Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-26 / 277. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1990. november 26. EGYEZERKETTŐSZÁZHETVENNÉGY ENGEDÉLY Félúton a kecskeméti privatizáció Hiszem, hogy Kecskemét több mint százezer lakosa kö­zül mindenki érzékeli, látja, hogy egyre-másra nyitnak az új üzletek, parányi boltok, szol­gáltató „egységek”. Mégis: hányán kértek* szű- kebb hazánkban egyéni vállal­kozói igazolványt az idén? — kérdeztük Kolozsi R. Gyulától, a kecskeméti polgártnesteri hi­vatal ellátásszervezési osztály- vezetőjétől. — Április 1-jén liberalizálták az egyeni vállalkozói engedé­lyek kiadását. Ettől a naptól kezdve 100 forintos okmánybé­lyeg és erkölcsi bizonyítvány szükséges egy vállalkozáshoz. Hozzáteszem, hogy nem kell megkérdeznünk, honnan a pén­ze, van-e szaktudása, végzett-e piackutatást, mit tesz, ha nem lesz vevője, megrendelője? Ez- ugyanis a továbbiakban az ő dolga. Minden előzetes elkép­zelést, számítást felborított a kecskemétiek vállalkozó kedve! Ugyanis alig kilenc hónap alatt. ezerkettőszázhetvennégyen kértek és kaptak engedélyt vál­lalkozásaikhoz. • |— Ez, bizony, szép szám. Az engedély mellé milyen tájékoz-'! tatást kapnak az ügyfelek? Szóbelit. Elmondjuk, hogy mire ügyeljen, azután ér­tesítjük az adóhivatalt és a tár­sadalombiztosítást. Bizony, sokszor szeretnénk lebeszélni őket, mert biztosan tudjuk, hogy azon a részen, ahol nyit-' nak, és amivel foglalkozni kí­vánnak, nem lesz kereslet. Fi­gyelmeztetni is alig van lehető­ségünk, és a tapasztalatunk is az, hogy ilyesmit tennünk feles­leges. A sok-sok megszorítás után most teljes a liberalizáció. Természetes tehát, hogy akad, aki rajtaveszt, néhány hónap után becsukja üzletét Vagy vál­lalkozását. A vállalkozók a fia­talok és a .középkorúak közül kerülnek ki. Ők pedig kevés ön­állósághoz szokottak, eddigi életüket szorosan szabályozták a rendeletek. — Mivel foglalkoznak a kecs­keméti vállalkozók? — Döntő többségük keres­kedelemmel, ezen belül pedig ruházati kereskedelemmel. Sok a butikos, de akad szép szám­mal vásározó,1 még olyan is, akinek sátra sincs, csak asztala. Őket az élelmiszerrel kereske­dők követik, kedvelt a palacko­zott italok árusítása. Sok a ki­csinyke üzlet. Ha pedig olyan helyen nyitják, ahol eddig egy­általán nem volt, akkor meg örülünk is az engedély kiadása­kor. iífS A szolgáltatás területén kik a listavezetők? — A személyfuvarozók, a ta­xisok. Száznyolcvanán vannak. És van több teherfuvarozó is, közülük pedig akad szerződéses^ szemétfuvározással foglalkozó, aki az egyik városrészből szál­lítja el a szemetet. Harminc vál­lalkozó — illetve családi vagy egyéb közösség — árusít úgyne­vezett bálás ruhát. Van elegen­dő cipész, órás, építő iparos. Érdekes a helyzet viszont a fod­rászokkal ... — Nincsenek elegen? — Mintegy ötven helyen nyújtanak szolgáltatást. De­cember 31-én viszont megszű­nik a gebinrendszer. Akkor két lehetőségük lesz: egy üzleten belül valaki kiváltja az iparen­gedélyt,'© lesz a vállalkozó, a Itöbbiek pedig az ő alkalmazott­jai. A másik lehetőség az, hogy egy üzlet hat-nyolc vagy tíz dol­gozója egyenként vállalkozik, a rezsiköltségeket pedig megha­tározott arányban összeadják. — Különleges feladatra vál- \lalkoznak-e mostanában? — Vannak különleges szak­mákban tevékenykedők. Van esemyősünk, aranyművesünk, képkerétezőnk, fémbútorkészí- tőgk, hogy á vendéglátósok nagy kínálatából csak a két, a modern táplálkozás jegyében életre hívott salátabárt említ­sem. Sikeresek a hamburgere­sek, az utcai könyvárusok, az autósmozisok, a házi betegellá­tók ... — Van olyan szakma, aminek nincs képviselője, de szükség lenne rá? — Igen. Nincs kalapos! Sem kalapkészítő, sem -átalakító, de még kalaptisztító sincs. Sajnos, kevés a megalapo­zott, jól előkészített, jelentős befektetéssel induló vállalko­zás. Tömegesen jelentkeznek viszont, akik sem tőkével, sem szakképesítéssel nem rendel­keznek, de még gyakorlatuk sincs. És egyre többen jönnek, akik munka nélkül maradtak. Mindössze figyelmeztetni tud­juk őket arra, hogy a vállalko­zás nem gyors meggazdagodást jelent! Kevesen hallgatnak meg bennünket. Úgy érzik: a sorom­pó kinyílt, nekik nem lépniük, hanem futniuk kell... — Most mi a slágervállalko­zás? Néhány építőanyag-, tüzelőanyag-üzlet bontja szár­nyait. No, és az elmaradhatat7 lan virágüzlet, illatszerbolt. — Magán utazási iroda van-e már?- Igen. Például a Piroska Tours Kft., a Széchenyi téren. Az úgynevezett kecskés trafik­ban dolgoznak, kínálnak em­léktárgyat, apró szuvenírt is. Országosan is hamar nyitott nálunk az első magángyógy­szertár, a Széchenyivárosban, de nem sokáig voltak egyedül. Természetesen rájuk más jog­szabályok vonatkoztak, mint a többi vállalkozóra. — Végezetül szeretném leírni, hogy mire kért engedélyt az utolsó,mabejegyzett vállalkozó. — Ön előtt járt itt, és szem- felszedésre váltott ki engedélyt. Selmeci Katalin SAJTŰPOSTA A Sobri-féle halászlé titkai Kétezren kóstolták meg a nagybaracskai I mester főztjét Könnyű kvízkérdés: ki a legismertebb halfőző mester Magyarországon? Az or­szág bármely régiójában hamar választ kaphatnánk az érdeklődésre. Bács- Kiskunban azonban a játékvezetőnek végig sem kellene mondania, a kérdést. Közbevágnának: Farkas (Sobri) József, a nagybaracskai bárkás! A. jeles halfőző dicsőítve emlegetett műveit az elmúlt negyven évben több százezren ízlelték meg a Haladás Tsz csárdájában és a me­gye népünnepélyein, Bajától Kecskemé­tig, Félegyházától Kalocsáig. Sobri úr nyugdíjba vonult az idén, de a főzéssel nem hagyott föl. Az elmúlt hét végén a lajosmizsei Monimpex- . Tanyacsárda több ezer vendége ízlel­hette meg a Sobri-féle tüzes halászlét. Három nap alatt 10 mázsa hal főtt meg a harmincadagos Sobri-bográcsbarf és — tegyük hozzá — fogyott el az ytolsó cseppig. Mindennél meggyőzőbb bizo­nyítékát adva: a Farkas Jozsef-féle hal­ié ma is hódít... — Örökös magyar bajnok: megeszi-e, amit főzött? Szereti-e a halat? — kér­deztem Sobri mestert. — Megmondom őszintén: már nem nagyon'kívánom! Csak a levet kóstol­gatom, ahogy kell, egy-egy evőkanál­lal. Egyszer kiszámítottam: életemben hetven vagon halat tisztítottam és főz­tem meg. A legutóbbi időkig minden bográcsból megettem egy tányérral. Most már valahogy, nem gusztálom annyira... — De a „tüzes lé” elkészítését nem unta meg... — Azt nem. Az más dolog. Ha sike­rül bemutatnom a tudományom, örö­möt okozhatok'az embereknek. Hogy lehétne ezt'1 .megunni? Anyám ajánlásá­ra 1941-ben kezdtem bárkásként és halfőzőként a1 baracskai csárdában. . Aztán — kisebb megszakítás után i-f . harminchét évig a bográcsok mellett szorgoskodtam. Remélem, sok ezer ■ ember megelégedésére. Be ha hívnak, -ma is folkötöm a vászonkötényt. ■ — Próbálkozott mással is? — 1945 után, amikor eljött az új rend­szer, még a konyhában is számorikérték I a politikai nézeteket. Nekem mennem' kellett, mert megbízhatóbb embert talál­tak oda. Aztán sorra adták egymásnak a konyhások a kanalat. Míg végül, 1958- ban, eszükbe jutottam a főnököknek., Visszahívtak. Aztán hűséges maradtam Nagybaracskához. 1990-ig, a nyugdíjba vonulásomig a bárkán, meg a csárdában - dolgoztam... —-Most már nyugdíjas. Biztosan nem jelentik föl volt munkahelyén, ha a Pető­• Farkas (Sobri) József halfőző mester tanítványai társaságában. fi Népe olvasóinak elárulja: mi volt az a titok, ami a számtalan versenyen meg­hozta önnek a sikereket? — Biztosan jól hangzana: a Sobri- féle halászlé titkai! De — megmondom őszintén — nincs semmi különösebb furfang a hal lékészítésben. Az alap; ki­váló minőségű paprikánk legyen. Én a Kage-malomból hozok minden évben, Kalocsáról. Ott már jól ismernek a molnárok. Tudják, milyet szeretek, és azt is, hogy meg tudom ítélni: mi a különbség fűszer és fűszer között. íze, színe, illóolaj-tartalma: .meghatározó. Aztán a főzéstechnikát említhetném még. Nem lehet pöszmögni a' lével. Mindig forrjon, erős lángon. Hogy'az alapanyagok'ne váljanak külön, ne ül­jön le a paprika. Egy picinyke paradi­csomot is keverek az anyaghoz, de nem érezhet ki külön az Ize. A halak közül a túlnyomó tömeg ponty legyen; ötöd­rész lehet másféle hal is. Aztán legjobb, ha száraz fűzfa lángja adja neki a pok­lot. Gyorsan ég, nagy hót ad ... Meg kell hagyni: ma mar nem olyanok a halak, meg sajnos a paprikák sem, mint régen. Aztán kényelmesebb a gázrózsa fölött főzni. Jó az így is, de nem az igazi. Azt ajánlom: három-négy kiló halnál többet ne tegyenek föl egyszerre. Minél kisebb adag, annál ízletesebb... Nem használok aláplevet, nem passzí- rozok. Csak úgy natúr kerül a hal a bográcsba. A lángban, a forrásban van a lényég... — Hazánkban nemzeti eledel a ha­lászlé. A délvidéken vadászó, értekező politikusainkkal biztosan megízleltet- ték, hogy főz halat a „mi Józsink”... i — Egy igazi szakácsnak minden ven­dég egyforma. Az a lényeg, hogy jó legyen, amit kiadunk. A politikusok, a KECSKEMÉTIEK PANASZAI NYOMÁBAN Miért kapcsolták ki |t|K az árpádvárosi tévékábelr^idszert? LépcsőházunkJak ásóiban nagyon soka nyugdíjaskorú és beteg ember, akik közé jómagam is tartozom, hiszen járóképtelen vagyok. Nekünk egyetlen szórakozá­sunk a televízió. Körülbelül két éven át nézhettük a műholdas programokat is, nemrégen azonban mindennek vége lett, mert az ingatlankezelő szakrészlege kikap­csolta otthonainkat a kábelrendszerből. ■ Állítólag az volt a bűnünk, hogy nem tudtuk kifizetni a bekötési díjat, a több ezer forintot. Megvallom, ekkora összegei nem is lehet megterhelni minket, a zömmel kisnyugdijú családokat. Persze, a használatidlj-kötelezettségünknek pontosan eleget tettünk, már csak ezért is meglepő, hogy a szolgáltatásból nem részesülhetünk. A visszaállított budapesti 1-es és 2-es csatorna yételének lehetősége enyhén szólva nem áll arányban azzal a sok pénzzel, amelyet már a műholdas program miatt eddig befizettünk az ihgatlankezelö számlájára... Az előzőeket a kecskeméti Árpád körút 19. számú házban lalcó Ágoston Béla panasza nyomán jegyeztük fel. Ez ügybeni vizsgálatra a megyei ipari és kereske­delmi felügyelőséget kértük fel, amelynek tájékoztatása alapján az alábbiakra derült fény:. A helyi IKTM kábeltelevízió-részlege azért szüntette ineg az említett lépcsőház­ban a műholdas vételt, mert az ottani lakóki egy része ezt bem igényelte, s adós maradt a" kábelbekötési díj megfizetésével. Időközben azonban a hátralékosok rendezték tartozásaikat, két 70 éven felüli nyugdíjas pedig felmentést kapott e kötelezettsége teljesítése alól, így néhány hete már újból üzemel a kábeltévérend­szer. Az eljáró hatóság felhívta az említett részleg vezetőjének a figyelmét, hogy a jövőben nagyobb körültekintéssel végezze munkáját, s legyen tekintettel a nyugdí­jasok és a kisfizetésűek helyzetére, a hasonlóan kellemetlen eseteket pedig előzze meg. MIT MOND A KÖZÖS KÉPVISELŐ? Még egyszer a parabolaantenna-ügyről Az október 29-én megje­lent Sajtóposta rovatunkban szóvá tettük — Gregus Má-. tyás panasza alapján - , j hogy a kiskunhalasi Erdei Ferenc tér 2/B számú társas- házban a lakók kétharma­dos többséggel mindenkit köteleztek a régi tévéanten­nák helyébe felszerelendő parabolaantenna-rendszer kiépítési költségének megfi­zetésére. Ez ellen tiltakozott olvasónk, arra hivatkozva, hogy a kevéske nyugdíjából alig futja kenyérre, tejre, re­zsire stb. E témakörben a megyei főügyészségtől kér­tünk tájékoztatást, amiből kidefült: á"Vífás ügyben ér­deksérelmét szenvedő fél bí­rósági döntést kérhet. Cikkünk nyomán vélemé­nyével és a történteket pon­tosító háttérmagyarázattal jelentkezett a halasi társas­ingatlan közös képviselője, Koch Imre, akitől egyebek között az alábbiakat tudtuk meg:-— Lakóközösségünk ta­valy augusztusban döntött ar­ról, hogy a régi, minőségileg nem megfelelő központi an­tennát kicserélteti a modern, az eddiginél több tévéprog­VISSZHANG ram vételére alkalmas pa­rabolaantennára. A 28 érin­tett tulajdonos közül egyedül a panaszos mondott nemet, következésképpen mindenki más befizette az úgynevezett bekerülési költséget. Gregus lakótársat ez utóbbira figyel­meztettem 1989 decemberé­ben, utalva az 1977-gs 11. számú, s a társasházak szer­vezeti rendjével és működésé- * vei foglalkozó törvényerejű rendeletre, amely kimondja az e közösségi határozat el­len 60 napon belüli bírósági jogorvoslat lehetőségét. A család nem élt mindezzel. .« A későbbiekben ajánlott le- Veiéit révéit 'firóbélkoztam, a 3 dolgok rendezése végett, ve­lük kapcsolatot teremteni, ám hiába, mert a küldemények átvételét megtagadták. Ez év júliusában azután fordulat ál­lottbe: Gregusék részt vették aközgyűlésünkön és vállalták az antennabekötési díj megfir Zetését, amiről jegyzőkönyv készült. Mivel ezen ígéretük teljesítésére nem került sor, végül is mi fordultunk a bíró­sághoz, amely jogerős végzést hozott a közösség javára, minthogy e döntés ellen nem fellebbeztek a pervesztesek. nagyemberek mindig is szerették a jót, régen is, má is fölkerestek, {fölkeresnek, hogy megismerhessék tudományomat. Főztem en érseknek, főtitkárnak, mi- i niszterelnöknek, erdésznek, szántóve­tőnek egyaránt. Dr. Gajdócsi Istvánt azért név szerint is szívesen megemlí­tem. Mert nála éreztem igazán, hogy valóban szereti a halászlét, nem csak az érdekesség, kedvéért kóstolgatja a- vö- . rös levet. Állítólag kiválóan el is tudta készíteni. Mindig mondta: majd ha nyugdíjba megyek, én főzök neked, Jó­zsikám. De nem tudtam megkóstolni a mesterművét, hamar eltávozott az élők sörából... — És most, nyugdíjadként, búcsút mondott a szakmának? — Majd csak akkor hagyom abba, . ha kiesik a kezemből a kanál. Mindig hívnak ide-oda. Püspökpusztán, a For­tuna Hotelben rendszeresen „föllé­pek”. Most Garaczi János barátomék hívtak ide, a Monimpex-Tanvacsárdá- ba. Úgy vettem észre — tíz mázsa halat főztünk meg a hét végén — nem felej­tettek el a környék lakói; jó ismerőseim a Hírős Napokról. Farkas (Sobri) Jó­zsef megtette a dolgát A tanyacsárdai halnapók összefogla­lójaként Garaczi János mesterszakács mondott véleményt: — Huszonöt év óta ismerem Farkas {Józsi bácsit. Azóta'próbálom ellesni a nagybaracskai halászlé titkát. De a ne­gyedszázad is kevés volt. Úgyhogy na­gyon örülünk, nagy megtiszteltetés a számunkra, ha néhány napig itt dolgo­zik a konyhánkon. Láthatják a legif­jabbak is: az az igazi szakember, aki a szívét is beleadja a munkába. Örömet adni másképpen nem lehet. • • Farkaw. József Csökkenhet-e a tej fogyasztói ára? November 15-ei lapszámunkban „Forr a tej(piac)” címmel -közöltünk cikket arról, mennyire kedvezőtlennek ígérkezik 1991 a rendszeresen tejet, vajat, sajtot stb. evők szemszögéből. Megírtuk: a termelés, a feldol- • gozás és a forgalmazás növekvő költségei következtében a fogyasztói ár akár 40 száza­lékkal is növekedhet jövőre, amikor várható­an teljesen megszűnik e termék állami dotá­ciója, ami után még plusz 14 százalékos ár­emelésre van kilátás. Utaltunk a sejthető ha­tásra is: számottevően visszaeshet eme élel­miszerek iránti kereslet. Soraink élénk visszhangot váltottak ki ol­vasóink körében, akik zömmel telefonon, illetve személyesen fejtették ki véleményüket. Egyesek hangsúlyozták: mivel a tej és termé­kei az alapvetően fontos élelmezési cikkek sorába tartoznak, indokolt továbbra is az ártámogatásuk. Mások szerint: ha a tehén­tartók mindegyike a saját földjén termeszt­hetné meg a takarmányszükségletet, s azt nem kellene drága pénzért beszereznie, a je­lenleginél sokkal kevesebb kiadással járna a tejtermelés. E témakör a kecskeméti Hegedűs István­ban is gondolatokat ébresztett, melyeket pa­pírra vetett, s azokból adjuk közre a követ­kezőket: Nap mint nap látom, hogy a rosszul ragasz­tott tasakokból szivárog, sőt, csordogál a tej. Ki tudja, milyen mennyiség megy e módon veszendőbe. Kár ez a javából, ami csak költ­ségnövelő tényező lehet. Érthetetlen, hogy az illetékesek miért nem ügyelnek jokozottabban a csomagolási technológia maradéktalan be­tartására. Úgy hallom, a tej és termékeinek ára azon okból is emelkedhet a közeljövőben, mert a tejipar, az áruszállítók és kereskedők igen nagy részt szándékoznak lefölözni a bevéte­lekből. Talán, ha az ebbéli nyereségüket ki­sebb mértékben határoznák meg, a tejgyártás ráfordítási összegei is mérséklődnének, így hát a fogyasztói ar emelése sérti lenne indo­kolt. H. L. kiskunfélegyházi tehéntartó szintén ügyeimet érdemlően reagált levelében írá­sunkra: — A frissen fejt'tejet szívesen értékesíte­ném, literjét maximum 10-12 forintért, 'ami szép pénzt hozrta a konyhára. Csakhogy a barát, az ismerő/ veszi meg legfeljebb, amit kínálok, ám a bölcsődébe, az óvodába vagy éppen a boltba hiába viszem, ott csak a tejipari kell. Pedig az enyém is tisztán kezelt és nem is magas á zsírtartalma. Szerintem a tejnek is elöbb-utóbb piaci árat kellene engedélyezni, ami csak akkbr válna lehetővé, ha a bolti áru mellett ot lenne a közvetlenül kistermelőktől hozott, de fával olcsóbb tej is. A magát megnevezni nem óhajtó soltvad- kerti gazda ekképpen fogalmazta meg tejár- ügybeni elképzelését: Ki kell építeni a megyében és országszerte a magánkereskedés hálózatát a fejre és a tej­termékekre is. Ez azt kell hogy jelentse: a maszek árus közvetlenül a kistermelőtől kap­ná a tejet, no meg a tejfölt, s a házilag készí­tett vajat, túrót és sajtot. A higiéniai előírások betartása mellett bizonyára sok termelő vál­lalná nemcsak a tej leadását, hanem annak otthoni feldolgozását is. Persze, emellett pár­huzamosan működhetne az üzemi tejfelvásár­lás, -feldolgozás és központi értékesítés is. A két ellátói csatorna révén alakulna ki iga­zán piaci ára a tejnek és termékeinek... □ □ □ ' " • . Az előzőekben a tehéntartók ötleteit tol­mácsoltuk a tej és termékei ára csökkentésé­re vonatkozóan. Nem vagyunk benne bizo­nyosak, hogy mindegyik javaslat kjájlná a gyakorlat próbáját. Am azon érdemes medi-1 tálni: a tejfelvásárlás, -feldolgozás, valamint a tej- és tejtermékeladás jelenlegi, monopóli­umszerű mtézményrendjén hogyan lehetne úgy változtatni, a kisvállalkozások bevoná­sával, hogy ne csak növekedjen, de csökken­hessen is a szóban forgó — és az egészséges táplálkozás végett nagyon fontos — élelmi­szer fogyasztói ára. Zsákbamacska 21 ezerért?. November 9-én a kecskeméti Alföld Áruház bútorosztályán vásároltam, va­lamivel több mint 21 ezer forintért, egy úgynevezett sarok ülőgarnitúrát. Annak rendje-módja szerint kiflzettem az árát a pénztárban, majd mentem, ahová az el­adó küldött, az áruház Róbert Károly körúti raktárába, ahol a számla ellené­ben átvettem az original csomagolású és három darabból álló bútort. A „szerzemény” használatbavételét kis házi ünnepséggel akartuk emlékeze­tessé tenni, estére vacsoravendégeket hívtunk. Meg is érkeztek, de leülni nem­igen tudtak, hiszen a garnitúra szerelésé­vel még akkor is bajlódtam. Hamarosan feladtam azonban szándékomat, hiszen kiderült: hiányoznak a csavarok, no meg a sarokrész sincs sehol. Azt hiszem! zsákbamacskát adtak el nekem, igencsak borsos áron. MáT az felháborít, hogy a bútorgyár kapuján át­juthat olyan bútorcsomag, amelynek tartozékai hiányosak. E sajnálatos tény­re azonban már a raktárban fel lehetne figyelni, ha a vásárlónak csak kibontott csomagolású terméket bocsátanának rendelkezésére, hiszen ott ellenőrizhető volna: meg van-e mindegyik alkatrész. Ezek után vagy a bútort kell visszavin­nem, vagy a nem lelt tartozékait megsze­reznem, ámami biztos: újabb fuvarkölt­ségbe és legalább 1 napi szabadságomba kerül az ügyintézés. Persze, lehet, hogy a fogyasztónak ma már kijár egy ilyen tortúra... Szabó Ede Kerekegyháza ÜZENJÜK „Gyermekes család” jeligére, Jaklb- szállásra: Az Országos. Takarékpénztár megyei igazgatósága illetékes vezető szakemberétől származó értesülésünk szerint, az Önök jövő tavasszal megszü­letendő harmadik gyermeke után mind­össze 40 ezer forint szociálpolitikai ked­vezmény jár, mely összeggel az OTP-től 1986-ban felvett 100 ezer forint lakás- építési hitelük csökken. Más elbírálás alá esne az ügyük, amennyiben a család nö­vekvő létszámára tekintettel új és na­gyobb házat szándékoznának építeni vagy e pénzintézettől lakást venni, ilyen esetben ugyanis a harmadik baba meg­születését követően 400 ezer forint szoci­álpolitikai kedvezményiben I részesülné* nek. Javasoljuk, hogy az ezzel kapcsola­tos további felvilágosításért a lakóhelyi- leg intézkedésre jogosult OTP-fiókhoz forduljanak. „Izsáki lakos” jeligére} Régi előírás és gyakorlat, hogy a propán-bután gáz fo­gyasztói ára a fűtési idény beköszöntésé­vel, tehát október 16-ától magasabb, mint a megelőző, vagyis a nem fűtési időszakban. Idén, az említett naptól kez­dődően 102,40 forintról 138 forintra mó­dosult a pb-gáz ára palackonként. Erre az árváltozásra került sor az elmúlt hó­napban a helyi gázcseretelepen is, amely­nek 16. előtti, legalább egy hétig tartó áruhiányát ön azzal magyarázza, hogy a telepvezető az árnövekedésre tekintet­tel szüneteltette a pb-gáz folyamatos for­galmazását. Ha mindez bizonyítható, akkor kétségkívül olyan kereskedői lé­pésről van szó, amely enyhén szólva sérti a fogyasztói érdeket. Emlékeztetjük azonban Önt arra, hogy a nyári hóna­pokban korántsem volt kiegyensúlyo­zott a propán-bután gáz ellátása erről a sajtó is hírt adott —, amiből következhe­tett a kifogásolt izsáki áruhiány is, októ­ber elején. Hogy erre vonatkozóan mi az igazság, csakis a telepet működtető áfész derítheti ki, amelyet célszerű lenne ön­nek közvetlenül felkeresnie a szóban for­gó véleményével. „Közösen döntünk” jeligére, Lajosmi- zsére: A családjogi törvény konkrétan határozza meg, hogy a házasság megkö­tésével a felek mely vagyontárgyai tar­toznak a közös, s melyek a különva­gyonhoz. Megjegyzendő azonban: a há­zasulok már ezen életközösségük törvé­nyes kinyilvánítása előtt megállapodhat­nak —I a rendelkezésektől eltérően is — arról, mely tárgyaik képezik a közös és különvagyonukat. Ebbéli döntésüket vagyonjogi szerződés keretében kell rög­zíteniük. „Markó Jánosnak, Kiskörösre: Immá­ron harmadik esztendeje van hatályban ama kormány—SZOT megállapodás, amelynek érteimében mentesülnek a te­levízió-előfizetési díj megfizetése alól az egyedül élő’70 éven felüli nyugdíjasok, az önálló háztartásban élő, 70 éven felüli nyugdíjas házaspárok, valamint 'azon 70 évnél idősebb nyugdíjasok, akik a nyug­díjkorhatárt elért, de nyugellátással és egyéb jövedelemmel nem rendelkező há­zastársuk eltartásáról gondoskodnak. Ami a saját esetét illeti — mint arról a megyei postahivatal vezetője, Novok- Rostás Sándor informálta lapunkat —, a 70. életévét még be nem töltött házas­társa is kaphat ilyesféle mentességet, ha a látáskorlátozottságáról igazolást sze­rez a Vakok és Csökkentlátók Szövetsé­gétől. A kitöltött formanyomtatványhoz csatolandó ezen igazolás, mely iratokat a helyi postahivatal televíziódíj-ügyinté- zőjéhez kell eljuttatniuk. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom