Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-21 / 299. szám

1990. december 21. • PETŐFI NÉPE • 5 Magyarország kínjai Közszemlére teszik Kiskunfélegyháza módosított városrendezési tervét A magyarok számára folytatódik a kínkeserves kiútkeresés — írta a Jomiuri Simbun, Magyarországot bemutatva. A legnagyobb példányszámban megjelenő japán lap több kelet­európai .országról jelentetett meg cikket, s „A kelet-európai változá­sok után egy évvel’" című sorozatá­ban ezúttal Magyarország volt so­ron. Megállapította, hogy Magyaror­szág a többi kelet-európai országot megelőzve vált november elején a strassbourgi Európai Tanács tagjá­vá és sikerült nyugati kapcsolatait még szorosabbá fűznie. Az íías többször tesz Magyarországra néz­ve ehhez hasonló, kedvező megálla­pítást kelet-európai szomszédaihoz viszonyítva. Mindent elkövet. a Nyugattal szembeni lemaradásá­nak behozására, minden eszközzel igyekszik az országba csalogatni a nyugati tőkét és technológiát, amit a piacgazdaság többi országhoz ké­pest hamarabb történő bevezetésé­vel alapoz meg. A japán lap budapesti tudósítója szerint Magyarország „a többi ke­let-európai országgal ellentétben” nemcsak a bankszektorba és az inf­rastruktúrával kapcsolatos fejlesz-' tésekbe vonja be a külföldi tőkét, hanem a bonyolultabb és nagyobb kockázattal járó ipari beruházások esetében is épít a közös vállalatok­ra. A tudósító megjegyzi, hogy ed­dig a nyugati cégek viszonylag ked­vező gazdasági adottságokkal ren­delkező magyar vállalatokkal hoz­tak létre közös cégeket, viszont kér­déses, hogy a jövőben a súlyosan beteg magyar vállalatokat is hajlan­dók lesznek-e megmenténi. Az írás végül szól a felzárkózás­hoz szükséges erőfeszítésekről és arról is, hogy ennek érdekében' ál­dozatokra lesz szükség. A vállalati dolgozók közel 30 százalékát kell elbocsátani, és a munkanélküliek száma 60 ezerről jövőre valószínű- jég az ötszörösére fog emelkedni. Folytatódik a magyarok számára a kínkeservest kiútkeresés — hangzik az ismertetés utolsó mondata. Kiskunfélegyháza általános rendezésének programját még 1967-ben dolgozta ki az ÉM Városépítési Tudományos és Tervező Intézete, s 1969-ben hagyta jóvá a tanács. Ma már némigen érvényesíthetők az ak­kori településfejlesztési elvek. Az egyik külső kerület beépíté- siterv-vitájánál is ez derült ki. A közelmúlt gazdasági és tár­sadalmi változásai végképp dokolják a terv módosítását, ezért a város, még év elején, á Bácstervet bízta meg a munká­val. Elkészült a tanulmányterv, és hét elejei összejövetelén ezt vitatta meg az önkormányzat városépítészeti, környezetvé-. delmi bizottsága. Általános volt az a vélemény; hogy Kla- dács Györgyi tanulmányterve minden korábbinál elmélyül­tebb munka. A Bácsterv műte­remvezetője ugyanis Kiskunfél­egyháza lehetőségeinek a figye­lembevételével a város sajátsá­gos településszerkezetének megőrzését, az építészeti érté­kek óvását széleskörűen érvé­nyesítette. Ezeket a jövőben gyarapítani lehet a magánosok, közületek építkezéseméi. 1 AZ előző évtizedekben ugyanis számos utcát szinte le­töröltek a föld Színéről, ahol várostörténetileg fontos épüle­tek, építészeti értékek mentek veszendőbe. Életszerűnek, a vá­ros honpolgárai számára barát­ságosabb környezetet teremtő­nek minősítették a bizottság , tagjai a módosított tervet. A város szoros beépítését szorgalmazták a korábbi ter­vek, hansúlyozva a nagyobb . arányú magasépítést, a külterü­leti település elsorvasztását. Az új tanulmányterv a jövő nemze­dékek elképzeléseinek a megva­lósítására ismeret enged. A bí­zó tlsá§-.k.edvezQen fogadta a teljesen közművesített Bajcsy-t Zsilinszky—utca két' oldalára szánt zártsorú, emeletes, de a Gazdasági menekültárada t ? Gazdasági menekültáradatot jósol Közép- és Kelet-Európá­ból egy most elkészült francia demográfiai tanulmány arra az esetre, ha nem következik be gyors javulás az érintett orszá­gok, mindenekelőtt a Szovjet­unió, Lengyelország és Romá­nia gazdaságában. A három országban az évti­zed közepére a munkanélküliek száma meghaladhatja a 45 mil­liót, főként az újonnan munkát kereső korosztályok között, s ezek egy része megpróbálhat IS legálisan vagy illegálisan IS Nyugat-Európába települni. A demográfiai tanulmányok francia nemzeti intézete által készített tanulmány úgy ítéli* meg, hogy háromféle áttelepü­lési formával kell számolni. Az első etnikai jellegű: így például a németek nagy számban tele­pültek és települnek' át a Szov­jetunióból, Lengyelországból és Romániából Németországba, a zsidók a Szovjetunióból Izrael­be, az örmények Franciaor­szágba és az Egyesült Álla­mokba. A második, áttelepülési csoport politikai okokból kény­szerül távozni: ezek közé sorol­ja a tanulmány a Bulgáriából kitelepedésre kényszerülő törö­köket. A legnagyobb azonban a gazdasági menekültek áradá- ta lehet. A tanulmány szerint a legkisebb mértékben Magyar- országot és Csehszlovákiát fe­nyegeti olyan gazdasági romlás, amely gazdasági menekülésre késztethetné a lakosságot. A tanulmányt a France-Soir című lap ismertette hétfőn. Ä lap szerint az abban foglalt megállapításokkal az Európa Tanács is foglalkozik. Az is­mertetés szerint a Szovjetuniót az idén már csaknem negyed- millióan hagyták el, főként né­metek és a második világhábo­rú után betelepült görögök, va­lamint a legnagyobb számban zsidók. Lengyelországból 300 ezren települtek át Nyugat-. Európába, nagyrészt német nemzetiségűek. Romániából 120 ezren, Bulgáriából több mint százezren kényszerültek áttelepülésre. Magyarországról és Csehszlovákiából viszont ke­vesebb mint tízezren költöztek más országokba, a lapban kö­zölt statisztikai adatokból Ítél­ve. Franciaországban az idén több mint két és fél ezer román kért politikai menedékjogot, de ezernél több román állampol­gárt már visszafordítottak a ha­tárról. A lengyelek és a bolgá­rok közül egyaránt mintegy öt­száz menedékjog-kérelem érke­zett a hatóságokhoz. Magyar állampolgároktól összesen 26 kérelem' érkezett menedékjog iránt, ám a határról több mint 300 személyt fordítottak vissza — az MTI tudósitójának érte­sülése szerint jelentős részben més nemzetiségűekkel együtt il­legálisan érkező cigányokat. városképbe illő építkezést, ahol a lakások közműhálózatra rá­kapcsolhatok, s a szennyvíztisz­tító mű kihasználhatóságát is javítják. Kiskuhfélegyházának egye­lőre nem lesz arra pénze, hogy», a Bajcsy-Zsilinszky utca elegére bezsúfolt autóbusz-megállók helyett másutt építtessen autó­busz-pályaudvart. Várható, hogy az M5-ös autópálya vá­rost elkerülő szakaszának épí­tése a koncessziós tervek jóvá­hagyása után felgyorsul, az utak vonalvezetésénél, a majda­ni létesítmények helyének kije­lölésénél ezt í$ célszerű figye­lembe venni. Fontos, hogy mi­nél kevesebb korlátozást, tilal­mat tartalmazzon a városren­dezés végleges terve, hogy a környezetbe városképíleg és forgalmi szempontból is jól il­leszthető kereskedelmi, vendég­látó és egyéb vállalkozások is teret kaphassanak. Ragaszkodjon Kiskunfélegy­háza önkormányzata minden olyan épülethez, objektumhoz^ amely építészeti értékeit gazda­gítja és a város tulajdona. Ilyen, egyebek között a Fisch Emil utca, a Béke tér és a Petőfi utca által közrezárt iskolai épület­tömb. Az önkormányzat szá­mára hasonló intézményeket a jövőben senki sem fog előte­remteni ^r- fogalmazta meg vé­leményét a szakbizottság. A módosított tanulmányter­vet még karácsony előtt kifüg­gesztik a városháza kirakatá­ban. A január végéig tartó köz­szemle álatt az észrevételeket szóban és írásban a városi épí­tési osztályon veszik át, az írá­sos javaslatokat a városházi fő­lépcső melletti urnába is be le­het dobni., A. lakosság, és^reyé-., teleivel kiegészítve válhat teljes­sé a városrendezés új terve. (k. a.) A dömpingáras agrárimport ellen A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az agrárpiaci rendtartás mi­előbbi kidolgozását sürgeti, kiindulva abból, hogy a válságból való kilábalás­hoz szükség Van erre az eszközrend- I szerre, amely alapja lehet a termelők gazdasági döntéseinek. Az MTI-t arról tájékoztatták a MOSZ illetékesei, hogy a szövetség országos tanácsa megbízta a főtitkárt: az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottságban érvényesítse a termelők álláspontját, és megfogalma­zott igényeiket a kormányhoz is juttas­sa el. A MOSZ véleménye szerint a leg­alapvetőbb termékek esetében garan­tált árak bevezetésére van szükség, akár a termelés szabályozása árán is. A termelők követelik azt is, hogy a dömpingáron importált agrártermékek ellen adjon a rendtartás fokozott védel­met, védje meg a külföldön termelt és a hazainál sokkal nagyobb, állami tá­mogatásban részesülő áruk importjá-. nak következményeitől a hazai agrár- termelőket. Hézagpótló munka egy nemzeti tragédiáról Tanácsadás a kártalanítással kapcsolatban Nemrég még a legújabb kori magyar történelem tabu témájának számított a német nemzetiség Szovjetunióba történt deportálásának, a málenkij robotnak a históriája csakúgy, mint az 1946—48 között lezajlott kitelepítések krónikája. Zielbauer György történész napokban megjelent munkája ezekről az eseményekről ad hiteles képet, a törté­nelmi dokumentumok alapján. Egyharmaduk tért vissza A szovjet hadsereg parancsot bocsátott ki a front mögötti közvetlen területeken végzendő köz­munkákkal kapcsolatban, melyben elrendelték az összes, német munkaképes személy mozgósítását. (Az 1944. december 22-én kelt rendelkezés a férfiak 17—45, a nők 18—30 éves korig történő bevonulá­sáról intézkedik, de ennél fiatalabbakat és időseb­beket is elhurcoltak.) Miután a parancs diszkriminatív jellege mellett a kollektív büntetést alkalmazta, súlyosan sértette a nemzetközi jog normáit. Ezen az sem változtat, hogy Ei;dei Ferenc belügyminiszter valamivel ké­sőbb a kormány nevében ellenjegyezte. Mintegy 60-65 ezer embert hurcoltak el, akik közül sokan öt évet töltöttek — embertelen körül­mények között, éhezve, fázva -- a donyeci szénbá­nyákban. Egyharmaduk soha nem tért vissza, jel­telen sírban nyugszanak, messze idegenben. A mai Bács-Kiskun megyéből a szerző 15 községből hoz adatot. Eszerint például Hartáról 393, Bácsalmás­ról 96, Rémről 79, Borotáról 24, Jánoshalmáról 55, Császártöltésről 400, Katymárról 25, Csávoly- ról 48, Hajósról 600, Bácsbokodról 41, Nemesnád­udvarról 200 polgári személyt hurcoltak el', a me­gyéből összesén 2414 főt. A módszerre jellemző, hogy— amint egy hartai szemtanú elmondja — a kijelölt személy távolléteben másvalakit vittek el a családból. A kitelepítések A közelmúltban megtartott történészkongresz- szüs egyik fő témájául á németség kitelepítéséi' választotta.' Megoszlik ugyanis a szakemberek vé- lehiénye a magyar kormánynak e gyászos esemé­nyekben betöltött szerepét illetően. Zielbauer György álláspontja a következő: A magyarországi németség kitelepítését nem any- nyira a magyar, sokkal inkább a csehszlovák kor­mányszervek szorgalmazták, azzal az egyáltalán nem titkolt célzattal, hogy az innen távozó néme­tek helyére telepítsék át a szlovákiai magyar nem­zetiségű lakosságot. Az első szakaszban, 1946 januárja és decembere között, 153 községből 107 ezer embert telepítettek ki Németországnak az USA által megszállt öveze­tébe. Hazánkból a legelsőként Bácsbokodról, ahonnan „1946. január 10-én 11 órakor 600 német, majd másnap 13 órakor újabb 40 fő lépett ki Ág­falván” — hangzik egy korabeli jelentés. (A pontos létszám 660 fő. G. Z.) Az akkori Bács-Bodrog vármegye további 17 községéből telepítettek ki még német anyanyelvű lakosokat, a következő megoszlásban: Bácsalmás 5585, Csátalja 1158, Gara 897, Kunbaja 1002, Rém 366, Mélykút 33, Hercegszántó 7, Kisszállás 5, Borota 117, Csikéria 325, Katymár 1317, Mada­ras 102, Vaskút 437, Jánoshalma 13, Felsőszent- iván 5, Dávod 2, Mátételke 2 fő. Ehhez járul még az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Kecel- ről 773 személy. A kitelepítések második szakaszában 1947—48- ban újabb 54 ezer ember hagyta el az országot, ez azonban megyénk településeit nem, vagy kevéssé érintette. Sortűz a kényszermunkatáborban A szovjet hadifogságban sínylődő személyek ha­zaszállítása 1947 folyamán megkezdődött, de na­gyobb ütemben csak a következő két évben folyta­tódott. Akik azonban gyanúsnak bizonyultak, hogy az SS-ben szolgáltak, azok a máramarosszi- geti átvevőállomásról visszakerültek a Szovjetuni­óba, ahonnan azután csak 1950-ben „szabadul­tak”. Egyenesen az Államvédelmi Hatóság tiszalö- ki internálótáborába. A foglyok itt az erőimű építkezésén dolgoztak. Az embertelen bánásmód és az építésvezetőség visszaélései miatt 1953. október 4-én felkelés tört ki. (Havi 8-10 ezer köbméterrel kevesebb teljesít­ményt számoltak el a ténylegesnél a raboknak.) Az elégedetlenkedők vezetőit egy besúgó jelentésére letartóztatták. Amikor a foglyok társaik szabadon bocsátását követelték, az egyik őr — brutalitása miatt Boxérnek nevezték — á fegyvertelen tömeg­be lőtt. Erre asaroktornyokbóliS tüzet nyitottak. Öt halott és több mint 20 sebesült maradt a téren. Ezt követően hamarosan — a politikai helyzet enyhülésének következtében — felszámolták a ti- szalöki tábort, az internáltak Németországba tá­vozhattak. Tanácsadás a Kártalanítási Hivatalban Legalább kétszázezren vannak, akik valamilyen formában szenvedő alanyai, áldozatai voltak az előbbiekben vázolt jogsértéseknek. A Magyar Közlöny 116. számában megjelent 93/1990. (XI. 21.) számú kormányrendelet jó néhány kiegészítést tartalmaz a nyugdíj-kiegészítésekkel kapcsolat­ban. A Kártalanítási Hivatal mellett működik egy tíztagú kollégium, melyben Zielbauer György kép­viseli azokat a magyarországi németeket, akik pol­gári személyekként a Szovjetunióba hurcoltattak, vagy orosz fogságot szenvedtek, esetleg politikai okokból belföldön internálva voltak, továbbá bár­milyen jogsértést szenvedtek. Aki tanácsot szeretne kapni, keresse fel Zielbau­er Györgyöt január 15-én vagy 29-én, 10 és 13 óra között a Kárpótlási Hivatalban. (Cím: Budapest, Kürt utca 6.) A magyarországi németség nehéz évtizede című könyv pedig megrendelhető a szerzőnél (dr. Ziel­bauer György, 9700 Szombathely, Rózsa Ferenc •körút 53.), 130 forintos áron. Gál Zoltán MÁR HATVANEGY ORSZÁGBAN SZABAD A sajtó 1990-ben Kevesebb újságírót gyilkoltak meg, de többet raboltak el Egy szerdán nyilvánosságra hozott jelentés szerint 1990-ben 43 újságíró halt meg munka közben a világon, köztük hét a Fülöp-szigeteken és hat Ko­lumbiában, a kábítószer-keres­kedelem elleni harc során. A Freedom Press elnevezésű amerikai szervezet által kiadott tanulmány szerint a meggyil­kolt újságírók száma nem tar­talmazza azt a tizenhat újság­írót, akit idén raboltak el, és azóta sem hallani róluk. A jelentés szerzői szerint idén negyvennel kevesebb újságírót gyilkoltak meg, mint egy évvel ezelőtt, ugyanakkor tizennyolc­cal többet raboltak el. A meggyilkoltak között van Farzad Bazoft, az Irakban le­tartóztatott, brit újságíró, akit kémkedés vádjával — a széles körű nemzetközi tiltakozás el­lenére — elítéltek és felakasz­tottak. A jelentés rámutat arra is: 1990 volt az éve annak, hogy Közép-Kelet-Európában hiva­talosan eltörölték a sajtócenzú­rát. Lengyelországban a kom­munisták hatalomból történt távozása után nem sokat tud­tak arról, hogy nogyan kell a szabad sajtót működtetni. En­nek eredményeként az újság­írók időnként öncenzúrához folyamodtak. A jelentés kiemeli, hogy a ré­gi kommunista'párti lapok he­lyébe lépő újságok is gyakorta egy-egy politikai csoporthoz kapcsolódnak, és annak állás­pontját követik. A tanulmány szerint azon­ban Kelet-Európábán és a Szovjetunióban a kormányok még mindig nem mondtak le teljesen a ,sajtó befolyásolásá­ról. Kelet-Európábán a sajtó pénzügyi nehézségekkel küzd, és szembe kell néznie különbö­ző kormányok olyan intézke­désével, mint például a papír mennyiségének korlátozása „túlságosan függetlenné” váló újságok számára. A tanulmány készítői 157 or­szág helyzetét vizsgálták meg. Tapasztalataik szerint a tavalyi 56-ról 61-re emelkedett azok­nak az országoknak a száma, ahol a sajtó szabadon .műkö­dik. Az új országok közé sorol­ták Csehszlovákiát, Lengyelor­szágot és Magyarországot is. Á MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG NEHÉZ ÉVTIZEDE 1945-1955 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom