Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-21 / 273. szám

1990. november 21. • PETŐFI NÉPE • 3 ÁTSZERVEZÉS ELŐTT AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY - SZABAD LESZ AZ ORVOSVÁLASZTÁS IS A vizsgálat lezárult, döntött a minisztérium „Ifjabb Kovács doktor szakmai felkészültsége hiányos, felelőtlensége egyértelmű99 Kecskeméten, a technika házá­ban találkoztak tegnap délelőtt me­gyénk állat-egészségügyi dolgozói: a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai tájékoztatták őket szakmai és személyi kérdésekről. Dr. Simor Ferenc, a minisztérium állat-egészségügyi és élelmiszer- ellenőrző főosztálya vezetőjének előadásából kitűnt, hogy az állat­egészségügyi rendszer gyökeres vál­tozások előtt áll. Döntött a minisz­térium az idősebb és az ifjabb Ko­vács Gyula állatorvosok ügyében: ezt is ismertették tegnap a megje­lentekkel. Lapunkat dr. Szőke Ká­roly helyettes államtitkár tájékoz­tatta erről, kérve, hogy a szakmai közvélemény és a lakosság meg­nyugtatása érdekében az informá­ció mindenképpen kapjon nyilvá­nosságot. — Előrebocsátom, hogy a dön­tést meghoztuk, s ezzel a minisztéri­um a maga részéről lezártnak tekin­ti az ügyét. A vizsgálatot a hozzánk beérkezett kistermelői panasz alap­ján indítottuk. Nekünk is megvan­nak azok az információk, amelyek a két Kovács doktor ügyében a helyszínen közismertek. Meg kell mondanom, nem volt egyszerű dol­gunk. Idősebb Kovács doktor je­lenleg beteg, kórházban van. A mi­niszter és az államtitkár úrral egyet­értésben úgy döntöttünk, hogy amíg táppénzen van, nem mentjük nem is menthetjük — fel megyei állomásigazgatói és megyei főállat­orvosi tisztségéből. Ezeket a teen­dőket most helyettese, dr. Molnár Zoltán látja el. Amint a felmentés megtörtént, a megüresedett posztra pályázatot írunk ki. — Mit találtak az ifjabb Kovács doktor elleni vizsgálat során? — Ügyét más megyebeli szakér­tői bizottság vizsgálta. Rendkívül súlyos mulasztásokat fedtek fel. Az ifjú doktornak akkora körzete volt Kecskeméten, amekkorát egy nála sokkal nagyobb gyakorlattal ren­delkező állatorvos sem tudott volna maradéktalanul ellátni. Mintegy ötezer sertést tartanak ezen a terü­leten. Amikor annak idején Békés­csabáról jelezték a sertésjárványt, a minisztérium elrendelte a védekező intézkedéseket. Az ifjú Kovács doktor részben vagy egészben nem tett eleget az előírásoknak, ezzel kapcsolatban valótlan adatot kö­zölt. Kollégái végezték el az oltások egy részét helyette. A másik, orvos­etikával ellentétes, és a humán egészségügy szempontjából is ve­szélyes mulasztása az volt, hogy nem csinálta meg a körzetébe tarto­zó szarvasmarha-állományok tu­berkulózispróbáját. Rendszeres szűréssel a gümőkór teljesen kiszűr­hető, ennek hiánya az állatgondo­zók egészségét is veszélyeztetheti. Ezért az ilyen mulasztáson ért állat­orvos pénzbüntetéssel is sújtható. — Milyen következményei van­nak, ha a próba eredménye pozitív?- Ez a tulajdonosnak anyagi hátrányt okoz. A minisztérium a leghatározottabban elhatárolja ma­gát Kovács doktornak ettől a mu­lasztásától. A szakértő bizottság által megállapított tények alapján a következőképpen határoztunk: if­jabb Kovács Gyula doktor körzetét meg kell szüntetni, átmenetileg há­rom másik körzethez csatolni. Kör­zet nélkül Kovács doktor mint kör­állatorvos nem tevékenykedhet a megyében. Nagyobb felelősséggel járó pozíciót nem bízhatunk rá, mi­vel szakmai felkészültsége hiányos, felelőtlensége egyértelmű. Üzemi állatorvosi munkakört tudunk neki ajánlani, nem nagy szakmai tudást igénylő helyen. Húsfeldolgozó üzemben például. — A kistermelők, állattartók pa­naszai alapján végzett vizsgálatok­ban milyen eredményre jutottak? — Mint említettem, vizsgálata­ink az ügy minden részletére kiter­jedtek. Ügy gondolom, az eredmé­nyeket érdemes lenne csoportosíta­ni, a nem kifejezetten állat­egészségügyi problémákat a helyi képviseleti testületek figyelmébe ajánlani. így azokat az eseteket is, amelyekben bizonyítható, hogy Kovács doktor mulasztása miatt érte kár az állattulajdonost. — A kistermelők, állattartók azt is szeretnék tudni, nem lehetne-e sza­badon választani állatorvost? — Készülőben van a jogszabály, ami szerint a jövő évtől nemcsak a szabad orvosválasztásra, de a ma- gán-állatorvoslásra is lehetőség nyí­Almási Márta ÜLÉSEZETT A HALASI KEPVISELO-TESTULET Elszámolt a tanács és az önkormányzat Interpellációk egy polgármesteri sajtónyilatkozat okán Néma tiszteletadással búcsúzott a halasi képviselő- testület Rébék Benő tanácstagtól, aki több mint tíz éven át képviselte a külterületi lakosság érdekeit, s most no­vember 16-án hunyt el. A tisztánlátás, az elszámoltatás szándéka tűzte az új képviselő-testület ülésének napirendjére a költségvetés ez évi végrehajtásáról szóló beszámolót. Bozár Ferencné előterjesztő, a pénzügyi osztály vezető­je szóbeli kiegészítőjében jelezte, mely pontokon adód­hatnak a hátralévő hónapban esetlegesen finanszírozási gondok, s milyen lehetőségek vannak az önkormányzat kezében annak kivédésére. Kérdések és válaszok próbál­ták megvilágítani a többnyire laikus képviselők számára a város jelenlegi pénzügyi helyzetét, a rendkívül magas hiteltörlesztések okait. Majd alapos megtárgyalásra a pénzügyi ellenőrző bizottság és az apparátus közös gon­dozásába került a téma. ­A bejelentések sorában az alpolgármester megjelölte a bizottságok első, határidőre szóló feladatait saját mun­katerületükön. Marton Elek (SZDSZ) interpellált a polgármester helyi lapnak adott interjúja ügyébén. Elhamarkodottnak ítélte a nyilatkozat azon részét, amelyben a polgármester kije­lentette: Halason nem lesz helyi adóztatás. Ezt ki lehet mondani, csak a teljesítése nem fog menni — mondta a képviselő. Dr. Várnai László (MSZP) az ügyrendi bizottság nevében kérte a polgármestert, fogad­ja egy közeli időpontban. Mint elmondta, az önkor­mányzat zavartalan tevékenysége érdekében tisztázni kell mielőbb a szakapparátusok és a bizottságok kompe­tenciáját, a polgármester és az alpolgármester munka- megosztását. Kérte továbbá, kapjanak a testületi ülések­re rövid, írásbeli tájékoztatást a képviselők az ülések között eltelt időszak történéseiről. Megfogalmazta azt is, ne nyilatkozzon a polgármester a testület nevében, annak megkérdezése nélkül. Nagy István (független) szenátor arra figyelmeztetett, hogy a megválasztott képviselőknek tartaniuk kell a kap­csolatot a választókkal, különben elszigetelődik az ön- kormányzat. Kifejezte a városlakók tiltakozását az ügy­ben, hogy a városháza épületében lévő üzletek hasznosí­tása során a külföldi partnerek tulajdont szerezhessenek. Tájékoztatást kért továbbá a helyi lapban folyó vita eredetéről, amely Pajor Kálmán — a testületi ülésekről távolmaradásával tüntető — képviselővel folyik. Felme­rült ugyanis annak gyanúja, hogy az ünnepélyes alakuló üléshez írt levelét — amelyben a pártoskodás ellen emelte fel a szavát — megcsonkítva közölték az ülésen, s ennek következményeképp az újságban is. Nagy István is han­got adott továbbá annak, hogy a testület nevében ne jelenjen meg nyilatkozat a megkérdezésük nélkül. Tóth Zoltán polgármester válaszában elismerte, hogy hiba volt a testület nevében nyilatkoznia, úgy ítélte azon­ban meg, hogy az SZDSZ—Fidesz frakció programját, amely megfogalmazta a helyi adózás elkerülését, IS kép­viselő elfogadta, s azok nevében vállalkozott ennek meg­fogalmazására. (Itt újabb tiltakozás hangzott el, pártos­kodásnak minősítve ezt az álláspontot. A polgármester visszautasította a vádat, majd javasolta, szavazzon hát a testület adózásügyben. Ez újabb tiltakozást eredménye­zett, mondván: nem szavazhatnak ismeretlen szabály­zókról, előzetesen.) Pajor Kálmán leveléről, s az inkriminált részről a pol­gármester megerősítette a hírt, hogy egy bekezdés nem került felolvasásra. A levelet ismertető korelnök véletlen bakiját az teszi kínossá, hogy ez a bekezdés az SZDSZ-re vonatkozó bírálatot tartalmaz. A polgármester pontosította a külföldi tőkéstársakkal folyó tárgyalások lényegét is, amennyiben szó sincs a városháza épületének kiárusításáról, csupán az esetleges partner többségi részvényéről a közös vállalkozásban. Befejezésképp néhány képviselő a közérdeket érintő kérdéseket vetett fel, amelyet az illetékes bizottságok kaptak meg kivizsgálásra. H. T. KÜLDÖTTSÉG KENTBŐL Az egységes föllépés elengedhetetlen az idegenforgalomban Vendégünk volt Tim Byles, Kent gazdasági minisztere A napokban rendezték meg Budapesten az ABTA- (Associacion of British Travel Agents) Kongresszust; az angliai utazási irodák találkozóját, amelyet évenként más helyszínen tartanak, hogy az idegenforgalmi üzlet szak­emberei a tapasztalatcserék alkalmával alaposabban is megismerhessenek egy-egy fontosabb célállomást. A ta­nácskozáson részt vett Kent megye delegációja is; Tim Byles, a gazdasági főosztály igazgatója, Jonathan Tucker, idegenforgalmi igazgatóhelyettes és Mandy Bearne, üz­letszervező. A vendégek fölhasználták az alkalmat és meglátogat­ták a testvérmegyét, Bács-Kiskunt. A megyeházán tett tisztelgő látogatás után a megye nevezetesebb idegenfor­galmi látványosságaival ismerkedtek. Megvitatták az együttműködés kölcsönösen előnyös lehetőségeit. Elutazás előtt Tim Byles interjút adott a Petőfi Népé­nek ... — Nem állítható — mondja Kent megye gazdasági minisztere —-, hogy nagy hagyományai lennének az angol —magyar, magyar—angol regionális kapcsolatoknak; sem az idegenforgalomban, sem más területeken. Mosta­nában azonban már vannak kedvező jelek is. Jó szél fúj! Magyarország igen hamar ismét közel került Európához és Albion sem távoli földrész ma már. Néhány év és elkészül az alagút a La Manche csatorna alatt (éppen Kent megyében épül a terminál). Úgyhogy vétek lenne, ha megfelelő időben nem használnánk ki a megyék kö­zött szerződött kapcsolatokat. Angliából, például, 1991- ben biztosan jóval több vendég érkezik önökhöz, mint az idén, vagy a korábbi években. Az ABTA-találkozók min­dig élénkítőleg hatnak a vendéglátó ország beutazó for­galmára. Ezeknél ígérhetem, sajátos eszközeinkkel és intézményeinkkel magunk is menedzserei leszünk. Kalo­csa, Kecskemét, Hajós, Bugac — őszintén mondom — nem felejthető élményt jelentett számunkra. De szeret­ném hangsúlyozni: az angol turisták mások, mint a né­metek. Mivel a magyarországi vendéglátás eddig elsősor­ban márkával fizető vendégek fogadására rendezkedett be, érdemes lenne talán tanulmányozni: mit kívánunk másként... — A tárgyalásokon konkrétan is szó volt ilyen együttműködésről ? — Természetesen. Vendéglátómmal, Kovács Zoltán­nal, a Pusztatourist igazgatójával részletesen is beszél­tünk szervezési és marketingkérdésekről. A nálunk már jól bevált rendszer számos elemét adaptálhatnák Ma­gyarországon, Bács-Kiskunban. Magam tagja vagyok a Közös Piac Európa-bizottságának. Személyesen teijesz- tem elő majd az idegenforgalmi hivatal programját, hogy megfelelő anyagi támogatást szerezzek a tervek megvaló­sításához. ; •—Itt most van soron a hagyományos megyerendszer átalakítása, a települések önállósítása. Ugyanakkor sokan félnek — ahány ház, annyi szokás —, nem lehet egységes érdekrendszerbe fogni a hagyományosan ki­válóan működő idegenforgalmat... — A szövetkezésre, az együttműködésre feltétlenül szükség van. Utazási irodák, szállodák, vendéglők nem versenyképesek — külön-külön. A megyének nálunk ko­ordináló, összefogó és segítő szerepe van. Összehozzuk a befektetőket a vállalkozókkal. Részt vállalunk egyes beruházásokban. Önállóan is fejlesztünk. Nálunk is telje­sen önállóak a települések. De az érdekek alapján egyér­telmű: Kentnek egységesen kell ajánlania magát. Azt majd a vendég dönti el, hogy például Canterburyben melyik szállodában lakik, vagy Dover közelében, a ten­gernél, hol fog éjszakázni? De mindezt egységes kenti arcképpé formálni, és a „fotót” eljuttatni a megfelelő helyre: ez a megye és az idegenforgalmi társulások dolga. Hívjuka testvérmegyénk lakosságát, szakembereit: jöjje­nek, nézzék meg, hol élünk, hogyan próbálkozunk ered­ményesen gazdálkodni. Farkas P. József Azok fizessék meg, akik szennyezik Levegőtisztaság-védelem pénz nélkül Nem fogadta valami túl lelkesen az Érdekegyeztető Tanács a közelmúlt­ban azt a környezetvédelmi javasla­tot, hogy a benzinárba építsenek be egyforintos levegőszennyezési járulé­kot is. Hazánkban évente mintegy 5 milliárd liter benzint adnak el, követ­kezésképpen évente mintegy 5 milli­árd forintos környezetvédelmi alap képződne ezekből az 1 forintokból. Az 1 forintot vagy áremeléssel, vagy úgy biztosíthatná a kormányzat, ha ilyen mértékben átcsoportosítaná a fogyasztási adót erre a területre. Mindenképpen helyes ez az elv, hogy a környezetvédelmi költségeket azok fizessék meg, akik a környezetet szennyezik — hangsúlyozta e kérdés­sel kapcsolatban az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatában Szom­mer Ferenc, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium mi­niszteri biztosa, majd rámutatott: bár a benzináremelés a közismert tények miatt kétségtelenül nem túl népszerű ma Magyarországon, s bár a kor­mány tervezési szinten sokszorosan elköltötte a benzin fogyasztási adójá­ból származó bevételeket, az alap lét­rehozásáról mégse lehet lemondani, mert csak így támogatható a katali­zátorhasználat tervezett bevezetése. Az elképzelések szerint 1992-től az új gépkocsikat már csak katalizátorral lehet majd üzembe helyezni, illetve — fokozatosan—csak a katalizátor­ral teljesíthető normák lesznek előír­va a többi járműre is. Az alap nélkül nem volna miből támogatni a levegő­tisztaság-védelmi berendezések fej­lesztését, gyártását, illetve a levegő­tisztaság-védelem érdekében tevé­kenykedő javító-, szerelőipart. Ebből kapna pénzt a tömegközlekedés az üzemanyaghoz keverhető korom- és más szennyezőanyag-csökkentő ada­lékok használatához, ebből támogat­nánk a kétütemű gépkocsik felvásár­lását is. A kétütemű járművek négy­ütemű motorral való felszerelését egyébként a vámkedvezmény is segíti majd. — Mit lehet végrehajtani addig, amíg az alap ügyében dönt a kor­mány? —- Az évenkénti gépkocsi-felülvizs­gálat és a szükséges motorrevizió el­rendeléséhez nincs szükség erre az alapra. Kis költséggel lényegében a rendőrségi, közlekedésfelügyeleti szervezéssel megoldható elsőként a füstölő dízeljárművekkel közlekedők felelősségre vonása, később e mód­szer a benzinüzemű járműveknél is bevezethető — mondotta Szommer Ferenc. (MTI) Ha megszólítanak Mostanában még a hirdetések is nyelvtanulásra biztatják az embere­ket. Nem a nyelvtanfolyamok ajánló szövegeire gondolok, hanem azokra, amelyek jó kereseti lehetőséggel állást hirdetnek^ Azzal a kikötéssel, hogy az illető beszéli a német vagy az angol nyelvet. Sőt, újabban, az olasz cégek betelepülésével, az olasz nyelvet isme­rők is előnyben részesülnek. Mondhat­nánk, hogy „itt van már a Kánaán", mármint azoknak, akik az anyanyel­vükön kívül idegen nyelveket is beszél­nek hazánkban. Ami természetesen így nem igaz. Mert tudnak itt nagyon sokan, ha nem is tökéletesen, de leg­alább iskolás fokon oroszul, de ezzel most nem sokra mennek, nem jelent előnyt a számukra, sőt... A kiváló orosztanárokat is átképezik nyugati nyelvekre, mert ezek iránt van — jog­gal — a szülök részéről is ■tömeges igény. Nagy kár, hogy nálunk a változás mindig végletes kilengéssel, szélsősé­gekkel megy végbe. Ismerek olyan ál­talános iskolát, ahol a józan utasítá­sok ellenére a nyolcadik osztályban abbahagyták az orosz nyelv oktatását, tehát végigvitelét, s angolt kezdtek el helyette. Néhány kitűnő jeggyel ren­delkező gyermek ugyan szívesen ta­nulta volna az oroszt, de erre még fa­kultatív alapon sem volt lehetősége. A középiskolákban is szinte elsöpör­ték a nyugati nyelvek az oroszt. Nem gondolva arra, hogy nemsokára, a gazdasági kapcsolatok normalizáló­dása után, ami feltétlenül bekövetke­zik, továbbra is szükség lesz oroszul tudó kereskedőre, tolmácsra, fordító­ra stb. így volt ez—- emlékszünk mi, öre­gebbek — negyvenegynéhány évvel ezelőtt is, csakhogy fordított előjellel. Akkor a nyugati nyelveket, a németet, az angolt, a franciát söprűzték ki az iskolákból. Még emlékszem, hány ta­nár ismerősöm tanulta kétségbeesett igyekezettel, „gyorstalpalón" az oroszt, néhány leckével járva előtte diákjainak. De eltűnt a latin nyelv is, pedig a továbbtanulók ennek igen nagy hasznát vették volna. Hova lett sok kiváló latin és görög szakos tanár ? Eltűntek, elhunytak, csak a növendé­kek emlékezetében élnek. Ahogy a közmondás tartja: átes­tünk a ló túlsó oldalára — akkor is, most is. S ennek az egyoldalúságnak most már aligha lehet gátat vetni. Egy­oldalúságra vall az is, hogy a szomszé­dos országok, népek nyelvét, a szerb- horvátot, a románt, a szlovákot csak néhány iskolában tanítják hazánkban. Pedig a közeledésnek, a kulturális, a kereskedelmi kapcsolatoknak is alap- föltétele lenne, hogy minél számosab­ban beszéljék e nyelveket. A latin nyel­vek nagy hiányáról most nem is szólva. Pedig idővel bizonyára sok szakembe­rünk vág majd neki például a dél­amerikai útnak üzleti céllal. De ne menjünk ilyen messzire, ma­radjunk a hétköznapoknál, idehaza. Pillanatnyilag a hirdetéseknél, ame­lyek munkát ajánlanak az ilyen-olyan nyelvet beszélőknek. Hiszem, hogy nagyon sokan szeretnének könnyen- gyorsan megtanulni németül, angolul, netán olaszul. S a legtöbb szülő azt akarja, hogy a gyermeke túltegyen rajta nyelvtudásban. Mert most már legalább van értelme, perspektívája. Korábban a lezárt határok, a külföldre utazás kilátástalansága miatt a nyelv- tanulás közvetlen hasznosítása szinte reménytelennek tűnt legtöbbünknek. Más kérdés, hogy manapság is a különböző — olykor igen drága — nyelvtanfolyamok alkalmasak-e a tényleges igény kielégítésére. Ennek előtérbe állítása nem is csak kulturá­lis, de országos, kormányzati feladat. Reméljük, hogy nemsokára egyre töb­ben nálunk is beszélnek majd, legalább a hétköznapi érintkezés szintjén, ide­gen nyelveket. S nem jönnek zavarba, ha az utcán egy külföldi valamilyen útbaigazítást kér tőlük, vagy a pultnál közölni kell vele az árakat. S egyre többen vágnak neki a határokon túlra induló társasutaknak, nemcsak vásár­lási szándékkal, hanem azért is, mert látni, hallani, tájékozódni akarnak. Nyugaton és keleten, északon és délen egyaránt. A megszerzett nyelvtudás birtokában, annak örömével és bizton­ságával. F. Tóth Pál *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom