Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-28 / 303. szám

1990. december 28. • PETŐFI NÉPE • 3 A REUTER ELEMZÉSE Magyarország esete a demokráciával Politikai nézeteltéréseik ellenére a magyarok egy dologban bizonyosan egyetértenek: a nyolc hó­napja tartó demokrácia után az élet egyre nehe­zebb és rosszabb lett. Budapest belvárosában a csillogó kirakatok Pá­rizs vagy Róma pompájára emlékeztetnek, a vi­szonylagos létbiztonsághoz szokott idősek és át­lagemberek számára azonban a szabadpiac követ­kezményei kiábrándítóak. Az idén az árak egyre magasabbra szöktek, s 1991 sem hoz mást, mint vágtató inflációt. A jövő évben a tejtermékek és a húsféleségek például 35 százalékkal lesznek drá­gábbak, áprilistól a gáz és a szén ára megduplázó­dik. A fővárosban minden ötödik család képtelen kifizetni gáz- és villanyszámláját. A kormány leg­derűlátóbb becslése szerint is jövőre meghárom­szorozódik a munkanélküliség. A derűlátók azt kérdezik, vajon mikor fordulnak jobbra a dolgok, a borúlátók — Magyarországon hagyományosan ők alkotják a többséget — arra kíváncsiak, van-e még egyáltalán remény. A gazdasági nehézségek elkerülhetetlenek és mindenki előtt ismertek. Kevésbé volt viszont elő­re látható a politikai válság, amelyet az Antall József jobbközép konzervatív kormánya által el­követett hibák okoztak. A kormány tehetetlensé­ge, elszigetelődése és az események alakítására va­ló képtelensége vákuumot teremtett, amelyet mind a hat parlamenti párt veszélyesnek tart a demokrá­ciára nézve. Nemrég maga Antall is elismerte, hogy ha az ország tovább sodródik a gazdasági összeomlás felé, akkor a szociális feszültségek szét­rombolhatják a többpártrendszert. Ez a veszély persze nem rövid távon fenyeget, de a miniszterel­nök kijelentése letaglózhatta a magyarokat, akik támogatták a kommunista diktatúra fölszámolá­sát és ódzkodnak a szélsőséges megoldásoktól. Bíró Zoltán, aki azért hagyta el az MDF-et, mert a párt jobbra tolódott, csalódottnak nevezte Magyarországot, ahol a „lakosság minden rétege elszegényedett és tovább szegényedik”. Bíró sze­rint azonban az emberek negbékélnének a gazda­sági átmenet nehézségeivel, ha a kormány új­jáélesztene valamifajta pénzügyi biztonságérzetet és reményt. „Ha látnák, hogy a nyugdíjak is emel­kednek, miközben az árak nőnek, megváltozna a jelenlegi pesszimizmus” — mondta. Antall hat hétig várt a kormányátalakítással a taxisblokád után, s ezzel is a kabinet tunyaságát bizonyította. A gazdasági irányítás hiánya és a kormány belső megosztottsága nem túl biztató, Kupa Mihály pénzügyminiszterré történő kineve­zése azonban változtathat ezen. Az MDF-nek mindeddig nem sikerült feloldania a párton belüli liberálisok és konzervatívok közöt­ti megosztottságot, s ez egyszer talán bomláshoz verethet. Ahogy sokasodnak a problémák, úgy kerül egyre inkább az elemzések középpontjába Antall tevékenysége és jövője. Mind többször ke­rül szóba a kormányfő egészsége, és sokan felteszik a kérdést: alkalmas-e hivatalának betöltésére? Kéri László politológus szerint Antalinak in­kább külügyminiszternek kellene lennie. „Kevés ideje van a hazai ügyekre ... és csak a külpolitika területén van igazán elemében” — vélte Kéri, és hozzátette: „A miniszterelnök olyan, mint egy is­kolaigazgató. Nem véletlen, hogy a köztársasági elnök sokkal népszerűbb.” Komoly kétségek merültek fel Antall kormá­nyának kvalitásait illetően is. A kabinet hozzá nem értése miatt is egyre inkább a miniszterelnököt hibáztatják. Jelenleg egyöntetű az a vélemény, miszerint az országnak már elege van a választásokból, és a kormány le fogja tölteni négy évre szóló hivatali idejét. Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ vezetősé­gének tagja szerint azonban az ellenzéknek a jövő év végén vagy 1992 elején kampányt kell indítania az új választások kiírására, ha a kormány nem szerzi vissza a lakosság bizalmát. KÉPERNYŐ A szegények karácsonya OLVASÓNK ÍRJA Különös vendéglátás Sz. S. szentkirályi olvasónkat — mint írja különös vendég­látásban részesitették december 19-én a kecskeméti Pálma presszóban. „Ezen az estén volt egy sza­bad félórám, így 20 órakor be­ültem a presszóba, ahol rajtam kívül mindössze egyetlen ven­dég tartózkodott. A pincérnő­nél rendeltem egy boros kólát, amit körülbelül 15 perc múlva hoztak ki az asztalomhoz. Mi­vel semmi okát nem láttam a kiszolgálás késlekedésének, kértem a panaszkönyvet, és kö­zöltem, hogy egyúttal fizetnék is. A pincémő odaküldött egy hölgyet (valószínűleg a főnö­két), akinek, miután átadta, a panaszkönyvet, elmondtam a problémámat. Nem sikerült azonban rögzitenem a felszol­gálással kapcsolatos kifogásai­mat, mert két mondat után hozzám lépett a presszó másik vendége, és durva trágárságo­kat vágott a fejemhez, amiért a panaszkönyvhöz folyamodtam. Szidalmazása közben kitépte a kezemből és átadta a felszolgá­ló (s őt láthatóan ismerősként kezelő) hölgyeknek. Ugyan­csak nieglepődtem’ezen a for­dulaton, ám úgy láttam, nem ér meg több kellemetlenséget az eset, és elindultam a kijárat felé. A „vendég” azonban nem érte be ennyivel, utánam jött, és há­tulról belém akart rúgni. Na­gyon sietősen távoztam, a pin­cérnők megjegyzését azonban még hallottam: , hagyd, ne menj utána! Az esetet sajnos azóta sem sikerült elfelejtenem. Úgy lát­szik, akadnak olyan vendéglá­tó-ipari egységek, ahol elvár­ják, hogy a vendég az itallal együtt a véleményét is lenyelje!” Gyanús volt a sok „oké”, meg „ziher” a minta magyar háziasszo­nyokat képző tanfolyamot bemu­tató közvetitésben. Egyszer sem hallottam igent, meg ’ biztosant, csak az előbb említett szavakat. Egyik-másik munkát is dicsérget- ték: szuper ez, meg az. így különö­sebben föl sem tűnt, amikor át- átkattintva a készüléket valame­lyik külföldi állomásra, olykor ma­gyar szó ütötte meg fülemet. Az Erzsébet királynőről készült, meg kell a szívnek hasadni jellegű oszt-, rák filmben például. Természete­sen magyarul szólaltak meg a ter­mészetesen tenyéijóslásból éldegé­lő magyar cigányok. A habkönnyű áltörténelmi fil­meken kívül reális riportokat, tu­dósításokat láthattunk karácsony? kor. Mintha a világ most ébredne rá, hogy milyen kegyetlenül sokat kell fizetni háborús, hódító őrüle­tekért. A szemétben harapnivalót kutató afganisztáni gyerekekre gondolt-e, aki birodalmi érdekek­ből útnak indíttatta annak idején a csillagos katonákat? Okkal mu­tatták a szeretet ünnepén a rok­kant fiatal katonákat, a vigasztal­hatatlan anyákat, az új sírokat. Nemcsak a szokásos év végi szám­vetés késztette a műsorszerkesztő­ket a dél-afrikai nyomortelepek felidézésére. Tanul a világ a tegnap szörnyű tanulságaiból? Megjelentek a hajléktalanok is a karácsonyi bejgli mellé a képer­nyőn. Jó, jó, tudom, közülük jó néhányan ártó és költséges szenve­délyek rabjai, maguk tették lehe­tetlenné megsegítésüket. De ők sem hagyhatók sorsukra. Mi le­gyen velük, az otthontalanokkal, erről közvetített több interjút, lát­tatott elborzasztó képeket Jézus születésének ünnepkörében az egyik külföldi adó. A világ leggaz­dagabb államának gazdag városai­ban sem találnak mindig egymásra az elesettek, az élet hajótöröttjei, meg a számtalan jótékonysági egyesület aktivistái. A magyar televízió műsorában is riogatták lelkiismeretünket nyo­morult öregek. Hajdani idősek és mostani elesettek. Mintha túlságo­san hamar feledtük volna, hogy miként élt itt ez a nép. Leginkább a valóban a közösségre szorulók őrzik idegeikben, agyukban, hogy különösen egy sok tekintetben ri­deg országban szomorú a szegény sorsa. A segítés szándéka, a gon­dok feltárásának parancsa vitte most a magyar szegénység képvise­lőit a képernyőre. Ilyen országban, ilyen helyzetben ezért kelthetett so­kakban indulatot a Napzártában okoskodva csevegő riporter és a díjakkal elhalmozott színésznő be­szélgetése. Senki sem irigyli a mű­vésznőtől a világkörüli utakat, de „rosszul fizetettsége” miatt aligha számíthat sajnálatunkra, noha ri­porteri segédlettel próbálta elhin­teni: a magyar színész sorsa most is ugyanolyan nyomorúságos, mint... Jobb, meggondoltabb, ötlete­sebb kérdésekkel ez a színésznő­interjú is, meg a Sass Sylviával ké­szített beszélgetés is jobban sike­rült volna. A rutin vagy a vélt rutin különösen az ünnepi körítésben szembetűnő. Volna még mit szóvá tenni, édest és keserűt is. Volt igazán ötletes Há­rom kívánság, volt Shakespeare* volt természetfilm és mindenekelőtt Zeffirelli A Názáreti Jézusa. Kará­csonyra illő és mégsem ideális min­den szempontból a kereszténység legnagyobb ünnepére ez a monu­mentális, négyrészes mű. A legtöbb családnál jönnek-mennek a vendé­gek, beszélgetnek hosszú idő után ta­lálkozó családtagok, gyerekek köve­telik a közös játékot. Teljes elmé- lyültséget követeitek a lassú képso­rokban hömpölygő bibliai történe­tek, mert éppen a részletek hűsége, a hit és a tudomány mértéktartó vegyí­tése, a bibliai szöveg szépsége adta a Zeffirelli-képeskönyv sajátos szép­ségét. Heltai Nándor Mitől iker a telefon? Megnyugtatásféle a bajaiaknak Nagy örömöt — több száz újvá­rosi lakos számára karácsonyi ajándékot—jelentett a közelmúlt­ban beszerelt telefonkészülék. Az öröm mellé azonban üröm is járul. Sokan nehezményezik, hogy iker­készüléket kaptak. — Mi a különbség a szóló- és az ikerkészülék között? Igaz-e, hogy a kényszerű társak egymást lehall­gathatják, alkalmanként társuk ha­vi számláját kifizethetik, és a hívá­sok előtt át kell kapcsolni a készülé­ket a szomszéd vonaláról? A háromezer tagú bajai önerős telefontársulás jövendő készülék­tulajdonosai nevében tettem fel az előbbi kérdéseket Kovács József­nek, a bajai Távközlési Fenntartási Üzemegység vezetőjének. — Az aggályok jó részét el tu­dom oszlatni. Az ikertelefon eseté­ben a távbeszélőközponttól futó egy vonalon két állomás üzemel. Mindkettő külön hívószámmal rendelkezik, továbbá külön szám­lálóberendezéssel. így nem fordul­hat elő, hogy a szomszéd sokezres számláját kelljen valakinek ki­egyenlíteni. Meg kell jegyeznem, hogy az ikertársak egymás beszél­getéseit nem hallhatják. — Azért valami hátránya csak van a dolognak -^jegyeztem meg. — Mindössze annyi, hogy ha az ikertárs beszél, nem lehet hívást kezdeményezni, sem fogadni, és az ikertársak egymást sem hívhatják. Annak azonban, hogy a társak egymást akadályozzák, meglehe­tősen kicsi a valószínűsége. — Mégis: nem lehetett volna el­kerülni ezt a lakosság körében oly nagy ellenszenvet kiváltó megol­dást? — Sajnos, jelenleg nem. A ter­vek is így készültek. Különben az ügyfelek az ikresítésről a szerző­désben tudomást* szereztek, mely­nek 5. pontja így szól: A szerződő felek tudomásul veszik, hogy a posta a műszaki lehetőségek függ­vényében szóló- vagy ikerállomást szerel fel. r 7 Az Alkotmánybíróság ál­lampolgári kezdeményezés­re eljárva megállapította, hogy az államigazgatási ha­tározatok bírósági felülvizs­gálatáról rendelkező, 1981- ben alkotott törvény és mi­nisztertanácsi rendelet egyes meghatározásai ellentétesek az 1989-ben módosított al­kotmány 50. paragrafusá­nak szövegével, ezért azokat 1991. március 31 -ei hatállyal megsemmisíti. Az Alkot­mánybíróság a Magyar Közlöny 130. számában megjelent határozatának in­dokolásában rámutatott ar­ra, hogy a ma hatályos al­kotmány rendelkezése álta­lánossá teszi a bíróság jogát a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzé­sére, ezért alkotmányellenes annak az említett jogszabá­lyok szerinti szűkítése. A vizsgált jogszabályok ese­tében a jogszabályalkotás mulasztást követett el. Az ebben megnyilvánuló alkot­mányellenesség megszünte­tése érdekében az Alkot­mánybíróság felhívja a kor­mányt, hogy 1991. január 31-éig terjesszen az Ország­gyűlés elé olyan törvényja­vaslatot, amely a közigazga­tási határozatok törvényes­ségének bírósági ellenőrzé­sét az alkotmánynak megfe­lelően szabályozza. (MTI) Rügydugvány vizsgálata. Különleges burgonyafajták Többéves kutatómunkával három kü­lönböző burgonya fajtát nemesítettek ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyete­men. A három fajtának a fantázianeve: Sarolta, Ciklámen, Őszi rózsa, melyek­nek termő-és ellenálló képessége kitűnő • A növények vírusmentes körülmé- és nagyon jó minőségűek. nyék között jól fejlődnek. VÁLASZ CIKKÜNKRE Jogosak az aggodalmak A Petőfi Népe 1990. decem­ber 20-ai számában megjelent, Tegyék szigorúbbá az ellenőr­zést! című írásban foglaltak kapcsán az alábbiakról tájékoz­tatom. Tény, hogy megyénk közlekedésbiztonsági helyzete romlott. 1990 első három ne­gyedévében a sérüléses balese­tek száma 18,3 százalékkal, ezen belül a halálosak száma 34 százalékkal emelkedett. A 142 halálos baleset során 154-en vesztették életüket. A sérüléses balesetek 17 százalékát okozták ittasan, a halálos végű tragédi­ák okozói közül a járműveze­tők 19 százaléka állt szeszes ital hatása alatt. A kialakult helyzetnek több oka van. Rendkívüli mértékben megnövekedett útjaink forgal­ma. Az utak áteresztő képessé­ge, minősége nem javult. A csaknem kizárólag két nyom­sávú utakon közlekedik a gya­logostól kezdve a nehézgépjár­műig mindenki. A másik ténye­ző az állampolgári fegyelem ál­talános, a közlekedésben is megnyilvánuló romlása. A ha­tékony közlekedési rendőri munkát hátráltatja a bűnözés megyénket is elért, eddig nem tapasztalt mértékű növekedése. A megfékezésre fordított erőfe­szítések a közlekedési rendőri erők egy részét is lekötik. Mindezek ellenére a közúti el­lenőrzések során tett rendőri intézkedések száma emelkedett. A közterületi szolgálatot ellátó közrendvédelmi és közlekedési »állomány a három negyedév so­rán 6429 járművezetővel szem­ben kezdeményezett szabály­sértési eljárást a közlekedési szabályok nagyobb súlyú meg­sértése miatt. Közülük közel 1300 főt gyorshajtás miatt von­tak eljárás alá. Az ittas vezetők­kel szemben 714 alkalommal indítottunk büntető eljárást, to­vábbi 667 esetben szabálysérté­si úton kezdeményeztük a fele­lősségre vonásukat. A kisebb súlyú közlekedési szabálysértések miatt helyszí­nen megbírságolt járművezetők és gyalogosok száma közel 27 ezer volt, alkoholszondás ittas­ság-ellenőrzést több mint 10 ezer esetben végeztünk. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a me­gye teljes lakosságának több mint 7 százalékával szemben intézkedtek a rendőrök 1990 el­ső három negyedévében közle­kedési szabálysértés (vagy vét­ség) elkövetése miatt, semmi­képpen sem mondható kevés­nek, még akkor sem, ha tényle­gesen még ennél is többre lenne szükség. Az országos helyzethez ha­sonló kedvezőtlen megyei álla­potok jogosan töltik el aggoda­lommal a szabályokat tisztelő lakosságot. A megyei rendőr- főkapitányság állománya az adott lehetőségekhez mérten — sokszor erején felül is — mindent megtesz a helyzet javí­tása, a közlekedési fegyelem to­vábbi romlásának megállítása érdekében. Az Országos Rend­őr-főkapitányság tervei között szerepel a közeljövőben a köz­lekedési rendőri szervezet fej­lesztése és korszerűsítése. A tervek megvalósulása esetén jobb adottságok és nagyobb le­hetőségek nyílnak a jelenleginél hatékonyabb közlekedési rend­őri megelőző munkára. dr. Gergely Sándor rendőr alezredes Az Alkotmánybíróság határozata egyes jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálatáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom