Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

/

1990. december 1. • PETŐFI NÉPE • 3

FÜLÖPSZÁLLÁSONPOFONT KAPOTT A DEMOKRÁCIA

(Folytatás az 1. oldalról)

Rendszerváltás

ütésváltással

Teljesen véletlenül jött egy szituáció, hogy bezárták az óvodát. A nyilvános tanácsülésen (azelőtt még azt sem tudtuk, hogy oda el lehet menni), én kérdést tettem föl, hogy miért? Amikor megmagyarázták, hogy öregek otthonává alakítják át, elnézést kértem, hogy szóltam. Mit ad Isten, egy hónap múlva az utcán hallom, hogy a Berta doktor úr fog beköltözni. Akkor én megkérdeztem a jelenlegi polgár- mesterünket, aki azt mondta, „így döntött a vb, egyedül csak én szavaztam ellene”. Nekem az volt a véleményem, hogy né hagyjuk, hogy ebből áz épületből is szolgálati lakás legyen. És ekkor elindult a lavina. Az aláírásgyűjtés megtörténte után (melyben én is részt vettem) engem mindenféle hülye beadványokkal elkezdtek támadni. Én tudtam, hogy a munkahelyemen szakmailag nem bírnak kikezdeni és bele mertem vágni ebbe az egész ügybe. Ez is lerendeződött, január 1-jéü át lesz adva az öregek gondozópanziója.

A helyhatósági választáson - vesztemre — indultam.

— Azt gondoltuk, hogy ezek a. korrupt emberek kiszorulnak—veti közbe a férj. — Pedig az járt jól, aki nem jutott be — veszi vissza aszót a feleség—I nem az, aki bejutott. Ke- méily harcok vannak itt. A legutób-' bi testületi ülésen arról volt szó, hogy az ÁMK-t külön szedjük. Szavazás született, visszakapták önállóságukat az intézmények. Az ülés nyilvános, mert meghirdetjük hangosbemondón. Úgy döntöttünk, hogy soha nem kívánunk zárt ülést, bármilyen kellemetlen döntések előtt állunk. Jöjjön el oda, akit érdekel, kérdezzen, beszéljen. Mert lehet, hogy mi nem úgy látjuk, mint bármelyik lakos, de elindulhat valami az agyunkban — tényleg, milyen igazat mondott...

— Gondoltuk, hogy viharos ülés lesz. Ő is eljött. (Mármint a férj.) A hozzászólását én sem olvastam előtte, és valahogy annak sem örültem, hogy eljön, olyan lelki érzésem volt, hogy bonyodalmak lesznek.

— Azóta mondták, hogy talán nem kellett volna hozzászólnom — mondja a félj —, mert hogy nél- külem is elrendeződött volna. De én befolyásolni akartam a testületi tagságot. Hogy ő azért ragaszkodik az ÁMK-hoz, mert sok-sok munkatársai szülők, gyermekek révén sakkban tudja tartani az embereket. A járási pb-ről került ki, lett belőle függetlenített párttitkár, majd igazgató. Neki ez hatalmas erkölcsi és anyagi veszteség lehet. De amit összeszedtem; az minden igaz, és ugye, fáj az igazság.

Mikor már az ülésen részt vevők 10 százáléka kiment a teremből, az ajtónál egy méterre várt, én meg oldalaztam kifelé, közben néztem az oszló testületi tagságot. Utamba állt, odahajolt az arcomba. „Te kis szemét patkány, most jobb a közérzeted, hogy ezt elmondhattad?” Én felháborodtam, hogy patkánynak illetett, jól felemeltem a hangomat és szikrázott a szemem. „Te egy szemét kommunista vagy!” Azzal válaszolt, hogy a gyűrűs kezével bevágott az arcomba. Énszerintem az én kezem nem érte el. Ömlött a vér, öt kikapta az! állatorvos és elvitte. Mikor láttam, hogy folyik a vér, mindennek lepiszkoltam, és meg kívántam torolni. Ki is sikerült ugra- nom, de nem láttam a folyosón. Meg kívántam torolni, de nem jött össze.

Nem számítottam rá, mert ha egy unintelligens emberrel állok szemben farkasszemet nézve, akkor nem állok, olyan közel. Őtőle ezt nem vártam...

*

Varga István — akinek a képviselő-testületi ülésen a polgármester meghagyta, hogy vezesse az általános iskolát — nem tartja be az orvosi tanácsot, hógy kerülje az izgalmakat. Érthetően bizalmatlan az újságíróval is, szerinte több újság is foglalkozott egyoldalú beállítottsággal a> község dolgaivál. A fülöp- szállási szakmunkásképzőbe 1971- ben került tanárként, onnan'emel- ték ki 1975-ben a járási pártbizottságra. öt év múlva visszahívták a termelőszövetkezethez függetlenített párttitkárnak, egy személyben a községi pártvezetőség titkára is volt. Mindezt azért tartja szükségesnek elmondani, mert enélkül nem áll össze a kép: hogyan vált első számú közellenséggé.

1985-ben, amikor még vitathatatlanul a „pártvezetésé” volt a döntés a vezetők, így az igazgatók, kinevezésében is, Varga Istvánt igazgatóhelyettességel bízták meg az általános iskolában.

— Akkori döntésemet, hogy a pedagóguspályát folytatom, jelentősen befolyásolta, hogy a politikai munkában nem éreztem jól magamat. Most is úgy vélem, hogy áz általános művelődési központ létrehozásával — noha nem álltak rendelkezésünkre olyan kiváló feltételek, nlint például Kecelen — elindultunk egy olyan úton, amely eredményes lehetett volna. Sorolhatnám mindazokat az eredményeket, amelyeket az iskola tanulói elértek a különböző versenyeken, pályázatokon. Én hagytam dolgoz-' ni a munkatársaimat, mert'/a teljesítményt tartottam a legfontosabbnak.

Az óvoda megszüntetését, gazdaságtalan volta miatt, indokoltnak tartottam. Hisz csupán a világításra és fűtésre félmillió forint elment egy évben! Logikus volt, hogy az ésszerűség szerint cselekedjünk. Hogy végül is a régi gazdakör épületéből nem lett szolgálati lakás, hanem öregek otthona, ma teljésen igazságosnak tartom. Abban a csatározásban azonban, úgy látszik, sokan sebeket szereztek. Én nem éreztem, hogy bárkinek .vétettem volna. Amikor Magyámé átvitte a gyerekét a szabadszállási iskolába, megmondtam neki: „Tériké, ne csinálj marhaságot. Helytelenítem a döntésedet.” Aztán jött a következő eset, amit egy iskolai verekedés kavart. Meghallgattuk a gyerekeket, a tanárok véleményét is. A szülő (Rózsa Jenő) azt állította, hogy bántalmazták a gyerekét, a gyerekék meg állították, hogy Roland alkalmazott szorítófogást az őt megszólító iskolatársán. Ez a fiú a művelődési ház igazgatónőjének a fia. Azé az asszonyé, aki megbecsült óvónő volt é$ személyes tragédiájaként a. leszázalékolás lehetőségével kellett szembenéznie. Naponként jártam a tanácselnök nyakára, hadd legyen ő a művelődési ház igazgatója. Nagy lendülettel kezdett dolgozni. Fölvették a főiskola népművelés szakára. Attól kezdve „meghalt” a művelődési ház, volt, hogy két hétre bezárták. A diploma megszerzése után fölkeresett, fizetésrendezésként csak 400 forintot tudtam adni. A népművelők akkori bérrendezésével 11 -500 forint lett a.fizetése: de ahhoz, hogy kinyitja és becsukja a művelődési házat, nem kevés. Nem tagadom, hogy amikor a verekedés tisztázása után találkoztunk, megkérdeztem tőle, mikor készül el a „művház” programterve. Mellesleg Roland ügyéről is szerettem volna beszélni vele, de azt mondta, ez a félje ügye (Roland is Szabadszállásra járt ezután iskolába).

Azon az emlékezetes rendszer- váltó falugyűlésen kezdődött meg az én erkölcsi lejáratásom. Iszonyatos idegfeszültségben élek azóta, ezt csak feleségem és barátaim tudják, akik mellettem állnak. Bűnömül még azt is felrótták, hogy nem a tantestülettel szavaztattam meg, kit teijesszek föl szakmai kitüntetésre!

Az" ÁMK feloszlatása ügyében nem a döntés, hanem annak kivitelezése bánt. Ha az önkormányzati képviselő-testület megfelelő érvekkel alátámasztott előterjesztést megvitatva amellett dönt: ám legyen. Állapítsák meg, hogy az AMK nem felelt meg á céljának, de ne pocskondiázzanak. (Ez utóbbi vádat a testületi ülésen Magyamé visszautasította.) Az ilyen indokok, hogy papírzsebkendőt meg WC- papírt kell vinni az óvodába, meg hogy nem képesek poharat venni... Legalább az intézmények vezetőit megkérdezhették volna a bizottság tagjai...

A képviselő-testület ülésén,* ami; kor a döntés megszületett, ideges voltam. Csak azt sajnálom, hogy a napirendi pont lezárása után nem akartam odacsörtetni a sarokba a kabátomért, így kivártam az ülés végét. Nagy Pistához odaszóltam a mozgolódásban: mit szólsz hozzá, ez a patkány azt hitte, a Varga Pista van napirenden, nem az ÁMK ... Amikor szembetalálkoztunk egymással — beismerem, cinikus voltam —. valami ilyet jegyeztem meg: a Varga Pista a következő ülésen lesz napirend. Iszonyatos mocsko- lódás volt a válasz. Én is kapálóztam, ő is kapálózott - j • '

Nagyon szégyellem magam, és sajnálom a történteket. Szörnyű, hogy az indulatok így elszabadulhatnak ...

Soha személyes afférom nem volt Magyarékkal....

*

Dr. Skribanek László, a község egyik körzeti orvosa, a helyi MDF- «zervezet elnöke, képviselő-testületi tag, négy éve él Fülöpszálláson. Magyar Józsefné mellette dolgozik ápolónőként. Mint mondja, már

annak idején hallott az asszonytól a gyermekük iskolai problémáiról. Az előzmények között az orvos is említette az öregek napközi otthona körüli aláírásgyűjtést. Beszélt Magyar József év eleji‘falugyűlésen közzétett véleményéről: melyben ugyancsak az ÁMK igazgatója megválasztásának körülményeit boncolgatta, megkérdőjelezve szakmai hozzáértését. A november 27-ei képviselő-testületi ülésen tett felszólalásról pedig így vélekedett.

■— Én úgy éreztem, hogy erre a megnyilvánulásra akkor, ott semmi szükség sem volt. Nem vitte előbbre az ügyet. A stílus, a hangnem, amit Magyar József használt, igen erős és nem odavaló volt. A mondandója tartalmának nagy részévei egyet tudtam érteni, de fölöslegesnek tartottam.

A verekedésből — mivel távolabb állt — szinte semmit sem látott. Előzőleg arra lett figyelmes, hogy egymáshoz közeLhajolva beszélgettek, s jnintha az igazgató úr mosolygott volna. Azt hitte, meg- békélően társalognak egymással. Csak később hallotta a puffanásokat, majd pedig á vérző Magyar József üvöltését:- „Megütött a kommunista! Vért akart látni a konimu- nista!” Ekkor azonban már szétválasztották a két verekedőt. Megdöbbentőnek tartom, hogy ez az eset akkor és ott megtörténhetett, és a felelősség mértékének tisztázása után következményekkel kell hogy járjon.

■ í -— Kprem, írja le, engem rettenetesen bánt, hogy a falunk nevét megint méghurcolják és ismét csak a botránynak kél híre —jegyzi meg szomorúan dr. Schleider József állatorvos, képviselő. — Magyar József csak érdeklődőként vett részt az ülésen. Aztán szót kért az első napirendi ponttal, az ÁMK ügyével kapcsolatban. De nem mint vitapartner, mert azt semmiképpen sem nevezhetném spontán hozzászólásnak, ha otthon megír egy szöveget, aztán fölolvassa, attól függetlenül, hogy előtte mi hangzik majd el. Eléggé provokatív volt Varga Istvánnal szemben. Én már a hatodik sornál kértem a polgármester urat, hogy állítsa le, de ő nem tette, mert azt hitte, azután mond majd valami érdemit. Majd Magyamé is szólt, hogy a férjét ne engedjék tovább beszélni, de hiába. Amikor Magyar József befejezte a felolvasást, én felálltam és kijelentettem, hogy üyen- fajta hozzászólásoknak itt. helye nincs. A polgármester úr csak annak adjon szót, aki előbbre viszi az ügyet. Az ülés után pedig elsőként én beszéltem Magyar úrral, aki kikérte magának a megjegyzésemet. Majd a felesége fordult hozzám, és kijelentette, hogy vagy ő mond le a mandátumáról, vagy a férje marad otthon. Hogy ki kit vert meg, én ebbe nem bonyolódnék bele, mert szerintem ütésváltás történt. Egyébként kérni fogom, hogy a két érintett felet a képviselő-testület -zárja ki az ülésekről. Nem mintha Varga István hozzászólásai nem jelentettek volna segítséget a munkánkban, de ennyire nem veszítheti el senki a fejét.N

*

A két verekedő közé Nagy László képviselő, a falu hentese állt. Csak nehezen sikerült megtalálnunk, de szerettük volna hallani a véleményét, mert ő láthatta, mi történt. Ám fölöslegesen kerestük föl: elzárkózott a nyilatkozattól. Mint tőle megtudtuk, mind a két érintett személlyel jó kapcsolatban áll. A képviselő-testület hamarosan megtárgyalja az ügyet, s ha megszületik a döntés, utána szívesen válaszol a kérdésekre, de addig nem.

Cseh Szakáll László polgármestert és Vízi Mátyás jegyzőt is megkérdeztük az esetről; Véleményük szerint az ülésen a sport- és kulturális bizottság beszámolója az ÁMK működésével kapcsolatban sem dicséret, sem bántás nem volt. Javaslatot tett az ÁMK felbontására, és ezt meg is szavazták a képviselők. A két önkormányzati vezető úgy látja, Magyar/ József hozzászólása semmiféle személyeskedést nem tartalmazott. A képviselő-testület hamarosan kivizsgálja ezt a sajnálatos incidenst, és döntenek majd a következményekről is. -S

Nagy Mária—Bencze Andrea

Nyűt levél Kecskemét város önkormánvzatához

I November 29-én 207 kecskeméti lakos aláírásával az alábbi levelet juttatta el a Petőfi Népe szerkesztőségéhez egy támogató nyilat- | kozat kíséretében a kecskeméti Zöldek Egyesíi- lete, az MSZP városa szervezetének Zöld Tagozata, valamint a Magyarországi Zöld Párt Kecskeméti Szervezete. Úgy érezzük, hogy a ' 267 állampolgártól és az őket támogató szervezetektől nem tagadhatjuk meg a nyilvánosságot. A levelet az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

1 Tudjuk, hogy a T, önkormányzatnak jelenleg is sok a dolga, számos fontos problémát keli megoldania, de véleményünk szerint Kecskemét lakóinak egészségét, közérzetét nagymértékben befolyásolja az a körülmény, hogy az E5-ös autópálya milyen irányban kerüli elővárost.

Ezértez ügyben kéijük Önöktől a volt városi vezetés legutolsó állásfoglalásának felülvizsgálatát, amely a minisztériumból ránehezedő nyomásnak engedve a nyugati elvezetés elfogadása mellett döntött.

Úgy érezzük, a szabad önkormányzati választá- sok előtt politikai harcok eszköze volt csupán ez elkerülő szakasz megépítésének kérdése, ugyanis az eddig lezajlott vitákban számtalan érv és ellenérv merült fel, melyekafent említett politikai érdekeknek alárendelve elveszítették racionalitásukat, illetve egyoldalúvá váltak.

Ezt a tényt támasztják alá a helyi MDF és a volt városi vezetők nyilatkozatai, amelyek 3 hónap elteltével teljesen ellentétes álláspontot hangoztattak az elkerülő szakasz megépítésének irányáról, és az, hogy figyelmen kívül hagyták a város polgárainak véleményét.

Sajnálatos dolog, Kecskemét már így is az ország egyik legszennyezettebb levegőjű városa, és n^m csak a kecskeméti üzemek nem kevés szennyét kell magunkba szívni nap mint nap 1 amelyek döntő többsége a város keleti részén helyezkedik el a repülőtérrel együtt (talán véletlen?) —, hahem a városra vonat- - koztatott kedvezőtlen széljárás és meteorológiai vi- , szony ok miatt Budapest szennyeződésének egy jó részét is.

A nemrég leköszönt tanács végül is, azon érvek alapján döntötte el a kérdést, melyik nyomvonal megépítése az olcsóbb, illetvfe nyugati elkerülés esetében jelentős az üzemanyag-megtakarítás. Ezek olyan tények, amelyek megalapozottak a minisztérium részéről, de nem a város szempontjából.

Úgy érezzük, hogy nem lehet feláldozni egy. 100 ezer lakost számláló várost országos érdekekre és infrastrukturális szükségszerűségre hivatkozva akkor,

amikor egy keleti elkerülés esetén a kömyezetszenv- nyeződés Hatásait (ami a várost érné) el lehet hárítani a természetbe való minimális beavatkozással, a nyugatielkerüléssel szemben.

. Továbbá: ha kizárólagos alapot képezegy út megépítésénél az üzemanyag-megtakarítás, akkor azon pályának az üzemeltetése messzemenően a leggazdaságosabb, amelyik meg sem épül. Ezért kétségeink vannak ezen megtakarításra való hivatkozás esetében, ha figyelembe vesszük azt, hogy hány forint tiszta bevétele van az államnak í liter benzin fogyasztói árából.

Mi azt kérjük a T. Önkormányzattól, hogy szíves- kedjenekegy független szakértői testületet kirendelni az elkerülő szakasszal kapcsolatos álláspontok felülvizsgálatára, a város hosszú távú érdekeinek figyelembevételével,szembenajeleniegi gazdasági problémákkal.

Ezután pedig nyíljék lehetőség szakértői vélemények közzétételére és más szakértők, illetve a polgárok általi észrevételezésére.

, Továbbá ragaszkodunk a Magyar Építőművészek Szövetségének független, hivatalos állásfoglalásához, amely az egész tagság véleményét tükrözi, nem pedig egyes tagok nyilatkozatát, amit a MESZ nevében hangoztattak, valamint a Magyarországi Zöld PártKecskeméti Szervezete,az MSZP Városi Szerve-: zet Zöld Tagozata és a Zöldek Egyesületének-szakmai értékeléséhez az elvezetés irányáról.

Álláspontunk szerint csak így kerülhet sor az elkerülő szakasz megépítése kérdésében megnyugtató döntés kialakítására, tekintette] arra, hogy a város polgárai beláthatatlan ideig fogják élvezni és elviselni az elkerülő szakasz alapvető előnyeit, de hátrányait iS- gfM

Sajnos, napjainkban is akad példa arra, hogy nagyobbrészt központi forrásból megvalósuló ^-de a lakosok támogatását nem élvező—útépítések nagy feszültséget szülhetnek, mint pl. nemrégen Érden.

Reménykedünk, hogy Kecskeméten nem keletkezik majd ilyen feszültség.

A félreértések elkerülése végett tisztázni szeretnénk, hogy nem azért jelentettük megnyílt levelünket a sajtó hasábjain, merta nyilvánosság erejévelpróbá- lunk nyomást gyakorolni a T. Önkormányzatra, hanem azért, mert meggyőződésünk: a levelünkben közreadott kérdéskör közérdeklődésre is számot tart és közvetlenül vagy közvetve, de minden kecskeméti lakost érinti.

(Az aláírásokat tartalmazó hiteles fénymásolat és az említett szervezetek nyilatkozata a szerkesztőségben.) *' j I

AZ MTI-PRESS MEGKÉRDEZTE:

Ki lehet szerződéses katona?

1991. március 1-jétől már szerződéses katonák is szolgálnak a Magyar Honvédség kötelékében. A felprofesszionális hadsereg kialakítása felé tett első lépés előzményeiről, okairól és a szerződéses katonai szolgálat feltételeiről kérdeztük Keleti György ezredest, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét.

■ — A társadalom és a politikai pártok egyaránt azt igénylik, hogy hadseregünk kisebb létszámú, de a mainai profibb legyen. Ennek megfelelően azt szeretnénk öt-hat éven belül elérni, hogy a hadsereg állománya felerészt tisztekből, tiszthelyettesekből és % új kategóriaként — szerződéses katonákból, felerészt pedig sorkatonákból álljon. Ez egyúttal mintegy ötezer főnyi létszámcsökkentést is jelent majd, fennyivel kevesebb sorkatonánk lesz az évtized közepétől.

— Távolabbi célként elképzel- hető-e, hogy teljesen hivatásosokból álljon a magyar hadsereg?

— Két komoly ellenérvet mondhatók. Az egyik: a teljesen profi sereg nagyon sokba kerülne, különösen az induló költségeket nézve. A másik érv’ pedig voltaképpen az ország biztonságának kérdése. Szükségünk lesz ezután is öiozgósítható tartalékosokra, s az ő továbbképzésükről senj mondhatunk le, hiszen nekik a technikai

, korszerűsítéssel folyamatosan lépést kell tartaniuk.

— Mit jelent az, hogy szerződéses katona?

—i Olyan katonát, aki kettőtől tíz évig terjedő szerződéses aláírásával vállalja, hogy a honvédségnél tölt el meghatározott idejű munkaviszonyt. Naponta bejár szolgálati helyére, vonatkozik rá a legtöbb polgári munkajog és -kötelesség, és szerződésének lejártával pedig várhatóan visszakerül a civil életbe. Munkájáért természetesen illetményt és a szerződésben kikötött kedvezményeket káp.

— Kiből lehet szerződéses katona?

—Elvileg minden olyan 18—28 év közötti, sorkatonái szolgálatát már letöltött fiatalból, aki az előírásos követelményeknek megfelel.

Március elsejével kétezer szerződést tudunk megkötni, mert az előzetes felmérések szerint ennyi helyet érdemes ily módon betölteni. .

— Mit vizsgáltak a felmérés során?/— Mindenekelőtt megnéztük ötvenhárom szolgálati beosztás esetében, hogy mennyi a sorkatonák kiképzésének költsége. Egyes nagy értékű harci eszközök kezelőinek betanítása nagyon sokba kerül évente. Ha ezekre minden évben más sorkatonákat képezünk ki, az mindig új és új költséggel jár. Úgy találtuk, hogy a honi légvédelem 1200, a szárazföldi haderő pedig mintegy 800 fiatalt tudna szerződéses katonaként már a jövő év tavaszán foglalkoztatni.

: — A sorkatonai szolgálatuk befejezése előtt állók az alakulatuknál, helyben kapnak információt az új lehetőségről. Aki pedig civilként érez kedvet ahhoz, hogy szerződéses katona legyen, az a lakóhelyéhez legközelebb eső helyőrségnél kérhet tájékoztatást arról, hogy van-e mod helyben terve megvalósítására. El kell ugyanis mondanom, hogy lakást nem tudunk adni! Legfeljebb elhelyezést —csekély térítés ellenében—laktanyán belül, vagy. a helyőrség nőtlen tiszti szállóján. Ezért is van a szerződésnek egy olyan pontja, hogy az így szolgálót a szerződés időtartama alatt nem helyezik át más helyőrségbe, hiszen új otthont iiem tudnánk adni az ú j mün- kahelyhez.

— Milyen 'további kikötések vannak?

— A letöltött sorkatonai szolgálat és a megfelelő életkor mellett a magyar állampolgárság, a büntetlen. előélet, a megszorítások nélküli egészségügyi alkalmasság és legalább szakmunkási iskolai végzettség. Nem előírás, de előny, ha nőtlen a jelentkező. A „munkavállaló” viszont' a mindenkori tiszthelyettesi-fizetési kategória alsó*határának mértékében jogosult fizetésre — ez most nettó 8300 forintot jelent —, és több címen is kaphat pótlékokat. Jár neki a gyakorlóruha és a helyőrségi étkezés. Ha letelik a szerződésben kikötött szolgálati idő, az így töltött évek kedvezményes nyugdíjra jogosítanak. Tíz éves szerződés esetében eljuthat az őrmesteri rendfokozatig, s ha hivatásos akar lenni, vizsga után tiszthelyettes lehet belőle. A polgári életbe való visszailleszkedéshez pedig anyagi hozzájárulásra számíthat. Az évi fizetett szabadság, a jutalom és várhatóan az úgynevezett tizenharmadik havi fizetés ugyancsak megilleti őket.

— Milyen munkarendben látja el feladatát a szerződéses katona?

•—A hivatásos tisztekkel egyezően napi munkaidőben, vagy 2T óra szolgálat, 48 óra pihenés munkabeosztással. Hogy melyiket kell vállalnia, azt az adott munkahely és a feladatkör szabja meg.

— A szerződés véglegesítését megelőzi-e némi próbaidő?

— Igen, két hónap, s ezalatt bármelyik fél különösebb munkajogi következmény nélkül elállhat a szerződéstől. A későbbi szerződésbontás már annak a hátrányával ja?; aki miatt meghiúsult az eredetileg közös szándék.

S. J.

i