Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-21 / 273. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 21.

Évszázadig

eljár

tengelyén...

Az ötvenes években a Tito-szom- szédság, majd csak az országhatár védése, később az elvtársak irigy önzése is szinte elzárta a nem környékbeliek elől azt a tündérvilágot, ahol igazánból mindig is egy úr volt csak: aMzjárás. A századelő boldog békeidejében, amikor még a Trianonban majdan országhatárokat rajzolók legfeljebb az iskolai térképen követték pálcájukkal a méltó- Ságos nagy folyam, a Duna útját az Osztrák—Magyar Monarchián át, a kor mérnökei hatalmas munkához láttak. A szeszélyes vizek megszelídítésére, a 'meiőgazdaságiterületbk vízrtien- tesítésére megszületett a nagy plánum, a Margittaszigeti Ár- és Belvízelvezető Társulás. A munkához 1904-ben fogtak, és két év múltán már feldübörögtek a fagázzal működtetett szivattyúk, amelyeket a Ganz és Tsa cég készített, nemhogy európai, de világszínvonalon. Abban a gyárban, azokkal a mérnök urakkal, akik szabadalmaikkal az ipar- történelembe örökre beírták nevüket, s mindmáig elismerés övezi munkásságukat, amellyel a magyar szellem kiválóságát bizonyították.

Régi dicsőségünk!! A karapancsai szivattyúház — majd’ kilenc évtized múltán ma is ugyanazokkal a gépekkel (igaz, villamosenergia-meghajtással) működik. Pár évvel ezelőtt azonban az eredeti üzemelési módon is beindították az ipartörténeti kuriózumnak méltán nevezhető szivattyútelepet.

A gépház falán 1930-tól (!) napjainkig vezetett diagram mutatja a vízállás szintjét, a gépek üzemelésének időszakait, kivéve a nagy, 1956-os árvíz napjait, amikor kétmétemyi magas víz alatt vesztegeltek a gépek. '

Birodalmak estek szét, emberek milliói szenvedtek háborúkat, békekötéseket, de az alkotás, amely az ember teremtő szándékát hirdeti, lassan évszázada eljár tengelyén ...

Kié lesz a helyi tömegközlekedés?

Lakossági kérdésekre válaszol az illetékes

E hónap elején Kecskeméten a városi televízió a tömegközlekedéssel kapcsolatban fórumot rendezett. Ott és akkor sok kérdés hangzott el, amelyre többé-kevésbé megnyugtató választ adtak a közlekedéssel foglalkozó szakemberek. Annak ellenére, hogy konkrétan nem tették fel a kérdést — de kimondatlanul is érdekli az embereket és a tömegközlekedésben dolgozókat is :—: mi lesz a városi autóbuszüzem sorsa, vajon ki lesz a gazdája? Rigó Istvánt a Kunság Volán igazgatóját kértük válaszra:

—A helyi tömegközlekedés nem marad meg a jelenlegi konstrukcióban, ugyanis a kormány úgy határozott, át kell adnunk az önkormányzatnak. Ez természetesen nem történhet meg egyik percről a másikra, véleményem szerint ehhez minimálisan két év szükséges. Az átadásra két elképzelés van. Az első: az önkormányzathoz tartozna a helyi tömegközlekedés, önálló vállalatként, mint például Miskolcon, Budapesten. Ehhez azonban át kellene vennie 52, és csúcsidőben újabb 20 autóbuszt. (Az utóbbi 20 járművet vagy megvásárolnák, de bérelhetnék is a Kunság Volán helyközi járataiból.) A teljes személyzet, a gépkocsivezetők, forgalmi szakemberek is átkerülnének ehhez a vállalathoz. A javítási háttért megteremteni nem szükséges, ugyanis erre vannak bérelhető javítóműhelyek. A járműpark pótlását és az utazási jegy árát, illetve a fogyasztóiár-kíegé- szítés mértékét az önkormányzatnak kell megállapítani. (Az árkiegészítés jelenleg tanuló- és nyugdíjasbérleteknél, darabonként, 180 forint.)

A másik lehetőségről a következőket tudtuk meg: a helyi tömeg- közlekedés járműveit továbbra is a Kunság Volán üzemeltetné, de az önkormányzat határozná meg a járatok útvonalát, gyakoriságát és térítené a költségeket. (Ez esetben ú^jtfogyasztóiár-kiegészítést, illetve a veszteséges járatok „esetért az elért nyereség mértékéig kelfene téríteni.) Ez tehát a két elképzelés, amelyre rövidesen választ kell adnia a minisztériumnak, illetve a helyi önkormányzatnak.

■ — A másik, és talán ha nem is húsba, de pénztárcába vágó. kérdés: mikor emelkedik az autóbuszok viteldíja?

; jS* Az üzemanyagár-emeléssel egyidejűleg gondolkodtunk a tarifaemelésen. A gázolaj árának növekedése — novemberben átlagosan 11 forinttal került többe literenként — a menetrend szerint közlekedő autóbuszok esetében a következő két hónapban mintegy 10 milliós többletköltséget jelent a vállalatnak. A tarifaemelés mértékére és időpontjára nem tudok válaszolni.

S ezek után néhány, Kecskemét utazóközönségét érintő kérdés, amelyre a fórumon nem jutott idő választ adni. Az egyik kérdés így hangzott:

— Miért kevés az autóbusz, miért nem sürítik a 20-as járatait?

— Jelenleg egy szóló autóbusz beszerzési ára 2,5, míg egy csuklós autóbuszé 3,8 millió forint áfa nélkül. A fejlesztési célokra rendelkezésre álló anyagi eszközök, ezekhez az árakhoz viszonyítva, rendkívül korlátozottak, ezért kénytelenek vagyunk a BKV által már leselejtezett autóbuszokat is megvásárolni. Figyelembe véve ezeket, eszközigényes feladatot vállalni nem tudunk. Ez vonatkozik, többek között, a 20-as autóbusz járatainak sűrítésére is.

— A Szeleifaluból nagyon nehéz bejutni, mit tettek e vrmaikoz'ásbarf?^

— Már évek óta tervezzük a 'Szeleifálubartiakó utazóközönség jobb kiszolgálását. A 6-ossal megegyező útvonalon, a Bajnok utca helyett a Mérleg utcán át, új autóbuszvonalon a forgalom megindítását. Átmenetileg — a Mérleg utca kiépítéséig — a 27-es számú vonalon indítottuk meg a forgalmat.

— Városföldközel van, de amikor autóbusszal szeretnénk bejutni a megyeszékre, nagyon távolinak tűnik.

—A Városföldi Dózsa Tsz lakótelepének közlekedési gondja évek óta ismert előttünk. Az E5-ösön jelenleg közlekedő városföldi, kunszállási, kiskunfélegyházi autó- buszjáratokkal, azok menetrendi kötöttségei miatt, nem megoldhatók. Az igény csak többletautóbusz felhasználásával elégíthető ki, amellyel, mint fentebb szóltam, nem rendelkezünk. Átmenetileg jár vasoljuk, hogy a lakótelep E5- ösről induló bekötőútjánál lévő megállóhoz az utasok szállítását vállalati autóbuszok felhasználásával próbálják megoldani.

— Miért nem lehet kissé korábban indítani Hetényegyházáról az autóbuszt, s miért nem a Vízmű úton közlekedtetik, ami olcsóbb is lenne.

. A Hetényegyházáról 6.10 órakor induló autóbuszjáratot korábban nem indíthatjuk, illetve csak abban az esetben, ha a hajnali üzemkezdettől valamennyi autóbuszt korábban indítanánk. Ez azonban hátrányosan érintené a munkába indulókat. A hetényegy- házi járatok, éppen a település jobb kiszolgálása érdekében, gyorsjárati jelleggel közlekednek. Ámennyiben az útvonalon lévő megállókban ezek a járatok is megállnának, úgy félő, hogy a Kecskemét belterületén utazók, kifelé menetben, kiszorítanák az autóbuszról a hetényegyházi utasokat. Ezért ezen nem kívánunk változtatni. Dőreség lenne a Vízmű úton, a Széchenyiváros érintésével, ■közlekedtetni a járatot, hiszen ebben az, esetben kimaradna a rendkívül'-nagy tömegvonzású nyugati iparterület, a Katona József Gimnázium, és még sorolhatnám tovább — mondta az igazgató.

Gémes Gábor

PÁR BESZÉD

, í- ■$

— Az MSZMP (Munkáspárt) vezető testületé budapesti titkárrá választott egy igazi munkást.

— Vágóhídit.

*

— Az MDF választási vereséget szenvedett októberben.

. — MŰK. Márciusban újra kezdik.

*

— Eladják a Közel-Keletre a polgári védelem lejárt szavatosságú gázálarcait.

— Ha az irakiak a mérges gázt is tőlünk vették, akkor rendben.

*

— Merényletet követtek el a német belügyminiszter ellen.

— Nálunk a Horváth nyugodt lehet a komondorjaival. Ők csak pénzért..

*

— Eladják a Malévet.

— Szállunk a nyugati vevők rendelkezésére.

*

— Istentisztelet volt a Vörös téren.

— Nagy dolog. Idáig tán nem volt?

*

— A helyhatósági választásokkal felkerült a rendszerváltás i-jéré a pont.

— Kis i-re kis pont.

*

— A jövő évi kilátásunk: 33 százalékos infláció.

— Nem látom be, miért kell ennyire kilátnunk.

*

— Moszkvába készül Castro ellenzéke.

— Jó, hogy Che Guevara ezt nem érte meg.

*

— Tanácskozás volt Rómában, Magyarország sziget vagy híd? címmel.

— Mindegy, mindkettő víz alá kerülhet.

*

— Románia nem tart támadástól.

— Pedig az egyiptomi magyarabok nagyon fenekednek.

*

— Csökken a szovjet áramszolgáltatás.

— Ezért biztosabb a kötél, mint a villamosszék.

*

— Kína a világ 8. gazdasági hatalma.

— Csak akkor, ha a Szovjetuniót egynek vesszük.

*

— A feleségem szerint az utóbbi egy év rendszerváltásos zűrzavarában jó néhány kilót szedett magára a kisgazda Torgyán, az SZDSZ-es Mécs Imre, az MSZMP-s Thürmer, az MDF-es Csurka és Botos Katalin.

— Demagógia tehát, hogy a magyarság fogy és szegényedik. Ők például kimondottan gyarapodtak.

(majláth—mikes)

Reverenda és szoknya

II. János Pál kimondta a — boldogító? bol- dogtalanító? — nemet. A papok továbbra sem nősülhetnek. Roma locuta. Róma döntött. A Panorama című olasz hetilap kíváncsi volt arra, hogy mi az olaszok véleménye: nősüljenek-e, vagy inkább ne? „A megkérdezettek döntő többsége nagyon reális szemléletű: egy nős pap sem jobb, sem rosszabb nem lenne; az ember ugyanaz, akár pap, akár nem pap.”

A statisztika szerint a hívők 53,5, az összes megkérdezett 61,7 százaléka egyetértene a papok nősülésével. íme, néhány indokolt vélemény az igen és a nem táborából. „Az Isten féltékeny szerető. A hivatás pedig oly fontos, hogy elképzelhetetlen lenne ezt a családdal megosztani. De én azért tudnék papot szeretni.” (Egy 40 éves asszony). „Helyénvaló, hogy megnősüljenek. Egyrészt többen is választanák a hivatást, másrészt jobban megértenének bennünket. A gyóntatószék is kevésbé lenne zavár- ba ejtő. A mai problémák főleg akkor jelentkeznek, ha a nőtlen papokkal a születésszabályozásról beszélünk.” (Egy fodrásznő). „Jóllehet a papi nőtlenség rendkívül nagyjelentőségű, nem vagyunk ellene. Jobb egy nős pap, mint egy nős ember, aki már nem pap.” (Orvos házaspár véleménye). „Házasodjanak csak ők is, mint a többi ember. És ugyanúgy, mint a többiek, felszarvazhatják a feleségüket.” (Egy háziasz- sfeony) „Honnan vennék a pénzt a család eltartásához? Könyörgöm, már eddig is nem kért eleget az egyház?” (Egy kereskedő), „Én nem bíznám a titkaimat hozzám hasonló emberre.” (Piaci eladó). „A házasság közelebb vinné őket a valósághoz. Szinte hihetetlen, hogy szerelemről, párkapcsolatokról beszélnek anélkül, hogy bármit is tudnának róla... Az egyház óvatosságból tartja a cölibátust. Ezzel fölemelte a papot, de el is távolította Isten népétől. A házasság viszont közelebb hozná.” (Szociológus szövege).

Arra a kérdésre, hogy férjhez menne-e paphoz, a megkérdezettek 47,2 százaléka mondta: nem. A vallásos nők esetében ugyanez 55,6 százalék.