Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-21 / 273. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 21. Évszázadig eljár tengelyén... Az ötvenes években a Tito-szom- szédság, majd csak az országhatár vé­dése, később az elvtársak irigy önzése is szinte elzárta a nem környékbeliek elől azt a tündérvilágot, ahol igazánból mindig is egy úr volt csak: aMzjárás. A századelő boldog békeidejében, ami­kor még a Trianonban majdan ország­határokat rajzolók legfeljebb az iskolai térképen követték pálcájukkal a méltó- Ságos nagy folyam, a Duna útját az Osztrák—Magyar Monarchián át, a kor mérnökei hatalmas munkához lát­tak. A szeszélyes vizek megszelídítésé­re, a 'meiőgazdaságiterületbk vízrtien- tesítésére megszületett a nagy plánum, a Margittaszigeti Ár- és Belvízelvezető Társulás. A munkához 1904-ben fog­tak, és két év múltán már feldübörög­tek a fagázzal működtetett szivattyúk, amelyeket a Ganz és Tsa cég készített, nemhogy európai, de világszínvonalon. Abban a gyárban, azokkal a mérnök urakkal, akik szabadalmaikkal az ipar- történelembe örökre beírták nevüket, s mindmáig elismerés övezi munkássá­gukat, amellyel a magyar szellem kivá­lóságát bizonyították. Régi dicsőségünk!! A karapancsai szivattyúház — majd’ kilenc évtized múltán ma is ugyanazokkal a gépekkel (igaz, villamosenergia-meghajtással) működik. Pár évvel ezelőtt azonban az eredeti üzemelési módon is beindítot­ták az ipartörténeti kuriózumnak mél­tán nevezhető szivattyútelepet. A gépház falán 1930-tól (!) napjain­kig vezetett diagram mutatja a vízállás szintjét, a gépek üzemelésének idősza­kait, kivéve a nagy, 1956-os árvíz nap­jait, amikor kétmétemyi magas víz alatt vesztegeltek a gépek. ' Birodalmak estek szét, emberek mil­liói szenvedtek háborúkat, békekötése­ket, de az alkotás, amely az ember te­remtő szándékát hirdeti, lassan évszá­zada eljár tengelyén ... Kié lesz a helyi tömegközlekedés? Lakossági kérdésekre válaszol az illetékes E hónap elején Kecskeméten a városi televízió a tömegközlekedéssel kapcsolatban fórumot rendezett. Ott és akkor sok kérdés hangzott el, amelyre többé-kevésbé megnyugtató választ adtak a közlekedéssel foglal­kozó szakemberek. Annak ellenére, hogy konkrétan nem tették fel a kér­dést — de kimondatlanul is érdekli az embereket és a tömegközlekedésben dolgozókat is :—: mi lesz a városi autóbuszüzem sorsa, vajon ki lesz a gazdája? Rigó Istvánt a Kunság Volán igazgatóját kértük válaszra: —A helyi tömegközlekedés nem marad meg a jelenlegi konstrukci­óban, ugyanis a kormány úgy ha­tározott, át kell adnunk az önkor­mányzatnak. Ez természetesen nem történhet meg egyik percről a másikra, véleményem szerint eh­hez minimálisan két év szükséges. Az átadásra két elképzelés van. Az első: az önkormányzathoz tartoz­na a helyi tömegközlekedés, önálló vállalatként, mint például Miskol­con, Budapesten. Ehhez azonban át kellene vennie 52, és csúcsidő­ben újabb 20 autóbuszt. (Az utób­bi 20 járművet vagy megvásárol­nák, de bérelhetnék is a Kunság Volán helyközi járataiból.) A teljes személyzet, a gépkocsivezetők, forgalmi szakemberek is átkerül­nének ehhez a vállalathoz. A javí­tási háttért megteremteni nem szükséges, ugyanis erre vannak bé­relhető javítóműhelyek. A jármű­park pótlását és az utazási jegy árát, illetve a fogyasztóiár-kíegé- szítés mértékét az önkormányzat­nak kell megállapítani. (Az árki­egészítés jelenleg tanuló- és nyug­díjasbérleteknél, darabonként, 180 forint.) A másik lehetőségről a követke­zőket tudtuk meg: a helyi tömeg- közlekedés járműveit továbbra is a Kunság Volán üzemeltetné, de az önkormányzat határozná meg a járatok útvonalát, gyakoriságát és térítené a költségeket. (Ez esetben ú^jtfogyasztóiár-kiegészítést, illet­ve a veszteséges járatok „esetért az elért nyereség mértékéig kelfene té­ríteni.) Ez tehát a két elképzelés, amelyre rövidesen választ kell ad­nia a minisztériumnak, illetve a he­lyi önkormányzatnak. ■ — A másik, és talán ha nem is húsba, de pénztárcába vágó. kérdés: mikor emelkedik az autóbuszok vi­teldíja? ; jS* Az üzemanyagár-emeléssel egyidejűleg gondolkodtunk a tari­faemelésen. A gázolaj árának nö­vekedése — novemberben átlago­san 11 forinttal került többe lite­renként — a menetrend szerint közlekedő autóbuszok esetében a következő két hónapban mintegy 10 milliós többletköltséget jelent a vállalatnak. A tarifaemelés mérté­kére és időpontjára nem tudok vá­laszolni. S ezek után néhány, Kecskemét utazóközönségét érintő kérdés, amelyre a fórumon nem jutott idő választ adni. Az egyik kérdés így hangzott: — Miért kevés az autóbusz, mi­ért nem sürítik a 20-as járatait? — Jelenleg egy szóló autóbusz beszerzési ára 2,5, míg egy csuklós autóbuszé 3,8 millió forint áfa nél­kül. A fejlesztési célokra rendelke­zésre álló anyagi eszközök, ezek­hez az árakhoz viszonyítva, rend­kívül korlátozottak, ezért kényte­lenek vagyunk a BKV által már leselejtezett autóbuszokat is meg­vásárolni. Figyelembe véve ezeket, eszközigényes feladatot vállalni nem tudunk. Ez vonatkozik, töb­bek között, a 20-as autóbusz jára­tainak sűrítésére is. — A Szeleifaluból nagyon nehéz bejutni, mit tettek e vrmaikoz'ásbarf?^ — Már évek óta tervezzük a 'Szeleifálubartiakó utazóközönség jobb kiszolgálását. A 6-ossal meg­egyező útvonalon, a Bajnok utca helyett a Mérleg utcán át, új autó­buszvonalon a forgalom megindí­tását. Átmenetileg — a Mérleg ut­ca kiépítéséig — a 27-es számú vo­nalon indítottuk meg a forgalmat. — Városföldközel van, de amikor autóbusszal szeretnénk bejutni a me­gyeszékre, nagyon távolinak tűnik. —A Városföldi Dózsa Tsz lakó­telepének közlekedési gondja évek óta ismert előttünk. Az E5-ösön jelenleg közlekedő városföldi, kun­szállási, kiskunfélegyházi autó- buszjáratokkal, azok menetrendi kötöttségei miatt, nem megoldha­tók. Az igény csak többletautóbusz felhasználásával elégíthető ki, amellyel, mint fentebb szóltam, nem rendelkezünk. Átmenetileg jár vasoljuk, hogy a lakótelep E5- ösről induló bekötőútjánál lévő megállóhoz az utasok szállítását vállalati autóbuszok felhasználá­sával próbálják megoldani. — Miért nem lehet kissé koráb­ban indítani Hetényegyházáról az autóbuszt, s miért nem a Vízmű úton közlekedtetik, ami olcsóbb is lenne. . A Hetényegyházáról 6.10 órakor induló autóbuszjáratot ko­rábban nem indíthatjuk, illetve csak abban az esetben, ha a hajnali üzemkezdettől valamennyi autó­buszt korábban indítanánk. Ez azonban hátrányosan érintené a munkába indulókat. A hetényegy- házi járatok, éppen a település jobb kiszolgálása érdekében, gyorsjárati jelleggel közlekednek. Ámennyiben az útvonalon lévő megállókban ezek a járatok is megállnának, úgy félő, hogy a Kecskemét belterületén utazók, ki­felé menetben, kiszorítanák az au­tóbuszról a hetényegyházi utaso­kat. Ezért ezen nem kívánunk vál­toztatni. Dőreség lenne a Vízmű úton, a Széchenyiváros érintésével, ■közlekedtetni a járatot, hiszen eb­ben az, esetben kimaradna a rend­kívül'-nagy tömegvonzású nyugati iparterület, a Katona József Gim­názium, és még sorolhatnám to­vább — mondta az igazgató. Gémes Gábor PÁR BESZÉD , í- ■$ — Az MSZMP (Munkáspárt) vezető testületé budapesti titkárrá választott egy igazi munkást. — Vágóhídit. * — Az MDF választási vereséget szenvedett októberben. . — MŰK. Márciusban újra kezdik. * — Eladják a Közel-Keletre a polgári védelem lejárt szava­tosságú gázálarcait. — Ha az irakiak a mérges gázt is tőlünk vették, akkor rendben. * — Merényletet követtek el a német belügyminiszter ellen. — Nálunk a Horváth nyugodt lehet a komondorjaival. Ők csak pénzért.. * — Eladják a Malévet. — Szállunk a nyugati vevők rendelkezésére. * — Istentisztelet volt a Vörös téren. — Nagy dolog. Idáig tán nem volt? * — A helyhatósági választásokkal felkerült a rendszervál­tás i-jéré a pont. — Kis i-re kis pont. * — A jövő évi kilátásunk: 33 százalékos infláció. — Nem látom be, miért kell ennyire kilátnunk. * — Moszkvába készül Castro ellenzéke. — Jó, hogy Che Guevara ezt nem érte meg. * — Tanácskozás volt Rómában, Magyarország sziget vagy híd? címmel. — Mindegy, mindkettő víz alá kerülhet. * — Románia nem tart támadástól. — Pedig az egyiptomi magyarabok nagyon fenekednek. * — Csökken a szovjet áramszolgáltatás. — Ezért biztosabb a kötél, mint a villamosszék. * — Kína a világ 8. gazdasági hatalma. — Csak akkor, ha a Szovjetuniót egynek vesszük. * — A feleségem szerint az utóbbi egy év rendszerváltásos zűrzavarában jó néhány kilót szedett magára a kisgazda Torgyán, az SZDSZ-es Mécs Imre, az MSZMP-s Thürmer, az MDF-es Csurka és Botos Katalin. — Demagógia tehát, hogy a magyarság fogy és szegénye­dik. Ők például kimondottan gyarapodtak. (majláth—mikes) Reverenda és szoknya II. János Pál kimondta a — boldogító? bol- dogtalanító? — nemet. A papok továbbra sem nősülhetnek. Roma locuta. Róma döntött. A Panorama című olasz hetilap kíváncsi volt arra, hogy mi az olaszok véleménye: nősülje­nek-e, vagy inkább ne? „A megkérdezettek döntő többsége nagyon reális szemléletű: egy nős pap sem jobb, sem rosszabb nem lenne; az ember ugyanaz, akár pap, akár nem pap.” A statisztika szerint a hívők 53,5, az összes megkérdezett 61,7 százaléka egyetértene a pa­pok nősülésével. íme, néhány indokolt véle­mény az igen és a nem táborából. „Az Isten féltékeny szerető. A hivatás pedig oly fontos, hogy elképzelhetetlen lenne ezt a családdal megosztani. De én azért tudnék papot szeret­ni.” (Egy 40 éves asszony). „Helyénvaló, hogy megnősüljenek. Egyrészt többen is választanák a hivatást, másrészt jobban megértenének ben­nünket. A gyóntatószék is kevésbé lenne zavár- ba ejtő. A mai problémák főleg akkor jelentkez­nek, ha a nőtlen papokkal a születésszabályo­zásról beszélünk.” (Egy fodrásznő). „Jóllehet a papi nőtlenség rendkívül nagyjelentőségű, nem vagyunk ellene. Jobb egy nős pap, mint egy nős ember, aki már nem pap.” (Orvos házaspár véleménye). „Házasodjanak csak ők is, mint a többi ember. És ugyanúgy, mint a többiek, fel­szarvazhatják a feleségüket.” (Egy háziasz- sfeony) „Honnan vennék a pénzt a család eltar­tásához? Könyörgöm, már eddig is nem kért eleget az egyház?” (Egy kereskedő), „Én nem bíznám a titkaimat hozzám hasonló emberre.” (Piaci eladó). „A házasság közelebb vinné őket a valósághoz. Szinte hihetetlen, hogy szerelem­ről, párkapcsolatokról beszélnek anélkül, hogy bármit is tudnának róla... Az egyház óvatos­ságból tartja a cölibátust. Ezzel fölemelte a papot, de el is távolította Isten népétől. A há­zasság viszont közelebb hozná.” (Szociológus szövege). Arra a kérdésre, hogy férjhez menne-e pap­hoz, a megkérdezettek 47,2 százaléka mondta: nem. A vallásos nők esetében ugyanez 55,6 százalék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom