Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-23 / 275. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1990. oovember 23. A Tanár úr 75 éves Beszélgetés Lőrincze Lajossal Nevét mindenki ismeri e hazában, s a határainkon túl is. Tudományos munkásságát elismerik. Számos tudományos kitüntetése után nemrég a teológia díszdoktorává is avatták, Jugoszláviában pedig a nyelvművelő tevékenységét elismerő Szarvas Gábor-díjjal tüntették ki. Beszélgetésre mégis abból az alkalomból kertük, hogy november 24-én, holnap tölti be 75. évét a Tanár úr, akinek hangját már négy évtizede hallhatjuk a rádióban. Tanít bennünket, fáradhatatlanul. — Zaklatott világunkban egyre ritkábban lehet olyan derűs, mosolygós emberrel találkozni, mint a Tanár úr. Hogyan tudja így megőrizni fiatalosságát, frissességét? — Ha egy-két kortársammal ösz- szehasonlítom magam, tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy viszonylag kevésbe vagyok megrokkanva. Ez egyrészt alkati dolog, azután talán lelki alkat kérdése is, mert azt tapasztaltam, hogy az optimistább, vagy a vidámságokra hajlamosabb emberek fiatalabbak maradnak. De az életformám is olyan, hogy segít megtartani egészségesen. Nem dohányzóm, azt hiszem, részeg sem voltam soha életemben. Igyekszem pihenni? Azt azért nem mondanám. Tulajdonképpen sose pihenek, legfeljebb — mást csinálok pihenésül. De a munkám sohasem munka is igazán, hanem öröm, szórakozás. Másfél, két évvel ezélőtt vi- szontmégis akkora fáradtság, kimerülés jött rám, meg a szívemét is nagyon kezdtem érezni, hogy azt gondoltam, vissza kell vonulni .. .Deaz ember az életéből nem léphet ki, amíg él, s még annyi a munka, a feladat. Annyi kéziratom van, amit ki kellene adni, aztán meg új tennivalók is vannak a környékbeli államok magyarságának nyelvi és kulturális gondjaival kapcsolatosan, tehát nem lehet kiállni a munkából, — A Déli-Bakony ban, az Üsti- hegy alatt található a falu, Szentgál, ahol született. Milyen nyelvi-irodalmi élményeket kapott onnan? —Szentgálról való indulásomnak rengeteg örömét-tapasztaltam, igen sok hasznát láttam eletemben .Szak- dolgozatomként az egyetemen Szentgál helyneveit, földrajzi elnevezéseit fejtegettem. Később, amikor a rádió révén ismertté vált a hangom, akkor ez az otthon kapott hangszín, dallam, a beszédem zenéje tűnt fel először az embereknek. De nemcsak a nyelv zenéjét, hanem azt a sok ízes, jó szólást, közmondást, nyelvi fordulatot is, amelyet állandóan idézek, mind-mind onnan kaptam. — Harmincnyolc éve kezdte meg a Kossuth rádió és Édes anyanyelvűnk című műsorát. Milyen előzményei vannak ennek? — Kodály Zoltán biztatott, aki az Akadémia nyelvművelő bízott-' ságának volt akkor az elnöke, hogy újítsuk fel azt a rádióműsort, amelyet a 30-as években Halász Gyula, Edés anyanyelvűnk címen, sikerrel művélt. 1952-ben indítottam el. Bevallom, azt hittem, hogy ez egy kis kirándulás lesz. Érdekes erőpróba, vajon túdom-e csinálni. És életem leglényegesebb része lett, sok minden kisarjadt, kinőtt belőle. — A rádión keresztül történő tanítás nyújt-e valamiféle sikerélményt? í— Egy biztos, annyit legalább elértem, sok nyelvésztársammal együtt elértünk, hogy a nyelv értéke, a nyelvhasználat fontossága már benne van a levegőben. Ezt látom a levelekből, vagy akár a humoros lapokban megjelent, és erre vonatkozó megjegyzésekből. De abból is, hogy megyek az utcán és megállít valaki: „Tanár úr, engedje meg, hogy megszorítsam a kezet. Köszönöm azt, amit'csinál.” Ez az én legfőbb jutalmam, és ez állandó erőforrás nekem. Soha életemben nem volt izzasztó, fáradságos munka egy-egy nyelvi tényt kibogarászni, múltját felderíteni, irodalmi vonatkozásait feltárni. Éz mind-mind olyan öröm, amit kívánnék mindenkinek: úgy éljen, hogy a munkájában mindig ennyi öröme legyen. Én azt mondanám ilyen szempontból, hogy boldog ember voltam és vagyok. — Ön úttörő módon foglalkozott a határainkon túl élő magyarság anyanyelvápolásával is. Milyen megfontolásból kezdte ezt a munkát? — Húsz évvel ezelőtt kezdtük el az anyanyelvi konferenciát, és akkor főleg a nyugati, illetőleg a tengerentúli magyarság gondjaival foglalkoztunk . De mar akkor is arra törekedtünk, hogy a szomszéd államok magyarságának a képviselői is jelen legyenek tanácskozásainkon, elmondhassák tapasztalataikat arról, hogy egy másik nyelvvel együtt élésben milyen nyelvi gondjai vannak a magyarságnak. Arra töreked-| tünk, hogy Erdélyből, Jugoszláviád ból, Csehszlovákiából, Burgenland- ból és a Szovjetunióból is itt legyenek. Ez többé-kevésbé sikerült, mondjuk Románia esetében kevésbé, Jugoszlávia esetében többé. — Milyennek látja nyelvünk mostani állapotát? Föllelhető-e az igényesség a szép beszéd iránt? — Az igény, az igényesség — tapasztalatom szerint—még elég széles körben él. Sokan és sokszor tiltakoznak a semmitmondó, üres „hivatali” nyelvhasználat, az idegenszerűségek majmolása ellen. De — ez is tény — benne van napjaink nyelvhasználatában korunk átmenetisége, eszmei zavara, tükröződik benne az értékek elbizonytalanodása is. Jellemző a mai nyelvhaszná- latrá az elszürkülés, az elszíntelenedés, a variációk visszaszorulása,- ami pedig ellene mond - -a szavakban, kinyilatkoztatásokban annyit hangoztatott társadalmi, szemléletünknek ... Terjed az ízléstelenség is. N'o meg azzal is találkozunk már, hogy á nyelvi igényességre vonatkozó figyelmeztetésünkre az a válasz: ki törődik manapság — egyéb, nagyobb gondjaink mellett —, azzal, hogy ezt vagy azt a szót használjuk vagy ne használjuk ... — Tanár úr szerint a szülők odafigyelnek-e kellőképpen a gyerekek beszédére? Az iskolában megtanítják-e a diákokat az igényes, szép beszéd használatára? — Nincs ma az a nyugodt, kiegyensúlyozott családi élet, amely megadhatná az emberi magatartásnak és a nyelvi magatartásnak is a kötelező és kívánatos normáit. Tudniillik, alig van családi élet, felbomlott; nincs idő rá, a gyerek ül a tévé, a video előtt, és észre sem veszi, hogy az ízléstelenségre lelkileg, ízlésbeGleg és nyelvileg is ráhangolódik. Az iskola szintén alig-alig nevel még. Nem tanít meg arra, hogy próbáld'minél formásabban, minél színesebben, minél differenciáltabban kifejezni magad. Most az iskolai nevelés is forrongásban, változásban van. Az, hogy az ember formában," világosan, érthetően, szépen fejezze ki magát, nem olyan egyszerű dolog. Ehhez rengeteg gyakorlat kell, és ez a gyakorlat hiányzik az iskolából. Hiányzik valószínűleg a tanterveiböl, es talán az eszményéből, aZ igényéből is. — Mi a mai nyelvművelésnek, nyelvi ismeretterjesztésnek a legfőbb feladata? — Ismertesse meg a nyelvet, anyanyelvűnket a maga teljességében, beleértve bizonyos fokig a. múltját is. Mindezeket az ismereteket a magunk nyelvhasználatában is hasznosítanunk kell, hogy ne színtelen, primitív, semmitmondó, száraz kifejezéseket, mondatokat alkossunk, hanem választékosán, színesen tudjunk beszélni. A nyelv és a gondolkodás hat egymásra, közvetlen kapcsolatban van egymással; az egyik segíti — vagy gátolja — a másiknak az alakulását, fejlődését. A legfontosabb, hogy a nyelv gazdagságának, szépségének, színességének, igényes használatának legyen meg a presztízse, mert hiszen csak így tudja igazán betölteni, ellátni feladatát. — A ma és a jövőben felnövő nemzedéknek milyen útravalót adna a Tanár úr? — Nem tudok tízparancsolatot adni, talán az eddigiekből kiderült a lényeg. Tudd, mit akarsz mondani, mondd az igazat, amit gondolsz, ami a meggyőződésed, és ahhoz keresd meg azt a legmegfelelőbb nyelvi format, ami az igazságot legjobban kifejezi. Ez a szépnek es az igaznak az egysége. Albert Melinda | TUDOMÁNYOS KISHÍREK Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a vitaminok nélkülözhetetlenek, de vajon mindennapi táplálékunkkal elegendő mennyiséget juttatunk-e szervezetünkbe? A világon számos kútatócsóport érdeklődése a C-vitamin felé fordult. A C-vitamin sokoldalú biokémiai szerepét Szent-Györgyi Albert által 1928-ban történt izolálása óta számos kutató megerősítette. Egy kaliforniai kutatócsoport felismerte, hogy a C-vitamin gátolja az ártalmas oxidációs reakciókat a véráramban. Az oxidáció károsíthatja a vérzsírokat, fehérjéket, az örökítő anyagokat. Ezek az ártalmak kapcsolatba hozhatók az öregedéssel és különféle megbetegedésekkel, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, a zöldhályog, az érelmeszesedés, sőt, a rák is. A károsító anyagok jelen vannak mindennapi ételeinkben, a környezet szennyeződéseiben, mint a gépkocsik kipufogógázai és a dohányfüst. A káros hatású égéstermékek kémiai reakcióba lépnek az emberi szervezetben lévő. C-vitaminnal, és semlegesítik azt. Éppen ezért azoknak az embereknek, akik a dohányzás, káros szenvedélyének hódolnak, jóval nagyobb mennyiségű C-vitaminra van szükségük, mint a nemdohányosoknak. A dohány elégetése során keletkező vegyületek közül különösen ártalmas a formaldehidgáz, amelynek rákkeltő hatását patkánykísérletekkel meggyőzően bizonyították. Mivel a C-vitaminnak jól ismert semlegesítő szerepe van, alkalmasnak látszott a cigarettafüstből a szervezetbe kerülő formaldehid semlegesítésére. E felismerés alapján rákkeltő füstalkotókat megkötő füstszűrő filtert állítottak elő a Budapesti Műszaki Egyetemen, Trézl Lajos kutatócsoportjában,Pécsi Dohánygyárral közösen, amely belföldön és külföldön is szabadalmi oltalmat kapott. Jelenleg a világon a dohányfüst szűrésére alkalmazott filterek fizikai és kémiai megkötéssel fejtik ki hatásukat, nagy felületük révén a füst káros alkotóelemeit kiszűrik. De ez a mégkötőképesség véges, sőt, az égés előrehaladtával egyre jobban .visszájára .fordul, ahogy a filter felmelegszik a füstgázoktól. A C-vitamin-förmaldehid kutatás új magyar eredményei, a szerveskémiában is újdonságnak számító alapreakció felfedezése vezetett ahhoz a gondolathoz, hogy a cigaretta füstszűrőjébe eleve beépítsék a jól ismert C-vitamint. Ezzel az eljárással sokkal hatékonyabban érhető el, hogy megszabaduljunk a rákkeltő és egyéb veszélyes molekuláktól, amelyek a cigarettafüstben jelen vannak. Számítások szerint egy 80 kilogramm testsúlyú dohányzó felnőtt igen nagy mennyiségű C-vitaminnal (naponta 100-150 gramm) közömbösíthetné a dohányfüstből a szervezetbe bekerült formaldehidet, mielőtt az megtámadná a testszövet fehérjéit, károsítva a genetikai állományt. Ilyen nagy koncentrációban azonban a C-vitamin nem lehet jelen a vérben, mert életveszélyes lenne. A füstszűrőbe beépített C-vitamin reagál a dohányfüstben levő, egészségre ártalmas füstalkotókkal, így a. szervezet C-vitamin-háztartása nem megy tönkre, sőt, az emberi enzimrendszert roncsolni képes vegyületeket is elbontja. A C-vitaminos filterrel ellátott cigaretták elszívásakor (amelyeket a Pécsi Dohánygyár Sopianae 100, Nádor 100, Nívó 100 néven forgalmaz) a szervezet nemcsak a rákkeltő füstalkotóktól mentesül, hanem a vérnyomás is alig változik, szemben a hagyományos cigarettákkal, amelyek szívásakor a vérnyomásértékek hamarosan megemelkednek. R. Zs. Ha áram éri - elszíneződik Az Egyesült Államokban olyan szerves ve- gyületet hoztak létre; amelynek a felhasználásával újszerű számítógép-nyomtatók készíthetők. Ezek az eleinte színtelen anyagok színt öltenek, ha oxidálják őket. Ezt , közvetetten, elektrokémiai úton érik el. Eddig öt olyan vegyületet hoztak létre, amelyek kék, vörös, illetőleg narancsszínűvé váltak. Olyan színkeveréket azonban még nem sikerült szintetizálni, amelynek fekete volna a.színe. Káosz a szívben Az egészséges szív kaotikusán ver, ám a szív- infarktus előtt a szívverés szabályossá válik. Ez a váratlan felismerés lehetőséget nyújthat a betegség megelőzésére. A káoszkutatásra alapozva Kaliforniában fejlesztettek ki olyan eljárást, amellyel a szív ritmusából a fehyegető szívizominfarktusra lehet következtetni. Egészséges szív esetén két, egymást követő szívverés közti idő mindig különböző. A kaotikus szívverés valósítja meg a pillanatnyi külső körülményekhez való optimális alkalmazkodást. Néhány órával az infarktus előtt a szívverés feltűnően rendezetté válik. Szemét és szennyvíz A hazánkban keletkező szennyvizek 99 százalékát nagy folyóink: a Duna, a Tisza és a Sajó fogadják be, Budapest szennyvizeinek mindössze 20 százalékát tisztítják, de ezek fele. csak mechanikai fokozaton megy át. Ez is oka annak, hogy hazánk 1200 nagyobb ivóvíz- kivételi helyéből négyszázat közvetlenül fenyeget az elszennyeződés. Magyarorszg minden lakója csaknem egy köbméter szilárd hulladékot termel. A háztartási hulladék szennyezi,a talajt, a felszíni és a talajvizeket, sőt, az égetés folytán a levegőt is. Pedig a szemétnek több mint a fele papír, böm- ló szerves anyag, üveg vagy fém, tehát csupa olyasmi, amit újból hasznosítani lehetne. Az újrahasznosítás megkímélné erdeink és egyéb nyersanyagforrásaink egy részét a felhasználástól, csökkentené az energiafogyasztást és a környezetszennyezést. Például a viszszaforgatott alapanyagból készült alumínium előállításához 95 százalékkal kevesebb energia kell, mintha azt bauxitból nyernénk. AZ újrahasznosított papír gyártásakor az energia 60 százalékát takarítják meg. Az AIDS első áldozatai 1959 fontos évszám az AIDS történetében. Ebből áz évből származik a szerzett immunhiányt okozó vírus elleni antitesteket, tartalmazó• első vérminta. A fertőzött vért Zaire-ben vették le, ahol 1959-ben két felnőtt áldozata volt a ma oly rettegett kórnak. Az utólagos kárelemzések szerint Manchesterben is voltak áldozatai az AIDS-nek ebben az évben. Először egy tengerész halt meg, hamarosan követte öt feleségé és három leánya közül a legkisebb is. Mindhármójuknál hasonló volt a betegség lefolyása. Vajon, ha már az 50-es években is létezett áz AIDS, mi magyarázza azt, hogy csak a 70-es évek végétől emelkedik a betegek és a fertőzöttek száma? A magyarázat részben a hosszú lappangási időben keresendő. Másrészt a manchesteri tengerész esete jól példázza, hogy milyen óriási szerepe van az életmódnak e járvány terjesztésében (szexuális promiszkuitás, kábítószer-adagolás, homoszexualitás). Az elemek születése Periódusos rendszerünk legtöbb eleme a szupernóvák kohójából származik, mondja az elmélet, amelyet egy csillag közelmúltban megfigyelt felrobbanása megerősíteni látszik. Ebből a csillagból szupernóva keletkezett, amely 1987-ben villant fel a déli égbolton a Nagy Magellán felhőben. Optikai színképében elsősorban nagy mennyiségű hidrogént, később vasat és nátriumot figyeltek nieg. A magrobbanás folyamán később a bárium, kálcium, oxigén, argon és magnézium színkép- vonalai is megjelentek. Az infravörös tartományban széntnonpxid és szilíciumoxid színképvonalait is ki tudták mutatni. A szupernóva közben valószínűleg neutroncsillaggá alakult. A csillagászok remélik, hogy még olyan nehézfémek színképvonalait is ki tudják majd mutatni, mint amilyen az ólom vagy az urán. rr Ősz végén - tél előtt MONDD AZ IGAZA T, AMIT GONDOLSZ... C-vitamin a füstszűrőben
