Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-10 / 264. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1990. november 10.

Döntő szakasz

(Folytatás az 1. oldalról) is. Távlati célokra utal, hogy tartalékosok tízezreit mozgósítják, akiket először a kaliforniai sivatagban készítenek fel harci feladatokra.

Az erősítések várhatóan 1991 elejére fejeződnek be, s akkorra mintegy 350 000 amerikai katona lehet az Öbölben, fit szám méreteire jellemző, hogy a vietnami háború csúcspontján 543 000 volt az amerikai haderők létszáma.

A Fehér Ház és a Pentagon bejelentéseit — érthetően — a keddi, általános időközi választások utánra halásztották. Az új törvényhozás egyébként csak január 20-án ül ösz- sze. Ez jelentősen könnyíti a kormány helyzetét, hiszen bár a két párt általában egyetért az Öbölválság kérdésében, sok törvényho-'

zó nagy fenntartásokkal tekint a háború lehetőségére, a várható nagy amerikai veszteségekre.

A bejelentés időzítésében szerepet játszott James Baker külügyminiszter körútja is: az Öbölben, majd — éppen csütörtökön- Moszkvában egyeztette az elgondolásokat. Washingtonban figyelmet keltett, hogy a Szovjetunió- elvi. egyetértését hangoztatva,- a nyolcórás tárgyalások után a békés megoldást állította előtérbe, és katonai lépéseket csak az ENSZ BT határozata alapján lát lehetségesnek. Az amerikai álláspont szerint az ENSZ alapokmánya máris lehetővé teszi az agresszor elleni fellépést — de nyilvánvaló, hogy Washington további kezdeményezésekre készül az ENSZ-ben is.

Kormányalakítás Indiában

Ramaszvami Venkataraman indiai köztársasági elnök pénteken a kormányzó Dzsanata Dal-t?ól kivált frakció vezetőjét, a 63 éves Csandra Sekhart kérte fel kormányalakításra, Az elnök azt követően döntött

így, hogy a koalíción kívüli három legerősebb párt vezetői egyaránt nemleges választ adtak arra a kérdésre, „képesek és hajlandók-e” megalakítani India következő kormányát.

Magyarország nem igazi piac

(Folytatás az 1. oldalról)

térően használt gyógyszerekkel kábítják magukat, és ehhez adódik a „ragasz- tózók” pontosan meg nem határozható számú, kiterjedtebb csoportja — egyebek között ezt tartalmazza az a jelentés, amelyet a magyar küldöttség terjesztett az Európa Tanács kábítószerkérdésekkel foglalkozó multidisZCiplináris csoportjának strasbourgi miniszteri ülése elé. 100 ezer főnyi azok tábora, akik nyugtatószerek függőségében élnek.

Magyarország csütörtökön csatlakozott a Pompidou-csoporthoz — Lengyelországgal és Jugoszláviával együtt. Pénteken Csehszlovákiát is felvették a testületbe.

A Pompidou-csoport rendszeresen „leltárt” készít a kábítószer-fogyasztás és az ellene való küzdelem helyzetéről. Magyarország helyzete ugyan annyiban könnyebb, mint ai nyugati országoké, hogy — mivel pénze nem konvertibilis —nem jelen t igazi piacot a nagy nemzetközi kábítószer-kereskedők számára, de a „gyógyszerdiverzió”, a ragasztózás és más módszerek—házi készítésű főzetek — révén így„is terjedőfélben van a kábítószerezés. Évente 5-6 halálesetet okoz a ragasztózás, és ebből a csoportból mintegy százan kerülnek évente mérgezési tünetekkel kórházba.

Noha Magyarországon nincs igazi kábítószerpiac, a csempészszervezetek egyre inkább megpróbálják tranzitútvonalként, illetve raktározási helyként felhasználni a Közel-Kelet és Nyugat- Európa között.

A megelőzés felelőse a népjóléti minisztérium, amely általában összehangoló szerepet tölt be a kábítószerrel kapcsolatos kérdésekben. 1987 óta alkalmaznak speciális terápiát a kábítószer-betegségek gyógyítására, Szegeden és Pécsett nyílták ambuláns központok, ezenkívül egyházak is foglalkoznak ezzel a feladáttal PB tartalmazza többek között a Pompidou-csoport elé terjesztett magyar jelentés.

LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT

Zsúfolt nézőtér előtt folytatódtak Kiskunfélegyházán a BHSB ökölvívóbajnoksága elődöntői, ahol lapzártáig két remek félegyházi siker született Szász Árpád és Mizsei György révén, akik látványos mérkőzéseken kiharcolták a szombati döntőbe jutást.

Eredmények: 51 kg: Dinev (bolgár)—Horváth (magyar) 3 m., df., Kim Yong (KNDK)—Sakowski (lengyel) 3 m., df. 54 kg: Anyikin (szovjet)—Li Myong (KNDK) 4: 1, Sztrogov (bolgár)—Paris (román) 3:2. 57 kg: Fieraru (román) — Gwon Yong Hak (KNDK) 5 : 0, Galikejev (szovjet)—Sorin (román) K. O. 60 kg: Zabrocki (lengyel)—Aurel (román) 3 : 2, Krigorjan (szovjet)—Valhov (bolgár) 5 : 0. 63,5 kg: Batbarj (mongol)—Szász (magyar) 4 : 1, Nyikolajev (szovjet)—Nam Gyng Yong (KNDK) 4:1. 67 kg: Mizsei (magyar)—Szkoromnij (szovjet) 4:1. (Kövér betűkkel a győztesek.)

Húszmillió ECU a Közös Piactól

(Folytátás az 1. oldalról)

A kormány áttekintette az 1945 és 1963 közötti, törvénysértő módon, illetve az 1956-os forradalomban való részvételükért elítéltek társadalom- biztosítási és munkajogi helyzetét. A most megszületett kormányrendelet —a már korábbi jogi rehabilitációt mintegy kiegészítve — meghatározza az érintetteknek nyújtott kárpótlás mértékét. A rendelet hatálya azokra, a személyes szabadságukban korlátozott emberekre terjed ki, akiket 1945. január 1. és 1963. december 31. között internáltak, kitelepítettek, deportáltak, a szovjet katonai bíróságok politikai okokból elítéltek, illetve a világháború utolsó hónapjaiban a Szovjetunióba hurcoltak. Rehabilitálják, illetve kárpótolják azokat is, akiket internálás vagy kitelepítés céljából őrizetbe vettek, de internálásukra mégsem került sor.

A felmerések szerint a tervezett intézkedések mintegy 120 ezer nyugdíjaskorú embert érintenek. A kárpótlás mértéke a következőképpen alakul: a személyes szabadság korlátozásának esztendei összeadódnak, s ennek alapánáz első év után havi 500 forint nyugdíj-kiegészítés illeti meg a törvénysértő módon elítélteket. Minden további“, „fogságban” töltött év után plusz havi 250 forint nyugdíjkiegészítés jár. Ha valakit 5 évnél hosszabb időre fosztottak meg személyes szabadságától, akkor az ötödik évtől kezdődően már 300 forint havi nyugdíj-kiegészítés jár minden letöltött év kárpótlására.

A csütörtöki kormányülésen Mar- tonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára bejelentette, hogy a Közös Piac 20 millió ECU (mintegy 24 miihó dohár) segélyt ajánlott fel Magyarországnak kukorica vásárlására, enyhítendő az aszálykárokat. (A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az idei rendkívüli aszály következtében csaknem 2,4 millió tonnával kevesebb kukorica termett. Mint ismeretes: Bush elnök 47,5 millió dolláros támogatást ajánlott fel Magyarországnak. Ebből 7,5millió dollár „tiszta segély”, 40 millió dollár pedig kedvezményes hitel takarmány vásárlására.) A Földművelésügyi Minisztérium a szokásos takarmányforgalmi csatornák kiiktatásával kívánja értékesíteni a segélyként érkező takarmány), lipjgyj ezzel letörje az ijndoko- < lattanul magáshazai árakat.1

A kormány csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatta a modern magyar államiság történetének első nemzetbiztonsági törvényjavaslatát. Döntött arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség bevonásával még egyszer alaposan megvitatják, átdolgozzák a tervezetet, amelyet decemberben hoznak ismét a kormány elé.

A kormány törvénymódosító javaslatot fogadott el a bíróságokról, a büntető törvénykönyvről és a büntetőeljárásról. A változások lényege, hogy a Btk. módosításával felszámolják a katonai bíróságokat és a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumát, s helyettük a katonai büntető- eljárásra tartozó ügyek elbírálására külön katonai tanácsokat hoznak létre a köztársasági elnök által kijelölt fővárosi és egyes megyei bíróságokon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon. A külön katonai ügyészségek egyelőre megmaradnak. Egy másik lényeges módosítás szerint a rendőrség hivatásos állományú tagjai büntetőjogi értelemben ezután nem számítanak katonának.

Az illetékekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, különböző módosító indítványokat is áttekintette a kormány, s közülük számosat elfogadhatónak talált. Ezek közé tartozik, hogy az illetékmentes ajándékozás felső határát 150 ezer forintra emelik. Az adó-, vám- és illetékkötelezettséget megállapító határozat ellen benyújtott lakossági kereset illetékdíja 5 ezerről 2 ezerre csökkenne.

A tájékoztatóba bekapcsolódott Szabó Tamás munkaügyi államtitkár is, aki a válságos foglalkoztatási helyzetben lévő térségeknek (Székes- fehérvár, Pécs, Baranya és Borsod) nyújtandó támogatásról számolt be.

Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár az üzemanyagáremelkedés ellentételezésével kapcsolatos kormánydöntést ismertette. Ennek lényege, hogy a kormány az idén a mezőgazdasági ágazatba tartozó gazdálkodó szervezeteknél, illetve az autóbusszal menetrendszerű belföldi személyszállítást végző vállalkozók esetében támogatás formájában kompenzációt irányzott elő. A kormány ezzel szeretné' megakadályozni, hogy ezekre, a lakosság ellátását alapvetően érintő területekre i 'tovább gyűrűzzenek az , üzema- nyágár-emelés, hatásai.

Pozsgay — független képviselő?

(Folytatás az 1. oldalról)

Még néhány kérdésben magyarázattal tartozom. Többen kérdezhetnék, miért nem jelentem meg a kongresszuson és miért nem személyesen mondtam el érveimet. A jó ízlés és a politikai megfontolás egyaránt azt diktálta, hogy ne menjek el. Csak a politikai megfontolásaimat szeretném elmondani. A látszatát is kerülni akartam egy pártszakadásban való érdekeltségnek. Nem óhajtottam a kongresszuson zászlót bontani} tobor- zót hirdetni. Ha azt akarjuk' hogy szerves döntések szülessenek, akkor kinek-kinek magának kell élnie önrendelkezési jogával és döntenie maradásról1 vagy kilépésről.

Természetesen, nem lehetek a szocialista frakció vezetője és kilépek a frakcióból is — írta levelében Pozsgay Imre —. Független

képviselőként dolgozom tovább. Ez jogszerű és etikús lépés. A törvény azon az elven alapul, hogy a képviselőjelölt a párté, a képviselő a nemzeté. így ez erkölcsnek is elegendő lenne, de szeretnék még hozzátenni valamit. Megyei listán lettem képviselő, ám képviselőségem nemcsak a párttagság szavazataiból jött össze, hanem más választópolgárokéból is. Minden választóm képviseletét továbbra is vállalom.

Szűrös Mátyás szerint Kovács László, esetleg Gál Zoltán veszi át a Szocialista Párt frakciójának vezetését Pozsgay Imrétől — az Országgyűlés alelnöke erről pénteken Püspökladányban beszélt az MTI debreceni tudósítójának, miután képviselőként választóival, illetve az új városi képviselő-testület tagjaival találkozott.

AZ SZDSZ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA

Sürgős törvényjavaslatok

— Nem nagykoalícióra van szükség, hanem arra, hogy a személyileg átalakult kormány új alapokra helyezzé viszonyát az ellenzéki pártokkal és az érdekképviseleti szervezetekkel — jelentette ki Kis Jánqs, a szabaddemokraták elnöke a párt pénteki sajtó- tájékoztatóján.

Az SZDSZ vezetője által említett újfajta, kormány—ellenzék kapcsolat szükségességét Pető Iván frakcióvezető is alátámasztotta, elsősorhan arra hivatkozva, hogy a gazdasági törvények mielőbbi megszületéséhez, azaz a törvénykezés menetrendjének meghatározásához elengedhetetlen a konszolidált egyeztetési forma megteremtése.

Pető Iván részletesen szólt arról is: véleményük szerint melyek azok a törvények, amelyek megalkotásával nem lehet várni. Ezek sorában voltaképpen két nagyobb törvénycsomagot említett: egyfelől azokat, amelyek az önkormányzatok működéséhez elengedhetetlenül szükségesek, másfelől a következő gazdasági évet megalapozó költségvetést, az ahhóz csatlakozó törvényekkel. Ezek jelentőségét és sürgősségét hangsúlyozva nehezményezte az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője, hogy a javaslatokat mindmáig nem terjesztette be a kormány.

Gorbacsov Bonnban

Jószomszédi szerződés húsz évre

IFolytatás az 1. oldalról)

den vitás kérdést békés eszközökkel fog megoldani és kizárják egymás megtámadását. A béke megőrzését közös feladatnak tekintik, a békét veszélyeztető helyzetekben azonnal felveszik egymással a kapcsolatot. Csúcsszinten annyiszor konzultálnak évente, amennyiszer jónak látják, a külügyminiszterek pedig évente legalább kétszer fognak találkozni. A szerződés a védelmi miniszterek rendszeres találkozóit is előírja.

A szerződés aláírása után Kohl kancellár úgy nyilatkozott, hogy a német —szovjet kapcsolatokat széles alapokra helyező dokumentummal lezárták a múlt fájdalmas fejezetét. A szerződés utat nyit az újrakezdéshez Németország és a Szovjetunió között, az egyesült Németország a jövőben a Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnere kíván lenni.

Helmut Haussmann német gazdasági miniszter és Sztyepan Szitarjan szovjet miniszterelnök-helyettes ugyancsak pénteken és szintén húsz évre szóló átfogó gazdasági és műszaki-tudományos szerződést írt alá, s aláírták a német— szovjet szociális-munkaügyi megállapodást is. Ilyet a Szovjetunió, három évre, először köt egy piacgazdálkodást folytató országgal.

Az aláírások előtt rövid plenáris ülést tartott a német és a szovjet küldöttség. Korábban Kohl és Gorbacsov négy- szemközti megbeszélést folytatott. Éz volt a hatodik találkozójuk. A korábbi öt közül különösen jelentős az idei februári és júliusi, amelyeken a Szovjetunió beleegyezett Németország újraegyesítésébe es NATO-tagságába. A második világháborúban győztes négy nagyhatalom és a két német állam szeptember 12-én Moszkvában kötött szerződést Németország szuverenitásának teljes helyreállításáról, a győztesek különleges jogainak feladásáról.

A csúcsszintű eszmecserékkel párhuzamosan a szakminiszterek külön tanácskoztak, Genscher és Sevardnadze is. A kétoldalú kapcsolatokon kívül a világ összes fontos kérdése szóba került, kezdve az Öböl-válságtól egészen az európai biztonsági folyamat intézményesítéséig.

Aszombatinapota Gorbacsov házaspár Kohlék szűkebb hazájában, Speyer- ben és Oggersheimben tölti, Sevardna- dzénak pedig Genscher mutatja meg szülővárosát, Hallét. A szovjet vendégek délután hazautaznak Moszkvába.

Valóban segítséget kapnak az aszálykárt szenvedett magángazdák

g|Éj|Y

segagatfizefő magántermelők szerepel- nek3'ezeH — az' FMmegküldte á kereskedelmi bankoknak.

— Mi lesz azokkal a magántermelőkkel, akik nem fizetnek nyereségadót, de aszálykárt szenvedtek és szeretnének kedvezményes hitelhez jutni? — kérdeztük Udovecz Gábortól.

— Valóban nem rendezett ennek a magántermelői rétegnek a hitelfelvételi ügye, mivel a kamatpreferenciát nem tudják visszaigényelni. Szakmailag meg lehet oldani a kamara javaslatát, de ehhez egy új kormányrendeletre volna szükség, amelyben kiterjesztik a kedvezményeshitel-felvételt a nyereségadót nem fizető magángazdák körére is.

A kormányrendelet-módosítást a Földművelésügyi Minisztériumnak kellene kezdeményeznie, s mivel nem

nagy tételről lehet szó, véleméhyem szerint ennek pénzügyi háttere is meg- teremthető, tehát ^lehetőséget .látok a kormányrendelet módosítására.

A főosztályvezető közölte: a föld- használati adó felét automatikusan eltörlik, az aszálykárt szenvedett magángazdák (függetlenül attól, hogy adófizető vagy sem) körében. A hivatalos rendelet napokon belül megjelenik.

A beszélgetések során kitűnt, hogy még mindig hiányzik valamiféle utasig tás, amely kötelezné az önkormányzati szerveket az igazolások kiadására. Hogy kinek a feladata az önkormányzatok utasítása, nem vált világossá, valószínűleg minisztertanácsi körlevél elegendő lenne ehhez. Ami viszont egészen bizonyos: gyors cselekvésre volna szükség, a magángazdák nagyon várják, hogy a gyakorlatban élhessenek e lehetőségekkel.

Csabai István

TURISTASZEMMEL — MOSZKVÁBAN

4. Lehet-e rosszabb?

A moszkvai újságírók természetesen a Legfelsőbb Tanács üléséről szóló tudósítással vannak teli. Rizskov kormányfő óvatosan araszolgató reformterve az 500 napos sokkterápiát javasló Satalin-csomaggal került szembe. A vitából ismét csak a ravasz Gorbacsov került ki győztesen, teljhatalmat szavaztatva meg magának. A moszkvai utcát járva a turistának az a benyomása, hogy ezek a kétségkívül óriási jelentőségű viták nemigen kerülnek közel áz emberek hétköznapi életéhez. Másképp néznek ki a dolgok „fent” és másképpen „lent”, és az üzletek elrémítően szegényes kínálatát látva sokan a marxista értelemben vett forradalmi helyzetről beszélnek: a vezetők a régi módod már nem tudnak irányítani, a vezetettek a régi módon nem hajlandók tovább élni. Gyümölcs nincs, szesz nincs, cigarettából jegyre adnak havonta öt dobozzal, a,kenyérért órákat kell sorba állni — és Moszkva ellátása még a mai viszonyok között is lényegesen jobb, mint bármelyik más városé. Úristen, mi lehet a blokád alá vont Litvániában?

Néhány dolog ugyanakkor változatlanságot mutat a múlttal. Öt kopejkáért bárhová elvisz a metró, két kopekért akár 24 órán át telefonálhatni városon belül, a távfűtésért, a lakbérért, a villanyért és'a gázért jelképes össze- gecskét kell fizetni, a 92-es oktánszámú benzin literje 40 kopejka, az itt még

gyártott, 76-os oktánszámúé ennél is jóval olcsóbb (a nagy pótkocsis teherautókban használják ezt a gyenge minőségű üzemanyagot), ám az infláció megállíthatatlanul tör előre. Persze, nem hivatalosan. A módszer: a régi áru eltűnik, majd — új néven —jóval drágábban ismét megjelenik.

Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a korábbi ideológiai szigornak vége. Jelcin egyszerűen kilépett az SZKP-ból, szemlátomást Gorbacsov is jobban érzi magát az elnök szerepében, ahol egyenrangú Bushsal, mint főtitkárként. Ismerősöm, aki a 70-as években a Lomonoszov Egyetemen végzett meséli, hogy pártcsoportbizalmiként akkortájt részt vett egy fegyelmi tárgyaláson, ahol egy „elvetemült” párttag ügye került napirendre. Sok idő telt el azóta, talán nem sért titkot az eset felidézése: a kandidátus párttagságát azért függesztették föl egy évre — ez abban az időben az egyik legsúlyosabb büntetés volt —■, mert egy Izraelbe települő volt kollégáját kikísérte a pályaudvarra, sőt, méltatlanul a szovjet kommunista párt tagjához, még integetett is neki, amikor elindult a vonat. Valaki látta, bejelentette, fegyelmi tárgyalás következett. Egy év múlva azt vizsgálták: megjavult-e. Az a döntés született, hogy még nem méltó a párttagságra, újabb esztendőre felfüggesztették tagságát. Szerencséje volt, állását megtarthatta — bár előmeneteli esélyei nyilván romlottak.

Ismerősöm, aki ma is perfekt beszél oroszul, nem akármilyen társaságban végezte az egyetemet. A legnevesebb vezetők gyerekeivel járt együtt, és egy- szer-kétszer a lakásukba is ellátogathatott. A kérdésre, mondjon valamit, ami nagyon meglepte, gondolkodás nélkül vágja rá:

— A pilseni sör. Abban az időben az nagyon nagy szó volt.

Szóval a pilseni sör. A turista nem gondolja, mekkora dolog ez — holott csak bele kell gondolni, mekkora hatalmat birtokolhatott az, aki el tudta intézni, hogy a messzi Prágából hozzanak számára sört. Igén, a

pilseni sör is lehet a befolyás jele, nagyon is.

Közeleg a jpúcsú ideje, próbálunk taxit fogni. Áll ugyan néhány a hotel előtt, de azt állítják, foglaltak. A recepció a vállát vonogatja: egy nappal ko-‘ rábban kellett volna szólnunk. Az egyik taxis aztán megszánna bennünket, és közli: elvisz a repülőtérre, ha kifizetjük az összeget, amit kér:

—: Százötven rubel vagy tíz dollár — közli az arcpirítóan magas árat. Kocsijában természetesen ott a taxaméter, ami erre a szakaszra aligha mutatna többet 6^8 rubelnél. Hiába, ha ennyiért nem hajlandó, dolgozni (a 150 rubel

körülbelül egyhavi átlagfizetésnek felel meg). Végül szerencsénk lesz, egy Zsiguli megszán és fölajánlja, hogy 20 rubelért — azaz a hivatalos taksa háromszorosáért — kiszállít bennünket Sere- metyevóra (még szerencse, hogy maradt egy kis pénzünk — ám végül is nem költhettük mindet Lenin-jelvény- re, tudniillik mást nemigen kaphattunk).

Kijutni a Szovjetunióból ugyanolyan nehéz és körülményes, mint belépni az országba. Különféle zsilipeken kell áthaladni, egyiket vám-, a másikat útlevél-, a harmadikat biztonsági ellenőrzésnek hívják: mindenütt kérnek valamilyen papírt, ami egyáltalán nem biztos, hogy ott van az ember zsebében. Különösen hosszú ideig tartják föl a sort a kivándorlók. Moszkva az idén sok tízezer zsidó távozását engedélyezi, ők többnyire Budapesten át repülnek Tel-Avivba. Középkorú emberek két- három bőrönddel kezdenek új életet a messzi távolban — most ezeket a bőröndöket rezzenéstelen arcú huszonéves vámtisztviselők forgatják föl: az országból gyakorlatilag szinte mindent tilos kivinni.

Örökkévalóságnak tűnik, mire elfoglalhatjuk helyűiket a TUt-H 54 fedélzetén. Az ablakon át látni, amint egy óriás Jumbo a Pan Am feliratával lassan nekirugaszkodik és fölszáll. Nekünk még várni kell §S nem mindenki érkezett meg időre. Riporterszerencse, hogy a későn jövő éppen egy kivándorló. Szverdlovszki, 44 éves, belsőépítész, orvos feleségével, 15 éves lányával, anyjával, öccsével és annak családjával vág neki az ismeretlennek.

— Valószínűleg lesz állásom, és a helyzetem azért is könnyű, mert az egyik diplomámat angol nyelvből szereztem — mondja Natan Abramovics Zelinka.

1500 rubeles havi fizetést —l itteni viszonylatban ez horribilis összeg — hagy itt, berendezett lakást. Összes úti -okmánya egy háromba hajtott papír, rajta a magyar és az izraeli vízummal. Az M—1.626454. számú papír tulajdonosa e pillanatban már nem szovjet és még nem izraeli állampolgár — státusa tehát: hontalan S, aki a repülőjegyek darabjáért 729 rubelt fizetett. Hivatalos árfolyamon személyenként 150 dollárt válthatott be, ezenkívül két ládát postára adhatott (3000 rubelt fizetett érte) és 700 rubelt kértek tőle illetékként azért, hogy elbocsáthassák a szovjet állampolgárság kötelékéből. Csak nevet, amikor elmeséljük neki, hogy a taxis 150 rubelt kért volna tőlünk. „Én 500 rubelt kellett hogy fizessek” - mondja beletörődve: a kivándorlókon mindenki megszedi a maga sápját.

A stewardessek ételt és italt kínálnak, emberünk boldogan falatozik, majd iszik egy pohár sört.

— Három napot töltöttem a várócsarnokban, most kezdem magam kicsit biztonságban érezni — sóhajt nagyot és tölt még egy pohárral.

A gépünk lassan leszálláshoz készülődik.

— Mire számit? Jobb lesz?

Natan Abramovics egy darabig maga elé néz, majd így szól:

— Egy biztos. Annál rosszabb már nem lehet, amilyen Szverdlovszkban volt. A többi nem számít, r

Alattunk Budapest. Hazaérkeztünk. Ezt láttuk — így.

(Budapest—Moszkva, 1990. október)

Ballai József

• Zsiguli — ablaktörlő nélkül.

A benzin ugyan hivatalosan 40 kopejka, ám sok kútnál csak

literenkénti I rubelért árulják.

Ha van egyáltalán...