemzetközi hírnévre szert tett grafikus. Egy vándorfestő ifjúsága címmel képes, színes ön­életrajza jelept most meg. „Mik­száth, Krúdy szellemén nevelke­dett művész, társaihoz hasonlóan . sokat küzdött, nyomorgott ifjúsá­gában ... Reális mondanivalója zenével mesélő hangon szól hoz­zánk— .írja kötetéről Krúdy Zsu­zsa. Az éles szemű megfigyelő, fé­lelmetes fajztudásával a legjobb magylr képregényrajzolók egyike lett.-«Zórád élettörténetét krúdys* meséléssel adja közre, a könyv gra­fikái kivételes rajztudását bizonyít­ják, KM. ^^ÚiiÁ^VÍfílS ' nur &ri)h\:js2ű(iijiL' Részben közös múltunk emlékeit keressük Bécsben, vagy a holnapi, holnaputáni , életünk közállapotainak elő­képét? Ápolt fekete és fehér urak autóz­nak háztól házig. A szippantóhoz lendítik az olivazöldre festett, kifo- > gástalan állapotú szemétgyűjtőket, majd seprűt ragadva, összesöprik a művelet közben szétszóródott hulladékot. Nálunk? Mint az erdei turistajelzések, úgy mutatják a . nemtörődömség apró kupacai, hogy merre járt napközben egy- egy. kukáskocsi. A járdaseprés joga Régi paraszti bölcsesség szerint a trágyadombot kell megnéznünk, ha tudni akarjuk, hogy milyen gaz­da a ház tulajdonosa. A hulladék- gyűjtés, a szemétgyűjtés megszer- vezese pedig egy-egy város kom­munális színvonalát tükrözi. A, Lajtától nyugatra elképzelhetet­len, hogy a hétvégeken 2-3 napig dugig telt-szemétgyűjtők rontsák a lakosság, a turisták közérzetét. Be­lebukna a polgármestér, az elöljá­róság. Büntetnek-e még embereket sze-. metelésért, rongálásért? Tüntetné­nek, ha valaki eltiltaná őket a reg­geli járdatisztogatástól! Úgy érez­nék magukat, mintha mosaatlanul hiennének iskolába, gyárba1, hiva­talba. Mióta bensp parancs a közterü­letek tisztán tartása? Utazásom előtt, ráhangolódásként, az első magyar nyelvű újság bécsi tudósí­tásait olvasgatva tudtam meg: több mint kétszáz éves az osztrák főváros első köztisztasági rendele­té. „Minden házigazdának elkerül­hetetlen büntetésnek fenyegetése ■ alatt meg vagyon hagyva, .hogy nyári időben a sok pornak eltávóz- tatása kedvéért, napjában kétszer, A LAJTÁNÁL KEZDŐDIK EURÓPA? A CSÁSZÁRNŐ, A RENDŐR, A KUKÁS Bécsben, magunkról házaik előtt az utca közepéig a föl­det megöntözzék, mely tartozás alól sem az udvari épületek, sem az uraság házai, sem a klastromok nincsenek kivéve.” Bírságot fizetett a polgármester, az érsek, a földesúr is, ha rászol­gált. A sajnálatosan elfuserált kecskeméti közterületi felügyeleti, intézmény bukása már. akkor nyil­vánvalóvá vált, amikcrr a kezdet kezdetén a járőrök tudomásukra hozták a büntethetetlen intézmé­nyek, szervezetek, személyek hosz- szú névsorát. Csak azért, mert ott bevált? Katona József kortársai köny- nyebben hozzájuthattak az emlí­tett Magyar Hírmondó példányai­hoz, a bécsi nemzeti könyvtárban, mint Kecskeméten. Már a XVII. században gyűjtötték a biroda­lomban kiadott folyóiratokat, könyveket. 1809-től minden nyomda köteléspéldányt küldött i az 1726-tól (!) nyilvános könyv- gyűjteménybe. Nálunk 1802-ben gróf Széchényi Ferenc áldozat- készsége és tekintélye kellett , a nemzeti könyvtár eszméjének elfo­gadtatásához. ' . Aligha kiáltozták volna lelke­sülten a kecskeméti polgárok, hogy „életünket és vérünket”, ha Maria Terézia ott emeltetett volna egy olyan kétszáz méter magas dombot, mint Schönbrunnban. Csak azért talicskáztatott össze ennyi földet, hogy jobban mutas- \ son egy új hősi emlékmű. A fen­séges/ asszonnyal ellentétben a „szőke herceg” csupán néhány milliós megtakarításra hivatko­zott. Jóval többe került volna ugyanis a záportározó tóból kiter­melt föld elszállíttatása... A di­csért, szidott kecskeméti vízügyes hagyzolva még a bécsiek magasla- ti (rózsadombi) víztárolóját is le- utánoztatná. Csak azért, mert ott is bevált. Mik vannak?. Fizetjük a tanulópénzt A várkertben üldögélő Goethe- szobor sem kellene a kecskeméti­eknek. Ingyen se. A Faust szerző­je ugyanis n^gy kényelmesen ül­dögél bröhzzá merevülve. ,Ki hal­lott ilyet. Ha költő és köztérre ,vágyik, ne gondolkodjon, méláz­zon, hanem hadonásszon, mere­gesse szemeit az ég felé. Még Petőfit is visszautasították másfél1 évtizede az illetékesek, mivel egy elfajzott szobrász IS valamilyen Szervátius — földre bukva ábrá­zolta. Kecskeméten, Budapesten, Kis­kunhalason és másutt ritka öröm, ha forgalmasabb utcákon negy- ven-ötven másodpercig nem talál­kozóm cigarettázó fiatalokkal, felj nőitekkel. Itt szinte senki sem sze­retné, ha önrontó, akaratgyenge embernek vélnék munkatársai, is­merősei, ezért még a dohányosok is fegyelmezik magúkat közterüle­teken. Az együttélési szokások meg­sértése, a kömyezetszennyezes egyfe inkább jellemhibának szá­mit.-A „minden szabad”-hoz szó-; kott honfitársaink, a járdákat, parkokat ellepő autósok drága pénzen tanulgatják Ausztriában a A modern üzletház ablakai a Stephansdom tornyait tükrözik. Tekintsük jelképnek? m mS ' V (Bíró. Mária, (elvétele) rendet, mások érdekeinek tisztele­tét. i ' Rendőri túlkapások Szörnyű esetekkel rémisztgette a furcsa közvetlenséggel „csapat­nak” nevezett kirándulókat a haj­dani szakszervezetis idegenvezető: „Egy alpesi faluban kétszáz schil- lingre büntettek egy magyar busz­vezetőt, mert rosszul, beállított égésszabályozóvál büdösítette; a környéket, ’fölöslegesen jártatva motorját. Tízszer ennyit követel­ték egy többször figyelmeztetett, tilosban parkoló gépkocsivezető­ből. No, de ilyet.”. Elmondása sze­rint újabban már a rendőrök is háborgatják á szegény magyar, turistákat. „Alig múlt éjfél, ami­kor a grinzingi borozásból haza­tért honfitársainkat előbb a szál­lodai ügyeletesek, majd a szom­széd házban lakó nyárspolgárök hasztalan kérték a mulatság befe­jezésére. Nem átallották rendőrt hívni...” Magam is láttam „intézkedő” rendőrökét. A leszerelési konferen­cia záróüléseit biztosították a Burg mellett, egy nyitott autóbuszban üldögélve. Szemük se rebbent, amikor egy babérkoszorús, pálma­ágas, csengettyűs próféta agitált a békéért. Nálunk rendőrért kiáltot­tak volna, ha egy hatalmi központ közelében csámborög ilyen gyanús alak. * * # Néhányan megnéztük Ferenc Jó­zsef lakosztályát. Gyönyörű. Haza­térve kiderítettem: mennyivel járul­tak elődeink udvartartása fenntar­tásához. Többel, mint amennyit az állami költségvetés felsőoktatási in­tézményeink támogatására elő­irányzott. így teljes a kép, még fejtö- rőbb a kérdés: A bécsi utcákon, üz­letekben, múzeumokban egy biro­dalomra emlékezhettem? Tekinthe­tő biztatásnak, amit láttunk, hallot­tunk, tapasztaltunk. így is lehet él- Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom