Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-28 / 279. szám

1990. november 26. • PETŐFI NÉPE • 3 ÚJ BERUHÁZÁS HALASON VÁLASZ CIKKÜNKRE Korszerűsödő szolgáltatás csökkenő fogyasztás Gyakori témája napjainkban a sajtónak az energiaellátás, helye­sebben az ellátásban okozott vagy várható gondok. Annak az apro­póján kerestem meg a Démász kiskunhalasi kirendeltségvezetőjét, hogy a területen láthatóan nagyszabású beruházás folyik. — Valóban, az elmúlt 15-20 év legnagyobb átépítése folyik a transzformátorállomásunkon mondja Rácz Fodor Mihály. - A beruházás keretösszege mintegy 25 millió forint. Megszűnnek a tra­verzek, földkábelek helyettesítik majd a légvezetékeket. — Mit tud az így átépített rend­szer? — Biztosítja egyrészt az energia­szolgáltatás folyamatosságát, más­részt a jelenleginél jóval nagyobb teljesítmény átvitelét is lehetővé te­szi. Egyébként ez egy olyan korsze­rű műszaki berendezés, amellyel az automatizálás irányába léptünk előre. Képes lesz a távkezelésre, a távadatátvitelre. — Hol tart most a munkafolya­mat? — Jelenleg az úgynevezett élesz­tős folyik. Több tízezer pontot kell átkötni, vagyis becsatlakoztatni a rendszerbe, élővé tenni. — Halas és környékének fo­gyasztása változott-e a korábbi évekhez viszonyítva? —Egyértelműen visszafogot­tabb lett a lakásfogyasztás növeke­dése, de az ipari és egyéb fogyasz­tás is visszaesett. Több mint négy százalékkal csökkent annak az 1200 ipari és kisüzemi fogyasztó­nak a teljesítménye, amely hoz­zánk tartozik. Mindkét esetben jel­zésértékük van a számoknak. A lakások évenkénti növekményé­nek csökkenése az életszínvona­lunkat is jellemzi, az ipari fogyasz­tás csökkenése pedig azt jelzi, hogy bajban vannak az üzemeink, nem termelnek. — Vannak-e kintlévőségei a vál­lalatnak? — Igen, a nagyüzemeknél és a lakásoknál egyaránt. Sajnálatos, hogy egyre több a szociális jellegű tartozás. — A város közvilágítása, úgy tu­dom, tetemes költség évente. Ugyanakkor fokozódik a bűnözés, a közbiztonság megkövetelné, hogy inkább növekedjen, mint csökken­jen a kivilágítás. — Ez mind igaz, mégis elképzel­hető véleményem szerint, hogy a takarékosság rákényszeríti majd a várost a közvilágítás csökkentésé­re. Rengeteg gondot okoz jelenleg a közterületeken, hogy elhanya­goltuk a gallyazást. Benőtték a fák a vezetékeket, nagyobb vihar ese­tén városrészek maradhatnak áram nélkül. Egyébként ez is pénz­kérdés. — Ha már a pénzkérdésnél tar­tunk: várható-e áremelkedés? — Az összes nem lakásvilágítási célú egységár jelentősen megnöve­kedett október elsejétől. H. T. Hobó megfázott, később jön A lapjukban november 24-én „Elmaradt koncertek” címmel megjelent cikkre szeretnénk né­hány sorban reagálni. Ha mód van rá, kérem közöljék ezt is! „Tisztelt (bor)zák Tibor! (Ha jól oldom föl a rövidí­tést ...) Elsősorban elnézést kérünk Öntől és a többszáz érdeklődő­től a szervező Krokodil Kft., a fogadó Táncsics Művelődési Központ és az előadást az utol­só pillanatban betegsége miatt lemondani kényszerült Hobó nevében is! (Mindenkit érhet baleset... vagy megfázás.) Az, hogy milyen csapatok és milyen gyakorisággal lépnek föl, egyre inkább az e téren is kialakuló piacgazdaság függvénye. Nem valószínű, hogy egy ekkora vá­rosnak elég lenne havi egy sztárcsapat, és remélhetőleg pénzzel is bírják a csemegéket, hiszen egy vendéglői étlapot sem eszünk egyszerre végig a birkapörkölttől a békacombig, megtetézve egy kis somlói ga­luskával. Szívből reméljük, lefut az inf­luenza, eltűnik a rontás és ez­úton is meghívjuk Önt és a ze­nekarok rajongóit a december 8-ai AURÓRA-, és az elmarad- tat pótló december 22-ei HO­BÓ B. B.-koncertre! Baráti üdvözlettel: a Táncsics Művelődési Központ munkatársai (nevében) Salánki István Salánki Istvánnak igaza van. Várjuk együtt Hobót, és köszö­nettel elfogadom a meghívást az Auróra-koncertre. Őszintén szurkolok, nehogy közbejöjjön valami... bor 0 (Ferine/ János felvételei a régi és az új transzformátorállomást mutat­ják.) VÁLLALKOZÓ, VONZÓ VÁROS Legyen a Gemenc csodálatos világa! Izgalmas pillanatokban választotta meg a képviselő-testület Éber András építészmérnököt, a vízügyi főiskola tanárát Baja város pol­gármesterévé. Az illést követően a Duna-hídhoz, a blokád legexpo­náltabb helyéhez sietett. Gondoskodnia kellett az úton rekedtek étellel, sőt szállással való ellátásáról, és része volt — természetesen sokakkal együtt—, hogy az itteni eseményekkel kapcsolatban rend­ről és nyugalomról tudósíthattam a Petőfi Népében. Most az azóta eltelt bonaprói érdeklődtem a polgármesternél. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Magyarországi zsidó szervezetek nyilatkozata Alulírott magyarországi zsidó szervezetek elfogadhatatlannak tartjuk a kormány döntését, miszerint az 1938 és 1945 között jogsérelmet szenvedettek társadalombiztosítási és munkajogi hely­zetének rendezését egy későbbi időpontra halasztja. Semmi nem indokolja, hogy az 1938 és 1945 között deportáltak, munkaszolgálatba hurcoltak, internáltak, illetve számos egyéb jogsérelmet szenvedettek rehabilitációját a későbbi jogsérelmektől hátrányosan megkülönböztetve kezelje a kormányzat. Az elvi megfontolásokon túl emberileg különösen elfogadhatat­lanná teszi ezt a megkülönböztetést az a tény, hogy a korszak kevés számú érintett túlélője ma már mind 64 év feletti, ezért minden halogatás azzal jár, hogy egyre több embert fosztanak meg végle­gesen a csekély nyugdíjkiegészítés lehetőségétől. Mindezek alapján felhívjuk a kormányt, hogy sürgősen módo­sítsa álláspontját és a többi kárpótlással egy időben kezdje meg az 1936 és 1945 között jogsérelmet szenvedettek nyugdíjkiegészítésé­nek folyósítását. Ezen túlmenően követeljük, hogy a kormány minél előbb készítse el a kárpótlási törvény javaslatát és azt az érintetteket képviselő szervezetekkel széleskörűen egyeztesse. Magyar Izraeliták Országos Képviselete Budapesti Izraelita Hitközség Magyarországi Rabbikar Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége Magyar Izraelita Barátsági Társaság MŰSZÓÉ — Magyar Holocaust Történelmi Emlékbizottság . — A legfontosabb' tenniva­lónk az új önkormányzat szer­vezeti és működési szabályzatá­nak összeállítása, hogy a pol­gármesteri hivatal minél előbb a képviselő-testület által elhatá­rozott elvek szerint működhes­sen. Napjaim még jórészt a kü­lönböző szervezetek, vállala­tok, intézmények és egyházak vezető személyiségeivel való ta­lálkozásokból, gondjaik és ter­veik megismeréséből állnak. Az .. egész város működését átte­kintve tudom majd az önkor­mányzat feladatait összefogni. —: Melyek a legsürgősebb tennivalók? —A sok közül hadd említsek csak egy példát döntésre kell vinni a szovjet laktanya helyén cláá$B|kítando nagykereskedelmi és Szolgáltató jellegű városrész Ügyét. De előttünk állnak olyan N elrendezni valók, melyekben a több kedvezőtlen alternatíva közül kell kiválasztani a legke- , vésbé fájót. Természetes^ bogy a leggazdaságosabb megoldás­ra törekedünk, mégis olyan szemlélettel, mely a város eszté­tikai értékeinek megőrzését sár? kalatos kérdésnek tekinti, és . jöttök rovására semmi enged­ményt nem tesz. — Úgy tudom, hogy megnőtt a vállalkozási kedv. — Rengeteg bel- és külföldi jCtostkezövel számolhatu nk, tőkeerős magánosokk ti és szer­.'ijffWftETTV Azt, hogy kinek adunk lehetőséget, a legdemok­ratikusabb úton határozzuk meg, gondos előkészítés után. Példaként hivatkozhatom a rö­videsen. elkészülő Sugovica- parti üzletsorra, a vízügyi főis­kola mellett. Máris nagyon so­kan jelentkeztek vásárlási vagy bérleti szándékkal, akik látják az itteni gazdasági lehetősége­ket. Örömmel tölt el -—úgy is, mint építészt —, hogy itt szín­vonalas, a lakosság igényeit kulturált körülmények között szolgáló üzletág fejlődik ki. — Ha már az új kereskedelmi létesítményeknél tartunk: to­vábbra is folyik a szóbeszéd a Vörösmarty patika melletti, fé­lig felépült butikokról. Történt-e valami velük kapcsolatban? — Hiába hajt a vágy, hogy ebben az ügyben gyors előrelé­pést kezdeményezzek, nem ér­zem magam jogosultnak, hogy egy tisztázatlan, peres ügyet magamra vállaljak. Jómagam is vállalkozáspárti vagyok, de a kezdeményezéseket nem szeret­ném annyira «zabáddá termi, hogy az uj üzletek a városkép rovására létesüljenek. ; A napokban Baján járt Ke­resztes K. Sándor környezetvé- delmi miniszter. Mi volt a láto­gatás célja? — A miniszter úr Nagy And­rás országgyűlési képviselőnk parlamenti interpellációjától indíttatva érkezett, hogy ta­nácskozzon a szakemberekkel a gemend tájegység jövendő sor­sáról. Nekünk az a célunk, hogy a természettel oly benső­séges viszonyban élő bajai em­berek is magukénak mondhas­sák a területet, de úgy, hogy közben a környezetvedelem, a víz-, erdő- és vádgazdálkodás, továbbá a horgászok, halászok érdekei se csorbuljanak. Gál Zoltán A POLGÁRMESTEREK REMÉNYKEDNEK Kistelepülések pénz, támogatás nélkül A politikai rendszer változását — sajnos — nem követte a gazdasági rendszer megváltozása. Néhány hét, s a településeken a megválasztott önkormányzatoknak önállóan kell gazdálkodniuk, működtetni a hozzájuk tartozó intézményeket, sőt megteremteni a fejlesztéshez szükséges anyagi lehetőségeket is. Azokon a helyeken, ahol ipari, jelentősebb mezőgazdasági nagyüzem van, talán könnyebb az anyagiak előteremtése, de vannak apró falvak, néhány ezer lakosú községek, ahol a gondok egyre halmozódnak, s bizonytalanná teszik a jövőt. Ezek közül három kistelepülésen jártunk, s megkérdeztük a polgármestereket az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetéről. Nem akarják adókkal nyomorítani a lakosságot Kunadacs polgármestere, Halcsik Antal elmondta, van pénzük arra, hogy ez évben zavartalanul működhessenek az intézmények, sőt még arra is jut anyagi erőforrás, hogy a jövő évet elin­dítsák. Nagy várakozással tekintenek az önkormányzati törvény részletei elé, ugyanis már tudnak arról, hogy nem szűnik meg a fejkvóta szerinti állami támogatás. Ha ezt megkapják, akkor még mindig fenyegető rém a kétszámje­gyű infláció, ezért várakozó álláspon­ton vannak. — Nem akarunk több adót kiszabni, ezzel nyomorítani a lakosságot, meg­maradunk a földhasználati, a gépjár­mű és a borforgalmi adó mellett. Ezek talán lehetővé teszik az intézmények működtetéséhez szükséges húszmillió forint előteremtését. Minden vonatko­zásban önmagunkra vagyunk utalva. A község ellehetetlenül pénzügyileg, s a fejlesztésre nem tudunk sehonnan sem pénzt szerezni. A polgármester arról is beszélt, hogy a crossbar telefon bevezetése egy-egy lakásba az embereknek 12 ezer forint­jukba került, de ennyit tett hozzá a község is. Egyetlen dologban remény­kednek: száz közművesített telek — ahol út, villany, gáz, víz is van — eladá­sát tervezik, amelynek hat forintért ad­nák négyzetméterét. Ehhez azonban még 39 ezer forint közműfejlesztési hozzájárulást is kellene az új tulajdo­nosoknak fizetniük. — A legnagyobb kérdés természete­sen a fejlesztés, s még ennél is nagyobb a miből. Bevallom, erre még nem tu­dunk válaszolni... A tűzzel játszani veszélyes Makány Ferenc, Kunszállás polgár- mestere elsőként arról szólt, hogy eb­ben az évben — az év eleji tervezésnek megfelelően — a községi intézmények működtetésére van fedezet, de jövőre nem tudják, miből sikerül majd az ezekhez szükséges anyagiakat előte­remteni. ■9 Milyen bevételekre számítha­tunk? A lakossági adókra, a szabályo­zott bevételekre, térítési díjakra. A jövő évi költségvetést nem tudjuk elkészíte­ni, hiszen nem ismeijük a bevétel forrá­sait, csak azokra a nem hivatalos szó­beszédekre alapozhatunk, amelyeket itt-ott hallottunk. Nagyon szeretnénk önálló bevételhez jutni, S erre van is elképzelésünk, de ez semmi esetre sem a lakosság adóterheinek növeléséből állna, hiszen figyelembe kell vennünk az emberek elszegényedését, a tűrő­képességüket, nem szeretnénk a tűzzel játszani. Sajnos tartalékaink nin­csenek, csupán reménykedünk a cso­dában, de mint köztudomású, csodák nincsenek! Egyelőre vegetálunk. Még korábban tartalékoltak hatmil­lió forintot a földgázvezeték építésére, amely december 31-éig elkészül. A há­zakhoz való bekötés azonban — amelyhez az önkormányzat 15 millió forinttal járul hozzá — házanként 30 ezer forintba kerül. Kunszálláson tuda­tosan mintatanyarendszert hoznak lét­re, ide is bevezetik a gázt. Miből fog­nak fejleszteni? T— Mint már korábban említettem, van elképzelésünk a bevételek megte­remtésére, ez pedig az idegenforgalom fejlesztése. Ez, úgy tűnik, jó bevételi forrás lesz a község számára, s ez in­kább előnyös, mint a lakosság kiszipo­lyozása. A szegény település céljai szerények — Takarékosak voltunk, s ezért van pénzünk — mondta Urban Istvánná, Gátér polgármestere. — Ezt az össze­get azonban szeretnénk a működési ki­adásokra fordítani. Hogy miből lesz­nek bevételeink? A szabályozott bevé­telekből, a személyi jövedelemadóból, s a fejkvóta szerinti támogatásból. A saját bevétel további forrása a helyi adó. Szegény emberek lakják a közsé­get, így az adóterheket sem háríthatjuk a lakosságra. Ennek ellenére szükség lesz olyan adótételre, amit mindenki­nek ki kell fizetnie. Ha figyelembe vesz- szük az inflációt, akkor a jövő évre tervezett működési kiadásoknál már hiánnyal számolhatunk, ezért a bevé­telnek meg kell duplázódnia, vagy leg­alábbis a tervezett szint másfélszeresé­nek kell lennie. Fejlesztésről a községben nemigen beszelnek, hiszen a két testületi ülésen eddig csak a napi gondokat sikerült megtárgyalniuk. A lakossági igények viszont növekednek. Ebben az évben sikerült az iskolát két tanteremmel bő­víteni, és szociális helyiségekkel kielégí­teni. De az emberek szeretnének leg­alább egy utat építeni, s a gázt a köz­ségbe bevezetni. — A fejlesztéshez szükséges bevétel előteremtése a legnagyobb gondunk. Nálunk a telekeladás nem nagy üzlet. A legnagyobb gond a vízmű elöregedé­se, új kutat kellene fúrni, hogy biztosít­sa a község vízellátását. Ehhez, nem tudjuk, milyen lesz az állami támoga­tás, de feltehetően a község lakóinak is hozzá kell járulniuk. A vízmű felújítá­sához nincs pénzűnk, de reményke­dem, hogy talán kapunk állami támo­gatást, hogy ezt a tervünket megvaló­síthassuk. G. G. RÁDIÓJEGYZET A FÖLDKÉRDÉS Az elmúlt héten már nem egy-két politikus pártból való kilépése, hanem valódi közérdekű kérdés — a földtulaj­don rendezésének az ügye — szerepelt a magyar belpolitika előterében. Első­sorban a holtpontról való kimozdulás reményében összehívott kiskunmajsai találkozó, ahol — mint ismeretes —r öt párt szakértői írták alá a közös szán­déknyilatkozatot. Természetesen a Falurádió volt a té­ma állandó napirenden tartója, amely­nek szerkesztője, Zala Simon Tibor már a hétfői Ráadás című műsorban beszélgetett az MDF képviselőjével. De a többi párt is kifejtette véleményét. Hírt adtak a frissiben megtartott sajtó- tájékoztatókról, megszólaltatták a földművelésügyi minisztert, s elmond­ták a véleményüket az érdekelt mező- gazdasági termelők, új birtokosok és régi szövetkezetiek közül is néhányan. Felszínre kerültek a még meglevő né­zetkülönbségek is. Az elhangzottak végső kicsengése azonban — néhány érthetetlen, visszalépést jelző álláspon­tot kivéve g- a mielőbbi törvényalkotás és a megegyezés óhaja volt. Jól mutatta mindez, hogy ki tartja fontosabbnak a valódi közösségi érdekeket, s ki csupán az alkalmi pártszempontokat. Mindenesetre örvendetes, hogy a pe­riférikus és mondvacsinált ügyek he­lyett végre érdemi kérdésekről folyik a szó. Ennek adott hangot a tömegkom­munikáció, így a rádió sokféle hírközlő és kommentáló, gazdasági elemző mű­sora is. A nemzeti média tárgyilagossá­gát lehetett kiérezni ezekből az adások­ból. „HAZABESZÉLÜNK” A hazai rendszeres műsorszórás kez­detének 65. évfordulójára emlékezik december 1-jén a magyar rádiózás. Az idősebb generáció még emlékezik az első kezdetleges, mégis bámulatba ejtő detektoros vevőkészülékekre, amelyek külön energiaforrás nélkül is vették az antennára beérkező jeleket. A fejhall­gatón át megszólaló zene és szöveg va­lóságos csoda volt abban az időben, melyre áhítattal figyelt és fülelt — fel­váltva — a család. A mai modern szte­reó készülékek és zsebrádiók korában szinte hihetetlennek tűnik, hogy aüg több mint fél évszázad telt el azóta. Nehéz lenne életünket elképzelni rádió (televízió!) nélkül. Evek során rengeteg — viaszhenge­rekről, lemezekről átjátszott — felvétel halmozódott fel a rádió archívumában. (Takarékossági okokból egy időben igen sok értékes anyagot is letöröltek, de még így is hatalmas érték van a birtokukban.) Ezekből készültek azok a válogatások, amelyek e héten kerül­nek adásba. Délután két órától a Petőfi rádión hallhatók ezek az egyórányi vá­logatások, szinte mindenkit érdeklő té­makörökben. Igazi népszórakoztató adásnak ígér­kezik a szombaton hajnalban kezdődő és a Szív küldi műsorral másnap hajna­lig tartó Hazabeszélünk című összeállí­tás. Ebben szinte valamennyi szerkesz­tőség és rádióműfaj képviselteti magát. A válogatott felvételekből nagyon sok régi ismerős szinész, művész, iró, köz­életi ember hangja szólal meg újból. Érdemes fellapozni a rádióújság aján­latát, mely mindenkinek kínál valami­lyen neki tetsző rádiós csemegét. NYIKORGÁS — Ebben a pillanatban lépett be kol­légám a legfrissebb jelentéssel... — mondja a hírolvasást is végző műsorve­zető. S valóban, ezzel egy időben hall­juk, amint keservesen nyikorog a stúdi­óbeli szoba ajtaja. Vagy lehet, hogy ez csak aláfestő zörej, mint a hangjáté­kokban az autóduda és a lódobogás? Lehet, hogy ez is valami újítás, így hite­lesebb az egész? Igaz, már nem először hallom. Szegény stúdió! Azon töprengek, küldeni kellene.nekik egy kis pénzt, hogy megolajozhassák azt a fránya, folyton nyikorgó ajtóvasat. F. Tóth Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom