Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-29 / 304. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. december 29. { FOLYTATÓDOTT A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA Elfogadták a helyi adók törvényét A szovjet elnök összeomlástól tart (Folytatás az 1, oldalról) A piacgazdaság két éven belüli megteremtését előirányzó oroszországi reformokat csütörtökön nagy csapás érte azzal, hogy lemondott Borisz Fjodorov, a köztársaság pénzügyminisztere, azzal indokolva elhatározását, hogy nem történt előrelépés a piac- gazdaság felé. Fjodorov két hónappal Grigorij Javlinszkijnak, az Oroszországi Föderáció reformer miniszterelnök-helyettesének távozása után köszönt le, Javlinszkij — az „500 napos reformprogram” egyik szerzőjeként azt állította,' hogy a- központi kormány elszabotálta tervét, és alternatív gazdaságpolitikai elképzelések megvalósításához fogott. A Kreml és az Oroszországi föderáció közötti gazdasági háború lényege, az, hogy ki ellenőrizze a kulcsfontosságú természeti kincsek, így az olaj, a földgáz, az arany és a drágakövek exportját; Gorbacsov azt akarja, hogy a központi kormány visszaszerezze az ellenőrzést az említett kulcsfontosságú erőforrások fölött. Az elnök olyan rendeletet hozott, amelynek értelmében a vállalatok keményvaluta-bevételeik negyven százalékát kötelesek befizetni egy (központi) külföldiadóssag-törlesztési alapba. A jogvita politikai zsákutcába és gazdasági káoszba torkollott, a külföldi befektetők pedig parkolópályára álltak, kivárva, míg szertefoszlik a köd. A nézeteltérések miatt nem sikerült megállapodni a jövő évi költségvetésben sem. A probléma élét a jövő évre vonatkozó ideiglenes megállapodással igyekeztek kiütni. JANUÁR 7-ÉTŐL Új ellenőrzési rend a határnál (Folytatás az 1. oldalról) A kommunális jellegű adót az ön- kormányzat az infrastruktúra fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátására vezetheti be. Lényegében bárkire kivethető, aki építménynyel, telekkel rendelkezik, vagy bérlakásban lakik. Ide tartozik a vállalkozók kommunális adója, illetve az idegenforgalmi adó is. A törvény szerint ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a megállapított helyi adóból levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre, évekre átvihető. Mentes a helyi adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az ilyen beruházás céljára teljesített — támogatással csökkentett — évi befizetése eléri vagy meghaladja a helyi adó éves összegét. Egyébként helyi adóként csak a különbözetet kell befizetni. A mentesség viszont annyi évre terjed ki, ahány evre a befizetés eléri vagy meghaladja a soros év kommunális adójának összegét. Az idegenforgalmi adót —ha kivetik - azoknak kell megfizetniük, akik nem állandó lakosként tartózkodnak 48 órát meghaladóan az adott önkormányzat területén, akiknek ugyanilyen területen olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületük van, amely nem minősül lakásnak. Az adó felső határa személyenként és naponta 100 forint, vagy épület után évente 300 forint négyzet- méterenként. Az iparűzési adót a vállalkozó nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége után vetheti ki az ön- kormányzat. A törvény ez utóbbi esetekben is rögzíti, kik mentesülhetnek az adófizetés alól. Az adó évi mértékének felső határa az adóalap 3 ezrelékéig teijedhet. Az adó megfizetésével foglalkozó rendelkezések között szerepel, hogy ha az önkormányzat bevezeti a telekadót vagy a kommunális adót, akkor hatályát veszti egyidejűleg a telekhasználati és -igénybevételi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a telekadó és e földrészletek után a magánszemélyek földadó-kötelezettsége. Az e törvény alapján bevezetendő adókkal egyidejűleg hatályukat vesztett rendeletek alapján a korábban jogerős határozattal engedélyezett adó, díj, és hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentességek, illetőleg kedvezmények szintén hatályukat veszítik. Egyetlen kivétel az Csendes éj... A valamikori |— vélt? versenytársak, a rádió és a televízió, mára nyugodtan kibékülhetnek egymással. Miközben a gyerekek, unokák az ünnepek délelőttjén a képernyő előtt ültek, a rádió is szolt a lakásban, jelezve, hogy a felnőttek számára még nem érkezett el a pihenés ideje. A háttérben hallatszó rádiózásra a lélek narkotikuma, a zene a legalkalmasabb, s ezúttal bőséges választékot kínált mindhárom adóállomás. Egyébként be kell vallanom, hogy elfogult vagyok a rádió műsorainak összeállítói, elkészítői iránt. Csak a tisztelet hangján tudok beszélni arról a hangyaszorgalomról és hozzáértésről, amely lehetővé teszi, hogy már karácsony előtt az újév utáni rádióújságot is megkapja a hallgató. A műsorok tömege készül el kellő időben, s feszes rendbe szerkesztve váija, hogy sorra kerüljön, épülésünkre és szórakoztatásunkra. S az ünnepi adások ezek közül is kiemelkednek. Azt is el kell árulnom, hogy másokhoz hasonlóan csak „mazsolázni” tudtam ebből a gazdag kínálatból, s azt sajnáltam, amit nem sikerült meghallgatnom. Annak mindenesetre örültem, hogy hallottam az évzáró beszélgetést, melyet dr. Antall József miniszterelnökkel folytatott Rapcsányi László. Családunk aránylag csöndesen figyelt akkor is, amikor kedden délben Göncz Árpád köztársasági elnök szólalt meg Wisinger István mikrofonja előtt. A nemzet felelős állam- férfiai ugyan nem tudtak vigasztalót mondani számunkra, szavuk mégis keltett egy kis reményt. Teller és Karády Különös, hogy a technika jóvoltából ma már a templomi áhítat is „házhoz jön”. Jánoshalmáról, a Szent Anna-templomból közvetítette a rádió az éjféli misét, amelyen dr. Dankó László kalocsai érsek mondotta a szentbeszédet. A keddre virradó Csendes éj Bodor Pál és Dobszay László, valamint Szirtes Ági és Hirtling István társaúj építésű lakásokra megállapított házadómentesség. Ezek lejártukig érvényben maradnak. A helyi adókról szóló törvényjavaslat elfogadása után a képviselők a jövő évi költségvetés részletes vitájával folytatták a munkát. Az egyes országgyűlési bizottságok összegzett véleményének ismertetésevei, tárgyilagos, visszafogott hangnemben folytatódott a pénteki ülésnap, ám az esti órákra a törvény- tervezet tárgyalása durva személyeskedésekbe torkollott. Az éles ellenvéleményeket megfogalmazó vita világossá tette, hogy az ország jövő évi működését megalapozó költségvetési törvény kapcsán nem egyszerűen a közpénzek „pántlikázásának” eltérő megítélései csapnak össze, hanem egymással nehezen kibékíthetőnek tűnő gazdasági- politikai-társadalomszervezési. eszme- rendszerek kerültek szembe. Összességében a vitában felszólaló ellenzéki képviselők nyilvánvalóvá tették, hogy a költségvetési törvényjavaslatot jelenlegi formájában is elfogadhatatlannak tartják, ezért legjobb esetben is csak tartózkodnak a vasárnap esedékes szavazáson. Az egész vitán áthúzódó alapvető ellentét mellett jellemző volt a polémiára, hogy az egyes parlamenti bizottságok a hozzájuk kötődő szűkebb területek támogatási előirányzatainak megtartása mellett törtek lándzsát. így például Kulin Ferenc a Kulturális Bizottság képviseletében a kultúra mecenatúrájának haldoklására- hívta fel a figyelmet. Becker Pál a költségvetési bizottság nevében foglalta össze az eddigi egyeztető munkák eredményeit. Közölte: létrejött az egyetértés a parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága, valamint a kormány között arról, hogy milyen mértékben csökkentsék a beterjesztett jövő évi költségvetési tervezet kiadásait, s a megspórolt pénzt hogyan használják fel. A lakosságot élénken foglalkoztató másik kérdés a lakáshitelkamatok emelése. A bizottság ezzel kapcsolatban a kormány előterjesztett három megoldásának egyikét sem tartotta elfogadhatónak, mivel azok nem adnak végleges megoldást. Ideiglenes, átmeneti jelleggel a törlesztőrészlet 1500 forintos emelésére vokSol a bizottság azzal, hogy a kormány mihamarabb dolgozzon ki végleges megoldást. Ami a tévé számára kért támogatást illeti, a bizottság azt ajánlja, hogy a Televízió „karcsúsítsa” 3500 fős gárdáját, s a megtakarításokból fedezze kiadásait,ságában telt el azok számára, akik bírják az éjszakázást. Szerdára virradóra pedig Szegvári Katalin és Kolozsi Béla — A szeretet hullámhosszán —- Almási Éva és Paudits Béla segítségével tették kellemessé az éjszakát a virrasztók, s a néha- néha felébredők számára. És megint csak csodáltam a fáradhatatlan Kondor Katalint, aki sok-sok társával szerda délelőtt és délután a Petőfi rádión már a hétköznapi gondjaikról és reményeikről kérdezgették a telefonon jelentkező — magányosságuktól is szabadulni akaró — hallgatóikat. Sikerült még elcsípni a Karády Katalin életrajzi sorozat befejező részét, s Teller Ede, a szuggesztíven oeszélő ismert magyar származású fizikus Számvetés című műsorának első részletét. Egy kicsit megrökönyödtem, amikor—ez még kedden este volt — a Rádiószínház bemutatójaként meghallgattam az osztrák rádiósok által készített, After shave című, furcsa dokumentumjátékot. Az 1989 karácsonyán lezajlott temesvári és bukaresti eseményeket örökítették meg, ahogyan ezt egy bécsi rádióstúdióban megélték-. Ok már tudnak ezen ironizálni... Azt hiszem, hogy mi még nem, vagy tán sohasem. Nekünk ez nagyon is közeli történelem. Már megint. . . Szomorú hangon tudatja olvasóival a Rádió- és Televízióújság szerkesztősége, hogy januártól a lap ismét a szűkre szabott 32 oldalon jelenhet meg. Négy hónapja sincs, hogy visszakapta az újság a korábbi — 48 oldalas — terjedelmét, de most a kiadó, a növekvő papírárak és nyomdai költségek miatt, ismét csökkentette az oldalszámot. A különös a dologban csak az, hogy az ország legnagyobb példányszámú hetilapjainak egyike jut erre a sorsra, holott ekkora olvasottság másutt jó üzlet lenne. De hát Magyarországon vagyunk. Reménykedjünk, ho^y megint csak átmeneti helyzetről van szó. A szerkesztőség-megértésünket és bizalmunkat kéri. Es vajon miért nem teszi ezt a (Pallas) kiadó? ... F. Tóth Pál A testület emellett javasolja még azt is, hogy a biztonsági szolgálat támogatását egymilliárd forinttal csökkentsék, ne hozzanak létre újabb kormányhivatalokat, | nyirbálják meg a kutatóintézetek költségvetési támogatását, ezzel is a szolgáltatások „piacosítására” ösztökélve azokat. Ugyanakkor a költségvetési bízott-, ság számos területen többlettámogatásokat javasolt. A költségvetési bizottság írásban is benyújtott jelentése a lakáshitelkamatokról hozzászólásra késztette Torgyán Józsefet. A kisgazdák frakcióvezetője elfogadhatatlannak tartotta azt az indoklást, miszerint az OTP nyilvántartásai jelenleg nem teszik lehetővé, hogy az adósok szociális helyzete, tartozásuk mértéke alapján differenciálják a kamatterheket. A kisgazda vezető figyelmeztetett arra, hogy a tervezett 1500 forintos kamatteher-növekedés emberek százezreinek megélhetését fenyegeti. Sajátos „torgyáni” megoldásként azt ajánlotta, hogy vessenek ki vagyondézsmát a letűnt rendszer gazdagjaira. A honvédség költségvetésével összefüggő bírálatokra Für Lajos honvédelmi miniszter reagált. Bejelentette azt is: péntek délután, egy óra után 10 perccel üzenetet kapott Moszkvából. Ennek értelmében január elsejétől megszűnnek mindazok a rendszerek, amelyek évtizedeken át a magyar honvédséget a Varsói Szerződés fegyveres rendszerébe kapcsolták be. Ez magyarul azt jelenti, hogy a magyar honvédség ettől az időponttól fogva a magyar Parlament, a magyar kormány és a magyar nemzet honvédsége lesz. A költségvetési vita közepette Szabad György házelnök a parlament munkájának újabb menetrendjéről tájékoztatta a plénumot. Eszerint szombaton 10 órákon kezdődik a plenáris ülés, amelyen lezárják a költségvetési vitát, döntenek a szakképzési alapról, valamint a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvények módosításáról, továbbá a vagyonpolitikai irány-. ,, elvekről szóló országgyűlési határozati javaslatról. Délután a frakciók egyeztethetik álláspontjukat a költségvetésről készült bizottsági jelentésekről. Vasárnap reggeltől pedig a költségvetésről szavaznak a képviselők. A költségvetés vitája esté .háromnegyed kilenckor szakadt félbe. (MTI) ROMÁNIA: Nem váltanak be puha pénzeket A romániai bankok január 1- je után nem fogják beváltani a KGST-országok és Albánia valutáit a turistaforgalomban — jelentette be a román nemzeti bank. Az egyetlen kedvezményezett állam Lengyelország: a lengyel turistáktól február 1-jéig elfogadják a zlotyt. A határidő után a román állampolgároknál levő KGST-valutákat sem fogják a romániai bankokban lejre váltani a rendelkezés szerint. Külföldi turisták elvileg csak kemény valutával fizethetnek majd Romániában, mert a román törvények értelmében nem vihetnek magukkal lejt az ország területére. Változik a volt szocialista országok valutáinak jegyzése, beváltása A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a „volt rubelelszámolású” valuták közül 1991. január 1-jétől csak a csehszlovák korona árfolyamát fogja jegyezni. Az albán lek, a bolgár leva, a koreai von, a kubai peso, a lengyel zloty, a mongol tugrik, a román lej, a szovjet rubel és a vietnami dong jegyzése megszűnik. A Magyar Nemzeti Bank felhívja a figyelmet arra, hogy a csehszlovál^korona január 1-je után is a jelenlegi rendnek megfelelően vásárolható meg, illetve .váltható vissza. A valutaeladó helyeknél a bolgár leva, a lengyel zloty, a román lej és a szovjet rubel 1991. január 20-áig még megvásárolható a december 31-én érvényben lévő árfolyamon, azonban a fel nem használt, megmaradt és a Magyarországra visszahozott valuták visszaváltására már nem lesz lehetőség. A bolgár leva és román lej fizetőeszközökre szóló fix címletű utazási csekkeket a kiutazó magyar állampolgár kifejezett kérésére és annak kockázatára a valutaeladó helyek kiszolgálhatják, az 1990. december 31-én érvényben lévő árfolyamon, azonban a kiutazóknak számítaniuk lehet arra, hogy a csekkek beváltása mehézségekbe ütközik majd a célországokban. A csekkek beváltásából származó és fel nem használt bankjegyek visszaváltására már nem lesz lehetőség, de a megmaradt csekkeket visszaválthatják a kiutazók. A megvásárolt valutákat és csekkeket az egyes célországokban várhatóan korlátozottan lehet csak felhasználni. Bizonytalan, hogy az odautazó magyar állampolgároktól milyen szolgáltatások kiegyenlítésére fogadják el majd azokat. Az 1990, december 31 -éig megvásárolt bolgár leva, lengyel zloty, román lej és a szovjet rubel valutákból megmaradt összegeket 1991. január 20-áig válthatják vissza forintra. Jövő év január l-jétől az eddigi 4000 forintról 5000 forintra emelkedik az engedély nélkül birtokban tartható konvertibilis valuták értékhatára. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett külföldi valuták — beleértve a volt rubelelszámolású valutákat is —január 1-je után korlátozás nélkül birtokban tarthatók, külföldre kivihetők és onnan visszahozhatok. 1991. január 1-jétől kedvezően változik a magyar állampolgárok menetjegy-vásárlási lehetősége is. Ezentúl forintért vásárolható majd menetjegy az európai országokba történő utazás esetén bármelyik közlekedési eszközre, közel-keleti ország esetében a légi úton történő utazáshoz évenként több alkalommal i§»m,tÖbbi.pr5zágokba való utazáshoz pedig naptári évenként egy alkalommal. (MII) Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Érvényben: 1990. dec. 29-étől január 2-áig Pénznem Vételi Eladási árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 11 308,24 12 007,72 Ausztrál dollár 4 597,43 4 881,81 Belga frank 189,80 201,54 Dán korona 1 016,78 1 079,68 Finn márka 1624,58 1 725,06 Francia frank 1153,58 1 224,94 Görög drach. a) 37,56 39,88 Holland forint 3476,57 3 691,61 ír font 10 427,87 11 072,89 Japán yen (1000) 438,86 466,00 Kanadai dollár 5 134,88 5 452,50 Kuvaiti dinár árf. jegyzés szünetel Német márka 3925,30 4 168,10 Norvég korona 1 000,93 1062,85 Olasz líra (1000) 52,02 55,24 Osztrák schilling 557,61 592,11 Portugál escudo 43,90 46,62 Spanyol peseta 61,35 65,15 Svájci frank 4 599,21 4 883,69 Svéd korona 1 046,54 1111,28 USA-dollár 5960,57 6 329,27 ECU (Közös Piac) 8 047,22 8 544,98 a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 38,68 38,76 Az államhatáron jelentősen megnövekedett utasforgalomra, a szomszédos és más külföldi országokkal kialakult kapcsolatok fejlődésére, valamint Magyarország jogos biztonsági igényeire tekintettel minőségileg új határforga- lom-ellenőrzési rendszerre van szükség — hangzott el pénteken a BM Határőrség Országos Parancsnokságán tartott sajtótájékoztatón. Kiss Kálmán ezredes, a BM Határőrség törzsfőnöke, országos parancsnokhelyettes elmondta, hogy az illetékes biztonsági és rendőri szervekkel végzett közös helyzetelemzés következtetései alapján január 7-étől új útlevél-ellenőrzési és -kezelési rendszert vezetnek be a Magyar Köztársaság államhatárán. A korábbi totális határ-ellenőrzési gyakorlat — a minden határátkelőhelyen és mindenkivel szemben alkalmazott alapos vizsgálat g- helyett már ez év májusában szelektív ellenőrzést vezettek be, amivel a korábbiakhoz képest viszdnylagösáiimgyors és kulturált határátlépést biztosítottak .több mint 100 millió utasnak. Dr. Bakondi György ezredes, határ- forgalmi osztályvezető elmondta, hogy január 7-étől valamennyi határátkelő- helyen két alapvető ellenőrzési módszert alkalmaznák. Az egyiknél, az általános vagy normál ellenőrzés során a határőrök úgynevezett elsődleges és másodlagos ellenőrzést hajtanak végre. Elsődleges ellenőrzést, azaz útlevélvizsMég mindig nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a konvertibilis elszámolásra való áttérés miként érinti a hazánk és a volt szocialista országok közötti külkereskedelmet. Igen lényeges változást jelent, hogy január 1-jétől vámot alkalmaznak a volt szocialista országokból érkező áruk esetében is. Az ezt is szabályozó közös rendelet, amelyet a Pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma alkotott, elkészült, napokon belül nyilvánosságra kerül. Eszerint a továbbiakban a KGST-országokból érkező áruk után is kell vámot fizetni. Ezek az áruk eddig vámmentesek voltak. Emellett áttérnek az úgynevezett harmonizált rendszerre, amelyet a világ1 legtöbb országában használnak, és amely alkalmas a külkereskedelem egységes nyilvántartására. gálatot minden határátlépő utasnál tartanak. Ennek ideje mintegy 30-60 másodperc, s tartalmi differenciáltsága a magyar, illetve külföldi állampolgárságtól, valamint a határátlépés irányától függő. Másodlagos ellenőrzést, az előzőeknél,” részletesebb vizsgálatot csak jogellenes cselekmény gyanúja esetén vagy szúrópróbaszerűen alkalmaznak úgy, hogy ezzel ne akadályozzák a hátárforgalom normális menetét. A másik ellenőrzési módszer, a fokozott ellenőrzés alkalmazásakor a határátlépőket az előzőeknél alaposabb vizsgálatnak vetik alá. Erre —: a BM Határőrség saját elhatározása vagy a biztonsági és rendőri szervek kérésére — rövid időtartamú akció vagy részleges határzár elrendelése esetén kerül sor. Akcióra lehet szükség a terrorizmus, a fegyver- és kábítószer-csempészet, a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben. Különösen súlyos bűncselekmények tetteseinek felkutatására pedig határzárat is bevezethetnek — mondta dr, Bakondi György.: Kérdésekre adott válaszokban ismételten megfogalmazták, hogy a BM Határőrség végrehajtó szerv, így aktuális munkáját a kormány intézkedései határozzák meg. Mivel a BM Határőrség szakmai tevékenységét jogi előírások szerint végzi, ezért nagyon fontos a határrendészetről szóló törvény mielőbbi megalkotása. (MTI) A Pénzügyminisztériumban ezzel kapcsolatban elmondták: Mongólia, Vietnam és Kuba esetében a fejlődő országoknak nyújtott preferált vámrendszert érvényesítik. A többi volt szocialista Országból érkező árukra — a világ más országaihoz hasonlóan — a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazva alakítják ki a vámtarifákat. A Magyarországra érkező áruk átlagos vámterhe 16 százalék. Mivel félő: a magas vám esetleg teljesen megbénítja az úgynevezett szocialista importot, szó van arról is, hogy egyes tételeknél, például a haszonjárműveknél a várhatóan 40 százalékos vámtételt 20, esetleg 12 százalékosra csökkentik. Ez a költség- vetés bevételeit is érintené, pontosabban némi kiesést jelent, így a listáról és a vámtételcsökkentés mértékéről a kormány a napokban dönt. Zendülés az Allampusztai Börtön és Fogházban (Folytatás az 1. oldalról) Az Állampusztai Börtön és Fogház^patancsnokaabüntetésvée- rehajtás rendjét súlyosan veszélyeztető nyílt ellenszegülést követően azonnal megkezdte a rendkívüli esemény, kivizsgálását, és megtette ä szükséges törvényes, erőszakmentes intézkedéseket. Az ellenszegülő foglyok végül is az illetékes parancsnokkal történt tárgyalások után csütörtökön 23.25-kor önként megszüntették zárkájuk eltorlaszolását. Az intézet parancsnoka az eseményeket követően fogolyzendülés bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt bünfetőeljárást kezdeményezett, ezzel egyidejűleg intézkedett az ellenszegülő elítéltek biztonsági elkülönítésére, magánzárkákban való elhelyezésére és a fegyelmi eljárás lefolytatására. • A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának illetékese hangsúlyozta az üggyel kapcsolatban, hogy az elítélteket megilleti a közérdekű bejelentés és panasz joga. Minden jogos kifogásuk orvoslásának megvan a törvényes útja. Elmondta^ hogy az elítéltek kötelezettségeit és jogait, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek rendjét a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet, illetve igazságügy-miniszteri rendelet határozza meg. Az állampusztai intézetben a foglyok orvosi ellátása megfelel az előírásoknak. A vonatkozó jogszabályok szerint a büntetés-végrehajtási intézet nem köteles ;— erre nem is képes — minden zárkába televíziót biztosítani. Ugyanakkor az elítéltnek joga van saját tévékészüléket bevinni és használni a zárkában. Az elítéltek korlátlanul írhatnak és kaphatnak leveleket. A levelek ellenőrzése csak szúrópróbaszerűen történik. A látogatók fogadására pedig a börtönfokozattól függően van több-kevesebb lehetőség. (MTI) A Merkur január elején ad pontos tájékoztatást A Merkur vélhetően csak januárban tud pontos tájékoztatást adni arról, hogy milyen kocsikat forgalmaz jövőre, s azok mennyibe kerülnek. Szabó Gyula kereskedelmi vezérigazgató-helyettes az MTI ezzel összefüggő érdeklődésére csak ennyit közölt, azt azonban elmondta: a legutolsó átvételi értesítések, amelyeket már elküldték a leendő tulajdonosoknak, december 29-ére szólnak. Ezután január közepéig nem is számíthat senki arra, hogy átveheti kocsiját. A Merkúrnál ugyanis — a korábbi évekhez hasonlóan — az év első két hetében leltároznak. A későbbi változásokról csak január első hetének végén, vagy a második hét elején tájékoztatják a közvéleményt, annál is inkább, mert még a vállalaton belüli döntések sem születtek meg minden részletre kiterjedően. (MTI) Megszűnik a valutabeváltási kötelezettség A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint Magyarország és Lengyelország között az egyéni utazókat érintő minimális valutabeváltási kötelezettség 1991. január 1-jétől megszűnik. (MTI) RADIÖJEGYZET Elkészült az új magyar vámjogszabály
