Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-30 / 281. szám
1990. november 30, • PETŐFI NÉPE • 7 Japán szakemberek élesztik a Borsodi Vegyi Kombinátot A Borsodi Vegyi Kombinát világbanki kölcsönből 2S ezer tonna/év.kapacitású MDI (me- tilén-difenil-diizocianát) — poli- uretán termékek egyik fontos alapanyaga — üzemet épít. A beüzemelést, — az üzem élesztését — majd pedig a garanciális méréseket a japán Mit-' sui Toatsu Company szakemberei végzik. (MTI-fotó) TŐZSDETUDNIVALÓK — KEZDŐKNEK ___________ K étszázezerrel már érdemes A jelek szerint kimegy a divatból a párnaciha és az OTP. AZ új módi á tőzsde. Akik az utóbbi hónapbkban nyertek is a részvények adásvételén, azokban szinte olthatatlanná vált a vágy az újabb „ingyenpénz” után. Persze igazából szó sincs ingyenpénzről. Aki részvényt vásárol, az kockáztat, s nagyon is. megérdemli az árfolyamnyereséget, hiszen az esetleges veszteség is benne van a „pakliban”. Aki azonban mégis tőzsdézésre adja fejét, annak tudnia kell ,az álapszabályokat. A kis pénzből csak kis pénzt lehet csinálni, a tőzsdén látványossá váük az az igazság, hogy a pénz a pénzhez vonzódik. Ezzel együtt ma már néhány ezer forinttal is neki lehet fogni a tőzsdének. Egy IBUSZ- részvényt -jattól függően, hogy éppen ingadozásának a mélyén vagy a csúcspontjánál van-e — 7-8 ezer forintért meg lehet venni. A mai,, még mindig csak a fejlődésének a kezdetén lévő Budapesti Értéktőzsdén, ahol á piac még kezdetleges, ahol még mindig nincs elég kínálat, s nincs elegendő befektető, az árfolyamok ingadoznak. Az IBUSZ-é hullámzik, a többiekét pedig a hírek és a pletykák mozgatják. Aki eddig csak az IBUSZ-szal foglalkozott, ha elég ügyes volt, már többször nyerhetett, ha megérezte, mikor kell venni és eladni. Vagyis ha sikerült az ár ellen haladni. Akkor vett, amikor sokak kétségbeesve eladtak, s akkor dobta piacra papírjait, amikor a többség még jóhiszeműen bízott a részvény további felértékelődésében. Mindent egybevetve 7-8000 forinttal egy héten belül akár 1500- 2000 forintot is lehetett nyerni, s ez nem éppen megvetendő. Csakhogy eltart egy ideig, amig a hőn óhajtott nagyobb összeg ily módon összegyűlik. Magyarán: akinek van, annak több milliót érdemes megforgatni, mert akkor egy-egy tranzakció nem ezreket, hanem akár százezreket is hozhat. Persze hozzá kell-tenni, hogy ugyanennyit veszíteni is lehet az ügyön. A jelenlegi részvényínséges időkben azonban már 180-200 ezer forintot is jól lehet forgatni. Ebből többféle részvény kitelik, s így könnyebb adni-venni, ha kell, pénzzé tenni az egyiket, hogy egy alkalmas pillanatban már másikat vegyünk. Ha már túl vagyunk a nehezén, vagyis sikerült eldöntenünk, hogy melyik értékpapírt válasszuk, akkor a kötvények és a részvények megvételének technikája már egyszerű. Amennyiben a kiválasztott értékpapír íőzsdeköteles (jelenleg csak egy ilyen van, az IBUSZ), akkor feltétlenül meg kell keresni egy brókercéget, s vételi vagy eladási megbízást kell nekik adni. A megbízással együtt meg kell adni egy limitárat is, amelynél vétel esetén magasabbat, eladáskor alacsonyabbat nem kínálhat a bróker. Minden brókercég felszámol valamekkora költséget. Ki kell próbálni őket, nem-lehet csak az ár alapján dönteni. , A nem tőzsdeköteles részvényeket és kötvényei két a tőzsdén kívül is be lehet szerezni, sokszor olcsóbban. Ám nem kis teher megtalálni azokat a bankokat és pénzintézeteket, amelyek a kisbefektetőket „utcán át” is kiszolgálják. Aki csak egy-két részvényt vesz, annak mindig többet kell fizetnie, mint annak, aki százszámra vásárol. Ezért néha nagyobb az esély az olcsóbb vásárlásra, ha a bróker a többi megbízásával együtt próbálja a mienket is teljesíteni. Egy-két értékpapír adásvétele után a befektetők már megtanulják, hogy kell megbízást adni. Akkor megpróbálkozhatnak a határidős opciós ügyletekkel, amelyek azonban lényegesen több előképzettséget igényelnek. Bozzai Rita SZIGORÚBB SZABÁLYOK, ÉLESEBB VERSENY Mi vár ránk az egységes európai piacön? Igen közel vagyunk már 1992- höz, ám a vállalatok, a gazdálkodók egyelőre nemigen tudják, mit is jelent majd a gyakorlatban az EGK és szélesebb értelemben Nyugat- Európa egységes piaca Kelet-Kö- zép-Európa és különösen Magyarország számára. Erről kérdeztük Szabó Sándort, az NGKM főosztályvezető-helyettesét, a magyar— EGK kapcsolatokkal foglalkozó tárcaközi bizottság titkárát — Az Európai Közösségek egységes belső piaca Magyarország számára mindenekelőtt a verseny élesedését jelenti. A nyugat-európai kihívás folyamatos és gyökeres struktúraváltást követel. Ha ez sikeres lesz, versenyképességünk jelentősen növekedni fog. Á magyar ipar mai szerkezetével, hatékonyságával ugyanis egyre kevésbé állná meg a helyét, és nem csak az egységes piacon. Ezen túl persze lesznek specifikus feladatok is. — Melyek ezek? — Nagy feladatokat rónak ránk az új kötelező szabványok, a minőségvizsgálati eljárások. Az egész magyar szabvány- és minőségtanúsítási rendszert sürgősen át kell alakítani. Ez a korszerűsítési munka már folyik. Az előrejelzések szerint 1992 után a Közösségben felgyorsul a gazdasági növekedés üteme. Aki bírja a versenyt, az jelen lehet a dinamikusan növekvő piacon. A közös piaci belső határok megszűnésének másik nagy előnye az, hogy exportunk számos formalitástól megszabadul. A magyar áru ma még átmegy Belgiumon, Németországon, Franciaországon, ha el akar jutni Angliába. Közben kétszer-háromszor megállítják, hol egy, hol két-három napra, átvizsgálják, és ha már úgyis ott áll, fizettetnek érte valamit. Nos, a szállítási, a várakozási és az okmányköltségek csökkennek. Ha valaki egyszer bejutott a Közösség területére, akkor ott már teljesen szabadon mozoghat. A magyar exportőr vállalatok remélhetően mielőbb egységes közös piaci stratégiát alakítanak ki az eddigi, országok szerinti megközelítés helyett. — A pénzügyi életben milyen módosulások várhatók Nyugat-Euró- pában, és milyenjhatással lesz mindez a magyar bankrendszerre? — A közösség országai ezen a területen már elérték a kitűzött célok jelentős részét; a tőkemozgás liberalizált. Átfogó módon szerveződnek a pénzügyi és bankszolgáltatások, és efelé tart a biztosítási tevékenység is. Az egységes piac létrejöttével azonban még itt is élesedik a verseny. Azt azért tudni kell, hogy a jövőben sem a mi biztosítótársaságaink mennek óda, hanem az övéik jönnek ide. — Mi vár a magyar mezőgazdaságra az egyesült Európában?-'-— Mivel az EGK agrárpolitikája már ma is egységes alapokon nyugszik, a helyzet alapjában véve nem változik. Bizonyos állat- és növényegészségügyi rendszabályok bizonyára keményebbek lesznek, hiszen a szabályozás egy része eddig nemzeti hatáskörben volt, és most ezt egységesítik. A magyar agrárkivitel egésze a szigorodó rendszabályok ellenére sem kerül veszélybe, de alkalmazkodni kell a követelményekhez. — Hogyan készül a kormányzat 1992-re? — Az EGK-val foglalkozó tárcaközi bizottság vezetője Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. Az államigazgatásnak hármas feladata van. Egyik fő tevékenységi köre a tájékozódás és a tájékoztatás. A Ko- pint-Datorg megjelenteti EGK- füzetek című kiadványát. Az NGKM külkereskedelmi tájékoztatója a külkereskedelmi forgalomban részt vevő, körülbelül ötezercéghez jut el. Éz a tájékoztató ingyenes, és bárki hozzáférhet, akri nek szüksége van rá. Ezenkívül a Gazdasági Kamarának is voltak, vannak különböző kiadványai. A Szabványügyi Hivatal tájékoztatója az Európai Szabványok címet viseli. Ezt nyolcezer címre kézbesítik. A másik feladat: jogrendszerünk hozzáigazítása az EGK-jog fejlődéséhez. Kormányhatározat írja elő, hogy a megalkotandó jogszabályokat össze kell hangolni az EGK vonatkozó jogszabályaival. A harmadik a külgazdasági diplomácia klasszikus eszköztára. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi tárgyalásaink során * fel kell lépni azért, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekben részesüljünk. Megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy hazánk miként társuljon áz EGK-hoz. Ennek egyik célja egyebek között a magyar exportot nehezítő vámhátrányok lebontása. A mai közös piaci vámszint az ipari termékekre átlagosan hét százalék; Magyarország vámmentességet szeretne. Ez ugyan nem versenyelőny, de mindenképpen csökkentené hátrányunkat. További célunk, hogy a magyar exportot a jövőben se sújtsák meny- nyiségi korlátozások. Az állam- igazgatásnak tehát minden tőle telhetőt meg kell tennie a piacra jutás megkönnyítése érdekében. A többi elsősorban a termelők dolga ... T. K. FILMJEGYZET Lököttek Az elmegyógyintézet — remekművekkel is bizonyíthatóan — mindig is hálás témát jelentett a filmrendezők számára. A beteg lelkűek társadalmon - kívüli táborából bármikor beüvölthető volt az igazság. Röppenthette Jack Nicholson a kakukkot fészkére, megszólalhatott politikáról, korrupcióról bármilyen árnyalt és megsemmisítő kritika, kinek-kinek magánügye maradt, mennyire veszi komolyan. Tony Bill új amerikai filmjének hősei- nem kívánják gyarapítani a kritikai vénájukról híres, szimpatikus, önsorsron- tó bolondok sorát. Sem igazán kritikusak, sem igazán bolondok. Nem ordítanak tücsköt-békát a rezsimre vagy az igazgatóra, de nem is képzelik Napóleonnak magukat. Afféle hétköznapi, a „normálisnál” kisebb önbizalmú figurák. Teljes mértékben ártalmatlanok, mjnt a mozidarab, melyben előfordulnak. Azzal a feltételezhető céllal, hogy nevettessenek. A gyengéden érzelmes sztori főhőse egy nagyon kis növésíí, ám időnként az átlagnál szellemesebb reklámszakember (Dudley Moore). Feleségeazonban egy nap úgy dönt, hogy jelenlétével nem áll sikeres reklámkarrierje építésének útjába. Emory egyre rosszabbul viseli ezt a különben inspiráló állapotot, Zavarában autótelefonokat rongál, és amikor ez sem segít, — gondolkodás nélkül—élkezd igazat mondani, s anii még jóvátehetetlenebb: írni. Aminél nagyobb baj már nem is érhet egy reklámszakembert. (Egy új cigaretta- fajtáról — egy sok százezres példány-, számú, színes napilap preferált oldalain — például úgy nyilatkozik, hogy bár garantáltan tüdőrákot okoz, azért egészen kellemes ízű. (Főnökei két efféle „baki” után beajánlják egv^diszkrét. jónevű elmegyógyintézetbe^ Közben pedig Emery reklámszlogenjei járják tovább a saját útjukat. Ráadásul elsöprő sikerrel, az olvasók szinte rohamra indulnak a rendhagyóan ajánlott árukért. A főnök belátja együgyű tévedését, a félreismert marketingmenedzser azonban — részint egy érzelmi fellángolásnak köszönhetően '— egyre jobban érzi magát a kellemes szanatóriumban. Olyan megoldást talál, hogy nem is kell elhagynia; nagy ötlettel bevonja a készséges lökötteket is a reklámiparba. A kis „team” minden várakozást felülmúló eredményeket produkál. A gyengébb elméjűek őrült jó szövegeket írnak, a reklámozott áruk pedig őrült tempóban fogynak. Legalábbis eleinte... Konfliktus nélkül ugyanis még a legártatlanabb mozi sem működőképes. Jelentékeny szerepet kap ebben a nagy érzelmi fellángolás szőke tárgya, aki kicsit zűrzavaros tekintetű ugyan, de fontosabb méreteit tekintve nagy hasonlóságot mutat Kim Basingerrel. Tony Bill minden szempontból kíméletes dolgozatának mindössze annyi a konklúziója; nem jó mindig okosnak lenni. (károlyi) • A McDonell Douglas új típusú utasszállító gépe próbaútra indul. (MTI) NYOMD MEG A GOMBOT ÉS REPÜLJ! Hol vannak már azok az idők, amikor a repülőgép pilótája fordított egyet a kormányon, s erre különféle mechanikus módon működő drótok, karok, zsinórok segítségével megmozdította a gépszámy egyik-másilt elemét. Bizony, ezek az idők nincsenek is olyan messze. A hatvanas évek polgári repülésének sztárja, a Boeing 707-es még ezen az elven működött. Ugyanezen gépcsalád egyik következő tagja, a 727-es (amelyet napjainkban túlzott üzemanyag-fogyasztása miatt leselejtezni készülnek) már hidraulikus kormányzással műkö- 6 dött. A mai legkorszerűbb gépek, így az Airbus 320-as, vagy a McDonell Douglas (ez a St. Louis-i székhelyű cég gyártja a DC-családot) MD-ll-ese szinte teljesen elektronikus. A képünkön látható, előreláthatólag 1990 végén forgalomba álló MD-11-es három hajtóműves, széles törzsű gép, számítógépei például képesek arra, hogy diagnosztizálják a gép bármely rendellenességét, és automatikusan korrigálják is a hibát, még mielőtt annak puszta tényét a pilótával egyáltalán közölnék. A mérnökök, természetesen, roppant büszkék alkotásukra, de a pilóták állítólag nem rajonganak érte. Különösen a hosszú távú repülések alatt unatkoznak, nincs mit csinálniuk, lankad a figyelmük. Egyikük szkeptikusan meg is jegyezte: eljön az az idő, amikor csak beülnek a pilótafülkébe, megnyomják a „repülj” feliratú gombot, és a gép felszáll. Az automatikának azonban vannak kétségtelen előnyei. Pár éve egy kínai Boeing 747-es egyik hajtóműve 12 ezer méteres magasságban meghibásodott. A személyzet a robotpilótára bízta a repülést, és az minden energiájával megpróbálta újraindítani a hajtóművet. Eközben a, gép (mivel a robotpüóta nem kapott utasítást arra, hogy a hajtóműhiba miatt rendellenesen mozgó gép helyzetét korrigálja) egyre inkább jobbra billent, s mire a kapitány észbe kapott, zuhanni kezdett. Három perc alatt kb. 6000 métert estek, a gép szárnyai megrongálódtak, de az utasok baj nélkül átvészelték, bár eközben a normális gravitáció 5,5-szeresét viselték el. Erre például az Airbus 320-as alkalmatlan volt. Igaz, e típussal az említett eset elő sem fordulhatna. Számítógépei azonnal korrigálnák a gép rendellenes mozgását.
