Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-27 / 278. szám
4 I PETŐFI NÉPE • 1990. november 27. KÉNYSZERSZABADSÁGOK AZ Á4GM-NÉL Meg akarják tartani dolgozóikat • Az I. számú csarnokban sok- ilyen hatalmas méretű acélszerkezetet állítottak össze a holland Lumus cég megrendelésére. Ottjártunkkor már az utolsó darabokat szerelték, s kérdés volt: mi lesz a munkájuk ezután? (Gaál Béla felvételei) 9 A szerelőüzem II. csarnokában nem sok tennivaló akad. A kép előterében vegyipari berendezésekhez fütőspirálokat szerel egy munkás, hátrább egy kollégája a Soproni Sörgyár sörtartályát hegeszti. Bizony nem valami lélekemelő olvasmány az Április 4. Gépipari Művek (Á4GM) számítástechnikai osztályának a közelmúltban elkészített kimutatása. Eszerint ugyanis a vállalatnál júliusban, augusztusban és szeptemberben ösz- szesen megközelítőleg 15 ezer munkaórát voltak kénytelenek kifizetni 85, illetve 75 százalékos bérrel munkahiány miatt. (Aki 85 százalékot kapott, annak bent kellett tartózkodnia a gyárban, aki vi- •szont csak 75 százalékot, vett fel,az otthon maradt kényszerszabadságon.) >' Magyarországon, sajnos, nem ritkák manapság az efféle hírek, ám megvallom, mégis meglepett, amikor elolvastam az Á4GM fent idézett kimutatását. Hogyan jutott ilyen helyzetbe a korábbi sikervállalat, s lesz-e ebből kiút? Erről kérdeztem Szabó Lajos vezérigazgatót, aki elmondta, hogy az Á4GM piaci helyzete több mint egy évtizeden keresztül rendkívül stabil volt. Ezt elsősorban az atomerőművi berendezések gyártásának köszönhették, ami lekötötte termelőkapacitásaik ötven százalékát. Biztos munkák voltak ezek, hiszen évekre előre, államköri szerződések garantálták a fix megrendeléseket. Az egyéb piacokról befutó igények közül még válogathattak is. Kiválasztották a legjobban „fizetőket”. Végül a kapacitásleterheltségük mindig 120-130 százalék körül alakult. A vállalásokat csak külső vállalkozók, gmk-k bevonásával, valamint túlórákkal tudták teljesíteni. Az emberek elégedettek voltak, mert bár többet kellett dolgozniuk, ám a borítékjukba is több került.' Aztán megtörtént a csernobili katasztrófa, ami a Szovjetunió pénzügyi, gazdasági nehézségeivel találkozva derékba törte az Á4GM vezértermékeinek, az atomerőművi berendezéseknek a karrierjét. A biztosnak tűnő piac egyik napról a másikra semmivé vált. A kiesést belföldi megrendelésekkel sem lehetett pótolni. Sőt, az idén a gazdasági gondokra hivatkozva mintegy hatvanmillió forintnyi megrendelést mondtak vissza a hazai cégek. A félegyházi vállalatnak végül egyetlen lehetősége maradt 1990- ben: minden erővel a konvertibilis piacok felé fordulni. Némi bizakodásra adhatott okot, hogy a múlt esztendő második felében új lehetőségek mutatkoztak. Olyanok, amelyek nagyrészt ellensúlyozhatták volna a rubelpiacot. Nem sokkal azután azonban, hogy a KGST összeomlott, a nyugatiak közül is módosították néhányan korábbi szándékaikat. A német Lentjes cég például az idénre megkötött szerződését átütemezte úgy, hogy ’91 első felében újabb egyeztetés után kell teljesítenie az Á4GM-nek a hárommillió márkás megrendelést. (A félegyhá- riak ilyen értékben készítettek volna erőművi füstgáz tisztításához szükséges berendezéseket). A másik német vállalat, a neves BASF pedig egyszerűen visszamondott egy megkötött üzletet. Mondván: a magyar terméket nem tartja megbízhatónak! így került hát olyan helyzetbe az Á4GM, hogy nem képes 120-130, sőt gyakran még százszázalékos terhelést sem biztosítani dolgozókollektívájának. Ezért kényszerültek az állásidő fizetésére. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ez csupán átmeneti állapot a gyárban. Hosszú távon nem is bírná egyetlen gazdasági egység sem, hogy értékteremtő munka nélkül fizesse embereit — mégha csak 75- 85 százalékos bérrel is. Ezt a megoldást egyébként világszerte alkalmazzák ott, ahol meg akarják tartani szakképzett dolgozóikat. Mert az Á4GM sem akar utcára tenni senkit. Szabó Lajos elmondta, hogy ha elküldenének harminc fizikai dolgozót, akkor a többieknek egy csapásra biztosítani tudnák a 100 százalékos „terhelést”. De a vezérigazgató szerint jövőre már jsmét lesz elegendő munkájuk, s ezért feltétlenül meg kell tartaniuk a munkaerőt. Szabó Lajos tehát úgy véli, jövőre túljutnak a nehezén, bár rögtön hozzáteszi: most még a kapacitások nincsenek lekötve előre több évre, mint hajdanán. Egyelőre csak annyit tudnak, hogy 1991 első félévének felére már van munkájuk. A többi szerződésről most folynak a tárgyalások. Evekré előre csak akkor lehet megrendeléshez jutni, ha beindulna egy többéves építési program; például egy nagy erőmű építése. Ilyesmire, mostanában nem lehet számítani. így marad az igazi piacgazdaságra jellemző állapot, amikor az a természetes, hogy a szerződéskötéstől számítva 5-8 hónapon belül kell szállítani a termékeket. Gaál Béla AZ ÁRTÁJÉKOZTATÁS KÖTELEZŐ! Miért haragudott meg egymásra Baján Debelyácskó és Csehók úr? I Debelyácskó úrban (még mindig) forr az indulat. Holott tudhatná 6 is: az ártájékoztatás kötelező! (Straszer András felvétele) Régen krampuszokkal vagy mumusokkal ijesztgették a kisgyerekeket. Ma a megfélemlítés fegyvertárában egyesek ott szeretnék látni lapunkat is. (?) Ez tűnik ki legalábbis Debelyácskó Tibor hozzánk küldött leveléből! A bajai piacon lévő italüzletében — mint írja — megjelent ellenőr társaival Csehók Gyula, a fogyasztók megyei tanácsának tagja, aki szóvá tette, hogy nincs ártábla a falon. Az italárus a figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó kitenni. Erre a fogyasztók képviselőjé — a levélíró szerint — megfenyegette lapunkkal! „Micsoda az önök lapja? — teszi föl a kérdést Debelyácskó úr. — Mumus vagy a Kék fény? Amikor elmegyünk hozzá, meglátogatni Baján, még forr benne az indulat: — Privatizáció ... az van! *rr keményednek meg arcvonásai. Láthatóan dühös valakire vagy valamire.—Kiszorítottak a mellettünk álló üzlethelyiségből! — mutat odaátra. — Annak az ötszörösére, 15 ezer forintra emelték fel a bérleti díját, havonta. Az én zsebemből ennyire nem telik! A feleségem nyugdíja meg az enyém együttvéve sem éri a 9 ezer forintot. Szükségünk van arra a 4-5 százalék jutalékra, amit napi 10-12 órai munkával keresünk meg ebben az üzletben. Itt egy kis üveg Traubi, 5 forintba kerül. Mondják, hol adnak ilyet ennyiért? S akkor épp hozzám jön a Csehók, megfenyegetni, hogy ha nem így vagy amúgy... akkor rám küldi magukat. Elfelejtette, hogy ma már nincs társadalmi ellenőrzés? Tessék, nézzék meg a magáncukrász üzletét jjg annak sincs kint az árjegyzéke! Nem nézzük meg a cukrászét. Bennünket Debelyácskó úré érdekelne. Ha lenne. Az árjegyzék azonban, a rendszerváltással együtt, „lesétált” a falról. S oda többé — úgy tűnik — nem is kívánkozik vissza. Csehók Gyula a másik szereplője volt a heves indulatokat kiváltó ellenőrzésnek. — Tényleg fenyegetődzött velünk? »g- Á, dehogy! Szeptember közepén a Bajai Honpolgár cimű lap szerkesztősége felkért, írjak egy cikket a bajai piac árairól, s arról, hogy megvannak-e a forgalmazáshoz szükséges egészségügyi bizonyítványok és egyéb kereskedelmi iratok, mint amilyen például az árjegyzék. Millunov Dániel fmt- csoportvezetővel és Fiedler Györggyel elvégeztük az ellenőrzést, amelyet sok, jogos vásárlói panasz előzött meg. Debelyácskó Tibor italárushoz csupán egy percre, őrjáratunk végén látogattunk el. Megkérdeztük, hogy hol az ártáblája. Nincs, neki nem kell — ezt válaszolta. — Ne az ő üzletében ellenőrizzük, hanem a többi magánkereskedőnél. Közöltük vele, hogy a szomszédos boltokban nem hiányoznak az árjelzések. A törvény mindenkire egyformán érvényes, rá is. Készítse el és függessze ki ő is az árjegyzéket, mert nem akarjuk, hogy az újságba kerüljön a neve! Sem én, sem a társaim nem ejtették ki a Petőfi Népe nevét. Meghallgattuk mindkét felet. Túl sok szót kár pazarolni a dologra, nem éri meg. Annyit azért (még) nem árt megjegyezni, rendszerváltás ide vagy oda: a kereskedelem és a vendéglátás rendjét eddig is szabályozták, s valószínűleg ezután is fogják szabályozni valamiképpen. Ám az ártáblát a mostani kormány sem vetette le a forgalmazóhelyek faláról. S ha valami mumussá (ijesztővé) válik a fogyasztók számára, az nem lapunk lesz, hanem inkább a magas árak! Kohl Antal ELOKENDELESI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatója a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye új kiadásáról A Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium eleget téve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben és a 2/1990. (VII. 5.) Korm. rendeletben, meghatározott jogszabálygyűjtemény kiadási kötelezettségének, megbízta a Közgazdasági és jogi Könyvkiadót a Hatályos jogszabályok Gyűjteménye újbóli, kapcsos szerkezetű kiadásával. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, amely 1958 óta kiadója e jogszabálygyűjteménynek, ezúttal a Pallas Közlöny- és Kiadványszerkesztő Igazgatóság közreműködésével végzi el ezt a feladatát. Az új kiadvány ötvözi a korábbiak bevált szakmai hagyományait és a jogalkalmazók által megfogalmazott új elvárásokat. Összeállítói a legkiválóbb jogászok, akik értői, ismerői az ilyen gyűjteményekkel szembeni alapkövetelményeknek. A kiadványsorozat — a változásokra figyelemmel J— kapcsos rendszerben fogja össze a lapokat, az alkalmazóknak a változáskor csak a megváltozott anyagot kell cserélnie. (Az új típusú rendszer bevezetése mellett — mányos kötésben is vállaljuk a jogszabálygyűjtemény kiadását.). A kb. 12—14 kötetesre tervezett gyűjtemény 1990. december 31-ével zárul és valamennyi kötete 1991-ben jelenik meg. A Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye kötetenkénti ára 1800 forint. Azok a megrendelők, akik 1990. december 31-éig elküldik a teljes gyűjteményre megrendelésüket a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó levélcímére: 1374 Budapest, Pf. 578 és 1990. december 31-éig a kiadó MNB 215 11763 0000 egyszámlájára sorozatonként 6000 Ft előleget átutalnak, kötetenként (jelentős kedvezménnyel) 1500 Ft-ért kapják meg a kiadványt. Feltétlenül kérjük, hogy a befizetésnél írják rá, hogy a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye előlege a pénzösszeg, valamint hogy megrendelésük a kapcsos vagy a kötött példányra szól-e. A Hatályos jogszabályok Gyűjteménye című kiadvány karbantartását legalább 3 évig vállaljuk a következőképpen: Évenként a jogszabályalkotás függvényében, de legalább 6 alkalommal készítünk pótanyagot, számmutatóval ellátva a cserélés segítésére. A pótlás ára 1991-ben lapónként 6 Ft. A pótlásokat külön kell megrendelni, függetlenül a 12—14 kötetes alapgyújtemény igénylésétől. . I HH I ■ I I I -302 kívánságra — hagyóMEGRENDELÉS Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1374 Budapest, Pf. 578 Megrendeljük a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye című kiadványsorozatot ....................................jiéldányban. A Hatályos Jogszabályok Gyűjteményének kötetenkénti ára: 1800 Ft. Megrendeljük továbbá az 1991—1993. években a jogszabálygyűjtemény hatályosságának fenntartásához szükséges megjelenő pótlapokat .................................................. példányban. 1 991-ben a laponkénti ár: 6 Ft. Tudomásul vesszük, hogy a kiadónak visszárut elfogadni nem áll módjában, és azt, hogy megrendelésünket a gyűjtemény első kötetének megjelenése előtt 30 nappal írásban vonhatjuk vissza. A megrendelt példányokat a következő címre kérjük: 1990......... P . H. hó . nap. a megrendelő cégszerű aláírása
