Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-27 / 302. szám

199«. december 27. • PETŐFI NÉPE • 5 TUDOMÁNYOS KISHÍREK m f 1 1 •• ff Túl könnyű a tengeri macska Ez év nyarán állították forgalom­ba a világ legnagyobb testű, 74 mé­ter hosszúságú katamaránját, azaz kettős törzsű hajóját. A Sea- cat, vagyis a tengeri macska névre keresztelt hajótípus első példányai az angliai Portsmouth és a francia- országi Cherbourg közti kompfor­galmat bonyolították le a La Man­che csatornán. 'E szolgálat megkez­dését egyébként többször is el kel­lett halasztani, mert a hajó nem fe­lelt meg a szigorú brit biztonsági követelményeknek. 400 utast képes igen rövid idő alatt elszállítani, s még egy sebessé­gi rekord is fűződik a hajótípus ne­véhez: 80 óra alatt kelt át' egy pró- baútja során az Atlanti-óceánon. Az utóbbi időkben mégis több időt kellett a dokkban töltenie, mint a vízen. Kiderült ugyanis, hogy a ha­jótest túl könnyű, ezért az utasok rendszerint tengeribetegek lesznek a még oly rövid út alatt is. Ezért egy húsztonnás súllyal akarják megter­helni a hajótörzset, amelytől azt re­mélik, ellenállóbbá teszik a hullá­mok játékával szemben. A föld alól halál szivárog Azok a hamburgiak, akiket a 2. világháború után szétbombázott otthonaikból egy másik lakóne­gyedbe telepítettek át, csak mosta­nában kezdik megtudni, hogy mé­regtemetőn élnek. A nyolcvanas' évék derekán a lakók felfedezték, hogy a házak olyan talajra épültek: amely nagy mennyiségben tartal­maz fáradtoiajat, azt azonban nem is sejthették, hogy talán az egyik legszörnyűbb vegyifegyver-fajta ve­szélyezteti az'életűket. A megindult kutatások egyebek közt nehézfé­mek és dioxin nyomait mutatták ki. A legaggasztóbb az a felfedezés, hogy kb. 8 méteres mélységben mágneses rendellenességet találtak, amelyről teljes bizonyossággal ném tudják, mitől származik. A helybe­liek tudni vélik, hogy a harmincas években uszályokat süllyesztettek el az Elbg egyik levágott,'majd be­temetett kanyarulatában, s ezek az uszályok az első világháborúból visszamaradt foszgént és mustár­gázt tartalmaztak. Minthogy e gá­zok könnyebbek a levegőnél, az őket tároló hordók, tartályok meg­sérülése esetén á felszínre juthat­nak. ■ Ugyancsak németországi hír, hogy a volt NDK területén légi- és űrfényképek segítségével, infravö­rösfelvételek alapján próbálják fel­deríteni az illegálisan elásott, elte­metett veszélyes hulladékot. Közel a tökéletes sztereóhoz Á Polygram nevű elektrotechni­kai cég állította elő az első olyan sztereo hifirendszert, amely csupán két hangszóró révén tökéletes tér­hatású, háromdimenziós hangot képes kelteni. A hagyományos szte­reo rendszérek leegyszerűsítve — úgy működnek, hogy felveszik külön-külön a bal, illetve jobb ol­dali csatorna hanganyagát, és ez együtt lejátszva fejhallgatón át vagy két hangszóró közt elhelyezkedve térhatású. hangot eredményez. A QSoundnak nevezett új rendszer esetében egyetlen csatornára veszik fel a mono hangpt, amelyet elektro­nikus úton két jellé választanak szét, és egy titkosan kezelt eljárással meghatározzák az amplitúdóját és a frekvenciáját. Az eredmény tiszta, erőteljes hang lesz, és bármilyen tá­volságban és helyzetben legyen is a hallgató a hangszóróktól, egyenle­tes minőségű térhatásban lesz része. TŐZSDESZÓTÁR A-tól Sjl| KIBOCSÁ TÓ (másként: emittens): az értékpapír kiál­lítója. KIFIZETÉSI ÉS LETÉ­TI HELY: az a pénzintézet, ahoi az értékpapír tulajdono­sa az esedékes hozamszelvé­nyeit beváltja. KLÍRING (ang.: tisztá­zás): bankok vagy országok közti kölcsönös követelések elszámolása. KONDÍCIÓK (ht.: felté­telek, körülmények): üzleti feltételek, főként szállítási és fizetési feltételek; bankok esetében a kamat- és jutalék­tételek is ide tartoznak. KONJUNKTÚRA: a gaz­dasági fejlődés ciklikus fo­lyamata. KONJUNKTÚRAPOLI­TIKA: mindazon állami in­tézkedések, amelyek a kon­junktúra alakulását befolyá­solják. KONSZERN: jogilag ön­álló társaságok csoportja, amelyek tőkeérdekeltségen keresztül egységes gazdasági irányítás alatt állnak. KONVERZIÓ: egy érték­papír átalakítása (pl. ugyan­azon adós régi kölcsönkötvé- nyeinek átalakítása újakká, más feltételekkel). KÖTELEZETTSÉG: a tőzsdenyelvben értékpapírok vásárlása vagy értékpapírok­ba történő befektetés. KÖTVÉNY: állam vagy jogi személy által kibocsá­tott, valamely értékről szóló kötelezvény, .kölcsönfelvétel céljából.''A kötvényeket több­nyire előre meghatározott, fix kamatozással és megba­tározott futamidőre bocsát­ják ki. KÖTVÉNYFINANSZÍ­ROZÁS: idegen tőke meg­szerzése bosszú lejáratra, kötvény kibocsátása útján. KŐTVÉNYKIBOCSÁ- TÁSI FELTÉTELEK: mindazon feltételek, amelyek mellett egy kötvény kibocsá­tása történik (kamatozás, fu­tamidő stb.). KÖTVÉNYPIAC: a fix kamatozású értékpapírok adásvétele. KÖZGYŰLÉS: a társasá­gi törvény szerint egy rész­vénytársaság legfelsőbb szer­ve. Legalább évente egyszer összehívják az összes részvé­nyest a rendes közgyűlésre, de szükség esetén rendkívüli közgyűléseket is tartanak. Itt kell az igazgatóságnak beszámolnia a részvényesek előtt. Itt döntenek a nyere­ségfelhasználásról, az alap- • szabály módosításairól és itt választják meg a felügyeleti bizottság több tagját. KUPON (fr.: kamatszel­vény): kamatszelvény vagy osztalékszelvény, amely egy fix kamatozású értékpapír­hoz, tőkebefektetési rész­jegyhez vagy részvényhez tartozik. NEM MINDEGYIK KONZUM-BOLT KELT EL Privatizálás kérdőjelekkel KI TUDJA AZT PONTOSAN, HOGY MIT VÁLLALT? A privatizáció első ütemébe vont 14 Konzum-bolt közül a program szerinti utolsó négyet a múlt héten értékesítették. Baján a múlt hétfőre ütemezett két ár­verés sikertelenséggel végződött. Pontosabban a délutáni el sem kezdődött, mert a 3145-ös számú boltra érkezett egyetlen pályázat beküldője nem jött el a verseny- tárgyalásra, azaz lényegében visszalépett. így ezt az üzletet a vagyonügynökség januárban új­ra meghirdeti. A másik ABC-áruházra két pályázat érkezett, csakhogy, mint kiderült, az egyik visszalé­pett, a másik pedig nem felelt meg a törvény által előírt feltéte­leknek. Az ÖNÉRT Betéti Tár­saságnak ugyanis van egy nem természetes személy kültagja, és ' az {előprivatizációs törvény sze­rint az állami tulajdont csak „ter­mészetes”, azaz magánszemély­nek vagy kizárólag magánszemé­lyekből álló gazdasági társaság­nak lehet értékesíteni. Hogy a dolog még bonyolultabb legyen: ez a bizonyos kültag maga a va­gyonügynökség. A betéti társa­ságba az Újpesti Közért által be­vitt, állami tulajdonú üzletre ugyanis szintén vonatkozik az előprivatizációs törvény, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a vele kapcsolatos összes jog a vagyon­ügynökségre szállt, és mindaddig rendelkezik ezekkel, míg az új­pesti boltot nem értékesítik. így hát az a furcsa helyzet állt elő a bajai ABC-yel, hogy pillanatnyi­lag maga az eladó (a vagyonügy­nökség) az akadálya az értékesig tésnek. Az egész ügynek van még ; egy érdekessége, mégpedig az, hogy a betéti társaság két magán- személy tagja előre látta ezt a bo­nyodalmat, és írásban kért állás- foglalást a vagyonügynökségtől. Az előprivatizációs programigaz­gatóság föl is rendelte a pályázó­kat Budapestre, méghozzá de­cember 18-ára. A gond csak az, hogy az árverés december 17-én volt. Ahol végül is az a döntés született, hogy januárban újra meghirdetik a bajai ABC-t. A Konzum-boltok eladása kö­rül egyéb viták is felmerültek Ba­ján. A törvény 3. paragrafusát az önkormányzat tagjai kissé más­ként értelmezik, mint a vagyon­ügynökség. Vita folyik azon, hogy ezek az üzletek „ab ovo” az önkormányzat hozzájárulásával adhatók-e el, vagy csak a profil megváltoztatásához kell a helyi képviselő-testület beleegyezése. Baja város önkormányzata úgy értelmezi az említett paragrafust, hogy általában kell az ő hozzájá­rulásuk, a vagyonügynökség és az árverést bonyolító Optimark Kft. képviselői szerint viszont a ■ privatizalhatóságba nincs bele­szólásuk. A törvény indokolása is egyérteknűleg ezt igazolja. A vagyonügynökség jelen lévő képviselője mindenesetre kijelen­tette, ha netalántán mégis az ön- kormányzatnak van igaza, az ÁVÜ minden ezzel kapcsolatos költséget magára vállal, és a nyertes pályázókat nem érheti emiatt kár. Hárman pályáztak a kecske­méti, 1204-es Fantázia ruházati kisáruházra, köztük a bolt jelen­legi vezetője. A jogszabályok ér­telmében ebben a minőségében bizonyos előnyt élvezhetett vol­na: két vagy több azonos összegű ajánlatnál ő kapta volna meg a boltot. Erre azonban nem kerül­hetett sor, mert Kiss Ferencné az ötmillió 840 ezer forintos kikiál­tás árnál — ami hárommillióról indult feladta a versenyt. így az üzlet új tulajdonosa Bállá Gé­za lett, aki kérdésünkre elmond­ta: foglalkozik azzal a gondolat­tal, hogy az üzletet esetleg ABC- áruházként üzemelteti majd ajö- vőben. Ezen az árverésen vetette fel a kérdést az egyik pályázó, hogy a kikiáltási árat hogyan kell érteni? A válasz, természetesen, az volt, hogy „nettóban”. Erre jön még rá az áfa, amit ugyan vissza lehet igényelni, de mégiscsak meg kell előlegezni, valamint az átírási il­leték. Eztutóbbival együtt a Fan­tázia áruház az idén még hatmil­lió 307 ezer 200 forintba kerül. Az 1202. számú, kecskeméti Dobó körúti Omnia édességbolt és presszó árverése egyórás ké­séssel kezdődött. Ez alatt az egy óra alatt dr. Dózsa Péternek, az ÁVÜ, és Deák Rókusnak, az ár­verést bonyolító Optimark Kft. képviselőjének igencsak sikamlós jogértelmezési kérdésekben kel­lett állást foglalnia. Csizmadia Lászlóné, a bolt jelenlegi vezetője ugyanis ragaszkodott; ahhoz, hogy a vele 1987-ben, öt évre kö­tött szerződést — ami szerint a boltot egyszerű jövedelemérde­keltségben üzemelteti —, a másik fél nem bonthatja fel egyoldalú­an. Márpedig őt a bolt privatizá­lásáról senki meg nem kérdezte, erről jószerint az újságból érte­sült. Kiderült továbbá, hogy a Konzum és a Compack kereske­delmi vállalatok kezelésében lévő üzlet létrehozásához annak ide­jén a városi tanács is hozzájárult 826 ezer forinttal. Egy későbbi írásos megállapodásban már egymillió forinton felüli összeg szerepelt. A kérdés az volt, hogy ki fogja a tanácsi hozzájárulást visszafizetni, a jelzálog kit terhel? Csizmádia Lászlóné ugyanakkor azt is tudni szerette volna, hogy az egzisztenciaalapból mikor és mennyi kölcsönhöz juthat, van-e arra valamiféle garancia, hogy a saját pénze mellé szükséges forin­tot valamelyik bank neki meghi­telezi? A kérdések tisztázása után a2 érdekeltek úgy döntöttek, az ár­verést meg lehet tartam. Deák Rókus elmondta: az teljesen egyértelmű, hogy a bolttal az Ál­lami Vagyonügynökség rendel­kezik, mint tulajdonos, a privati­zációs törvény alapján. Ez pedig magasabb rendű a két fél között korábban létrejött szerződést vé­dő jogszabályoknál. A jelzálog értékét — szintén a törvény szö­vegéből következően ylpá ÁVÜ fogja a városi tanácsnak megfi­zetni. Azt viszont most még senki meg nem mondhatja felelősség­gel, hogy mikor igényelhető hitel az E-alapból, a hitel összegére sincs semmiféle garancia. Ennek tudatában kell a pályázónak leül­ni tárgyalni — jelentette ki az ÁVÜ képviselője, hozzátéve, hogy a vagyonügynökség csak a privatizációs törvényben foglal­takért vállal felelősséget.. Ezek után Csizmadia Lászlóné visszavonta pályázatát. Annál is inkább, mivel az egyik pénzinté­zettel folytatott tárgyalása során már korábban megtudta: a bank valószínűleg nemcsak a vételárat fogja tekintetbe venni a hitel- igénylésnél, sőt. A vagyonügy­nökség által megállapított kikiál­tási árat is felülvizsgáljá, s a saját értékelésének megfelelő összeget veszi a hitel egyik alapjául. Ha ugyanis a kérdéses üzlet irreáli­san magas áron kelne el, annak kockázatát az új tulajdonosnak kell vállalnia. Ennyire bizonyta­lan ügyletbe Csizmadia Lászlóné nem akart belemenni, így az ár­verés végül csak két versenyzővel zajlott le. Az Omnia édességbolt és presszó a nyolcmillió forintos induló kikiáltási árnál 300 ezerrel többért, azaz 8,3 millió forintért kelt el. Mint az új tulajdonos el­mondta: neki sincs ennyi pénze, kénytelen hitelt felvenni. Ho­gyan, miből? Azt még ő sem tud­ja, de úgy gondolja: bele kell vág­ni, aztán majd megoldja, vala­hogy a problémát... A- M.—H Á. I Nem a Konzum privatizál A bajai önkormányzat által „megvétózott” privatizációval kapcsolatos cikkeinkre reagálva Bessenyi István, a Konzum Ke­reskedelmi Vállalat igazgatója a következő levél közlését kérte: „A ipegyei lap december 8-ai számában, Gál Zoltán aláírással, A bajai önkormányzat nemet mondott, Privatizáció vagy la­kossági érdek címmel megjelent cikk logikája alapvető tévedések­re épül, míg a december 14-ei számban G. Z. monogrammal közölt Az önkormányzat tiltako­zott, A Konzum mégis eladta a bajai boltokat című cikk a téve­dések megismétlésén túl már rontja a vállalat hírnevét is. Mindehhez az alábbi tájékozta­tást kívánom adni: Az 1990. évi LXXIV. törvény, amely a kiskereskedelmi, a ven­déglátó-ipari és fogyasztási szol­gáltató tevékenységet végző álla­mi vállalatok vagyonának priva­tizálásáról szól, előírta, hogy a törvény hatálya alá tartozó üzle­tekről a vállalatok kötelesek az Állami Vagyonügynökséget, mint az előprivatizációs töryény által felelőssé tett végrehajtó szervet, október 25-éig tájékoz­tatni. Ez megtörtént. Az ÁVÜ október 29-én megbízta a Kon­zum Kereskedelmi Vállalatot, hogy az Állami Vagyonügynök­ség előprivatizációs program­igazgatóságának irányításával hajtsa végre az előprivatizáció alá eső első 14 bolt értékesítését. A feladat végrehajtása során megkerestük Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza önkormányzatait — amely váro­sokban a 14 üzlet üzemel —-, hogy a törvény 3. szakaszában foglaltak értelmében nyilatkoz­zanak, az egységeket versenytár­gyaláson elnyerő vállalkozó a bolt profilját öt éven belül meg­változtathatja-e az önkormány­zat hozzájárulásáyal? November 5-én kelt levelünkre Kalocsa, Kecskemét és Kiskunfélegyháza önkormányzata egyértelmű, a törvényben foglaltakkal össz­hangban álló választ adott. Baja város polgármestere no­vember 9-én levélben azt közölte, hogy az önkormányzati testület november 13-án fog dönteni, és olyan javaslat elfogadása várha­tó, hogy nemcsak a profilválto­záshoz, hanem az egységek érté­kesítéséhez sem járulnak hozzá. Erről nyomban tájékoztattuk az Állami Vagyonügynökséget, amely a törvény ide vonatkozó egyértelmű rendelkezése miatt nem szakította meg a privatizáci­ót, így a bajai boltok árverését is meg kellett tartani. Az árveréssel kialakított vételárat a nyertes vállalkozó az állami kasszába fi­zeti be. A fentiek értelmében vál­lalatunk egy már érvényben lévő törvényben előírt, államilag vezé­relt feladatnak tesz eleget, mint bonyolító. Ennek során csak a Baján privatizációra kerülő 16 bolt állam által történő eladása — a bennük lévő, a költségvetés­be befizetésre kerülő vagyonérté­ken felül — 8,5 millió forint éven­kénti eredménykiesést jelent a Kamumnak. Megkérdezem, hol lehet felfe­dezni vállalatunk érdekeltségét a privatizációban? Mennyiben ér­dekelt ebben a Konzum? Megíté­lésünk szerint az előprivatizáció folyamatáról úgy véleményt al­kotni, amint azt Gál Zoltán tette, vagy úgy lehet, hogy az írás szer­zője felszínesen felkapott, nem el­lenőrzött információkat ad köz­re, vagy úgy, hogy szándékosan a Konzum Kereskedelmi Válla­latnak akár valamilyen okból kellemetlenkedni, rontva hírne­vét. A szerkesztőség megjegyzése: Természetesen szó sincs arról, bogy Gál Zoltán kollégánk a vál­lalatnak akarna kellemetlenkedni — oka sincs rá. A cikkek közlésé­vel csupán a bajai önkormányzat kétségeinek, ás a lakosság hangu­latának kívántunk helyt adni. Lennon gyilkosa beszélt Tíz éve múlt december 8-án, hogy a hideg New York-i estében pisztolygolyóval pontot tettek egy nemzedék — a beat-korszak — legjelentősebb képviselőjének életére. Mark David Chapman — már csak a bűnügyi krónikák ismerik a nevét — hidegvérrel lelőtte John Lennon zeneszerzőt, énekest, a kordivat szerinti békemozgalom vállalt szerepű- harcosát. A négy liverpooli fiú közül a leghíresebbet. Chapman most beszélt először arról, hogy miért húzta meg a 38-ás kaliberű pisztoly ravaszát. Az interjú az atticai börtönben készült, ahol 20 éves büntetését tölti. „Tízéves korom óta hittem John Lennon dalszövegekben megfogalmazott idealizmusában, aztán a Beatles-rajongás sátáni gyűlö­letté változott” — mondta az amerikai újság riporterének. 1980-ban, frissen nősülve, nyakán a munkanélküliség őrlő gondjával már a pokolba kívánta Lennon szavait — és gazdagságát. Összetörte valamennyi Beatles-lemezét, és ezek romjain térdelve könyör- gött a Sátánhoz, hogy segítse elpusztítani John Lennont — mondta az interjúban. „Mind erősebben hallottam a belső hangot: Meg kell tenned! Meg kell tenned!” New Yorkba utazott, és Lennon lakása közelében vett ki szobát. Az ítélet-végrehajtás azonban ekkor még nem sikerült. Néhány nap múlva visszatért, biztos volt benne, hogy december 8-án „elérkezik a nagy idő”. Délután fél 5 órakor megpillantotta a házának kapuján kilépő Lennont, és a legutóbbi lemezét dedikáltatta vele. Lennon még beszélgetésre is hajlandó volt. Ez lefegyverezte, megbénította. De egész este a ház közelében várakozott. És amikor 22 óra 50-kor feltűnt az autó, és kiszállt belőle egykori bálványa, ötször húzta meg a pisztoly ravaszát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom