Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-28 / 303. szám

1990. december 28. • PETŐFI NÉPE • 5 HOGY MI MINDENT MEGENGEDTEK KOVÁCS „ELVTÁRSNŐNEK”! Kiszolgálta to ttan Kecskeméti találkozás egy erdélyi bábművésszel Kovács Ildikó Erdélyből jött. Bábművész. Szíve Kecskeméthez húz, a Cirókásokhoz. Napjai ja­va részét itt is tölti. Jelenleg egy minden bizonnyal nagy érdeklő­désre számot tartó bábművet rendez. Közben hazagondol, a román forradalom évfordulóján. És szeretne már Svédországban lenni, a lányánál. Beszélgetésünk elején azt kér­deztem, hogyan került Kecske­métre. — Hajói emlékszem, két évvel ezelőtt láttam meg a Eilm Szín­ház Muzsikában Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában című darabjának fényképeit, me­lyek a Ciróka Bábszínház előadá­sáról készültek. Már a fotók alapján is észrevettem, ez a cso­port olyasmit csinál, ami engem érdekel, talán a bábművészetről is másképp vélekednek, mint az megszokott. A cirókások „leiké­vel”, Kovács Gézával Pécsett is­merkedtem meg. Mindketten ott dolgoztunk akkoriban. Eljöttem Kecskemétre, megnéztem az elő­adásaikat, és nem volt kétséges az, hogy egymásra találtunk. — Otthagyta Kolozsvárt? — Nem, csak egyelőre két vá­ros bábművészetével jegyeztem el magam. Negyven éve vagyok a pályán. Hosszú történet ez, de megpróbálom röviden elmesélni. Az ötvenes években Romániá­ban tizenkilenc bábszínházát hoztak létre, ezekből négynek — Vásárhelyen, Kolozsvárott, Nagyváradon, Szebenben — van román—magyar, illetve román —német tagozata. Őszi^télJ. szól­va megalomániás törekvések vol­tak ezek, hiszen az anyagiakat illetően nem beszélhetünk még ma sem . rózsás helyzetről. Mindenesetre kialakultak a báb­színházak profiljai. — Ez persze nem lehetett köny- nyü, pénz nélkül. — Főképpen attól kezdve, amikor megvonták a szubvenci­ót. Mindig kiszolgáltatottak vol­tunk. Gondoltam is arra, meg­írom ennek a történetét. Elmesél­hetek egyet-kettőt? ... Ember és báb kombinációjával vittük szín­re a Karnyónét. A főpróbára hi­vatalosan eljöttek a helyi hatal­masságok, rázósabb esetben a bukaresti elvtársak is beültek az első sorba. Az előadás után a igazgatónk önkritikusan meg­mondta: ő engedte meg Kovács elvtársnőnek, hogy egy ilyen da­rabhoz nyúljon. A premieren persze kirobbanó sikerünk volt. Érdekes és izgalmas munkám volt az Übü rendezése, 1980-ban, amikor még az ország egyetlen színházának sem engedték meg, hogy ezt a darabot bemutassa. Nekünk szerencsénk volt, mert akkoriban távozott az igazga­tónk Bukarestbe, ahol valakivel összekacsintott, ugyan, engedé­lyezzék már, hiszen. „csak” egy bábszínházról van szó. Legyin­tettek, mi pedig boldogan dol­goztunk. Az ára pedig az volt,' hogy a darabban nem beszélhet­tünk sem a lengyelekről, sem az oroszokról, hanem fiktív szemé­lyeket kellett kitalálnunk. Übü király pedig nem mondhatta azt, hogy „húst adok nektek”, mi­után a boltok nálunk üresen tá­tongtak. Más esetben is előfor­dult ilyesmi, Bukarestben ren­deztek egy Tennessee WilliamS- művet, melynek nem engedélyez­ték az eredeti címét. Mit gondol, mi volt a címe? A tejesvonat nem áll meg többé. A tej szót ki kellett hagyni! — Ez a fajta kiszolgáltatottság megalázó. — Elmondok egy súlyosabb esetet. 1965-ben rendeztem Shakespeare Szentivánéji ú/omját felnőtteknek, ember és. báb sze­replőkkel. Hiába készültünk el, egyszerűen „meggyilkolták” az előadást. Úgy, mint a Svejket. Én voltam az első vidéki rendező Bukarestben, ráadásul magyar. Rendkívül jól sikerült a Svejk, de csak az előpremierig jutottunk el, tovább nem engedték. Ezek a helyzetek még annál is megalá- zóbbak, mintha csak itt-ott kell változtatni a szavakon. — Ilyen körülmények között nem könnyű alkotni, gondolom, ma is szembe kell nézniük hasonló helyzetekkel. Mégis, ha néha le­gyintenek, hogy hagyjuk, hiszen „ők csak bábszínészek", megle­het, ilyen alkalmakat önök ki­használhatnak. A mondanivalót, az értékeket és netán a politikát előtérbe hozhatják. — Persze, ez így van. A legyin­tés mindig segített nekünk. Mek­kora eredmény volt az, hogy Ko­lozsvárott öt évig játszhattuk az Übü királyt, még Bukarestbe is meghívták a társulatunkat! — A fejes elvtársak nem is ve­szik észre, hogy a bábművészettel manipulálni lehet?- Részben. Nem figyelnek igazán ránk. Mosolyuk kétféle lehet, jóindulattal legyintenek, milyen kedvesek vagyunk, vagy pedig lenéznek bennünket. Saj­nos, még mindig nem tekintjük komoly hatóerejűnek a bábmű­vészetet. Nem is értem, kinek kell azzal elszámolni, hogy a gyere­kektől megvonják az életreszóló élményeket, azokat a nevelési le­hetőségeket, melyekkel a mi mű­vészetünk bír. Hál’ istennek, a gyerekek megtalálják az alkal­mat, hogy eljöjjenek hozzánk. Igazságérzetük, játéktudatuk tö­kéletesen fejlett. Az ízlésükkel vi­szont baj van. Ennek javításában van szerepünk, meg az érzelmi, erkölcsi és esztétikai kultúra megalapozásában. A kolozsvári bábszínházban első perctől kezd­ve az igényességet tartottuk a leg­fontosabbnak. Sikerült darabot kapnunk Sütő Andrástól vagy Bajor Andortól. Zeneszerzőket sem volt könnyű a bábművészet­hez csábítani. Sokat foglalkoz­tunk a gyerekekkel, előadásaink után beszélgettünk velük, leraj­zolták a látottakat. Hiszem, fel­neveltünk fegy színházszerető, színházba járó közönséget. Ez nem kis eredmény! — Van-e [különbség a román és a magyar bábszínházak között? — Van, jócskán van. Nem akarok most hosszas fejtegeté­sekbe kezdejni. Annyit jelzésként: nyomás alatt jobban lehet fejlőd­ni. Ellenállás esetében még színe­sedhet is ^ munka. Arról nem beszélve, Ma mindehhez pénzte­lenség társul... Egyébként a túl­(Walter Péter fotója) ságosan dotált színház sem jó, mert egykönnyen elkényelmesed- nek a művészek, elszigetelődhet a fejlődés útja. — Szó esett már a kiszolgálta­tottságról. Tudja, mire gondol­tam? Nemcsak a művész lehet ki­szolgáltatott, úgymond felülről irányított, hanem maga a bábfigu­ra is az — önök által. — Na látja, ez a párhuzam ér­dekes. A bábozás ott kezdődik, hogy hiszek a bábu életében, a bábuban. Ha úgy tetszik, együtt élek vele. Ekkor már nem is ki­szolgáltatott. A marionettnél más a helyzet, ott valóban zsinó­ron kell rángatni a figurát. — Mit rendez Kecskeméten? — Előbb elmondanám, hogy fontos állomás számomra ez a város, illetve a Ciróka művészeti közössége. Csatlakoztam hozzá­juk, vállaltam a sorsukat. Öröm látni, hogy mindenben közös ne­vezőn vagyunk, kiválóan tudunk együtt dolgozni. Most egy belga vidám játékkal foglalkozunk, majd tavasszal a Vitéz László és a többiek című darab következik. Ezzel a produkcióval egyébként a közeljövőben szeretnénk eljutni Európa főbb várbsainak főterei­re. Amikor a békéscsabai nem- zétközi fesztiválon felvetettem ezt az ötletet, rögtön kapcsolód­tak hozzá a bábszervezetek. így indul majd 1992-ben egy kara­ván, hogy megmozgassa a roha­nó emberek eszét-szívét. Mi is ott leszünk népi bábhősünkkel, Vi­téz Lászlóval. — Nem költözött át hozzánk, megmaradt kolozsvárinak. Ott­hon mi várja? — Ne is kérdezze. Ott vannak a bábszínházak rendezők nélkül. Bőven lenne hát munka. Borzák Tibor MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEK VEZETŐI A JÖVŐ ÉV KILÁTÁSAIRÓL Hiányzik a stabilitás, a megrendelés, a biztonság A parlament- ix ben kemény szócsatákat vív­nak egymással a pártok, közben a gazdaság napról napra csúszik a kritikus pont felé. Különösen áll ez a megállapítás a mezőgazdasági nagyüzemekre, ahol a bejelentett, de azóta is hiány* zó törvényeket 5ös a földről, a szövetkezetekről ««- még mindig nem szavazták meg. A gazdálkodásban, főleg a hosszú távra befektető mezőgazdaságban, a bizonytalanság egyenlő a csőddel, a tönkreme- néssel. A közös gazdasagok — termelő- és szakszövetkezetek — tartják még magukat, de ha ez a jelenlegi állapot továbbra is megmarad, válságba kerül az ország élelmiszer-termelése. Két mezőgazdasági nagyüzem vezetőjét kérdez­tük meg, milyennek látja a jövőt. Mit kezdünk kétezer hektárral? A Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet'elnökhelyettese. Kozma István így kezdte mondanivalóját:. —- Nagy várakozással tekintünk a jövő esztendő ele, ugyanis szeretnénk már mi is tisztán látni. Két alapvető törvényt várunk, ez a föld-, illetve a szövetkezeti törvény, valamint az agrár rendtartásról szóló rendelkezés. Az utóbbi az agrárárról intézkedne, ugyanis ez a legkritikusabb az életünkben. Még mindig nyűik az agrárolló. Nem csoda hát, hogy nagy a bizonytalanság. Ennek ellenére elhatározott célunk, hogy kisebb gazdasági egységeket hozunk létre a termelésben, de ezek formáját még nem döntöttük el. Lehetnek kft.-k, betéti társaságok vagy részvénytársaságok. Az éves eredményről is érdeklődtünk. Pontosan idézve az elnökhelyettest: p zt az évet túléljük, lesz valamennyi nyereségünk”. Az biztos, hogy az ered­mény és a pénzügyi helyzet között nagy az eltérés, mert ez a jól működő, igazán jelentős kertészeti kultúrával rendelkező gazdaság hónapok óta a fizetésképte­lenség határán van. — Az őszieket, ezer hektár búzát, kétszázötven hektáT árpát elvetettük. Ezek megkapták az alapműtrágyát is. A szükséges szántással is végeztünk a zöldségfélék alá. Aggasztó azonban a feldolgozóipar rendeléshiánya. Decem­ber közepén még nem kötöttek szerződést, mert ők sem tudják, miből mennyit termeltessenek'. Ilyen még nem volt, pedig szükség lenne rá, ugyanis a vetőmag importból származik, s nekünk már meg kellene rendelni. Egyetlen tényező: nem tudjuk, mit fogunk termelni jövőre kétezer hektárnyi földön. Ha követnénk a nyugati példát... Dusnoki Sándor, a Lajosmizsei Kossuth Tsz elnökhelyettese elsőként szintén a beígért törvények késedelmességét kifogásolta, de a következőkben már keményebben fogalmazott: — Nincs olyan gazdasági egység, amelyik képes lenne veszteségek nélkül elviselni, hogy egy évben háromszor-négyszer változtassanak a szabályozó­kon. Márpedig a mezőgazdasági szövetkezetek esetében ez történt, amikor csökkentették az exportszubvenciót, a támogatások mértékét. Ezeket a be­avatkozásokat nehezen lehet elviselni. A tavalyinak csupán hatvan százalékát^ 240 hektár őszi kalászost vetettünk. Teljes leépülés tapasztalható a gazdálko­dásban, ami annyit jelent, hogy nincs jövedelmező termelési ág: Ez a közös gazdaság exportorientált volt, a szarvasmarha 90, a gyümölcs — meggy, kajszibarack — 60 százalékát külföldre küldték. Miután jövőre teljes egészében megvonják az exporttámogatást, nem lesz értelme külföldi szállításra nevelni a jószágot, termeszteni a gyümölcsöt. ‘—A feldolgozóipar, akárcsak mi, válságban van. A baromfinevelést, benne a libát, a csirkét, nem fizetik meg, mert ők sem tudják értékesíteni, ezért nálunk veszteséges lesz ez az ágazat. A nyereség? Azelőtt kemény vitáink voltak, hogy harminc- vagy negyvenmillió forint legyen-e, most szeretnénk nagyon szerény eredménnyel zárni az évet. Talán sikerül. A jövő? Mindig felháborodom, amikor külföldre, nyugatra hivatkoznak. Nálunk a kamat 35-44 százalékos, amit képtelenség kigazdálkodni. Ha tényleg követni akarjuk a nyugati példát M erről most olvastam ípH vegyük át az osztrák mezőgazdaságnak nyújtott kölcsön szisztémáját, Ott 12 százalékos a kölcsön kamata, de ebből 7 százalé­kot az állam átvállal. Nálunk meg azon dolgoznak, hogy teljesen elvonják a támogatást. Ilyen nincs sehol a világon, ezért a jövőnk bizonytalan. Gémes Gábor KÉSZENLÉTBEN AZ ÉV VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let december 29., szombat este 6 órától január 2., szer­da reggel 8 óráig tart. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488),' központi tömb, diagnosztika. Gyere­keknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C pa­vilon, földszinti ambulancia. (T.: 22- 822.) A fogászati készenléti ügyelet — Sür­gősségi esetben — naponta este 20 órá­tól másnap reggel 7 óráig tart. Az ügye­let helye: Kecskemét, Izsáki út 5. (fél-; emelet), fogászati ambulancia. (T.: 22- 822.) Ágasegyháza, Ballószög Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszáfp*, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53*324), Kunszent- miklós: központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszentmárton, Apos- tag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybe- ne: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Mánya I. (Kerekegyhá­za, Lenin t. 14. T.: 71-101), Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Egészségház, T.: 42-152), Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 74-024), Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon hívható na­ponta 18 órától másnap 6 óráig. BAJA: Az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el. (Po- komy u. T.: 24-351). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei, vas­kúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el. KISKŐRÖS: A Kossuth utcai ren­delőben látják el a betegeket. (T.: 11- 922). Fogászati ügyelet a város és a kör­nyék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig, a városi szakorvosi ren­delőintézetben, Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, közponü rendelő (T.: 21-575). Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: A köz­ponti ügyelet december 29-étől január 2-áig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz u. 4. T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci be­tegeket. Gyermekorvosi ügyeletet na­ponta 7—19 óráig tartanak. Helye és telefonja azonos a központi ügyeleté­vel. TISZAKECSKE: A rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: A rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Gé- derlak, Homokmégy, Miske, Duna- szentbenedek, Öregcsertő—Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje: december 29-étől ja­nuár 2-áig tart (T.: 10, 122, 234, éjsza­kai ügyelet: 213-as meűék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj. Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Ujsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46). KISKUNHALAS: A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.:'21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betege­ket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Borota, Rém; Kéleshalom: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88), Kelebia, Tom­pa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17), Szánk, Jászszentlászló: dr. Elek J. (Szánk, Rákóczi u. 5. T.: 31-621). GYÓGYSZERTÁRAK 1990. december 29-én, (szombaton), az esti zárástól 1991. január 2-áig, (szerda) reggelig a következő gyógy­szertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bácsalmás: Hősök tere 4., Izsák: Rákóczi u. 2., Jánoshal­ma: Béke tér 1/A, Kalocsa: Széchenyi- lakótelep, Kossuth u. 57/B, Kiskőrös: Luther tér 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. 1., Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kis­kunhalas: Kossuth u. 15—19., Kun- szentmiklós: Kálvin tér 7., Lajosmizse: Szabadság tér 7., Solt: Béke tér 6., Solt­vadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Bé­ke tér 5. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet vasárnap (30-án), reggel 7 órától szer­da reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6,), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Ne­mesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. TaskovicS L. (Vaskút, Bajai út 1/A T.: 12*581), Felszőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28; T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszán­tó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 2. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Ál­lampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4. T.: 303), Harta, Dunatetétlen, Állampusz­ta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9. T.: 225), Dunapataj, Ordas, Géder- lak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kos­suth u. 23. T.: 11), Hajós, Császártöl­tés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Ta­nácsköztársaság u. 1. T.: 41-219), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). ■■'i'.f .- g KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskémét, Hetényegyháza: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Erkel u. 8. T.: 23-218), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: if), dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi i\./ 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárljí- rinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa u. 1. T.: 45-012), Lajosmi­zse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Je­néi J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybe- ne: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Haj­dú Á. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37. T.: 74-549), Kunszentmiklós, Kunpészér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi-ltp. B. ép. T.: 51-618), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint Gy. (Szabadszállás, Bajcsy- Zs. u. 18. T.: 45-084), Soltvadkert, Bo­csa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Solt­vadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt­szentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Ságvári u. 2. T.: 51-336), Ke­cel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21*184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfél­egyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62- 645), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Ár­pád u. 28. T.: 79-064), Tiszaalpár, La­kitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Al­kotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmaj­sa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Harka- kötöny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rémfdr. Boldi­zsár J. (Rém, Petőfi u. 24. T.: 20), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabad­ság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszölős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8. T.: 936), Ta­taháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Har­mat S. (Tataháza, Kossuth u. 44. T.: 712).

Next

/
Oldalképek
Tartalom