Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-21 / 299. szám
1990. december 21. • PETŐFI NÉPE • 5 Magyarország kínjai Közszemlére teszik Kiskunfélegyháza módosított városrendezési tervét A magyarok számára folytatódik a kínkeserves kiútkeresés — írta a Jomiuri Simbun, Magyarországot bemutatva. A legnagyobb példányszámban megjelenő japán lap több keleteurópai .országról jelentetett meg cikket, s „A kelet-európai változások után egy évvel’" című sorozatában ezúttal Magyarország volt soron. Megállapította, hogy Magyarország a többi kelet-európai országot megelőzve vált november elején a strassbourgi Európai Tanács tagjává és sikerült nyugati kapcsolatait még szorosabbá fűznie. Az íías többször tesz Magyarországra nézve ehhez hasonló, kedvező megállapítást kelet-európai szomszédaihoz viszonyítva. Mindent elkövet. a Nyugattal szembeni lemaradásának behozására, minden eszközzel igyekszik az országba csalogatni a nyugati tőkét és technológiát, amit a piacgazdaság többi országhoz képest hamarabb történő bevezetésével alapoz meg. A japán lap budapesti tudósítója szerint Magyarország „a többi kelet-európai országgal ellentétben” nemcsak a bankszektorba és az infrastruktúrával kapcsolatos fejlesz-' tésekbe vonja be a külföldi tőkét, hanem a bonyolultabb és nagyobb kockázattal járó ipari beruházások esetében is épít a közös vállalatokra. A tudósító megjegyzi, hogy eddig a nyugati cégek viszonylag kedvező gazdasági adottságokkal rendelkező magyar vállalatokkal hoztak létre közös cégeket, viszont kérdéses, hogy a jövőben a súlyosan beteg magyar vállalatokat is hajlandók lesznek-e megmenténi. Az írás végül szól a felzárkózáshoz szükséges erőfeszítésekről és arról is, hogy ennek érdekében' áldozatokra lesz szükség. A vállalati dolgozók közel 30 százalékát kell elbocsátani, és a munkanélküliek száma 60 ezerről jövőre valószínű- jég az ötszörösére fog emelkedni. Folytatódik a magyarok számára a kínkeservest kiútkeresés — hangzik az ismertetés utolsó mondata. Kiskunfélegyháza általános rendezésének programját még 1967-ben dolgozta ki az ÉM Városépítési Tudományos és Tervező Intézete, s 1969-ben hagyta jóvá a tanács. Ma már némigen érvényesíthetők az akkori településfejlesztési elvek. Az egyik külső kerület beépíté- siterv-vitájánál is ez derült ki. A közelmúlt gazdasági és társadalmi változásai végképp dokolják a terv módosítását, ezért a város, még év elején, á Bácstervet bízta meg a munkával. Elkészült a tanulmányterv, és hét elejei összejövetelén ezt vitatta meg az önkormányzat városépítészeti, környezetvé-. delmi bizottsága. Általános volt az a vélemény; hogy Kla- dács Györgyi tanulmányterve minden korábbinál elmélyültebb munka. A Bácsterv műteremvezetője ugyanis Kiskunfélegyháza lehetőségeinek a figyelembevételével a város sajátságos településszerkezetének megőrzését, az építészeti értékek óvását széleskörűen érvényesítette. Ezeket a jövőben gyarapítani lehet a magánosok, közületek építkezéseméi. 1 AZ előző évtizedekben ugyanis számos utcát szinte letöröltek a föld Színéről, ahol várostörténetileg fontos épületek, építészeti értékek mentek veszendőbe. Életszerűnek, a város honpolgárai számára barátságosabb környezetet teremtőnek minősítették a bizottság , tagjai a módosított tervet. A város szoros beépítését szorgalmazták a korábbi tervek, hansúlyozva a nagyobb . arányú magasépítést, a külterületi település elsorvasztását. Az új tanulmányterv a jövő nemzedékek elképzeléseinek a megvalósítására ismeret enged. A bízó tlsá§-.k.edvezQen fogadta a teljesen közművesített Bajcsy-t Zsilinszky—utca két' oldalára szánt zártsorú, emeletes, de a Gazdasági menekültárada t ? Gazdasági menekültáradatot jósol Közép- és Kelet-Európából egy most elkészült francia demográfiai tanulmány arra az esetre, ha nem következik be gyors javulás az érintett országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, Lengyelország és Románia gazdaságában. A három országban az évtized közepére a munkanélküliek száma meghaladhatja a 45 milliót, főként az újonnan munkát kereső korosztályok között, s ezek egy része megpróbálhat IS legálisan vagy illegálisan IS Nyugat-Európába települni. A demográfiai tanulmányok francia nemzeti intézete által készített tanulmány úgy ítéli* meg, hogy háromféle áttelepülési formával kell számolni. Az első etnikai jellegű: így például a németek nagy számban települtek és települnek' át a Szovjetunióból, Lengyelországból és Romániából Németországba, a zsidók a Szovjetunióból Izraelbe, az örmények Franciaországba és az Egyesült Államokba. A második, áttelepülési csoport politikai okokból kényszerül távozni: ezek közé sorolja a tanulmány a Bulgáriából kitelepedésre kényszerülő törököket. A legnagyobb azonban a gazdasági menekültek áradá- ta lehet. A tanulmány szerint a legkisebb mértékben Magyar- országot és Csehszlovákiát fenyegeti olyan gazdasági romlás, amely gazdasági menekülésre késztethetné a lakosságot. A tanulmányt a France-Soir című lap ismertette hétfőn. Ä lap szerint az abban foglalt megállapításokkal az Európa Tanács is foglalkozik. Az ismertetés szerint a Szovjetuniót az idén már csaknem negyed- millióan hagyták el, főként németek és a második világháború után betelepült görögök, valamint a legnagyobb számban zsidók. Lengyelországból 300 ezren települtek át Nyugat-. Európába, nagyrészt német nemzetiségűek. Romániából 120 ezren, Bulgáriából több mint százezren kényszerültek áttelepülésre. Magyarországról és Csehszlovákiából viszont kevesebb mint tízezren költöztek más országokba, a lapban közölt statisztikai adatokból Ítélve. Franciaországban az idén több mint két és fél ezer román kért politikai menedékjogot, de ezernél több román állampolgárt már visszafordítottak a határról. A lengyelek és a bolgárok közül egyaránt mintegy ötszáz menedékjog-kérelem érkezett a hatóságokhoz. Magyar állampolgároktól összesen 26 kérelem' érkezett menedékjog iránt, ám a határról több mint 300 személyt fordítottak vissza — az MTI tudósitójának értesülése szerint jelentős részben més nemzetiségűekkel együtt illegálisan érkező cigányokat. városképbe illő építkezést, ahol a lakások közműhálózatra rákapcsolhatok, s a szennyvíztisztító mű kihasználhatóságát is javítják. Kiskuhfélegyházának egyelőre nem lesz arra pénze, hogy», a Bajcsy-Zsilinszky utca elegére bezsúfolt autóbusz-megállók helyett másutt építtessen autóbusz-pályaudvart. Várható, hogy az M5-ös autópálya várost elkerülő szakaszának építése a koncessziós tervek jóváhagyása után felgyorsul, az utak vonalvezetésénél, a majdani létesítmények helyének kijelölésénél ezt í$ célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy minél kevesebb korlátozást, tilalmat tartalmazzon a városrendezés végleges terve, hogy a környezetbe városképíleg és forgalmi szempontból is jól illeszthető kereskedelmi, vendéglátó és egyéb vállalkozások is teret kaphassanak. Ragaszkodjon Kiskunfélegyháza önkormányzata minden olyan épülethez, objektumhoz^ amely építészeti értékeit gazdagítja és a város tulajdona. Ilyen, egyebek között a Fisch Emil utca, a Béke tér és a Petőfi utca által közrezárt iskolai épülettömb. Az önkormányzat számára hasonló intézményeket a jövőben senki sem fog előteremteni ^r- fogalmazta meg véleményét a szakbizottság. A módosított tanulmánytervet még karácsony előtt kifüggesztik a városháza kirakatában. A január végéig tartó közszemle álatt az észrevételeket szóban és írásban a városi építési osztályon veszik át, az írásos javaslatokat a városházi főlépcső melletti urnába is be lehet dobni., A. lakosság, és^reyé-., teleivel kiegészítve válhat teljessé a városrendezés új terve. (k. a.) A dömpingáras agrárimport ellen A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az agrárpiaci rendtartás mielőbbi kidolgozását sürgeti, kiindulva abból, hogy a válságból való kilábaláshoz szükség Van erre az eszközrend- I szerre, amely alapja lehet a termelők gazdasági döntéseinek. Az MTI-t arról tájékoztatták a MOSZ illetékesei, hogy a szövetség országos tanácsa megbízta a főtitkárt: az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottságban érvényesítse a termelők álláspontját, és megfogalmazott igényeiket a kormányhoz is juttassa el. A MOSZ véleménye szerint a legalapvetőbb termékek esetében garantált árak bevezetésére van szükség, akár a termelés szabályozása árán is. A termelők követelik azt is, hogy a dömpingáron importált agrártermékek ellen adjon a rendtartás fokozott védelmet, védje meg a külföldön termelt és a hazainál sokkal nagyobb, állami támogatásban részesülő áruk importjá-. nak következményeitől a hazai agrár- termelőket. Hézagpótló munka egy nemzeti tragédiáról Tanácsadás a kártalanítással kapcsolatban Nemrég még a legújabb kori magyar történelem tabu témájának számított a német nemzetiség Szovjetunióba történt deportálásának, a málenkij robotnak a históriája csakúgy, mint az 1946—48 között lezajlott kitelepítések krónikája. Zielbauer György történész napokban megjelent munkája ezekről az eseményekről ad hiteles képet, a történelmi dokumentumok alapján. Egyharmaduk tért vissza A szovjet hadsereg parancsot bocsátott ki a front mögötti közvetlen területeken végzendő közmunkákkal kapcsolatban, melyben elrendelték az összes, német munkaképes személy mozgósítását. (Az 1944. december 22-én kelt rendelkezés a férfiak 17—45, a nők 18—30 éves korig történő bevonulásáról intézkedik, de ennél fiatalabbakat és idősebbeket is elhurcoltak.) Miután a parancs diszkriminatív jellege mellett a kollektív büntetést alkalmazta, súlyosan sértette a nemzetközi jog normáit. Ezen az sem változtat, hogy Ei;dei Ferenc belügyminiszter valamivel később a kormány nevében ellenjegyezte. Mintegy 60-65 ezer embert hurcoltak el, akik közül sokan öt évet töltöttek — embertelen körülmények között, éhezve, fázva -- a donyeci szénbányákban. Egyharmaduk soha nem tért vissza, jeltelen sírban nyugszanak, messze idegenben. A mai Bács-Kiskun megyéből a szerző 15 községből hoz adatot. Eszerint például Hartáról 393, Bácsalmásról 96, Rémről 79, Borotáról 24, Jánoshalmáról 55, Császártöltésről 400, Katymárról 25, Csávoly- ról 48, Hajósról 600, Bácsbokodról 41, Nemesnádudvarról 200 polgári személyt hurcoltak el', a megyéből összesén 2414 főt. A módszerre jellemző, hogy— amint egy hartai szemtanú elmondja — a kijelölt személy távolléteben másvalakit vittek el a családból. A kitelepítések A közelmúltban megtartott történészkongresz- szüs egyik fő témájául á németség kitelepítéséi' választotta.' Megoszlik ugyanis a szakemberek vé- lehiénye a magyar kormánynak e gyászos eseményekben betöltött szerepét illetően. Zielbauer György álláspontja a következő: A magyarországi németség kitelepítését nem any- nyira a magyar, sokkal inkább a csehszlovák kormányszervek szorgalmazták, azzal az egyáltalán nem titkolt célzattal, hogy az innen távozó németek helyére telepítsék át a szlovákiai magyar nemzetiségű lakosságot. Az első szakaszban, 1946 januárja és decembere között, 153 községből 107 ezer embert telepítettek ki Németországnak az USA által megszállt övezetébe. Hazánkból a legelsőként Bácsbokodról, ahonnan „1946. január 10-én 11 órakor 600 német, majd másnap 13 órakor újabb 40 fő lépett ki Ágfalván” — hangzik egy korabeli jelentés. (A pontos létszám 660 fő. G. Z.) Az akkori Bács-Bodrog vármegye további 17 községéből telepítettek ki még német anyanyelvű lakosokat, a következő megoszlásban: Bácsalmás 5585, Csátalja 1158, Gara 897, Kunbaja 1002, Rém 366, Mélykút 33, Hercegszántó 7, Kisszállás 5, Borota 117, Csikéria 325, Katymár 1317, Madaras 102, Vaskút 437, Jánoshalma 13, Felsőszent- iván 5, Dávod 2, Mátételke 2 fő. Ehhez járul még az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Kecel- ről 773 személy. A kitelepítések második szakaszában 1947—48- ban újabb 54 ezer ember hagyta el az országot, ez azonban megyénk településeit nem, vagy kevéssé érintette. Sortűz a kényszermunkatáborban A szovjet hadifogságban sínylődő személyek hazaszállítása 1947 folyamán megkezdődött, de nagyobb ütemben csak a következő két évben folytatódott. Akik azonban gyanúsnak bizonyultak, hogy az SS-ben szolgáltak, azok a máramarosszi- geti átvevőállomásról visszakerültek a Szovjetunióba, ahonnan azután csak 1950-ben „szabadultak”. Egyenesen az Államvédelmi Hatóság tiszalö- ki internálótáborába. A foglyok itt az erőimű építkezésén dolgoztak. Az embertelen bánásmód és az építésvezetőség visszaélései miatt 1953. október 4-én felkelés tört ki. (Havi 8-10 ezer köbméterrel kevesebb teljesítményt számoltak el a ténylegesnél a raboknak.) Az elégedetlenkedők vezetőit egy besúgó jelentésére letartóztatták. Amikor a foglyok társaik szabadon bocsátását követelték, az egyik őr — brutalitása miatt Boxérnek nevezték — á fegyvertelen tömegbe lőtt. Erre asaroktornyokbóliS tüzet nyitottak. Öt halott és több mint 20 sebesült maradt a téren. Ezt követően hamarosan — a politikai helyzet enyhülésének következtében — felszámolták a ti- szalöki tábort, az internáltak Németországba távozhattak. Tanácsadás a Kártalanítási Hivatalban Legalább kétszázezren vannak, akik valamilyen formában szenvedő alanyai, áldozatai voltak az előbbiekben vázolt jogsértéseknek. A Magyar Közlöny 116. számában megjelent 93/1990. (XI. 21.) számú kormányrendelet jó néhány kiegészítést tartalmaz a nyugdíj-kiegészítésekkel kapcsolatban. A Kártalanítási Hivatal mellett működik egy tíztagú kollégium, melyben Zielbauer György képviseli azokat a magyarországi németeket, akik polgári személyekként a Szovjetunióba hurcoltattak, vagy orosz fogságot szenvedtek, esetleg politikai okokból belföldön internálva voltak, továbbá bármilyen jogsértést szenvedtek. Aki tanácsot szeretne kapni, keresse fel Zielbauer Györgyöt január 15-én vagy 29-én, 10 és 13 óra között a Kárpótlási Hivatalban. (Cím: Budapest, Kürt utca 6.) A magyarországi németség nehéz évtizede című könyv pedig megrendelhető a szerzőnél (dr. Zielbauer György, 9700 Szombathely, Rózsa Ferenc •körút 53.), 130 forintos áron. Gál Zoltán MÁR HATVANEGY ORSZÁGBAN SZABAD A sajtó 1990-ben Kevesebb újságírót gyilkoltak meg, de többet raboltak el Egy szerdán nyilvánosságra hozott jelentés szerint 1990-ben 43 újságíró halt meg munka közben a világon, köztük hét a Fülöp-szigeteken és hat Kolumbiában, a kábítószer-kereskedelem elleni harc során. A Freedom Press elnevezésű amerikai szervezet által kiadott tanulmány szerint a meggyilkolt újságírók száma nem tartalmazza azt a tizenhat újságírót, akit idén raboltak el, és azóta sem hallani róluk. A jelentés szerzői szerint idén negyvennel kevesebb újságírót gyilkoltak meg, mint egy évvel ezelőtt, ugyanakkor tizennyolccal többet raboltak el. A meggyilkoltak között van Farzad Bazoft, az Irakban letartóztatott, brit újságíró, akit kémkedés vádjával — a széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére — elítéltek és felakasztottak. A jelentés rámutat arra is: 1990 volt az éve annak, hogy Közép-Kelet-Európában hivatalosan eltörölték a sajtócenzúrát. Lengyelországban a kommunisták hatalomból történt távozása után nem sokat tudtak arról, hogy nogyan kell a szabad sajtót működtetni. Ennek eredményeként az újságírók időnként öncenzúrához folyamodtak. A jelentés kiemeli, hogy a régi kommunista'párti lapok helyébe lépő újságok is gyakorta egy-egy politikai csoporthoz kapcsolódnak, és annak álláspontját követik. A tanulmány szerint azonban Kelet-Európábán és a Szovjetunióban a kormányok még mindig nem mondtak le teljesen a ,sajtó befolyásolásáról. Kelet-Európábán a sajtó pénzügyi nehézségekkel küzd, és szembe kell néznie különböző kormányok olyan intézkedésével, mint például a papír mennyiségének korlátozása „túlságosan függetlenné” váló újságok számára. A tanulmány készítői 157 ország helyzetét vizsgálták meg. Tapasztalataik szerint a tavalyi 56-ról 61-re emelkedett azoknak az országoknak a száma, ahol a sajtó szabadon .működik. Az új országok közé sorolták Csehszlovákiát, Lengyelországot és Magyarországot is. Á MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG NEHÉZ ÉVTIZEDE 1945-1955 /