Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-02 / 257. szám

\ 2 • PETŐFI NÉPE I 1990. november 2. Hogyan jön össze 21 milliárd dollár Kelet-Európának2 BRÜSSZEL Fantasztikusnak tűnhetnek azok a számok, amelyeket a mi­nap Brüsszelben, a Közép- Kelet-Európa demokratikus átalakítását támogató 24 «or­szág képviselőinek újabb talál­kozója alkalmából hoztak nyil­vánosságra. Több mint 21 mil­liárd'dollárnyi új erőforrást bo­csát a Nyugat a térség országai­nak rendelkezésére (kivéve Ro­mániát, amely csak humanitári­us segélyt kap, továbbá Albáni­át) „az elkövetkező néhány év során” 1992 végéig. Hogyan áll össze ez a sum­ma? A hét vezető tőkés ország tavaly júliusi párizsi csúcsérte­kezletén az Európai Közösség bizottságát kérte fel arra, hogy hangolja össze a 24 fejlett tőkés ország által akkor púéig csak Magyarországnak és Lengyel- országnak felajánlott támoga­tást — azóta a kedvezménye­zettek körét kibővítették Csehszlovákiával, Bulgáriával és Jugoszláviával, illetve az NDK-val. (Az utóbbi megszűnésével ez a terület immár a közösség ré­szének számít és így a statiszti­kákban csak egyes, a Phare- programban megajánlott segé­lyek szerepelnek NDK címszó alatt.) A bizottsághoz futnak így be a jelentések a 24 tőkés ország és az általuk irányított nemzetkö­zi pénzügyi szervezetek Közép- Kelet-Európa javára tett vala­mennyi felajánlásáról, bármi­lyen természetűek legyenek is. A most közzétett statisztika ezeket összesíti. Ily módon a 21 milliárd dol­láros szám magában foglal minden olyan lépést, amely pénzt irányít a térségbe, vagy akár csak lehetővé teszi ezt. így a statisztika kiterjed a Lengyel- országnak szállított élelmiszer­segélyre, a Phare program kere­tében a mezőgazdaság, a szak­képzés, a beruházási struktúra kialakítására vonatkozó jutta­tásokra, a Romániának nyúj­tott humanitárius segélyre és más támogatási programokra, az exporthitel-garanciákra, a projektek finanszírozására szó­ló kölcsönökre, a lengyel zloty stabilizációs alapjához tett hoz­zájárulásokra, a Magyaror­szágnak nyújtott struktúravál­tási kölcsönre, illetve az adós­ságleírásokra. Mindebből együttesen áll össze több mint 15 milliárd dol­lár Lengyelország és Magyar- ország vonatkozásában. Len­gyelországra 6848 millió ECU jut—ebből 2000 miihó ECU az adományba többi kölcsön, ex­porthitel-garancia stb. Magyar- országnak a kimutatás szerint ugyanerre a nem egészen pon­tosan meghatározott időszakra 3960 millió ECU szól, vagyis 5280 millió dollár. Magyarországnak a 24 or­szág külön-külön, illetve közö­sen, együttesen szakképzésre 48, beruházási struktúrák- ki­alakítására 52, környezetvéde­lemre 36, egyéb együttműkö­désre 184, exporthitelben 1114, projekt-finanszírozó hitelben 550, fejlesztési hitelben 1955, mezőgazdasági támogatásban, 20 millió ECU-t ajánlott fel. Magyarország esetében 195 miihó ECU a vissza nem térí­tendő juttatás. A legismertebb ezen belül a Phare program ke­retében 1990-re biztosított 100 millió ECU. Vannak ezen kívül Lengyelországnak és Magyar- országnak együttesen ajánlott összegek, összesen 593 millió ECU, amiből 480 millió az ado­mány. Közép-Kelet-Európa négy másik országának (köztük az NDK-nak, de az NSZK által a német egyesítés keretében bizto­sított összegeket nem számolva) a 24-ek eddig 3,8 milliárd dollár­nak megfelelő összeget ajánlot­tak fel, ezen kívül a Világbank 2,5 milliárd dollárnyi hitelnyúj­tást tervez jövőre a térségben. Ezek az összegek tehát álta­lában öem jelentkeZúek á ked­vezményezettek költségvetésé­ben, hiszen például a több milli­árd dollárnyi exporthitel egy­szerűen kereskedelmi ügylete­ket finanszíroz, míg a beruhá­zást finanszírozó kölcsönök a projektek megvalósításával ke­rülnek felhasználásra. A 21 mil­liárd dollár legnagyobb részét idővel vissza kell fizetni •£# de ezek az összegek a közeljövő­ben segíteni fogják a szerkezeti átalakítást, és általában ked­vezményesebb feltételekkel nyújtják őket, mint a kereske­delmi hiteleket. Az összeg legnagyobb része tehát korántsem adomány — de mindenképpen jókor ígért segítség. Baracs Dénes (Brüsszel) Külügy-külügyi párbeszéd Az eljövendő kiegyensúlyozot­tabb kormányzati munkastílus ígé­retét villahtotta fel az a sikeresnek t bizonyult párbeszéd, amelyet az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak tagjai és a külügyi tárca veze­tői folytattak csütörtökön a mi­nisztérium Bem-rakparti székhá­zában. A csaknem teljes vezérkar­ral felvonult külügyminisztérium és az összes parlamenti párt képvi­selőivel megjelent bizottság azzal a céllal ült a tárgyalóasztalhoz, hogy kötetlen, informális eszmecserén körvonalazza, miként javíthatnák a törvényhozás és a kormányzat gyengélkedő munkakapcsolatait. Túl azon, hogy ez az első ilyen jellegű kezdeményezés, a most megtartott külügy-külügyi párbe­szédnek különös jelentőséget adott az egész országot megrázó hét végi polgári engedetlenségi mozgalom, amely élesen rávilágított arra, hogy a stabil kormányzati és tör­vényhozói munkához elengedhe­tetlen az információáramlás csa­tornáinak kiépítése, a közvéle­mény folyamatos tájékoztatása. Erről a közösen leszűrt tanulságról is beszélt az eszmecserét követő sajtókonferencián Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára és Hegedűs István, a külügyi bizottság alelnöke. (Horn Gyula, a parlamenti testület elnöke Nincs puccsveszély , a Szovjetunióban Gennagyij Geraszimov spekulá­ciónak minősítette a Szovjetunió­ban fenyegető katonai puccsról a külfödi sajtóban a napokban ismét felerősödött találgatásokat. Csü­törtöki nemzetközi tájékoztatóján egy kérdésre válaszolva tért ki a katonai hatalomátvételre vonat­kozó híresztelésekre. A külügyi szóvivő egyébként nem volt hajlandó részletesebb kommentárt fűzni a kérdéshez. Mindamellett utalt arra: „a legille­tékesebb személy, Dmitrij Jazov védelmi miniszter a szovjet parla­mentben nemrégiben kifejtette, hogy az országban nincs puccsve­szély.” DIAKOK A KREMLBEN „Lecke” ' Gorbacsovnak MOSZKVA Mihail Gorbacsov, szovjet ál­lamfő, csütörtökön találkozott a Kremlben a szovjet hivatalos és öntevékeny diákmozgalmak kép­viselőivel. A diákság képviselői fel­hívást'adtak át a szovjet vezető­nek. Ebben követelik, hogy a nem­zetijövedelem 1Ó százalékát fordít­sák közoktatásra,'az ösztöndíjakat emeljék a létminimum szintjére, rendszeresen igazítsák azokat az inflációhoz, és biztosítsanak el­sőbbséget az oktatási célokat szol­gáló beruházásoknak. A találkozó a TASZSZ első je­lentései szerint konstruktív légkör­ben folyt. Nem tartottak hosszú beszédeket és a megjelentek rögtön az égető kérdésekre tértek rá, ame­lyekről éles párbeszéd alakult ki. Közben a Kreml falánál néhány tu­catnyi diák jelképes éhségsztrájkba kezdett. Követelték a Rizskov- kormány lemondását és az SZKP vagyonának államosítását. Moszkvában már hetek óta ke­ringtek hírek diákmegmozdulások terveiről. Valószínűleg emiatt ke­rült sor Gprbaasov ás-a»fiatalok találkozójára is. Sokan úgy tudják, 1 hogy egyetemisták a november 7-ei díszszemlét is mfeg akarják akadályozni. HAZÁNK TERVE: ' •' VÁMUNIÓ A KÖZÖS PIACCAL Decemberben még rubelért jön az olaj Várhatóan már a jövő év ja­nuárjában megkezdődnek ha­zánk és az Európai Közösség között azok a konkrét tárgyalá­sok, amelyek végső célja; a ma­gyar társulási szerződés megkö­tése. A kormány folytatja az import liberalizálását, s további intézkedésekkel javítja a külföl­di befektetés feltételeit. Az év végéig még énkezik rubelért vá­sárolt szovjet kőolaj az ország­ba — ezek voltak a legfonto­sabb megállapításai annak a beszélgetésnek, amelyet Marto- nyi János, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztéri­umának közigazgatási államtit­kára folytatott csütörtökön, az újságírók egy csoportjával. Az importliberalizációval kapcsolatban az államtitkár el­mondta: már a közeljövőben — a jövő év elejétől — a termé­kek több mint 90, százalékát le­het majd“ szabadon behozni az országba. A fennmaradó há­nyad -^'ezekről az árukról kü­lön lista készül — importját ugyancsak rugalmasan fogják kezelni. Példaként az autóbe­hozatalt említette. Úgy terve­zik, hogy a kvótán belüli beho­zatal esetében - alacsonyabb vámtételt érvényesítenek, mint a jövőben lehetséges kvótán fe­lüli autóimportnál. Az utóbbi vámja meghaladja majd az 50 százalékot is. A nem liberalizált termékek körében is ehhez ha­sonló lesz az eljárás. A külföldi befektetőket — hangsúlyozta az államtitkár — nem elsősorban az adókedvez­ményekkel lehet az országba csalogatni, hanem jól kiépített infrastruktúrával és kiszámítha­tó —stabilitást garantáló—po­litikai döntésekkel. Ennek egyik fontos jele az is, hogy nemzetkö­zi fórumokon egyrei’n’kább arra ösztönzik hazánkat, hogy min­den befektető egységes elbánás­ban részesüljön, legyen az ma­gyar vagy külföldi. E józan ta­nácsok megszívlelésével együtt a kormány a külföldi befektetése­ket a jövőben is serkenteni szán­dékozik, például adókedvezmé­nyekkel és befektetési alap létre­hozásával. Martonyi János egyértelmű­en cáfolta azt az állítást, hogy decemberben már csak dollá­rért kapnánk kőolajat a Szov­jetuniótól. A jelenlegi informá­ciók szerint még decemberben is valamivel több mint 140 ezer tonna olaj érkezik rubelért, a Szovjetunióból. Az azonban tény: tárgyalások folynak mint­egy 200 ezer tonna baskír olaj vásárlásáról, úgynevezett dol- lárbarter keretében^ E megbe­szélések kimenetele azonban még bizonytalan. Az államtitkár kitért a ma­gyar—szovjet kereskedelem egy másik neuralgikus kérdésé­re is, a prompt inkasszó ügyére. Elmondta: legutóbbi értesülései szerint a magyar árukért a szovjet fél fizet, igaz, nem l prompt inkasszóval, hanem át­utalással. Az Európai Közösséggel kö­tendő megállapodásban ha­zánk arra törekszik, hogy a fennálló korlátozások lebontá­sa aszimmetrikusan valósuljon meg. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az Ely rövidebb idő — a tervek szerint három év — alatt számolná fel a kötöttségeket, míg hazánknak erre egy hosz- szabb periódus -S10 év állna rendelkezésére. Eközben pedig Magyarország fokozatosan lé­péseket tenne a vámunió irá­nyába, amely előreláthatólag az évtized közegére valósulhatná: még. (MTI) 18,8 milliárddal tartoznak a vállalatok a társadalombiztosítónak sajtótájékoztatója jelenleg külföldön tartózkodik, így nem tudott részt venni a megbeszé­lésen.) Katona Tamás önkritiku­san szólt az elmúlt hétvége meg­szívlelendő tanulságairól, hangoz­tatván, hogy az Antall-kormány komoly hibát követett el, amikor nem adott megfelelő tájékoztatást munkájáról, terveiről. Ezt csak részben menti, hogy a kormányta­gok szinte éjt nappá téve dolgoz­nak. A tájékoztatás csatornáinak hiánya előrevetíti annak veszélyét, hogy a kormány bürokratikus szervezetté degradálódik. Elenged­hetetlen, hogy a jövőben az ország irányításának minden gondját, ba­ját osszák meg a sorsuk alakulásár ért felelősséget vállaló polgárok­kal. A legrosszabb az lenne, ha a kormány bizonytalanságban tarta­ná a polgárokat. Hasonló gondolatokat fogalma­zott meg Hegedűs István (Fidesz), a külügyi bizottság'alelnöke, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: Antall József kormányfőnek a parlament plénuma előtt elhang­zott beszéde stílusváltást tükröz. A beszéd hangneme és tartalma azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a kormány a jövőben az eddiginél jobban támaszkodik az ellenzéki pártok véleményére, együttműkö­désére. A hét végi sokk.a jelek sze­rint felrázta a kormányt. Magyarországon 18,8 milliárd forinttal tartoznak a munkáltatók az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak (OTF); a társadalombiztosítás szándéka, hogy felszámolási eljárást kezdeményez azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek fizetési kö­telezettségüknek november 25-éig nem tesznek eleget. Ezért az OTF nyilvánosságra hozta azoknak az adó­soknak a jegyzékét, amelyek 5 hónapnál nagypbb hátralékkal rendelkeznek és 1 millió forintnál több a tartozásuk, s ugyanakkor semmifajta hajlandóságot nem mutattak a fizetésre. Ennyiben foglalható össze a Népjóléti Minisztérium csütörtöki, a témától kicsit olykor eltérő, s személyeskedő hangvételt sem nélkü­löző szóvivői tájékoztatója, amelyet a Parlamentben tartottak. A sajtótájékoztatón jelen voltak az Or­szággyűlés szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának a tagjai, valamint a társadalombiztosí­tás szakemberei. Botos József, az OTF főigazgatója elmondta: mint­egy 600 ezer folyószámlát tartanak nyilván, ebből megközelítően 400 ezer a magánszektort érinti, ám e körből"— szinte kivétel nélkül — már rendezték köte­lezettségeiket. Az adósok: az. állami, a szövetkezeti cégek. Közülük a sajtónak átadott jegyzékben 62 álla­mi munkáltató neve szerepel. A főigazgató bejelentet­te azt a kormány által jóváhagyott döntést, miszerint szeptember 1-jétől az adós cégeknek az alaptartozás után felszámítanak havi 4 százalékos késedelmi ka­matot (ami nem azonos a kamatos kamattal). Miután ez1 a kamat nagyobb a hitelkamatnál — amit egy gazdálkodó szervnek fizetnie kell —, vélhetően elgon­dolkodnak a tartozó cégek: mi is éri meg jobban. Azt viszont lényeges eredményként értékelte a főigazgató, hogy az OTF korábbi akciója során az egyenként felkeresett adósok döntő többsége hajlandóságot mu­tatott arra: tárgyalásos alapön rendezzék a tartozásu­kat. Igaz, volt olyan hely is, ahol kutyával kergették el munkatársaikat. Amennyiben a hiányzó milliárdok nem kerülnének a társadalombiztosítás kasszájába, a költségvetés ga­ranciát vállal — s erről már Kis Gyula, a parlamenti bizottság vezetője szólt a szociális "biztonságért, vagyis a nyugdíjak, az egészségügyi szolgáltatások fedezéséért. Erre biztosíték a költségvetés év végéig úgymond kötelező tartaléka, ami jelenleg 4 milliárd forint. v A jelenlévők egyetértettek abban, hogy amíg Ma­gyarországon az egy főrg jutó nemzeti jövedelem 2200 dollár, addig csak ezt figyelembe véve tudják rendezni a társadalombiztosítás témáját is. Hiszen egy jól mű­ködő, minőségi biztosítási rendszer alapja a társada­lom gazdasági teljesítőképessége. Mindez persze nem befolyásolja azt, hogy mielőbb meg kell teremteni az új típusú társadalombiztosítási rendszert. (MTI) SZTRÁJKRA KÉSZÜLNEK A POSTÁSOK Huszonnégy órás sztrájkot tar­tanak a postások, amennyiben a munkáltatóval, illetve a kormány képviselőivel folytatott tárgyalása­ik november 15-éig nem . vezetnek eredményre —jelentette be csütör­tökön Mundruczó Kornél, a Pos­tai Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének elnöke. A pénteken kezdődő tárgyalá­sok célja, hogy a felek megoldást találjanak a posta ellehetetlenülé­sének megállítására, valamint a dolgozók bérhelyzetének rendezé­sére. Közismert, hogy a posta fennállásának legválságosabb idő­szakát éli át, hiszen működőképes­ségéért szinte map mint nap meg kell küzdenie. A helyzetet csak ne­hezíti, hogy a tavalyi átszervezés kapcsán sokan és sok mindent ígértek. így ígértek' többek között egy működőképes posta vállalatot, valamint a dolgozók számára inf­lációkövető tarifa- és bérrendszert. Ezekből azonban nem sok valósult meg, hiszen az idei esztendőre kért 16 százalékos bérfejlesztésből a posta vállalat saját erőből csak 6 százalékot tudott adni. így a pos- ' tások most elsősorban az alapító­tól — a közlekedési és hírközlési tárcától —, valamint a vállalat ve­zetőitől várják a működőképesség garanciáinak megteremtését, s ezen belül az október elsejétől ér-' vényesítendő 10 százalékos'bérfej­lesztést. Szeretnék elérni, hogy a ' tárgyalások már november 10-éig befejeződjenek, ugyanis kudarc esetén 5-6 napra lenne szükség ah­hoz, hogy a Sztrájkra kellőképpen fel tudjanak készülni. A munkabe­szüntetés egyébként az egész or­szágra kiterjedne, tehát nem mű­ködne a 3200 postahivatal, nem lenne hírlapárusítás, nem közle­kednének a postavonatok, nem kézbesítenék a leveleket sem. Mundruczó, Kornél felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a 114-es pos­tahivatalban működő 12 fős füg­getlen postásszakszervezet napok­ban közzé tett, npvember 8-ára szóló sztrájkfelhívása semmiféle összefüggésben sincs á november 16-ára tervezett országos sztrájk­kal. A két felhívás már csak azért sem tévesztendő össze, mert míg az előbbi egy kis létszámú csoport ak­ciója, az utóbbi 46 ezer postás dol­gozó támogatását élvezi. Palotás János a benzin­árakról (Folytatás az 1. oldalról) Ez viszont azt jelenti, hogy ha az átmeneti időszak alatt akár egyet­len dollárral is növekszik az olaj ára, az az átmeneti ár élétbe lépte- , tésének napján máris megemeli az üzemanyagok árát. A pillanatnyilag érvényben levő árakban ugyanis 4-5 forint tartalék van —^mondta Palotás János. Ez azt jelenti, hogy nagy biztonsággal állítható: ha jelentősen növekszik is az olaj beszerzési ára, akkor sem kerül sor áremelésre. Éppen ezért elengedhetetlen (-r mint azt a bi­zottságok is kérték —, hogy a kor­mány tételesen mutassa be a ter­melői árak kialakításának módját, törvényjavaslatában pedig az ár­emelések előtti, a megállapodás alapjául szolgáló adótartalmat je­lölje meg. , Palotás János ezután kifejtette, hogy még egy tisztázandó körül­mény van az üzemanyagárak kö­rül. Nevezetesen: szoros érdekszö­vetséget vél felfedezni a kormány és az OKGT között. A vasárnapi megállapodás kikényszerítette a kormánytól, hogy mondjon le adópozíciójának javításáról. Az adóelvonás azonban nem látszik egy bizonyos területen, mégpedig a hazai olajból készült termékeknél. Az olaj ára az Öböl-beli esemé­nyek hatására emelkedett 40 dollár fölé fel fejtegette a VOSZ elnöke —, ennek nincs közgazdasági alap­ja. Az itthoni kitermelés, valamint , a rubelért a Szovjetuniótól vásá­rolt olaj ára 15 dollár alatti. A ma­gyar olajkitermelés az egész olaj­felhasználás mintegy negyedét ad­ja. Az OKGT a liberalizált terme­lői ár bevezetésével óriási, meg nem érdemelt nyereségre tesz szert. E többleíblvételéből ajánljá Tel mó'St a kormányÜfrk, hogy ánrikk 80-90 százalékáról lemond a költ­ségvetés javá'ra. Az év hátralevő két hónapjában 600 ezer tonna kőolajat kívánunk vásárolni tőkés devizáért, 380 ezer tonna a magyar kitermelés, 145 ezer tonna kőolaj pedig rubelért érkezik. Ennek ára 15 dollár körü­li, így 40 százalék körüli az úgyne­vezett olcsó olaj aránya. Mindezek bizonyítják, hogy az OKGT visz- szaél monopolhelyzetével mondta a VOSZ elnöke. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Románia — áremelések, parlamenti Vita ' Romániában november else­jétől nagyszabású áremeléseket , vezettek be. A főként alapvető élelmiszerekre, ruházati cikkek­re, háztartási berendezésekre és szolgáltatásokra kiterjedő drá* ' gulás mértéke átlagosan 2,5-3- szoros, A bevezetett intézkedésekről csütörtökön délután a képvise­lőház s a szenátus együttes ülé­sén heves vita bontakozott ki, melynek során első .alkalommal terjesztettek be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, petrisor Moraru, Temes megyei - képviselő tette meg az indít­ványt, amelyet valósággal le­hurrogtak a Nemzeti Megmen- tési Front többségben levő kép- ■ viselői. A képviselők és szenátorok az együttes ülésen nem fejezték* be a vitát, 24 képviselő nem ka­pott szót és ezért a parlament a jövő héten tárgyalja tovább az árliberalizálás helyzetét. • A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 44. héten a lottó nyerőszámai a következők: 16, 20, 27, 57, 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom