Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-20 / 298. szám
1990. december 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Magyarország és az IMF egyre keményebb feltételei Egymilliárd dolláros hitelt kaphatunk jövőre a Nemzetközi Valutaalaptól, és ezáltal még azt is elérhetjük, hogy hitélképességünk növekedjék a kereskedelmi bankok szemében. A kormány, a Nemzeti Bank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői megállapodtak egy három évre szóló egyezmény körvonalairól — értékelte a Szabad Európa Rádió. A valutaalap élőször 1988 tavaszán nyitott készenléti hitelkeretet a Magyar Nemzeti Banknak a súlyossá vált fizetési nehézségek áthidalására. A hitelkeret összege elenyészőnek tűnik áz ország évi fizetési kötelezettségeihez képest, de nem is ez volt a fontos, hanem az, hogy a hitelkeret megnyitása ajánlólevelet jelentett a nyugati kereskedelmi bankok számára azzal az üzenettel, hogy Magyarország számára elfogadható feltételekkel kölcsönöket nyújthatnak. Egy évvel később a hitelkeret megújításakor ugyanez volt a döntő szempont. Most azonban a helyzet megváltozott, a feltételek keményebbé váltak. A magyar gazdaságot teljes mértékben sújtja két külgazdasági változás. Egyrészt a szovjet olajszállítások csökkenése, éppen akkor, amikor a világpiacon magas az olaj ára, másrészt a dollár- elszámolásra való áttérés a magyar^ szovjet forgalomban, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is keményvalutáért és világpiaci áron kell megvenni. Ezék a változások nagy veszteségeket idéznek elő az ország költségvetésében és fizetési mérlegében, tehát e súlyosbodó körülmények között van szükség arra, hogy. Magyarország továbbra is megkapja az ajánlólevelet a valutaalaptól. Tehát továbbra is rendelkezésére álljon a készenléti hitelkeret, és végül arra is szükség van, hogy a valutaalap által megszabott feltételek összhangban legyenek a magyar kormány gazdasági stratégiájával. A Nemzetközi Valutaalap akkor küldte el szakértői küldöttségét Budapestre, amikor küszöbönállt a jövő évi költségvetési terv parlamenti előterjesztése és vitája. Az volt a küldöttség feladata, hogy a kritikus időszakban állandó érintkezésben legyen a Nemzeti Bank szakértőivel, és a kormány képviselőivel. Az állandó egyeztetés szemlátomást hasznosnak bizonyult. A valutaalap végeredményben két feltételhez ragaszkodik: ahhoz, hogy a jövő évi költségvetés vesztesége ne haladja meg a 78 milliárd forintot — ennyi az előterjesztett deficit a költségvetési tervben —, továbbá, hogy a jövő évi fizetésimérleg-hiány he legyen nagyobb 1,2 milliárd dollárnál. Mint látható: a valutaalap csupán ahhoz ragaszkodik, hogy a veszteségek ésszerű korlátok között maradjanak, és nem követel olyan egyensúlyt, amelynek elérése politikailag elfogadhatatlan áldozatokkal járna — vélekedett a SZER. Mindennek fejében a valutaalap hároméves megállapodást köt a Nemzeti Bankkal és jövőre 1 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet bocsát Magyarország rendelkezésére. Szembeötlő az összeg nagysága. Már nemcsak arról van szó, hogy a valutaalap a hitelkereten keresztül ajánlólevelet küld a kereskedelmi bankoknak Magyarország érdekében, hanem arról is, hogy maga a hitelkeret is fontos szerepet hivatott játszani a magyar fizetési nehézségek áthidalásában. Érthető, hiszen a nyugati kereskedelmi bankok hitelezőkészsége 1990 második felében veszedelmes gyorsasággal csökkent, és aligha számíthat vigasznak, hogy nemcsak Magyarország, hanem minden kelet-európai ország rovására — állapította meg a SZER. A kulcsszó: esélyegyenlőség Elkészültek a szövetkezeti törvény általános tézisei — Dr. Kecskés László helyettes államtitkár nyilatkozata Új, egységes szövetkezeti törvény fogja felváltani a jelenleg hatályos jogszabályokat. Erre a köztulajdon és a magántulajdon ^ ez utóbbi körébe tartozik a szövetkezeti tulajdon — esélyegyenlőségének biztosítása érdekében van szükség — mondotta nyilatkozatában, az MTI érdeklődésére, dr. Kecskés László helyettes államtitkár* azzal kapcsolatban, hogy az Igazságügyi Minisztérium előterjesztést készített a kormánynak az új szövetkezeti törvény téziseiről. Dr. Kecskés László hangsúlyozta: a túlszabályozott és szinte áttekinthetetlen szövetkezeti jog helyett olyan új törvényre van szükség, amely — fő tézisei szerint — szűkíti az állam beavatkozási lehetőségét a szövetkezetek tevékenységébe, ugyanakkor jelentősen bővíti a szövetkezeti önkormányzatok jogkörét és kötelességét. Ez akkor valósítható meg, ha a szövetkezét mint a gazdaság területén működő jogi személy, minden vonatkozásban közelít a gazdasági társaságokhoz. Erre annál is inkább szükség van, mért ma a szövetkezetek, fő tevékenységüket tekintve, hat területen — a mező- gazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, a halászatban, a bank- és hitelszférában, valamint a lakásépítésben és -fenntartásban p|működnek, s ez a mesterséges ágazati elkülönítés megszűnőben van. A jövőben a vegyes profilú szövetkezet lesz a tipikus. A helyettes államtitkár utalt arra, hogy a jelenleg működő mintegy 7 ezer szövetkezetei, a több mint ötmilliós tagságot (többszörös tagságról van szó) át kell vezetni — a szövetkezeti autonómia tiszteletben tartásával — az új törvény alkalmazásához. Ehhez pedig mindenekelőtt helyre kell állítani, iljetve meg kell teremteni a tagság tulajdonosi minőségét és az ennek megfelelő érdekeltségét. Szükség van arra is, hogy a tagság maga dönthessen a szövetkezetek további fenntartásáról, átalakításáról, valamint a vezetők személyéről. Nagyon fontos kérdés a jelenleg működő szövetkezetek vagyonának a „nevesítése”, azaz a felosztása. Ma még vitás, hogy a törvény kötelezővé te- gye-e a vagyon százszázalékos felosztását, vagy csak lehetőséget adjon arra, és a közgyűlés döntsön a felosztás mértékéről. Az utóbbi megoldás a rugalmasabb, s ez felel meg a szövetkezeti autonómia elveinek is. Természetesen, az új jogszabályokat, kidolgozásuk során, meg kell tárgyalni az érdekeltekkel g|| mondta a helyettes államtitkár. Dr. Kecskés László kijelentette, hogy az előzőek értelmében az előterjesztésben két különálló törvény alkotására tettek javaslatokat: az egyiknek az új szövetkezeti modellt kell szabályoznia, a másiknak pedig az átmeneti rendelkezéseket meghatároznia. Mindkét törvénynél feltétlenül biztosítani kell, hogy a szövetkezeti tagság időben és megfelelő mértékben tanulmányozhassa, megismerhesse az új jogszabályokat, mert csak így alakíthatja ki megalapozottan álláspontját a szövetkezet jövőjéről. Jövőkép a kerekegyházi „hattojásosban” ' Olvasónk fölháborodotton hozta be szerkesztőségünkbe a bűnjelet. Nevezetesen a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat 141: számú üzemében gyártott 6 tojásos kerekegyházi nagykocka tésztát. Első ránézésre ugyan minden rendben volt az átlátszó stanicliben (bizonyára a hat to-j jás is hiánytalanul belesült a készítménybe), ám egy ugyancsak zavaró dolog olvdsónkkal együtt engem is elgondolkoztatott. Történetesen az a rozsdás szög, amely valamilyen megmagyarázhatatlan ok folytán helyet > szorított magának~a zacskóban. A látvány előbb megdöbbentett, s csak később fogtam. föl, miről is van szó. Ekkor már elérzéke- nyülten gondoltam a sütödések megható törődésére, együttérzésére. Ok ugyanis — most már tudom jól —, nem azt akarták, hogy a szög a torkomon keresztbe fordulva fulladásos állapotot idézzen elő bennem. A, nem! Ok finoman, mondhatnám, emberien próbálnak meg fölkészíteni a jövő esztendei megpróbáltatásókra. Most egy szöget tettek a zacskóba, legközelebb már kettőt, majd hármat, s igy tovább. Január végére csak egy árva tészta és száz rozsdás szögecske vár vevőre a boltokban. A honi gazdasági előrejelzések szerint soha nem tapasztalt kemény esztendő vár ránk. Lehetséges, hogy olyan csórók és éhesek leszünk, hogy a rozsdás, hattojásos szögeket kell rágcsálnunk ...? Nehéz lenne az átállás a kecskeméti sütőiparosok önzetlen segítsége nélkül! _ rajtmár _ FÜGGETLEN NAPILAPKÉNT — AZ OLVASÓKÉRT Megalakult a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft Ismeretes olvasóink előtt, hogy a Magyar Szocialista Párt mint tulajdonos, az év elején lemondott a megyei lapokról. Ez a lemondás a pártvagyon- nal történő elszámolás sürgetésének következménye volt, és gyakorlatilag csupán a politikai irányításra, illetve annak még megmaradt részére vonatkozott. A gazdasági függőség továbbra sem változott, s a megyei lapok nyereségükből milliókat voltak kötelesek befizetni a pártkasszába, ugyanakkor technikai, műszaki fejlesztésre, nélkülözhetetlen berendezésekre egy fillérünk sem maradt. A különböző pártok, majd az új parlament egyre hangosabban követelte, hogy az MSZP számoljon el a vagyonával. Végül is ennek köszönhető, hogy az MSZP mint tulajdonos a nyár folyamán nyilvános pályázatot írt ki a megyei lapok és a kiadóvállalatok megvásárlására. A pályázati felhívás 1990. július 26-án jelent meg a napilapokban, így a Petőfi Népében is, hiszen ez a lap szintén a megpályázhatók között szerepelt. A tulajdonos külön-külön megállapított áron, de együtt ajánlotta megvételre az alapító tulajdonosi jogot (a lapot) és a vállalati vagyont. Ugyanakkor az így befolyt összeget fölajánlotta a közjó javára, mert a lapokat a nemzet közös vagyonának tekinti. A pályázati feltételeket a következőkben részletezte a felhívás: „A pályázat nyilvános, és politikai pártokat kivéve azon bármely magyar, külföldi természetes vagy jogi személy részt vehet. A külföldi tulajdonosi hányad nem haladhatja meg a 49 százalékot ... A dolgozói kollektívát legalább 10 százalékos arányú tulajdoni hányadhoz kell juttatni és az ajánlás elbírálásának feltétele a dolgozói kollektíva előzetes együttműködési nyilatkozata ...” Ez utóbbi fél mondat azt jelentette, hogy a szerkesztőségben és a kiadóban dolgozó emberek feje fölött, akaratuk ellenére nem lehetett eladni a lapot, a' vállalatot. A felhívás megjelenése után, sőt, korábban, az MSZP által történt „lemondást” követően is, igen sok tekintélyes érdeklődő kereste meg a Petőfi Népét, közöttük angolok, franciák, németek, osztrákok és természetesen magyarok is. Minden érdeklődővel alapos és részletes tárgyalásokat folytattunk. Ismeretes volt előttük a pályázati kiírás azon feltétele is, hogy 10 millió forint kauciót kell letennie annak, aki érvényesen akar pályázni. (Az egyik érdeklődővel, a francia Hersant-csoporttal épp a kaució le nem tétele miatt futottak zátonyra tárgyalásaink.) Az összeget az üzlet létrejötte esetén természetesen beszámítják a vételárba, ellenkező esetben visszakapja az ülető. Szerepelt a pályázati kiírásban az is, hogy a legmagasabb összegű ajánlattevővel az MSZP 45 napon belül szerződést köt, ameny- nyiben az Állami Vagyonügynökség a tervezet ellen nem emel kifogást. A tárgyalások eredményeként két Baráti üdvözlet Ismeretlenül is barátság'- gal üdvözlöm a Petőfi Népe valamennyi olvasóját, a nyomdászokat és a lap kézbesítőit abból az alkalomból, hogy a Bács-Kiskun megyében legnépszerűbb napilap életében nagyon fontos fordulóponthoz érkezett. Amint önök előtt ismertté vált, megalakult a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft:, amelynek 40 százalékban az általam alapított Oscar Bronner GmbH + Co KG is tulajdonosa. A kft. legfontosabb célja és egyben feladata, hogy a Petőfi Népét tartalmában és megjelenésében is korszerű, az olvasói igényeket maximálisan figyelembe vevő újsággá fejlessze. Ehhez mi, az osztrák közreműködők üzleti tapasztalatainkon túl szervezeti, technikái ismereteinkkel és lehetőségeinkkel is szeretnénk hozzájárulni, s ezáltal biztonságosan nyereséges vállalkozássá tenni a Petőfi Népét. Természetesen tisztában vágyunk azzal, hogy a lap csak akkor lehet vonzó és nyereséges, ha a gazdasági és a tartalmi felelősség továbbra is a kecskeméti székhelyű kollektívában marad, mert a Petőfi Népe csak Kecskeméten gondozható szerkesztősé- gileg és kiadóilag egyaránt. Tisztelt olvasóim! Nagyon örülnék, ha sikerülne a Petőfi Népét továbbfejleszteni s ezáltal a lakosságnak egy korszerű újságot adni, ugyanakkor a lap munkatársainak kellemes és biztos munkahelyet teremteni. Bízom abban, hogy reményeim hamarosan valóra válnak. Baráti üdvözlettel: Oscar Bronner,. a Der Standard főszerkesztője osztrák érdeklődő jutott el addig, hogy befizette a 10 millió ^forint kauciót. A szerkesztőség és a kiadó dolgozói azonban az együttműködési nyilatkozatot — noha elvileg mind a kettőnek kiadhatta volna — csak a bécsi székhelyű Oscar Bronner Gmbh + Co KG- nak adta ki. Ennek k cégnek a tulajdona a Der Standard című napilap, amely az 1990-es ausztriai olvasottsági listán a hatodik helyen van --f 242 ezer olvasójával megelőzve a Die Presse című közismert lapot is. így a Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat megvételéről vele állapodott meg az MSZP. Ezután már gördülékenyebbé váltak az események. A szerkesztőség és a lapkiadó. dolgozói létrehozták a Hírlapírók’ és Kiadók Egyesületét mint jogi személyt, majd a közeli napokban megalakult a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. 10 mülió forintos törzstőkével. Ebből 40 százalékban az osztrák fél, 40 százalékban a dolgozói egyesület, 20 százalékban az Agrobankhdz közel álló Ratio Kft. a tulajdonos. Nem fárasztom a Tisztelt Olvasót a kft. megalakulásának bonyolult részleteivel; a pénzügyi és jogi akciók sokszor alig követhető, már-már kínosan szabályozott, de végigjárni kötelező kacskaringóival. Mert a lényeg, á cél az volt és most is az, hogy a Petőfi Népe kiadásának, tartalmi és terjedelmi fejlesztésének viszonylagosan biztos anyagi alapot teremtsünk. Ugyanakkor a megállapodás során írásban rögzítettük, hogy pártoktól független napilapot akarunk készíteni, amely gyorsan, széleskörűen és a tényeknek megfelelően tájékoztat. Ennek első jelei — úgy érezzük — máris tapasztalhatók, de, természetesen, sok mindenben még csak a kezdeti lépéseknél tartunk, tudjuk, hogy közvetlenebb, rugalmasabb kapcsolatot kell kiépítenünk az olvasókkal, akik egyben hirdetőként is ügyfelünk. Ez szervezési változtatást igényel, ugyanakkor a lap terjedelmének növelését is szükségessé teszi. Előbb-utóbb elenged- hetetlénné válik például, hogy a jelenlegi, eléggé „lehasznált” műszaki berendezésünket korszerűbbre, megbízha- tóbbra cseréljük. Példaként említem csupán, hogy képtávírónkat 30 évvel ezelőtt állították üzembe, s akkor sem a csúcstechnikát képviselte. De szükség van üzenetrögzítő automatákra, szövegszerkesztő berendezésekre, mindent tudó telefonokra, s ehhez új vonalakra, legalább európai színvonalú fotófelszerelésekre stb. Mindennek eléréséhez nyújt reményt a most megalakult kft. A legfontosabb azonban, hogy mi, újságírók tudjunk, európaivá válni abban az értelemben, hogy valóban pártatlanul, nyitott szellemmel, érzékenyen és felelősen szóljunk az emberek, a világ dolgairól. Talán nem öndicséret, ha azt mondjuk: egyikét lépést már tettünk ebben az irányban.. Gál Sándor HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Tegyék szigorúbbá az ellenőrzést! — Szerdán délután orszá- ; gos közbiztonsági Is közlekedési razzia kezdődött -T- tájékoztatta az MTI-t Suha ' György, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.'! Elmondta: az akdó célja, | hogy elősegítve a karácsonyi : ünnepek előtti bevásárlások biztonságát, kiszűrje a zseb- , tolvajokat,' az ilyenkor fel-' bukkanó bűnözőket. A rendőrök különös fi- gyelmet fordítanak az „itt a piros, hol a piros?” illegális szerencsejáték szervezőinek és a valutázóknak az elfogá*. A három napig tartó razzia során fokozott közúti ellenőrzésre is sor kerül. (MTI) Több olvasónk, köztük Tóth János, Kecskemét, Petőfi S. u. 3. szám alatti lakos, reagált lapunk december 17>-ei, Szigorítani kell az ellenőrzéseket című cikkére. Felháborodásuk jogos, amikor azt követelik: legyen végre hatékony rendőri közúti ellenőrzés! Indokaik nagyon is kézenfekvőéit. Tóth János, aki december 9-én, gyermekeiért ment kora hajnalban a Sasfészek diszkóba, tanúja volt annak, hogy a később két halálos áldozatot követelő közúti szerencsétlenség okozója — aki maga is meghalt — ittas állapotban ült be személygépkocsijába. „Ezt azelőtt nem lehetett megtenni — mondta a telefonba Tóth János —, hiszen tartott mindenki a közúti ellenőrzéstől, a rendőrtől, s a feljelentést követő büntetéstől.” Azt tudjuk, hogy a vendéglős, aki külön autóbuszjáratot fizetett ki azért, hogy ne legyenek ittas emberek az úttesten, nem felelős, ha valaki részegen kocsijába ül. Egy másik telefonáló arról beszélt, hogy őt rendkívül sokszor „zaklatták” a rendőrök, megállították, amikor személygépkocsijával közlekedett, megszondázták, műszakilag is ellenőrizték a járművét. Ez az utóbbi időben kiment a divatból; az országút szabályos csatatérré változott, s ma már szerencsés az az ember, aki épségben hazatér. „Miért ez az elnéző magatartás?” —- tette fel a kérdést. A demokrácia, a liberalizmus nem lehet érvényes a közlekedésre, ahol a pontosan kidolgozott szabályok éppen az emberek életét védik. Nem azt kifogásolják az emberek, hogy a tilosban parkoló autók tulajdonosait nem jelentik fel — azok a legritkább esetben okoznak szerencsétlenséget —, hanem, hogy az ittasan közlekedőket, tehát a potenciális veszélyt jelentőket, a szabálytalankodókat nem szűrik ki a forgalomból. „Végigjárom az egész megyét — igy az egyik levélíró —, s nem találkozom rendőrrel, nemhogy ellenőr- 1 zéssel.” Az elmondottak, nem lelhet vitás, igazák! Az is igaz, hogy a rendőrség arra törekszik, hogy változtasson ezen a helyzeten, de önmagában az akarat nem elegendő, az állampolgárok írják: „Elég már az ígérgetésekből, tegyenek végre rendet!” Olvasóink véleményével mi is egyetértünk. Gémes Gábor Közbiztonsági razzia
