Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-12 / 291. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. december 12. Lesz-e az országnak költségvetése 1991 -re ? (Folytatás az 1. oldalról) • Békési elmondta véleményét — és átlapozta az újságokat. sokat hallgatott meg, majd pedig a ple­num megkezdte a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. A kor­mány előterjesztéséhez Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést. AZ'államtitkár asszony általánosság­ban is, részleteiben is ismertette a kor­mány törekvéseit annak érdekében, hogy a magyar gazdaságra zúdult ne­gatív hatások felét saját erejéből, másik felét nemzetközi pénzügyi hitelek segít­ségével feldolgozza, s ennek révén biz­tosítsa az ország talpon maradását, fi­zetőképességének fenntartását. A kormány által megcélzott 78 milli­árd forintos költségvetési hiány tartá­sát célzó megoldások között sorolta fel ja államtitkár azt, hogy a beruházások finanszírozásában megszűnik a kétcsa­tornás rendszer, egy sor területen foly­tatódik a támogatások leépítése. A támogatások leépítésével össze­függésben az államtitkár kimerítő rész­letességgel foglalkozott a lakásrendszer .kérdéseivel. Mint mondotta: a szociál­politika jellegű költségvetési kiadások némiképp mérséklődnek, ugyanis vár­hatóan csökken azoknak a száma, akik ezeket a kedvezményeket igénybe vehe­tik. A fiatalok lakáshoz jutásának tá­mogatása ezután az önkormányzatok hatáskörébe fog tartozni, erre a célra 5 milliárd forintot irányzott elő a kor­mány a költségvetésben. A lakáskíná­latot — és nem a -keresletet — igyek­szik erősíteni a forgóeszközhitelek ka­mattámogatásával; ezt az összeget azok kaphatják, akik az állampolgárok számára értékesítés céljára lakást építe­nek vagy építtetnek. Kitért arra is: a jövő év elején ki kell dolgozni egy olyan új lakáshitelrendszert, amelynek alkal­mazása már nem vagy alig okoz költ­ségvetési kiadásokat, ugyanakkor a la­kásépítőknek, az új hitelfelvevőknek sem jelent elviselhetetlen terhet. Az 1989. január elseje utáni szabá­lyok szerint folyósított hitelek törlesz­tési támogatására 6,2 milliárd forintot irányoztak elő, ez az összeg azonban csak akkor elegendő, ha a jövő év má­sodik félében bevezetik az'új'hitelrend- szert. A korábbi lakáshitelek kamattámo­gatása azonban már óriási terhet jelent a költségvetés számára. Ezért a kor­mány — a Polgári törvénykönyv egyik passzusa alapján, amely kivételes ese­tekben lehetővé teszi a régebben meg­kötött szerződések tartalmának módo­sítását — javasolja e hitelkamatok emelését. Az államtitkár szerint bármi­féle differenciálás gyakorlatilag kivite­lezhetetlen, egyrészt a feladatra alkal­matlan számítógépes nyilvántartás mi-■ att, másrészt mert az írásos dokumen­tumból sem lenne megállapítható: ho­gyan változtak a tulajdonosi, jövedelmi viszonyok. Ezért a kormány megítélése szerint nincs más mód, mint a havi törlesztőrészletek ’ egységes összegű emelése. A szociális szempontok érvé­nyesítésére pedig az egyedüli megoldás­nak a konkrét családi helyzet vizsgála­tát tartja. Az államtitkári előterjesztést az Ál­lami Számvevőszék véleményének is­mertetése követte. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke elsősorban a költségve­tés bizonytalanságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindezt objektív és szubjektív pkok magyarázzák. Az Állami Számvevőszék jelentése egyébkérit összefoglalóan leszögezi: „Az 1991-es állami költségvetés megalapozottsága rossz. A parlamenti viták során módosulhatnak az elői­rányzatok, ez azonban nem változtat ' azon, hogy a beterjesztett költségvetés maradéktalan végrehajtása nehéz lesz.” A számvevők megállapítása^ze- rint a hagyományos tervezési és finan­szírozási rend szerint készülő költség- vetés gyakorlatilag közelít az ellehetet­lenüléshez. Törvényi szabályozás hiá­nyában nincs mód a kiadási struktúra^ érdemi módosítására, az állami felada­tok felülvizsgálatira, az intézményi tá­mogatási rendszer gyökeres megváltoz­tatására. A költségvetés megalapozott tervezését hátráltatta, hogy máig nincs •olyan kormányprogam, amely tám­pontokat, nyújthatott volna a legfonto­sabb költségvetési prioritások kijelölé­séhez. A költségvetés általános vitája első szakaszában a frakciók vezérszónokai kaptak lehetőséget, hogy összegezzék pártjuk álláspontját. Elsőként Becker Pál (MpÉ) kápott szót, s részletesen elemezte az egyes új 'költségvetési tételek indokait; az intéz­ményi struktúra változásából követke­ző költségvetési módosulásokat. Kü­lön szólt arról, hogy a korábbiaktól eltérően a költségvetés az egyes helyi önkormányzatok szintjén tervezi meg a normatív állami hozzájárulásokat, va­lamint a személyi jövedelemadókból származó bevételeket. Kedvezőnek ítélte, hogy a költségvetés csökkenti az állami támogatások mértékét, s foko­zatosan kivonul a vállalati beruházá­sokból. Biztatónak ítélte azt is, hogy a gazdálkodó szervezetek befizetései megközelítőleg 9 százalékkal csökken­nek, mert ez azt jelenti, hogy az állam a korábbinál hagyobb lehetőséget en­ged a piaci viszonyok érvényesülésé­nek. Szólt arról is, hogy ez a költségve­tés súlyos terhet ró a lakosságra. A Jegnagyobb ellenzéki párt vezér­szónoka, Pető Iván, az SZDSZ frakció­vezetője leszögezte: pártjuk semmiféle akadályt nem gördít az elé, hogy még az idén elfogadható legyen a költségve­tés, azonban ezt a költségvetést meg­szavazni nem tudják, mert nem vállal­hatják érte a felelősséget. Utalva a miniszterelnök egy héttel ezelőtti beszédére, amely szerint az el­lenzéknek sincs válságkezelő program­ja, elmondta: nem is kívántak ilyet ki­dolgozni, mert a látszatát is kerülni kívánták annak, hogy äz ellenzék nem fogadja el a demokratikus módon meg­választott kormányt. Az ország gazda­sági helyzete, a beterjesztett költségve­tés viszont arra készteti az;SZDSZ-t, ..hogy «.hozzákezdjen «at^válságkezelő programja kidolgozásához. A vezérszónokok sorában ezt köve­tően a Kisgazdapárt részéről Vincze Kálmán .véleményezte a költségvetést, mérföldkőnek ítélve azt az Országgyű­lés életében. Véleménye szerint a terve­zet nem tudott eltérni a bázisszemléletű gyakorlattól, ezt azonban egyebek kö­zött a gazdaságot érintő objektív ténye­zőknek -tulajdonította. A lakáshitelek kamatairól szólva a kisgazdák állás­pontját tolmácsolva kijelentette: rész-, ben a költségvetési kiadások, között kell meghagyni, de a lakosság sem von­ható ki a terhek vállalása alól. A költ­ségvetés pozitívumaként említette, hogy a központosítás helyett a decent­ralizációs elvet kívánja érvényesíteni a helyi adózásnál. A képviselő hangoz­tatta: a frakció tagjai minden erőfeszí­tést megtesznek azért, hogy elfogadha­tó költségvetése legyen az országnak. Békési László, az MSZP vezérszóno­ka elöljáróban leszögezte: a képviselők olyan csapdába kerültek, amelynek fel­oldására nincs lehetőségük. A költség- vetési törvényjavaslat nem konzisztens. Rengeteg hibát tartalmaz, $ megvitatá­sára kevés az idő. A frakció tudatában van annak, hogy á mégoly megalapo­zott és konstruktív módosítások sem teszik lehetővé a tervezet alapjainak gyökeres megváltoztatását, s a Szocia­lista Párt képviselői megkísérelnek hozzájárulni a lehető.legkisebjb rossz­hoz, a költségvetés elfogádásához. Bé­kési László a rossz előkészítésért a kor-- mányt tette felelőssé, mert koncepcio­nális alap híján nem adott lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés érdemben vitatkozzék. A szabaddemokratákhoz és a szocia­listákhoz hasonlóan a Fidesz nevében felszólaló Fodor GáBor is azon az állás­ponton volt, hogy az Antall-kormány a költségvetés késlekedő beterjesztésé­vel megfosztotta az érdemi vita lehető^ ségétől, valamint az ellenőrzés jogának gyakorlásától az Országgyűlést. I Á Kereszténydemokrata Néppárt képviselői, látva a költségvetés minden ellentmondását, meg fogják szavazni azt — mondta Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője. Javasolta, hogy kidol­gozatlansága, ellentmondásai miatt nagy vonalakban, általánosságban és .csak egyes részleteit figyelembe véve tárgyalják a költségvetést, gondolva a sürgető időre és arra, hogy az év végéig mindenképpen dönteni kell erről a tör­vényről. Kállay Kristóf, a független képvise­lők vezérszónokaként elsősorban azt rótta fel a költségvetés hibájául, hogy a források nem tükrözik a várható költségvetési bevételeket. , Elképzelhetetlennek tartotta, hogy csökkenő termelés mellett 17 százalék­kal növekedne a vállalkozási nyere­ségadóból származó költségvetési be­vétel. Az interpellációk és kérdések után a plénum a helyi adókról szóló — á köz­ponti adótörvények módosításához és a költségvetési törvényjavaslathoz kap­csolódó — előterjesztéssel foglalko­zott. A kormány nevében ismét Botos - Katalin ismertette a javaslat lényegét, hangsúlyozva, hogy a helyi adók beve­zetése az önkormányzatok talpon ma­radásához szükséges eszközök tárházát — ha nem is kötelező jelleggel — bőví­ti. Kiemelte, hogy keretszabályról van szó, amelynek alapján az egyes önkor­mányzatok szuverén módon dönthet­nek arról: élnek-e ezzel a bevételi lehe­tőséggel avagy sem­Az államtitkári előterjesztésről, s magáról a törvényjavaslatról a parla­menti pártok frakciói fp az MDF, illet­ve a függetlenek csoportja kivételével - kifejtették véleményüket: kivétel nélkül csak abban értettek egyet a kor­mánnyal, hogy a helyi adók rendszeré- nek bevezetésére szükség van. Ezen túl­menően azonban a hozzászólók minde­gyike csupán kifogásokat, ellenérveket soroltvfek, Mindannyiuk mondandójá­ból kicsendült: a helyi adók bevezetése ugyan néni kötelező,; de --..isméivé a költségvetési előirányzatokat — kény­szerű. Elhangzott az is: a kormány úgy tesz kísérletet új adófajták bevezetésé­re, hogy közben a korábbi adók szinte jét nem mérsékli, sőt azt is emelni szán­dékozik. Ezzel pedig elviselhetetlen ter­het ró a lakosságra, hiszen valójában néni az adórendszer korszerűsítését cél­zó technikai intézkedésről, hanem aZ adóterhek emeléséről van szó, A leg­többen az építményadó eltörlését szor­galmazták, mivel ez büntetésszámba menne azok számára, akik saját erejük­ből teremtettek otthono mért az állam neih váltotta fié korábbi ígéreteit, s ki­vonult a lakásépítésből. Helyette aján­lották a korábbi házadó fenntartását 1—: minden kedvezményével és mentes­ségével együtt A telekadóról úgy vél­ték, hogy az legfeljebb Csak a forgalmi érték alapján állapítható meg. Jó néhá- nyan felhívták a figyelmet arra is, hogy > a kommunális adó a vállalkozásélénkí- , tési szándékot kérdőjelezheti meg. A frakcióvéleményeket követő egyé­ni képviselői vitában felszólalók több­nyire az önkormányzatokért aggódtak. Az egyik MDF-es képviselő — ko­rántsem meglepően a törvényjavas- . lat mellett érvelt. Tagadta, hogy a tör­vényjavaslat elfogadásával kényszer- helyzetbe kerülnének az önkormányza­tok. Sőt, számításokat is Végzett — az ország csaknem négyezer települése kö­zül egyet, szerinte átlagosat kiválasztva —, bizonyítandó: szó sincs elviselhetet­lenné emelkedő adóterhekről. Egy másik kormánypárti képviselő szerint viszont a törvényjavaslatnak éppen az a hibája, hogy a korábbi köz­hatalmi'privilégiumokat kívánja fenn­tartani. Az ülésnap végén megismétlődött a korábbi ügyrendi vita: ha lezárják az általános vitát, akkor nincs mód az előre jelzett, de még írásban be nem nyújtott módosító indítványok benyúj­tására. Több képviselő ugyanis úgy tudta — a Házbizottság állásfoglalása alapján —, hogy módosító indítványok benyújtására decejnber 17-éíg van mód. Élesen ütközött az SZDSZ és az MDF álláspontja abban a kérdésben: van-e indoka a vita azonnali lezárásá­nak? Végül is az elnöklő Dombach Alajos úgy döntött: a vita lezárásáról a követ­kező ülésen dönt a plénum. Ezután be­jelentette, hogy jövő hétfőn és kedden, a plenáris ülésen várhatóan folytatódik és lezárul a költségvetésről, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló tör­vényjavaslatok, általános vitája. Felhív­ta a figyelmet, hogy nagy valószínűség­gel a Ház pénteken, szombaton és va- \ sárnap is ülésezik. A keddi ülésnap 20 óra 31 perckor fejeződött be. (MTI) Az Alkotmánybíróság közleménye Kádár Béla Moszkvában Moszkvába utazott kedden Ká­dár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. Kétnapos útja során a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdései­ről, többek között az 1990. évi áru- szállításokról és az 1991-től ér­vénybe lépő új együttműködési mechanizmusról tárgyal szovjet partnerével, Konsztantyin j Katu- sevvel, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével. Az előzetes program szerint találkozik Sztyepán Szitar- jannal, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettesével, to­vábbá az Orosz Köztársaság gaz­dasági kormányzatának vezetőivel is. A‘látogatás befejeztével'Kádár Béla több együttműködési doku­mentumot is aláír. Az Alkotmánybíróság az alábbiak közzétételére kérte az MTÍ-t: „Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén határozatot hozott a pénzügy- miniszter alkotmányértelmezés tárgyá­ban benyújtott indítványa alapján. A pénzügyminiszter azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság hozzon határo­zatot abban a kérdésben — az alkot­mányban megfogalmazott jogállami­ság elvére és £z alkotmány XII. fejeze­tében foglalt alapvető jogokra és köte­lezettségekre vonatkozó rendelkezé­sekre tekintettel—, alkotmánysértő-e a lakosság részére folyósított hosszú lejáratú lakásépítési, -vásárlási kölcsö­nök kamatainak felemelése. Az Alkotmánybíróság áz indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a pénzügyminiszter indítványa fá túlzottan általános meg­fogalmazásra tekintettel — nem alkal­mas arra, hogy annak alapján' kötelező érvényű alkótmányértelmezésre kerül­jön sor. Az Alkotmánybíróság elvi jelentő­séggel rámutatott, hogy az Alkotmány- bíróságról szóló törvénynek az alkot­mányértelmezésre vonatkozó hatáskö­ri rendelkezésének alkalmazásánál messzemenően figyelembe kell venni a hatalmi ágak megosztásának elvét. Eb­ből eredően alkotmányértelmezésre ki­zárólag akkor kerülhet sor, ha az indít­vány nem általánosságban, hanem va­lamely konkrét alkotmányjogi problé­ma szempontjából kezdeményezi az al­kotmány ugyancsak konkrétan megje­lölt rendelkezésének értelmezését. A kifejtettek szerint tehát az Alkot­mánybíróság hivatkozott hatáskörét megszorítóan kell értelmezni. A kiter­jesztő értelmezés óhatatlanul oda ve­zetne, hogy az Alkotmánybíróság ma­gára vállalná a törvényhozó, sőt a vég­rehajtó hatalom felelősségét is, és — a már hivatkozott államszervezeti elvvel szöges ellentétben — egyfajta alkot­mánybírósági kormányzás alakulna ki. Az*Alkotmánybíróság a határozatát á Magyar Közlönyben közzéteszi.” . Bács-Kiskun ha n megalakult a megyei közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) bevált módszerekre továbbra is szük­ség van. A visszafelé tekingetés helyett a jelenre és a jövőre kell figyelni. Nincs elkülönült megyei érdek, a megye érde­ke megegyezik a települések, mégpedig esetenként több település érdekeivel. Jó kapcsolat szükséges az önálló megyei jogú várossal, Kecskeméttel, hangsú­lyozva, hogy a legnagyobb megyei köz­gyűlési város Buja. Kőtörő Miklós le­tette va hivatali esküt, s ettől, kezdve átvette az ülés vezetését. Gaborják József, az előző megyei ta­nácselnök, aki a jövőben az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei igazgatója lesz, gratulált ezután a me­gyei közgyűlés.új elnökének, s azt kí­vánta: a megyei közgyűlés váljon a központi hatalom reális ellensúlyává, a térség érdekkifejező fóruma legyen, s egyben a megye politikai életének mar­káns színtere. Ehhez nyerjék meg mun- katársnak a legjobb szeljppfreijgket. A megyei közgyűlés alelnökének bé­rezéséről vita nélkül döntöftélra tagok (az elnöki fizetés 90 százalékában hatá­rozták meg), majd a személyi javasla­tok következtek. Többen dr. Balogh László nevét vetették fel, mások ha­lasztást javasoltak. Kérdésre Kőtörő Miklós kifejtette, hogy szívesen dol­gozna együtt dr. Balogh Lászlóval, de a halasztást is elképzelhetőnek mond­ta. Az azonnali választás mellett szólt két városi polgármester is — és ezt támasztották alá jogszabályi értelme­zések. Dr. Balogh László végül egyedül került fel a szavazólapra, miután a je­löltséget az alelnöki posztra elfogadta, s rövid bemutatkozó beszédet mon­dott. A titkos szavazáson 51 közgyűlési tagból 47-en voksoltak mellette. O már az új elnök előtt tette le a hivatali esküt, s kettejükkel a megyei közgyűlés 52 tagúvá bővült, A testület döntött ideiglenesen sza­bad pénzek felhasználásáról a települé­sek támogatására, majd elfogadták a főjegyzői állásra kiírandó pályázat fel­tételeit, s megalakítottak egy bírálóbi­zottságot is. Vaczi Tamás Dr. Balogh László 1953-ban Solton szüle­tett. Iskoláit Solton és Du- naföldváron végezte, majd_ ä^ecsi'egyé fé­men szerzett jogi diplomát. Ezt követően a Bács-Kis- kun Megyei Főügyészségen dolgozott közlekedési ügyészként, később közi­gazgatási kérdésekkel foglalkozott, a pártbizottság munkatársaként, majd a megyei tanács szervezési és jogi osztá­lyára került, s ott lett később az osztály vezetője. Nős, két gyermekük van. Kőtörő Miklós 1936-ban született Kecskeméten. Itt folytatta alapfokú tanulmányait, majd Budapesten a Közgázdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Kecske­méten a megyei tanács pénzügyi osztá­lyán kezdett dolgozni, később a Bácsépszer főkönyvelője lett. Ugyanezt a munkakört látta el a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában, majd később Budapesten lett a Fémmunkás A megyei közgyűlés tagjai A KÖRZET SZÁMA SZÉKHELYE Kőtörő Miklós elnök dr. Balogh László alelnök I. sz. Lajosmizse dr. Faragó Gyula Czakó István Szabó Mihály Szabóné Gyenes Zsuzsa Oláh Attila Ladánybene ■Kerekegyháza Jakabszallás Városföld Lajosmizse II. sz. Tiszakécske Pólyák Albert Anita Balázs Tiszakécske Lakitelek III. sz. Kiskunfélegyháza Makány Ferenc Picsoí József 1 Laczkó Róbert Novák Lajos Kőrös Lajos Seres Lajosné Kunszállás Kiskunfélegyháza PálmQnostora Tiszaalpár Nyárlőrinc Petőfiszállás IV. sz. Kiskunmajsa Gyöngyösi Péter Papp József Kiskunmajsa Jászszentlaszló V. sz. Kiskunhalas Wicker Erika Szakái Lajos Kiss Csepregi Ákos Dudás Ferenc dr. Szilvási György dr. Erdődi János Hamóczi Sándor Kiskunhalas Jánoshalma Mélykút * Balotaszállás Tompa Harkakötöny Kunfehértó VI. sz. Bácsalmás Krizsán István Vida Miklós Mészáros István Kunbaja Bácsalmás Bácsbbkod VII. sz. Baja Éber András dr. Márk Péter > dr. Vámos Ferenc dr. Koch.Jóesef Király Sándor Sárossy László . Mészáros Miklósné Mihó János Baja Baja Vaskút . Hajós 1 Nágybaracska Bátmonostor Csátalja Nemesnádudvar VIII. szí Kalocsa Török Gusztáv Andor Tóth Jenő • Schramm Gábor Horváth Mihály Füri Bálint dr. Matos László Kalocsa Szakmár Dunapataj Miske Dunaszentbenedek Homokmégy IX. sz. Kiskőrös dr. Szehohradszki Béla dr. Wicker Julianna Berkecz László Schindler János Horváth János Dózsa Péter Frittmann József Kiskőrös Császártöltés 9oltvadkert Kecel Tázlár Kaskanytú . Bocsa; X. sz. Kunszentmiklós dr. Bórák Ákos Aranyi János dr. Bak István Szalai Péter Kunszentmiklós Szalkszentmárton Szabadszállás Dunavecse gazdasági vezérigazgató-helyettese. 1984-től ismét Kecskeméten, a megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozott osztályvezetőként, majd a közgazdaság gi osztály vezfctője lett. Nős, két gyer­mekük van. B Engedményes karácsonyi , KESZTYŰVÁSÁR a XANTIP Háziipari Kisszövetkezet Kecskemét, Ótemető u. 2. sz. alatti boltjában! I m) KERTI MAGVAK bő választékban kaphatók a KISKUN­FÉLEGYHÁZI HÁZTARTÁSI BOLTJÁBAN (Mártírok u. 2. szám alatt.) 588

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom